Általános film topik

.
Meglopni egy tolvajt / To Steal From a Thief / Cien años de perdón

Az egyik valenciai kereskedelmi bank fiókjába érkező alkalmazottak nehéz napra készülnek, mert aznap kerül beüzemelésre az új biztonsági rendszer. Mintha csak ezt a rést neszelték volna meg, öt rabló támadja meg a bankot, ejtik túszul a bent levő ügyfeleket, és zárják le az épületet a páncélozott redőnyökkel hermetikusan, mielőtt a széf felé vennék az utat. Rövid rablásra készülnek, hiszen a rendőrség perceken belül nagy erőkkel, kommandósokkal, mesterlövészekkel vonul fel, de nekik is megvan a trükkjük az észrevétlen távozásra. Csakhogy a tervbe hiba csúszik, és mielőtt fel tudnának ocsúdni, már nem csak a rendőrség, de a titkosszolgálat is a rablók nyakában liheg. Hiába a túszok, az egyetlen adu a kezükben a széf egyik kazettájának a tartalma, de még azt sem mindegy, mikor játsszák ki abban a játszmában, amiben nem a börtön a legnagyobb kockázat számukra.

Spanyol filmekkel amúgy sem nagyon szoktunk mellényúlni, főleg úgy nem, hogy mostanában már azért akadnak olyan forgatókönyvírók, rendezők és színészek, akik szerencsére nem adják akármilyen vacakhoz a nevüket. Ezzel a filmmel is így volt, és még ha a könnyedebb műfajból való is, de egy fordulatos heist-mozi lett belőle, olyan kis mellékszálakkal, mint a gyémántos vagy a rablás közben szövődő kis románc.


8/10
.

Niwrok írta:

.
Meglopni egy tolvajt / To Steal From a Thief / Cien años de perdón

Spanyol filmekkel amúgy sem nagyon szoktunk mellényúlni, főleg úgy nem, hogy mostanában már azért akadnak olyan forgatókönyvírók, rendezők és színészek, akik szerencsére nem adják akármilyen vacakhoz a nevüket. Ezzel a filmmel is így volt, és még ha a könnyedebb műfajból való is, de egy fordulatos heist-mozi lett belőle, olyan kis mellékszálakkal, mint a gyémántos vagy a rablás közben szövődő kis románc.


8/10
.

Ez jó lesz, köszi.

.

.
Perfectos desconocidos / Perfect Strangers / Teljesen idegenek

Meséltem már arról, hogy a nálunk is nagy sikert aratott Perfetti sconosciuti, azaz az olasz Teljesen idegenek című film akkora népszerűségnek örvendett szerte a világon, hogy több ország filmesei úgy gondolták, hogy kicsit a szájízük szerint újraforgatják. Lehet is, hiszen a film témája az okostelefonok hatalmáról és a hétköznapi titkolózásról univerzális, Hollywoodon kívüli "külföldi" filmet nézni meg a legtöbb helyen a sznobizmussal egyenlő, ezért aztán alapvetően csak a színészeket kell kicserélni, egy kicsit állítani a potméteren a hangulatot és az erkölcsöt illetően, és jöhet a futószalagról a svéd, francia, spanyol, indiai, koreai, török, német, görög, arab és magyar Teljesen idegenek. Önmagában egy remake ritkán nyújtja ugyanazt a szórakozást, de a spanyol és a magyar filmeket mindenképpen szerettem volna megnézni.

A spanyolt leginkább azért, mert író-rendezői vonalon és a színészek között is olyanok voltak, akiket az utóbbi években megkedveltem, őket bármiben szívesen nézem, nem is kell hozzá a Teljesen idegenek. A másik ok gyakorlatiasabb volt: a másfél év alatt, hogy az olasz eredetit láttam, szinte teljesen elfelejtettem, hogy melyik telefon miről fog szólni, az egyetlent leszámítva, amit akkor és most is nagyon megjegyeztem az erőltetettsége miatt (ez még mindig a hiteltelenül túlnyújtott telefoncsere), így majdnem egy új filmet láttam, amiben persze utólag lettek ismerős dolgok, de nem vagyok biztos benne, hogy minden ugyanúgy történt, mint akkor. Az tuti, hogy Álex de la Iglesia stílusához méltóan ez a film kapott egy kicsit misztikus-szürreális hátteret, nem csak szimbólumként, hanem közvetlen kiváltó okként mutatva a holdfogyatkozás vörösét, ami rávetül erre a baráti vacsorára.

