Általános film topik

.
Errementari: The Blacksmith and the Devil

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy kis falu. A helyet évekkel korábban háború dúlta fel, aminek sérelmeit a mai napig nem sikerült elfeledni, a titkait a mai napig felderíteni. Amikor egy hivatalnokforma ember érkezik a faluba, ő is azért jön, mert a háború idején egy nagyobb aranyszállítmány elveszett, és egyesek szerint azt a környéken rejthették el, mégpedig azon a helyen, ahol egy korábban kovácsként dolgozó férfi régóta remeteként él. A falusiak nem is mennek arra a helyre, mert félnek a kovácstól, aki állítólag megőrült, de még olyan pletykák is terjednek, hogy lepaktált a Pokol teremtményeivel. Volt azonban ebben a faluban egy árva kislány, aki mindennap kénytelen volt a falubeli többi gyerek gúnyolódását, szekálását elviselni, és akik miatt egy napon a hatalmas, szöges kapun átmászva bemerészkedik a kovács területére.

Egyszer volt, hol nem volt, volt vagy harminc évvel ezelőtt a tévében egy mesefilm-sorozat, a Mesemondó (eredeti nevén Jim Henson's The Storyteller), amiben John Hurt egy kandalló előtt ülve mesélt az öreg kutyájának. Azt nagyon szerettem gyerekként. Az Errementari erre a sorozatra emlékeztetett, mint történetében, mind hangulatában és látványában is. Csak annyi volt vele a bajom, hogy a Mesemondó egy-egy epizódja fél óra volt, ez meg háromszor annyi, és az elején nagyon nem sikerült hasznosan kitölteni ezt az időt. Túl hosszú a felvezetés, amikor támpontok nélkül az ember még csak találgatja, hogy ki kicsoda, de onnantól, hogy Usue beszökik, és amit az a faluban a pletykák és a babonák hatására elindít, az már jó volt.

7/10
.

Niwrok írta:

.
The Belko Experiment

A Belko Társaság kolumbiai kirendeltségének dolgozói meglehetősen furcsa dolgokat vesznek észre, ahogy reggel bemennek az irodába. Többen gyanúsnak találják az állig felfegyverzett őröket, vagy azt, hogy a helyi dolgozókat visszafordítják a kaputól, de ott, ahol az állandó emberrablási kockázatok miatt a dolgozókba nyomjelzőt ültetnek a szerződésük aláírásakor, ezek még nem zavaróak annyira, hogy túl nagy jelentőséget tulajdonítsanak nekik. Annak már sokkal inkább, amikor a kávészünet környékén megszólal a hangosbemondó -amiről nem is tudták, hogy létezik-, és azon egy hang szenvtelenül bejelenti, hogy az épületben tartózkodó 80 emberből kettőnek fél órán belül halottnak kell lennie, különben súlyos következményekkel kell számolnia mindenkinek. És hogy nyomatékosítsa bejelentését, a hang nyomán fémlapok ereszkednek le az ajtókra és az ablakokra, szinte hermetikusan lezárva az eléggé isten háta mögötti épületet.

6,5/10
.

Ilyenkor sajnálom igazán, hogy gyakorlatilag esélyem sincs hosszabban írni a filmekről, mert aztán erről is tudnék...

A lényeg, hogy nekem ez is máshogy jött le: jól el is felejtettem, miket írtál róla, úgyhogy a mozi minden perce, a rendező személye, minden újdonság volt. Tök tetszett az egész, már maga az eszement ötlet is a Dredd-házban, hogy x idő alatt meg kell halnia x számú embernek. Tök jó volt megint látni, hogy fordulnak egymás ellen a dolgozók, ki mit tesz meg a túlélésért. Jó kis minidrámák ( a liftes csajon kínomban felnevettem), valahol kiszámíthatatlan és váratlan végkifejlettel. Legalábbis nem ennyi túlélőre tippeltem volna. Az tény, hogy egy idő után inkább trancsírfilm, de most pont olyan hangulatban voltam, hogy ez kellett.

Szóval, most ez is jobban bejött, mint neked.

80%


.

R2-D2 írta:

The Belko Experiment

Ilyenkor sajnálom igazán, hogy gyakorlatilag esélyem sincs hosszabban írni a filmekről, mert aztán erről is tudnék...

