Filmfórum
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.


Kritikák, gondolatok a filmek világából
 
HomeGalleryKeresésRegisztrációBelépés

 

 Niwrok írásai 3.0

Go down 
3 posters
Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 8 ... 12, 13, 14
SzerzőÜzenet
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

Niwrok írásai 3.0 - Page 14 Empty
TémanyitásTárgy: Minden, mindenhol, mindenkor / Everything Everywhere All at Once   Niwrok írásai 3.0 - Page 14 EmptyHétf. Május 02, 2022 5:16 pm

.
Minden, mindenhol, mindenkor / Everything Everywhere All at Once

Niwrok írásai 3.0 - Page 14 Https_10


A középkorú, kínai származású Evelyn élete egyik legmozgalmasabb napjára készül. A legfontosabbként az adóhatóság ma ellenőrzi az egyébként igencsak csődközelben levő mosodájuk éves bevallását, úgyhogy alig látszik ki a számlákból és a munkából, de közben a gondoskodásra szoruló, mogorva vénemberré öregedett apjáról is neki kell gondoskodnia, a férje, Waymond is ma készül bejelenteni, hogy válni akar, és a lányuk, Joy mindenáron el szeretné hozni az este tartandó holdújévi ünnepségre a szerelmét, Becky-t, pedig Evelyn szerint az apja szívét túlságosan megterhelné, ha megtudná, hogy az unokája leszbikus. Evelyn idegei így is pattanásig feszültek, de mintha ez nem lenne elég, az adóhatóság liftjében utazva Waymondot mintha megszállná valaki vagy valami, és a férfitól szokatlan határozottsággal közli a nővel, hogy ő egy párhuzamos síkról érkezett azért, mert az ő világukat, és nem mellesleg a multiverzum minden világát veszély fenyegeti egy nagyhatalmú entitás képében, és szerinte Evelyn, ez az Evelyn képes lehet arra, hogy megmentse a világ összes Földjét a pusztulástól... és ehhez az első lépés "Alfa Waymond" szerint, hogy Evelynnek kacsalábra kell felvennie a cipőit.

Láttam már egy pár elborult filmet a karrierem során, de ez biztosan benne van a TOP10-ben. Ha nem is feltétlenül abban, hogy a Minden dobogós lenne közülük, de a legőrültebbek között ott van, az tuti. Annyit viszont ez a filmes múlt segített, hogy talán könnyebben vettem az "ugrásokból" és a személyiségcserékből eredő abszurditásokat, és ahogy az lenni szokott, menet közben 8-10 filmcím is eszembe jutott, amikre a látottak emlékeztettek, azoknak leginkább egy esszenciáját látva, de nem szeretnék most is csak leltárt csinálni. Attól ugyanis, ami a cselekmény, azaz hogy egy másik univerzumban létezik a technológia, és kifejlesztettek hozzá egy gépet, amivel az egyes univerzumok ugyanazon emberei ki tudják cserélni egymással a tudásukat, ami nagy segítség lesz Evelyn számára a küldetésében, ha hirtelen szüksége lesz mondjuk arra, hogy profi kungfusként tudjon harcolni vagy hogy szusi-séfeket megszégyenítő ügyességgel tudja forgatni a késeket, és hogy ezt már esetleg láttam vagy a néző látta valahol (pl.: Sense8), az biztosan nem azt jelenti, hogy EZT már látta volna.

Ahogy működik az egész multiverzum, a térváltások, a személyiségek és a képességek átvétele, az zseniális, az egész "valószínűtlenségi meghajtás" pedig nem csak a lehetőségek végtelen tárházát nyitja meg, de poénforrásként is kiapadhatatlan. Ahogy azt szépen el is magyarázzák, a technológia lényege és "tudományos háttere" az, hogy az adott pillanatban legképtelenebbnek tűnő tevékenységek (a tettek, amik mentén az elmélet szerint a párhuzamos valóságok amúgy is szétválnak, még ha nem is mindig sorsfordító módon) meggyengítik annyira az adott valóság határait, hogy ez minél erősebb kapcsolatot hozzon létre minél távolabbi (vagyis minél több meghatározó elágazáson keresztül elérhető) világokkal, így férve hozzá az adott személy, leginkább ugye Evelyn más életeiben birtokolt tudáshoz. Innentől jöhetett aztán a stábnál a brainstormingos ötletdoboz, hogy milyen életeket találnak ki Evelynnek, és mik azok az őrültségek, amik kaput nyitnak ezekre... és ha azt mondom, hogy előbbiek közül az operaénekesi és a kung fu filmsztáré (ez az, amiben az őt játszó Michelle Yeoh gyakorlatilag önmagát alakítja, hiszen a világ leginkább a Tigris és Sárkányból ismerte meg bő húsz éve), utóbbiaknál pedig a fal nyalogatása és a sztepptánc még az enyhébb váltások között van, akkor el lehet képzelni, hogy milyen a többi, és akkor ebben a körben még nincsenek is benne az olyanok, amikor Evelyn a L'ecsó segítségével próbálja megértetni minimum egy össznépi sztrókot feltételező családjával, hogy hogyan is működik ez a párhuzamos síkokon átnyúló irányítás. Az mondjuk feltűnt, hogy a készítők túlzott vonzalmat mutattak a szexuális segédeszközök iránt, ami a "trófeáig" még vicces is volt, aztán valahol az adóhatósági irodában a rejtekajó mögé dugott szexbarlangnál kellett volna azt éreznie a stábnak, hogy az már túlzás.

