R2-D2 írásai 1.0

Weide írta:

Sajnos a Crossbones gyorsan befoglalt már egy szabad helyet.

Én mondjuk a Black Sailsról jobbakat olvastam, még ha ott nincs is egy Malkovich-kaliberű színész. Vagy azon már túl is vagy?
.

Niwrok írta:

Weide írta:

Sajnos a Crossbones gyorsan befoglalt már egy szabad helyet.

Én mondjuk a Black Sailsról jobbakat olvastam, még ha ott nincs is egy Malkovich-kaliberű színész. Vagy azon már túl is vagy?
.

Már túl vagyok rajta, és felemás érzésekkel fejeztem be az első évadot. Jól indult, de aztán egy olyan irányba ment az egész, amivel nem tudtam mit kezdeni. Ha most megkérdeznétek, mi tetszett a leginkább az egész sorozatban, valszeg azt mondanám, hogy az intro. :/

.




Trónok harca S4



Mindenhol azt olvasom, hogy ez az eddigi legjobb évad, szabályos ódákat zengenek róla netszerte – nálam azonban maximum egyenértékű lehet az előző szezonnal. A harmadik évad kilencedik epizódjában történtek ugyanis oly magasra tették a lécet a GoT események láncolatában, hogy azt a szintet megütni nagyon nehéz lesz. Amik akkor, abban történtek, meghatározóak voltak számomra a sorozat egész eddigi történetét, megítélését tekintve – a negyedik évad hasonló indíttatású eseményei viszont apró szurkálódásnak tűnnek ahhoz képest. S még valami: mindenki el van ájulva tőle, hogy ebben a sorozatban bárki meghalhat  (ha már az évad alcíme is az) … nos, akkor mit szóljanak a 24 fanok??? Mert ha valahol, akkor abban nincs biztonságban senki…

Most kb. 10 percbe telt, míg belerázódtam a GoT világába. Rögtön magával ragadott az ismert helyszínek és karakterek színes és lenyűgöző világa, a korábban felvett szálak nyílegyenes folytatásaként most kevésbé kellett gondolkodni, ki kicsoda és honnan is jött. Egy icipicit úgy éreztem egyébként – különösen igaz ez az egész évad tükrében – hogy összement a GoT Univerzum. Érezhetően kevesebb szálon futnak az események, érezhetően többet időzünk egy-egy helyszínen, egy-egy karakteren: ez egyébként még üdvözítő változás is volt számomra, így kevésbé éreztem magam elveszettnek a térképen. Az első két epizód egyértelműen Királyvárra koncentrál – no de hát egy királyi esküvő bármilyen filmben vagy sorozatban központi helyet érdemelne. Itt egyébként meg kell jegyeznem, hogy a netet böngészve idő előtt tudomást szereztem az eseményekről - kéjes örömmel néztem is végig azokat –, és bármennyire is nincs spoilerfóbiám, a vélt katarzis ez esetben (de nem csak e miatt) elmaradt. Ugyanis én erre már régóta számítottam, nagyon rég vártam is, így a meglepetés amúgy sem működött volna teljes erejében: maximum egy vágy teljesedett be.  Nem egyszer éreztem azt egyébként az évad alatt, hogy a karakterek elvesztése korántsem vált ki belőlem akkora megdöbbenést, mint ahogy azt esetleg szánták: részben mert örömömet leltem benne, részben meg, mert a felépített viszonyok, az oda vezető út után törvényszerű voltak. Összehasonlítva az előző évaddal: a meglepetés, a megdöbbenés ereje hiányzott. Pontosabban nem volt akkora átütő erejű az egész, mint amire előzetesen számítani lehetett: bizony más egy utálatos f*szt elveszteni, meg megint más egy szerethető figurát. Úgy érzem, a S03E09-ben felülírtak mindent, elsütötték a legnagyobb fegyvert, innentől csak kisebb pukkanásokra telik.

Mindazonáltal hatalmas élmény volt ez a 10 óra is. Daenerys déli menetelése a Makulátlanokkal és az egyre kezelhetetlenebb sárkányokkal továbbra is kedvencem (kicsit meg is lepődtem, miért is torpant meg), de e mellé ebben az évadban szorosan felzárkózott Ayra Stark és a Véreb útja Sasfészekig. Ez a két figura egyszerűen zseniális: minden párbeszédük, tettük önmagában egy könyvnyi érzelmet, indulatot rejt. Ahogy Ayra bosszúját félretéve majdhogynem megkedveli Vérebet, ahogy pedig fordítva a gyilkos a kislány pártfogója lesz – nos ennek az évadnak toronymagasan legjobb pillanatai voltak. A Lannisterek világa ugyanakkor semmi újat nem hozott – a tárgyalás ellenére sem, bár az kétségkívül izgi lett -, a Királyvárban egyedül Oberyn Martell feltűnése vitt új színt. Hogy aztán a Grand Fináléban egy ötperces jelenetben vége is legyen az egésznek: sokkal többet vártam a két karakter küzdelmétől. A Hegynek nevezett faszi (Véreb tesója, akit immár harmadik színész játszik) a maga 206 centijével és 183 kilójával nevetségesen kevés szerepet kap az évadban, ennél sokkal töbre számítottam – már csak az előzetes hype és az epizód címe alapján is. A Baratheon-vonal végre nem terhes a Vörös Papnő varázslataitól, sőt, Stannis Baratheon az egész évad legnagyobb meglepetését szolgáltatta a vége felé.

Mindezek mellett – legnagyobb örömömre – a negyedik évad egyik központi szerepet kapó helyszíne, karaktere és eseményei a Fekete Várban játszódnak, Havas John szereplésével. Az az ostrom nagyon állat volt, a sarló meg egyszerűen mindent vitt. Qrva jó lett a komplett Észak, beleértve Brandon útját is: Hodor, Hodor – erre meg nem tudok mit mondani, őt meg fogom könnyezni, ha valaha elveszítjük. Martint ismerve van rá esélyünk. S ha már Martin: én nem tudom, ez a faszi honnan szedi mindazt az aljasságot, gonoszságot, amit itt néhány karaktrer szájába ad, amivel néhány karaktert felruház, de én még ennyi szemétséget életemben nem láttam. Már-már túlzó is, a politikai-hatalmi harcok velejárójaként néha már sokknak éreztem a gyilkosságokat, illetve az az iránti vágyat. Szóval, valami gond lehet Martin fejében, mert talán az egész sorozatban nem tudok mutatni olyan embert, szereplőt, aki még nem ölt meg valakit, aki nem gyilkos és/vagy nem használta ki a másik gyengeségét. Iszonyat mocsok világ ez – talán túlzóan is az.

A vásznon felállított háttér továbbra is hibátlan: hatalmas világ, a sokrétűség megjelenítse példa értékű. Északot járva fagy költözik a szobába, délen a sárkányokkal és a meztelen nőkkel pedig forróság. A kiherélt srác körüli események, a Véreb és Ayra road-mozija a maga mocskosságukkal pedig már-már takarítást igényelnek a lakásba. Mintha ebben az évadban a céltalan erotika kissé háttérbe szorult volna, helyét átvette az obszcén szöveg, ami viszont jól áll néha a sorozatnak. Azon megint csak nem érdemes fennakadni, hogy néhány szál lógva marad a levegőben, néhány figura parkoló pályán van epizódokon kerseztül – egyrészt ez ugyebár a sorozatjellegből adódó szerkesztés, másrészt meg a GoT óriási világát nem is lehetne máshogy bemutatni. Összességében iszonyat jó volt az egész, a harmadik évadtól egy árnylattal marad csak el. Az az árnyalat pedig az a bizonyos epizód.


95%



.

R2-D2 írta:

Trónok harca S4

Örülök, hogy összességében ez az évad is tetszett. Nálam kicsit más a sorozat megítélése, lévén olvastam a könyveket, ezáltal a legtöbb csavaron már meglepődtem egyszer, így maximum azt mondhatom, durva még egyszer átélni őket a képernyőn is. Viszont ezáltal azt nem tudom felmérni, hogy egy ASOIAF-szűz mennyire botránkozik meg ezeken elsőre. Nálam mindenesetre hozta az évad a maximumot, ami kifért a csövön, sőt, még egy-két újítást és új "szálat" is behoztak, szóval párszor engem is sikerült meglepniük.

R2-D2 írta:

Hogy aztán a Grand Fináléban egy ötperces jelenetben vége is legyen az egésznek: sokkal többet vártam a két karakter küzdelmétől. A Hegynek nevezett faszi (Véreb tesója, akit immár harmadik színész játszik) a maga 206 centijével és 183 kilójával nevetségesen kevés szerepet kap az évadban, ennél sokkal töbre számítottam – már csak az előzetes hype és az epizód címe alapján is.

Az epizódok címei nem az egész részre utalnak általában, hanem csak annak egy főbb elemére/elemeire. És azon szerintem kár is vitatkozni, hogy a nyolcadik rész csúcspontja az említett küzdelem volt. Amúgy a Gregort alakító "színész" egy izlandi erőember, bármiféle színészi múlttal vagy tapasztalattal, úgyhogy egyrészt nem bánom, hogy nem adtak neki több szerepet és szöveget, másrészt ne aggódj, nem ennyi volt a GoT-os pályafutása. (Ha érdekel a dolog, mesterjaninak írt spoileres válaszaimból megtudhatod a Hegy jövőjét.) Amúgy még a királyvári küzdelem előtt is lettek volna szálai a karakternek, csak azt a történetrészt teljesen átírták a könyvhöz képest, már az évad elején, szóval az sajnálatos módon kimaradt. Pedig ott is lettek volna finomságok, nekem elhiheted.

Lényeg a lényeg, részemről ez volt a leginkább könyvhűbb, mozgalmasabb és legjobban kivitelezett évad, szóval panaszkodni nem fogok.

R2-D2 írta:

Nem egyszer éreztem azt egyébként az évad alatt, hogy a karakterek elvesztése korántsem vált ki belőlem akkora megdöbbenést, mint ahogy azt esetleg szánták: részben mert örömömet leltem benne, részben meg, mert a felépített viszonyok, az oda vezető út után törvényszerű voltak.

Ebből kicsit azt érzem, mintha katarzist a GoT világában már csak a pozitív szereplők halála okozhatna, vagy csak az döbbenthetne meg, hiszen azokéra kevésbé számítunk, mint az ellenszenves kis gecik kimúlására. Már magával az állításommal is vitába lehetne szállni, de én úgy érzem, a hirtelen, váratlan halálok igenis nagyon okosan és ügyesen voltak megoldva és beépítve a történet folyamába, és itt is csak azt ígérhetem; lesznek még kurva nagy pofáraesések.  

Weide írta:

Trónok harca S4

Örülök, hogy összességében ez az évad is tetszett.  

Ebben azért nem volt túl nagy rizikó...

Többi gondolat a kibeszélőben.

Nekem nem is kell mondanod, hogy a 24 fanok mit is mondjanak az árulásokról és katarzisokról hisz én is az vagyok!

ÉS amit a 9. epizodókat illeti

Spoiler:

és annál nagyobbat nem tudnak létrehozni!

Mr. White írta:

Nekem nem is kell mondanod, hogy a 24 fanok mit is mondjanak az árulásokról és katarzisokról hisz én is az vagyok!

ÉS amit a 9. epizodókat illeti

Spoiler:

és annál nagyobbat nem tudnak létrehozni!

Igen, ez után az ember már picit csak legyint az adott "váratlan" fordulatra...

.




Az időutazás nagy kérdései




Újabb rég tervezett hiánypótlásra került sor a felszabaduló éjféli meccsek időpontjában – a film 83 perces hossza, no meg a késői időpont ideális volt egy laza, lefekvés előtti kis szórakoztató mozira. Bár Niwrok ajánlója alapján egy picit inkább vígjátékra számítottam, a mozi közben azon vettem észre magam, hogy inkább gondolkodok rajta, mint nevetek. Sőt… az egész tekintetében egy kifejezetten agyalós időutazásos mozit kaptam, aminek különlegességét, fűszerezését a filmes kiszólások (ld. még Odaát) és a három idióta főszereplő adja.

Nagyon tetszett. Az eleje, a vidámparkos szerencsétlenkedés még nem jött be annyira, de aztán ahogy Ray (Chris O’Dowd), Toby (Marc Wootton) és Pete (Dean Lennox Kelly) leül a tipikus brit kocsmában elfogyasztani a tipikus brit fekete sörüket, onnantól kezdve szinte hiba nélküli. Az a duma a sci-firől, a Star Warsról, Star Trekről, azok a mozis kiszólások zseniálisak. Mindig is imádtam, mikor is egy filmben/sorozatban savazzák vagy dicsérik a többi filmet – ez itt is nagyon bejött. Már itt széles vigyorra görbült a szám, aztán mikor Pete kimegy pisálni és egy alternatív jövőben tér vissza a WC-ből, a vigyor szinte ráfagyott az arcomra. Egy WC, mint időgép!!!! Zseniális…no persze nem egészen az minden, aminek látszik, a nemzeti vizelde sem, de a film ezen szakaszában ez még nem derül ki. A teljesen törvényszerű hitetlenkedés után a csoportos vizelés mókás produkciója következik, majd elszabadul a pokol: ahány WC ajtónyitás, annyi időugrás a jövőbe. És ahány időugrás, annyi bonyodalom: a srácok saját jövőjükkel, saját magukkal való találkozása (a „megsemmisül a világegyetem” tudatában) az egészen kiváló helyzetkomikumok mellett bizony komoly agyalásra is adhat okot.

Mert előjönnek az ilyenkor örök gondolatok, amik az időutazáshoz kötődnek. A GY.I.K, ahogy a cím is sugallja. Ha itt vannak, akkor az most mit jelent? A festmény a falon az mikori? Akkor most átadta a cetlit egy másik idősíkban? S ha most nem, akkor eltűnik az a jövő??? Mint a doki sírköve a fényképről a BttF-ben?? Akkor nem lesz az utópisztikus világ? Vagy az mindenképp lesz? Egyébként is, Pete hogy jött vissza tiszta szarosan a múltból? Milyen időkaput használt ott? Ott nem volt WC… Aztán a két csaj a jövőből… Az időrés-kereső még oké, de a másikra tulajdonképp mi szükség is van? Mert így – tekintve, hogy a jövőből jött -, bármikor beavatkoztat főhőseink életébe, nem???  A finálé meg… önmagában is zseniális. Na, húzzunk innen… hehe…

Az időutazás nagy kérdései kimondottan szórakoztatóan bánik a témával, ahol tulajdonképp a vicces szituk és a vicces karakterek mellett végig átgondoltság és komolyság érezhető. A három srác kimondottan jól hozta a „gyökér” figurát, valahogy hitelesen és hihetően reagáltak az eseményekre – egyébként is, a mozi úgy egészében is próbál a Földön járni. Mindemellett pedig a Pillangó-hatás, a Vissza a jövőbe, és a többi időutazásos mozik legjobb pillanatait idézi meg, 80 percbe és egy kocsmába, annak WC-jébe sűrítve azokat. Ez utóbbira vélhetően a minimál költségvetés miatt is szükség volt - nem találtam róla adatot, de nem lehetett túl nagy a büdzsé…

S ha már mindenképp valami negatívumot kell keressek a filmmel kapcsolatban, akkor az pont a költségvetésből ered: elnézve a CGI-jövőt, meg azt a hangyás jelenetet, ez ( mármint a pénzhiány) a mozi leggyengébb pontja. Ráadásul az az egész poszt apokaliptikus jövő számomra nem is illett a képbe, különösen nem azzal a jelenettel: maximum poénként tudom felfogni. De még annak is gyenge volt…

Más nincs. Remekül éreztem magam, nem egy világmegváltó alkotás, de kifejezetten szórakoztató mozi. Nekem meg, aki eszméletlenül bírom az időutazásos filmeket, pláne.  Soha rosszabbat!


80%




.

R2-D2 írta:

Az időutazás nagy kérdései

Niwrok ajánlója alapján egy picit inkább vígjátékra számítottam, a mozi közben azon vettem észre magam, hogy inkább gondolkodok rajta, mint nevetek. Sőt… az egész tekintetében egy kifejezetten agyalós időutazásos mozit kaptam, aminek különlegességét, fűszerezését a filmes kiszólások (ld. még Odaát) és a három idióta főszereplő adja.
Remekül éreztem magam, nem egy világmegváltó alkotás, de kifejezetten szórakoztató mozi. Nekem meg, aki eszméletlenül bírom az időutazásos filmeket, pláne.  Soha rosszabbat!

80%

Nekem majdnem bármilyen film vígjátékká válik attól, hogy Anna Faris szerepel benne . Engem ez a film kevésbé ösztönzött az agyalásra, inkább csak élveztem a sörös-időutazós hullámvasutat .
Örülök, hogy tetszett. A részletekbe már nem tudnék belemenni, mert már majdnem azt is elfelejtettem, hogy láttam.

Ha már időutazós vígjátékok is előkerülnek a listádról, ez azt is jelenti, hogy a jakuzzis is felkerült rá?
.

Niwrok írta:

Ha már időutazós vígjátékok is előkerülnek a listádról, ez azt is jelenti, hogy a jakuzzis is felkerült rá?
.

Az melyik is? Valami rémlik, de most nem tudnám megmondani, melik az...   

R2-D2 írta:

Az melyik is? Valami rémlik, de most nem tudnám megmondani, melik az...   

Vissza a jelenbe
.

R2-D2 írta:

Az időutazás nagy kérdései

Az a duma a sci-firől, a Star Warsról, Star Trekről, azok a mozis kiszólások zseniálisak. Mindig is imádtam, mikor is egy filmben/sorozatban savazzák vagy dicsérik a többi filmet – ez itt is nagyon bejött.

Más nincs. Remekül éreztem magam, nem egy világmegváltó alkotás, de kifejezetten szórakoztató mozi. Nekem meg, aki eszméletlenül bírom az időutazásos filmeket, pláne.  Soha rosszabbat!

80%

Örülök, hogy tetszett, nekem is. Én is imádom a filmes utalásokat egy filmben. Az időutazós filmeket én is imádom ezért is néztem meg én is anno és nem bántam meg csak azt, hogy vígjátékként adják el miközben alig nevettem rajta. A wc-s jelenet haláli amikor be mennek hárman.

Spoiler:

A hot tube time machine-nál nem lesz olyan gondod, hogy agyalni fogsz rajta! Retroactive-ot látta valaki? Az egy 1997-ben készült film ami egy kicsit olyan mint a Forráskód prototipusa.   Nekem is hasonló értékelésem van mint neked 80-85%.

Niwrok írta:

Vissza a jelenbe

... a lehányt mókus után most már tényleg kénytelen vagyok új hollywoodi fétisre gyanakodni...
.

Most már emlékszem, köszi. A lehányt mókus az oka... Hányásfóbiám van.

Mr. White írta:

Retroactive-ot látta valaki? Az egy 1997-ben készült film ami egy kicsit olyan mint a Forráskód prototipusa.

Még nem, de a Forráskód jó ajánlólevél...

R2-D2 írta:

... a lehányt mókus után most már tényleg kénytelen vagyok új hollywoodi fétisre gyanakodni...
Most már emlékszem, köszi. A lehányt mókus az oka... Hányásfóbiám van.

Lassan már nekem is, azért is tettem szóvá .
.

Mr. White írta:

Retroactive-ot látta valaki? Az egy 1997-ben készült film ami egy kicsit olyan mint a Forráskód prototipusa.

R2-D2 írta:

Még nem, de a Forráskód jó ajánlólevél...

Előre szolók ez tényleg prototipus és csak akkor ajánlom ha érdekelnek az időutazós filmek(Ha jól emlékszem te is velünk vagy ezen a téren is!) és van fölösleges kb 100 perced!  mert nálam max egy 7-es, de lehet hogy inkább 6,5.


Az időcsavar