Niwrok írásai 1.0

R2-D2 írta:

Spoiler:

Spoiler:

.

Úgy látszik, ma ilyen "számonkérős" napom van...

Semmi személyes (komolyan!!!), csak néha szoktam böngészni a Fórumot, s ezen (is) megakadt a szemem:

Niwrok írta:

Végjáték / Ender's Game

Ha arra gondolsz, hogy nem a filmbeli Ender van rajta, akkor jelzem, hogy szándékos volt a dolog. A filmes borítót meg akartam tartani arra, amikor a filmről írok majd .
.

Ez mikor is lesz???   

R2-D2 írta:

Úgy látszik, ma ilyen "számonkérős" napom van...
Semmi személyes (komolyan!!!), csak néha szoktam böngészni a Fórumot, s ezen (is) megakadt a szemem:

Niwrok írta:

Végjáték / Ender's Game

Ha arra gondolsz, hogy nem a filmbeli Ender van rajta, akkor jelzem, hogy szándékos volt a dolog. A filmes borítót meg akartam tartani arra, amikor a filmről írok majd .

Ez mikor is lesz???   

Majd ha bekerül a szekrénybe . Alig pár hete olvastam a könyvet, egyelőre be kell érned azzal... sőt, szerintem a Holtak szószólóját is előbb el fogom olvasni, mint hogy a Végjátékot újranézzem.

Egyébként meg eddig nem akartam szóba hozni, mert mégiscsak cikinek tartottam volna, összevetve kettőnk életében a kötöttségeket, de... söprögess egy kicsit a saját portádon... azaz listádon is, Mr. "Hű, ez tök jó, ezt jövő héten megnézem!"   !
.

Niwrok írta:

Majd ha bekerül a szekrénybe . Alig pár hete olvastam a könyvet, egyelőre be kell érned azzal... sőt, szerintem a Holtak szószólóját is előbb el fogom olvasni, mint hogy a Végjátékot újranézzem.

Egyébként meg eddig nem akartam szóba hozni, mert mégiscsak cikinek tartottam volna, összevetve kettőnk életében a kötöttségeket, de... söprögess egy kicsit a saját portádon... azaz listádon is, Mr. "Hű, ez tök jó, ezt jövő héten megnézem!"   !
.

Jogos. De most mit is kell pótolnom???

Az előbb végeztem a SupNattal, most egy hétig szabad vagyok.

R2-D2 írta:

Niwrok írta:

Egyébként meg eddig nem akartam szóba hozni, mert mégiscsak cikinek tartottam volna, összevetve kettőnk életében a kötöttségeket, de... söprögess egy kicsit a saját portádon... azaz listádon is, Mr. "Hű, ez tök jó, ezt jövő héten megnézem!"   !
.

Jogos. De most mit is kell pótolnom???

A listádat .
De ha már úgyis azt mondtad, hogy böngészel, csináld csak tovább, csak az utadba akad majd valami ...
Meg hét hétvégére már "lebeszéltük" a "200km-ről közös mozit" .
.

Niwrok írta:

A listádat .
De ha már úgyis azt mondtad, hogy böngészel, csináld csak tovább, csak az utadba akad majd valami ...
Meg hét hétvégére már "lebeszéltük" a "200km-ről közös mozit" .
.

Oké, találtam.

A halálos ítélet már múlt hét óta megvan, de most megnéztem, még mit kell pótolni.

Az Open Grave meg egyértelmű: ahogy beszéltük. Ha holnap éjjel nem megyek moziba, beütemezem.

R2-D2 írta:

Oké, találtam.
...de most megnéztem, még mit kell pótolni.

Kelleni semmit nem "kell". Én csak annyit mondtam, hogy szerintem érdemes . Még amúgy a Grönholm meg a Bates Motel voltak az utóbbi pár hétben, de persze az sem baj, ha tartalékolsz ezekből "ínségesebb" időkre .

Akkor jó szórakozást addig is, én meg megyek, mert most már tényleg ideje lenne, hogy az én vonatom is megérkezzen végre .
.