Ha viszont csak ennyi lett volna a Minden, egy őrült tobzódás a legkevésbé elképzelhető dolgokban és világokban, akkor talán elszórakoztam volna rajta, hiszen nem lehet nem nevetni Evelyn szakácsos mentőakcióján, a nagypapa exoskeletonján vagy az öleb-fun, de egy újabb, kínai stábbal készült Movie 43 lehet, hogy nem lett volna ekkora élmény. Még Jamie Lee Curtisszel együtt sem, aki kezdetben az adóellenőrt alakítja a filmben... aztán meg még annál is többet. Viszont az, hogy a felszínen zajló ökörködés majdnem mindig jó ritmusban, de képes lemenni mélyebbre, és nem minőségben, hanem gondolatokban és érzelmekben, az nekem amúgy is általában jól esik, itt pedig gondoskodott a tartalomról, hogy a rekeszizom mellett más is meg legyen dolgoztatva. Már az is éppen elég, ahogy Evelyn ráébred erre-arra a saját életével kapcsolatban (az különösen kemény, amikor elmondják neki, miért is őbenne látják -sok más Evelynnel való próbálkozás után- a megoldást), de az legalább ilyen érdekes szállá nőtte ki magát, ahogy a film a multidimenzionális hullámvasút után visszatér az eredeti, családi problémákhoz. Hiszen hogyan is érne rá Evelyn megmenteni a világokat, ha annál sokkal fontosabbat kell megmentenie, a lányával való kapcsolatát?

Ennél a filmnél nagyon elgurult a gyógyszer. Mindenkié, mindegyik, mindenhova. De lehetett bármennyire is szürreális, mindezek nálam csak figyelemfelhívó, komikus és bizarr eszközei voltak a hol drámai, hol filozófiai témának és helyzetnek, amiben már semmi abszurd meg szürreális nincs, csak az örök kérdések arról, hogy "Mi lenne, ha..." és hogy "Mi lett volna, ha...". Nem lennék meglepve, ha a Mindent látva az eheti Doktor Strange 2., vagy a Marveles Vandavision és What If... egy délelőtti matinénak fognak tűnni a multiverzumokat illetően... meg talán bármi más is ezután.


9/10
.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

Niwrok írásai 3.0 - Page 14 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 3.0   Niwrok írásai 3.0 - Page 14 EmptyHétf. Május 02, 2022 6:15 pm

Niwrok írta:
.
Minden, mindenhol, mindenkor / Everything Everywhere All at Once

Ennél a filmnél nagyon elgurult a gyógyszer. Mindenkié, mindegyik, mindenhova. De lehetett bármennyire is szürreális, mindezek nálam csak figyelemfelhívó, komikus és bizarr eszközei voltak a hol drámai, hol filozófiai témának és helyzetnek, amiben már semmi abszurd meg szürreális nincs, csak az örök kérdések arról, hogy "Mi lenne, ha..." és hogy "Mi lett volna, ha...". Nem lennék meglepve, ha a Mindent látva az eheti Doktor Strange 2., vagy a Marveles Vandavision és What If... egy délelőtti matinénak fognak tűnni a multiverzumokat illetően... meg talán bármi más is ezután.


9/10
.

Húúú, köszi. Ezt annyira dicsérték a neten, hogy mindenképp terveztem megnézni - de most már biztos is vagyok a dologban. Smile

Csak mikor.... scratch


.
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

Niwrok írásai 3.0 - Page 14 Empty
TémanyitásTárgy: Doctor Strange az őrület multiverzumában / Doctor Strange in the Multiverse of Madness   Niwrok írásai 3.0 - Page 14 EmptyVas. Május 08, 2022 9:27 pm

.
Doctor Strange az őrület multiverzumában / Doctor Strange in the Multiverse of Madness

Niwrok írásai 3.0 - Page 14 Doctor11


Amire az MCU-ban 10 év alatt lepörgött 20 film, és eljutottunk a Végtelen háborúig, az ember többé-kevésbé megszokta és elfogadta -még ha megszeretnie nem is sikerült-, hogy egy ekkora filmes franchise minden rezdülését ismerni kell a teljes élményhez. Ha készült is sorozat ehhez kapcsolódva, és kimaradt, az legfeljebb egy-egy kameó vagy poén értelmezésében jelentett problémát (mint Charlie Cox felbukkanása a legutóbbi Pókemberben), de ez szinte fel sem tűnik, amikor a stáblista utáni jelenetek gyakran csak arról szólnak, hogy felvillantsanak valami különleges szereplőt a Marvel-képregények szinte végtelen panoptikumából, akiket egyébként legtöbbször nem is látunk soha többé. Na de miért is kerülgetem ilyen széles ívekben a forró kását?

Azért, mert az új Strange-mozi legmeghatározóbb hangulati eleme az volt nekem, hogy valamiből kimaradtam. Eddig is akadt persze olyan, hogy gyorsan "áttekert" a film bizonyos részeket, és bár most is kapunk egy rövid "az előző rész tartalmából"-t, de szerintem ide ennél több kell, hogy jobban érthető és átélhető legyen az, ami Wandával történt a Végjáték óta... és egy kicsit az előtt is. Azt pedig úgy hívják, hogy WandaVision. Így is össze lehet persze rakni, hogy özvegyen és magányosan, viszont nagy hatalommal a kezében Wanda miért fordult szembe korábbi harcostársaival, főleg, hogy a multiverzumok felvillantották számára annak a lehetőségét, hogy hogyan máshogy is élhetne... de az a sorozat ide szerintem nem csak egy kis prológus, hanem olyan, mint egy első rész a Skarlát Boszorkány előzménytörténetéről az ezt a filmet jelentő másodikhoz. Wanda így kicsit levegőben lógó, mert az MCU-ban szokatlanul izgalmas motivációi, fájdalma és dilemmája az az alap, amire a film épül... és ebből itt csak töredékeket kapunk. Sokkal inkább ő a főszereplő, mint Strange vagy az új karakterként bemutatkozó America Chavez; előbbi szerintem nagyobb pojáca, mint Tony Stark volt, pedig az már fizikai képtelenség (még mindig egyszerre akar öntelt orvosnak, világmegváltó mágusnak és gagyi poénokat puffogtató bohócnak tűnni, aminél a szériában csak az újraértelmezett Thor rosszabb nekem), utóbbi pedig csak eszköz a forgatókönyvírók kezében, hogy mindaz, ami történik, az megtörténhessen, és szegény csajról annyi derül csak ki, hogy fél és hogy miért fél használni a képességét.

