Általános film topik

.
A halottak hadserege / Army of the Dead

Zack Snyder miatt nem sokat vártam ettől a filmtől, de annál is egy kicsit kevesebbet kaptam tőle.

A zombik uralta Las Vegasba 100 millió dollár után beheistezgető csapat sztorijában és látványvilágában persze vannak jó dolgok. Maga az alaphelyzet jó, legalább van egy kis Legenda vagyok hangulata a zombis hierarchiával és egyéb kapcsolódásokkal, és a helyszínnek is van varázsa a lepusztult, homoklepte kaszinókkal és szállodákkal, még ha sok is az üres folyosós, olcsó díszlet, mert azért 90 millió dollár sem elég mindenre. Külön-külön is vannak benne jó ötletek, akár a fosztogató csapat összeállítására gondolok (bár túl sokukról előre látszik, hogy semmit nem tesznek a sztorihoz, csak meghalni vannak ott), akár egyik-másik zombi jelmezére (a revütáncos zombik elég ütősek , meg a TWD-nek kiosztott kokik is viccesek), akár némelyik akció látványosságára gondolok.

De talán éppen ebben okozott kis csalódást, mert a brutalitáshoz ritkán társul kreativitás, a digitális művér meg a húscafatok percekig tartó fröcskölése meg önmagában könnyen vált unalmassá. Hogy a szereplők megállnak, és egy gépágyúval meg végtelen lőszer cheattel szétsoroznak 270 zombit szobánként, az egy videojátékban elmegy, de még ott is monoton, és ott sem nagyon játszok ilyenekkel, pont ezért. Ráadásul az a kevés zombi, amivel közvetlenül kell harcba keverednie a főhősöknek, is elég bután lett kitalálva, mert ha már el lett mondva a hierarchia, és láttuk is, hogy ezek az élőhullák mire képesek, akkor hadd ne higgyem már el, hogy az amúgy állig felfegyverzett katonákat egy mozdulattal kettékapó főzombi nekiáll kézitusázni az egyik bankrablóval, csak azért, hogy az túlélhesse. Ehhez képest meg az akciók között túl sok a lelkizés, és itt már megint valaki nagyon félreértelmezte, hogy egy akciófilmnek hogyan kell sztorit meg hátteret adni. Az egyébként is kifulladó dara-dara mellett csak még jobban lassítja a filmet, ha a szereplők percekig csak az állva csápoló zombikat nézik, vagy halkan suttogva megbeszélik az élet nagy problémáit és konfliktusait, miközben amúgy ketyeg az atom.

Azt a filmet szívesebben néztem volna meg, amiből az elején levő montázst összevágták...

6,5/10
.

Niwrok írta:

.
Közönséges horrorsztori / A Classic Horror Story

Ahogy a címe is mutatja, klasszikus horrorsztori majdnem az egész, kevés trancsírral, néhány meglepő helyszínnel, kivágott és levágott testrészekkel, a saját törvényeik szerint élő helyi lakosok rituáléival, és a sikolyukat visszafojtani igyekvő szereplőkkel, akik gondosan feltárják bűntudatuk okát, mielőtt elérné őket a végzetük. Az eltévedt városi turisták találkozása a szektásokkal kellemes volt, de ami igazán feldobja, az a csavar az utolsó húsz percre, ami meg a cseresznye volt a tejszínhab tetején, az a stáblista közben bevágott jelenet.

8/10
.

R2-D2 írta:

Köszi!!!  

Úgyis híján vagyok néznivalónak. Jó lesz ez!

Hááát... nem azt mondom, hogy rossz volt - mert nem volt az -, de a várakozásaimat alulmúlta. Ami jó volt, az az olasz nyelv és helyszín, de valamiért most sem ez a szektás, sem a misztikus vonal nem jött be (oké, jó a magyarázat, de én sokszor jártam már úgy hogy addigra kialakult egy negatív élmény, és akkorra már mindegy a csavar). Az egész túl "művészi", szürreális, néha zavaros volt nekem, a misztikum oltárán feláldoztak némi hitelességet és következetességet is az alkotók, amire szerintem a mozi vége nem egyértelmű feloldozás.

De ötletnek jó volt. Tényleg.


.

