Általános film topik

.
Nine Dead

Ebben a kicsit újrahangolt Tíz kicsi négerben kilenc embert elrabolnak, akik később egy elhagyott raktárban térnek magukhoz, kezeikkel egy-egy oszlophoz bilincselve. Alig hangzanak el az első értetlenkedések, amikor a zárt ajtót kinyitva egy gumimaszkos férfi érkezik a szobába, és elmondja, hogy az ott levő kilenc embert, akiket elrabolt, összeköti valami. Azt akarja, hogy rájöjjenek erre a kapcsolatra, és hogy ösztönözve legyenek, tízpercenként le fog lőni valakit, ha addigra sem lesz meg a válasz, és ha egyáltalán nem, akkor sorban mindannyiukat. Ha megvan a válasz, akkor a túlélőket elengedi, ő maga pedig feladja magát a rendőrségen, és vállalja a felelősséget az addigi gyilkosságokért. Óra indul...

Igazán csak azért adtam ilyen "kevés" pontot, mert az eleje elég gáz, meg még néhány erőltetett bukfenc zavart. Az első hulláig elég béna, az elrablások felesleges képeivel, hiszen ami fontos, az később úgyis kiderül, és ahogy ez a kilenc ember lereagálja, hogy össze vannak zárva egy halálos ítélettel a fejük felett lógva, az kb. úgy néz ki, mintha azt mondták volna nekik, hogy nincs Mikulás. Mert egyébként a cselekmény maga jó, csak érdekesebben és intenzívebben is elő lehetett volna adni.

Tök jó, ahogy a kilenc ember között olyanok is vannak, akik totál kilógnak a sorból, gondolva itt az angolul nem is beszélő kínai vénasszonyra, a papra, a biztosítási ügynökre meg a világ legperverzebb köcsögére, így teljesen képtelennek tűnik, hogy MIND kapcsolatban álljanak. Tök jó, ahogy a kilenc ember úgy érzi, valami olyan köti őket össze, ami felér számukra egy halálos ítélettel, de piti stikliket kezdenek bevallani, már amelyik beszél, hátha az is elég lesz. Tök jó, ahogy bizonyos emberek még a pisztoly árnyékában is elhallgatják a dolgokat, még ha a hallgatásuk több ember, vagy akár a saját halálukhoz is vezethet. De a legjobb mind közül az volt, ahogy azoknak a kapcsolatát kellett kitalálni a többieknek, mindössze a korábbi mondataikra hagyatkozva, akik már meghaltak.

8/10
.

.
Open Windows

Nick (Elijah Wood) egy nyereményjáték keretében lehetőséget kap, hogy a kedvenc színésznőjével vacsorázhasson, akinek annyira a rajongója, hogy külön weboldalt is üzemeltet neki dedikálva. Miközben Nick a laptopján nézi egy filmes sajtótájékoztató élő közvetítését, egy férfi sajnálkozva hívja fel, hogy elmondja, a vacsora elmarad, de cserébe fel tud ajánlani némi exkluzív képeket és videót, ha Nick kapcsolatban marad vele, és azt csinálja, amit mond. Rácsatlakozva a rendezvényterem kameráira, majd a színésznő telefonjára Nick egyre mélyebben ismeri meg vágyai tárgyát... és ezzel együtt egyre inkább belegubancolódik egy hacker aljas tervébe.

Ennél elqrtabb filmet rég láttam! Az egy dolog, hogy ebben a témában a Black Mirror "Shut Up and Dance"-e mindent kimaxolt, de hiába lehetett volna jó, ha mind a forgatókönyv, mint a megvalósítás egy ökörség. Folyamatosan a Szolgálatkészség című film járt a fejemben a telefonbetyárnak felülő két picsával, de Nickhez képest a két sárhülye nő is akadémikusnak számít, amitől már önmagában egyre idegesebb lettem, pedig még csak utána jöttek az idióta "fordulatok" az ágy alá rejtett füstbombával és a "véletlenül" felkapcsolódó villannyal. Na és amikor a szájpecekről kiderült, hogy elektrosokk . Pedig emberrablás van benne, minden utcasarkon meglepetéssel, a második fele meg egyszerre bosszú és menekülés, de hogy ilyen körülmények között immúnis lettem az esetleges feszültségre, az biztos.

A képi világ is kész röhej. Ugye voltak mostanában olyan filmek, amik egy képernyőre fixálva mutatták be a cselekményt, online chat keretében (pl.: az Unfriended). Ezúttal viszont a kamera nem fix, hanem pásztázza a monitort ! Éééérted, "Open Windows", "nyitott ablakok" . A hányinger kerülgetett, ahogy ide-oda hullámzik a kép, egyik ablakról a másikra mászva, keresztül a primitíven megcsinált többi ablakon, de az agyam akkor dobtam el igazán, amikor kis nyilak jelentek meg a képeken, hogy Nick még jobban lássa, hova kell mennie és mit kell csinálnia. Na és hát ahogy a hackerkedés be van mutatva ! Meg ahogy megjelennek a még debilebb franciák ! És a zsák a kamerákkal ...

Úgy látom, Nacho Vigalondo a spanyolok M. Night Shyamalanje, mert miután megcsinálta a zseniális Időbűnöket, csak közepes értékelésű filmek jöttek le nála is a futószalagon. Amilyen nevetséges és béna az egész, nekem ez viszont annyit sem ér.

3/10
.

.
247 °F

Erről tényleg csak pár mondatot, mert nincs mit ragozni az egymondatos sztorin: "Négy fiatal egyikük nagybátyjának tóparti házába érkezik, ahol addig szórakoznak a szaunával, hogy hárman beragadnak". Egyszerűsége ellenére egész hihetően van felépítve a történet (állítólag valós), így az is, hogy miért nem tudják kikapcsolni a szaunát, és hogy miért nem veszik őket észre órákon keresztül, és egészen ötletesek azok a dolgok is, amivel a hőgutát próbálják késleltetni. Ennek ellenére viszont nehezen jön a feszültség, túl sok a jelenet, ami nem szól másról, csak az izzadt fiatalok mutogatásáról és a súlytalan lelkizésről, így igazán csak a vége felé kezdtem izgulni, addigra lett tényleg átérezhető a bezártság és a hőség... de akkor már pár perc múlva vége is lett...

6/10
.

Niwrok írta:

.
247 °F

Erről tényleg csak pár mondatot, mert nincs mit ragozni az egymondatos sztorin: "Négy fiatal egyikük nagybátyjának tóparti házába érkezik, ahol addig szórakoznak a szaunával, hogy hárman beragadnak". Egyszerűsége ellenére egész hihetően van felépítve a történet (állítólag valós), így az is, hogy miért nem tudják kikapcsolni a szaunát, és hogy miért nem veszik őket észre órákon keresztül, és egészen ötletesek azok a dolgok is, amivel a hőgutát próbálják késleltetni. Ennek ellenére viszont nehezen jön a feszültség, túl sok a jelenet, ami nem szól másról, csak az izzadt fiatalok mutogatásáról és a súlytalan lelkizésről, így igazán csak a vége felé kezdtem izgulni, addigra lett tényleg átérezhető a bezártság és a hőség... de akkor már pár perc múlva vége is lett...

6/10
.  

Csak hogy tudd: figyelem én ezt a topikot is ám...

Az ember, akit Ovénak hivnak


Agyonajnározott svéd film, ami ezúttal nekem nem jött be annyira...

A történet egy eszméletlen zsémbes öregúrról szól, aki valami lakópark gondokának tűnik (de aztán már nem is az), és aki elég nehezen boldogul volt felesége gyászával. Az film fő idősíkja az, hogy Ove zárkózottságát hogyan oldja fel egy újonnan beköltöző iráni nő (PC 1), illetve egy meleg fiú (PC2). A rengeteg flashback pedig azt a célt szolgálja, hogy megismerjük az ifjú Ove hogy lett öreg Ove, mik és kik hatottak rá úgy, hogy az az undok vénember lett, akit most látunk.

Nem tudom, nekem annyira unszimpatikus volt ez a faszi, hogy szinte fájt: gyerekkorunkban az ilyen károgó öregeket szoktuk elküldeni melegebb éghajlatokra. A fitala Ove meg annyira teszefosza volt, hogy ott meg az fájt, nem is értettem, a csaj, a volt felesége mit látott meg benne. Képtelen voltam azonosulni a fő karakterekkel, így magával a filmmel sem sikerült. Ráadásul totál kitalálható, mire megy ki a "játék", Ove öltönyös kísérleteinek csak egyelen egy vége lehet... ami aztán így jóval kisebb hatást váltott ki, mint kellene...

Néhány jó dolog volt benn, bár a Saab-Volvo párhac szerintem erősen sarkított, ezen kívül akad néha vicces jelenet... de sem drámaként, sem szatíraként nem igazán működött nálam. Láttam, ennyi.