.
Snowpiercer


A Snowpiercer is az "az első képkockáktól alig vártam"-listáról (meg Artu pakkjából) került a lejátszóba, de azóta nagyjából megfogytak róla a látott előzetesről az emlékeim, és arra is csak nagy vonalakban emlékeztem, hogy Weidétől meleget, R2-D2-tól hideget kapott a film. Szóval kb. annyit tudtam róla az elindításkor, hogy van benne egy fagyvilágban robogó vonat annak minden abszurd vonatkozásával együtt, és hogy ez egy lázadás története vagonról vagonra, Chris Evans vezetésével.

A Snowpiercer mozdonya végig két nehéz terhet húzott maga után, ahogy néztem. Ebből az egyik a film stábjához kötődik, a másik meg személyes, és ezek voltak azok, amik leginkább rányomták bélyegüket az élményre. Előbbi az, hogy a film érezhetően azért készült, hogy a nyugati és a keleti files kultúra között zakatoljon, hiszen egyre-másra kerültek elő az igazi meglepetés-színészek Hollywoodból, akiket meglepő és örömteli volt egy ilyen filmben látni. Evans mellett szerepel Jamie Bell, Octavia Spencer, Tilda Swinton, Ed Harris, és bár őket is nagyon kedvelem és szívesen nézem a filmjeiket, mégis John Hurt volt a legnagyobb meglepetés. Ezek mellett a történet is inkább nyugatra húz, és ez már átvezet egy kicsit a személyes teherhez: sajnos a vonaton kívül egyetlen olyan elem sincs a filmben, amit akár csak az elmúlt egy-két évben nem láttam volna más filmekben, eleve onnantól kezdve, hogy az egész lázadás és néha a stílus is tisztára Éhezők viadala (de legalább az emberek nem öltöznek annyira hibbant papagájnak), az emberi felelőtlenség és bénázás következtében mélyfagyasztódott Földet szépen kipipálta a Kolónia, és ezek mellett nagyon nehéz volt olyan pillanatokat kapnom a filmtől, amire azt tudtam mondani, hogy igen, ezt érdemes lesz megjegyezni, vagy hogy ez valami igazán nagyszerű volt. Már csak azért is, mert ugyan volt már szerencsém Park Chan-Wook meg Wong Kar Wai filmekhez is (na tessék, még a vonat is ki van lőve a 2046-tal!), és igazán remek dolgokat is láttam már keletről, de azért ez a sok lassítás, némelyik szokatlan kamerabeállás és pár hangulati elem (például a kizárólag hívószóra érkező, félmeztelen parkour-harcos) a Snowpiercer esetében nem mindig jött be.

Az meg azért sosem jó, ha egy filmnek a dolgai csak azért nem akasztanak ki, mert "megedződtem". Nem zavart annyira, hogy igencsak sovány indok az egy 17 éve tartó vonatozásra egy non-stop világ körüli út keretében, hogy egyszer régen egy vonatbuzi multimilliárdos megtehette, hogy terepasztalt csinál az egész Földből, mert nem sokkal több derült ki a lakói által szinte tapintható közönybe fulladó 74. Éhezők viadalának hátteréről sem. Talán az segített, hogy a Snowpiercer bőven rendelkezik olyan tartalékokkal, amik benyelik a hiányosságok többségét, lévén a lázadó csapat útját a vonatnak csak kb. egy tucatnyi kocsijában követjük végig, de az nem egyszer látszik, hogy a vonat vagy száz vagonból áll, úgyhogy bár nekem is volt némi hiányérzetem mondjuk a lakókocsikat illetően, de mondjuk a Toi-Toi vagon közel sem lett volna annyira érdekes, mint itt némelyik, ezért megértem, ha azokat nem mutogatták végig.

