HomeCalendarGalleryGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 Niwrok írásai 1.0

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 31 ... 59, 60, 61 ... 66  Next
SzerzőÜzenet
Niwrok
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 2410
Join date : 2012. Oct. 06.

TémanyitásTárgy: American Horror Story S5 - Hotel   Vas. Jan. 31, 2016 8:54 am

.
American Horror Story S5 - Hotel



Már a sorozatból eddig egyedüliként megnézett 2. évad sem nyűgözött le, de a Briarcliff elmegyógyintézetnek voltak egészen jó pillanatai, ráadásul az ott alkalmazott módszerek és a teljes kiszolgáltatottság önmagukban is elég ijesztőek nekem. Mivel az AHS antológiasorozat, így nem probléma kimazsolázni azokat a témákat, amik jobban érdekelnek, a boszorkányszekta belső ügyeinek és a vándorcikrusz attrakcióinak átugrása után ez a Hotelnél jött el.

A Hotel Cortez Los Angeles egyik impozáns szállodája már az 1920-as évek óta, ami mostanáig megőrizte art deco stílusát, fittyet hányva a modernizálásra, ami az illusztris és állandó bentlakóknak éppen megfelel, mivel úgysem hagyhatják el a hotel területét. Az alkalmi vendégek miatt lehetne rosszabb is a Cortez híre, mert ők esetenként arra ébrednek éjszakánként, hogy egy fickó térdel felettük, a kezében késsel, gyanús alakok kezdik üldözni őket a folyosón, hogy rothadásszag tölti be a szobákat, vagy a vér szivárog a falakból is, de úgysem jutnak el odáig, hogy a YELP-re megírják a kritikáikat. Az épületet még az iparmágnás James March építtette, nem is anyagi, mint inkább gyakorlatias okokból, sorozatgyilkosként ugyanis szüksége volt egy helyre, ahol gátlástalanul kiélheti a vérszomját és a szadizmusát, így a Hotel inkább tekinthető egy építészeti varázsdoboznak és csapdarendszernek, labirintusszerű folyosókkal, csapó- és rejtekajtókkal, mint szállodának. March szelleme és szellemisége továbbra is együtt él a hotellel -szó szerint-, de az mostanra az özvegye, Elizabeth felségterületévé vált. A Grófnő, ahogy általában hívják, eddig visszafogottan élte az extravagáns vámpírok életét az aktuális szeretőjével, tekintettel azonban arra, hogy a többségében évek óta halott, vagy az általában csak a vacsoráig maradó szállóvendégektől sok bevételt a hotel nem lát, March vagyona leapadt, az adósságok fejében a hotel kalapács alá került. Az ingatlant felvásárló Will Drake friss pénzt és vért hozna a Grófnő életébe, ha valahogy sikerülne az ujja köré csavarni, de persze a legrosszabbkor kezd a hotel körül szaglászni egy, a fia elvesztésébe lassan beleőrülő rendőr is, akit az áldozatait a Tízparancsolat megszegői közül válogató sorozatgyilkos utáni nyomozás hozott a Cortezbe.

Éppen azért hanyagoltam eddig az AHS-sorozatot, mert kevésbé akar ijesztgetni, félelmet kelteni, mint amennyit egy horrortól elvárok, viszont több benne a groteszk, a trancsír és a perverzitás, mint amennyit jó kedvvel eltűrök. Az Asylumban a környezet nagyrészt felül tudta írni ezt a kényelmetlen vonást, a Hotelben viszont jött minden, ahogy a csövön kifért, és ennek csak taszítania vagy unalmat kiváltania sikerült, cidrit vagy meglepetést alig. Amikor az első két részben már túl voltam azon, hogy egy keléses félhulla kimászott az epedák közül, hogy a Grófnéék szex közben véreztetik ki az aznapi vágóállatokat, és hogy egy humanoid vadhús-cafat(!) egy fúrófejes műbrokival (!!!) seggberak egy szerencsétlen fickót (!!!!), nagyjából minden kedvem elszállt a folytatásra. Az évad ugyan felvázolja a fenti szálakat, de alig foglalkozik velük (a Tízparancsolatos Gyilkost például részekre elfelejtik, aztán egy rész alatt lezárják az egészet), helyette viszont vannak klisék, mondjuk egy sikoltozó bikinis csaj menekülése a folyosón, és vannak olyan jelenetek, amik már nevetségesen tocsognak a vérben, például az iskolai. Lehet, hogy csak én értettem félre, és az AHS drámasorozat (is), de horrorhoz képest nekem túl sok idő megy el arra, hogy a szereplők felidézik a múltjukat, és dagályos beszélgetésekben tárgyalják ki az életük (vagy valami ahhoz hasonló...) kilátástalanságát, a korábban elkövetett hibáikat és a terveiket. Pedig még ezek lettek a jobb szakaszok, mert miközben minden nyúlik, mint a rétestészta, ezekben legalább történik valami, még ha közülük csak három fogott is meg jobban: a Lowe-család drámájának alakulása Holden felbukkanásával párhuzamosan, Valentino "feltámadása", illetve Ramona Royale bosszúhadjárata a Grófnő ellen. A pár meglepő, szinte csak egy-egy pillanatra felbukkanó furcsasággal (például amilyen hangok kiszűrődnek a zárt ajtók mögül) együtt is ez nagyon kevés volt nekem a szórakozáshoz, sőt! Amikor már a látszatra sem ügyelve dobált össze a forgatókönyv olyan dolgokat, amiknek semmi előzménye nem volt, ellenben  egy epizódon belül három-négy dugásra is jutott idő, mindenféle leosztásban, na, ott aztán végképp elszakadt a cérna. A befejezés nyáltengere meg, egy horrorban... hagyjuk is.