.
Kate

A gyerekkora óta ölésre képzett, profi bérgyilkosként dolgozó Kate a mentora, főnöke és barátja, azaz Varrick árnyékában éli az életét, ám egy félresikerült akció után úgy érzi, nem képes ezt tovább csinálni. V. hajlandónak mutatkozik elengedni a lányt, azzal a feltétellel, hogy még egy utolsó feladatot végrehajt, Tokióban kiiktatva az egyik yakuza család fejét. Az akció előtti napon azonban -talán a közelgő szabadulás miatt óvatlanabbá válva- Kate belesétál egy gondosan kimunkált csapdába, és amire az újabb kudarc utáni menekülést követően egy kórházban tér magához, az orvos csak annyit tud közölni vele, hogy megmérgezték valamilyen radioaktív izotóppal, és hogy Kate-nek legfeljebb órái lehetnek hátra. A lánynak persze esze ágában sincs ágyban, párnák közt meghalni, így utolsó erejével nyomába ered annak, aki megölte, mielőtt igazán elkezdhetett volna élni.

A filmmel foglalkozó cikkek gyakran hivatkoznak rá úgy, mint a "női John Wick", és az akciók miatt van is némi kapcsolódási pont. De mert a John Wickben nekem sokkal inkább meghatározó a Continental, és az azt körüllengő precíz elegancia, nekem inkább rémlett fel a Crank meg a Hanna, amikhez hozzákevertek egy kis Wasabit. Ezekből alapvetően mindhármat kedvelem, együtt csak három okból nem működtek annyira. Az egyik, hogy értem én, hogy ilyen csodainjekciókkal bárkit életben lehet tartani, de akkor is fura, hogy Kate-nek a vége felé már inkább lenne helye a Walking Deadben, és még akkor is majdnem olyan fürgén akciózik, mint amikor még nem köpött vért minden utcasarkon. A Crank egy abszurd hülyeség volt, oda elfért minden marhaság, de itt a fokozott drámaiság és lelkizés miatt (ami a másik gyengébb pont) komolyabban kéne venni ezt a mozit, ami nincs pariban a lehetetlent alulról súroló túléléshez. A harmadik problémám meg Mary Elizabeth Winstead volt a címszerepben, akitől még mindig távol áll szerintem az akcióhős karaktere, de érezhetően javult a Harley Quinn mozi óta.

7,5/10
.

Niwrok írta:

R2-D2 írta:

.
A bűnös

Gyakorlatilag egy emberrel a főszerepben, csupán telefonhívásokon keresztül egy qrva izgalmas és bizony jó néhány meglepő fordulattal megpakolt sztori tárul elénk, ami bizonyos pontjain horrorfilmeket meghazudtoló feszültséget képes generálni. A trükk pedig abban van, hogy a bejövő hívás eseményeiből semmit nem látunk, ugyanazt látjuk, érezzük és gondoljuk, mint Asger – minden esemény, jelenet a néző fantáziájára van bízva. Bizonyos szempontból a film jobban hasonlít egy rádiójátékhoz, vagy egy hangoskönyvhöz, hisz valójában egy (na jó, kettő) helyiségben vagyunk végig, és a mozgalmas dolgok a vonal túlsó végén történnek. Adva van egy film, ami egészen zseniálisan keveri a monodráma eszközeit a thrillerrel, amiben a főszereplő múltja a mozi végére legalább olyan fontos lesz, mint azoké a figuráké, akik betelefonálnak a segélyhívó központba (ja, és ugye a bevezetően említett kétkedés magja is szerepet játszik). Adva van egy mozi, ami legalább kétszer akkora gyomrost ad, hogy a döbbenettől nem kapsz levegőt – nem véletlen az a csönd, amit ilyenkor Asger arca mellé bevágnak.

90%

Én még nem tudom, hogy belefér-e a tízbe, és nyilván nem azért, mert rossz lenne... Pont a friss élmények miatt most van, ami jobban megfogott, és lehet, hogy ha jobban ki tudtam volna beszélni, nem annyira tojáson járkálva a spoilerek miatt (mert Asger reggeli tárgylását és annak szerepét direkt teljesen kihagytam), vagy jobban megfog Jakob Cedergen játéka, vagy máshogy jönnek a megérzéseim, akkor most nem lenne kérdés. És lehet, hogy baromi igazságtalan lesz, amikor két-három év múlva esetleg listára teszem a hollywoodi változatot, mert a remake tervei szerint akkor Jake Gyllenhaal ül majd a segélyszolgálati székben...

Elkészült... de nem hiszem, hogy oda fogom tenni.

A sztorit nem kell bemutatni, mert az annyira nem változott, hogy néhány nevet és a telefonos párbeszédek jelentős részét is megtartották, és hangulatban is ugyanúgy működött "Asger" kálváriája, bezárva a segélyhívós irodába. Jake Gyllenhaal is jól vitte a hátán a karaktert, bár nem ez volt nálam a legjobb alakítása.

A fő változás, hogy a rendező (Antoine Fuqua; A védelmező, Mélyütés, A kiképzés) feldúsította a hátteret Hollywood ízlésének megfelelően, amivel sajnos pont azt a közvetlenséget, a kompaktságot vette el kicsit, ami annyira székbe szögező volt a dán eredetinél. Legalábbis nem emlékszem, hogy ennyit foglalkoztak volna ott "Joe" elvált feleségével, hogy percekre "átkapcsol" a sztori rájuk, pedig akkor már rég az elrabolt nővel kéne foglalkozni, ahogy tak-tak-tak, jönnek a hívások egymás után... de ez legalább ad egy plusz réteget a végéhez. Ami nekem csak lógott a filmen, mint tehénen a gatya, az az erdőtüzes adalék, ami csak azért kell, hogy legyen oka mindenkinek lerázni Joe-t, aki így "kénytelen" egymaga megküzdeni mindenkivel. És nem lenne igazán Hollywood, ha nem nyúltak volna bele a végébe is, aminek még a megkönnyebbülés mellett sincs sok értelme.

De ez is olyan film, hogy annyira jó az alapanyag, hogy nehéz lett volna nagyon elrontani.

8/10

.

.
A tolvajok hadserege / Army of Thieves

Ha csak annyit csináltak volna, amit ígérnek, vagyis hogy a fentebb véleményezett Holtak seregének csinálnak egy előzményfilmet, egy igazi, nagyszabású heist mozit, szakmai körökben legendásnak tartott széfekkel szinte hősies küzdelemmé varázsolva a tárcsák tekergetését, akkor biztos, hogy jobban esett volna ez a film. Mondjuk óvatosságra adhatott volna okot, hogy én már a Holtak seregéért sem rajongtam különösebben...

A legnagyobb baj a filmmel, hogy unalmas volt, mert utazhat a tolvajbanda akárhány látványos helyszínre, mint egy kis költségvetésű Mission Impossible-ben, ha a film lényegi része, a széftörés háromszor három percet tesz ki (az is annyi, hogy forognak a CGI fogaskerekek...), és a bejutás a széfhez is kb. olyan nehézségűnek van eladva, mint egy ötévestől elvenni a nyalókáját, a köztes időben meg néha azt éreztem, hogy egy Való Világ összefoglalót nézek, mint a "házibulis" jelenetben. A másik probléma az, hogy a film szereplőinek fele egyszerűen kretén és/vagy pojáca, és ettől nekem inkább kínos lesz egy film, mint vicces (még az olyan klasszikusokat is tudom ezért rühellni, mint a Taxi), és valahogy nem tudtam nem észrevenni, hogy a nők azok, akik talpraesettek, gyakorlatiasak és drámaiak, míg a férfiak mind most estek ki egy gagyi rajzfilmből. És sajnos az akciójelenetek is túllépték nálam a "látványosabb, mint amekkora hülyeség" határt, mert akkor már nem izgulok meg gyönyörködök, hanem az arcomba temetem a kezem, amikor a nyomi szőke mackósról kiderül, hogy titokban BMX-akrobata, és amikor azt nézem, hogy egy széfet egy csendes szobában feltörni nehezebb, mint egy brümmögő teherautón hánykolódva. "Nyelés"... bzmg ...

Inkább forogtak volna a CGI fogaskerekek két órán keresztül... vagy néztem volna meg még egyszer a 2017-es Major Gromot.


5/10
.

Niwrok írta:

.
Téboly / Unhinged

A bemutató idején leginkább arról lehetett megjegyezni ezt a filmet, hogy ez volt az, amivel a mozik nyitni terveztek a járvány első hullámát követő lezárások után. Most, hogy láttam, még egy dologról meg fogom jegyezni, és az Russell Crowe.

A sztori ugyanis önmagában mintha keveréke lenne a Párbajnak és az Összeomlásnak (előbbiből hozva az autós üldözéseket és az "ártatlanok" bevonását két ember konfliktusába, míg a másikból a társadalmi háttér és a szociopátia kapcsolódik a Tébolyhoz), de Crowe lett az, aki miatt az egésznek "arca" lett. Ő az, akiből ez a rosszkor dudáló, munkába igyekvő anyuka kihozza az állatot, nagyjából egy begőzölt, vesztenivaló nélküli víziló szintjén. Anyuka, a család, a barátok meg a segítőkész idegenek szinte csak azért vannak a filmben, hogy legyen elég eltaposnivaló, így hiába van bemutatva -talán kicsit túl hosszan is- az ismerősök hálója, olyan sokat nem tett a filmhez, ennyivel lehetett volna jobb. Maga az üldözés viszont jó, van benne feszültség, ahogy Crowe karaktere számára semmi más cél nem maradt, mint hogy elégtételt vegyen, és ahogy nem látszik, hogy egy jól irányzott fejlövésen kívül bármi meg tudná állítani. Egyedül a végén kellett volna többet agyalni, mert egy ilyen tankhoz egy telefonzsinórral fojtogatás túl finom módszer.

7,5/10
.

Bazzeg, ez nekem qrvára tetszett...

Az általad írt két minta alapban is jó ajánlólevél, de a kettő összekeverése ilyen brutális módon mindent vitt. Az egész szitu, a kissé túldramatizált események kiválóan működnek, ráadásul egy-egy halál olyan szinten megdöbbentőre (váratlanra) sikeredett, hogy szinte felsikoltottam meglepetésemben (elütés és autópálya). Russel "víziló" Crowe zseniális, mint ahogy amúgy a főcím alatti montázs hangulatkeltő és társadalomkritikai szerepe is. Sőt, ahogy picit az okosvilágot is megpiszkálták, az nekem külön plusz pont - eszembe jutott az orosz sci-fi, az Invázió róla.

Egyetlen apró negatívumot tudok felhozni: túl sok ütést kapott a csaj ahhoz, hogy az legyen a vége, ami lett. Egy ilyen vízilótól... de legalább az ollós duplázás hatásos volt.

85%

.

R2-D2 írta:

Niwrok írta:

.
Téboly / Unhinged

A bemutató idején leginkább arról lehetett megjegyezni ezt a filmet, hogy ez volt az, amivel a mozik nyitni terveztek a járvány első hullámát követő lezárások után. Most, hogy láttam, még egy dologról meg fogom jegyezni, és az Russell Crowe.

7,5/10
.

Bazzeg, ez nekem qrvára tetszett...

Az általad írt két minta alapban is jó ajánlólevél, de a kettő összekeverése ilyen brutális módon mindent vitt. Az egész szitu, a kissé túldramatizált események kiválóan működnek, ráadásul egy-egy halál olyan szinten megdöbbentőre (váratlanra) sikeredett, hogy szinte felsikoltottam meglepetésemben (elütés és autópálya). Russel "víziló" Crowe zseniális, mint ahogy amúgy a főcím alatti montázs hangulatkeltő és társadalomkritikai szerepe is. Sőt, ahogy picit az okosvilágot is megpiszkálták, az nekem külön plusz pont - eszembe jutott az orosz sci-fi, az Invázió róla.

Egyetlen apró negatívumot tudok felhozni: túl sok ütést kapott a csaj ahhoz, hogy az legyen a vége, ami lett. Egy ilyen vízilótól... de legalább az ollós duplázás hatásos volt.

85%

.

Látom, nagyon megtetszett ez a vízilovas hasonlat .
Örülök, hogy tetszett. Crowe miatt szerintem én is újra fogom majd nézni.

.

.
Különösen veszélyes bűnözők / Red Notice

A két évvel ezelőtti 6 Underground testvére is lehetne ez a mozi, Ryan Reynolds nevével és stílusával fémjelezve, csak itt a titkos akciócsapat nem egy puccs végrehajtásán ügyködik a fél világot beutazva, hanem műkincseket, Kleopátra aranytojásait akarja összelopni egy egyiptomi billioner örömapa megbízásából. Azért nem írok róla hosszabban, mert igazán csak azzal tudnék példálózni, hogy melyik jelenet miért fájt, hiába a töméntelen ráköltött pénz, a sztárszínészek és a sztárvendégek, a turisztikai filmnek is beillő felvételek, a szokásos haver-mozis "humor" és homoerotikába hajló csipkelődés meg az akciójelenetek. Annyival volt jobb, mint a 6 Underground, hogy ez legalább filmnek készült, nem egy két órás reklámszpotnak, még ha a popkult nosztalgián és a CGI-n kívül sok mást nyújtani nem is tud. Az a borzalmas ruszki börtön karikatúra viszont -ahol például az őrök azzal vannak elfoglalva, hogy Putyin Instáját lájkolják- megbocsáthatatlan.  

Piros lap.

4/10
.

.
Kettő / Two / Dos

Egy férfi és egy nő ébred együtt egy ágyban, de hogy mennyire együtt, arra csak akkor ébrednek rá, amikor a fájdalom hatására rájönnek, valaki összevarrta őket a hasuk egy részén.

Így indul, és nagyjából ennyi is mondható el nagyobb spoilerek nélkül Mar Targarona filmjéről, akihez ugyan csak producerként, de olyan filmek kötődnek, mint a Júlia szeme, az Árvaház, vagy az El cuerpo. Hangulatban sok minden visszaköszön azokból ebben a 65 percben, de sokkal bizarrabb és egyben intimebb formában. Szabadulószoba az Emberi százlábú stílusában, ahol az ötletek jók, de a végén egy nagy kérdőjel is megjelenhetne a "2"-es helyett.

7/10

.

Niwrok írta:

A bűnös 2021

Elkészült... de nem hiszem, hogy oda fogom tenni.

A sztorit nem kell bemutatni, mert az annyira nem változott, hogy néhány nevet és a telefonos párbeszédek jelentős részét is megtartották, és hangulatban is ugyanúgy működött "Asger" kálváriája, bezárva a segélyhívós irodába. Jake Gyllenhaal is jól vitte a hátán a karaktert, bár nem ez volt nálam a legjobb alakítása.

A fő változás, hogy a rendező (Antoine Fuqua; A védelmező, Mélyütés, A kiképzés) feldúsította a hátteret Hollywood ízlésének megfelelően, amivel sajnos pont azt a közvetlenséget, a kompaktságot vette el kicsit, ami annyira székbe szögező volt a dán eredetinél. Legalábbis nem emlékszem, hogy ennyit foglalkoztak volna ott "Joe" elvált feleségével, hogy percekre "átkapcsol" a sztori rájuk, pedig akkor már rég az elrabolt nővel kéne foglalkozni, ahogy tak-tak-tak, jönnek a hívások egymás után... de ez legalább ad egy plusz réteget a végéhez. Ami nekem csak lógott a filmen, mint tehénen a gatya, az az erdőtüzes adalék, ami csak azért kell, hogy legyen oka mindenkinek lerázni Joe-t, aki így "kénytelen" egymaga megküzdeni mindenkivel. És nem lenne igazán Hollywood, ha nem nyúltak volna bele a végébe is, aminek még a megkönnyebbülés mellett sincs sok értelme.

De ez is olyan film, hogy annyira jó az alapanyag, hogy nehéz lett volna nagyon elrontani.

8/10

.

Háát, nem tudom. Ez nekem tök nagy csalódás volt... mert amellett, hogy szinte tényleg szóról szóra újraforgatták a dán eredetit, sikerült az amerikanizálással el is rontani...

És nem csak a tűzről van szó, azt még valahogy el is viseltem volna, mint háttér - bár nehéz elképzelni, hogy a 911 központban TV-t néznek az operátorok - sokkal inkább arról, amit írtál, hogy belenyúltak a végébe, illetve Joe karakteréről. Nekem sem jött be a feleséges, telefonálós szál, de ami leginkább nem jött be, az Joe maga. Én nem emlékszem, hogy az eredetiben a dán rendőr ennyire hisztis, elmebeteg figura lett volna (nem az, belenéztem a filmbe), itt Gyllanhall szerintem rendesen túljátssza a szerepét - sokszor az ő idegbeteg viselkedése zökkentett ki a feszültségből és az izgalomból. Annyira gáz, annyira ripacsnak tűnik, hogy számomra borítja az egész film hangulatát.

Ezért az egészért kár volt - de nem az első eset, hogy Hollywood bicskája beletörik egy európai/ázsiai remake-be.


60%


.

R2-D2 írta:

Niwrok írta:

A bűnös 2021

De ez is olyan film, hogy annyira jó az alapanyag, hogy nehéz lett volna nagyon elrontani.

8/10
.

Háát, nem tudom. Ez nekem tök nagy csalódás volt... mert amellett, hogy szinte tényleg szóról szóra újraforgatták a dán eredetit, sikerült az amerikanizálással el is rontani...

És nem csak a tűzről van szó, azt még valahogy el is viseltem volna, mint háttér - bár nehéz elképzelni, hogy a 911 központban TV-t néznek az operátorok - sokkal inkább arról, amit írtál, hogy belenyúltak a végébe, illetve Joe karakteréről. Nekem sem jött be a feleséges, telefonálós szál, de ami leginkább nem jött be, az Joe maga. Én nem emlékszem, hogy az eredetiben a dán rendőr ennyire hisztis, elmebeteg figura lett volna (nem az, belenéztem a filmbe), itt Gyllanhall szerintem rendesen túljátssza a szerepét - sokszor az ő idegbeteg viselkedése zökkentett ki a feszültségből és az izgalomból. Annyira gáz, annyira ripacsnak tűnik, hogy számomra borítja az egész film hangulatát.

Ezért az egészért kár volt - de nem az első eset, hogy Hollywood bicskája beletörik egy európai/ázsiai remake-be.


60%

Látom, két hét alatt hozod be, ami korábban elmaradt .
Igen, Joe is más, de nem lehet mindenki skandináv . Sok az idegroham, de ezt is hihetőnek éreztem, hogy így jön ki a rendőrön a tehetetlenség és a hallottak brutalitásának feszültsége.

Spoiler:

.

.
Szerelem és szörnyek / Love and Monsters

A huszonéves Joel néhány társával együtt már hét éve él egy bunkerben, amióta egy katasztrófa következtében a Föld felszínét hatalmas, mutáns állatok vették birtokukba. Hiába a hosszú lét a járatokban bujkálva, egyfelől a srácnak nem sok hasznát látják a társai, mert vészhelyzetben pánikrohamai vannak, másrészt még mindig az "esemény" előtti barátnője, Aimee után epekedik, akivel ha máshogy nem is, de a kolóniák között kiépült rádiókapcsolatnak köszönhetően gyakran tud beszélgetni. Amikor aztán egy félresikerült akció miatt Joel úgy érzi, a többiek még a szokásosnál is jobban neheztelnek rá, ez megadja neki a végső lökést, és úgy dönt, hogy akár egymaga is nekiindul a veszélyes útnak, Aimee-ék táborába, hátha ott szívesebben fogadják.

A Love and Monsters nem tud, és nem is akart más lenni, mint egy Zombieland, csak óriás hangyákkal meg csigákkal az élőhalottak helyett... és ez többé-kevésbé működik is benne. Rengeteg az onnan átvett stílusjegy, a karakterektől kezdve a narráción át a hangulatig (még a világ szabályait is ugyanúgy elmondják, számozottan, mint ott), csak itt nem a már kipróbált túlélő Columbust követjük, hanem az életképtelen Joel felnövéstörténetét is, aminek a végén ő lesz a túlélés záloga. Noha csak mellékszál, de a legjobban Mav1s és Joel jelenete jött be, szerintem az egy kiváló epizód lett volna valamelyik "Love, Death & Robots" évadba (itt legalább tényleg mindhárom ott van ).

Szegény Rickék, ha tudták volna, hogy hippi kolóniák meg nyugdíjasklubok is ennyire életképesek egy apokalipszis után, biztosan nem kínlódtak volna annyit...

7,5/10
.

.
The Parts You Loose

A tizenéves Wesley számára az élet nem sok örömet tartogat. Bár az anyja és a húga nagyon szeretik, de az apja könnyen elveszti a türelmét vele kapcsolatban, plusz távol mindenkitől, a kanadai határvidék egyik kis farmján nem nagyon lehetnek barátai, a kisegítő iskolában pedig, ahova a süketsége miatt járni kényszerül, a Down-szindrómás bully napi rendszerességgel keni a fikáját Wesley hajába, megpecsételve, hogy ott se nagyon akarjon haverkodni vele senki. A dolgok akkor változnak meg számára, amikor egy nap egy sebesült, ájult férfit talál a házukhoz vezető jeges úton, Wesley pedig -ki tudja, milyen indíttatásból- elvonszolja a testet a közeli romos istállóba. Ugyan gyorsan kiderül számára, hogy a férfinak köze van egy közeli bankrabláshoz, a srác egyre több időt tölt a férfival, kaját csempészik ki neki meg kötszereket, és lassan megtalálja benne azt, akit régóta szeretett volna, egy barátot.

Kicsit Megszólít a szörny, kicsit Tökéletes világ, és talán kicsit még Zuhanás is. A lassúsága ellenére sem volt rossz élmény, köszönhetően néhány kiemelkedő jelenetnek, és a két színésznek, akik elviszik a hátukon a filmet (Aaron Paul, Scoot McNairy). Az alaphelyzet végig döcög, mert nehéz elképzelni, hogy a srác hazaviszi magával afféle kis háziállatnak a vérző bankrablót, mintha egy magára hagyott kiscicát talált volna az út szélén, nem egy harmincas férfit... de ha már hazavitte, onnantól szépen épül fel a dráma, ahogy Wesley megkapja azt a figyelmet és útmutatást, amit az apja elmulasztott, és ahogy egyre erősebb lesz a kötődés, aminek érezhetően nem lehet boldog vége. Nagyon tetszettek az elmondott nagymacskás sztorik, jó a dámás jelenet, és jót mosolyogtam azon a pár percen, ahogy a Wesleyt játszó, nem mellesleg tényleg süket Danny Murphy és Aaron Paul jelelve mondják el az állampolgári esküt.

7,5/10
.

.
Red Notice

Megint majdnem kényelmetlenül érzem magam, ugyanis a net tele van ennek a filmnek a földbe döngölésével… én meg pironkodva vallom be, hogy ez engem veszettül szórakoztatott…

Igazi, tipikus – fizikai túlzásoktól és ökörségektől természetesen nem mentes – idióta heist-mozi, amin lehet izgulni, meglepődni, de mindenekelőtt szórakozni. A Ryan Reynolds/Dwayne Johnson páros egymás folyamatos szívatásával tökéletesen működik, jó benn Gal Gadot is, a dupla, tripla csavarok pedig egyszer sem tűnnek izzadtságszagúnak. Sőt, kifejezetten jó volt, hogy ugyan végig benn volt a filmben, hogy bizony semmi nem az, aminek látszik, de a végén mégis csak meglep az egész. A helyszínek, díszlet, környezet hibátlan – az meg, hogy épp milyen agyatlan háttértörténet miatt kell bármi műkincset elrabolni – nos, az meg azt hiszem valahol ezen filmek velejárója.

Nem egy Indiana Jones, nem is egy Nemzet aranya, de teljesen nézhető és vállalható.


80%


Kings'man – A kezdetek


Mikor vége lett, azon tűnődtem, erre mi szükség volt… magához a franchise-hoz szinte semmit nem tett hozzá, az egész egy közepesre sikeredett kalandfilm, kingsmanes stíluselemekkel. Végig vártam, hogy megalakuljon benne a Kingsman, de ez az utolsó perce marad csak – addig meg mintha csak egy Ifjú Indiana Jones epizódot néztem volna (nem, bocsi, azok jobbak voltak). Van itt minden és mindenki: I. VH, Raszputyin, Lenin, Miklós cár, Ferenc Ferdinánd, Gavrilo Princip – egy teljesen átvariált motivációjú történelemben. Amit amúgy még élvezhettem is volna, de valahogy ez, itt, így számomra most nem működött. Egyszerűen túl nyakatekert és erőltetett volt minden (a stáblista utáni jeleneten meg fogtam a fejemet), az akciójelenetek –ahogy amúgy már a másodikban is – túlmentek jó néhány határon, néhány jelenet meg szabály szerint kínos volt.

Aztán lehet, eme kínos jeleneteken nekem nevetni kellett volna, de nem igazán sikerült… mer csak vártam és vártam a megalakulást, de valahogy az 1917 poklában mászkálva csak nem akart jönni. Meg lehet nézni, de sokat nem kell tőle várni.

65%


.

Niwrok írta:

R2-D2 írta:

.
Beyond Skyline

Ilyenkor van az, hogy milyen jó, ha egy franchise egy ember fejében áll össze, ha az alkotók tudják, mit akarnak, ha az oda vezető út nem ad-hoc ötleteléssel van kirakva. Ha a második epizód rendezője nem vágja félbe az első rész ötleteit és szereplőit, ha van egy célja az egésznek. Már csak az kellett volna, hogy komolyabb pénzcsapok is megnyíljanak ezen franchise-nak, hogy legyen elég forrás normális és élvezhető képi világra, látványra. S ugyan vélhetően megint csak kisebbségbe kerülök az értékelésemmel, de bízom benne, hogy O’Donell le is tudja egy harmadik részben zárni a történetét.

75%

Skyline

Újranéztem, hogy jobban képbe kerüljek a Beyond eseményeivel kapcsolatban, ha már félig párhuzamosan fut a két film, félig meg folytatás a Beyond.
Az biztos, hogy a bevezető nekem ebben a formában továbbra sem jött be különösebben (de akkoriban ez még emlékeim szerint jobban zavart), ahogy az épületbe szorult nyomorultak vergődésére is túl sok időt szánt a forgatókönyv (ahhoz képest meg nem látszik, hogy igazán be lennének fosva)... a többi meg alapvetően ugyanúgy tetszett, a maga CGI-orgia szintjén. A költségvetésből fakadóan mondjuk feltűnt egy-két olcsóbb látványelem (pl. a papírra rajzolt robbanások), de a szörnyek érkezésének rejtélyessége, a csillagközi fényporszívó beindítását követő pánik képei, a szörnyek animációja, majd a vége felé az űrhajó belseje szépen ki lettek dolgozva... nem lehet véletlen, hogy a stáb tagjai alapvetően ezzel keresik a kenyerüket.

Nem rossz film ez, inkább az a kategória, aminél a pozitívumai mellett sem tudok teljesen szemet húnyni a hibáinak.

6,5/10

****************************

Beyond Skyline

A folytatással együtt nézve egészen kellemes kis szinergia lett a filmek között; az átkötések a bevágott jelenetekkel és a két film szerves összeillesztése a visszatérő szereplőkkel tetszettek. De már az egy jó pont volt, hogy beképzelt aranyifjak és a féltékenykedő babáik helyett egy sokkal értékelhetőbb csapat verődik össze a szörnyek elől való menekülésre, akik között jobban megvannak a drámai helyzetek vagy a kapcsolat, mint az előzőben volt nekem. Azzal, hogy titokzatos és halálosan pusztító, legyőzhetetlen űrfenyegetés helyett az "idegenek" egyre inkább kijátszható ellenfélként jelennek meg, a háttértörténethez pedig jócskán belekanalazott a stáb a Prometheusba, a cselekmény valamit vesztett az újszerűségéből, de legalább ennyivel is gördülékenyebb lett. A "Renesmee"-vonalat illetően egyetértek, a látvány meg nem sokat változott, az szerencsére eddig is jó volt. Nekem jobban bejött a folytatás, az valahogy kiforrottabb, de ahogy a szinergiával utaltam rá, a két film együtt többet ért, mint külön-külön bármelyik.

7/10

Együtt 7,5/10
.

Skylines

Bár most nem néztem újra az első két részt, de a harmadikra rászántam az időt, már csak a nosztalgia miatt is, hogy ilyen régóta húzódik ennek a csillagközi inváziónak a története. Szerencsére nagyon nem is kellett felzárkózni, mert a film elején van egy pár perces, pont elegendő "előző részek tartalmából", ami felelevenítette, hogy a Beyondban megismert Rose az örökölt különleges képessége segítségével hogyan győzte le a Hangy... azaz az Aratóknak nevezett lényeket.

Nagyjából öt év telt el azóta, hogy az emberek, illetve az invázió hagyatékaként a Földön maradt rengeteg "pilóta" békében élnek egymással, próbálva újjáépíteni a világot. Rose számára azonban nem volt könnyű ez az időszak, még mindig nyomja a lelkiismeretét a végső csata során elszenvedett veszteségek terhe, így inkognitóban, egy menekülttábor lakói között rejtőzködik ahelyett, hogy ünnepelt hőse lenne a világnak (...Honnan is ismerős ez a sztori ... ?). Csakhogy minél több idő telik el, annál valószínűbbnek látszik, hogy Rose megoldása nem bizonyul véglegesnek, mert az embereken furcsa mutációk jelennek meg, a "pilóták" közül pedig egyre több mutatja megint az Aratók kontrolljának jeleit, újra az emberek ellen fordulva. Az egyik emberi vezető, Radford úgy gondolja, ennek a vírusnak a megállítására a legnagyobb esély akkor van, ha sikerül eljutni az idegenek anyabolygójára, és onnan elhozni egy különleges erőforrást... és ebben Rose segítségére is számít, mégiscsak ő képes leginkább megérteni az idegenek viselkedését (...Ezt is mintha hallottam volna már valahol ...).

Liam O'Donell ugyan nem zárja le ezzel a Skyline-sagát, de szépen továbbviszi, és az első két rész ismeretében nem is vártam a filmtől többet, mint kaptam. A földi sztori tisztára District9, és rettentő olcsó is a három szakadt sátorral meg a két traktorgumival, és hiába a rengeteg CGI, ezúttal az űrbeli belső jelenetekben is kicsit sok a gumimaszk meg a fröccsöntött műanyag. Az erőforrás sztorija elmegy egy délutáni sci-fi sorozat egyik epizódjának, van benne akció és egy-két fordulat is, de a legjobban talán Trent beszólásai tetszettek, le sem tagadhatná, hogy egy kamaszfiú agya van a zord külső alatt.

7/10
.