Attól ugyanis, hogy a sokféle elem, a képregényes háttér és a vagonok tagoltsága miatt néha hiányzik az összhang, a stábnak sikerült drámaiak jellegzetes karakterekkel, helyzetekkel és nem egy kimagasló díszlettel feldobni a filmet. "Persze" vannak a már "megszokott" konfliktusok arról, ahogy a vonat elejében dőzsölő elit elragadja az utolsó kocsikban nyomorgók közül az ifjabbakat mindenféle szabályok szerint vagy egyszerűen azért, mert náluk van az erő a fegyver, meg úgy egyáltalán szépen gerjednek az indulatok a düh és az elkeseredettség nyomában. De többször is azon kaptam magam, hogy jófajta feszültség árad a jelenetekből, hogy tudok izgulni néha. Ezen túl is mindig van egy-két színesítő elem, mint például Gilliam figurája, a stílszerű kínzási-büntetési módszer, ahogy a beszámolókból kiderül, hogy milyen is volt az élet az indulás óta a Snowpierceren (ahogy Curtis felidézi az első napokat, az már-már sokkoló, és az ő előadásában igencsak drámai is, de nem sokkal maradt le tőle a Hetek "emlékműve" sem). Az is jól kijön, ahogy a társadalmi különbségek még akkor sem tűnnek el teljesen, ha a különböző kasztúak egymásra vannak utalva, ahogy a biztonságis beszólogat Curtisnek. Aztán a vagonokból több is tetszett, de messze legjobban az iskolás, ami annyira izzadta magából az agymosó propagandát, ami közvetetten akár a fogyasztói társadaloménak is tekinthető, hogy öröm volt nézni... közben meg a hideg rázott tőle. Mert sok olyan vagon volt, ahol egyszerűen a hely fényűzése meglepett, aztán a dühítő pazarlása, és csak utána tudtam félretenni mindezt, és azt mondani, "Oké, tehát ez is felfér a túlélők vonatára...".

Illetve mondhatnám, hogy dehogy férne fel mondjuk a Tropicarium egy vonatra, hiszen a Snowpiercer egyetlen dologként képzelhető el egyáltalán "reálisan": szimbólumként. A társadalmi különbségeként, az emberiségnek az önnön végzete elől való, mindig ugyanoda visszatérő, tehát alapból kudarcra ítélt meneküléseként, hogy koldus és királyfi is ugyanazon az "eszközön" utazik, bármennyire is próbálnak távolságot tartani egymástól. Erről van is egy szép összefoglaló a film végén, de közte is akadnak azért olyan helyzetek, amikor borzasztóan nehéz nem ráismerni a napi aktuális eseményekre; mondjuk hogy az ENSZ élelmezésügyi szervezete milyen népszerűsítő kampányokba kezd az élelmiszerválság "megoldása" kapcsán, amitől kétszeresen is a gyomrom fordul fel.

Kár, hogy az emberi drámák, az éppen a hihetetlen abszurditásában lenyűgöző helyszín és az örök pluszpont társadalomkritika mellett egy-két kisiklása is akad a filmnek. A legnagyobb nálam Tilda Swinton karaktere volt, mert bár zseniálisan alakít, de az egész megjelenése, stílusa túl kilóg ebből a közegből, egyszerűen azért, mert nevetséges. És hát igen, azért az animációk között is akad gyengébb, mert én mondjuk kifejezetten élveztem a megfagyott városok, kikötők látképét az ablakon keresztül, jeget és havat viszont már tíz éve is láttam szebbet PC-n, a hóviharban zötykölődő vonat is lehetett volna kidolgozottabb, és igencsak felszaladt a szemöldököm a kanyarban driftelő vagonoktól.

Röviden: A Snowpiercer egy érdekes, emlékezetes jelenetekkel rendelkező, de durva zöttyenőktől sem mentes stíluskeverék, amivel a keleti filmgyártás kipróbálta magát a posztapokaliptikus-youngadult műfajban, részemről inkább több, mint kevesebb sikerrel.


8/10
.

Niwrok írta:

.
Snowpiercer

Nagyon igényesen összerakott kritika, ráadásul az külön öröm számomra, hogy összességében elnyerte a tetszésedet a film. Az idő persze sok dolgon változtat, és ahogy R2-D2-nak is írtam, jelenleg én sem pontoznám többre egy 8/10-esnél.

Weide írta:

Niwrok írta:

.
Snowpiercer

Nagyon igényesen összerakott kritika, ráadásul az külön öröm számomra, hogy összességében elnyerte a tetszésedet a film. Az idő persze sok dolgon változtat, és ahogy R2-D2-nak is írtam, jelenleg én sem pontoznám többre egy 8/10-esnél.