Emellett csak második helyre szorult nálam a film látványvilága és stílusa, ami kb. akkora váltás a korábbiakhoz képest, mint amikor a Harry Potterben elkészült az Az azkabani fogoly, vagy mondjuk képregényfilmekben a Deadpool. Én mondjuk csak a film végén kaptam erre magyarázatot, mert nem néztem előzetesen ennyire utána, hogy a rendezője Sam Raimi, és így már persze a helyére került, hogy miért képezik a film legfontosabb kellékeit mindenféle könyvek (meg azt a kameó is a hotdog-árussal), ahogy az is, hogy az eddigi 12-es karikás szemérmesség és visszafogottság hogyan adta át a helyét valami sokkal nyomasztóbbnak és komorabbnak, ahol már az első tíz percben is kitépett szerveket, lógó idegpályákat és fröcskölő vért fog az arcába kapni a néző. Egyesek szerint ez már-már horrorfilm, és kétségtelenül kicsit problémás beleilleszteni az eddigi körbe, ahol korábban komplett galaxisok pusztultak el nagyobb megrázkódtatás és érzelmi sokk nélkül, de szerintem nem baj, hogy ebbe az irányba is kaptunk egy kis betekintést, hogy a Marvel Univerzumnak ez is lehet a része, és inkább bővítésként éltem meg, mint kifacsarásnak.  

Látványra a Strange eddig is az érdekesebbek közé tartozott, lévén a mágikus energiák és a tükördimenzió megtöbbszörözött világa már a multiverzumok nélkül is csúcsra járatták a CGI-költségvetést. Sajnos aki hozzám hasonlóan arra számít, hogy majd a párhuzamos világokból többet is láthat, annak megvan az a rossz hírem, hogy igazán csak hármat látunk bővebben, a többiből csak egy rövid montázst, ahogy Strange és Chavez akkora ütést kapnak, hogy vagy egy tucat világon keresztülrepülnek. Ami pedig Raimi hagyatékát illeti, van itt ez-az, ami üszkösödik és/vagy rothad, de a legtöbb ilyet lazítja valamilyen poén, így inkább csak visszataszítóak lesznek, mint félelmetesek.

Az MCU és a Gonosz Halott párosításában készült, multiverzumokkal fűszerezett Doctor Strange legalább az újdonság erejével tudott hatni a sokszor csak önmagát másoló szériában, és hála istennek a rajongók kegyeit sem kereste annyira (igazán csak az Illuminátusos töltelék), hogy ez a sztori rovására menjen. Talán az első bizonyítéka annak a Végjáték után, hogy az MCU még tart valamerre, és nem csak az eddigieket tudja visszakérődzni, vagy a képregényhőseit egymásra dobálni összefüggéstelenül, a minél nagyobb "Hűha!" érdekében.


8,5/10
.
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

Niwrok írásai 3.0 - Page 14 Empty
TémanyitásTárgy: Arcane: League of Legends S1   Niwrok írásai 3.0 - Page 14 EmptyKedd Május 17, 2022 8:41 pm

.
Arcane: League of Legends S1

Niwrok írásai 3.0 - Page 14 League10


Már sokszor leírtam, hogy nem videojátékból lehet jó filmet csinálni, hanem összetett, fordulatos történetekből és mély karakterekből, amikkel a gamer világ tele van. Ettől függetlenül általában vonzerőt jelent számomra, ha egy filmnek vagy sorozatnak van videojátékos háttere, de persze van bennem annyi elfogultság, hogy ez csak akkor legyen meg, ha ismerem az alapanyagot. A League of Legendsből, azaz a LoL-ból viszont nem ismertem ilyet, az én emlékeim között csak egy taktikai akciójátékként élt... és ez inkább eltántorított. Pedig nagy kár lett volna...

Piltover városa még alig heverte ki az évekkel korábbi háborút, a irányítást végző Tanács segítségével mára a tudomány és a technológia fellegvára lett, aminek Egyeteme messze földről vonzza a tanulni vágyókat. A Tanácsot azonban régóta aggasztja, hogy az Alsóváros (azaz Zaun) ahol csempészek, tolvajok és más bűnözők húzzák magukat, állandó fenyegetést jelent a fentiek közbiztonságára, még akkor is, ha a lentiek általában figyelnek arra, hogy ne hívják fel magukra túlságosan a figyelmet. A kényes egyensúly felborításához az is éppen elég lehet, amikor egy lelkes, bár kissé vakmerő tudóspalánta a tudomány igájába próbálja hajtani a világ ezen része számára tiltottnak és veszélyesnek számító mágikus energiákat, és hogy néhány, egy komolyabb zsákmánnyal a főnöküknek bizonyítani próbáló tolvajkölyök pont az ő műhelyét szemeli ki a következő akciójukra. Ez a két, önmagában jelentéktelen apróság olyan láncolatot indít el, mely egyfelől évekre meghatározhatja Piltover fejlődését, de akár a bukását is jelentheti.

