Általános film topik

R2-D2 írta:

Egy nemzet születése

Szívesen írtam volna erről hosszabban is, de az a helyzet, hogy annyira nem fogott meg az egész, hogy ezt a pár sort is alig tudom összekaparni. Egy újabb négeres-rabszolgás mozi, egyértelműen az Oscarra készítve, egy újabb megtörtént esemény elmesélése - a baj csak az, hogy sem a megtörtént kétnapos lázadás nem tartogatott egetrengető tartalmakat, sem maga a film nem sikerült igazán mélyrehatóan. Egy kifejezetten unalmas moziban jellegtelen karakterek futkosnak két órán keresztül, hogy aztán jól meghaljanak...

A négereket megint bántják, a fehérek megint mind szemetek, rengeteg sablonos összetevő és ezerszer látott gondolat. Az egyetlen új elem az Úr és a Hit.

Van néhány jó jelenet is benne (a fogkiverős-etetős az kemény), a korrajz, a háttér az tényleg jó, de egyébként teljesen felejthető.

70%

Egy szegény, rabszolgatartásról szóló filmben aztán tényleg nem nagyon tud más történni, mint amiket leírtál ...

Gyerekkoromban volt egy kicsiknek szóló képeskönyvem bibliai történetekkel. Abban ugyan akadt vér és halál dögivel, de még azoknak az illusztrációin is bárgyú fogpaszta-mosollyal vigyorgó arccal, frissen lakkozott frizurával voltak láthatóak a jó szereplők, míg a rosszaknak minimum vicsorba torzult az arca, vagy a tekintetük árulkodott az őrületről és a gonoszságról.

Ez a film ilyen volt, ez jutott róla eszembe. Kb. ilyen lenne egy film a rabszolgaságról, ha gyerekek számára forgatnák le, leegyszerűsítve, hogy ők is megértsék. Mind a színészi játék, mind az időnként elég banális szövegkönyv, és úgy egyáltalán a hangulata is ezt erősítette. A téma vallási része tényleg érdekes volt, ahogy akadtak jó, erős jelenetek, még a látványban is volt emlékezetes (a korszakváltás)... de hogy ez Oscar-jelölt lehetett volna azon kívül, hogy miről szól ....

A fentieken és Armie Hammer szerepeltetésén kívül (nekem ő tűnt a leginkább hitelesnek, pedig nem erőltette meg magát) annyit tudtam belőle értékelni, hogy ez Nate Parker számára mennyire fontos lehetett, hogy elmesélje ezt a történetet, ha ennyi mindent magára vállalt miatta...


5,5/10
.

Niwrok írta:

.
A forradalom napján / Bastille Day

Mintha európai koprodukcióban forgatták volna újra a modernizált Die Hard 3-at Jason Bourne fekete féltestvérével a főszerepben. Az akciók alapvetően jók, a többi helyszínhez képest Párizs sem annyira elcsépelt, de igazán csak három dolog miatt volt érdekes. Az egyik a körítés, ahogy egy szűk csoport a saját érdekeire egész "ügyesen" használja fel a társadalomnak egymásnak feszülő indulatokat. A másik Mason figurája, a rosszkor rossz helyen lévő zsebtolvajé, akinek szintén jó trükkjei vannak. A harmadik pedig Idris Elba, akit végre láttam rendesen akciózni, miután már vagy két éve olvasom, hogy ő is ott van a James Bond szerepére pályázó sztárok között.

Az is igaz viszont, hogy ezen kívül nem is nagyon jut más, James Watkins részemről eddig csak jobb, tartalmasabb filmeket csinált. Jó lenne, ha nem csak ilyen "megélhetési" filmekre lenne lehetősége a jövőben.


6,5/10
.

Ennél nekem jobban tetszett...

Érdekes, semmit nem tudtam róla, írásodat el is felejtettem, előzetest se láttam, de valahogy mindig az volt bennem a cím alapján, hogy egy francia forradalmas történetet fogok látni. Aztán persze, lófaszt: egy jó kis pörgős, ötletes franciaországi thrillert, aminek természetesen megvoltak a gyengébb, sablonos pontjai is, de ugyanúgy a remek ötletei is.

Például nekem tök bejött a zsebtolvaj, annak munkája, a következménye (a Focus is tetszett), aztán bírom az ilyen öntörvényű ügynököket, jó volt a Vasemberhez hasonlító francia főnök, sőt, sikerült meglepniük az igazi céllal. Nem kicsit szomorú aktualitásokkal (a bemutatt is halasztották miatta) kicsit kitekint a jelen viszonyaira is, de miután nem társadalompolitikai dráma volt a cél, ezért elég volt belőlük.

Ami negtívum, hogy rettentően nagyvonalú a mozi, túl sok átkötés nincs a jelenetek között, a pörgés a kohézó rovására megy. Túl nagy a rohanás, igaz, ezzel legalább üresjárat nincs... csak így meg kissé fura néhány esemény egymás után.

De én ezt szívesen néztem, sőt, akár még újra is nézném.

80%


.

.
Jupiter holdja

Ahhoz képest, hogy ez egy menekültes fantasy (na, ilyen kategória aztán még sehol a világon nem volt, az tuti   ), és hogy Mundruczó Kornél rendezte, akinek a műveivel azért nem ápolok szoros barátságot, még egészen sok pozitív elemet sikerült benne felfedezni. A határátlépés közben szerzett halálos lövés mellékhatásaként különleges erőre szert tevő szír fiú és az belőle minél nagyobb hasznot remélő, amúgy is könnyen megvehető orvos párosának története ugyanis megfelelően kalandos és látványos lett, sok szép kameraváltással és vágatlan jelenettel. Igazán csak a végét untam, a hoteles rész erősen túl lett nyújtva, ami viszont mostanra már egyszerűen a halálom, az a magyar filmben magyarul utószinkronizált külföldi színész, mert totál zavaró és hangulatromboló egyszerre.


6/10
.

.
Kedi - Isztambul macskái


Mindig is inkább macskás voltam, mint kutyás, a mostani, Zserbó nevű kiscica előtt együtt lakott velünk Szimba, aki 15 évig boldogított minket... így nem is volt kérdés, hogy ezt nekem látni kell. Még akkor is jól éreztem volna magam, ha csak 70 percen keresztül cicákat mutattak volna, de így, hogy ez egyszerre volt körkép Isztambul kevéssé ismert (humán) közegeiről, még inkább tetszett, még inkább érdekes volt.

Történet, mint olyan nem sok van, néhány macskát követ a kamera (néha bámulatos módon), de kifejezetten érdekes és megsüvegelendő a török emberek, Isztambul népének hozzáállása a cicákhoz. Tényleg, mennek az emberek az utcán, lépten-nyomon macskákba botlanak, megsimogatják őket és mennek tovább. Tök jó volt a néhány interjúalany, akik mondtak érdekes és szerethető dolgokat a macskákról, azok tartásáról, a hozzájuk való viszonyról. No meg tök jó volt nézni, hogy ezek a cicák pont úgy és pont ugyanazt csinálják, mint az enyém itthon...

Szóval, amellett, hogy ez egy végtelenül cuki és aranyos film, van bizony olyan háttere is, amit nem ártana néhány embernek megszivlelni... nekem tök bejött.


.

R2-D2 írta:

.
Kedi - Isztambul macskái

Mindig is inkább macskás voltam, mint kutyás, a mostani, Zserbó nevű kiscica előtt együtt lakott velünk Szimba, aki 15 évig boldogított minket... így nem is volt kérdés, hogy ezt nekem látni kell. Még akkor is jól éreztem volna magam, ha csak 70 percen keresztül cicákat mutattak volna, de így, hogy ez egyszerre volt körkép Isztambul kevéssé ismert (humán) közegeiről, még inkább tetszett, még inkább érdekes volt. Amellett, hogy ez egy végtelenül cuki és aranyos film, van bizony olyan háttere is, amit nem ártana néhány embernek megszívlelni... nekem tök bejött.

