Remo írásai

Fék nélkül (Premium Rush)

A new yorki biciklis futárok, ezek a legnagyobb forgalomban száguldozó félőrültek már ugyanúgy a városhoz tartoznak, mint a sárga taxik. Jó téma ez egy filmnek, amit az író-rendező David Koepp krimibe csomagolt, akaratlanul is megidézve a szépemlékű BMX banditákat. A futár (Joseph Gordon-Levitt) kap egy rejtélyes csomagot, amit egy heves vérmérsékletű rendőr (Michael Shannon) minden áron meg akar szerezni, és beindul az üldözés. A gond az, hogy David Koepp tudatában a ténynek, hogy másfél órát nem tölthet ki csupán kergetőzéssel, úgy próbálta történettel felruházni filmjét, hogy visszaemlékezésekkel szakítja meg a cselekményt, ami nem vált be, sőt széttagolja és felesleges kitérőkkel higítja fel. A kiszámítható fordulatok és a súlytalan karakterek minden erőlködése ellenére se válnak érdekesebbé. Még a kimagasló tehetségű Levitt és Shannon is kevésnek bizonyulnak ehhez.

Amilyen gyenge a forgatókönyv, olyan dinamikus viszont a rendezés, amikor az üldözések vannak a középpontban. A film nagyon jól néz ki, New York is ritka szépen lett bemutatva. Az operatőr előtt megemelem a süvegem. Akadnak egész érdekes vizuális megoldások is, mint, amikor egy kétes kimenetelű szituációban főszereplőnk felméri, hogyan juthatna át épségben egy kereszteződésen. Ilyenkor sajnáltam igazán, hogy a film összességében félrecsúszott, mert egy sokkal élvezetesebb, akár újranézésre alkalmas mozi is lehetett volna belőle.

Legenda - rendezői változat

A stáblistát nézve hihetetlen, hogy a film méretes bukás volt a maga idejében. A rendezői székben Ridley Scott, a főszerepben Tom Cruise, a maszkokról pedig A dolog kreatúráit életre keltő Rob Bottin gondoskodott. A bukásnak persze megvan az oka, ahogy az se véletlen, hogy a mai napig vegyes a film megítélése. A Legenda a nagy dobás, de kissé mellé tipikus esete, ezt viszont nem árt árnyalni. Ridley Scott ugyanis véleményem szerint alkotói pályájának csúcsán vágott bele ebbe a fantasybe és mégha bele is tört a bicskája (a film létrejötte a hírek szerint legendásan nehéz szülés volt), a zseni kéznyoma határozottan ott van rajta.

De hol is a probléma? Először is Scott bármilyen gyönyörű képeket tud alkotni, ezt itt már a sztori rovására teszi. Egy sci-finél még nem feltétlenül árt némi bombasztikusság, azonban, ha egy szentimentiális mese csordul túl, az könnyen kínossá válik. Különösen a film első, idillibb felében akadnak efféle problémák, amelyben a szépség és a tisztaság rendkívül sziruposan és már szinte gyermekded egyszerűséggel jelenik meg. Tetten érhető, hogy gondok voltak a forgatókönyvvel, nem kevésbé a vágásnál. A sztori döcög. Az alkotók túl sokat fektetnek a történet feltupírozásába, ahelyett, hogy előre hajtanák. További problémákat okoz, hogy Tom Cruise rosszul lett kiválasztva a naív erdei legény szerepére. A kölyök ártatlansága Cruise megformálásában inkább debilitásként jelenik meg. Mia Sara, a hercegnő bár nem alakít rosszul, de inkább a szépsége, mint a játéka a meghatározó a filmben.