A bevezetőt inkább a városra éleztem ki, de egyszerűen csak azért, mert ha ezt a karaktereken keresztül próbáltam volna megtenni, akkor csak ez bőven kitöltötte volna egy átlagos kritika kereteit. Olyan mennyiségben és olyan árnyalt jellemrajzzal vonulnak itt fel ugyanis a történetet meghatározó szereplők, hogy esélytelen még csak felvázolni is a teljes kapcsolati hálót, hiszen persze vannak főbb karakterek, akik több "műsoridőt" kapnak, de szinte a legutolsó tolvajról is megtudjuk, hogy miért lépett be a csapatba, ahol tevékenykedik, ahogy a legutolsó korrupt rendfenntartóról is kiderül, hogy csak a kislányáért tesz mindent. Egyetlen kétdimenziós karakter nincs, és nincsenek egyértelműen jó vagy rossz karakterek sem; egy kis becsvágy, egy kis haláltól való félelem vagy megszállottság, vagy éppen a bizonyítási kényszer vagy a beteges szeretetvágy minden karakter tetteit árnyalja kicsit. Nem kérdés, hogy ebben Powder/Jinx magaslik ki a legjobban, akinek egy kissé hebrencs, de alapvetően jószándékú kislányból sikerült eljutnia az őt körülvevő emberek és a tettei következményeként egy zakkant szociopata, akinek két pont között a legrövidebb út három robbanáson keresztül vezet... de mert ő elég nehezen emészthető figura, nekem jobban megmaradt Viktor, pedig szimpátiaversenyt ő sem tudna nyerni, ahogy semmilyen áldozat nem drága neki, hogy az energiakristályok titkát megfejthesse. Akit pedig nem a személyes pszichózisai vagy a komplexusai vezérlik, annak még mindig ott vannak a hatalmi harcok a nagyobb politikai befolyásért Piltover vagy éppen Zaun élén, és ebben még mindig nincsenek benne az olyan valószerűtlen szövetségek, aminek eredményeként Heimerdinger rábukkan az óriásfára. Noha vannak belassulósabb részek, így is olyan tömény az élmény, hogy néha elvesztem a sok részletben, és van, akiket a sorozat 9 része sem tud kibontani annyira, hogy igazán el tudjuk helyezni, megérteni a származását (ilyen volt a szörnyeket kotyvasztó remete), amin az sem segített, hogy eléggé elnyújtva, kisebb-nagyobb kihagyásokkal néztem a sorozat részeit, de az persze nem annak a hibája.

Bár néha kicsit elveszettnek éreztem magam ebben a világban, és elkelt volna a háttértudás, a manapság ritkaságszámba-menően lendületes sztori és a karakterek árnyaltsága így is kifejezetten kellemessé tették az élményt. Az akciók dinamikája és a látványvilág miatt pedig minden létjogosultsága megvan az animációs formának, hogy a fizikai korlátok és a pénz ne kössék meg annyira a lehetőségeket, mintha mindez filmként, CGI-jal készült volna; úgyhogy ez se legyen akadály azoknak, akik szeretnének egy jó tech-fantasy-t látni.


8,5/10
.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

Niwrok írásai 3.0 - Page 14 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 3.0   Niwrok írásai 3.0 - Page 14 EmptyKedd Júl. 19, 2022 12:31 am

Niwrok írta:
.
Doctor Strange az őrület multiverzumában / Doctor Strange in the Multiverse of Madness


Azért, mert az új Strange-mozi legmeghatározóbb hangulati eleme az volt nekem, hogy valamiből kimaradtam. Eddig is akadt persze olyan, hogy gyorsan "áttekert" a film bizonyos részeket, és bár most is kapunk egy rövid "az előző rész tartalmából"-t, de szerintem ide ennél több kell, hogy jobban érthető és átélhető legyen az, ami Wandával történt a Végjáték óta... és egy kicsit az előtt is. Azt pedig úgy hívják, hogy WandaVision. Így is össze lehet persze rakni, hogy özvegyen és magányosan, viszont nagy hatalommal a kezében Wanda miért fordult szembe korábbi harcostársaival, főleg, hogy a multiverzumok felvillantották számára annak a lehetőségét, hogy hogyan máshogy is élhetne... de az a sorozat ide szerintem nem csak egy kis prológus, hanem olyan, mint egy első rész a Skarlát Boszorkány előzménytörténetéről az ezt a filmet jelentő másodikhoz. Wanda így kicsit levegőben lógó, mert az MCU-ban szokatlanul izgalmas motivációi, fájdalma és dilemmája az az alap, amire a film épül... és ebből itt csak töredékeket kapunk. Sokkal inkább ő a főszereplő, mint Strange vagy az új karakterként bemutatkozó America Chavez; előbbi szerintem nagyobb pojáca, mint Tony Stark volt, pedig az már fizikai képtelenség (még mindig egyszerre akar öntelt orvosnak, világmegváltó mágusnak és gagyi poénokat puffogtató bohócnak tűnni, aminél a szériában csak az újraértelmezett Thor rosszabb nekem), utóbbi pedig csak eszköz a forgatókönyvírók kezében, hogy mindaz, ami történik, az megtörténhessen, és szegény csajról annyi derül csak ki, hogy fél és hogy miért fél használni a képességét.


8,5/10
.

Megszegtem ígéretemet, megnéztem egy fimet az új MCU fázisból... de csak a multiverzumok miatt. Ha már a Mindenholos nem jött be, viszont a témának nagy rajongója vagyok, gondoltam, teszek vele egy próbát...

Nos, bár nekem 8,5-öt messze nem ér az egész, szinte minden szavaddal egyetértek. Csak passogtam, mit is csinál Wanda, hogy kerültünk ebbe a szituba, mi is az egész, amit látok. Ez amúgy tényleg inkább az ő filmje, csak gondolom Strange-nek jobb a PR-ja - a különböző világokat én is keveselltem, egy ilyen moziban rengeteg vicces és kevésbé vicces lehetőség rejlik. Láttam már ennél sokkal jobbat is, akár sorozat keretein belül: amit mutattak az nem volt rossz, csak kevés. Egyébként sokszor jutott eszembe az orosz Kóma a film közben, a látvány onnan is származhatna.

Az Illuminátusos rész még tetszett is, jó poén volt, de szerintem nem fogom megtudni, hova akarnak kilyukadni ezzel. Talán még a Thor 4-et még megnézem, de sok jót attól sem várok.


(Aztaqrva, de régen írtam bármit is....Sad Sad banghead )

.
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

Niwrok írásai 3.0 - Page 14 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 3.0   Niwrok írásai 3.0 - Page 14 EmptyKedd Júl. 19, 2022 9:47 pm

R2-D2 írta:

(Aztaqrva, de régen írtam bármit is....Sad Sad banghead )


Ahogy láthatod, én is... Pedig hiányzik az írás, de úgy érzem, egy kicsit kiégtem a filmeket illetően. Eleve nagyon kevés filmet és sorozatot nézek mostanában akár csak a pár hónappal ezelőtti tempóhoz képest, és az a kevés is annyira középszerűnek hat, hogy sajnálok rájuk egy sms-nél többet.