A lényeg, hogy nekem ez is máshogy jött le: jól el is felejtettem, miket írtál róla, úgyhogy a mozi minden perce, a rendező személye, minden újdonság volt. Tök tetszett az egész, már maga az eszement ötlet is a Dredd-házban, hogy x idő alatt meg kell halnia x számú embernek. Tök jó volt megint látni, hogy fordulnak egymás ellen a dolgozók, ki mit tesz meg a túlélésért. Jó kis minidrámák ( a liftes csajon kínomban felnevettem), valahol kiszámíthatatlan és váratlan végkifejlettel. Legalábbis nem ennyi túlélőre tippeltem volna. Az tény, hogy egy idő után inkább trancsírfilm, de most pont olyan hangulatban voltam, hogy ez kellett.

Szóval, most ez is jobban bejött, mint neked.

80%

Annak idején nem volt visszajelzés, nem nem számítottam rá, hogy ez is felkerült "A Listára"   .

Lehet, hogy tényleg nekem nem volt hangulatom a trancsírra (általában nincs), de az alapötlete vitán felül bejött. Jó, hogy tetszett   .

.

.
Árulók

A múltkori Trezor után nézelődtem egy kicsit, hogy van-e olyan Köbli-film, amit még nem láttam, és úgy akadtam rá erre. A szűken egy órás film a Guszev-ügyet dolgozza fel kicsit drámai, kicsit politikai krimis formában, és aki már látott ilyen filmet, azt a kamaradarab-jellegű hangulat és a tévés költségvetés sem fogja talán visszatartani. A sztori ugyanis megint izgalmas feldolgozása egy érdekes, valós sztorinak, ezúttal a II. világháború utánról.

Akkoriban a szovjetek fosztogatásai és a Kommunista Párt egyre erőszakosabb hatalomátvételi kísérletei miatt jól jött a vezetésnek minden olyan információ, ami segített enyhíteni a feszültségeket. Ennek része volt az a levéltári-irodalmi kutatómunka is, ami az orosz és a magyar nép, a munkás-paraszt osztály közös sorsát, mélyben gyökerező szövetségét volt hivatott bemutatni, és aminek kapóra jött az egyik újság főszerkesztőjeként dolgozó Illés Béla, valamint az általa dokumentált, levéltári iratok másolatával igazolt történet Guszev századosról. Eszerint a 1848-49 szabadságharcban a cári sereggel Magyarországra érkező Guszev szembefordult feletteseivel, éltetve a magyar szabadságharcot a zsarnoki arisztokrata Habsburgok ellen, amely tettéért kivégezték. A történet felkapott lett, sok mű, tanulmány idézte, része lett az oktatott történelemnek, Guszev hősiességéről pedig közterek, utcák elnevezésével, emléktáblák állításával emlékezett meg a "hálás" utókor.

A csavar ebben a történetben annyira nem váratlan, viszont ezen keresztül, például a "hasznosságról" szóló példabeszédekkel, és a még épphogy szárba szökkenő besúgások megidézésével sokat elmesél a korszakról magáról. És tényleg nincs egy óra sem .

8/10
.

Niwrok írta:

.
Árulók

A csavar ebben a történetben annyira nem váratlan, viszont ezen keresztül, például a "hasznosságról" szóló példabeszédekkel, és a még épphogy szárba szökkenő besúgások megidézésével sokat elmesél a korszakról magáról. És tényleg nincs egy óra sem .

8/10
.

értem a célzást. Na hallod, a Mayans több epizódja is bőven egy óra fölött van, ez azokhoz képest egy szűk epizód.

Megnézem, mindenképp.


.

Niwrok írta:

.
Árulók

A múltkori Trezor után nézelődtem egy kicsit, hogy van-e olyan Köbli-film, amit még nem láttam, és úgy akadtam rá erre. A szűken egy órás film a Guszev-ügyet dolgozza fel kicsit drámai, kicsit politikai krimis formában, és aki már látott ilyen filmet, azt a kamaradarab-jellegű hangulat és a tévés költségvetés sem fogja talán visszatartani. A sztori ugyanis megint izgalmas feldolgozása egy érdekes, valós sztorinak, ezúttal a II. világháború utánról.

8/10
.

R2-D2 írta:

Niwrok írta:

.
Árulók

A csavar ebben a történetben annyira nem váratlan, viszont ezen keresztül, például a "hasznosságról" szóló példabeszédekkel, és a még épphogy szárba szökkenő besúgások megidézésével sokat elmesél a korszakról magáról. És tényleg nincs egy óra sem .

8/10
.

értem a célzást. Na hallod, a Mayans több epizódja is bőven egy óra fölött van, ez azokhoz képest egy szűk epizód.

Megnézem, mindenképp.


.

Jelentem,megvolt.