A külsőségekben már több a pozitív vonás, de itt is akadtak gondjaim. A hotel berendezése stílusos, ugyanakkor robosztus is, könnyen becsalogatva ezáltal az olcsó szállásra vadászó vagy a hely szellemiségét átélni akaró turistákat a pók hálójába. De közben meg olyan ökörségek vannak köztük, mint a gyerekek játékszobája; aki kitalálta, hogy a gyerekeknek a boldogság netovábbja, hogy a fehérre meszelt szobájukban kétméteres LED-paneleken olyan kőkorszaki számítógépes játékokkal játszanak, mint a Tetris vagy az Invaders, fényképről sem látott mostanában gyereket; ehhez csak annyit, hogy közben viszont folyamatos aktuál-kikacsintás van, "nézzünk együtt House of Cards-ot" meg a Charlie Hebdo felemlegetése. A látványra is erősen rányomja a bélyegét a groteszkség, az eltorzult hotel életének kifejezése, de gyorsan unalmas és zavaró lett, hogy ez csak annyi jelent, a képek egy részét halszem-optikával vették fel. Talán csak a jelmezek tetszettek teljeskörűen, különösen a Grófnő ruhatára érdemel elismerő szavakat; egyszerre van benne valami arisztokratikus, és minden egy kicsit az elmúlt száz év divatjából, hiszen ő ennek az időnek minden irányzatát átélte.

Pár jobb jelenet mellett az egyetlen, amiért nem tenyereltem a detonátor gombjára már kb. a harmadik rész környékén, azt is elfelejtve, hogy valaha megfordultam a Hotelben, azok a jó színészek és a jobb karakterek voltak, akiket egyszerűen bűn volt egy ilyen alibi sztorira elpazarolni. Mivel Lady Gaga volt a sorozat emblematikus alakja, ráadásul Golden Globe-ot ért az AHS-nak, az elsőt, elsőként talán róla illene "lerántani a leplet". Mert hát legtöbbször nem vezet sok jóra, ha egy felkapott pop-kult ikon a népszerűsége miatt elhiszi, hogy színészkedni is tud, sokan le is szólták emiatt az évadot, pedig mennyi gyengébb pontja van ennél... Lady Gaga hitelesen játssza azt, ami ő maga, extravagáns ruhákban kell dívaként léteznie, de egyébként szerintem jól megfogta a kis kettősséget a karakterében, mert a Grófnő egyszerre rideg és parancsoló, de közben anyáskodó is, ami a teremtményeit illeti. Ha már jó színész, akkor sokkal inkább mondanám Sarah Paulsont, aki remekül hozza a drogtól kattant ex-prostit, vagy Angela Bassett-et, ráadásul a karaktere, Ramona Royale egy szinte tökéletes Pam Grier-tribute. De nagyon jó karakter Quennie is, és ha már a filmvilágon kívüli alakítást kell mondanom, sokkal inkább megmaradt bennem Naomi Campbell testhezálló szerepe affektáló divatbemutató-szervezőként. A férfiak között szívesen láttam Wes Bentleyt, de aki igazán ellopta a showt, az Evan Peters volt, James Marchként egyszerűen zseniális az egész, ahogy az akcentusával játszik, és pont annyira ripacs, mintha a 30-as évekből lépett volna elő. Nem csoda, hogy Jessica Lange távozásával Peters és Paulson került az élre, ők élnek együtt a legrégebben a sorozattal.

Az AHS-Hotel még azt a kevés lelkesedést is lerombolta bennem, amit igazából már az első évadból látott pár rész és az Asylum sem épített túl magasra. Zavaros, csapongó és unalmas, amit a hektoliterszámra fröcskölő vérrel, bizarr gyilkosságokkal és lájtos halálpornókkal próbálnak borzongatónak eladni, pár történetfoszlányon kívül viszont csak a színészek, a szereplők és a háttérszemélyzet miatt nem dől össze ez a tákolmány. Az ő munkájukért sajnálom az évadot ennyire lepontozni, de részemről a Hotel bontásra ítéltetett.

3,5/10
.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 1.0   Vas. Jan. 31, 2016 11:50 am

Niwrok írta:

American Horror Story S5 - Hotel

hogy a Grófnéék szex közben véreztetik ki az aznapi vágóállatokat, és hogy egy humanoid vadhús-cafat(!) egy fúrófejes műbrokival (!!!) seggberak egy szerencsétlen fickót (!!!!), nagyjából minden kedvem elszállt a folytatásra.


What a Face lol! lol! lol! lol! lol!

Niwrok írta:

Az AHS-Hotel még azt a kevés lelkesedést is lerombolta bennem, amit igazából már az első évadból látott pár rész és az Asylum sem épített túl magasra. Zavaros, csapongó és unalmas, amit a hektoliterszámra fröcskölő vérrel, bizarr gyilkosságokkal és lájtos halálpornókkal próbálnak borzongatónak eladni, pár történetfoszlányon kívül viszont csak a színészek, a szereplők és a háttérszemélyzet miatt nem dől össze ez a tákolmány. Az ő munkájukért sajnálom az évadot ennyire lepontozni, de részemről a Hotel bontásra ítéltetett.

3,5/10

Fel van írva a cetlire mind az 5 évad, de ezek szerint ráér. Már az előzőnél sem éreztem azt a késztetést, hogy rohanjak megnézni, de ezek után... scratch Pedig az egész "csomagolása" olyan hangulatosnak tűnik...


.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
Niwrok
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 2410
Join date : 2012. Oct. 06.

TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 1.0   Vas. Jan. 31, 2016 12:58 pm

R2-D2 írta:

Niwrok írta:

American Horror Story S5 - Hotel

hogy a Grófnéék szex közben véreztetik ki az aznapi vágóállatokat, és hogy egy humanoid vadhús-cafat(!) egy fúrófejes műbrokival (!!!) seggberak egy szerencsétlen fickót (!!!!), nagyjából minden kedvem elszállt a folytatásra.


 What a Face   lol!  lol!  lol!  lol!  lol!


Spoiler:
 

A hangulata egyébként tényleg jó, csak sztorit nem nagyon írtak hozzá.
.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 1.0   Vas. Jan. 31, 2016 1:02 pm

Niwrok írta:
American Horror Story S5 - Hotel


Spoiler:
 

A hangulata egyébként tényleg jó, csak sztorit nem nagyon írtak hozzá.
.

Köszi. Egy élmény volt. banghead
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
Niwrok
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 2410
Join date : 2012. Oct. 06.