Próbálkozom, de nem ígérek semmit... Sad

.
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

Niwrok írásai 3.0 - Page 14 Empty
TémanyitásTárgy: Mennyit ér egy élet? / Worth   Niwrok írásai 3.0 - Page 14 EmptySzomb. Júl. 30, 2022 4:08 pm

.
Mennyit ér egy élet? / Worth

Niwrok írásai 3.0 - Page 14 Worth-10


A 2001. szeptember 11-ei terrortámadások után, amikor még igazán a por sem ült el a World Trade Center leomlott felhőkarcolói körül, néhány környékbeli irodában és Washingtonban már lázas gondolkodás folyik az utóhatásokról. Ezeket az embereket attól veri a víz, hogy a több ezer halott, a tízezernyi súlyos, maradandó sérült és a romok eltakarítása során elszenvedett egészségkárosodások sokasága nyomában elinduló kártérítési perek -még ha nyilván hosszú évekig is el fognak húzódni- teljesen csődbe fogják vinni első körben a közvetlenül érintett légitársaságokat, aztán a többit is, aminek a teljes gazdaságra is súlyos következményei lennének. Hogy ezt elkerüljék, azzal a tervvel állnak elő, hogy egy állami alapból közvetlenül fizetnének kártérítésként egy kisebb összeget, de ezt viszonylag gyorsan, azzal a feltétellel, hogy a károsultak minden egyéb kárigényükről lemondanak, és nem indítanak további pereket. Mivel azonban az ügyfelek számára tekintettel milliónyi tényezőt kell figyelembe venni, és a zsák (azaz a költségvetési keret) sem feneketlen, ez csak akkor lehetséges, ha valahogy egységesíteni tudják az összeg megállapításának elveit, és ennek a senki által nem kívánt, ridegnek és embertelennek tartott feladatnak a terhét egy sikeres New York-i ügyvéd, a kártérítési alkukban igencsak járatos Ken Feinberg vállalja magára. Hiába azonban a két éves határidő, Ken és a csapata jócskán alábecsülik, hogy ez mekkora kihívást is fog jelenteni, amikor a számok mögé emberek is kerülnek.

A sztori több szempontból is érdekesnek hangzott, és ezeket az elvárásaimat a film majdnem mind teljesítette is. Kíváncsivá tett a 9/11-es eseményeknek ez a nagyon tömény, drámai bemutatása, hiszen sok helyen foglalkoztak már filmek és sorozatok egy-egy személy vagy csoport szerepével és tragédiájával a terrortámadások kapcsán, de itt ezek mindegyike jelen van egyben, még ha persze a töredékük is kap akár egy mondatnál többet. Közben láthatunk mindent más, egy eddig nem látott perspektívából is, nem csak az eddig fel nem dolgozott sorsokra vonatkozóan, hanem a tényleges támadás képeire is gondolva. Másrészt a cselekmény miatt éppen a drámaiságnak kellett (volna) háttérbe szorulnia, hiszen Feinbergnek pont az volt a dolga, hogy mindezt a halált, vért és fájdalmat számokká, egy képletté és egy összeggé degradálja, ami persze senkit nem hoz vissza, de talán "elég" elégedetté teszi őket ahhoz, hogy elfogadják az ajánlatot, mert a kasszáért, de még inkább a saját megítélésükért, politikai helyzetükért, akár az újraválasztásukért aggódók számára mindennek a tétje az, hogy elég sokan érezzenek így, legyen az egy mexikói illegális bevándorló özvegy a három félárván maradt gyerekkel, egy kezdő irodista szülei, vagy éppen egy középkorú cégvezető, akit a sarokirodájában ért a tűzhalál. Az összeg vagy módszer, ami az egyik oldalon hitetlenkedő hálálkodást vált ki, az a másik oldalon esetleg felháborodást, vagy éppen csak a sztárügyvédek kezdenek vad számolásba a sikerdíjuk miatt, hogy kisajtolják a rendszerből az utolsó centet is. Harmadszor pedig, ahogy mindez egyensúlyt keres, egy remek tárgyalótermi filmet tudtam elképzelni, hiszen ennél élesebb és sokszínűbb szembenállás aligha van, főleg, hogy ezek túlmutatnak a kártérítés keretein, ahogy családi, közben meg társadalmi-politikai kérdések is a részét képezik, ezek ügyében is állást kell foglalni, miközben aligha lehet ez egy ember feladata.

Engem ez az egyik régi kedvencemre, az Egek urára emlékeztetett, ahol George Clooney, mint leépítési tanácsadó vett részt a 2008-as válság során végrehajtott tömeges kirúgásokban, a friss diplomás Anna Kendrick pedig mindezt a gyászfolyamatot egy autósbüfé, egy önkiszolgáló pénztár és egy sms-es szakítás stíluselemeit ötvözve próbálta modernebbé, költséghatékonyabbá és természetesen teljesen érzéketlenné tenni. Amúgy is éreztem, de ezzel összevetésben tudtam megfogalmazni igazán, hogy a Worth megvalósításánál miért kicsit mások az arányok, mint amit vártam volna. Bár a drámák bemutatása fontos eleme a filmnek, ha már a pénz a film kulcsa, akkor bármilyen kellemetlen is, be kellett volna mutatni a kevésbé tájékozottaknak, hogy hogyan is történt a képlet meghatározása, azon kívül, hogy egyszer van egy pár másodperces belekukkantás az "árlistába", meg hogy egyszer egy homályos snitten az egyik táblán kivehető egy jelenérték-képlet (mert azt többször elmondják, hogy a képlet alapja a "gazdasági érték", vagyis az éves fizetés, és egyéb statisztikákat figyelembe véve számolták a kártérítést). Az nem mindig elég, ha Michael Keaton gondterhelten lehajtja a fejét vagy a távolba néz, mert a dilemmájának a súlya egy percig nem kérdéses, de sokkal inkább be tudott volna húzni a film, ha felsejlik mindebből, hogy mi, nézők mennyit értünk volna Feinberg "számára", rajtunk milyen árcédula lógott volna. Ugyanezért és ehhez hasonlóan hiányzott a filmből Charles Wolf (Stanley Tucci) szerepének bővebb kifejtése is, nem is azért, mert nem hangsúlyozzák ki eléggé, sőt, egyfajta csendes nemezist csinálva belőle még túlzás is, hogy úgy tűnik, minden rajta áll vagy bukik. Viszont a forgatókönyv és a dramatizálás keretei között ő az elsődleges megtestesítője mindazon kétségeknek, hogy pusztán a gazdasági károk enyhítése miatt ez egy tisztességes elintézési módja-e egy ilyen tömegtragédiának. Az a része tetszett, ahogy bemutatják, Feinbergnek nem a hangoskodóktól kellett tartania, hanem a hozzá hasonlóan racionálisan gondolkodótól, aki inkább filozófiai kérdést csinál ebből, mint érzelmit, de szívesen láttam volna abból többet, hogy Wolfnak mi is volt a baja az indítvánnyal és a képlettel azon kívül, hogy a 3. oldalán van egy elírás... Talán Feinberg házépítésének rovására ezt is be lehetett volna mutatni bővebben, és akkor a néző, mint én is jobban el tudta volna helyezni, ő hol állt volna ebben a vitában.