Spoiler:

De valahol éppen az ilyen apróságok különböztetik meg a mesterműveket egy másolattól. Jó a spanyol film is, nem kérdés, de pont azzal a pici izgalmassággal, kellemes agytornával kevesebb, mint ami nekem igazán tetszett Genovese filmjében.

8/10

Decemberben pedig ugye jön a magyar változat, Goda Krisztina rendezésében.
.

Niwrok írta:

.
Perfectos desconocidos / Perfect Strangers / Teljesen idegenek


De valahol éppen az ilyen apróságok különböztetik meg a mesterműveket egy másolattól. Jó a spanyol film is, nem kérdés, de pont azzal a pici izgalmassággal, kellemes agytornával kevesebb, mint ami nekem igazán tetszett Genovese filmjében.

8/10

Azt sem tudtam, van ilyen...

Előszőször azt is hittem, megint az olaszról írsz, de annak nem lett volna semmi értelme...

Mindegy, köszi az ajánlót, valamikor akkor beütemezem, a 8/10 jó indíték rá. Aztán majd meglátom.


.

.
Hotel Transylvania 3


Annyira sosem voltam oda ezért a franchise-ért, de amíg a gyerekeket érdekelte, addig frissen, moziban követtem az eseményeket. Voltak egészen jó és humoros pillanatai, igaz, máson röhögtem én és ők - eleve, a sok felsorakoztatott szörny ugye annak mond igazán valamit, aki tudja, melyik, honnan jön...

Ez viszont katasztrófa lett. Ennyire idóta és erőltetett humort és történetet rég láttam, annyira nem húzott föl, mint mondjuk a Doboztrollok, de néha rettentően fájt. Egyáltalán nem tartom viccesnek és szórakoztatónak, és lehet, szimplán én öregedtem túl gyorsan ki ezekből, de valami hihetetlenül dedósnak éreztem. Az elején Van Helsing kergeti Drakulát több helyszínen, de mindig a vámpír győz. Draki telefonos társkeresőjén már felhúztam a szememet (kb mint a Jégkorszak 5 vonatkozó hülyeségein), de aztán maga a luxushajós szörnykirándulás, mint ötlet, még tetszett is. A hajó azonban kínlódás, a testét robot alkatrészekkel helyettesítő, de porszívócsőn lógó fejű Van Helsing látványa és ötlete borzalmas. Nulla és rém kiszámítható történet, kínos poénok (fokhagymafing), az egész banda összes helyzetkomikuma így, harmadszorra csupán önismétlés. A nagy finálé meg... azzal a zenei párharccal... anyám. Az óriáspolip, akit az egyik zene gonosszá babonáz, aztán a másik zene visszatérít  

Nem akarom többet látni, mint ahogy megvenni sem. Minden jót (jobbat) elbasznak. Vagy csak én növök ki belőle...


40%


.

R2-D2 írta:

.
UFO

Még nem tettem le róla, hogy bővebben is írok róla, de egyelőre csak pár sorban: ez egy nagyon nagyon okos és talán túlontúl tudományos sci-fi, amiben egy amerikai UFO észlelés nyomán egy fiatal egyetemista srác megfejti (dekódolja) az idegenek üzenetét. Nincs benn olyan igazán fontos és hatásos filmes elem, ami emlékezetessé és maradandóvá tehetné, sokkal inkább az tetszett benn, hogy rettentően hitelesnek és ésszerűnek (ezáltal ridegnek) tűnt. Ha tényleg jön egy UFO és tényleg így kommunikálna, akkor kb. tényleg így zajlana a dekódolás... mínusz egyetemista, ugyebár. A film üzenete pedig, hogy nem vagyunk egyedül - nos, az számomra a világ legtermészetesebb és legkézenfekvőbb dolga.