Csodák csodájára a Legenda lassan összeszedni látszik magát. Az óvodás humor is egyre inkább háttérbe szorul, ahogy a szereplők közelednek a sötét úr fészkéhez. A kezdetben irritáló mellékalakok is többé-kevébé a helyükre kerülnek. A díszletek és maga a film vizuális megjelenése újra meg újra, ráadásul mind nagyobb szájtátásra késztet. És akkor még hátra van, hogy belépjen teljes pompájában a legerősebb szereplő, az ördög. Az ő személye az, ami igazán megdobja a filmet, és akivel az alkotók 100 százalékos sikert értek el. Rob Bottin maszkmesteri munkáját nem lehet eleget dicsérni, aminek egyik nagy erénye, hogy bő teret enged Tim Curry-nek, hogy alakíthasson. Élő, érzelmekkel teli lénnyé varázsolja a szörnyeteget. Az író is elemében van, nem véletlenül, hisz a gonosz csábítása mindig hálás téma. Scott meg aztán alaposan kiélheti vizuális fantáziáját a megjelenítésében.

Gondolom nem árulok el vele nagy titkot, hogy a fény megint legyőzi végül a sötétséget, a rendezői változat befejezése azonban hozzátesz a megszokott sztorihoz. Azzal az érzéssel hagyott magamra, hogy több rejlik benne a jó és a rossz ősi harcának sokadszorra való felmondásánál. A sugallat, hogy a film javarészt egy álom és az, hogy úgy búcsúznak el a mese szereplői, mintha csak egyre távolodó gyermekkorom integetne nagyon tetszett. A Legenda még ha nem is tudott maradéktalanul élni a lehetőségeivel, hordoz magában annyi érdemet, amivel rászolgált, hogy inkább a szépre emlékezzek, és egyszer még visszatérjek hozzá.

70%

Remo írta:

Legenda - rendezői változat

70%

Basszus, szégyen vagy sem, én erről még csak nem is hallottam...

2012

A 20 LEGJOBB FILM

Szerintem kimagaslóan jó mozis évet zárhattunk, és még a világvégét is megúsztuk! A magyar forgalmazók a válság dacára rendesen kitettek magukért. Volt, amikor egy héten három-négy izgalmas premier is akadt, igaz máskor egy hónapban jött össze ennyi. A választék az év egészét nézve igencsak bőséges és minőségi volt, így most először húszas listát tudtam összeállítani a szokásos tízessel szemben.

Kezdődhet is a visszaszámlálás...


20. Skyfall
A régi idők már aligha térnek vissza, de lassan James Bond is megtalálja a helyét az újban.
19. Védhetetlen
Az eredetiséget kerüli, de cserébe ügyel a dinamikára és van egy Denzel Washington-a.
18. Sherlock Holmes 2
Az igazi Sherlock a BBC-n nyomoz, de ez is jó móka.
17. Az Argo-akció
Most már tényleg nem kellene meglepődnöm, hogy Ben Affleck milyen jó rendező, és mégis.
16. Ház az erdő mélyén
A horror műfaját ugyan nem találja fel újra, de szeretve és nevetve szedi ízekre.
15. A fekete ruhás nő
Egy kis régimódi borzongatás mindig jöhet.
14. John Carter
Kár, hogy nem lesz folytatás.
13. A bűn hálójában
Minden kétségem eloszlott afelől, hogy Soderbergh bármilyen műfajban képes minőségit alkotni.
12. Kertvárosi kommandó
Mit mondhatnék? Nekem bejött.
11. Shame
Az igazi szégyen, hogy Michael Fassbender még Oscar-jelölést se kapott ezért az alakításáért!

10. Looper
Időutazás a 12 majom óta nem volt ennyire rázós. Naná, hogy megint Bruce Willis tehet az egészről!
9. Bosszúállók
A Marvel jön egy életnagyságú aranyszoborral Joss Whedonnak.
8. Holdfény királyság
Az év legkönnyebben szerethető filmje.
7. Felhőatlasz
Ha kizárólag az ambíciót értékelném, az első helyre kerülne.
6. Fehér pokol
Hiszek egy Liam Neeson-ben!
5. Hadak útján
Ugyan Spielberg arányérzéke már nem a régi, de még mindig csodálatos mesélő.
4. Veszélyes vágy
Szex, hazugság, pszichoanalízis.
3. Stone
Pi bekaphatja, ilyen az, amikor az ember megtudja, hogy milyen fából faragták!
2. Az öldöklés istene
Nesze neked civilizáltság!
1. Suszter, szabó, baka, kém
Hiteles, aprólékos, összetett, klasszikus.