A film és a témájául szolgáló kártérítés is nagyjából ugyanúgy foglalható össze: nem tökéletes, mert nem vehet figyelembe minden szempontot egyformán... de attól még megéri.


8/10
.

R2-D2 likes this post

Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

Niwrok írásai 3.0 - Page 14 Empty
TémanyitásTárgy: Kulcs a zárját / Locke & Key S3   Niwrok írásai 3.0 - Page 14 EmptyVas. Aug. 21, 2022 8:59 am

.
Kulcs a zárját / Locke & Key S3

Niwrok írásai 3.0 - Page 14 Untitl10


A Locke & Keyt eredetileg azért kezdtem el nézni, mert egy jópofa tinifantasynek tűnt, amiben bármennyi dolog felett is kell szemet hunyni (azért lássuk be, kevés YA-mozi tette túl magasra a lécet), a Locke család mágikus kulcsainak története, koncepciója, felfedezése és képességei azért csak átsegít a nehezebb időszakokon... amiből akadt azért bőven az elmúlt két évadban. A harmadik évadra sem maradt sokkal több, ami leültetett elé, ráadásul ilyen közel a bemutatóhoz, de mert tudtam, hogy ez a befejezés, úgy voltam vele, ha jobb, mint eddig volt, akkor legalább pozitívabb lesz a sorozat egészéről szerzett élmény, és ha nem... legalább nem fog annyira hiányozni.

Két hónap telt el azóta, hogy Kinsey, Tyler és Bode, mostanra már Duncannel és Ninával kiegészülve, egész tisztességes kulcscsomót összegyűjtve száműzték az általuk csak Dodge néven ismert túlvilági lényt és a hasonlóan démoni katonáit a világunkból, nem tudva, hogy egyikük -utolsó cselekedeteként- egy még erősebb és gonoszabb lényt idézett meg, annak a katonának az alakjában, aki az egész bonyodalmat okozó átjárót elsőként felfedezte, még a XVIII. században. Bár Tyler most már nincs a testvérekkel (mert a szabályok szerint a 18-at betöltve döntenie kellett, és ő a felejtést és a távozást választotta), a fiatalabbak gondtalanul élvezik a tavaszt, a játékot az újonnan felfedezett kulcsokkal (például azzal, amivel képesek kisebb állatokká átváltozni), hogy most már az anyjuk és a nagybátyjuk is részese a titkaiknak, és hogy Duncan hamarosan férjhez megy (légyszi, ne Wink ...). Az eddig tanácstalanul bujkáló Gideon kapitány azonban egy újabb kulcs megtalálása és két démon elszabadulása után megtudja, hogy a hatalma zálogaként őrizgetett kulcsokból (nála van például az egyik legerősebb, az Akárhova Kulcs) többet is találhat a Locke-családnál, akikkel amúgy is évszázados elszámolni valója van, hetedíziglen, Bode pedig egy óvatlanul használt másik kulccsal még további veszedelmeket zúdít a saját nyakukba, amik együtt oda vezetnek, hogy ez a démon már nem is uralni akarja a Földet, hanem egy újabb átjárót nyitva elpusztítani azt, amihez viszont az összes kulcsot meg kell szereznie.

Eddig is szapultam a sorozatot az eléggé hektikus történetvezetése miatt, de itt már olyan szinten esik szét atomjaira a cselekmény, akkora hézagok vannak a sztoriban, és annyira nem számít sokszor semmit, ami két perce történt, hogy mostanra már inkább csak nevetni tudtam rajta. De legalább nincs hosszan elnyújtva, a szokásos 45-55 perces részek helyett vannak alig 30 percesek is. Például eddig is eléggé vak és süket volt mindenki a kulcsok környezetében, de lehetett azzal "magyarázni", hogy Dodge kavarásai a Kulcsházra korlátozódtak, a külvilág esetleg csak gyanús eltűnésekkel, megmagyarázhatatlan halálesetekkel találkozott, de amikor most például Gideonék nyilvános helyen skalpolják meg a könyvtárost, és utána arról említés sincs később, nemhogy pánik, hát arról bizony nekem nehéz nem a The Strainnek beugornia, még ennyi év után is Smile . Ez a kapcsolódás amúgy is megvan, mert a démonszállta kapitányt Kevin Durand alakítja, aki itt is jócskán kilóg a játékával a sok bárgyúan vigyorgó, nevetségesen rossz műanyag alakítás közül (pozitív példaként még talán Emilia Jones említhető Kinseyként, meg néhány mellékszereplő). Ami pedig a "fordulatokat" illeti... nos, én azt nem nevezném annak, amikor valaki egy elképesztően nagy baromságot csinál (pl.: Bode naplót vezet a kulcsokról és a képességeikről, aminek az egyetlen "célja" az, hogy azokról így Gideon is tudomást szerezzen faceplam ), és ez csak azért nem jár együtt a kulcsokért harcoló egyik csapat csúfos bukásával, mert a másik csapat egy még annál is képtelenebb baromsággal ellensúlyozza azt.