70%

R2-D2 írta:

Az ember, akit Ovénak hivnak

Agyonajnározott svéd film, ami ezúttal nekem nem jött be annyira... Néhány jó dolog volt benn, bár a Saab-Volvo párhac szerintem erősen sarkított, ezen kívül akad néha vicces jelenet... de sem drámaként, sem szatíraként nem igazán működött nálam. Láttam, ennyi.

70%

Jól sejtem, hogy ezt (is) csak az Oscarra felvezetésként meg az éves ajánlások miatt nézted meg, nem azért, mert alapból annyira érdekelt volna ?

.

Niwrok írta:

Az ember, akit Ovénak hivnak

Jól sejtem, hogy ezt (is) csak az Oscarra felvezetésként meg az éves ajánlások miatt nézted meg, nem azért, mert alapból annyira érdekelt volna   ?

.
Into the Forest

Két lánytestvér, az orvosnak készülő Nell (Ellen Page) és a táncos Eva (Evan Rachel "Dolores" Wood) az apjukkal együtt laknak az erdő közepén álló házukban, valamikor a közeli jövőben. A vizsgákra felkészülést azonban egy átmenetinek tűnő áramszünet zavarja meg, ami aztán sehogy sem akar megoldódni, sőt, egyre jobban lebomlanak azok az ellátási láncok, amik a modern társadalmat egyben tartják. A lányoknak együtt kell megtalálniuk az áram nélküli világban a túlélés lehetőségeit, alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, súlyos döntéseket hozni.

Azt előre sejtettem, hogy nem egy zombimentes TWD-t fogok látni, de a tempója még így is lassabb volt a vártnál. Először is nagyon kevés a mellékszereplő, gyakorlatilag öt embernek vagy szerepe az egész filmben, és ezekből három talán öt percet képernyőn összesen. Nem is vadonbeli túlélési tippekkel próbál a film szolgálni, azt is megértem, de a giccsbe hajló lekvárfőzés és gyümölcsaszalás nekem már túl émelyítő volt. Helyette a film egyszerűen be akarja mutatni, hogy két lány magukra maradva hogyan dolgozza fel az áram hiányát, nem csak az élelemszerzés trükkjeit vagy a támadók elleni fellépést, nem is csak az olyan kérdéseket, hogy menni kéne vagy maradni, hanem azt, hogy már valószínűleg sosem látják a  rokonaikat, barátaikat, de azt is, hogy az álmaik, amire az eddigi életüket áldozták, kiüresedtek, és amibe beleférnek az olyan viták is, hogy házimozizzanak-e a maradék benzin generátorba öntésével, vagy tegyék félre, ha valamiért be kéne menniük a városba a kocsival. Ahogy az idő múlásával alakul a lányok viszonya, ahogy Eve egyre inkább dominánssá válik, és ahogy kisajátítja mindazt, amit Nell a testvéréhez kötődés miatt nem mert megtenni, sőt, Eve kifejezetten tiltotta neki rideg racionalitásában, ezzel újraalakítva a szerepeiket, az volt talán a legérdekesebb ebben a filmben... de ettől még nem éreztem, hogy valami kihagyhatatlant kaptam volna az Into the Foresttől.

6/10
.

Niwrok írta:

.
Into the Forest

6/10

Azt hittem, erről már írtál egyszer, de az a The Forest volt...

R2-D2 írta:

Niwrok írta:

.
Into the Forest

6/10

Azt hittem, erről már írtál egyszer, de az a The Forest volt...

Eleve az Into the Forest azért került képbe, mert tudtam, hogy valami "forestes" filmet kell megnéznem Natalie Dormer miatt, de a "tékából" a másikat töltöttem le véletlenül elsőre . Viszont ha már letöltöttem, megnéztem azt is . Nem is volt rosszabb, drámának legalábbis nem volt rossz.
.

.
Summer Camp

Négy fiatal önkéntes egy nemzetközi szervezet keretében gyerekek nyári táboroztatására készül egy elhagyatott, de részlegesen felújított spanyol udvarházban. A két csaj és a két srác az utolsó simításokat végzik a mindössze két fős személyzettel a gyerekek érkezését megelőző napon, de hirtelen a feje tetejére áll minden. A helyi gondnok veszettség miatt el akarja altatni az egyik kutyát, de amire sikerül, addigra az megharapja az egyik táboroztatót. Az első ijedtség után elcsendesedni látszanak a kedélyek, estére azonban újabb élőlények vadulnak be, és kezdenek vadállatias pusztításba a tábor területén és környékén, és ezt egyáltalán nem biztos, hogy bárki túl fogja élni.

Sokáig féltem attól, hogy az utóbbi idők legostobább filmjét fogom végigkínlódni, mert ahogy az események felpörögtek, és ez mindössze annyit jelentett, hogy mindenféle ember és állat vadul őrjöng, miközben fekete ételfesték folyik a szájukból, az operatőrt meg rázza a röhögés a kamerával és a képpel együtt, annyira kínos mindez... hát, nem sok jóval kecsegtetett, még a néhány, jól elhelyezett trükk és "tréfa" mellett sem. De nem kellett csalódnom az író/rendező Alberto Mariniben, akinek olyan remek filmek sztorijait köszönhetjük, mint az Amíg alszol, az El desconocido, és "aki" látta, annak az A kihalás szélén is mond valamit (utóbbi hiányosságomat most már tényleg pótolni fogom ). Marini ugyanis az egész fertőzöttes/vérzombis témán egy picsaegyszerűségében zseniális   ötlettel olyat csavart, hogy a huszadik perctől a hetvenedikig majdnem végig fülig ért a szám   . Leginkább az a szórakoztató benne, ahogy a végletekig kihasználja ezeknek a horroroknak a sablonjait, és nem egyszer nyom velük kedélyesen egy barackot a nézők fejére, de úgy, hogy nem is nagyon tudni, a káoszban mi is fog történni.

A Summer Camp újabb bizonyíték rá, hogy egy filmnek nem kell bonyolultnak és/vagy drágának lennie ahhoz, hogy jó legyen   !


8,5/10
.

Niwrok írta:

.
Summer Camp

A Summer Camp újabb bizonyíték rá, hogy egy filmnek nem kell bonyolultnak és/vagy drágának lennie ahhoz, hogy jó legyen   !


8,5/10
.

Ez jól hangzik, köszi!

Vége az Oscar szezonnak és ilyeneket fogok nézni!

Hétköznapi titkaink



Arzo barátom már több hónapja felhívta figyelmemet erre a filmre, de csak tegnap kerített hatalmába az az érzés, hogy ezt nekem látnom kell... ugyanis (jó szokásomhoz híven) még korábban bele-belekukkantottam a kópiába, hogy mégis milyen hangulatú alkotásra számítsak, és azok alapján elraktároztam magamba egyfajta lassú folyású, kicsit monokróm drámának. Nos, óriásit nem tévedtem, de miután nem olvastam utána, mire is számíthatok, azért némileg meglepett az újabb családi kör, ami szembejött velem. Márpedig mi itten az ilyesmit ugyebár szeressük, és e szempontból nem igazán okozott csalódást a Hétköznapi titkaink sem...

Már csak azért sem, mert a film kettő aspektusába különösen bele tudtam magam élni: az egyik nem publikus, a másik meg szimplán az introvertált gyerekkel való bánásmód esete. A sztori lényege ugye az, hogy egy híres fényképész nő halála után három évvel egy tervezett újságcikk miatt felszínre kerül az özvegy apa és két fia közti kapcsolati háló minden probélmája, amiben a kisebbik, kamaszodó fiú totál nem találja a hangot az apjával (amúgy a világgal sem), a nagyobbik viszont már elköltözve otthonról nem tud mit kezdeni új feleségével és gyerekével. Miután pedig egy játéktérre kerülnek, sorra derülnek ki hétköznapi titkaik, egyre mélyebb lesz a szakadék közöttük, amit természetesen csak úgy lehet majd áthidalni, ha végre képesek lesznek őszintén beszélni egymással.

Akár egy zseniális mozi is lehetne ez az egész, ha nem folyt volna szét a kapcsolati háló a rendező (Trier távoli rokona  ) kezei között. Az igazi drámát magukban hordozó jelenetek simán félbe vannak hagyva, lezáratlanok, a szereplők néha teljesen irracionálisan képesek viszonyulni dolgokhoz, egymáshoz és másokhoz. Többször feleslegesen művészieskedik a film, holmi látomások és álomjelenetek behozásával, az elején rendszertelennek tűnő pókháló a végére sem lesz sokkal átláthatóbb. A legerősebb képek tényleg a már halott nőhöz, pontosabban annak munkájához kötődnek, de ez meg sajnos nem elég a katarzishoz. Icipici érzelmi töltetet is csak az apa/fiú egymásba borulása hordoz - de az egész film tükrében ez is édeskevés.

Lassú, vontatott, néhol kissé unalmas és depressziós mozi, ami valahol megint csak a gyásszal foglalkozik: csak most a központi téma az, amiket nem mondanak ki az érintettek. Ebből lehetett volna egy kiváló alkotás, csak még egy pici munka kellett volna hozzá... esetleg egy Susanne Bier...