TOP 5 CSALÓDÁS

1. Cosmopolis
Ezek szerint megvolt az oka, hogy Cronenberg nem írt forgatókönyvet már egy ideje.
2. Prometheus
A nyolcadik utas: az elba**ás.
3. A Sötét Lovag - Felemelkedés
Epikusan hanyag zárás.
4. Lockout
Úgy tűnt, hogy Guy Pearce végre kap egy király főszerepet. Úgy tűnt.
5. The Expendables 2
Régen jobban ment nekik.


TOP 5 CSALÓDÁS, DE KELLEMES

1. A biztonság záloga
Valahogy így kell old school akciófilmet rendezni.
2. 21 Jump Street
A Hill-Tatum páros lezúzza a sulit, és a rekeszizmokat.
3. A diktátor
Sacha Baron Cohen vicces, ezt eddig is tudtam, most végre rendes film is van hozzá.
4. Börtönregény
Mel Gibson még mindig a legszerethetőbb zsivány… a moziban.
5. Kémes hármas
Nem hittem volna, hogy jót írok egy McG-filmről Reese Witherspoonnal, de ez egész jópofa volt.


AZ ÉV 10 LEGROSSZABB ÖTLETE

1. Damon Lindelofot megbízni, hogy javítson fel egy forgatókönyvet. (Prometheus)
2. Adman Shankmant rendezni hagyni. (Mindörökké rock)
3. Azt gondolni, hogy minél gusztustalanabb és kínosabb, annál viccesebb. (Torrente 4)
4. Újrakezdeni egy alig pár éves trilógiát érdemi változtatás nélkül. (A csodálatos Pókember)
5. Vígjátékot csinálni a madárfigyelésről. (Vad évad)
6. Shia LaBeouf szerencsétlenkedésére koncentrálni egy gengszterfilmben. (Fékezhetetlen)
7. Bízni abban, hogy nem kell jó forgatókönyv, ha van egy összeszokott színész-rendező párosod. (Éjsötét árnyék)
8. Lecserélt stábbal folytatást forgatni. (Silent Hill: Kinyilatkoztatás)
9. Joseph Gordon-Levitt-et megpróbálni Bruce Willisnek maszkírozni. (Looper)
10. Érdektelen reklámkampányt indítani, ami képtelen bemutatni, hogy milyen filmet hirdet. (John Carter)


AZ ÉV 10 KEDVENC FILMES PILLANATA

1. Joey nagy futása a senki földjén. (Hadak útján)
2. Fassbender flörtje a metrón. (Shame)
3. Gary Oldman kiengedi a darazsat a kocsiból. (Suszter, szabó…)
4. Liam Neeson Istenhez könyörög, felelet híján pedig annyit mond: „Ba**d meg, akkor magam csinálom!” (Fehér pokol)
5. Javier Bardem színre lép és puszta szívatásból kikezd James Bonddal. (Skyfall)
6. Antonio Banderas rájön, hogy szarban van. (A bűn hálójában)
7. Kinyílnak a ketrecek. (Ház az erdő mélyén)
8. Hulk eltángálja Lokit (Bosszúállók)
9. Kate Winslet kidobja a taccsot. (Az öldöklés istene)
10. Emily Blunt benyomja a békát és vár. (Looper)

Ez nagyon jó volt, köszi!

Nem nagyon fedjük egymást, de érdekes volt olvasni...

R2-D2 írta:

Ez nagyon jó volt, köszi!

Nem nagyon fedjük egymást, de érdekes volt olvasni...

Köszönöm! Elpepecseltem vele egy ideig, sőt néhány apró részlettel még mindig!

Jók ezek a listák . Tartalmilag az enyém is jócskán máshogy nézne ki, az utolsó két összesítésen viszont jókat mosolyogtam .

Niwrok írta:

Jók ezek a listák . Tartalmilag az enyém is jócskán máshogy nézne ki, az utolsó két összesítésen viszont jókat mosolyogtam .

Kösz, kiváncsian várom a tiédet, és persze Artu-ét is!

Remo írta:

Niwrok írta:

Jók ezek a listák . Tartalmilag az enyém is jócskán máshogy nézne ki, az utolsó két összesítésen viszont jókat mosolyogtam .

Kösz, kiváncsian várom a tiédet, és persze Artu-ét is!

Megcsinálom, de lehet, ellopom hozzá a vázadat..

Remo írta:

Niwrok írta:

Jók ezek a listák . Tartalmilag az enyém is jócskán máshogy nézne ki, az utolsó két összesítésen viszont jókat mosolyogtam .

Kösz, kiváncsian várom a tiédet, és persze Artu-ét is!

A szokásos Dylan-féle év végi összesítőm már készül, a szintén szokásos szájmenés és a bepótolandó hiányosságok miatt nem osztottam még meg.

Alex Cross

Tyler Perry, az érthetetlen sikerű Madea-filmek sztárja (amiben nőnek öltözve mulattatja a nagyérdeműt) egy kitörési kísérlet részeként elvállalta a James Patterson könyvsorozatából készült új thriller főszerepét. Ezzel Morgan Freemant váltotta, aki két filmben játszotta el a sorozatgyilkosokra és más pszichopatákra specializálódott profilozót, Alex Cross-t. Bár mind A gyűjtő, mind A pók hálójában távol áll a klasszikustól, azonban eme reboot világosan rávilágít, hogy mi a különbség egy korrekt és egy igénytelen iparosmunka között. Mert a hőse nevét címében is átvevő Alex Cross meg se próbál több lenni a már tévésorozatokban is futószalagon gyártott társainál és úgy adagolja a kliséket mintha nem is érdekelné, hogy maga ellen dolgozik.

A '90-es években divatos sorozatgyilkosos thrillerekhez képest fontos különbséget jelent, hogy a fordulatok és a feszültség helyett itt a hangsúly az akcióra és a tempóra helyeződik. Ez nem is annyira meglepő, hisz a rendezői székbe az akciófilmeken edződött Rob Cohen ült, aki saját ízléséhez igazította az anyagot. Nem is lenne ezzel akkora gond, ha végig tartaná a feszességet, de rendre hagyja a cselekményt megfenekleni, hogy érzelgős percekkel próbáljon megásni a drámának, talán mondanom se kell, sikertelenül. Perry bár nem rossz főszereplő, olykor például elég hatásosan dörmögi el mondatait, de alkatától elüt Alex Cross fizikai rátermettséget igénylő szerepe. Az egykor a karrier útján szebb reményekkel induló Ed Burns és Rachel Nichols félre vannak tolva az útjából. Aki említést érdemel, az Jean Reno, aki már szinte arcátlan unalommal játsza apró, de fontos szerepét és Matthew Fox, aki szadista gyilkosként borzasztóan igyekszik - fizikai átalakulása tényleg figyelemreméltó -, azonban nagy akarásnak ripacskodás a vége.

Az Alex Cross a szigorúan egyszer nézős filmek bő táborát erősíthetné, ám kb. félúton annyira kifogy belőle a szusz, hogy csupán kiszámítható és egyéb ócska húzásain való társasági nevetés teszi érdemessé, hogy kivárjuk a befejezést. Jutalmunk egy apró csavar, ami ekkorra nem valószínű, hogy bárkit érdekelni tudna. Legfeljebb pocsék előadása keltheti fel a figyelmet. Az egyetlen örömhír a filmmel kapcsolatban, hogy akkorát bukott, hogy a tervezettel szemben garantáltan megkímélnek minket egy esetleges folytatás elszenvedésétől.

40%

Remo írta:

Alex Cross

40%

Túl sokat nem is vártam tőle... Ha eljut ide, azért megnézem.

Butch Cassidy és a Sundance kölyök

Tegnap este a Vadállatokat kezdtem nézni és bár nem volt rossz, sehogy se sikerült megkedvelnem a szereplőket, ezért nem reszkíroztam két órát az életemből vele. A menőötlet hamar jött, mivel tudtam, hasonló problémám George Roy Hill westernjével aligha lehet, hisz Paul Newman és Robert Redford bandita párosánál szerethetőbb kevés akad. A film két vadnyugati legenda hajnalát mutatja be, így történetüket keserédes íz kíséri. Hill és írója, William Goldman rengeteg humorral mesélik el, hogyan csúszik az elválaszthatatlan kettős le a lejtőn hol egy különítmény által üldözve, majd új reményekkel Bolíviába menekülve kényszeresen ott folytatva, ahol előzőleg abbahagyták. Történetük nem is végződhet mással, mint halállal, ezt az alkotók korán egyértelművé teszik és bár végül már szinte szánalmas alakokká válnak, még utoljára, sarokba szorítva megmutatják, hogy kik is voltak ők. Ezzel a filmmel aztán nem lehet hibázni. Ízig-vérig klasszikus a főcímtől a záróképig. Goldman forgatókönyve feszes, tele felejthetetlen pillanatokkal és emlékezetes karakterekkel. Conrad Hall régies hangulatú, mégis erőteljes képeivel az anyagra tökéletesen ráérző George Roy Hill egyszerre fest Butch Cassidyből és a Sundance kölyökből ideálokat és gyarló férfiakat, akik a korral se lettek kisebbek, csak hát a világ lett körülöttük nagyobb.

Bíbor folyók 2 - Az apokalipszis angyalai

Egy olyan szörnyű folytatás után, mint amilyen a Die Hard 5, még egy kevésbé sikerültet is, mint Az apokalipszis angyalai is, jobban lehet respektálni. Pedig itt is van pár alapvető probléma, kezdve azzal, hogy lecserélték az eredeti alkotógárdát. Egyedül Jean Reno maradt és a Bíbor folyók cím is értelmét veszítette, így a film inkább spin off-nak tekinthető. Az előző rész a Hetedik mintájára készült krimi volt, Az apokalipszis angyalai viszont már akció-thrillerbe csúszik át némi Da Vinci kód beütéssel. Ennyi változás is bőven elég lenne, azonban a jellege szintén egész más. Míg az első rész kifejezetten szépen mutatott, szívesen dolgozott hosszú beálításokkal, addig a folytatás látványvilága a Hetedik mocskos stílusát igyekszik reprodukálni, egész ügyesen teszem hozzá. A klipszerű képi megoldásokhoz komolytalanabb hangvétel párosul, mely rengeteg túlzását kikacsintással próbálja oldani.

A film erényei közé tartozik a feszes cselekmény, a már említett hatásos képi világ és a markáns helyszínek. Bár Vincent Cassel hiányát pótolni nem tudja, de megállja a helyét a cserepadról beküldött Benoit Magimel is.Jean Reno meg ugye még félgőzzel is Jean Reno. Amivel szemben már kevésbé tudok elnéző lenni az Luc Besson forgatókönyve. Hasonló felépítést követ, mint az első rész (vagyis kezdetben két külön szálon folyik a cselekmény, melyek ezúttal korábban találkoznak), ám azzal együtt, hogy jóval szimplább a sztori, mégis kevésbé áttekinthető. A Yamakasiba illő lelőhetetlen ninja papokkal is elszaladt a ló a készítőkkel, valamint a filmet záró tipikus jópofáskodást se ártott volna elhagyni.

60%

Remo írta:

Bíbor folyók 2 - Az apokalipszis angyalai


60%

Ahogy írtál róla, kedvem is lenne újranézni. Én mindkettő részét kedvelem.