Ennyit mondjuk nekem nem ér, de egy órás kikapcsolódásnak tökéletes. Nagyon jó volt itt is a korrajz, a párbeszédek, az öreg Illés "hitvallása", az egész szovjeteknek megfelelés remk volt. A csavar valóban kitalálható, de még így is működik, pláne a következményével... csak az volt kicsit fura és életszerűtlen, hogy a végén mindenki énekelte az Internacionálét.

De jó volt, köszi az ajánlást.


.

.
Le Jeu / Nothing to Hide / Teljesen idegenek



Nem bírtam ki, hogy ne nézzem meg ... A Netflix, mint forgalmazó rendszeresen feldobálta a francia remake-et a Teljesen idegenekből, és a tegnapi nap után, hogy harmadszor láttam nagyjából ugyanazt a filmet, már sokkal érdekesebb játék volt közben a különbségekre vadászni, mint magára a filmre figyelni . Ezért lettem ennyire kíváncsi rá, hogy ez a változat mit ad a filmhez.

Nos, igazán semmit. Némi egyszerűsítésen kívül ez ragaszkodik legjobban Genovese eredetijéhez, mint cselekményben, mind hangulatában. A legnagyobb változás talán az volt, hogy egy narrációval előre felvezették a holdfogyatkozás szerepét, egyszerű babonává degradálva annak misztikumát, és ez egyáltalán nem tetszett. Amúgy a többi szinte teljesen az olasz film, és a tegnapi magyar kiadás után már szinte furcsa is volt, hogy ezt a sztorit mennyi drámával és feszültséggel is lehet megtölteni a kicsit bazári heherészés helyett, hogy a kiderülő titkok mennyivel jobban illeszkedtek, következtek egymásból (mert a BÚÉK-ban a kevert sztori azért eredményezett néhány hangulati és logikai lyukat), illetve hogy mennyire része is volt annak a kaja és a borozgatás, ami Godáéknál tényleg csak cikizős kajálás volt, nem az ételt önmagáért élvező lakoma, a pia meg a végére már elég kemény töményezésbe csapott át.

Emiatt ez is jó, de a négyből ennél éreztem először, hogy ezt pont felesleges volt megcsinálni...


7,5/10
.

Niwrok írta:

.
Le Jeu / Nothing to Hide / Teljesen idegenek

Emiatt ez is jó, de a négyből ennél éreztem először, hogy ezt pont felesleges volt megcsinálni...


7,5/10
.

 

Van még??? Esetleg egy japán Ju-On féle remake?... vagy egy koreai???


.

R2-D2 írta:

Niwrok írta:

.
Le Jeu / Nothing to Hide / Teljesen idegenek

Emiatt ez is jó, de a négyből ennél éreztem először, hogy ezt pont felesleges volt megcsinálni...

7,5/10
.

 

Van még??? Esetleg egy japán Ju-On féle remake?... vagy egy koreai???

Most azt hiszed, valami abszurdat mondtál , de dél-koreai például pont van .

Ezen kívül még találtam az imdb-n török, görög és mexikói változatokról adatlapot (az eddig itt véleményezettek mellett), tehát azok már vagy készen vannak, vagy heteken belül elkezdik vetíteni.

Cikkeket vagy említést találtam egyiptomi-libanoni, indiai, svéd, orosz és német változatokról. Természetesen USA-remake is készült volna, ha Harvey Weinstein nem került volna bele a hollywoodi húsdarálóba a molesztálási ügyei miatt, szóval lehet, hogy a végén megesik az a csúfság, hogy a világ legnagyobb remake-előjének nem lesz saját Teljesen idegenekje ... a másik húsz mellé .

Ilyen tendenciák mellett a japán változat sem kizárt . Úgyhogy lehet válogatni !

.

.
Tripla kilences / Triple 9

Szinte biztos voltam benne, hogy itt is találkoztam már ennek a filmnek a címével, de minden igyekezetem ellenére is csak egy indoklás nélküli említést találtam "egy" 2016-os BOTTOM-listán. Ez azért is meglep, mert alapjáraton egy egész szövevényes és sztárok sokaságát felvonultató heist-mozi lenne ez, amiben a családi, baráti és munkahelyi kapcsolatok egész érdekes hálót hoztak össze, amibe az orosz maffia keresztanyája által kiadott meló egyre jobban belegabalyodik. Az kétségtelen, hogy a forgatókönyv és a vágás miatt nem mindig kellemes követni, ahogy a kiugrott zsoldosok, a korrupt zsaruk, a drogosok és a bandatagok között nem könnyű szimpatikus szereplőt találni. Nekem mégis inkább csak a kezdeti zavarosságával volt bajom, amire kiderült, hogy akkor most ki kicsoda ebben az ügyben, onnantól többnyire még tetszett is.