70%


.

R2-D2 írta:

Hétköznapi titkaink

Arzo barátom már több hónapja felhívta figyelmemet erre a filmre, de csak tegnap kerített hatalmába az az érzés, hogy ezt nekem látnom kell... ugyanis (jó szokásomhoz híven) még korábban bele-belekukkantottam a kópiába, hogy mégis milyen hangulatú alkotásra számítsak, és azok alapján elraktároztam magamba egyfajta lassú folyású, kicsit monokróm drámának. Nos, óriásit nem tévedtem, de miután nem olvastam utána, mire is számíthatok, azért némileg meglepett az újabb családi kör, ami szembejött velem. Márpedig mi itten az ilyesmit ugyebár szeressük, és e szempontból nem igazán okozott csalódást a Hétköznapi titkaink sem...

70%

Már az én listámon is szerepel egy ideje ez a film, és ezek szerint érdemes lesz belevágni .

.

R2-D2 írta:

Anthropoid

Most sajnálom csak igazán, hogy esélyem sincs bővebb ajánlókat írogatni...    ugyanis erről a filmről tényleg lehetne írni. Méghozzá jókat, nagyon jókat, jó alaposan bemutatva és körbejárva a hátteret, mindent.

A Metro Manila rendezője, Sean Ellis hozta tető alá (írta és rendezte) ezt a cseh-angol-francia mozit, ami egy eddig számomra teljes ismeretlenségbe burkolódzott második világháborús eseményről szól. Nevezetesen egy bizonyos náci tiszt, Heydrich elleni merényletről, amit 1942 június 4-én hajtottak végre ellene Prágában. Szóval az Antropoid hadműveletre keresztelt akció keretében egy cseh és egy szlovák ejtőernyős, akiket az Angliába emigrált cseh kormány dobott le Prága közelében azt a feladatot kapja, hogy ölje meg a Prágai Mészárosnak nevezett Heydrichet - a két fiatal pedig tűzön vízen keresztül próbálja véghezvini a tervet. Prágában azonban nem mindenki örül ennek, a cseh ellenállás is megosztott - jó okkal és jogosan tartanak a véres bosszútól: a film egyik központi témája egyébként pont ez a dilemma. Márminthogy egy véreskezű náci megölése (aki helyett tucat másik jöhet) megér-e több ezer ártatlan cseh áldozatot - konkrétan egy egész falu kiirtását...  

Josef Gabcik (Cillian Murphy) és Jan Kubis (Jamie Dornan!!!) valós személyek, ahogy utánaolvastam a neten (megint csak szigorúan a film után!!!), a film cselekménye pedig tényleg így történt, ahogy történt. Az első egy óra icipicit talán nyögvenyelősebb, hosszabb a kelleténél, viszont miután megtörtént maga a támadás, onnantól egy percre nem ereszt a mozi. Feszült, izgalmas, drámai: tényleg nem lehet tudni, túléli-e valaki a kalandot. Vajon az élet volt-e olyan kegyes a támadókhoz, hogy hőst csinált belőlük, vagy maradnak mártírok?? Rohadt jó az egész finálé, templomostól, mindenestől, a korrajz, díszletek kiválóak, az amerikai giccsparádé is hiányzik - nem is értem, erről a filmről megint miért csak egy baráti ajánlóból kellett értesülnöm.

80%

Hát, nekem nem annyira "icipicit" volt nyögvenyelős az első fele, hanem inkább nagyon, pedig tényleg jó dilemmákra van felépítve a film, a merénylet hátteréről is sokat lehet beszélni, de már az elején a szöveges résznek is van egy kis "utóíze", hogy hogyan sakkoznak a nagyhatalmak komplett országokkal. Az előkészületek viszont lassan döcögnek, és értem én, hogy kellett az érzelmi kötődés, de a romantikus részeket baromira untam.

A templomos rész viszont tényleg jó volt, az végig tetszett, látványra is a lövöldözésekkel meg az "ürgeöntéssel", de drámailag is, ahogy a szabadulni készülő kiskatonák szembekerülnek a bosszúra szomjazó nácik végeláthatatlan sorával, felszerelésével és tűzerejével. A pánikrohamos jelenetek meg külön jók voltak.

7/10


Apropó "baráti ajánlás"... azt tudtad, hogy van olyan Budapesten játszódó II. világháborús film, amiben Ben Kingsley Horthy-t alakítja?

.