Csatlakozom!

.
Open Grave


"Akinek sok kulcsa van, annak sok a rejtegetnivalója is"

Amikor pár hete előkerült ennek a filmnek az előzetese, azonnal beleszerelmesedtem, mert három olyan viszonyítási pont is eszembe jutott a nézése közben, amiből önmagában bármelyik is elegendő ajánlólevél lett volna. Utólag azt kell mondanom, a háromból egy az, ami tényleg kötődik a filmhez, a másik kettő csak halványabban, a "kimaradók" helyére viszont belépett az évekkel ezelőtt látott Emlékezetkiesés. Az Open Grave ugyanis azt adta meg, ami abból igazából hiányzott, mert bár ott is egy csoportos amnézia volt a kiindulási alap, de viszonylag gyorsan leosztásra kerültek a lapok, és ezzel a film sokat vesztett az érdekességéből és a feszültségéből, itt viszont, ha nem is olyan intenzív az inger, de legalább majdnem a végéig kitart.

Azaz itt már egy kicsit előre is szaladtam, hiszen a film onnan indul, hogy egy férfi a lehető leghátborzongatóbb ébredést produkálja egy betongödör alján. Azok a ropogások, anyám! Mintha legalábbis a halálból térne vissza, és a hasonlat nem is olyan távoli, mert hát a linkelt kép már leleplezte, hogy a betonteknő egy tömegsír. Onnan kiszabadulva a férfi elkeveredik egy házhoz, ahol már többen is vannak, de mindenki bizalmatlan a másikkal, ugyanis akad bennük egy közös: nem emlékeznek semmire. Innentől kezdve pedig semmi másról nem szól a film, mint a környék felderítéséről, az ennek során talált nyomokról, a felidéződött, visszatérő emlékfoszlányokról, akár arról, hogy egyáltalán mi a nevük, hogy milyen tudással, képességekkel rendelkeznek, például, hogy ki a jó céllövő és ki beszél franciául, és így tovább. Plusz itt megvan az, amit nagyon szerettem volna már az Emlékezetkiesésben is látni, hogy mindezek mentén hogyan változik a szereplők viszonya egymáshoz. Elvégre ködös emlékképekből az emberek nem feltétlenül jutnak helyes következtetésre a csoportbeli valódi szerepükről és a többiekről, így aztán amikor együtt van a csapat, akkor jól kijön a bizalmatlanság és az egymásra utaltság kettőssége. Éppen ezért túl sokat nem is szándékszom elárulni a történet menetéről, hiszen ezzel a film lényegét ölném ki belőle.

A csapat azonban sajnos túl keveset van együtt, mert a film annyiféle területet és eseményt akar bemutatni a nem is olyan szűkös játékidejében, hogy sokszor küldi a tényleg maroknyi szereplőt magányos felfedezőutakra, amitől nem jut annyi szerep a pszichológiai feszültségnek, viszont sok apróság, sok motívum kiderül arról, hogy milyen környezetben vannak ők itt, mit is keresnek ők féltucatnyian egy erdő közepi vadászlakszerűségben, és sok tévútra küldik majd a nézőt a félinformációk csepegtetésével, mielőtt egyáltalán esély lenne kitalálni, mit is ábrázol a "kirakós". Mindenesetre tűnjenek bármilyen soknak vagy néha vontatottak is a felfedező-túrák miatti erdőben kóricálások, a jó fokozatossággal épített kirakós kevés film sajátja, és már önmagában ezért megérte megnéznem.

Csak utólag, az imdb adatlapot böngészve jöttem rá, hogy ez a "jó fokozatosság" nem véletlen, hiszen a rendező Gonzalo López-Gallego több filmjét is láttam már (Apollo 18, A hegyek királya), és egyik sem ment a szomszédba egy kis lassan építkező thrilleres-horroros feszültségért. Tehát megint találtam egy jól működő, félamatőr eszközökkel operáló spanyol thrillert, csak hát azért voltak más "gyanús" jellegzetességek is a filmben, amiknek meg még külön örültem.