De azért vannak megbecsülni való, kellemes elemek is a Locke&Key-ben, első helyen természetesen továbbra is a kulcsokkal és a trükkjeikkel, csak is kár, hogy ezeket ennyire nem használják ki. Az új, központi darab, ami a problémák egyik forrása is lesz, az az Időváltó Kulcs, ami a hozzá tartozó állóórával egyfajta időgéppé változik, de a legjobb, tényleg ötletes dolog az Állatos Kulcshoz kapcsolódik, és ahhoz, hogy a szellemek képesek irányítani kisebb állatokat. Az is tetszett, hogy ha csak egy rész erejéig is, de mindenkinek elszámolni valója akad a lelkiismeretével (Ninának például az alkoholizmusával, Ellie-nek meg azzal, hogy ha önkéntelenül is, de hosszú időre kénytelen volt magára hagyni a fiát), szokatlanul drámai hangvételt adva a sorozathoz, ami azért is meglepő, mert máskor meg totál szenvtelen az egész, ahol például teljesen természetes módja még tinédzserek körében is a hulláktól való megszabadulásnak, hogy párás szemmel meg szívhez szólóan énekelgetve belebasszák azokat egy szikláról a tengerbe faceplam ... De mondjuk ez is eszköze annak, hogy szokatlanul teljes körűen le legyen zárva minden, mindenki legyen megidézve, ha csak egy fénykép erejéig is, aki az elmúlt három évben dolgozott a sorozatban, hogy a végén úgy csukódjanak be a Kulcsház ajtajai, hogy teljes egésznek érezzem ezt a három évadot, ahol minden csábítás ellenére sincs esély a folytatásra.

Szóval ennyi volt a Locke & Key lezárása. Kalandosnak kalandos volt néhány jobb ötlettel, de nem kihagyhatatlan. A csak nyolc, és amúgy is rövidített epizód miatt ez az évad arra pont jó, hogy egy nátha miatt amúgy is otthon töltött, esős napon az ember elejétől a végéig ledarálja.


6,5/10
.

R2-D2 likes this post

Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

Niwrok írásai 3.0 - Page 14 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 3.0   Niwrok írásai 3.0 - Page 14 EmptyHétf. Aug. 22, 2022 5:37 pm

Niwrok írta:
.
Mennyit ér egy élet? / Worth

A film és a témájául szolgáló kártérítés is nagyjából ugyanúgy foglalható össze: nem tökéletes, mert nem vehet figyelembe minden szempontot egyformán... de attól még megéri.

8/10

.

Ezt jegyzem, köszi. Bár most jó néhány nagyobb projektem van ( For all Mankind S3 - amiben pl a Beatles újjáalakul, Margaret Teachert meg megölik, Trump meg találkozik Gorbacsovval), de két sorozat közé beillesztem. Már ha ébren bírok maradni... mert mostanában egy film is két napig tart éjjel. Sad



Niwrok írta:
.
Kulcs a zárját / Locke & Key S3


Szóval ennyi volt a Locke & Key lezárása. Kalandosnak kalandos volt néhány jobb ötlettel, de nem kihagyhatatlan. A csak nyolc, és amúgy is rövidített epizód miatt ez az évad arra pont jó, hogy egy nátha miatt amúgy is otthon töltött, esős napon az ember elejétől a végéig ledarálja.


6,5/10
.


Ezzel kapcsolatban meg... kösz az írásokat, legalább tudom, hogy volt ilyen is. Ha lenne idővisszatekerőm, vagy esetleg szerencsés módon időhurokba kerülnék, tuti, megnézném. Laughing


.
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

Niwrok írásai 3.0 - Page 14 Empty
TémanyitásTárgy: Stranger Things S4   Niwrok írásai 3.0 - Page 14 EmptyVas. Szept. 04, 2022 8:40 am

.
Stranger Things S4

Niwrok írásai 3.0 - Page 14 8a6a6810


Kissé meglepett a dolog, megnézve a folytatást, hogy milyen régen is volt már a harmadik évad, hogy mennyi minden történt és került terítékre azóta, de azért ott volt benne az is, hogy nem volt felhőtlenül pozitív annak az emléke. Nekem az ST S3 jobban megmaradt a "Kémek, mint mi"-szerű paródiát idéző jelenetekként, mint hogy mi is történt a Tótágasban és annak szörnyeivel.

Talán a hosszát leszámítva (az egyes epizódok most majdnem mozifilm hosszúságúak, az évadzáró pedig dupla rész), és hogy ettől nekem kicsit soknak tűnt a lassított felvétel és a távolba merengés... szóval ezen kívül a folytatás akkora előrelépés, hogy az már majdnem egy ugrás Hawkinsból a Tótágasba. Kezdve rögtön a történettel, ami rengeteget bővít az eddigi ismereteken erről a világról; a legutóbbi béna orosz bázist látva félő volt, hogy a készítők kifogytak az ötletekből, de igazán most találtak magukra, meg a koronavírus-járvány egyik kellemesebb hozadéka lehetett, hogy a leállások miatt volt idő jobban átgondolni a forgatókönyveket. Vecna végre nem egy artikulátlanul morgó és üvöltő szörny, hanem olyan, akivel lehet kommunikálni, aki egy teljesen új kasztot képvisel a Tótágas lényei között, és aki nem a puszta fizikai erejétől vagy a méreteitől lesz félelmetes, hanem attól, ahogy kiderül, jó főgonoszként eddig is ő állt az események mögött, többszörösen is, de eddig a háttérben meghúzódva húzogatta csak a szálakat. A Stranger Things eddigi stílusából persze sejthető, hogy ő sem a nulláról pattant ki az írók fejéből, hanem több klasszikus horrorfilmes gonoszt varrtak össze a tekergőző csápokból és nyúzott húsból gyúrt testben (a teljesség igénye nélkül láttam bele a Hellraisert, az Azt és a Rémálom az Elm utcában Freddyjét... és ez utóbbi egy kameó miatt is fontos). Ehhez kapcsolódik az is, hogy emiatt a sorozat távolabb került az eddigi puszta belezős-szétmarcangolós trancsírtól, és sokkal zsigeribb a riogatás az ebben a formájában szinte és sokáig láthatatlan ellenféllel szemben, és bizony áldozatok is lesznek szép számmal, amíg sikerül egyáltalán a csapatnak a közelébe férkőznie.