TémanyitásTárgy: Steve Jobs   Hétf. Feb. 01, 2016 9:12 am

.
Steve Jobs



Amikor pár hónappal ezelőtt írtam egy "rövidet" a másik, Steve Jobs életéről szóló filmről, a konklúzió az volt, hogy érdekes és hangulatos is, ahogy sorra veszi Jobs életének fontosabb állomásait a főiskolai évektől az iPod bemutatásáig, de túlságosan "száraz". Bemutatta az Apple alapítását megelőző forradalmi és izzasztó napokat, ahogy azt is, hogy a fickó számára mennyire nem jelentett semmit mindaz, ami számára a múltat jelentette, és mennyire csak az töltötte ki a gondolatait, amivel fel akarta forgatni a világot, egészen odáig, hogy már a részvényesek sem nézték ezt jó szemmel, így kiszavaztatták a saját cégéből, majd hogy hogyan sikerült az mégis visszaszereznie. De a tények, események felsorolásán túl alig derült ki valami Jobsról magáról, és az érzelmek, a szenvedély is hiányzott a filmből.

Na, most aztán megkaptam! Viszont ha önmagában csak ezt a filmet látom, és csak annyit tudok Jobsról, amennyit a másik film előtt tudtam róla, csak néznék ki a fejemből, mint a luki nyúl. Ebben a filmben Jobs életének idővonala másodlagos, de annyira, hogy mindössze háromszor 40-45 percet szakít ki belőle az író (Aaron Sorkin), abból is egy-egy prezentáció közvetlen előzményét, amikor a karrierjének három sorsfordító termékét készült bemutatni: a MacIntosht '84-ben, a Black Cube-ot '88-ban, és az iMacet '98-ban. A film végig a színfalak mögött zajlik, és Jobs felkészülésén keresztül idézi fel azokat az eseményeket, amik Jobs életét meghatározták, jelenik meg az a pár ember, akinek a legnagyobb hatása volt Jobs karrierjére: az asszisztense, Wozniak, a Pepsis Scully, és a "lánya", Lisa.

Na most, olyan isten a világon nincs, hogy erről ne mindenkinek a Birdman jusson eszébe! Bár nincs vágatlan felvétel, nincsenek haluzások, és a jazz sem szól állandóan, de a koncepció, hogy teremről teremre követjük Jobsot, vagy hozzá jönnek az emberek, és megállás nélkül megy a szövegelés, mert senki nem ér rá megoldani a dolgokat, hiszen mindjárt színpadra kell lépni, az minimum kísértetiesen hasonló. Csak hát éppen az informatika olyan, hogy másodikak nincsenek; csak az tud győzni, aki úttörőként alakítja az igényeket, és a technikát is az igájába hajtja, és Boyle most második lett, ami elég sokat kivesz a film különlegességéből és hangulatából. A másik, ami erősen próbára tette a tűrőképességem, hogy hiába a többéves, akár évtizedes ugrások, a téma mindig ugyanaz. Az, ahogy állandó pörgés van, ahogy csapongunk, percek alatt váltunk a szakmai kihívások és a családi problémák között (múltkor én is írtam, hogy mi volt Jobsszal, a nőjével meg Lisával), feszültség szempontjából még jó is, erre a filmre igazán áll, hogy "sordó lendületű". De mind a három alkalommal ugyanazok az emberek beszélnek ugyanazokról a témákról, ugyanazokat a problémákat hozzák elő, és nagyjából ugyanazokat a válaszokat is kapják, miközben ugyanazok a "poénok" hangzanak el. Miközben éveket tekerünk át, mindháromszor ugyanazokat a köröket futjuk, csak a gép változik, Jobs öregszik, meg más lesz Kate Winslet frizurája. Ha nem is kapnék idegrángást attól, hogy ez a dolog mennyire emlékeztet a régi munkahelyemre, akkor is azt mondtam volna, hogy ha Steve Wozniak még egyszer megkéri Jobsot, hogy mondjon köszönetet az Apple II. tervezőgárdájának, akkor kimegyek a teremből, mert én ezt az "elakadt lemezt" negyedszer nem bírom ki egy hangos "bazmeg" nélkül.

De mert hát mégis csak Sorkin és Danny Boyle munkája, ők meg nem igazán szoktak ilyen baklövéseket csinálni, végig bennem volt az érzés, hogy ez azért nem véletlen; nem azért írták ilyenre, mert nem tudtak volna jobbat írni, hanem mert oka kell legyen. Ebben a második körben ('88) még csak hittem, a harmadiknál jöttek azok a dolgok, amitől bizonyosságot is véltem szerezni róla, és ha nincs is így, nekem ez adott a filmben megnyugvást. A '98-as kör az, amikor a másik két korszakban hallottak-látottak a helyükre kerülnek, amikorra jobban látszanak az okok és a következmények. Amikor Jobs is jobban megnyílik saját magát illetően, és a többiek is jobban kiállnak magukért, hiszen már 14 éve tűrik, hogy félreugrálnak Jobs úthengere elől. Az igazi dráma ez a szakasz, és ettől lett a film összességében kicsit olyan, mintha nem a valós eseményeket látnánk (az elejétől kezdve képtelenségnek tartottam, hogy minden előadása előtt ilyen menetrendszerűen ismétlődtek az események), hanem egy tükröt Jobs elméjére, és ez lenne a Steve Jobs menet. Mindhárom alkalommal van egy-egy esemény, ami kibillenti őt a csökönyösségéből, "tudattorzító tér" meg elég ütős lett, ahogy a következményei is.

Talán ezért van, hogy a film a külsőségekkel sem sokat törődik, és nincs is rá alkalma, tehát az olyan felületes szemlélőnek, mint én, korrajz és megjelenítés szempontjából sokat nem adott ez a mozi. Az előadótermek mögötti folyosók '84-ben is úgy néztek ki, mint '98-ban, és még talán most is úgy néznek ki, és a ruhákon sem látszik annyira markáns különbség, múltidézés, persze azon kívül, amikor Fassbender végre felveszi a körlencsés szemüveget, a farmert meg a fekete garbót. Ha pedig már Fassbender, ő az egyik kedvenc és legsokoldalúbbnak tartott színészem, de el kell ismernem, hogy Ashton Kutcher inkább volt Jobs, mint ő, egyszerűen azért, mert úgy sminkelték és maszolták. Akkor már inkább voltak emlékezetesek és figyelemkeltőek Kate Winslet átalakulásai Jobs asszisztenseként, rövid hajjal látni őt például igazán furcsa volt, de a mellékszereplők is jobban változnak. Mindaz, amit tényleg korrajznak vagy -idézésnek éreztem, az pár anekdotának is beillő érdekesség, amik szinte oázisok az állandó szájmenésben, például Wozniak órája, de fura volt megtudni innen, hogyan is halt meg Alan Turing, ha már a Kódjátszma óta annyiszor előkerült a neve és a története.