Spoiler:

Ez persze csak egy kis tejszínhab az amúgy is kellemes film tetején, ami a vélhetően nem túl magas költségvetés ellenére is remek jelenetekkel rendelkezik, kiemelten a már emlegetett tömegsír, de nekem rohadtul tetszett a jelenet a szögesdrótba gabalyodott férfival, vagy a bungallós képsorok. Úgy egyáltalán egyszer sem éreztem azt, hogy bármi is túl lefelé kilógna a film szintjéből, hogy túl nagy marhaság jönne szembe (illetve de, egyszer, amikor egy olyan helyre akartak ketten visszamenni, ahonnan eleve el sem kellett volna jönniük, amíg fel nem derítik), hogy a látottakat nem tudom elhelyezni az eddig megtudott dolgokba, akár csak egy "Később majd biztos kiderül, mi a picsa volt ez!" cetlivel ellátva... és tényleg. Ehhez persze kellettek a jó színészek, akik élettel és érzelmekkel tudják megtölteni néha nem túl veretős párbeszédeket (a hatból az egyik szereplő például végig meg sem szólal), élükön a mostanra személyes kedvenccé vált Sharlto Copley-val. Szintén kellemesek a film képei, hangulata, zenéje, a kellékei, jók a konfliktusok, jó az, ahogy bizonyos mondatoknak, megérzéseknek csak utólag lesz jelentősége, és jó az elkerülhetetlenségében drámai finálé is.

Összességében azt tudom mondani, hogy valószínűleg nem erről a filmről szóló eszmecserékkel fogjuk túlterhelni a Fórum szerverét, mert csak "a sírok nyitottak", a kérdések a végére "szerencsére" nem igazán , a néző a felmerülő kérdésekre többségében megkapja a választ. Jó volt látni, és külön jó volt, hogy kisköltségvetésű film létére nem tartott igényt arra az extra türelemre és méltányosságra, amivel a kisköltségvetésű filmeket általában kezelni szoktam. Az Open Grave minden percnyi élményért maga dolgozott meg, és ez ritka ebben a kategóriában.


79%
.

Niwrok írta:

.
Open Grave

Az Open Grave minden percnyi élményért maga dolgozott meg, és ez ritka ebben a kategóriában.


79%
.

Tegnap éjjel alíg bírtam visszafogni magm, hogy ne olvassalak el, mielőtt írok róla. Nos, sikerült, a végeredmény meg két egybehangzó, de egymástól függetlenül született értékelés. Ez esetben Weide kolléga óva intése felesleges volt...   

Amúgy mikor vége lett, arra gondoltam, hogy ezzel módszerrel, technikával akár többször is megtörténhetett volna Jonah ébredése... persze, egyértelmű, hogy nem, de jó volt eljátszani az ötlettel.

Spoiler:

Niwrok írta:

.
Halálos ítélet / Death Sentence


93%

Ezt most betudom James Wahn iránti elfogultságodnak... nekem max 70% jön ki. De még gondolkodom rajt...

R2-D2 írta:

Halálos ítélet / Death Sentence

Ezt most betudom James Wahn iránti elfogultságodnak... nekem max 70% jön ki. De még gondolkodom rajt...

Inkább tudd be annak, hogy nekem tetszett ...
Ha "kifogásokat" kell keresned, hogy nekem miért jött be, akkor már régen rossz .
.

.
A holnap határa / Edge of Tomorrow


Ha nem is az év legjobbja nálam az Edge of Tomorrow, de erősen TOP10-es! Pedig, ha nagyon akarom, nem csinál mást, mint újrahasznosít korábban már látott elemeket, akár a történet menetében, akár látványban, de nagyon ügyesen úgy elegyíti vagy variálja azokat, hogy igazán lebilincselővé váljon. Érdekes koncepció egy ismétlésekről szóló filmet kvázi "ismétlésekből" felépíteni, és ahogy Cage próbál változtatni, igazából ugyanazt teszi a stáb is.