6,5/10
.

Niwrok írta:

.
Tripla kilences / Triple 9

Szinte biztos voltam benne, hogy itt is találkoztam már ennek a filmnek a címével, de minden igyekezetem ellenére is csak egy indoklás nélküli említést találtam "egy" 2016-os BOTTOM-listán. Ez azért is meglep, mert alapjáraton egy egész szövevényes és sztárok sokaságát felvonultató heist-mozi lenne ez, amiben a családi, baráti és munkahelyi kapcsolatok egész érdekes hálót hoztak össze, amibe az orosz maffia keresztanyája által kiadott meló egyre jobban belegabalyodik. Az kétségtelen, hogy a forgatókönyv és a vágás miatt nem mindig kellemes követni, ahogy a kiugrott zsoldosok, a korrupt zsaruk, a drogosok és a bandatagok között nem könnyű szimpatikus szereplőt találni. Nekem mégis inkább csak a kezdeti zavarosságával volt bajom, amire kiderült, hogy akkor most ki kicsoda ebben az ügyben, onnantól többnyire még tetszett is.

6,5/10
.

Én is végignéztem mindent, magam is úgy emlékszem, hogy egy rövidet írtam is róla, de nem találom sehol... De lehet, egyszer előkerül.

Ahogy emlékszem, totál káosz volt a mozi, és még ennyire sem tetszett, mint neked.


.

.
Késik a szüret / In Dubious Battle

Kicsit hasonló alaphelyzetű, mint a Harc a szabadságért vagy az Egy nemzet születése, mert egy kisebb csoportnyi elszánt és elkeseredett ember harcáról szól, akik táborba, csoportba verődve próbálják elérni a céljukat. Ezúttal éppen gyümölcsszedő munkásokról van szó, akik a nagy gazdasági válság idején, a '30-as évek elején dőlnek be sokadszor annak a trükknek -más választásuk nagyon nem lévén-, hogy az idénymunkára toborzás alatt ígért bér a földre megérkezve már csak a harmada-negyede annak, amit korábban hallottak, alig fedezve a munka alatti ellátásukat és az útiköltségüket. Az általános elégedetlenség formálásához azonban kell még pár "vörös", radikális fiatal, akik sztrájkra buzdítják a munkásokat, amiről mindkét csoport tudja, hogy azzal nehéz, és általában eredménytelen küzdelem veszi kezdetét. Mert három dollárból egyet kapni még mindig jobb, mint semmit, és éhezni...

Annyiból összetettebb volt ez a mozi, mint mondjuk egy átlagos rabszolgás film, hogy nem csak voltak a "jók" meg a "kapzsi urak", hanem ott voltak harmadik csoportnak ezek a mozgalmiak. Ezért is jó az angol cím, mert nem csak a kimenetel bizonytalansága van benne, hanem az is, hogy az eszközei mennyire "helyesek", még ha a cél a kizsákmányolás mérséklése, a tisztességesebb bérek és munkafeltételek elérése is lenne. Jim és Mac bár az életüket kockáztatták, de a látott tevékenységük különböző mértékű manipulációból áll, ugyanúgy kihasználva a gyümölcsszedőket, mint ahogy az urak teszik. Ez a három irányban zajló, oda-vissza ütésekből, támadásokból és trükkökből álló harc az, ami feszültséget adott a filmnek, még akkor is, ha a nagy részében emberek ülnek egy mezőn egyre viseltesebb sátrak között, és várják, hogy változzon valami körülöttük, vagy a következő lépést tervezgetik. Mindehhez még sokat tettek a színészek, elég impozáns a stáblista, de gondolom ez annak is köszönhető, hogy a film James Franco személyes projektje volt.

Arról eddig sem voltak illúzióim, hogy a munkásmozgalmak, a szakszervezetek nem vérben születtek, de a film időnkénti lassúsága ellenére is érdekes volt látni is ennek egyik állomását.

7/10
.

.
Csuklyások - BlacKkKlansman / BlacKkKlansman

Ron Stallworth a 70-es évek elején, újoncként kerül a Colorado Springs-i rendőrséghez, de a kezdettben kapott irattári munka a legkevésbé sem elégíti ki emberileg és szakmailag, ezért új kihívást keres magának. Pár év, és egy előléptetést követően egy újsághirdetésben meg is találja ezt, és az abban szereplő telefonszámmal felveszi a kapcsolatot a Ku-Klux Klán, pontosabban a Szervezet helyi egyesületének vezetőjével. Ron fontosnak tartaná az egyesület megfigyelését, nehogy annak a tevékenysége erőszakba forduljon, ezért ráveszi a főnökeit, hogy segítsék a beépülését a Klánba. Ők némi megdöbbenéssel fogadják ezt a dolgot, mert Ron fekete, a kollégája, Flip meg, aki egyedüliként hajlandó részt venni az állományból ebben az elég nagy őrültségben, történetesen zsidó.

Ez az elég abszurdnak hangzó sztori a fontosabb elemekben valós, Spike Lee az igazi Ron beépülését és nyomozását dolgozta fel benne, természetesen jó pár fikciós elemmel, a drámaiságit és az izgalmat fokozandó. A legutóbbi hasonló (Imperium) nekem tetszett, jó kis feszültség tud abból lenni, hogy ez a kémkedés meddig tartható, hogy mennyire kell óvatosnak lenni, főleg úgy, hogy telefonon és levélben Ron tartja az egyesülettel a kapcsolatot, amikor pedig személyes megjelenésre van szükség, akkor Flip ugrik be a helyére. Mindehhez két remek színész társul, John David Washington (Denzel Washington fia) eredeti és zseniális figura Ron-ként, ahogy kiváló akcentussal tolja el mindazt a gyűlölködést, ami a beugró lehet egy ilyen szervezetbe, és Adam Driver sem marad le tőle Flipként.

A film ugyanakkor Spike Lee elég kemény politikai állásfoglalása is, a KKK Ron-féle blamáján túl. Több olyan jelenet is van, ami inkább a White Power és a Black Power mozgalmak szembenállását hivatottak bemutatni, akár az Alec Baldwin főszereplésével forgatott KKK-promóció próbafelvételeit, akár a szónokok elég nagy terjedelemben felvett beszédeit illetően, mindezt a fináléban sokkoló képekkel hozzákötve a jelenhez. Például előkerül az általunk is látott The Birth of a Nation, de nem a mostani, hanem az 1915-ös némafilm(!), ami a későbbiek szerint sokat tett azért, hogy a fajgyűlölő eszmék új erőre kapjanak az USÁ-ban.

Én megelégedtem volna egy "sima" beépített zsarus sztorival is, de nem bánom, hogy a végére mégsem az az abszurd komédia keveredett ki belőle, amit én eredetileg ebből a sztoriból kinéztem volna.

8/10
.

Niwrok írta:

.
Késik a szüret / In Dubious Battle

Arról eddig sem voltak illúzióim, hogy a munkásmozgalmak, a szakszervezetek nem vérben születtek, de a film időnkénti lassúsága ellenére is érdekes volt látni is ennek egyik állomását.

7/10
.

Niwrok írta:

.
Csuklyások - BlacKkKlansman / BlacKkKlansman


Én megelégedtem volna egy "sima" beépített zsarus sztorival is, de nem bánom, hogy a végére mégsem az az abszurd komédia keveredett ki belőle, amit én eredetileg ebből a sztoriból kinéztem volna.

8/10
.

Köszi, mindkettő van annyira érdekes hogy felvegyem a listára. Utóbbi nem csak a pontszám alapján tűnik erősebbnek, hanem a beépülős mivolta miatt is.

Szóval, a januári pótlások után és a februári Oscar láz előtt talán bele is férnek.


.

Ezekről most tényleg csak távirati stílusban, egyik már kidolgozás alatt, de a másik kettőről is lenne mit írni...


Ahol a gonosz lakik

Mexikói mozi, érdekes és fura mixe egy betöréses-rablós thrillernek és egy ördögűzős filmnek. Egyik összetevője sem túl erős, a kettő együtt meg végképp nem működik, karakterek szerepelnek aztán eltűnnek, fura ritmusváltásai vannak - de még így is vannak egészen jó és váratlan fordulatai.

70%




Winchester - Szellemek háza


Ez annak ellenére jobban tetszett, hogy nagyon lehúzzák a neten. Jó, nem annyira parás, mint amennyire lehetne egy szellemházas film de nekem valahogy tök bejött, hogy ennek tényleg van valós alapja. Persze, nem a szellemek, hanem Sarah Winchester építkezése: az özvegy egészen haláláig építette a kastélyát, egy fura megszállottság miatt. Helen Millert és Jason Clarke-ot úgysem láttam még horrorfilmben.

75%




Halloween 2018

Ez viszont gáz. Hogy erre mi szükség volt, elképzelni sem tudom. Végig bírtam nézni, igazából nem is fájt, de valami hihetetlen nulla és érdektelen film. Eszetlen gyilkolás, és bóklászás, nulla hangulat (kivéve mikor az OST megszólal), nulla történet. Nem kellett volna... Rob Zombie Halloweenjai jobbak.


50%


.