Moziajánlók

.
Holtodiglan

Remek hangulatú thrillernek indult ez a film, amiben ugyan csak egyetlen kérdés maradt már eleve a tizedik perctől vagy bármilyen előzetes tudástól kezdve, de közben jó karaktereket dolgoz ki, és tök jól működnek a naplóbejegyzések, a "kincskeresés" és az egyre gyarapodó gyanús jelek, a drámai feszültség, ami két embert ilyen helyzetbe juttathat... csak éppen azt az egy dolgot nem tudja elhitetni, amire a film eredetileg épül. Ennél is nagyobb baj, hogy a film második fele eltolódik az abszurd felé, így több izgalmasnak vagy feszültnek szánt jelenetet is hangos hahotával fogadott a közönség, és ha ott lett volna vége, ahol kell, és nem követi húsz percnyi teljesen felesleges túlmagyarázás a nyilvánvalóról, akkor adtam volna plusz egy-két pontot simán. Így viszont az utóíz keserű, és bár az elején még igazán élveztem a filmet, utólag csak a Csodálatos Amy fog megmaradni kellemes emlékként, az viszont akkora drámai telitalálat, ami kevés történetben akad.

7/10
.

Niwrok írta:

.
Holtodiglan

7/10
.

Holnap megnézem és reflektálok.

Niwrok írta:

.
Holtodiglan

7/10

Érdekes, nekem éppen, hogy a második fele tetszett jobban.

Holtodiglan

Na, ha ezt megnézed, nem nősülsz meg (nem mész férjhez), az tuti…

Ha az egész mozit nézem, ismerve az első és az utolsó képkockát is, akkor azt kell mondjam, a film zseniális. Vagy legalábbis maga a történet az… egészen kiváló, megdöbbentő csavarokkal és élethelyzetekkel tarkított, kiváló thriller. Talán kicsit kevésbé Fincheres, mint korábbi munkái – elsősorban a kamerahasználat tűnt nekem túl szokványosnak -, de hatásában, az egészet távolabbról nézve qrva jól összerakott mozi. A film második fele számomra megdöbbentően hatásos lett, súlyos gondolatokkal, de széles vigyorral jöttem ki róla.

Ugyanakkor az ördög a részletekben lakozik. Ezek a részletek meg … hogy is mondjam… borzasztóan erőltetettek. Az egész első felvonás hemzseg a számomra idegen, hiteltelen eseményektől és karakterektől,  azok viselkedésétől. Értem a görbe tükröt a médiának, meg a társadalomnak, de sem a sajtótájékoztató, sem a weboldal,sem az idióta TV bemondó és műsora, sem a férj viselkedése nem volt hiteles számomra. Komolyan, már csak az hiányzott, mikor megy el egy „Elveszett feleségem keresem” terápiás csoportba. Annyira amerikai amennyire csak lehet, bosszantóan buta helyzetekkel és figurákkal. A második rész viszont jó néhány sokkoló fordulattal tarkított kiváló thriller, minimális ökörséggel – a kirakós játék elemei egymás mellé kerülésével pedig kilóra megvettek.

A vulgaritás néha bántóan felesleges volt, Ben Affleck szerintem egyáltalán nem illett erre a szerepre, ráadásul attól tartok, másodszori nézésre korántsem fog akkora élményt nyújtani a film, mint most, mikor nem tudtam, mi fog történni.

80%

Remo írta:

Érdekes, nekem éppen, hogy a második fele tetszett jobban.

Nekem is.

.

R2-D2 írta:

Holtodiglan

Az egész első felvonás hemzseg a számomra idegen, hiteltelen eseményektől és karakterektől,  azok viselkedésétől. Értem a görbe tükröt a médiának, meg a társadalomnak, de sem a sajtótájékoztató, sem a weboldal,sem az idióta TV bemondó és műsora, sem a férj viselkedése nem volt hiteles számomra. Komolyan, már csak az hiányzott, mikor megy el egy „Elveszett feleségem keresem” terápiás csoportba. Annyira amerikai amennyire csak lehet, bosszantóan buta helyzetekkel és figurákkal. A második rész viszont jó néhány sokkoló fordulattal tarkított kiváló thriller, minimális ökörséggel – a kirakós játék elemei egymás mellé kerülésével pedig kilóra megvettek.

80%

Akkor egy kicsit bővítek .

Az volt a baj, hogy maga a történet első fele túl sok újdonságot nem jelentett, mert...

Spoiler:

.

Niwrok írta:

Holtodiglan

Spoiler:

.

Szerintem pont ez a lényeg, nekem tök egyértelműen ez jött le... Sőt.

Spoiler:

A médiával kapcsolatban nekem - az idegesítő karakterek mellett - rögtön az irónia jött át. Egyrészt a TV stábok a ház előtt, a beszélgetős valóság show-k, majd azok nézőmanipuláló, köpönyegforgató magatartása. Egyáltalán az, hogy egy ilyen esetben a lakosság szimpátiája/haragja akár büntetést befolyásoló tényező...

R2-D2 írta:

Szerintem pont ez a lényeg, nekem tök egyértelműen ez jött le... Sőt.

Spoiler:

Hááát... öööö, izé, én most ezt így nem annyira értem...

Spoiler:

.

Az ismeretlen Darkula


Miután többnyire negatív hangvételű írásokat olvastam róla, kissé félve ültem be rá – hogy aztán egész kellemes kis moziélménnyel távozzak a vetítésről. A film ugyanis semmivel nem lett rosszabb, mint pl. a Rock-féle Herkules, sőt, simán jobb, mint az Underworld sorozat utolsó részei…

Nem először látunk egy klasszikus történet átértelmezését, a legutóbbi kiherélt mesefeldolgozások tükrében a Dracula Untold pedig kimondottan jól sikerül. Leginkább talán a Ridley Scott féle Robin Hoodhoz tudom hasonlítani, az próbált a főhősnek kissé más színezetet adni. Nincs ez máshogy itt sem: a török által elragadott román gyerekek közül kiemelkedő, majd a harcokból hazatérő Drakula csupán békét akar, felvirágoztatni birtokát, mikor az a török hódítás útjába kerül. Az amúgy sem piskóta harci képességű gróf pedig úgy tudja csak megmenteni népét, ha a közeli hegy gyomrában élő titokzatos vámpírtól sötét erők birtokába jut…

Nos, nagyjából kitalálható a mozi cselekménye és vége, csupán a megvalósítás a kérdés: ez pedig teljesen korrektül sikerült. Ami, és ahogy történik, az nagyjából rendben van, nagyon fejfogós, idegesítő rész nincs benn. A vámpírrá válás, a vívódás kimondottan tetszett, a már kész vámpírok látványa kifejezetten jó (különösen a vámpírcsajok tetszettek  ) A látvány, a hangulat szerintem rendben van, valahogy Luke Evans tök karizmatikus lett Drakulának. Dominic Cooper Mohamednek már érdekes kérdés, így kifestve inkább tűnt egy rossz buzinak, mint a szultán fiának, de  nem tudta lerontani az összképet: a csaták gigantikusak, gyorsak és látványosak, a történet kellemesen izgalmas és érzelmes, a játékidő pedig pont elég rövid. Blockbusternek tökéletes, az enyhe korhatárbesorolás miatt akár gyerekeknek is mutatható - részemről soha rosszabbat.


70%


.

Csillagok között

Őszintén szólva baromi fura érzés volt -már nem is tudok mióta először- úgy beülni egy filmre, hogy jóformán alig tudok róla valamit, alig olvastam utána bejegyzésekben, nem néztem trailereket, forgatási híreket, még posztereket sem nagyon. Félig benne lehet az is, hogy tényleg minimálisra akartam csökkenteni bármiféle spoiler beszivárgását a tudatomba, másrészt elég volt az első pár poszter illetve a rendező személye. Na meg a téma. Sci-fi. Egy vérbeli, nagy költségvetésű sci-fi.

Mivel nem volt semmiféle előzetes "elvárásom" vagy inkább elgondolásom, egyszerűen sokként ért az, amit a mozivásznon tapasztaltam. Ilyen grandiózus, lélekbe markoló, rideg, félelmetes, nyomasztó sci-fit már nem is tudom mióta nem láttam. "Sokkomat" jól érzékelteti az az életkép, mikor még a hangtalan, néma űrben játszódó jelenetek alatt sem lehetett hallani a popcornos zacskó zörgését, vagy éppen a szívószálba felfutó geil kólaszörp szürcsenését, ahogy a zsíros, nyálas ajkak beszívják a löttyöt. Konkrétan az első pár perc után olyan kuss honolt a film végéig a teremben, ami nem túl gyakori... pedig jó sokan voltak a péntek esti vetítésen.

Ami leginkább tetszett, az az a fajta kilátástalanság, reményvesztettség, ami végig uralta az egész mozit. A keserű hangulat végighömpölygött a film majd 3 óráján, és olyan kegyetlenséggel tartotta magát egészen a végéig, hogy a felemás happy end is megkérdőjelezhető volt számomra. A sztori remek módon halad egyenesen előre, ott időz el ahol kell, ott hagy ki részeket, ahol kell, s bár nem mondhatnám egy pörgős, sodró történetnek az Interstellar vezérfonalát, mégis olyan gyorsan magával ragad a történet és az újabb és újabb kivások, hogy nem lehet unatkozni, vagy akár csak elmerengeni a látottakon. Azt max ha már kiértél a teremből.

A karakterek -a kötelező mellékszereplőkön kívül- szerintem zseniálisak. McConaughey zseniális színész, olyan hitelesen és markánsan képes kivetíteni az érzéseit, hogy képes volt egy-két jelenete még a történetben betöltött helyzeténél is jobban felkavarni. Például az üzenetküldős jelenetek emocionális töltete olyan mélyen megérintett, hogy magam sem gondoltam volna. Mindemellett pedig -komolyan mondom- talán egy új, teljesen ismeretlen megközelítésű hős is született a vásznon.
"- Mire készülsz?
- Dokkolok."
Hathaway és Chastain hozták a túlük elvárhatót, bár utóbbi számomra haloványabban csillogott, mint arra számítottam volna. Brand karaktere mindenesetre szállította azt a fajta női megközelítés a dolgoknak, ami bár kissé elcsépeltnek tűnhet - és ugye a történet, a megoldás szempontjából kicsit felemás is -, mégsem lett túl szirupos vagy műi.

A zenére felesleges is kitérnem, Zimmer mesterei tételei instant megvevősek lesznek CD-n, az egyik legjobb filmzenét szállította, amit manapság hallottam.

És hát a látvány. Olvastam, hogy olyan hitelesen akarták megjeleníteni az űrt és annak hátborzongató jelenségeit, amennyire csak lehetett, és hát ez sikerült is. A féregjárat, a kietlen, csillagos feketeség, az utazás maga, a bolygók... ilyen félelmetes és grandiózus még sosem volt az űr. Igazi shock and awe. Ez mondjuk a technikai odaadáson is meglátszik. Volt olyan frame, értitek egyetlen frame amin egyedül 100 órát dolgoztak. Értitek, egyetlen kibaszott frame-en. Hihetetlen.
De nem csak a space-jelenetek voltak bámulatosak. Mikor megjelent a hullám, konkrétan a padlót verte az állam.

Nem vagyok otthon sem az űrkutatásban, sem a fizikában annyira, hogy mélyebben belementem volna a film ilyetén megközelítésébe, de én hiszek Nolan precizitásában és Kip Thorne tudásában, úgyhogy azt mondom, a film ezen részei abszolút logikusan, hihetően és korrekten voltak bemutatva és elénk tárva.

Viszont itt jön a bibi, mikor is Nolan már a saját fantáziájára lett bízva, és elengedve a tudomány kezét átment fantasy-be a végjáték.
Spoilerben az egyik paradoxont már leírtam Niwrok topikjában, de álljon itt a másik, a film egyéb negatívumaival.

Spoiler:

Ennek ellenére megmenti a filmet az a fajta keserűség és depresszió, ami még a legvégén is uralkodik, ugyanakkor az ember hihetetlen elszántása, önfeláldozása, szeretete (khmm, ugyebár) és bátorsága. Mérhetetlenül szép, lehangoló, sokkoló, szájtátó, érzelmes, intelligens és gyönyörű film, amelynek még a számomra felemás vége sem volt képes mérhetően rontani az összképen.
Ráadásul hosszú idő óta egy olyan film, ami képes volt napokon keresztül lekötni a gondolataimat.

9/10

Niwrok írta:

A megtisztulás éjszakája - Anarchia

Ez PONTOSAN az a film, aminek már az első Purge-nek is lennie kellett volna, ha a készítők nem tartották volna fontosabbnak a híg állagú, szociopata kretén macskajancsikkal dúsított picsahorrorjukat, mint az "alibiként" kitalált társadalmi berendezkedésüket. Amit mosópornak hirdettek, az most tényleg mosópor .


8,5/10
.

Qrva jó volt!!!!!!! Saját magam is melepődtam rajta, mennyire!!!

Kár, hogy a vesekövem ma hajnalban elindult A pontból B pontba, így semmihez nincs ma erőm, pedig írnék róla. Na talán hamarosan...

R2-D2 írta:

A megtisztulás éjszakája - Anarchia

Qrva jó volt!!!!!!! Saját magam is melepődtam rajta, mennyire!!!

Kár, hogy a vesekövem ma hajnalban elindult A pontból B pontba, így semmihez nincs ma erőm, pedig írnék róla. Na talán hamarosan...

Kivárom .

Jobbulást!
.

.
Az Éhezők Viadala: A kiválasztott, 1. rész

Az olvasott véleményekhez, előzetes információkhoz, de még akár az alap várakozásaimhoz képest is jobb volt! Azzal persze nem lehet vádolni sem a filmet, hogy túl sokat előremozdított volna a történeten vagy hogy hasonló izgalmakkal járt volna, mint az első két rész, akár kalandban, akár látványban, de amit bemutat toporgás közben, azt tulajdonképpen szórakoztatóan teszi.

Attól féltem, hogy a Kapitólium távol maradásával kiesnek a politikai machinációk, erre tessék, a 3/1. rész gerincét éppen ezek adják! A még éppen az egészségügyi határérték alatti Katniss-szenvelgést (szegény Jennifernek nagyon nem áll jól, amikor dühében sír), a Gale és Pita közötti őrlődést meg a pár akciójelenetet leszámítva a film igazából egy propagandaháború, amiben Shaw elnök és a 13. körzet próbálja a saját érdekének megfelelően manipulálni a többi körzet lakóit. Az egész egy akció-reakció lánc, és annak egyébként nagyon jó, amiben éppúgy elférnek a humoros részek (ebben Effie megint az ász, de a szinkront is mindenképpen dicséret illeti, ahogy még külön rájátszottak, Katniss első stúdiófelvételei milyen röhejesen kínosak ), mint a tragikusabbak (és itt nem is a kórházast emelném ki, hanem a bombázáskori óvóhelyen rettegést, amiről valahogy a II. vh-s londoni bombázások és a metróalagutakban bujkáló emberek ugrottak be). A legnagyobb bajom vele a tényleg stílusidegen kopársága, szürkesége volt, már csak azért is, mert ami nem bunkerben vagy romok között játszódik, abból az éjszakai sötétség miatt nem látni szinte semmit.

Szóval szerintem nehéz lenne tagadni, hogy nem töltelékrész, de legalább a jobbak közül való.

7,5/10
.

Niwrok írta:

.
Az Éhezők Viadala: A kiválasztott, 1. rész


Szóval szerintem nehéz lenne tagadni, hogy nem töltelékrész, de legalább a jobbak közül való.

7,5/10
.

A fene azt a lágy szívedet...

Nekem amúgy pont ez a PR háború volt fura: forradalmat így vívni?? De majd meglátjuk, mi sül ki belőle, egyelőre rengeteg nyitott kérdés van a fejemben az egészről, mármint hogy ebből hogyan lesz Panam megdöntése...

Katniss alkalmatlan rá, Coin meg ugyanolyan mint Snow. Nem lepődnék meg, ha az ex felesége lenne...

R2-D2 írta:

Az Éhezők Viadala: A kiválasztott, 1. rész

A fene azt a lágy szívedet...
Nekem amúgy pont ez a PR háború volt fura: forradalmat így vívni?? De majd meglátjuk, mi sül ki belőle, egyelőre rengeteg nyitott kérdés van a fejemben az egészről, mármint hogy ebből hogyan lesz Panam megdöntése...
Katniss alkalmatlan rá, Coin meg ugyanolyan mint Snow. Nem lepődnék meg, ha az ex felesége lenne...

Nem tudom, ez mennyire "lágy szív", de négyen néztük, és bár más filmekről elég máshogy gondolkodunk, itt egyöntetűen elszórakoztunk .

Annyiból nekem is fura volt, hogy tényleg csak ez zajlik végig, a film nem lát ki a bunkerből, viszont az érződik, hogy...

Spoiler: