Általános film topik

Néhány rövidebb értekezés négy filmről, amiről akartam írni (még lehet), de egyelőre nem jutott rá idő...

Palackposta


A Q-ügyosztály újabb kalandja, amiben a szinte emberek közé sem engedhető Carl és az egyre kényelmetlenebb áthallású arab, Assad ezúttal egy hajdanán palackba rejtett segélykérés ügyében nyomoz. A film méltó folytatása a sorozatnak, úgy gondolom, az egész franchise egyre inkább magára talál, egyre markánsabbak a saját ismertetőjelei, egyre kevésbé érezni rajt azt a kellemetlen TV ízt. A történet vallási szála kifejezetten lekötött, de anélkül is egy remek, izgalmas, kiszámíthatatlan skandináv krimi lett ez is. Csak így továbba!

80%



Véres Vasárnap


A '71 és okt. 23 vett rá, hogy újranézzem Greengrass filmjét. Évekkel ezelőtt már láttam, és akkor sem fogott meg - ahogy most sem. Sem a fényképezési formája, sem a kamera kezelése nem az én stílusom, kifejezetten idegesített a vágásokkor elsötétülő képernyő. Nem mellesleg pedig ebből is hiányzott az az érzelmi hatásvadászat, ami egy ilyen fontos és tragikus eseményt igazán közel tudna hozni... így sajnos a szereplők mindegy, mit csináltak, semmi hatással nem voltak rám. Pedig maga nap véresen komoly volt, pláne a mi forradalmunk kapcsán. Mindenesetre arra jó volt a film, hogy újfent bebizonyítsa, mennyire is kezelhetetlen több ezer ember, mennyire is jó szándékú valami, ha néhányan vagy nem bírnak magukkal, vagy pont anarchiát akarnak... ld. még pequinok elleni támadás.  


60%



Szabadság, szerelem


Továbbra is úgy gondolom, ez az egyik legjob magyar film, ami készült. Igaz, vastagon benn van a hollywoodi érzés, de tán pont attól jó: ez csordultig van érzelemmel, ami mondjuk a fentebb említett moziból hiányzott. Nagyon jól keveri az 56-os eseményeket a vízilabdával és ezúttal a szerelmi szálat sem éreztem túltoltnak. A parlament előtti éneklésnél még sokadszorra is kijöttek a könnyeim...

90%


Idegpálya

Ennak van legnagyobb esélye, hogy írok róla: egy qrva jó, aktuális, pörgős akciófilm, amiben szinte már Black Mirrorosan görbe tükröt láthatunk korunk idétlen app használatáról. A történet szerint egy Running man/Halálfutam szerű applikációban különféle feladatokat kell teljesíteni - pénzért és nézettségért: először könnyű és kifejezetten vicces dolgokat, majd egyre durvábbakat, veszélyesebbeket. Amikor meg a rendszer foglyává válsz, majdnem csak a gyilkosság vezethet ki belőle... A fényképezés külön misét megér, színes, de nem csicsás mozi, nagyon jól eltalálták a frissességet a témához. Jó, na.  


80%




.

R2-D2 írta:

Néhány rövidebb értekezés négy filmről, amiről akartam írni (még lehet), de egyelőre nem jutott rá idő...

Palackposta

Véres Vasárnap

Szabadság, szerelem

Idegpálya

A Q-ügyosztályt lehet, hogy most már érdemes lenne úgy megnéznem, mint egy három részes minisorozatot, majd valami ilyen alkalomra félreteszem, hiszen már nem először ajánlod.
A Véres vasárnap nekem kimaradt, és valószínűleg így is maradt, nincs nagyon miért megnéznem... meg amúgy is a '71-et ígértem .
A Szabadság, szerelem nekem is tetszett, többször láttam is már, de most okt. 23. kapcsán az Igazságtalanság című színdarabot láttam, ami Tóth Ilona és Mansfeld Péter periratai és töredékesen ismert személyisége alapján próbálta a forradalom egyik-másik oldalát bemutatni, az ifjak forradalmi hevületét éppúgy, mint az utána maradó kilátástalanságot.

Az Idegpályát megnézhettem volna helyben, mert ment a moziban, de valahogy kiábrándított belőle az a romantikus tinifilmes hangulat, ami az előzetesből lejött, ahogy az is, hogy az végig is vitte a film fő cselekményét, legfeljebb az utolsó próbára hagyott némi kétséget. Jó pár ilyen filmet láttam már (Would you rather, 13 sins, stb., azóta meg ugye a Shut up and dance), szóval ez mennyivel több azoknál?
.

.
I Am the Pretty Thing That Lives in the House

Kezdem azt érezni, ez a Halloween kissé el van átkozva   .

Önmagában érdekesen hangzott az ijedős ápolónő sztorija, aki egy idős, beteges írónő gondozását vállalja el egy olyan házban, aminek megvannak a maga titkai. A trükk is tetszett, hogy ez egy sztori a sztoriban, azaz hogy az ápolónő olvasni kezd egy kísértethistóriát, ami szintén megelevenedik. Minden más zsibbasztóan lassú és unalmas, az idegesítően lassan előre-hátra kúszó kamera éppúgy, mint az, ahogy a töksötétben percekig csak a homályos, mozdulatlan szellemeket mutatják.

Mindenkinek a fantáziájára bízom a "horror"filmet, ahol a szövegkönyv nagy részét a szellemek síron túli hangon előadott, monoton monológja teszi ki, és ahol az egyetlen sikoly a befejezés előtt tíz perccel töri meg a csendet. Azt mondják, "gótikus", készséggel elhiszem, mert szépen fényképezett, de nálam ez a film egyetlen kétes dicsőséget birtokol: az első Netflixes film volt, amit ennyire untam.

3,5/10
.

Niwrok írta:

Az Idegpályát megnézhettem volna helyben, mert ment a moziban, de valahogy kiábrándított belőle az a romantikus tinifilmes hangulat, ami az előzetesből lejött, ahogy az is, hogy az végig is vitte a film fő cselekményét, legfeljebb az utolsó próbára hagyott némi kétséget. Jó pár ilyen filmet láttam már (Would you rather, 13 sins, stb., azóta meg ugye a Shut up and dance), szóval ez mennyivel több azoknál?
.

Ezekből csak a 13 sinset láttam, ez annál frissebb, színesebb, feszesebb, akciódúsabb. Nem mondanám annyira tinifilmnek, bár kétségtelen, maga a téma elsősorban őket érintheti igazán. Szerintem tegyél vele egy próbát - és még csak moziba se kell menni. Már nem.

Niwrok írta:

.
I Am the Pretty Thing That Lives in the House

Kezdem azt érezni, ez a Halloween kissé el van átkozva   .

3,5/10

Jobban jártál volna a Halloween filmekkel... mármint a Zombie félékkel.

Niwrok írta:

Kezdem azt érezni, ez a Halloween kissé el van átkozva   .

.
Friend Request

Laura minden szempontból a középiskolájának legkedveltebb és legelismertebb diákjai közé tartozik, kimagasló tanulmányi eredményekkel, széles baráti körrel, rengeteg ismerőssel. Még amikor új diák, Marina érkezik az iskolába, akkor is ő az egyetlen, aki szóba áll és barátkozni próbál az elég depressziósnak tűnő, magányos lánnyal, leginkább sajnálatból, meg mert megfogja a lány facebook-profiljának hangulata. De gyorsan megbánja ezt, ahogy Marina egyre megszállottabban kezdi keresni a társaságát, üzenetekkel zaklatja, könyörög neki, fenyegeti, így két két után Laura törli az ismerősei közül a lányt... A következő hétfőn pedig az iskolában megtudja, hogy a hétvégén Marina egy online közvetítés keretében öngyilkos lett. Önmagában ez is elég sokkoló lenne Laura számára, de hamarosan furcsa dolgok történnek Laura profiljával, ahogy a barátai is elkezdenek bizarr módon öngyilkosok lenni. Egyre megdöbbentőbb részletek derülnek ki Marina profiljáról, és úgy látszik Az egyre megvetettebbé, kitaszítottabbá váló Laura számára, hogy a megoldást talán Marina múltja adhatja meg... lehetőleg még mielőtt az összes barátját elveszíti.

Az Unfriended és a Nerve után úgy látszik, a "facebook-horror", a tinikkel eljátszott közösségi médiás rémisztgetés önálló műfajjá kezd válni, amiben az egyszer már bizonyított recepteket lökik nyakon a facebookkal, a Twiterrel, a Youtube-bal meg a chatprogramokkal. A Friend Request gyökerei a Körből táplálkoznak, pár beállítást fixen onnan vettek, ahogy a nyomozás a talált felvételek alapján is ismerős lesz, de a saját ötletek, a sztori háttere is jobb az átlagnál. Bár csak a vége felé szolgált kellemesebb meglepetésekkel, de legalább az ijesztgetés frankón a helyén van, ahogy a maszkmesteri munka is, és nem olyan röhejes halálokkal operálnak, mint amikor az Unfriendedben a csávó ledarálta a torkát egy turmixszal.

7,5/10
.

Niwrok írta:

.
Friend Request

Bár csak a vége felé szolgált kellemesebb meglepetésekkel, de legalább az ijesztgetés frankón a helyén van, ahogy a maszkmesteri munka is, és nem olyan röhejes halálokkal operálnak, mint amikor az Unfriendedben a csávó ledarálta a torkát egy turmixszal.

7,5/10
.

ha csak felületesen olvassa az ember, simán keverhető az Unfriendeddel....

... mindegy, felírom, aztán egyszer majd csak meglepetésszerűen megnézem.

R2-D2 írta:

Friend Request

 ha csak felületesen olvassa az ember, simán keverhető az Unfriendeddel....
... mindegy, felírom, aztán egyszer majd csak meglepetésszerűen megnézem.

Ja, az írásod szerint meg az Unfriended az Uninviteddel, ami még mindig valahol a listán kallódik . Lehet, egyszer azt meg összekevered a Friend Requesttel "meglepetésszerűen", és úgy fogod ezt megnézni .
.

Niwrok írta:

Ja, az írásod szerint meg az Unfriended az Uninviteddel, ami még mindig valahol a listán kallódik   . Lehet, egyszer azt meg összekevered a Friend Requesttel "meglepetésszerűen", és úgy fogod ezt megnézni   .
.

Látod, ez simán előfordulhat.

Ha mondjuk időhurokban élnék, rengeteg mindent tudnék pótolni....

.
Zombibarátnő / Life After Beth

Zach nem találja a helyét a világban, amióta a barátnője, Beth meghalt. Gyászában a családjától sem nagyon kapva támogatást inkább Beth szüleinél tölti az időt, napokon át, rendezgetve Beth holmijait, róla beszélgetve; arról, hogy mit nem mondott el neki, amit szeretett volna, és mit nem tett meg a kedvéért, amit megbánt. Ezért is lepi meg, amikor hiába keresi a társaságukat, a szülők elzárkóznak tőle, a telefonjait sem veszik fel, és amikor Zach elmegy hozzájuk magyarázatért, az ablakon át egy pillanatra mintha Beth-et látná. Izgatottságában gyakorlatilag betör a házba, ahol tényleg ott van Beth, elevenen. Hiába a bizarr fordulat, Zach kétségeit felülírják az érzelmei, és az öröm, hogy újra együtt lehetnek Beth-szel. De ahogy telnek a napok, úgy látszik, Beth halála mégsem múlt el a lányban nyomtalanul, ahogy nem is csak egyedi "csodatételről" van szó.

Az elején még azért volt érdekes, mert a halálból visszatért szerelmes jó alapnak tűnt egy drámai gyászfilmhez, de legalább ennyire tetszett az is, ahogy a felénél az író-rendező elvitte egy olyan irányba, amit mondjuk az Eleven testek, a Haláli hullák hajnala vagy az Állattemető már jó előre kitaposott. Inkább csak az volt a gond, hogy a forgatókönyv túl sok mindenbe belekóstolt, mint valami kerge zombi, anélkül, hogy igazán végigvitte volna bármelyik témát, akár azt, hogy milyen nehéz lehet elengedni valakit, akit igazán szerettünk, akár az újabb halottak felbukkanásában rejlő humort, akár a TWD-s hangulatot. A sok hasonszőrű között talán tényleg a Haláli hullákhoz áll legközelebb: abban is csak a hátteret adták a visszatérő holtak, csak ott egy romantikus vígjátékhoz, itt meg egy romantikus drámához.

7,5/10
.

Kivégzési parancs



Ahhoz képest, hogy egyértelműen B kategóriás akcióscifi, meglepően korrekt volt. Igazából a csökkentett költségvetés nem nagyon látszik rajta, a felvonultatott robotok és CGI egészen tűrhető látványt biztosítottak - egy kifejezetetten fegyverropogásra orientálódott történetben, amiben megintcsak a robotok (ezúttal harci robotok) önálló életre ébredésének lehetünk szemtanúi.

Mills, a dekoratív szőke lány félig ember, félig gép: a testébe valamikor valamilyen implantátumot ültettek, amivel agya és érzékszervei miatt közelebb áll egy terminátorhoz, mint egy emberhez. Egyébként is jó a hasonlat, nekem gyakran a T3 női terminátorát juttatta eszembe. Nos, ez a lány fedezi fel, hogy a jövőbeni katonaság egy távoli kiképzőközpontján telepített harci robot az átlagosnál jóval többször frissítette önmagát: a tanulásra programozott gyilkológép meglepően jó tanulónak bizonyult. Ő és egy osztagnyi katona megy a helyszínre, ám a katonák nem tudják, miért mennek - nekik csupán egy gyakorlat az egész... az mondjuk más kérdés, hogy milyen gyakorlat az, amire éles lőszerrel kell menni. Mindegy, a sztori kiszámíthatóan alakul, a kis csapat szembe kerül egy csapat harci robottal, akik roppant hamar alkalmazzák az embereken az előző nap ellenük alkalmazott hadviselését - a kis kommandó meg elkezd fogyatkozni. Persze, nyilvánvaló, hogy Mills többet tud, mint elmond, de egész jól elmanipulálnak minket ezzel az információ visszatartással.

A végére persze minden kiderül, van némi dráma, meg áldozat, túlélő meg természetesen nem sok, lövöldözés annál több - ha szigorú vagyok, az egész csak egy agyatlan akciómozi. Stílusában, hangulatában leginkább a Halo IV-hez tudom hasonlítani, de a filmben levő potenciál, ami esetleg nagyobb költségvetéssel és más alkotói szándékkal kijöhetett volna, talán a fölé emeli. Sajnos nem foglalkoztak behatóan sem a robotok mesterséges értelemhez való viszonyával, sem a karakterek mélyebb bemutatásával. Néhány szóban el vannak intézve a motivációk és a jellemrajzok, mint ahogy maga a háttér sincs kidolgozva. Van az erdő, meg a város, mint kiképzőhely, sok lövés és kész...

De egy estére jó volt.


70%

Emlékezz


Hónapokkal ezelőtt csupa jót olvastam róla, így annak ellenére belvágtam, hogy a Szerelem óta nem szívesen nézek idős, beteg, haldokló emberekkel a főszerepben filmeket. Szerencsére az Emlékezz egyáltalán nem erre van kihegyezve, annak ellenére, hogy a főbb karakterei bizony megették életük kenyerének javát, egyáltalán nem volt zavaró őket látni. Jó, nem egy szépségverseny, de maga az egész sztori, a megdöbbentő végkifejlettel együtt simán átlendített ezen az érzésen.

A történet szerint egy idősotthonban éldegélő fickó, aki bizony súlyos demenciában szenved, megszökik az intézetből, hogy felesége halála után - annak tett ígéretének beteljesítése miatt - nyakába vegye Amerikát, hogy megkeresse azt a vele kb. egykorú náci tisztet, aki anno Auschwitzban a családja kiirtásáért felelős. Az öreg rendesen beteg, ha alszik egyet, jóformán még a nevét se tudja - hasznos segítsége egy, a barátja által írott levél, ami kvázi használati utasítás céljai elérésében. Zev, a bácsi sorra járja a feltételezett nácikat (németeket), de mindegyiknél szembesül vele, hogy nem az az ő embere, akit keres.

A film egy érdekes road mozi, amiben Zev beutazza fél Amerikát, hogy célját elérje: ilyen idős embertől ilyen célért ilyet még nem láttunk. Van benn jónéhány "nagyvonalú" fejlemény, de a végére egy remek kis csavarral megtámogatott dráma kerekedik belőle. Az idős színészek nagyon jók, a dramaturgia szintúgy - amelett, hogy sok mindenről szól is a mozi, végig izgalmas és érdekes is marad. A meglepetés pedig végre egy olyan húzás, ami után az ember nem azt érzi, hogy ez csak azért van a történetben, hogy leessen az állunk - hiteles és hihető az egész. S ugyan természetesen minden a fináléra van felépítve, közben sem érzi azt az ember hogy átbaszás lenne az egész - hacsak annyiban nem, hogy szépen becsapnak a kedvelendő és utálandó figurák kibenlétében.

Jó kis dráma, érdekes és jó film.



80%




.

R2-D2 írta:

Emlékezz

Jó kis dráma, érdekes és jó film.

80%

Felírtam, de ahogy a Szerelemre sem sikerült még rávenni magam, bármennyire dicsérted, lehet, hogy ez sem mostanában lesz.
.

.
A játszma / The Call Up

Egy online akciójáték résztvevői közül a legjobbak különleges meghívást kapnak egy élő játékra, ami egyfajta kiterjesztett valóságú "lézerharc": a résztvevőknek a játékfegyvereikkel kell lelövöldözniük a virtuális terroristákat, amiket a valós alapokra helyezett díszlettel együtt a sisakjuk belső részére kivetített képen keresztül látnak, miközben a páncéljuk érzékelője még valóságosabbá teszi az élményt... Talán egy kicsit túlságosan is. Bár többeknek már az első virtuálisan kiloccsanó agyvelő is éppen elég sokkoló ahhoz, hogy ki akarjanak szállni, míg mások számára még a páncél érzékelői által előállított fájdalomnak is megvan a maga varázsa, amikor az egyik társukat a levehetetlen ruha egy elektromos kisüléssel megöli, együtt kénytelenek rájönni, hogy csapdába estek egy üres toronyház 25. emeletén, és az egyetlen kiútnak az látszik, ha végigjátsszák a "játékot".

Éppen elég volt múltkor a hasonló kaliberű Anomáliáról írnom, erre már tényleg nem vesztegetném az időt, csak mint figyelmeztetés. Az alapötlet nekem elsőre egy közepes "kiscsoportos" filmet vetített előre, de a valóságban elég blőd, és persze semmi másról nem szól, mint hogy "a videójáték rossz, a lövöldözős videójátékok még rosszabbak, amikkel mindenki az erőszakos hajlamait éli ki, az meg a legrosszabb, úgyhogy gyerekek, ne játszatok ilyen játékokkal". A látványvilágban is vannak kreatív ötletek, ebből a szempontból a minimalizmusa ellenére is sokkal jobb, mint az Anomália, például elég látványos trükkjei vannak, ahogy a sisak plexijének fel-le húzogatásával váltunk a "világok" között... az pedig külön jó, ahogy az AR megjelenik (például hogy hiába nem látják az "ellenfeleket", attól még az AR-ben ott vannak, hallják őket, és árthatnak is nekik). A szereplők viszont abszolút mélypontot jelentenek, mert vagy béna sztereotípiák (pl.: a nagyija pincéjében lakó dinka dagi, csak hogy a leg-magától-értetődőbbet mondjam), vagy gagyi egymondatos utalásokkal akarnak mélységet adni nekik, de csak annyit érnek el, hogy egydimenziós helyett kétdimenziós karakterek lövöldöznek másfél órán keresztül a háromdimenziós térben.

3/10
.

Niwrok írta:

.
A játszma / The Call Up

Éppen elég volt múltkor a hasonló kaliberű Anomáliáról írnom, erre már tényleg nem vesztegetném az időt, csak mint figyelmeztetés. ... A szereplők viszont abszolút mélypontot jelentenek, mert vagy béna sztereotípiák (pl.: a nagyija pincéjében lakó dinka dagi, csak hogy a leg-magától-értetődőbbet mondjam), vagy gagyi egymondatos utalásokkal akarnak mélységet adni nekik, de csak annyit érnek el, hogy egydimenziós helyett kétdimenziós karakterek lövöldöznek másfél órán keresztül a háromdimenziós térben.

3/10
.

Basszus, pedig ezt meg akartam nézni...