Múltkor a negatívumok között említettem, hogy nem igazán dolgozik össze a csapat, hiszen nem is tehetik a nagy távolságok miatt, pedig az elején külön varázsa volt, hogy mindenki a képességei és a tudása szerint járul hozzá a győzelemhez, és mint egy jó szerepjátékos csapatban, mindenkinek megvan a funkciója. Ez annyiból lett jobb, hogy ugyan most is szétmesélik a csapatot, hiszen mindenkinek máshol akad dolga, akár más kontinensen, és alig van kommunikáció most is köztük, a végére viszont tökéletesen egymásba csúsznak az egyéni küldetések, a végső harcban távolról is jut szerep mindenkinek, és ha bármelyikük is elbukott volna a saját feladatával, akkor Vecna "átka" egyértelműen máshogy futott volna ki. És itt nem csak a főszereplőkre gondolok, sőt, elsősorban nem rájuk, hiszen az olyanok, mint Mike vagy Will láthatóan jobban el vannak foglalva a magánéleti gondjaikkal, mint hogy zavarná őket, hogy itt éppen egy hatalmas erejű túlvilági lény próbálja kiterjeszteni a hatalmát a Földre, és "csak" fel-le furikáznak a gandzsaszagú pizzabusszal (sokkal inkább az első sorba lépett be Steve és Nancy, vagy akár Lucas és Max, még ha utóbbi nem is "önkéntes" alapon). Jobban működtek a mellékszereplők, mert a Suzieval előadott duettet én például inkább időhúzós butaságnak találtam, mint cukinak, ahogy az átlag, de most a kiscsaj is szimpatikusabb lett, ahogy egy teljes részt szántak az ő és a családja, környezete bemutatására, de a kedvenc karakterem ezúttal Yuri lett, a simlis mogyoróvaj-csempész (és külön említést érdemel Nikola Djuricko kiválóan komikus alakítása is, pedig könnyen lehetett volna a figura irritáló, mint ahogy néha a hasonszőrű Murray is az lett).

Érezhetően kicsit kevesebb a nosztalgiára szánt idő, kevésbé lett annyira panoptikuma ez a 80-as évek holmijainak és hobbijainak, de ez valahol érthető is, ha ennyivel nagyobb a tét, és ugyanez negyedszer már könnyen lehetne unalmas. Sőt, amit már sokszor emlegettünk a metálzene és a szerepjátékok kapcsán, hogy mindkettő megkapta a maga "sátánista-szektás" bélyegét, az itt lett kézzelfogható, hiszen a nem evilági fenyegetéssel és annak vérengzésével szemben a kisváros lakói -főleg a forrófejűbbje- könnyebben találták meg a bűnbakot ezekben, és folyik gyakorlatilag boszorkányüldözés mindkettő ellen. A tracklist továbbra is kiváló, de innen sem a most mindenhol agyonjátszott Kate Bush sláger maradt meg, hanem a Musical Youthtól a Pass the Dutchie Smile .

Az előző évadnak komoly kihívása volt, hogy mit kezd a gyerekkorból kinövő karaktereivel, a mindössze méretben fejlődő gonoszával és a társadalmi környezettel, amit akkor a Duffer-tesók elégé elbuktak, de ezt a lécet az új évad maximálisan megugrotta... talán egy kicsit túlságosan is. Eddig sem volt éppen érzékeny lelkűeknek való, de most annyival komorabb, brutálisabb, fenyegetőbb és nagyobb léptékű, hogy látszik, kinőtte azokat a nosztalgiás-tinifilmes kereteit, amibe eredetileg kitalálták. És mert nem vagyok tini, nekem éppen így tetszett az eddigi legjobban.


8,5/10
.

R2-D2 likes this post

Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

Niwrok írásai 3.0 - Page 14 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 3.0   Niwrok írásai 3.0 - Page 14 EmptyVas. Szept. 04, 2022 8:59 pm

Niwrok írta:
.
Stranger Things S4

A tracklist továbbra is kiváló, de innen sem a most mindenhol agyonjátszott Kate Bush sláger maradt meg, hanem a Musical Youthtól a Pass the Dutchie Smile .

Az előző évadnak komoly kihívása volt, hogy mit kezd a gyerekkorból kinövő karaktereivel, a mindössze méretben fejlődő gonoszával és a társadalmi környezettel, amit akkor a Duffer-tesók elégé elbuktak, de ezt a lécet az új évad maximálisan megugrotta... talán egy kicsit túlságosan is. Eddig sem volt éppen érzékeny lelkűeknek való, de most annyival komorabb, brutálisabb, fenyegetőbb és nagyobb léptékű, hogy látszik, kinőtte azokat a nosztalgiás-tinifilmes kereteit, amibe eredetileg kitalálták. És mert nem vagyok tini, nekem éppen így tetszett az eddigi legjobban.


8,5/10
.


Nekem meg ugye a Metallica, de ezen nem veszünk össze.... Smile

Amúgy maxi egyetértek, qrva jó volt ez az évad. A harmadik rendesen ki is lóg a sorból...
Van is Hellfire Club pólóm. Smile

.
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom





Niwrok írásai 3.0 - Page 14 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 3.0   Niwrok írásai 3.0 - Page 14 Empty

Vissza az elejére Go down
 
Niwrok írásai 3.0
Vissza az elejére 
14 / 14 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1 ... 8 ... 12, 13, 14
 Similar topics
-
» Niwrok írásai 1.0
» Niwrok írásai 2.0
» R2-D2 írásai 4.0
» R2-D2 írásai 2.0
» Remo írásai

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Filmfórum :: Filmek, sorozatok világa :: Kritikák, filmes gondolatok-
Ugrás: