Niwrok írásai 1.0

.
Csillagok között / Interstellar


Jelenleg úgy érzem magam, mint aki átment a filmbeli féreglyukon, és mintha egy galaxis lenne a fejemben, csak azokban nem csillagok és a bolygóik, hanem filmek keringenek. Filmek, amiket Nolan új műve megidéz, amik nekem kapaszkodók voltak ahhoz, amit Nolan mindig is csinált a filmjeiben, és főleg a "saját" filmjeiben: filozofál az emberek alapvető viselkedési mintáiról és azok hatásairól. Még az olyan filmjeiből sem tudta ezt kihagyni, mint a Dark Knight Rises, amiktől senki nem várt mást, mint látványos akciókat egy képregényvilágban, ő meg a gazdasági válság emberi hatásairól, az Occupy mozgalomról, általánosságban meg az emberi elkényelmesedésről elmélkedik benne, és az ő esetében még ezt is elnézték, legfeljebb szóltak neki, hogy azért csak írjon bele egy Batmant meg egy Macskanőt is, ha ráér, és a logikát is hanyagolja má' egy kicsit, nehogy akadálya legyen a film végi nyáltengernek.

Na, az Interstellar az a film, ahol semmi nem kötötte meg a kezét, hogy a benne kavargó gondolatokat a vászonra rendezze!

Ennek elsődleges eleme az lett, hogy mindabból, amit eddig az emberekről saját maga számára leképezett, alkotott egy jövőképet, és nem irigylem érte. Nekem sem könnyű a mindennapok eseményeiben a szakadék felé száguldó emberiséget tükröződni látni, de hogy éveken keresztül ezzel keljek és feküdjek, forgatókönyvet írjak belőle, vizuálisan felépítsem, majd a szemem előtt lássam megelevenedni... az egy "kicsit" talán még nehezebb. "A világ így ér véget; nem bummal, csak nyüszítéssel...", írta annak idején T.S. Eliott, és ezt mutatja be Nolan is, az emberiség lassú, kétségbe-esetten egyedül a reménybe kapaszkodó vegetatív haldoklását, ahol az automata pilótát, az életben tartó gépeket már csak egy "Hátha..." tartja működésben. Talán az Ember gyermeke óta nem éreztem ennyire erős, kifejező képeket, mondatokat arról, amit nekünk nem akar megmutatni -vagy talán ő maga meg nem mer elképzelni-, és egy poros asztallal, a kényszerű terítési szabályokkal, tinimessiásos filmeket idéző beosztásrenddel, a "békesség" kedvéért átírt történelemkönyvekkel meg olyan száraz tényadatokkal sokkol, mint a "hatmilliárd", bízva benne, hogy ennyi is elég ahhoz, hogy egy "egyszerű" kivonást el tudnak végezni a nézők, és mögé tudják képzeli a félelmeit. De akik esetleg nem, azoknak készségesen felvázolja Michael Caine segítségével, hogy a túlélési lehetőségeink kettő darabra redukálódtak, és ezek egyike sem az, hogy eljövend a második földi Éden. Viszont mindkettőben lényeges szerep jut egy kalandos, rejtélyekkel teli űrexpedíciónak.

De persze nem Nolan lenne, ha magát ezt a gondolatkísérletet ne táblázná ki útjelzőkkel. A film jelentős részét fordítja arra, hogy megértesse velünk, mi miért történik, miért úgy rakta össze az elemeket, ahogy, és ez éppúgy igaz az űrutazásra, mint a kvantumfizikára vagy éppen arra, hogy mi vezethet egy-egy ember döntéseihez szélsőséges, akár végzetes helyzetekben. Sokan talán negatívumként fogják fel ezt a fajta, túlságosan szájbarágósnak ható magyarázatözönt, de Nolantól az Eredet után nem is nagyon vártam mást, legalábbis meglepett volna, ha nem ezt kapom. Ahogy akkor is a folyamatos szabályismertetéssel élt, amikkel tulajdonképpen teljesen kiölte a spontaneitást és a szürrealitást az álmokból, és tette azokat gyakorlatilag egy logikai játékká, a végén a nagy kérdőjellel, hogy "Hol is van a kapitány?", most ugyanezt teszi. Játszik a gondolatokkal arról, hogy mit tesz egy ember, akinek hátra kéne hagynia a családját egy homályos, de jó cél érdekében, ami akár a szerettei túlélését is szolgálhatja, akár úgy is, hogy talán soha sem láthatja viszont a családtagjait, vagy hogyan hathat egy emberre, még ha nincs is családja, ha éveket, évtizedeket kell elszigetelten töltenie, egy olyan világban, ahol nincsenek emberi visszajelzések akár a cselekedetekről, akár az érzésekről, és kialakul egy kétségekkel teli érzelmi gát. De maga a keret sem elhanyagolható, így aztán lehet, hogy nem is baj, ha a néző előre tudja, hogy itt bizony a dimenzióelmélet, a harmadikon felüli dimenziók működése és a tömegvonzás mindenféle aspektusa is terítékre kerül a fizikusok, mérnökök közti eszmecserékben. Nem tudom, mennyi ebben a "sci", és mennyi a "fi", de az elegy a maga nolani módján nálam működött.

Spoiler:

Amiben Nolannak hatalmas tehetsége és gyakorlata van -mondjuk James Cameronhoz hasonlóan- az az, hogy az efféle keserű, száraz pirulákat "mézzel" kínálja, mert hát ez a témája sem túl csábító önmagában, és nem biztos, hogy csak azért beülnének rá a nézők. Öveges professzor is tudta, hogy nem egyenleteket meg grafikonokat kell a táblára írni, hanem megcsinálni a Heki kutyát, és azzal elmagyarázni a hullámfizikát. Nolan persze nagyobb fába vágta a fejszéjét, de az eszközei is bővebbek voltak, így aztán lehetősége volt nem csak egy évtizedeket és fényéveket magába ölelő drámát csinálni szétszakított családokról, hosszú időre egy térbe zárt emberekről, a pusztuló világról, meg űrpionírokról fordulatos kalandfilmet csinálni, amiből nem maradnak ki a földi és az űrbéli események párhuzamai, átkötései sem, hanem ahhoz is megvoltak a keretei, hogy komplett világokat teremtsen, idegen bolygókat képzeljen el, ahol a feltételek alkalmasak lehetnek az általunk ismert élet fennmaradására (még ha nem is az ideális földi körülmények szerint), és nem mellesleg káprázatos űrjelenetekkel szórakoztasson ezek között, amik részemről még a Gravitáció képeit is felülmúlták itt-ott. Nekem tisztán látszott, ahogy ebbe a filmbe beleadott és beleadhatott apait-anyait, és választhatott olyan kiváló színészeket, amilyeneket akart az aktuális vagy a leendő Oscar-díjasok közül (persze a megszokott "bútordarabjai" mellé), akik megbirkózhattak a többdimenziós karakterek megformálásával, és tudom, hogy itt sokan csak McConaugheyre, Cainre, Hathawayre, esetleg Chastainre gondolnak, de nekem például igen ütős volt Casey Affleck alakítása is abban a pár percében, Wes Bentley meg nekem amolyan titkos favorit, remélem, őt is felkapja még egyszer a "szél". A mi társaságunkban is volt olyan, aki kiemelte a Hans Zimmer komponálta zenéket, és bár én nem vagyok különösebben érzékeny a filmzenékre, az mindig egy jó jel, ha feltűnnek, és itt ez többször megtörtént; nálam ezt jelenti a "jó filmzene". Ami pedig egyszerre volt kicsit idegen a filmtől, de egyébként egy kis könnyebbséget is jelentett, az az időnkénti humor volt, ezek között is ugye a robotok, amiknek a kinézete, a mozgása és a szövege is frenetikus volt a 90%-os őszinteséggel meg a nem-is-tudom-hány-százalékos humorral...

Egy filozófiai és egy tényleges galaxissal a fejemben, Nolan életművének kvázi betetőzéseként, aminek az elemeitől és az összképüktől is nem egyszerűen mosolyogtam a gyönyörtől, hanem hangosan nevettem... ez nekem nem is lehet más, mint "tető". Nem azért, mert hibátlan, hanem mert nem a hibái érdekelnek.

100%


U.i.: Ezúton is elnézést, ha az írásom olyan érzetet kelt bárkiben is, hogy "elloptam" a gondolatait. Ez azért lehet, mert szándékosan nem olvastam egyikőtöket sem, senki kritikáját, véleményét a film megnézése előtt, ezt meg rögtön azután írtam ki magamból, ahogy hazaértem.

Ez azt is jelenti, hogy az írásaitokra való reagálásra -ami esetleg az írásomból magából nem olvasható ki, vagy amire külön lenne észrevételem- holnap délutánig kérek időt, csak mert azért szeretnék aludni egy pár órát... vagy amennyi sikerül egy galaxissal a fejemben .
.

Niwrok írta:

.
Csillagok között / Interstellar

Számomra a témában általam olvasott legjobb írás a Tiéd.
Nem sértő, nem szűklátókörű, nem tudálékos, nem akarja bebizonyítani azt, amiről látszik, hogy az írója sincs tisztában vele, nem traktál visszatérő szerzői fogyatékokkal, úgy tud objektív lenni, hogy közben mégis érdekes, egyéni látásmódot közvetít.

Szóval, gratula és kösz, nálam ez a címlapos!

Niwrok írta:

.
Csillagok között / Interstellar

.

A taps részemről is kijár , remélem hamarosan egy többszereplős kibeszélővé alakul a téma. Ha kell, akár új topicban.

téglagyári megálló írta:

Csillagok között / Interstellar

Számomra a témában általam olvasott legjobb írás a Tiéd.
Nem sértő, nem szűklátókörű, nem tudálékos, nem akarja bebizonyítani azt, amiről látszik, hogy az írója sincs tisztában vele, nem traktál visszatérő szerzői fogyatékokkal, úgy tud objektív lenni, hogy közben mégis érdekes, egyéni látásmódot közvetít.

Szóval, gratula és kösz, nálam ez a címlapos!

Köszönöm... de túlzónak érzem a szavaid .
.

Weide írta:

Interstellar plothole kérdés;:

Nekem is pontosan ez volt a legnagyobb kérdésem az egészben a sok apróbb, elviseletőbb baki mellett. Nem tudom rá a választ.

Paradoxon. Butaság. Ennyi.

Spoiler:

R2-D2 írta:

Csillagok között / Interstellar

Remélem hamarosan egy többszereplős kibeszélővé alakul a téma. Ha kell, akár új topicban.

Az eddigi kibeszélők nem voltak túl népszerűek, úgyhogy egyelőre megpróbálom csak így "snasszba", aztán ha felpörög, majd különmásoljuk . Kicsit ömlesztett lesz, nem akartam nagyon széthúzni meg külön spoilerezgetni.

Spoiler:

Elsőre ennyit .
.

Weide írta:

Interstellar plothole kérdés;:

Ennyi idő után csak így, in-medias-res "polthole" ?!...

Spoiler:

.

Niwrok írta:

Weide írta:

Interstellar plothole kérdés;:

Ennyi idő után csak így, in-medias-res "polthole" ?!...

Haha, nem, tessék benézni a Moziajánlóba, van ott még más is, csak ez már annyira baszta a csőröm, hogy előbb kikívánkozott, mint a rendes kritika.
Mindenesetre köszi a választ, olyan 80 %-ban el is fogadom ezt a fajta magyarázatot, de valami még mindig hibádzik itt nekem. Még filózok rajta, hátha sikerül kreálni egy teljesen elfogadható és logikusan végigvezethető megoldást.
Amúgy az a bajom ezzel, hogy -akár csak a közelmúltból szemezgetve- pl. az X-Men: DOFP-ben a saját logikáján belül teljesen követhető, lyukak és paradoxonok nélküli volt az időutazgatós rész. Itt mintha hiányozna valami, és mivel úgy meg volt csavarva a sztori, hogy már Nolan sem tudott semmi épkézláb megoldással szolgálni, inkább lógva hagyták az egészet.
Ami pár résznél nem is baj -pl. a homokviharok kialakulása és miértje -, de itt ez olyan kardinális kérdés, hogy szerintem bántóan gyorsan söpörték félre.

Weide írta:

Niwrok írta:

Ennyi idő után csak így, in-medias-res "polthole" ?!...

Haha, nem, tessék benézni a Moziajánlóba, van ott még más is, csak ez már annyira baszta a csőröm, hogy előbb kikívánkozott, mint a rendes kritika.
Mindenesetre köszi a választ, olyan 80 %-ban el is fogadom ezt a fajta magyarázatot, de valami még mindig hibádzik itt nekem. Még filózok rajta, hátha sikerül kreálni egy teljesen elfogadható és logikusan végigvezethető megoldást.
Amúgy az a bajom ezzel, hogy -akár csak a közelmúltból szemezgetve- pl. az X-Men: DOFP-ben a saját logikáján belül teljesen követhető, lyukak és paradoxonok nélküli volt az időutazgatós rész. Itt mintha hiányozna valami, és mivel úgy meg volt csavarva a sztori, hogy már Nolan sem tudott semmi épkézláb megoldással szolgálni, inkább lógva hagyták az egészet.
Ami pár résznél nem is baj -pl. a homokviharok kialakulása és miértje -, de itt ez olyan kardinális kérdés, hogy szerintem bántóan gyorsan söpörték félre.

Miért a Moziajánlóban? Nem másolnád át a saját topikodba?
Ott azért csak jobban megtaláljuk .

A többire is reagálok mindjárt .
.

Niwrok írta:

Miért a Moziajánlóban? Nem másolnád át a saját topikodba?
Ott azért csak jobban megtaláljuk .

A többire is reagálok mindjárt .
.

Az aktuálisan moziban futó filmek kritikáit eddig is oda írtam, és ez így is marad.
Én is mindjárt átolvasom a többiek írását is, aztán ha olyan rész van, igyekszem bekapcsolódni.

Niwrok írta:

Csillagok között / Interstellar

Spoiler:

.

Itt icipicit félreértettél:

Spoiler:

Egyébként Weidével sem értek egyet, szerintem - főleg a végjáték miattt - abszolút nem nyomasztó a mozi.

R2-D2 írta:

Egyébként Weidével sem értek egyet, szerintem - főleg a végjáték miattt - abszolút nem nyomasztó a mozi.

Nem nyomasztó? Nem nyomasztó?

Spoiler:

Weide írta:

Spoiler:

Egyiket sem tudom sajnálni, mindkettő maga akarta a sorsát.

.

Weide írta:

Az aktuálisan moziban futó filmek kritikáit eddig is oda írtam, és ez így is marad.
Én is mindjárt átolvasom a többiek írását is, aztán ha olyan rész van, igyekszem bekapcsolódni.

Oké, azért én behivatkozom, aztán lássuk:

Weide írta:

Spoiler:

Spoiler:

.