80%

Köszi.
Nekem is bejött az egész Kapcsolat-light és Érkezés-light hangulat, mindkettőben bírtam az efféle fejtegetéseket, itt pedig azok sallangjai nélkül tehettem meg ugyanezt. Annyira azért nem a földtől elrugaszkodott dolog a matekos rész sem benne, hiszen ábrákkal el is magyarázza a film az egyszerűbbeket (és legalább rávezeti az embereket, hogy legalább a tévében hallott legátlátszóbb kamukat ki kéne szűrni), a többi meg úgyis csak a sztori egyengetéséhez kell, hogy elég zseniálisnak hasson ez a kicsit házibarkács kódfejtés. Külön jó, hogy nincs túlbonyolítva nagyon semmi benne, a drámai része is csak azért kell, hogy a megszállottság miatti veszteségeket érzékeltesse, a leforgatásához pedig kb. egy erősebb mobil kellett kb.. Tetszett még Gillian Anderson szerepeltetése, bár őt egy ufós filmbe betenni elég közhelyes .

7,5/10
.

Niwrok írta:

.
Meglopni egy tolvajt / To Steal From a Thief / Cien años de perdón

Az egyik valenciai kereskedelmi bank fiókjába érkező alkalmazottak nehéz napra készülnek, mert aznap kerül beüzemelésre az új biztonsági rendszer. Mintha csak ezt a rést neszelték volna meg, öt rabló támadja meg a bankot, ejtik túszul a bent levő ügyfeleket, és zárják le az épületet a páncélozott redőnyökkel hermetikusan, mielőtt a széf felé vennék az utat. Rövid rablásra készülnek, hiszen a rendőrség perceken belül nagy erőkkel, kommandósokkal, mesterlövészekkel vonul fel, de nekik is megvan a trükkjük az észrevétlen távozásra. Csakhogy a tervbe hiba csúszik, és mielőtt fel tudnának ocsúdni, már nem csak a rendőrség, de a titkosszolgálat is a rablók nyakában liheg. Hiába a túszok, az egyetlen adu a kezükben a széf egyik kazettájának a tartalma, de még azt sem mindegy, mikor játsszák ki abban a játszmában, amiben nem a börtön a legnagyobb kockázat számukra.

Spanyol filmekkel amúgy sem nagyon szoktunk mellényúlni, főleg úgy nem, hogy mostanában már azért akadnak olyan forgatókönyvírók, rendezők és színészek, akik szerencsére nem adják akármilyen vacakhoz a nevüket. Ezzel a filmmel is így volt, és még ha a könnyedebb műfajból való is, de egy fordulatos heist-mozi lett belőle, olyan kis mellékszálakkal, mint a gyémántos vagy a rablás közben szövődő kis románc.


8/10
.

Ezt meg én köszi!!

Nem kötelkedésből, de van magyar címe is: Száz év megbocsájtás... hogy az angol cím hogy jött ki, ne kérdezd...  

Teljesen egyetértek veled, tényleg egy fordulatos heist-mozi, azzal a Luis Tosar-ral, akit ugye mindketten kedvelünk. Végig izgalmas, tök jó és hiteles élethelyzetek, külön tetszett, hogy egy bankrablásnál a rablók sem mindig urai saját gondolatuknak, tetteiknek. Hétköznapi emberek, éles szituban... hibáznak, veszekednek, de valahol mégis összetartanak. Egyedül a "Hibbant Srácot" nem értem, miért tették bele a csapatba (a dramaturgián kívül), én biztos nem vittem volna magammal bankot rabolni, még ha az apja a barátom is. De egyébként karakterek szempontjából tök rendben van a film - ahogy a sztori szempontjából is.

Egyszerű, de mégis csavaros és hihető az egész, az eső külön jó pont (bár egy ideig majdnem kísértett a Hurrikán meló), mint ahogy az ablakon beszűrődő napfény is. Ráadásul sikerült az egészet úgy tálalni, hogy nézőként a rendősrég/titkos ügynökség/kormány volt a negatív szereplő, így tök jó volt bűntudat nélkül azonosulni a betörőkkel...

Ami jó, az jó.


80%



.

R2-D2 írta:

Niwrok írta:

.
Meglopni egy tolvajt / To Steal From a Thief / Cien años de perdón

Spanyol filmekkel amúgy sem nagyon szoktunk mellényúlni, főleg úgy nem, hogy mostanában már azért akadnak olyan forgatókönyvírók, rendezők és színészek, akik szerencsére nem adják akármilyen vacakhoz a nevüket. Ezzel a filmmel is így volt, és még ha a könnyedebb műfajból való is, de egy fordulatos heist-mozi lett belőle, olyan kis mellékszálakkal, mint a gyémántos vagy a rablás közben szövődő kis románc.