Aki Steve Jobs életrajzi filmjét szeretné látni, annak a "JOBS - Gondolkozz másképp" lehet a jó választás, aki pedig a számítástechnikai forradalom megidézésére kíváncsi, kutassa fel a Halt and Catch Fire-t. Ezt a filmet azoknak tudnám ajánlani, akiket a kiragadott részleteken és Danny Boyle szimbólumain keresztül Jobs gondolkodásmódjából kívánnak ízelítőt kapni, és ha nem vesznek el benne, vagy nem görcsölnek be az állandó ismétlődésektől, akkor akár tetszhet is nekik. Igazából a két Jobs-filmből együtt lehetne valami igazán jót összehozni.


7,5/10
.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 1.0   Hétf. Feb. 01, 2016 12:39 pm

Niwrok írta:

Steve Jobs

Na most, olyan isten a világon nincs, hogy erről ne mindenkinek a Birdman jusson eszébe! Bár nincs vágatlan felvétel, nincsenek haluzások, és a jazz sem szól állandóan, de a koncepció, hogy teremről teremre követjük Jobsot, vagy hozzá jönnek az emberek, és megállás nélkül megy a szövegelés, mert senki nem ér rá megoldani a dolgokat, hiszen mindjárt színpadra kell lépni, az minimum kísértetiesen hasonló.

Twisted Evil Twisted Evil Twisted Evil De van. A Victoria. Amiről pár napon belül olvashatsz is. Wink


Niwrok írta:

Aki Steve Jobs életrajzi filmjét szeretné látni, annak a "JOBS - Gondolkozz másképp" lehet a jó választás, aki pedig a számítástechnikai forradalom megidézésére kíváncsi, kutassa fel a Halt and Catch Fire-t. Ezt a filmet azoknak tudnám ajánlani, akiket a kiragadott részleteken és Danny Boyle szimbólumain keresztül Jobs gondolkodásmódjából kívánnak ízelítőt kapni, és ha nem vesznek el benne, vagy nem görcsölnek be az állandó ismétlődésektől, akkor akár tetszhet is nekik. Igazából a két Jobs-filmből együtt lehetne valami igazán jót összehozni.

7,5/10

Na, akkor ez úgy működik, mint a Wikileaksos dolog: ott is a dokufilm meg a játékfilm együtt adott egy szép kerek egészet. A világért sem hagynám ki a Jobs kalandot, de írásod után már azt is tudom, hogy két filmet kell megnéznem hozzá. Köszi!



.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
Niwrok
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 2410
Join date : 2012. Oct. 06.

TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 1.0   Hétf. Feb. 01, 2016 6:29 pm

R2-D2 írta:
Niwrok írta:

Steve Jobs

Na most, olyan isten a világon nincs, hogy erről ne mindenkinek a Birdman jusson eszébe! Bár nincs vágatlan felvétel, nincsenek haluzások, és a jazz sem szól állandóan, de a koncepció, hogy teremről teremre követjük Jobsot, vagy hozzá jönnek az emberek, és megállás nélkül megy a szövegelés, mert senki nem ér rá megoldani a dolgokat, hiszen mindjárt színpadra kell lépni, az minimum kísértetiesen hasonló.

Twisted Evil  Twisted Evil  Twisted Evil  De van. A Victoria. Amiről pár napon belül olvashatsz is.  Wink


Azért megvárom, mit mondasz azután, hogy láttad a Steve Jobsot  Razz Wink .
A Victoria tudtommal épp fordítva van; éppen az a különlegessége, hogy egy snitt az egész.
.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Niwrok
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 2410
Join date : 2012. Oct. 06.

TémanyitásTárgy: The Walk   Szomb. Feb. 06, 2016 11:34 am

.
Kötéltánc / The Walk



Nekem Artuval ellentétben már a film elejére sem volt meglepetés, hogy a sok izgalommal és tériszonnyal kecsegtető mutatvány sikeres volt, leginkább azért, mert amire láttam a filmet, addigra már rég olvashattam az írását  Smile . Láttam pár előzetest a filmből, és bár Zemeckis több filmjét szeretem, a mi mozinkban Petit nem feszítette ki a kábeleit, így nagyjából el is felejtődött az év végi hajráig.

Akadt viszont más meglepetés, például, hogy Petit ekkora ripacs, és hogy a története ennyire rózsaszínre van színezve.

Annyiból értem ezt, hogy Petit mégis csak a színpad, a cirkusz világából jött. Ez volt, ami lenyűgözte, ami meghatározta az életét, azt akarta nekünk megidézni önmaga porondmestereként, de a narráció és a felvezetés még ehhez képest is kicsit erőltetett. A film a Szabadságszobros körítéssel mintha nem bemutatni akarná a történetet, csak elvarázsolni. A gyermekkor megidézése kicsit gyermeteg, ahogy az első jelenetek Amerikában is inkább valami romantikus komédiát vetítenének előre. Valóban nem derül ki semmi Petit életéről, csak annak a sulykolása megy, hogy ő milyen egy csintalan, de mégis szerethető, álmodozó kölyök volt, aki viszont a szakmai kérdésekben és a kitartásban kérlelhetetlen volt. Egyszerű történet, kellemesen élénk színekkel, csupa báj és kedvesség... csak mindez hitelesebb lenne, ha nem arról szólna a történet hátralevő része, hogy hogyan akarja becsempészni magát és a társait egy kis illegális kötéljárásra, ahol a körülmények az ellenség, akik meg akarják őt fosztani az álmától.

A közepe, amikor ehhez a csapat összeszedése zajlik, lényegesen érdekesebb; mintha egy heist-movie lenne, az "Ocean's 100 (emelet)". A kevés és kezdetleges eszközükkel, amijük volt, kellett megtalálni a réseket az akkoriban még amúgy sem túl acélos védelmen. Az ehhez kapcsolódó tervezgetés, például a makett és azon a pontos helyek, a menetrend meghatározása tetszettek, a megfigyelések, az álruhák szórakoztatóak. Közben talán ebben a szakaszban jelenik meg a legtöbb korrajz, mivel végre nem csak zárt helyen vagyunk zárt közösségben, hanem a nyílt utcán, az épületek között. Az is illik ide, ahogy minden problémára az a megoldás, hogy beavatnak még egy embert, és bár elég nevetséges figurákat sikerült Petitnek összeverbuválni, a hippikorszakban teljesen autentikusak, csak az a csoda, hogy nem volt köztük több füves  Razz . A szerepük éppen annyi a pár kiemelt segédet leszámítva, hogy cepeljék a kábeleket meg a cuccokat, arra meg jók. A beosonás és az előkészületek a maguk egyszerű módján izgalmasak, még ha kicsit komédiába is hajlik egy-két helyen, szóval így együtt nekem a film középső része tetszett a legjobban.

