Movie Park, Németország

Vidámpark túra XI. rész (2015)


Movie Park Germany (Bottrop, Németország)



Úgy alakult, hogy évek múlva ezt a négy napos utat elsősorban a Movie Parkhoz fogom majd kötni: kétségkívül az egész kaland legmeghatározóbb élménye, a legjobb és legtartalmasabb szórakozás ehhez a második alkalommal meglátogatott vidámparkhoz kötődik. Ez részben annak szól, hogy az itt felvonultatott filmes tematizálás eleve közelebb áll a szívemhez (no meg ezen Fórumhoz is), részben pedig annak, hogy a második napi ingyenjegy, a gyakorlatilag üres park , a kiismert költséghatékony parkozás nagy mértékben hozzátett az egészhez.

Mikor itthon böngésztem a weblapjukat, rögtön szemet szúrt az a lehetőség, hogy a parkkal szerződésben lévő szállodákban reggelivel és két napos belépővel együtt gyakorlatilag úgy jött ki az ár, hogy valami ingyen van. Persze, a speciális igények (4 fő, két éjszaka) kicsit módosítottak az ajánlaton, de ha csak simán az 50 eurós alap ajánlatot nézem - amit hirdetnek egy főre - az mindenképp jutányos. No persze nem annak, aki 1000 km-ről jön… mindegy. Egy Obershausen nevű kisvárosban aludtunk, ismét parádés körülmények között, túl sok mindent nem tudok róla mesélni, hacsak annyit nem, hogy ettem IGAZI TÖRÖK kebapot: köze nincs ahhoz, amit itthon árulnak ezen a néven. Zseniális volt. A Movie Park 27 km-re feküdt innen, amin természetesen (!!) autópályán lehetett eljutni: komolyan, ezen a környéken gyakorlatilag a falukat is autópálya köti össze…





A Movie Park Germany többszöri névváltozás után, 2005-ben kapta meg végleges nevét, miután a Warner-Bros licensszel rendelkező parküzemeltető cég átvette az irányítást. Jó kis jogi hercehurca után aztán mára kialakult a park jelenlegi tematizálása: a Warner mellett a 20th Century Fox, az MGM, a Nickelodeon figurái hemzsegnek a különböző boltokban, játékokon, vasutakon. Ugyanis ez az egész sokkal több, mint egy szimpla park: egy hatalmas filmes geek-túra, ahol a 4D dínók mellett van Helsinngel vadászhatod a vámpírokat, benézhetsz a Hollywood múzeumba, a sétálóutcákon temérdek bolt árul Oscar-szobrokat (akár a Te nevedre is szólót is), és egyéb filmes relikviákat. Ha nem családdal lettem volna, alaposan bejártam volna minden bolt minden zegzugát, eltévedve a plüss Jégkorszakos, Spongya Bobos, Minyonos figurák és lufik rengetegében… de még így is volt kezemben plüss R2 meg plüss Yoda, illetve Star Wars, DC illetve Star Trek sakk készlet. Akkor vélhetően órákat eltölthettem volna a Hollywood Múzeumban – így viszont csak az utcán kiállított gengszter filmek kellékeink szolgáló autókat csodáltam mg, no meg a tipikus utcadíszletnek felállított csak homlokzat házakat…

A Movie Park Germany azonban nem csak ezért volt sokkal jobb élmény. Eleve már a 40 hektáros területtel nagyobb, mint előző napi társa, de ez egyben azt is eredményezi, hogy sokkal átláthatóbb, szellősebb, kényelmesebb az egész. Látogatók számában nem nagyon marad el (2014-ben 1,3 millióan látogattak el ide), de az embernek sokkal komfortosabbnak érzése van, miközben várakozik. Az első napunkon még kicsit nagyobb volt a nyomás – viszont a második nap minden tekintetbe ajándék volt: az ingyenjeggyel visszamenve, péntek délelőtt nem volt sorbanállás!!! Vélhetően évzárók voltak az iskolákban, mert a kisgyermekes családokon kívül alig lézengett valaki – a csütörtök délelőtti 25-30 perces, majd az esti 15-20 perces várakozási idő majdnem mindenhol 5 perc alá csökkent. Képzelhetitek, brutális izomlázzal, 17 óra parkozással a lábunkban hulla fáradtan hogy rohantunk egyik hullámvasúttól a másikig…





A parkba belépve egy filmtekercset imitáló logó fogad, amiből egy T alakú utca vezet a park mélyébe. Ez egy totál autentikus New Yorki utcarészlet, boltokkal, némi játékkal: a T egyik végében aztán a Nickland nevű gyermekrészleg kapott helyet (LOL: van, aki ezeken is összeszarná magát), míg a másik végében egy The Old West nevű felnőtt központ terpeszkedik. A fő attrakciók, amiket kipróbáltunk, itt voltak, mint ahogy itt gyűjtöttük össze a fényképgyűjteményünk döntő többségét is. Apropó: míg a Phantasialandban mindösszesen 2 db családi hullámvasutas kép vásárlására volt lehetőség, itt valami különleges okból 7 darabot is vettünk: majdnem mindenen volt fényképeszkedés, sőt a kóddal netről is le lehetett tölteni itthonra – a lépcsőház fala egész szépen formálódik a különböző parkok különböző pillanataival. Amik nagy részén én vagy kamerát tartok a kezemben, vagy épp teli torokból üvöltök a lejtőn… mint például az alábbiakon.


The Bandit

Azért ezzel kezdem, mert önmagában egy fa hullámvasút léte mindig igazi unicum egy parkban. Talán mérete, szerkezete, viszonylag ingerszegény menete miatt ritkábban építenek ilyet, így ahol van, az mindig kiemelt figyelmet érdemel: jómagam is a pesti bohóc hullámvasútat leszámítva egyedül a Heide Park Colossusán ültem eddig. Nos, a Bandit Németország legrégebbi fa hullámvasútja, de még így is csak 1999-ben épült (szemben a mi 1924-es Hullámvasútunkkal). 28 méteres magasságával nem egy csúcstartó, sőt az aranyfogat is kirázza az emberből – mégis van egy különleges élménye a gigantikus faszerkezet közepén száguldozni. Háromszor…






MZ Xpress

Hehe… Xpress… rögtön kedvenc filmes oldalunkra gondoltam, mikor megláttam a nevét. A szerkezet a Vekoma cég SLC (689m standard) típusának egy példánya, épp ezért az égvilágon semmi különleges nincs benne: pontosan ugyanez van a Heide Parkban Limit néven, illetve Gardalandban Blue Tornado néven. 33,3 méter magas, láblógatós, 5-ször átforduló hullámvasút… semmi extra.






Van Helsing’ Factory

Nem úgy, mint ez!!! Ez zseniális volt! 2011-ben adták át, elvileg horror vasútként kéne funkcionálnia – de semmi félelmetes nincs benne. Hacsak az nem, hogy a menet jó része koromsötétben megy, a fényt csupán némi bevillanó vámpír hologramm adja… de nem is ez a lényeg. Eszméletlen jó a pályavezetése, az egész vasút csak 8 méter magasra szárnyal (egy épület belsejében), de olyan sebességgel kanyarog az iszonyat trükkös pályán, hogy élmény volt végigülni. A 4 g azért nem hazudik, a másnapi gyér látogató számnak köszönhetően háromszor is meglovagoltuk… ja, és kifelé menet láttam életem első vidámparkos hányás tócsáját… én nem értem, ezt hogy lehetett itt, ezen, de hát minek ül fel rá az, aki nem bírja. Ugye…






Jimmy Neutron's Atomic Flyer

Na, ilyet se láttam még... bébi láblógatós hullámvasút. Komolyan: kezdőknek ideális, se nem túl magas (13 m), se nem túl gyors, és át sem fordít: nem csoda, hogy 6-8 éves gyerekek ültek rajta…






Mission to Mars

A Vekoma cég junior terméke: igazi dedó. Kisfiam meg is jegyezte, olyan, mint ha bucsu lenne…






Ghost Chasers

Ez már egy kicsit komolyabb, de ebben sincs semmi extra: minden park elengedhetetlen kelléke a Wild Maus típúsú mobil hullámvasút. Korábban egyébként Tom és Jerry dizájnja volt, gondolom a jogdíja miatt lett most más… annyi előnye van, hogy le tudtam videózni.






The High Fall


Szabadesés torony, 60 méterről. Nem is lenne ebben semmi rendkívüli, ha a 60 méteres magasságon nem döntenék ki az ülést 15 fokban… komolyan, megijedtem. Ilyet még nem éltem át, hogy nem simán ülve zuhanok, hanem kicsit előredőlve: maximális bizalmat kíván az ilyen szerkezet. Bár… a fene tudja. Ott fenn már mindegy. A bizalom megvolt, mert a feleségemet is felcsábítottam rá, miközben a két gyerek lenn várt minket. Fiatalság, bolondság…






Bermuda Triangle: Alien Encounter


Először azt hittem, valami köze lesz az Alien franchise-hoz, de aztán nem: egy sima idegen megszállásos, kis idegen tudósok díszletei között kalandozó vizes hullámvasút – ami brutálisan eláztat. Az első felhúzás után, egy vulkán díszlet belsejében, teljesen váratlanul, koromsötétben csúsztatnak le, ami után két vödörnyi víz zúdul a hajóba. Állat. A másik különleges pontja az utolsó lejtő előtt volt, amikor is kiérünk a szabadba: olyan forró és magas páratartalmú ködöt csinálnak, amiben alig kaptunk levegőt. A gyerek rá akart venni, hogy a hazaút előtt menjünk még rajt, de nem volt kedvem tökig vizesen vezetni 1200 kilométert…






Dora’s Big River Adventure

A másik beöntéses mutatvány. A bébirészlegen van, a 13 éteres magassága talán nem is túl nagy, viszont iszonyat nagyot csobban.






Mystery River

Megnyitáskor még Végtelen történetnek hívták, később nevezték át: teljesen kellemes családi csónakázás a különféle díszletek és effektek között. Szeressük mink az ilyesmit…






Crazy Surfer

Erről megint nem nagyon tudok mit írni, tessék megnézni a videót: tipikus bucsui dolog… viszont tök jó.






Kb. ennyi a fontos. Ezek mellett még voltunk néhány apróbb pörgettyűn, vasúton, szimulátorban, stb… ahogy mondtam, itt több mindenre volt idő. Mondjuk, ha tudtam volna, mi vár rám hazafelé, lehet még maradok, mert úgyis mindegy lett volna… ugyanis a fél 3-as indulással elvileg simán itthon lettünk volna fél egy, egy körül. Ha minden jól ment volna, simán belefért volna a gyerek kedvéért tett 200 km-es alagútnéző kerülő – de nem ment simán. A gondok már a dortmundi szakaszon kezdődtek, mikor is olyan brutális forgalom volt, hogy 100 km/h-s átlaggal mentem a pályán, két órán át. Jobbra tartás smafu, minden seggfej benn bóklászott a belső sávban. Útépítés, lezárás, 2 méteres sávszélesség állandóan: bazzeg, ezeknek van egy jó pályájuk aztán szétbontják. Füvet nyírni nem tudnak, tök gondozatlannak tűnik az egész, az elválasztó sávban másfél méteres gaz van. De ez még semmi: 23:15-től Passaunál megállt az élet: két óra alatt tettünk meg 12 kilométert. A közlekedési hírekben végig ennek a feléről beszéltek, s miután ekkor már 8 és fél órája autóban ültünk, kissé megviselt a dolog. Totál káosz az egész, nem is értem, hogy ekkora forgalmú pontokon miért nem tudják átvezetni a szembejövő sávba a forgalmat, ahogy szokták… nem bazzeg, itt a két sávot leszűkítették egyre. Kibaszott idióták. Az sem derített túlságosan jobb kedvre, hogy közben tízpercenként mondták be, hogy Németország területén mi a helyzet a pályákon. Először ember volt a pályán. Aztán gumi, majd fémdarab. Aztán két szellemautó, azaz két bolond, aki szembe megy a forgalommal. Ekkor jegyeztem mg, hogy már csak állat kellene – és lőn: hamarosan bemondták, hogy állatok vannak a pályán. Komolyan, már tényleg csak az idegenek hiányoztak a német éjszakából.

Leszámítva a röhejes közlekedési körülményeket, összességében qrva jó volt. Húzós, de qrva jó. Ja és láttam két pálya mellet sétáló menekültet odafelé, megy parkolóban imádkozó muszlimot is. No komment…




.