8/10
.

Ezt meg én köszi!!
Nem kötelkedésből, de van magyar címe is: Száz év megbocsájtás... hogy az angol cím hogy jött ki, ne kérdezd...  

Egyszerű, de mégis csavaros és hihető az egész, az eső külön jó pont (bár egy ideig majdnem kísértett a Hurrikán meló), mint ahogy az ablakon beszűrődő napfény is. Ráadásul sikerült az egészet úgy tálalni, hogy nézőként a rendősrég/titkos ügynökség/kormány volt a negatív szereplő, így tök jó volt bűntudat nélkül azonosulni a betörőkkel... Ami jó, az jó.

80%

Ahány ház, annyi szokás . A port.hu például mind a két magyar címet írja, én is onnan vettem. Lopást mondjuk láttam benne, száz év megbocsátást nem .

.

.
Slender Man - Az ismeretlen rém


Senkit ne riasszon vissza mindaz a negatív értékeléscunami, amit a neten ezen filmmel kapcsolatban talál: sokkal jobb annál, mint amit állítanak róla. A leginkább azt tudom róla mondani, hogy tökéletesen beleillik a középszerű, mai tinihorrorok világába, kiszámítható és sablonos elemekkel - de én ennél sok, agyonistenített horroron sokkal rosszabbul éreztem magam. Címeket nem írok, mert az már-már szentségtörés, de láttam ennél sokkal rosszabbat is.

A Slender Man történetét elég jól összeszedték a kritikákban, arra most nem térek ki, elég legyen anyni, hogy én semmit nem tudtam a zsákfejűről e film előtt. A moziban pedig, ahogy ő képbe kerül, az rohadtul tetszett: egy Kör jellegű videó (ami qrva jó és hatásos!!) és egy Kampókéz szerű megidézés hozza elő az Árnyékembert, aki a video megnézőit szép lassan magával ragadja. A négytagú lánycsapat, aki belekeveredik az egészbe, mit sem sejt ebből és többnyre hisztérikus idiótaságokat elkövetve szinte önként megy Slender Man karjaiba - nagyjából ez a sztori. Ha valaki egy horrorban ennél többet vár, az magára vessen, a lánycsapat pont olyan, amilyennek lennie kell, a Slender Man meg pont olyan sejtelmes, mint amilyennek lennie kell. Egyet elismerek, tényleg lehetett volna valami álmitológiai szarságot kreálni mögé, de tekintve, hogy az internet népe maga hozta ezt létre, inkább azt mondom hadd éljen önálló életet.

A hangulat szerintem nagyjából oké, sok éjszakai, ködös felvétel van (megint napfényben kijönnek a suliból, elindulnak a barátnőjükhöz, aztán a következő snitten éjszaka van ), van jumpscare, ami működik, s van, ami nem. Egy dolgot viszont kénytelen vagyok kiemelni, ami a jumpscare-ek hatását felerősíti: ilyen jó és intenzív hangkeverést esztméletlen rég hallottam. Már csak a hang miatt megéri megnézni.

De különben is, mert nem olyan pocsék, mint állítják az okosok...


70%



.

.
Errementari: The Blacksmith and the Devil

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kis falu. A helyet évekkel korábban háború dúlta fel, aminek sérelmeit a mai napig nem sikerült elfeledni, a titkait a mai napig felderíteni. Amikor egy hivatalnokforma ember érkezik a faluba, ő is azért jön, mert a háború idején egy nagyobb aranyszállítmány elveszett, és egyesek szerint azt a környéken rejthették el, mégpedig azon a helyen, ahol egy korábban kovácsként dolgozó férfi régóta remeteként él. A falusiak nem is mennek arra a helyre, mert félnek a kovácstól, aki állítólag megőrült, de még olyan pletykák is terjednek, hogy lepaktált a Pokol teremtményeivel. Volt azonban ebben a faluban egy árva kislány, aki mindennap kénytelen volt a falubeli többi gyerek gúnyolódását, szekálását elviselni, és akik miatt egy napon a hatalmas, szöges kapun átmászva bemerészkedik a kovács területére.

Egyszer volt, hol nem volt, volt vagy harminc évvel ezelőtt a tévében egy mesefilm-sorozat, a Mesemondó (eredeti nevén Jim Henson's The Storyteller), amiben John Hurt egy kandalló előtt ülve mesélt az öreg kutyájának. Azt nagyon szerettem gyerekként. Az Errementari erre a sorozatra emlékeztetett, mint történetében, mind hangulatában és látványában is. Csak annyi volt vele a bajom, hogy a Mesemondó egy-egy epizódja fél óra volt, ez meg háromszor annyi, és az elején nagyon nem sikerült hasznosan kitölteni ezt az időt. Túl hosszú a felvezetés, amikor támpontok nélkül az ember még csak találgatja, hogy ki kicsoda, de onnantól, hogy Usue beszökik, és amit az a faluban a pletykák és a babonák hatására elindít, az már jó volt.

7/10
.

Niwrok írta:

.
The Belko Experiment

A Belko Társaság kolumbiai kirendeltségének dolgozói meglehetősen furcsa dolgokat vesznek észre, ahogy reggel bemennek az irodába. Többen gyanúsnak találják az állig felfegyverzett őröket, vagy azt, hogy a helyi dolgozókat visszafordítják a kaputól, de ott, ahol az állandó emberrablási kockázatok miatt a dolgozókba nyomjelzőt ültetnek a szerződésük aláírásakor, ezek még nem zavaróak annyira, hogy túl nagy jelentőséget tulajdonítsanak nekik. Annak már sokkal inkább, amikor a kávészünet környékén megszólal a hangosbemondó -amiről nem is tudták, hogy létezik-, és azon egy hang szenvtelenül bejelenti, hogy az épületben tartózkodó 80 emberből kettőnek fél órán belül halottnak kell lennie, különben súlyos következményekkel kell számolnia mindenkinek. És hogy nyomatékosítsa bejelentését, a hang nyomán fémlapok ereszkednek le az ajtókra és az ablakokra, szinte hermetikusan lezárva az eléggé isten háta mögötti épületet.

6,5/10
.

Ilyenkor sajnálom igazán, hogy gyakorlatilag esélyem sincs hosszabban írni a filmekről, mert aztán erről is tudnék...

A lényeg, hogy nekem ez is máshogy jött le: jól el is felejtettem, miket írtál róla, úgyhogy a mozi minden perce, a rendező személye, minden újdonság volt. Tök tetszett az egész, már maga az eszement ötlet is a Dredd-házban, hogy x idő alatt meg kell halnia x számú embernek. Tök jó volt megint látni, hogy fordulnak egymás ellen a dolgozók, ki mit tesz meg a túlélésért. Jó kis minidrámák ( a liftes csajon kínomban felnevettem), valahol kiszámíthatatlan és váratlan végkifejlettel. Legalábbis nem ennyi túlélőre tippeltem volna. Az tény, hogy egy idő után inkább trancsírfilm, de most pont olyan hangulatban voltam, hogy ez kellett.

Szóval, most ez is jobban bejött, mint neked.

80%


.

R2-D2 írta:

The Belko Experiment

Ilyenkor sajnálom igazán, hogy gyakorlatilag esélyem sincs hosszabban írni a filmekről, mert aztán erről is tudnék...

A lényeg, hogy nekem ez is máshogy jött le: jól el is felejtettem, miket írtál róla, úgyhogy a mozi minden perce, a rendező személye, minden újdonság volt. Tök tetszett az egész, már maga az eszement ötlet is a Dredd-házban, hogy x idő alatt meg kell halnia x számú embernek. Tök jó volt megint látni, hogy fordulnak egymás ellen a dolgozók, ki mit tesz meg a túlélésért. Jó kis minidrámák ( a liftes csajon kínomban felnevettem), valahol kiszámíthatatlan és váratlan végkifejlettel. Legalábbis nem ennyi túlélőre tippeltem volna. Az tény, hogy egy idő után inkább trancsírfilm, de most pont olyan hangulatban voltam, hogy ez kellett.

Szóval, most ez is jobban bejött, mint neked.

80%

Annak idején nem volt visszajelzés, nem nem számítottam rá, hogy ez is felkerült "A Listára"   .

Lehet, hogy tényleg nekem nem volt hangulatom a trancsírra (általában nincs), de az alapötlete vitán felül bejött. Jó, hogy tetszett   .

.

.
Árulók

A múltkori Trezor után nézelődtem egy kicsit, hogy van-e olyan Köbli-film, amit még nem láttam, és úgy akadtam rá erre. A szűken egy órás film a Guszev-ügyet dolgozza fel kicsit drámai, kicsit politikai krimis formában, és aki már látott ilyen filmet, azt a kamaradarab-jellegű hangulat és a tévés költségvetés sem fogja talán visszatartani. A sztori ugyanis megint izgalmas feldolgozása egy érdekes, valós sztorinak, ezúttal a II. világháború utánról.

Akkoriban a szovjetek fosztogatásai és a Kommunista Párt egyre erőszakosabb hatalomátvételi kísérletei miatt jól jött a vezetésnek minden olyan információ, ami segített enyhíteni a feszültségeket. Ennek része volt az a levéltári-irodalmi kutatómunka is, ami az orosz és a magyar nép, a munkás-paraszt osztály közös sorsát, mélyben gyökerező szövetségét volt hivatott bemutatni, és aminek kapóra jött az egyik újság főszerkesztőjeként dolgozó Illés Béla, valamint az általa dokumentált, levéltári iratok másolatával igazolt történet Guszev századosról. Eszerint a 1848-49 szabadságharcban a cári sereggel Magyarországra érkező Guszev szembefordult feletteseivel, éltetve a magyar szabadságharcot a zsarnoki arisztokrata Habsburgok ellen, amely tettéért kivégezték. A történet felkapott lett, sok mű, tanulmány idézte, része lett az oktatott történelemnek, Guszev hősiességéről pedig közterek, utcák elnevezésével, emléktáblák állításával emlékezett meg a "hálás" utókor.

A csavar ebben a történetben annyira nem váratlan, viszont ezen keresztül, például a "hasznosságról" szóló példabeszédekkel, és a még épphogy szárba szökkenő besúgások megidézésével sokat elmesél a korszakról magáról. És tényleg nincs egy óra sem .

8/10
.

Niwrok írta:

.
Árulók

A csavar ebben a történetben annyira nem váratlan, viszont ezen keresztül, például a "hasznosságról" szóló példabeszédekkel, és a még épphogy szárba szökkenő besúgások megidézésével sokat elmesél a korszakról magáról. És tényleg nincs egy óra sem .

8/10
.

értem a célzást. Na hallod, a Mayans több epizódja is bőven egy óra fölött van, ez azokhoz képest egy szűk epizód.

Megnézem, mindenképp.


.

Niwrok írta:

.
Árulók

A múltkori Trezor után nézelődtem egy kicsit, hogy van-e olyan Köbli-film, amit még nem láttam, és úgy akadtam rá erre. A szűken egy órás film a Guszev-ügyet dolgozza fel kicsit drámai, kicsit politikai krimis formában, és aki már látott ilyen filmet, azt a kamaradarab-jellegű hangulat és a tévés költségvetés sem fogja talán visszatartani. A sztori ugyanis megint izgalmas feldolgozása egy érdekes, valós sztorinak, ezúttal a II. világháború utánról.

8/10
.

R2-D2 írta:

Niwrok írta:

.
Árulók

A csavar ebben a történetben annyira nem váratlan, viszont ezen keresztül, például a "hasznosságról" szóló példabeszédekkel, és a még épphogy szárba szökkenő besúgások megidézésével sokat elmesél a korszakról magáról. És tényleg nincs egy óra sem .

8/10
.

értem a célzást. Na hallod, a Mayans több epizódja is bőven egy óra fölött van, ez azokhoz képest egy szűk epizód.

Megnézem, mindenképp.


.

Jelentem,megvolt.

Ennyit mondjuk nekem nem ér, de egy órás kikapcsolódásnak tökéletes. Nagyon jó volt itt is a korrajz, a párbeszédek, az öreg Illés "hitvallása", az egész szovjeteknek megfelelés remk volt. A csavar valóban kitalálható, de még így is működik, pláne a következményével... csak az volt kicsit fura és életszerűtlen, hogy a végén mindenki énekelte az Internacionálét.

De jó volt, köszi az ajánlást.


.