Ehhez képest a nagy finálé a tornyokkal két okból sem volt akkora élmény, mint vártam. Az egyik, hogy nem 3D-ben láttam, így igazán sem a mélységérzék, sem a "kilógó" dolgok nem működtek, sőt, utóbbi, ha ilyen tolakodó, inkább zavar. A másik ismét csak Petit viselkedésének érthetetlen furcsasága és a kötéltánc maga. Én ugyanis azt hittem, hogy átmegy, és annyi; még furcsálltam is, hogy mire megy el akkor a húsz perc, mert bármennyire is kell egyensúlyoznia, megállni, meg ilyenek, attól még a dolog erősen vontatottnak hangzott. Már azok a képek is eleve megdöbbentettek, amiket a mutatványról láttam, hogy Petit "ráért" térdelgetni meg heverészni, de aztán amikor elkezdett oda-vissza sasszézni, abban már aztán végképp semmi nem szólt a mutatványról, csak az önhittségéről. Van az a mondás, hogy "ha lezuhanna az egójáról az IQ-jára, szörnyethalna"... na, ez volt nálam a végére Petit, amikor már csak azért maradt a kötélen, hogy a rendőröket cukkolja.

Mint egy népmese, csak ezúttal a szegénylegény nem királylányt ment, hanem meghódít a maga módján egy toronyházat. Sodró lendületű, a lelkesedés és a kihívás miatt pozitív hangulatúnak álcázott film, alapjaiban tetszett, csak túl sokszor tűnt elő a színpadi látványeffektek mögül, hogy Petit egy beképzelt pojáca, aki kb. kizárólag azért nem halt meg, mert tetvesnagy mázlija volt.


7/10
.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 1.0   Szomb. Feb. 06, 2016 12:11 pm

Niwrok írta:
.
Kötéltánc / The Walk

Sodró lendületű, a lelkesedés és a kihívás miatt pozitív hangulatúnak álcázott film, alapjaiban tetszett, csak túl sokszor tűnt elő a színpadi látványeffektek mögül, hogy Petit egy beképzelt pojáca, aki kb. kizárólag azért nem halt meg, mert tetvesnagy mázlija volt.


7/10

Twisted Evil Twisted Evil Twisted Evil Twisted Evil Twisted Evil Twisted Evil

Megint más sarokpontok mellett jutottunk el ugyanoda. egyetért Engem Petit pojácasága helyett az események túlságosan hollywoodiasítása zavart: helikopter, agyament társak, vérző láb, kiborulás, stb... pont azok az elemek, amikkel filmet lehetett csinálni egy bolond kötéltáncosból.

Lehet, a valóságban egyáltalán nem is volt ennyire ripacs... hmmm ... csak kiripacsisították... Laughing


.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
Niwrok
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 2410
Join date : 2012. Oct. 06.

TémanyitásTárgy: A homár / The Lobster   Hétf. Feb. 08, 2016 6:56 pm

.
A homár / The Lobster



Manapság egyre gyakoribb téma a népesedési probléma. A fejlett világok elöregedő társadalmára, az individualizmus és a szabad pár-nemválasztás kérdésére úgy tűnhet, hogy csak a legelborultabbak látják mondjuk a szingliadóban a megoldást, pedig ez sem példa nélküli a magyar történelemben. A hírhedt Ratkó-korszak ugyanis nem csak a "Lánynak szülni dicsőség, asszonynak kötelesség!" szlogenjében öltött testet, hanem a gyermektelenségi adóban is. Vitaestek százai mentek már el ennek a meddő témának a rágására, de egységes választ még nem nagyon született. A homár keretében a görög (!, még egy ország kipipálható Smile ) filmrendező, Yorgos Lanthimos és stábja készített filmet a kérdésről, és igazából mindkét szélsőséges álláspont kritikájáról filmet.

Miután a negyvenes Davidet (Colin Farrell) 12 év házasság után elhagyja a felesége, a törvények értelmében a férfit begyűjtik, és a részére kijelölt szállodába viszik pároztatási célból. Az előírások szerint a férfinak 45 napja van arra, hogy alkalmas partnert találjon a többi pártalan bentlakóból, mely kapcsolatot ha egy kétszer kéthetes ellenőrzést követően a helyi bizottság is jóváhagyja, a pár ezután térhet vissza a társadalomba. Természetesen a dolog nem működhet erőszakkal, fontos hogy a párok összeillőek legyenek, ezért kiemelve a legfontosabb jellegzetességüket, tulajdonságukat, érdeklődési körüket a párkapcsolatnak azon kell alapulnia; lehet az a sántítás, a vajas keksz szeretete vagy a totális szociopátia, a lényeg a közös pont. A párkeresésen kivüli pihenőidőben ajánlottak a sport egyedül végezhető formái, így például a golf és az úszás (az olyan páros játékok, mint a tenisz, természetesen a megfigyelés alatt levő pároknak vannak fenntartva), de aki még ilyenkor is a hatékonyságot tartja szem előtt, fakultatív programként részt vehet vadászatokon, nyugtatólövedékkel lövöldözve az erdőben nomád körülmények között élő, szökevény szinglikre, akik közül minden beszolgáltatott példány egy napot ad a határidőhöz, ezzel késleltetve az elkerülhetetlent. Ha ugyanis lejár a határidő, büntetésként az alanyt átalakítják az általa megnevezett állattá, és ebben a formában fogja leélni élete hátralevő részét. David jól ismeri ezt a sorsot, pár éve a bátyja már hasonlóképpen járt, így reméli, hogy a számára vonzó hölgyekkel beszélgetve és táncolva sikerül párra találnia... mondjuk olyanra, aki lehetőleg rövidlátó.

A szatíra része nekem nagyon tetszett. Ahogy az egész hotelt, a rendszert és a kapcsolódó házirend szabályait bemutatták, egyszerre volt nevetséges és nyomasztó belegondolni, hogy igen, vannak, akik egy ilyenben is a megoldást látnák, valami hasonlót dédelgetnek magukban; ha a konkrétumokat tagadnák is, azzal, ahogy az egyedülállókat, a gyermekteleneket nem egyszerűen megbélyegzik, hanem megvetik, mintha mindegyikük léha, önző parazitája lenne csak a tarsadalomnak, és ahogy követelésként fogalmazódik meg a társas kapcsolat és a gyerekvállalás, akkor tulajdonképpen már csak a technikai megvalósítás a kérdés, nem maga az elv. Mint a viccben: "Hogy minek nézem, azt már tisztáztuk, már csak az ár a kérdés!". A "rendes" élethez amúgy is társadalmi elvárás a család, legyen az bármilyen is, legyen benne bármennyi titkolózás és erőszak, a szerelmi házasság meg még ötven éve sem volt ennyire általánosan elfogadott, bármiről is szólnak a lányregények. A példa annyiban sántít, hogy a Lobster nem tér ki a gyerekvállalás kérdésére, sőt, ahogy a gyerekeket behozza a film a képbe, az akkora ziccer, hogy a fal adja a másikat! Itt szűken a párválasztás a téma, és minden ezt szolgálja, de annyira idétlenül, hogy azon tényleg csak nevetni lehet, még akkor is, ha ezt aligha lehet vígjátéknak nevezni. Odavoltam a közös étkező képeiért, a hátrabilincselt kezekért, és azért, hogy ezek a szocreál stílusú ismerkedős estek már a szocreál üdülőkben is mennyire bénák voltak. Minden szereplő zseniális, akár a szenvtelen hangú, a szabályok betartása felett őrködő igazgatóról (Olivia Coleman), akár a David által kiszemelt nőkről, akár az átmeneti barátairól (Ben Whishaw és John C. Reilly) van szó. Utóbbiak többsége női és férfi oldalon is egy-egy archetípus, hogy ebben a helyzetben mi lehet az ideális túlélési vagy szabadulási taktika, amiért esetenként áldozatokat kell hozni.

Csakhogy idővel kiderül, hogy a szabadulás, még ha valakinek sikerül is, igazából látszólagos. Az egy nagy húzása a filmnek, hogy az "elvadult szinglihordák", és főleg a vezetőjük (Léa Seydoux) semmivel sem képviselnek szabadabb elveket a párlapcsolatokat illetően, mint a törvény, csak minden szabály elé tesznek egy negatív előjelet. Mondjuk a hotelban csak a páros tánc a megengedett, szingliéknél ezzel párhuzamosan kötelező az egyéni zenelejátszó, amin lehetőleg elektronikus zene szóljon, de ennél sokkal komolyabb szabály mondjuk, hogy az erdőben bármilyen párkapcsolati közeledés tilos, a szerelmi viszony és kötődés bármilyen megnyilvánulása büntetést, például megszégyenítést és csonkolást von maga után. Azzal, hogy Lanthimos nem magukat az álláspontokat karikírozza ki, hanem azok szélsőségességét, egy sokkal izgalmasabb képet rajzol a filmbeli társadalomról, és azon keresztül a mostaniról is, mint amit önmagában az egyik oldal képes lett volna bemutatni. Ezen túl ebben a szakasban -egy beszivárgási akció keretében- betekintést nyerünk a városokba is, a társadalomba, például hogy a rendőrök hogyan ellenőrzik, hogy mindenki az előírt kapcsolatban él-e. A szinglik között, velük legalább olyan túlélési trükkökre van szükség, mint bent a hotelban, és Davidnek többre is szüksége lesz ezek közül, amikor megtalálni látszik álmai rövidlátó asszonyát Rachel Weisz személyében.

Igazából egy gondom volt Lobsterrel, hiszen még ha olykor lassú és kimért is egy kicsit, az abszurditása pedig könnyen lehet fárasztó, nekem a megvalósítással nem volt bajom; ha nem éreztem volna az érintettséget (de akár nyugodtan idevehetem, hogy az "egyedüllét" nem pont azt jelenti a filmbeli rendszerben, mint amit az átlag ért ezen a szón; ezért is volt meglepő és kicsit ijesztő is, amit a sánta fickó mond magáról), akár még szórakoztatónak is mondanám. A történet azonban azzal, hogy az említett szerelmi kapcsolatot helyezi a középpontba, bármilyen szép és érzékeny is az a maga, a maguk módján, olyan irányt vesz, amiben semmire sincs válasz. A film ahány katartikus pontig eljut, például amikor a szinglihorda egy támadás keretében az igazgató férjét a nő ellen fordítja, a tetőponton jön a snitt, és soha többé még csak utalás sincs rá, hogy mi történt. Ugyanez történik az érzelemmentes és a kekszes nővel, az orrvérzéses fickóval, az egész szinglihordával, és ebből a szempontból befejezetlen maga a film is. Lehet persze találgatni, mi a folytatás, de ez nekem akkor szokott bejönni, ha egy rejtélyről van szó, amit a korábban "elrejtett" nyomokból lehet megfejteni, összerakni, mint egy kirakóst, és nem csak a lehetőségek között lehet bolyongani, mint egy sötét erdőben.

Stílusában, hangulatában és a keserű, morbid humorában azt hiszem, talán A nőhöz hasonlítanám, miközben annak tulajdonképpen egy végletes ellenpontja. Ott a technikai fejlődés és a kényelem lehetősége torzították el a társadalmi kapcsolatokat, itt a törvény által szabott kényszer (úgyhogy itt nem ér a "bolondokat a bolondokházába!" Smile ), de a maga módján nekem mindkettő bejött. Ez talán kevésbé, Jonze műve összeszedettebb volt, ívvel és katarzissal, az A homár viszont több dologba kezd bele, mint amit befejez, és ettől a végére nekem kicsit kiüresedett.

8/10
.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 1.0   Hétf. Feb. 08, 2016 7:41 pm

Niwrok írta:

A homár / The Lobster

Stílusában, hangulatában és a keserű, morbid humorában azt hiszem, talán A nőhöz hasonlítanám, miközben annak tulajdonképpen egy végletes ellenpontja.
8/10

ShockedShockedShocked Question Question Question Question  Mik vannak???

1. Laughing Az baj, hogy nekem a homárról a buzik jutnak az eszembe?

2. Az A nőhöz hasonlítod ugyan, ami nekem nem szerencsés - de remélem a negatív előjel pont úgy sül majd el, ahogy gondolom. Nevezetesen hogy pont attól lesz jó. Wink

Szóval ezt majd megnézem. Smile De a héten jön Mr. Robot (azért már úgyis kaptam), február 29-ig meg meg kéne nézem Oscarék jelöltjeit. scratch... szóval csak utána. peace


.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
Niwrok
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 2410
Join date : 2012. Oct. 06.

TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 1.0   Hétf. Feb. 08, 2016 8:04 pm

R2-D2 írta:

A homár / The Lobster

1. Laughing Az baj, hogy nekem a homárról a buzik jutnak az eszembe?

Szóval ezt majd megnézem. De a héten jön Mr. Robot (azért már úgyis kaptam), február 29-ig meg meg kéne nézem Oscarék jelöltjeit. ... szóval csak utána.


1. Mindenkinek, ahogy jólesik Smile . Gondoltam is rá amúgy, hogy beírom rögtön az elejére, hogy a cím ellenére nem a Prideról tervezek helyszíni tudósítást adni, ahogy nem is egy gasztro-reality kerül terítékre a Paprika TV-ről Smile .

Az Oscarosok közül melyiket pótolod még? Egy párat én is nézek még addig, az A nagy dobást most játsszák, azt valószínűleg szerdán nézem, és a Szobát meg a Brooklynt is jó lenne látni, de azokért máshova kell majd mennem.
.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 1.0   Hétf. Feb. 08, 2016 8:20 pm

Niwrok írta:


Az Oscarosok közül melyiket pótolod még? Egy párat én is nézek még addig, az A nagy dobást most játsszák, azt valószínűleg szerdán nézem, és a Szobát meg a Brooklynt is jó lenne látni, de azokért máshova kell majd mennem.
.

Én szeretném mind látni őket, 4 volt meg, 4 még hiányzik. De elvileg mindegyik meglehet február végéig + az idegen nyelvűek is.

Hála a nettékéknak. Smile ... bár most kellett hozzá külső segítség is, mert nem minden elérhető mindenhol. Wink
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
Niwrok
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 2410
Join date : 2012. Oct. 06.

TémanyitásTárgy: Trónok harca / Game of Thrones S4   Pént. Feb. 12, 2016 12:25 am

.
Trónok harca / Game of Thrones S4



A harmadik évad végét rengetegen a sorozat legsokkolóbb csúcspontjának tartják, a neten is százával vannak a videók arról, ahogy a már "beavatott" nézők felveszik a rokonaik, barátaik döbbent reakcióit. Ahogy írtam, nekem ez kicsit enyhébben csapódott le, hallottam is utalásokat rá előre, meg amúgy is eléggé feleslegesnek tartottam annak a patthelyzetnek a további vonszolását, így én inkább megkönnyebbültem. Pedig akkor még nem is tudtam, hogy ez az egy esemény, ez a "nagytakarítás" mennyivel járul hozzá ahhoz, hogy még jobban kedveljem a Trónok harcát.

Éppen ez az, hogy "harc", az nincs... egyszerűen nem maradt ütőképes sereg, amelyik riválisa lenne a központi hatalomnak, és az előkészületekből egyértelmű volt, hogy Stannis még egy évadig biztosan a vackán marad, úgyhogy ilyenkor jöhetne a béke... ami King's Landingben egyet jelent az ármánykodás és az intrika csúcsra járásával. Ebből az elején kaptunk sokat, hiszen három esküvő is kilátásban volt korábban, az meg az ilyeneknek a melegágya (láthattuk is legutóbb, mennyire), és néha már egyet tudtam érteni Lady Olennával a kerttel kapcsolatban, de inkább viccesnek tartottam, hogy mindenki ott szervezkedik állandóan (és mindig eszembe jutott róla a South Park vonatkozó jelenete Smile ). Hiába számítottam erre-arra legutóbb, most megleptek a fejlemények, hogy mindez másodszor(!) is megtörténik (nem csoda, hogy "a Virágok Lovagjának" még annyira sem sürgős, hogy elvegye a neki kijelölt nőt, mint eddig Smile ) és az, ahogy kiváltó eseménye is lett ez a későbbieknek, Sansa szökésének és Tyrion bebörtönzésének, majd a tárgyalásának, a többiről nem is beszélve, gyakorlatilag az évad egyetlen következetesen végigvitt, és ehhez mérten remek szála volt. King's Landing végre igazi viperafészek lett, és miközben a Lannisterek ebbe éppen kezdenének kicsit belefáradni, a veszteségeik és a tapasztalataik miatt máshogy állni a dolgokhoz (érdekes volt például visszagondolni az első évados Jamie-re, ahhoz képest, hogy most egyáltalán hogyan beszél és viselkedik), és talán még az öreg Lannister van leginkább képben, Tyrellék végre azzá a hatalmi tényezővé váltak, ami velük kapcsolatban már kb. Margaery első felbukkanása óta a levegőben volt, és amit nagyon vártam már tőlük. De végig remek, ahogy megy a helyezkedés a táblán, és széles szájjal vigyorogtam azon, amikor nemhogy a sorozat eseményein belüli, hanem azokon bőven túlmutató, akár évtizedes tervek kezdtek "termőre fordulni" vagy éppen csúfosan elbukni.

Ehhez hozzájött még, hogy a csatazaj elcsitulásával párhuzamosan egyre több szerep jut annak, ami mindig is kellett a háborúhoz: pénz. Zseniális húzás volt feltenni Braavost a térképre, mert ugyan eddig is emlegették itt-ott, de hogy mekkora szerepe is van Westeros erőviszonyainak alakulásában, az csak most az Iron Bankkal. Ahogy semlegesként egyszerű befektetésként kezelik az ottaniak a háborúkat, és ahogy kellően jó ajánlatot kapva készséggel kiszolgálják a szemben álló feleket is, az egyszerre volt kis kritika és egy remek trágyalás bemutatása... de közben többször csak arra tudtam gondolni, hogy Mark Gatiss a f*szért haknizik itt, amikor neki az új Sherlockot kéne írnia ezerrel, és készülnie az újabb Mycroft-alakításra Smile !

A sorozat viszont érezhetően kezd egy kicsit szétesni. Eddig is sok volt az epizód, az anekdotázás és a töltelékjelenet, amik néha csak azért voltak, hogy ne feledkezzen el a néző később fontossá váló szereplőkről, de eddig mondjuk öt-hat helyszínen zajlottak ezek, viszonylag jól összekötve... csak hát a számuk fokozatosan nőtt. A 4. évadra annyira szétszóródtak a bemutatott szereplők, akiket még kézben tart, akikkel még célja van az írónak, annyi frakcióra szakadtak, hogy bár nem számoltam, de simán a többszörösének éreztem. Mondjuk hál'istennek nincsenek már langyos szenvelgések Robb táborában, és végre Jon Snowt is hazaette a fene (alapesetben önmagában ezért hozzácsapnék egy fél pontot, ha az nem lenne már így is szokatlanul magas), de így meg a részek keretei között feltűnően sok idő elmegy arra, hogy a stáb felidézi a szereplőket, de annyian vannak, hogy amire a végére érnek, kezdhetik is elölről, aztán még így is kimaradtak egy csomóan. Mert ebbe bele kell férnie a sztori előrevitelének, a még mindig kiváló anekdotás részeknek, hogy a "vadak" mészárolgatnak kicsit, mert más már nem ont nagyon vért, és még időnként be kell dobni a humoros kétperceseket is, mint például a Hound beszólásait, Podrick bénázását a lóval, vagy azt, hogy hogyan tudta meg Eyrie tíz mérföldes körzetében mindenki, hogy milyen jó pillanatnyilag Lysa Arrynnek lenni.

Mindezek szórakoztatóak, de önmagában ezekért nem nézném ilyen lelkesedéssel a sorozatot, de megtanultam, hogy a Trónok harcában nem csak azt nem lehet biztosra venni, hogy melyik szereplő kerül villámgyorsan a halállistára (az évad végével megint elég meglepő neveknél kellett elővenni a radírt), hanem azt sem, hogy milyen jelentéktelen apróságok lesznek igazán egyedi és különleges darabbá ebben a kirakósban. Múltkor még panaszkodtam, hogy mennyire feleslegesnek, erőltetettnek és kínosnak tartom Theon Greyjoy kínzását, és nem csak azért kívántam, hogy valaki szúrja már szíven, hogy megszabaduljon a szenvedésétől, hanem hogy én is tőle, de milyen kár is lett volna! Hiszen ahogy utólag látszik, mindaz szépen felépítette egy ember teljes leépülését, és mostanra Reek (nem néztem meg, de magyarul talán "Büdi" lehet Smile ) simán az egész sorozat egyik legjobb figurája, és a komplett fantasy pályafutásomban is előkelő helyen lenne! De nem ő az egyetlen, csak a legjobb az ilyen, a háttérben lassan felépülő, remek karakterekből, mint Brienne, Pod vagy a Hound, és az ilyeneket sokkal többre tartom, még ha csak mellékszereplők is, mind mondjuk hogy Bran gyakorlatilag a képernyőn nőtt fel, vele indult az egész, de még mindig csak "felkészül", mint színész a színfalak mögött, pedig már évadok óta látszik, hogy őt és a mágikus képességeit szánja Martin valamiféle ütőkártyának valamelyik "végső" csatában. De majd most talán, hogy látszik, van hova fejlődnie... Dettó ez a kategória Daenerys, bár az "essosi shopping-királynő" most már legalább kezdi kapiskálni, hogy elfoglalni egy városállamot egy dolog, megtartani, kezelni meg egy másik, és három sárkányt nevelgetni sem éppen részmunkaidős feladat... King's Landingben sem azért van annyi hivatalnok, mert a király annyira szükségét érzi maga körül a simaszájú viperáknak.

Szóval nemhogy gyengébbnek, de egy árnyalatnyival még jobbnak is éreztem ezt az évadot, még ha nem is hibátlan így sem. Az új körülmények között szerintem egészen jól megfelelt. A sorozat eddig sem kényeztetett túl sok gigantikus csatajelenettel, most meg legalább nem is éreztem a hiányukat, és amikor kellett, akkor toltak egy olyan egész részes ostromot, hogy ihaj; attól a "kaszától" meg azóta is fülig ér a szám. Ráadásul megszabadult a stáb pár általam utált, de legalábbis koloncnak tartott szereplőtől, és ettől -Daenerysen kívül- a többi probléma szinte már csak szúnyogcsípés. Viszont elvesztettünk pár színesebb, érdekesebb figurát is, akik nélkül nem igazán tudom még elképzelni sem, hogy a maradék mit fog tenni; leginkább mondjuk Sansa mellett van kérdőjel...


91%
.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 1.0   Pént. Feb. 12, 2016 1:52 pm

Niwrok írta:
.
Trónok harca / Game of Thrones S4

Szóval nemhogy gyengébbnek, de egy árnyalatnyival még jobbnak is éreztem ezt az évadot, még ha nem is hibátlan így sem. Az új körülmények között szerintem egészen jól megfelelt. A sorozat eddig sem kényeztetett túl sok gigantikus csatajelenettel, most meg legalább nem is éreztem a hiányukat, és amikor kellett, akkor toltak egy olyan egész részes ostromot, hogy ihaj; attól a "kaszától" meg azóta is fülig ér a szám. Ráadásul megszabadult a stáb pár általam utált, de legalábbis koloncnak tartott szereplőtől, és ettől -Daenerysen kívül- a többi probléma szinte már csak szúnyogcsípés. Viszont elvesztettünk pár színesebb, érdekesebb figurát is, akik nélkül nem igazán tudom még elképzelni sem, hogy a maradék mit fog tenni; leginkább mondjuk Sansa mellett van kérdőjel...


91%
.



Elláttál olvasnivalóval, az biztos. taps


Túl sokat nem tudok hozzátenni, örülök, hogy Te is sikeresen elmerültél ebben a világban (duplán is Wink ), nem véletlenül az egyik legjobb sorozat lett a GoT az évek alatt. Kíváncsi vagyok, mit szólsz majd az ötödikhez, az azért kicsit "rázósabb" - igaz, csak az eleje, a vége annak is üt.

Gondolom még a hatodik előtt legyűröd. Wink


.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 1.0   

Vissza az elejére Go down
 
Niwrok írásai 1.0
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
60 / 66 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1 ... 31 ... 59, 60, 61 ... 66  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Filmfórum :: Filmek, sorozatok világa :: Kritikák, filmes gondolatok-
Ugrás: