Niwrok írásai 2.0

.
Halálos iramban 8. / Fast & Furious 8.




"Vrooom... Pruff! És akkor... és akkor ott van egy csapat! Báámmm! És akkor ott vannak a jégen, és jön... jön egy tengeralattjáró, mer' a faszé'ne! És bruuruurmmm! És ők a CSALÁ-Dom!"

Könnyen lehetnék azon az állásponton, amit Szirmai Gergő képvisel a Halálos irambannal kapcsolatban, hogy egy ötéves írja azokat egy láda meccsboksszal a kezében, de én a 6. rész tankos jelenetével megtörtem, és beláttam, akciófilmek szempontjából véglegesen elavultam, ha olyanokra várok, amiket nem egy középsős ír egy maroknyi játékautó/gumiszörny/óriásrobot felhasználásával... úgyhogy a 7. részt már kifejezetten élveztem. Ráadásul az a csúfság is megesett mostanra, hogy még az előzetesben látott baromságok sem képviseltek új szintet az akciómesék között (Vin Diesel kétes dicsősége, hogy azt is ő tartja, a mélypont nálam jelenleg az új XXX), így viszonylag nyugodtan ültem be a terembe, várva a sportkocsikat üldöző tengeralattjárót.

Az alaphangulatot rögtön a havannai kis bevezető megadta (gondolnátok-e például, hogy Kuba pont úgy néz ki verdák és csajok szempontjából, mint Los Angeles vagy Miami, csak az autók régebbiek, és több bennük a házibarkács ) újabb szintet állítva be az autós gyorsulási versenyek képtelenségi listáján. Abból is látszott, hogy mennyire együtt edződtem ezzel a csapattal, hogy már attól is csak egy enyhe rándulás fut végig a vállamon, ha Vin Diesel öt méteren sértetlenül kigurulja, ha kiugrik egy kétszázzal száguldó autóból (majd később ugyanezt robbanással együtt is, de ne szaladjunk ennyire előre). Utána kerül csak elő a szőke raszta csajszi (Charlize Theron), megzavarva Dom és Letty kubai nászútját, téve egy olyan "visszautasíthatatlan" ajánlatot, ami Domot láthatóan sokkolja, anélkül, hogy ekkor egyáltalán azt tudnánk, hogy a nő kiféle, miféle és hogy k*fél-e. És hogy mire is vonatkozik az ajánlat, az rögtön kiderül, amikor az árnyékügynökség újabb megbízásából Dom és a csapata bevetésre mennek Berlinbe, és az akció végén Dom a társai ellen fordul... a Családja ellen, amiről nyolc részen át megállás nélkül papolt, hogy annál számára nincs fontosabb, mint a Család, mert a Család az első.

Annyira közhelyes és csöpögős lett mostanra az állandó rizsa a családról, annyian róhatták ezt fel az íróknak, hogy ezt kihasználva aztán teljesen belefeküdtek az alkotók az öniróniába. Az eddigi egy Család helyett most aztán vagy három-négy család keveredik itt folyamatosan (bár ugye már legutóbb is ott voltak a Shaw-tesók), olyan kis mellékszálakkal, mint Dwayne Johnson jelenete a focipályán, hogy még az ő lánya is bekerüljön a képbe, és ott ülhessen az asztal körül, ahol szokott a Család. Ennek a "családcentrikusságnak" a része az is, hogy ahogy az új James Bond megpróbálta egy háttérben a bábokat mozgató főellenféllel összefűzni a Craig-éra filmjeit, ugyanezt a szerepet szánták itt a kiberbűnöző Ciphernek, akivel nagyjából az elmúlt négy FF-filmet kötötték egy csokorba. Amúgy is az egyre több utazgatással, az egyre bőségesebb luxusautó-kínálattal, az egyre jobban eleresztett költségvetéssel, és a stílussal, ahogy most már tulajdonképpen a világ megmentése a cél, egyre kevésbé lehet letagadni, hogy a 007-es mekkora inspirációként szolgált, de nem tudtam nem észrevenni, hogy negyed órában újraforgatták az egész Szupercellát, hogy Helen Mirren felbukkanásával beköszönt a RED, és én azért megint beleláttam egy kis Feláldozhatókat is. Utóbbiról annyit, hogy ahogy a Johnson-Statham páros froclizza egymást, az Roman önreklámmal kevert nyavalygása mellett a fő humorforrás lett (és itt jár a kalapemelés Speier Dávid utalásokban bővelkedő, remek fordításának!)... de sajnos igaz ez annyiból is, hogy az akciójelenetek, a verekedések vágásai nagyjából öt-tíz évvel vannak csak lemaradva Liam Neeson kerítésugrása mögött.

Amennyire a németországi jeleneteket meghatározza a bontógolyó, az orosz jégmezőket meg az emblematikus tengeralattjáró, egyfelől azt kell mondanom, hogy közel sem ezek voltak a legelborultabb, legabszurdabb jelenetek (a konkrétumok persze spoileresek lennének, de talán ha azt kiemelem, ahogy Statham végigverekszi magát a repülőn, a filmet ismerők egyet fognak velem érteni), másrészt meg a harmadik nagyobb szakasz, a középső, New York-i behoz egy olyan vonást a hacker-vonallal, ami még mindig nevetséges volt, de még így is inkább a valóságon alapult, mint bármi más a filmben. Bár az utcán hömpölygő meg a házakból kifolyó autók (valakinek a stábból a World War Z is nagyon tetszhetett ) megmosolyogtatóak, és az aztán tényleg olyan jelenet, mintha egy ötéves tömegkarambolt imitálva beleborította volna az összes játékautóját egy dobozba... de mindennel együtt is olyan fricska volt napjaink "okosautóinak" és guruló számítógépeinek, amihez foghatót talán a Mr Robotban láttam utoljára.

A Halálos iramban széria lépésenként ment át egy utcai autóversenyzős sorozatból egy, az önparódiát dülledő mellkassal vállaló luxusautó-roncsderbivé, ami az elmúlt években már mindent kimaxolt, amit az ember levegőben, földön és most már vizen el tudott, aztán azt is, amit el sem tudott képzelni. A következő rész, hogy az überelési kényszer ki legyen elégítve, nyilván belép az űrprogramba... mer' a faszé'ne !

8,5/10
.

Niwrok írta:

.
Halálos iramban 8. / Fast & Furious 8.

A Halálos iramban széria lépésenként ment át egy utcai autóversenyzős sorozatból egy, az önparódiát dülledő mellkassal vállaló luxusautó-roncsderbivé, ami az elmúlt években már mindent kimaxolt, amit az ember levegőben, földön és most már vizen el tudott, aztán azt is, amit el sem tudott képzelni. A következő rész, hogy az überelési kényszer ki legyen elégítve, nyilván belép az űrprogramba... mer' a faszé'ne   !


8,5/10

Köszi!

Niwrok írta:

... Amennyire a németországi jeleneteket meghatározza a bontógolyó, az orosz jégmezőket meg az emblematikus tengeralattjáró, egyfelől azt kell mondanom, hogy közel sem ezek voltak a legelborultabb, legabszurdabb jelenetek...

Most más nem jut eszembe...


.

R2-D2 írta:

Niwrok írta:

Halálos iramban 8. / Fast & Furious 8.

Amennyire a németországi jeleneteket meghatározza a bontógolyó, az orosz jégmezőket meg az emblematikus tengeralattjáró, egyfelől azt kell mondanom, hogy közel sem ezek voltak a legelborultabb, legabszurdabb jelenetek...

Most más nem jut eszembe...  

Csak hogy tudd értékelni az igazi zsenialitást, hátha ez meghozza az ihletet a kifakadáshoz :

Spoiler:

.

Niwrok írta:

Halálos iramban 8. / Fast & Furious 8.

Csak hogy tudd értékelni az igazi zsenialitást, hátha ez meghozza az ihletet a kifakadáshoz   :

Spoiler:

.

Ezt megmutatom a barátomnak...

.
Iron Fist S1




A nemrég nézett Daredevil meghozta a kedvem a Netflix-Marvel együttműködés további darabjaihoz, de mert Mattnek kijárt egy kis pihenő, a Jessica Jonesból még nincs folytatás, Luke Cage-t pedig egy kicsit érlelni gondoltam, így maradt a The Defenders "vonósnégyesének" utolsó tagja, az Iron Fist.

Amikor a Rand Enterprises irodaházába egy mezítlábas, hajléktalanforma fickó érkezik, és bejelenti a recepción, hogy az igazgatóval jött beszélni, aligha lehet csodálni, hogy a biztonságiakkal dobatják ki az utcára. Még akkor sem talál megértő fülekre és a várt lelkes fogadtatásra, amikor elmondja, hogy ő Danny Rand, vagyis a céget alapító üzletember-páros egyikének fia és egyetlen örököse... sőt, már ezzel is szálka lesz egyesek szemében. Mindenki úgy tudja ugyanis, hogy Danny is odaveszett abban a repülőszerencsétlenségben, amiben a szülei meghaltak, amikor egy üzleti úton lezuhant a gépük a Himalája zord vidékén, és az, hogy 15 évvel később felbukkan, igencsak kényes helyzetbe hozza a másik cégtárs utódait, Ward és Joy Meachum-ot, akik jelenleg a céget vezetik. Joy még talán hajlana is arra, hogy elhiggye, Danny tényleg él, Wardnak azonban esze ágában sincs osztozni gyerekkori barátjával, így szeretne így vagy úgy, de mielőbb megszabadulni tőle. Csak hát Danny sem az a tizenéves nyápic már, az eltelt idő alatt szerzett némi tudást a túléléshez. Merthogy a fagyos roncsok között fekvő, sebesült fiút annak idején egy titkos himalájai harcos szerzetesrend tagjai találták meg, fogadták be maguk közé, az évek alatt megosztva vele a tudásukat is. Danny pedig olyan tehetséges tanítványnak bizonyult, hogy a kung-fu művészetének és a buddhista filozófia megtanulása mellett különleges technikákat is elsajátított, olyat is, amivel képessé vált a chi-jét koncentrálni az ütéseiben és a rúgásaiban, melyet egyetlen cél szolgálatába kell állítania: hogy legyőzze az ősi, misztikus háttérhatalmat, amit mindenki csak úgy ismer, a Kéz.

Ha a fenti szöveg kicsit gagyinak tűnik, az talán nem csak az én hibám. Én igyekeztem az alapsztoriból kihozni a legtöbbet, de nincs mit tenni akkor, ha az írók nem csináltak mást, mint az összes lehetséges kung-fus, "B" kategóriás bunyós filmes klisét egybeborították (az olyan gyöngyszemeket, mint az illegális utcai verekedések és a féltékeny társ-tanítvány felbukkanása még hanyagoltam is), lett belőlük egy akkora hegy, mint a Himalája, és addig gyurmázták azokat, míg Danny Rand lett belőle. Vele meg egyszerűen az van, hogy kezdetben még aranyos, ahogy gyermeki naivitással keresi azt, ami ismerős számára, és szerzetesi értetlenséggel fogadja mindazt az elutasítást, amit ennek keretében kap, hiszen ez a fajta környezet idegen számára... de gyorsan unalmassá, irritálóvá, végül abszurdan nevetségessé válik az, hogy tényleg azt hiszi, redvásan és szakadtan is mindenkinek a keblére kéne ölelnie (mindezt úgy, hogy el sem tudtam képzelni, hogyan jutott el így egyáltalán Manhattanig... a Himalájából, és főleg Marokkón keresztül   ), később pedig azt, hogy a buddhizmus megfelelő alap egy olyan cégbirodalom megreformálásához, mint a Rand. A pszichiátriás "kiruccanástól" például a falra másztam, annyira érdektelen és unalmas az a "nyomozás", amit annak kiderítésére folytatnak, hogy Danny tényleg Danny-e. Lehet, hogy Danny itt a hazatért hős kis árva a sárgán világító öklével, aki olyan, mint egy kerge tini, akinek közben mindenről valami évezredes bölcselet jut eszébe, és mesél hosszan úgy K'un-Lun misztikus világáról, mintha magától értetődő lenne, hogy azt mindenki ismeri (miközben a néző is inkább csak gagyi green-box bevágásokat lát belőle, ahogy Danny meditál a hegyen)... de ugyanezt nagyjából Po is tudja a Kung Fu Pandából, aztán mégsem az jut eszembe róla, hogy egy irritáló, tudálékos kis "pötsch"... legalábbis már nem   ...