Hatalmas előny, hogy a film rögtön az elején letudta a mélypontját nálam. Persze még jobb lett volna, ha nincs semmilyen mélypont, de ne legyek telhetetlen... Hiába értem, hogy nagyon mélyről akarták kezdeni Cage történetét, aki örökélet-kódot kap, hogy ha meghal, visszalépjen egy napot, és ezzel lehetőséget az idegen lényekkel való háború menetének megváltoztatására (kb. ennyi a sztori SPOILER! nélkül), de a bányászbéka-fosszília szintjét mégsem kellett volna megcélozni. Annyira irritálóan ostoba dolog felvezetés gyanánt Tom Cruise "Úristenúristenúristen!" grimaszba torzult arcát nézni, miközben a legótvarabb kiképzőtáboros sablonokat és közhelyeket puffogtatják el, ráadásul mindezt igazából úgy, hogy túl sok indokot nem is adnak rá. Vagy csak én pislogtam vagy néztem félre rosszkor, így lemaradtam róla, hogy Cage miért és kinek áll az útjában, hogy oda jut, ahova? Mert én annyira nem vettem észre, hogy őrnagyból melyik pillanatban lett átsorolva ágyútölteléknek... Ezen már alig rontottak a harmatosan gyenge, gyagyás poénok, a J-osztag "csámpás csodái" és a minimum hiteltelen újonckiképzés menete, ahol csak eszközpazarlás történik. De, mégis, egy dologban garantáltan nyert ez a film, és külön remélem, hogy semmi nem fogja megelőzni életem hátralevő részében: itt láttam életem legundorítóbb pucér férfiseggét!

A partraszállásnál jelentkeztek először pozitívumok, rögtön annak képeitől. A Normandia-újratöltve kifejezetten pofás lett, és később, ahogy maguk a lények is megmutatkoznak (szintén nem túl újak, csak jól összeválogatott elemekből építkeznek, mint a Mátrix és a nanobotok) már teljes sebességen pörög az akció, arat a halál. Azok, akik már a Transformersek idején is a csaták kaotikusságára panaszkodtak, epilepsziás rohamot fognak kapni, az tuti. Ez pedig kell is, hiszen csak apróságok változnak minden visszalépésnél, és máskülönben baromi unalmas lenne ugyanazt tizedszer megnézni, ha nem lennének más kameraállások, amik új eseményekre derítenek fényt. Ugyanígy derülnek ki újabb és újabb részletek az invázió menetéről, amit ugyan Brendan Gleeson szépen összefoglal az elején, de az, hogy maguk a lények micsodák, milyen fajtáik vannak, hogyan kell és lehet ellenük harcolni, és így tovább, az csak a "visszatöltések" során derül csak ki. Jók voltak a fordulatok, ahogy bizonyos szakaszokon a történet kilépett a korábbi keretből (hiszen egyetlen napnak is rengeteg leágazása lehet), ahogy más irányból próbálták megközelíteni a problémát. A szereplők nem túl mélyek, persze le kell tudni a kötelező romantikus szálat, még ha úgy is kell kezdeni minden napot, mint az 50 első randiban, de tudomásul kell venni, hogy itt kevésbé a karaktereken van a hangsúly, legfeljebb csak a bennük megtestesülő kétségeken, dilemmákon. És az első fél óra után a poénok is elmozdulnak a "bárgyú és ízléstelen"-kategóriából a "megmosolyogtató" felé, kb. pont annyira, amit egy szörnyinvázió árnyékában még jó néven veszek. Ami igazán megmosolyogtatott, az a kerekes-gördülős volt.

Maga az időutazás megvalósítása több szempontból is kiváló. Nem mentes a logikai bakiktól, de mindenképpen dícséretes, hogy nem elégedett meg az Idétlen időkig vagy a Forráskód technikájának szolgai másolásával (ezeknél a filmeknél volt az időhurok célja, hogy egy áhított célt a tapasztalatok gyűjtésével el lehessen érni).

Spoiler:

Nekem meg annál jobb mérce nem is kell, mint hogy előadás előtt vettem egy fél literes üdítőt, és csak a végén döbbentem rá, hogy még megvan a fele, miközben a legtöbb filmnél jó, ha fél óráig kitart az üveg. Lehet, hogy ezt csak egyszer tudta eljátszani, és az ismétléseknél már közel sem köt le ennyire, de most azt mondom, hogy a már földbe döngölt bevezetőn kívül, kategóriáján belül nem nagyon van gyenge pontja.

9/10
.