Én is inkább macskásnak vallom magam, de nincs viszonyítási alapom, mert azt sem volt nálunk.
Mivel nem pontoztad, gondolom inkább egy kedves doku, mint "valódi" film, így igazán csak az említett "háttér" csigázott fel.

.

Niwrok írta:

Kedi - Isztambul macskái

Én is inkább macskásnak vallom magam, de nincs viszonyítási alapom, mert azt sem volt nálunk.
Mivel nem pontoztad, gondolom inkább egy kedves doku, mint "valódi" film, így igazán csak az említett "háttér" csigázott fel.

.

Nézd csak meg, tetszeni fog, csak 70valahány perc. Gondolom, a listázás után majd belefér.

R2-D2 írta:

Niwrok írta:

Kedi - Isztambul macskái

Én is inkább macskásnak vallom magam, de nincs viszonyítási alapom, mert azt sem volt nálunk.
Mivel nem pontoztad, gondolom inkább egy kedves doku, mint "valódi" film, így igazán csak az említett "háttér" csigázott fel.

.

Nézd csak meg, tetszeni fog, csak 70valahány perc. Gondolom, a listázás után majd belefér.

Nem rögtön utána, de bele .

.

Niwrok írta:

.
Tagadás / Denial


Így a per sokkal inkább szólt az ötven évvel korábbi események bizonyíthatóságáról, így pedig a fellelhető bizonyítékok elemzése tette ki a film és a tárgyalás nagy részét. Sajnos nem a legnagyobbat, pedig abból szívesen néztem volna többet, mint hogy Deborah szerepében Rachel Weisz nyolcadszor is elmondja, mennyire tanúskodni akar. Természetesen nem lehet ennek a kérdésnek a személyes részétől elvonatkoztatni, meg nem is kell, de sajnos a dráma sokszor csak felszínes vagy önismétlő volt, viszont amit mellette a jogi trükkökről, egy-egy érvről és az egész per kimeneteléről megtudtam, az tetszett.

Szívesen megnéznék egy ilyen filmet mondjuk a laposföld-hívőkről is   .

7,5/10
.

Ahogy korábban írtam, tuti nézős... nos, megtörtént. Érdekes, hogy erről semmit nem hallottam, pedig 2016-os film, de jobb később, mint soha.

Jómagam egy ideig követtem a holokauszt-vitát a kurucinfón, de aztán belefáradtam a parttalan beszélgetésbe: abszurdum az egészet megkérdőjelezni, megpróbálni átírni a történelemet - viszont minél távolabb kerülünk az eseményektől, ez annál könnyebb lesz. S bár megvannak a magam kérdései és kételyei is az egész ügy tálalása és következményei kapcsán, magát az eseményt a XX század (és talán az emberiség) egyik legcsúfosabb tettének tartom - kíváncsi voltam hát arra a filmre, ami ebbe a témába egyáltalán bele meg vágni. Kíváncsi voltam, mennyire lesz bátor, mennyire fog/mer bizonyítékokat hozni egyik vagy másik oldal mellé - mert ugye eleve az egész ügy/per/film kimentele egy percig nem volt és nem is lehetett kérdéses - kíváncsi voltam, az egészet mennyire tudja érdekesen tálalni.

Nos, langyosan. Kicsit olvasgattam most a film után, hogy mi miért és hogyan volt, mennyire is valósághű az egész - de ugyanazt érzem, mint te. Túl sok Deborhah, kevés érv, tény és per. Egy jó kis tárgyalótermi dráma lehetett volna, de ahhoz nem volt elég bátor (még azt sem tartom kizártnak, hogy erősen érdek szerint válogattak a tárgyalási napok közül), a témában az Az Eichmann-show sokkal jobban sikerült. Sokkal inkább érdekes, mint jó ez a film, tudni róla, hogy volt ilyen is - borítékolható végeredménnyel... Ami viszont jó volt és igazi újdonság, az az angol jogrend fordított működése... bár az ebben rejlő lehetőségeket sem érzem igazán kihasználtnak.

A színészek nagyon jók, de a karakterekkel kis bajom van: Irving például néha túljátszottan bolondnak, Deborah meg túljátszottan hisztisnek tűnt, s bár értem, miért kellett ezt így, de nem minden esetben jött jókor a figura ily megjelenítése.


70%


.

.
47 méter mélyen

Kate és Lisa csinos amerikai testvérpár, akik pár napos kiruccanáson Mexikóban vannak. Kettejük közül Kate a vagányabb, de Lisának van lelki problémája - pasija épp azért hagyta el, mert a lány olyan unalmas. Jó testvér pedig segít, Kate rábeszéli Lisát egy ártatlan cápanézegetésre az óceánon: aztán majd az ott készült képek jól kiakasztják az ex pasit. A terv az, hogy egy cápabiztos ketrecben (ld még Cápa) 5 méterre beleengedik őket a vízbe, beetetik a környéket és lehet cápákat nézni meg fényképezni. Ezen a ketrecen jót mosolyogtam, akkor sem vált be...

Egy ideig minden szép és jó, a baj akkor jön, mikor a ketrec leszakad a hajóról, s leesik a tetngerfenékre... 47 méter mélyre. A mozi második fele egy kétségbeesett menekülési kísérlet, amiben a két lány kisebb sérüléseik mellett, rohamosan fogyó oxigénkészletükkel próbálnak túlélni - felszínre jönni ugyanis nem könnyű, hisz a vízben köröznek a cápák, gyorsan meg nem lehet felúszni a keszonbetegség miatt...

A tavalyi Zátony után egy újabb cápás mozi, ami bizonyos elemiben simán mellé tehető. Kifejezetten izgalmas, hitelesnek tűnő búvártanácsokkal, egy kellemes (ámde azért sejthető) fordulattal... a legnagyobb baja szerintem a kis költségvetés, ami egyértelműen rányomja a bélyegét a látványra. Nagyon sokszor lófaszt sem látni a támadásokból, de néha a lányokból sem, borzasztó a vágás és nem kevésbé borzasztó a hiszti. Ráadásul, Lisa ugye mondta, hogy ő nem tud búvárkodni, ehhez képest olyan dolgokat csinál, hogy beszarás.

Mindegy, ez még így is jó film, jó kis másfél órás adrenalinlöket.



75%


.

.

A csábítás


Még mielőtt az év végi összesítést megírtam volna, terveztem megnézni a Coppola lány újabb moziját (nekem amúgy első), tekintve, hogy Cannes-ban díjat is kapott, de aztán kicsit olvasgattam, szelektáltam - és jól tettem, hogy ez maradt ki a gyorspótlásból. Ez ugyanis másfél órás játékideje ellenére egy kifejezetten unalmas, érdektelen és langyos mozi, amit ipicit feldob ugyan a baleset, de addig... kifejezetten kínosan nem történik semmi.

A polgárháború idején, Délen, egy északi katona (Colin Farell) sebesülten fekszik az erdőben, ahol egy kislány megtalálja - és a közeli lányiskolába viszi. Egy déli iskolába, ahol már a katona ellátása is olyan morális kérdéseket kellene, hogy felvessen, amiket szívesen láttam volna kibontva, itt annyi történik, hogy a többgenerációs, 7 fős női társaság némi huzavona után ellátja a sebesültet... és a maga módján, a maga korához képest, mindegyik érezni kezd iránta valamit. Felnőttek ugye előnyben, a kisebbek inkább egy katonát, esetleg testvért, apát látnak benn. Viszont - ezt sugallaná a cím és állítólag az eredeti sztori is - én végig úgy éreztem, Farell ezért nem sokat tesz, számomra maguk a nők kavarják meg saját maguknak a szálakat. Pedig aztán milyen qrva jó lehet egy lányintézetben gyógyulni...

Épp ezért igazából nem is értettem a konfliktust magát, miért is pont ott kötött ki (pontosabban miért csak ott), aztán azt sem értettem részéről, mit kellett annyit hisztizni az újabb műtét után. Hogy miért nem magyarázták el neki, hogy ez szükségszerű volt - ha meg valóban van alapja Farell vádjainak, akkor meg azt miért is nem sejtették egy percre sem. Szerintem amúgy sima baleset és életmentés volt, én tök erőltetettnek éreztem a hisztit utána (pláne, miután magának az életben maradásnak is örülni kellene). Ahogy roppant erőltetett és mesterkélt volt a vacsora a végén, eleve Farell váltása, majd ahogy ott ülnek és néznek... ehh...

Szar az egész, a színészek jók, a korhűség jó - igaz, gyakorlatilag egy házra, annak udvarára, meg 7 női kosztüre korlátozódik - de ez a történet ilyen semmilyen megközelítéssesel még mesefilmnek is kevés.



65%


.

.
Renegátok / Renegades

A Válaszcsapás és a Tomb Raider "C"-kategóriás szerelemgyereke, amiben egy önfejű SAS-osztag bukkan kincsre egy tó fenekén, amit egy igéző szempár kedvéért és Bosznia üdvére akarnak felhozni onnan... meg azért a maguk hasznára is kicsit. Mindezt olyan kommandósakciókkal, haverkodásokkal, szúrosan néző, de totál súlytalan főgonosszal, felettes tiszttel, karikatúra-szerű katonatársakkal, átjáróház katonai bázissal, titkos kincses térképpel rendelkező kocsmároskisasszonnyal (akit "véletlenül" pont Larának hívnak...), amik már harminc éve kimentek a divatból, nemhogy a mozikból. A "felszín" így inkább csak nosztalgikusan gagyi körítése a tóban zajló heist-nek, de az legalább látványos és viszonylag izgalmas is.

A keretsztori egy-két eleme jó, a víz alatti felvételek tetszettek, J.K. Simmons zseniális (mint mindig), Sullivan Stapletont pedig "Scott"-ként mindig is kedvelt karakter lesz... de még véletlenül sem szabad többet várni tőle, mint egy átlagos akciófilmtől a 80-as években.


6/10
.

Niwrok írta:

.
Renegátok / Renegades

A Válaszcsapás és a Tomb Raider "C"-kategóriás szerelemgyereke, amiben egy önfejű SAS-osztag bukkan kincsre egy tó fenekén, amit egy igéző szempár kedvéért és Bosznia üdvére akarnak felhozni onnan... meg azért a maguk hasznára is kicsit. Mindezt olyan kommandósakciókkal, haverkodásokkal, szúrosan néző, de totál súlytalan főgonosszal, felettes tiszttel, karikatúra-szerű katonatársakkal, átjáróház katonai bázissal, titkos kincses térképpel rendelkező kocsmároskisasszonnyal (akit "véletlenül" pont Larának hívnak...), amik már harminc éve kimentek a divatból, nemhogy a mozikból. A "felszín" így inkább csak nosztalgikusan gagyi körítése a tóban zajló heist-nek, de az legalább látványos és viszonylag izgalmas is.

A keretsztori egy-két eleme jó, a víz alatti felvételek tetszettek, J.K. Simmons zseniális (mint mindig), Sullivan Stapletont pedig "Scott"-ként mindig is kedvelt karakter lesz... de még véletlenül sem szabad többet várni tőle, mint egy átlagos akciófilmtől a 80-as években.


6/10
.

Ennek láttam előzetesét, akkor sem ájultam el tőle... de ha már szóba hoztad: Válaszcsapás új évadát megnézzük?

.

R2-D2 írta:

Válaszcsapás új évadát megnézzük?

Persze, de én annyira nem sietek vele...

.

.

Dzsungel


1981-ben egy zsidó túrázó, bizonyos Yossi Ghinsberg néhány társával együtt nekivág a bolíviai őserdőnek, hogy egy addig ismeretlen indián törzs nyomaira bukkanjanak: a kaland és a dicsőség ígérete háttérbe szorította a szükséges óvatosságukat is. Pár napos túra után aztán beüt a krach, Yossi pedig egyedül marad: hiába járt már több helyen is a bolygón, azért egy dzsungelben egyedül, sérülten életben maradni nem egyszerű feladat. Közel három hétig bóklásztott így - a mozi pedig nagyjából ennek a három hétnek a története.

Ha párt akarok találni a Dzsungelnek, mindenképp az A visszatérőt mondanám elsőnek: csak abban hideg van, itt meg meleg. Még annyiban is hasonlít a kettő, hogy mindkető feleslegesen hosszú, mindkettőnek vannak kifejezetten felesleges és idegesítő képei. A Caprio mozi túlságosan művészi és néha bizony hiteltelen volt, míg ez, a felnőtt Potterrel meg egy olyan felesleges és hosszú felvezetéssel operál, hogy az hatalmas negatívumként csapódik le a filmen. Az első 50 percben ugyanis nem történik SEMMI: amíg a négy szereplőt összehozzák, teljesen felesleges bolíviai NatGeo felvételekkel tarkított karakterfelvezetést látunk - de úgy, hogy igazából magukról a karakterekről semmit nem tudunk meg. Valami hihetetlenül üres ez a szakasz, egy dolog menti meg a nézhetetlenségtől: a látvány és a dél-amerikai hangulat.

A film akkor kezdődik igazán, mikor négyen elindulnak a dzsungelbe. Onnantól már jó, egy izgalmas kalandfilm, ami még azzal is tud játszani, hogy esetleg az egyik szereplő nem az, mint aminek mondja magát. De kiváló csak onnantól lesz, mikor a kis csapat kettéválik, illetve majd mikor Yossi egyedül marad: az már egy kőkemény túlélőmozi, zsenális hangulatal, néha brutális képekkel. Viszont... egyetlenegyszer sem éreztem, hogy túlzást látok, amit itt Yossi megtett, átélt, azt mind meg lehet tenni és át lehet élni. Az a púp a fején... az durva volt.

Amit még kiemelek, az Radcliffe: Caprióhoz hasonlóan valami eszméletlen átéléssel és átalakulással hozza a természetben rekedt túrázót. Más filmekben is bizonyította már, hogy kinőtt a varázslótanonc szerepéből, amit kellett, amit a szerep megkívánt, azt hibátlanul hozza. Nem az ő baja, hogy valami idióta egy órás felvezetőt írt az egy órás dzsungelharchoz. Ha az nem lenne, remek mozi lehetne, így is nézhető, sőt Radcliffe miatt talán erősen ajánlott is, de a nagy összképen rendesen rondít a bevezetés.



70%


.

R2-D2 írta:

.

Dzsungel

Amit még kiemelek, az Radcliffe: Caprióhoz hasonlóan valami eszméletlen átéléssel és átalakulással hozza a természetben rekedt túrázót. Más filmekben is bizonyította már, hogy kinőtt a varázslótanonc szerepéből, amit kellett, amit a szerep megkívánt, azt hibátlanul hozza. Nem az ő baja, hogy valami idióta egy órás felvezetőt írt az egy órás dzsungelharchoz. Ha az nem lenne, remek mozi lehetne, így is nézhető, sőt Radcliffe miatt talán erősen ajánlott is, de a nagy összképen rendesen rondít a bevezetés.

70%

Éppen Radcliffe miatt már moziban is megnéztem volna, ha vetítik itt, mert az előzetesben akkor csak a film második feléből, a túlélősből vágtak össze részeket, az alapján meg jó volt. Azért így is sorra fog kerülni.

.