Amíg a Jessica Jonest egy kicsit feljavították, a Daredevilt pedig remekül kiegészítették a kiváló mellékszereplők, az Iron Fist még bennük is elbotlott. Mert bár akadnak jobbak, nincs igazán olyan összetettség vagy meglepetés bennük, mint a többiek sleppjében voltak (kétszer sikerült meglepődnöm az egész évad alatt). Ward szétforgácsolódása az apja "árnyékában", drogfüggőséggé fokozódó gyógyszerfüggősége, majd a haluzásai, vagy Joy egyensúlyozása az "emberarcú" cégvezető szerepében még nem is lenne rossz, ahogy Coleen karaktere is hordoz magában érdekes kihívásokat. De amikor viszonyításképpen felbukkannak pár rész vagy jelenet erejéig olyan vendégszereplők, mint Madame Gao (mondjuk ezúttal szívesebben hívtam magamban Ripacs Gaonak), Claire (ő lenne Rosario Dawson) vagy Hogarth (ha még nem mondtam volna, Carrie-Ann Moss játssza), akkor az ittenieknek egyszerűen nincs máshol helyük, csak a "futottak még" kategóriában. Már csak azért is, mert a "beugrósok" azok, akik ahogy eddig, ügyesen megteremtik a kapcsolatot a szériák között már azelőtt, hogy a főhősök találkoznának... bár attól már egy kicsit herótom van, hogy Claire az egyetlen egészségügyis a környéken. És akkor jön a kérdés, hogy mit lehet egyáltalán kezdeni egy olyan sorozattal, aminek a legjobb szereplői nem ehhez a sorozathoz tartoznak...

És sajnos ugyanez igaz a színészekre, a hangulatra és a látványvilágra is. A Danny Randet alakító Finn Jonesnak azt még el tudtam volna nézni, hogy az átvezetőkben bágyadtan tolja el az üres szövegeket, ahogy azt is, hogy egy maszk jótékony takarása nélkül (ami azért óriási segítség volt a Daredevil stábjának) bizony neki kellett megtanulni a verekedések koreográfiáját, amennyire tudta, így azok sokszor éppen ilyen bágyadtak, agyonvágottak és erőtlenek lettek... de legalább ha már erőltetik a formagyakorlatokat, abban vitt volna a gyerek némi dinamikát és erőt, az ég szerelmére! Miközben ő lenne a kung-fu félistene, Jessica Henwick (ő a kötelező romantikus szál és a harcostárs 2-in-1 Coleen) bármelyik jelenete kenterbe veri, némelyik meg annyira béna, hogy csodálkoztam, a kis lajhár nem aludt el a kamera előtt. És hiába a többször is Danny-nek szegezett kérdés arról, hogy ha ő Iron Fist, K'un Lun védelmezője, akkor miért nem K'un Lunt védelmezi a manhattani luxuskiruccanás helyett, vagy ha bejön a képbe a mások életéről döntés morális dilemmája, ha erre a csávó egyetlen reakciója a megszeppenés, mintha anyu megszidta volna, mert eltörte a kedvenc vázáját. A Meachum-testvérek esetében egy fokkal jobb a helyzet. Jessica Stoupon legalább látszottak azok a kétségek, amit a két balfék mellett nap mint nap megélt, nem egyszer egyedüliként maradva a Rand kormányrúdja mellett, amíg a tesó és Danny a magánügyeiket intézik, de ha a "beugrósokat" nem számítom, akkor hitelességben és kihívásban messze Tom Pelphrey teljesített az élen Wardként. A fickó a Banshee-beli alakításával egy életre beírta magát a fejembe, és legalább benne nem kellett csalódnom itt sem (na jó, talán egyszer-kétszer)... sőt, külön örültem, hogy abból a sorozatból nem csak ő került be az Iron Fist stábjába, hanem Hoon Lee is, igaz, csak egy-két percre. A látványvilágról és a hangulatról pedig (mert hát Manhattant filmezni nem kunszt) azt a nevetségesen olcsó megoldást kell kiemelnem, amikor megpróbáltak egy lepukkant, romos kikötői raktárat kínai helyszínnek eladni, ami (a 8. rész ezen szakasza) annyira szánalmasan röhejes, részeges kung-fu mesterestől, koldusostól (ne már, hogy kilométerekre bármilyen lejmolható embertől csak azért odaültetnek egy koldust az írók, hogy Danny-éknek legyen kitől megkérdezni, hol dekkolnak a triádosok   !), hogy annál még a Youtube-on is láttam jobb rajongói kisfilmeket... De szorosan a nyomában ott van az a Mortal Kombatra hajazó kínlódás az építési állvánnyal meg a wannabe Fekete Özveggyel a szakadt takarófóliák között, amikor is Danny-nek először kéne bizonyítania Iron Fistként.

Mindkettőnk szerencséje, hogy olyan időben néztem az Iron Fistet, amikor amúgy sem volt nagyon agykapacitásom másra, így amin máskor felcsesztem volna magam, azt most inkább kiröhögtem. Így a sok "vidám" perccel egy közepes akciósorozatnak elment, máskülönben én is jobban koncentráltam volna a chi-met, és egy acélos köpés formájában be is terítettem volna vele a Netflix eddigi egyik leggyengébb próbálkozását. Azt mondanám a legnagyobb előnyének -és talán ebből is kiderül, mennyire vézna is lett ez a "kung-fu félisten"-, hogy az eddigi Bosszúállókos-szuperhősös hangulatba behozta egy kicsit a Doctor Strange féle mágiát és misztikumot is.


6/10
.

Niwrok írta:

.
Iron Fist S1

Így a sok "vidám" perccel egy közepes akciósorozatnak elment, máskülönben én is jobban koncentráltam volna a chi-met, és egy acélos köpés formájában be is terítettem volna vele a Netflix eddigi egyik leggyengébb próbálkozását. Azt mondanám a legnagyobb előnyének -és talán ebből is kiderül, mennyire vézna is lett ez a "kung-fu félisten"-, hogy az eddigi Bosszúállókos-szuperhősös hangulatba behozta egy kicsit a Doctor Strange féle mágiát és misztikumot is.


6/10
.

Inkább nem is kezdek bele (az egészbe), hátha én nem tudnám visszatartani...

De köszi az írást!


.

R2-D2 írta:

Niwrok írta:

.
Iron Fist S1

Így a sok "vidám" perccel egy közepes akciósorozatnak elment, máskülönben én is jobban koncentráltam volna a chi-met, és egy acélos köpés formájában be is terítettem volna vele a Netflix eddigi egyik leggyengébb próbálkozását. Azt mondanám a legnagyobb előnyének -és talán ebből is kiderül, mennyire vézna is lett ez a "kung-fu félisten"-, hogy az eddigi Bosszúállókos-szuperhősös hangulatba behozta egy kicsit a Doctor Strange féle mágiát és misztikumot is.

6/10

Inkább nem is kezdek bele (az egészbe), hátha én nem tudnám visszatartani...

Mit, a lelkesedést ?

Az "egészbe" én is egyre kevésbé hiszem, hogy bele fogsz kezdeni, hiszen az már most is 5x10 rész, és akkor még a The Defenders, mindezt egy olyan műfajban, amit amúgy is háttérbe szorítottál. Talán, ha majd nem lesz mit nézned ...

Ezzel együtt mondom, hogy a Daredevil S1 egy baromi jó eredettörténet, ami önállóan is kerek... persze ha érdekel maga a karakter, vagy egy szerintem jó krimi-akciót akarsz látni. Az pedig, amit a Jessica Jonesból láttam eddig, a legkülönlegesebb sztori volt a képregények eddig általam megismert sorában: a cinikus, alkesz szuperhősé, akit az rántott le a köpenyes-jelmezes csingiling világból, hogy egy másik szuperhős, egy mutáns bábként kezdte el rángatni, és egy csomó olyan dolgot megcsináltatott vele, a gyilkosságtól a nemi erőszakig, amiktől szinte csak az undor, a félelem és az önutálat keveredik a mostani érzéseiben. Gyakorlatilag mindkettő lezárul, tehát ...

Danny esete duplán más. Nem is csak azért, mert önmagában is elég bénácska, hanem mert többször is azt éreztem- még ha ez persze az én saram is-, hogy a két kimaradt évad (Luke Cage S1, Daredevil S2) hiányában nem olyan a történet, mint amilyen velük lett volna.
.

Niwrok írta:

R2-D2 írta:

Niwrok írta:

.
Iron Fist S1

Így a sok "vidám" perccel egy közepes akciósorozatnak elment, máskülönben én is jobban koncentráltam volna a chi-met, és egy acélos köpés formájában be is terítettem volna vele a Netflix eddigi egyik leggyengébb próbálkozását. Azt mondanám a legnagyobb előnyének -és talán ebből is kiderül, mennyire vézna is lett ez a "kung-fu félisten"-, hogy az eddigi Bosszúállókos-szuperhősös hangulatba behozta egy kicsit a Doctor Strange féle mágiát és misztikumot is.

6/10

Inkább nem is kezdek bele (az egészbe), hátha én nem tudnám visszatartani...

Mit, a lelkesedést   ?

Az "egészbe" én is egyre kevésbé hiszem, hogy bele fogsz kezdeni, hiszen az már most is 5x10 rész, és akkor még a The Defenders, mindezt egy olyan műfajban, amit amúgy is háttérbe szorítottál. Talán, ha majd nem lesz mit nézned   ...

Ezzel együtt mondom, hogy a Daredevil S1 egy baromi jó eredettörténet, ami önállóan is kerek... persze ha érdekel maga a karakter, vagy egy szerintem jó krimi-akciót akarsz látni. Az pedig, amit a Jessica Jonesból láttam eddig, a legkülönlegesebb sztori volt a képregények eddig általam megismert sorában: a cinikus, alkesz szuperhősé, akit az rántott le a köpenyes-jelmezes csingiling világból, hogy egy másik szuperhős, egy mutáns bábként kezdte el rángatni, és egy csomó olyan dolgot megcsináltatott vele, a gyilkosságtól a nemi erőszakig, amiktől szinte csak az undor, a félelem és az önutálat keveredik a mostani érzéseiben. Gyakorlatilag mindkettő lezárul, tehát   ...

Danny esete duplán más. Nem is csak azért, mert önmagában is elég bénácska, hanem mert többször is azt éreztem- még ha ez persze az én saram is-, hogy a két kimaradt évad (Luke Cage S1, Daredevil S2) hiányában nem olyan a történet, mint amilyen velük lett volna.
.

A Daredevil és a Jessica Jones a valaha látott sorozatok legjobbjai között foglal helyet, ezt kb. két év alatt kb. két tucatszor elmondtam, 25-ötödször nem fogom, mindenki azt néz, amit akar, ilyen értelemben meg felesleges ajánlót írni. Hangulatában a Luke Cage-es sorozat is az első kettő felé húz, Iron Fistről nem tudok nyilatkozni, mert még nem láttam. Mindenesetre ha egy négyesből tetszik az első három, akkor az utolsó tag miatt nem fogom kukázni a csapatot, elvégre egy baráti társaságban sem mindenkit tartok egyformán értékesnek, mégsem hagyom ott a bandát.
Niwrok legalább belekóstolt a Defenders világába, még ha nem is az alkotók szerint szült sorrendben, ami ugyebár általa is elismert módon csökkentette a befogadás élményét. Ennyit tudtam tenni a mások szórakoztatásáért, azért így is valamivel több, mint a semmi.

téglagyári megálló írta:

Iron Fist S1

A Daredevil és a Jessica Jones a valaha látott sorozatok legjobbjai között foglal helyet, ezt kb. két év alatt kb. két tucatszor elmondtam, 25-ötödször nem fogom, mindenki azt néz, amit akar, ilyen értelemben meg felesleges ajánlót írni.

Niwrok legalább belekóstolt a Defenders világába, még ha nem is az alkotók szerint szült sorrendben, ami ugyebár általa is elismert módon csökkentette a befogadás élményét. Ennyit tudtam tenni a mások szórakoztatásáért, azért így is valamivel több, mint a semmi.

Lehet, sőt biztos, de ne haragudj, engem ez teljesen hidegen hagy. Ahogy téged a zombik... pedig a TWD is a valaha látott legjobb sorozatok között foglal helyet.

Ennyi, ennyire mások vagyunk.

R2-D2 írta:

téglagyári megálló írta:

Iron Fist S1

A Daredevil és a Jessica Jones a valaha látott sorozatok legjobbjai között foglal helyet, ezt kb. két év alatt kb. két tucatszor elmondtam, 25-ötödször nem fogom, mindenki azt néz, amit akar, ilyen értelemben meg felesleges ajánlót írni.

Niwrok legalább belekóstolt a Defenders világába, még ha nem is az alkotók szerint szült sorrendben, ami ugyebár általa is elismert módon csökkentette a befogadás élményét. Ennyit tudtam tenni a mások szórakoztatásáért, azért így is valamivel több, mint a semmi.

Lehet, sőt biztos, de ne haragudj, engem ez teljesen hidegen hagy. Ahogy téged a zombik... pedig a TWD is a valaha látott legjobb sorozatok között foglal helyet.

Ennyi, ennyire mások vagyunk.

A különbség csak annyi, hogy én elég sok időt töltöttem a Walking Dead-del, mivel egy ismerősömnek rendszeresen kell felvennem, korábban még feliratot is eszkábáltam az epizódok alá, így volt alkalmam rálátni, hogy milyen és amiatt nem tetszik. Te meg már eleve nyafogtál a Marvel logó miatt, mert jujj megint képregény, hiába bizonygattam, hogy ez nem olyan, mint amit moziban látsz a Marveltől. Ugyanakkor eddig mégis minden Marvel filmet megnéztél, mintha az valami kötelező lecke lenne, ami meg tényleg jó ebben a műfajban, az elől elzárkózol. Így ebben a témában nem vagy hiteles, de tudom, a válasz az, hogy ilyen vagy és nem fogsz megváltozni. Erre írtam, hogy mindenki azt néz, amit akar, de akkor nincs értelme hosszú ajánlókat írni csak azért, hogy az ember azt kapja vissza, hogy köszi, de nem érdekel. Ha Niwrok ilyen mazochista, akkor minden tiszteletem az övé, kettőtök közül ő a nyitottabb, úgy látszik. No, nincs aggódás, mint mondtam, a véleményem leginkább csak erre a témára vonatkozik, nem általánosítás.

téglagyári megálló írta:

Iron Fist S1

Ha Niwrok ilyen mazochista, akkor minden tiszteletem az övé, kettőtök közül ő a nyitottabb, úgy látszik. No, nincs aggódás, mint mondtam, a véleményem leginkább csak erre a témára vonatkozik, nem általánosítás.  

Ez minden kétséget kizárólag így is van, nem is volt soha másképp és nem is fog változni.

Marvelt még csak-csak megnézem, bár egyre inkább fáj, a DC-t viszont már tejesen kihagytam, ahogy mindennemű képregényes sorozatot is. Átérzem, milyen az, ha valamit nagyon szeretnél megnézetni valakivel, de ő nem hajlik rá, magam is jártam így, de ezzel együtt kell tudni élni. Van sok jó és más mozgókép, ami érdekel.


De hagyjuk az egészet, örüljünk inkábba a sok közös pontnak, amik mindkettőnknek tetszenek...

R2-D2 írta:

téglagyári megálló írta:

Iron Fist S1

Ha Niwrok ilyen mazochista, akkor minden tiszteletem az övé, kettőtök közül ő a nyitottabb, úgy látszik. No, nincs aggódás, mint mondtam, a véleményem leginkább csak erre a témára vonatkozik, nem általánosítás.  

Ez minden kétséget kizárólag így is van, nem is volt soha másképp és nem is fog változni.

Marvelt még csak-csak megnézem, bár egyre inkább fáj, a DC-t viszont már tejesen kihagytam, ahogy mindennemű képregényes sorozatot is. Átérzem, milyen az, ha valamit nagyon szeretnél megnézetni valakivel, de ő nem hajlik rá, magam is jártam így, de ezzel együtt kell tudni élni. Van sok jó és más mozgókép, ami érdekel.  


De hagyjuk az egészet, örüljünk inkábba a sok közös pontnak, amik mindkettőnknek tetszenek...

Ámen

Niwrok írta:

.
Fences

Talán egy kicsit hosszúra nyúlt, de a sztori -egy elsőre egyszerűnek látszó családi drámán keresztül is- érdekes annyira, az alakítások meg vannak olyan hitelesek, hogy az eddig látott jelöltek közül talán leginkább ennek adtam volna az én díjamat... de ahhoz a lezárást valahogy máshogy kellett volna megadni ennek a filmnek, az az egyetlen, ahol Denzel Washington rendezése megbotlik. Így csak erős középmezőny.


8/10
.

Hááát... én nem. Mármint én nem adtam volna ennek semmi díjat.

Sok mindent nem tudok hozzáfűzni az írásodhoz, minden benn van amit én is gondolok, csak két dolog: az egyik, hogy nekem (is) iszonyat hosszú volt az egész, az első harmada, fele, míg a "bejelentés" meg nem történik, dögunalom volt - ráadásul életemben nem láttam még ilyen filmet, amibe ennyi semmitmondó duma van folyamatosan.

A másik meg, hogy nagyon hamar unszimpatikus lett nekem Troy, egy agresszív, bunkó barom - így valahogy az egész filmre rányomta a bélyegét a szokásos nemszeretem karakter=nemszeretem film érzése...

A vége meg, ahogy te is írtad... megint az offscreen és a nagy semmi. Bocsánat, a fényesség... Anyám...

Nálam olyan 65%


.

R2-D2 írta:

Fences

A másik meg, hogy nagyon hamar unszimpatikus lett nekem Troy, egy agresszív, bunkó barom - így valahogy az egész filmre rányomta a bélyegét a szokásos nemszeretem karakter=nemszeretem film érzése...
A vége meg, ahogy te is írtad... megint az offscreen és a nagy semmi. Bocsánat, a fényesség... Anyám...
Nálam olyan 65%

Unszimpatikus, bunkó barom, persze, de az tetszett, ahogy a harsány, de szigorúságában is boldog család képét a húsz perc szófosás után elkezdték szépen leépíteni, és valami egészen mást hoztak ki belőle.
Az offscreen meg csak hagyján, az émelygés a felhőn "vágott" lyukkal jött el nekem ...
.

Niwrok írta:

Fences

Unszimpatikus, bunkó barom, persze, de az tetszett, ahogy a harsány, de szigorúságában is boldog család képét a húsz perc szófosás után elkezdték szépen leépíteni, és valami egészen mást hoztak ki belőle.

Ez tény, ez jó is volt, csak addig el kell jutni... az volt az igazán nehéz. Pedig akkor még Troy is szimpi volt...