Niwrok írásai 1.0

.
A szerencseforgató / The Cooler


Ha már Wayne Kramer több filmje is előkerült mostanában, úgy gondoltam, hogy az írások és az emlegetések sorából ne maradjon ki az a film sem, ami meghozta neki a nemzetközi elismerést, hogy a többi filmje (nekem úgy tűnik, az érzékeny területekre taposás miatt) ugyanilyen gyorsan el is vegye azt. Ez lenne a The Cooler, ami a már többször kritizált kritikusi vélemények (Rotten) szerint egyedüliként ajánlható emberi fogyasztásra Kramer filmjei közül, míg a többit esetleg csak közepesnek (Running Scared: 40%), vagy éppen ipari hulladéknak (Crossing Over: 16%; Pawn Shop Chronicles: 12%) tartják. A The Cooler volt Kramer első filmje, már ha a Blazelandet, valami zombis-csöcsös rockmusicalt nem számolom, aminek az amatőrségét talán az a szerintem mókás körülmény mutatja leginkább, hogy a pár VHS-en fellelhető kópiát állítólag Kramer egyik szekrényének mélyén lenne érdemes keresni, a stábtagok pedig az imdb-n keresik egymást, némelyikük pedig azt sem tudta, hogy befejezték a filmet. Na, de ennyit Kramerről.

A The Cooler központi alakja Bernie, aki olyan szinten lúzer, annyira szerencsétlen, hogy konkrétan ez a munkája: az egyik vegasi kaszinó azért fizeti a fickót, hogy sétáljon körbe-körbe a teremben, és ha valamelyik asztalnál már túl sokat nyertek vagy valakinek túl hosszú, a banknak már komoly veszteséget okozó szerencsesorozata van, akkor Bernie csak odaáll... és huss!, Bernie kisugárzása fekete lyukként nyeli el a legkisebb szerencsét is. Persze ez a "tehetsége" garancia a magánéleti kudarcaira is, a pozitív változás reménye nélkül vegetálva tengeti napjait, és várja, hogy a szerződése a kaszinó tulajdonosával, Shelly-vel lejárjon, hogy végre eltűnhessen Vegasból. Csakhogy alig egy héttel a vágyott határidő előtt több irányból is elkezd Bernie-re mosolyogni a szerencse: felbukkan a rég nem látott fia az állapotos menyasszonyával, és talán javíthatnak valamit a megromlott kapcsolatukon, a kaszinó egyik pincérnője (Natalie) pedig kezdi megkedvelni Bernie-t, amiből rövid idő alatt szerelem lesz. A fordulat azonban "nem várt" mellékhatással is jár, és Bernie boldogságával párhuzamosan a képessége is megváltozik, ő lesz a két lábon járó szerencse, az emiatt elfolyó százezrek pedig a lehető legrosszabbkor jönnek a régivágású Shelly-nek, akinek a pozicióját kezdi megingatni pár, a kaszinójára ácsingózó, feltörekvő "üzletember".

Ahogy látszik, itt azért az olyan témákra nem kell számítani, mint a xenofóbia és az előítéletek, ez nem is lehet igazán elvárás egy romantikus drámától, hangulatban, különleges és jól kitalált karakterekben és erőszakban azonban -szokás szerint- nincs hiány. Hiába tudom persze, hogy sok utolérhetetlen film dolgozta fel a vegasi kaszinók világát és kapcsolatukat az alvilággal, de talán kevesebb van abból, ami nem Vegas "aranykoráról", hanem az attól való távolodásról, a kommerszebbé válásról és az elsekélyesedésről szól. A filmbeli Vegas Shelley szerint már csak egy Disneyland, az ő kaszinóját, a Shangri Lat viszont az elavult dizájnjával, felfogásával, és a kiöregedett, heroinista énekesével viszont a többiek tartják múzeumnak, zárványnak a fejlődés útjában. Így aztán Shellynek egyszerre kell fenntartania a szálakat a kezében tartó gengszter látszatát, miközben riválisai ki akarják húzni alóla a kaszinó szőnyegét, és emellett Bernie távozását, majd "pálfordulását" már szinte árulásnak tekinti... a kettős veszteség árnyékában pedig Alec Baldwin olyat alakított, ami Oscar- és Golden Globe-jelölést ért neki. Nekem mondjuk William H. Macy és Maria Bello (neki szintén kijutott a Golden Globe nominálásból) játéka jobban tetszett, de az biztos, hogy a fakuló kaszinófények és Shelly alakjában megjelenő állandó fenyegetés nélkül kevésbé lett volna mindez hatásos.

A hangulat mellett a film sokat épít a karakterekre és a köztük levő viszonyokra, és ebben Bernie kiválóan teljesít. Ahogy apró trükkökkel érzékeltetik, hogy a fickó mekkora egy csődtömeg, az remek. Olvastam az imdb-n, hogy Bernie figurájához három garnitúra öltönyt gyártottak, más-más méretben, és attól függően vetették fel azokat Macyvel, hogy Bernie hol volt éppen a mázli-tengelyen. Van egy hasoló játék a kávétejszínnel is, az is jópofa, de rögtön az első alkalommal tetszett, amikor még a néző semmit sem tud Bernieről, hogy ahogy elsétál az örömittas kurjongatásoktól hangos rulettasztal mellett, egy pillanatra lassítva megsimítja az asztalt, és távoztában már csalódott sóhajok kísérik. Érződik itt-ott a rendezői tapasztalatlanság, mondjuk a film ütemében vagy pár jelenet homályosságában, de a stílusjegyek részben kárpótoltak ezért. Tetszett például a finom humor, ahogy a bosszúállást felvezették Bernie és Natalie kis revansával a zajos szomszéd felé, hogy később ugyanakkorát üssön más bosszúk csontrepesztő brutalitása, és ezzel le is fedtem a film két-három csúcspontját, a finálét kivéve.


8/10
.

Niwrok írta:

.
A szerencseforgató / The Cooler


8/10
.

Kicsit Coctailos ez a kép, nem??? Vagy csak én látom úgy?

Azt hiszem, ezt a filmet kihagyom. Istenigazából sosem vonzott maga Vegas és a kaszinók (filmes) világa, ebbe beleképzelni ezt a romantikus kis történetet ezzel a lúzerrel... hmmm... nem igazán vonz.

Az írás mindazonáltal csábító.

R2-D2 írta:

A szerencseforgató / The Cooler

Kicsit Coctailos ez a kép, nem??? Vagy csak én látom úgy?

Gondolom a neonhatás és a betűstílus miatt .
.

Niwrok írta:

Gondolom a neonhatás és a betűstílus miatt .
.

Pontosan

Egy másik fórumon belefutottam egy thread-be, ahol szintén az Edge of Tomorrow végén történteket fejtegették a kommentelők, és elég érdekes téziseket alkottak. Alant spoiler-ben, ott mire is jutottak a film kapcsán.

Kommentelő 1:

Spoiler:

Kommentelő 2:

Spoiler:

Weide írta:

Egy másik fórumon belefutottam egy thread-be, ahol szintén az Edge of Tomorrow végén történteket fejtegették a kommentelők, és elég érdekes téziseket alkottak. Alant spoiler-ben, ott mire is jutottak a film kapcsán.

Kommentelő 1:

Spoiler:

Kommentelő 2:

Spoiler:

Nem lenne rossz tipp, ha nem lenne benne az az "apró bibi", amit Kommentelő No.2. észrevételez.

Spoiler:

.

Niwrok írta:

Nem lenne rossz tipp, ha nem lenne benne az az "apró bibi", amit Kommentelő No.2. észrevételez.

Én is feltettem neki a kérdést, hogy akkor mi is történt a Louvre alatt, és minek is örültek az emberek.

Kommentelő 1:

Spoiler:

Látom én is benne a hibát, de eddig talán nekem ez a teória tetszik a leginkább, mivel valamennyire vissza lehet vezetni a film előzményeire. Talán jobban is illeszkedik a film -általam elvárt- hangulatához, illetve az indokolatlan happy end-et is tovább árnyalja.

Mindenesetre nem akarok újra meg újra visszakanyarodni a témához, így is szerintem többet törtük rajta a fejünket, mint a forgatókönyvírók, csak gondoltam megosztom azt az elképzelést, ami eddig a leginkább tetszett.

Niwrok írta:

Továbbá Cage veteránságára sem számolnék annyira, mert oké, hogy megtanulta kezelni az exoskeletont, de a tudása annak az egy harci helyzetnek az ismétlésére korlátozódik, ami édeskevés.

Ezzel maximálisan egyetértek, ilyen téren szerintem is túlmisztifikálta Cage tapasztalatát és adottságait.

Niwrok írta:

Spoiler:

.

Pontosan. Ráadásul felvetődik az a kérdés is - ha nem is feltétlenül ehhez az eseményhez kapcsolódva - hogy:

Spoiler:

Weide írta:

Látom én is benne a hibát, de eddig talán nekem ez a teória tetszik a leginkább, mivel valamennyire vissza lehet vezetni a film előzményeire. Talán jobban is illeszkedik a film -általam elvárt- hangulatához, illetve az indokolatlan happy end-et is tovább árnyalja.

Mindenesetre nem akarok újra meg újra visszakanyarodni a témához, így is szerintem többet törtük rajta a fejünket, mint a forgatókönyvírók, csak gondoltam megosztom azt az elképzelést, ami eddig a leginkább tetszett.

.

Ezzel én egyre inkább úgy vagyok, hogy szimplán betudom az írók idiótaságának és

Spoiler:

.

R2-D2 írta:

Ezzel én egyre inkább úgy vagyok, hogy szimplán betudom az írók idiótaságának és

Spoiler:

.

Még abban reménykedek, hátha kapunk a BD extrái közé egy Alternate Endings menüpontot. Ami talán közelebb fog elhelyezkedni az elvárásainkhoz.

R2-D2 írta:

Pontosan. Ráadásul felvetődik az a kérdés is - ha nem is feltétlenül ehhez az eseményhez kapcsolódva - hogy:

Spoiler:

Spoiler:

R2-D2 írta:

Ezzel én egyre inkább úgy vagyok, hogy szimplán betudom az írók idiótaságának és

Spoiler:

Én ezt mondtam elsőre is , de azért csak összejött itt egy bár sornyi fejtegetés .
.

.
Transz


Danny Boyle tavalyi műkincsrablós thrillere egy ellopott festmény körül kavarog, de egy festmény ugyanakkor szépen ki is fejezi a film lényegét: ahogy a művész több réteget fest a vászonra, úgy a Transz is ezen rétegek összhangjából adja ki a teljes képet.

A legfelső réteg maga a heist-movie izgalma és feszültsége, aminek már rögtön az eleje remek, ahogy Simon, egy fiatal kikiáltó narrációjával betekintést nyerünk az árverések biztonsági rendszerének múltjába és jelenébe... hogy ez a rendszer rögtön meg is bukjon. A kimunkált képrablási tervbe azonban hiba csúszik, és hirtelen a fejbevert Simon lesz az események kulcsa,  akit hiába rabolnak ki és kínoznak meg a tolvajok, nem emlékszik a rablás során történtekre, és végső lehetőségként fordulnak a hipnoterápiához (Elizabeth). Még mindig lélegzetelállítónak találtam ezt a réteget, az apró, igazából csak a néző elől elhallgatott dolgokkal jól fenn tudja tartani a film a feszültséget, melynek csúcspontja nálam az volt, ahogy Simon "lebukott" Elizabeth előtt, a nő meg nyomozni kezdett, és próbált segítőként fellépni... az a cetlis jelenet kiváló volt. Az teszi igazából kiszámíthatatlanná, és hosszú ideig pörgőssé a filmet, hogy folyamatosan változnak a hatalmi pozíciók, mert elsőre mindenki biztosra veszi, hogy a tolvaj, Franck irányít, de ahogy Simon elméjéből egyre több információ kerül elő, a tudás Elizabeth felé billenti a mérleget, de aztán kiderül, hogy Simon is tartogat még meglepetéseket. Sajnos azonban bármilyen jó is a felvezetés, a végére túl kaotikus lett, nekem öncélúan erőszakos és feleslegesen túlbonyolított, részben azért, mert ezzel idomult a másodikként "rákent" réteghez.

A felszín alatt van Simon tudatalattija, ahova a festmény lelőhelye el van ásva, és aminek az eszköze a hipnózis maga, és az ennek, meg a kapcsolódó események nyomán keletkező hallucinációk. Mivel ez a réteg is sok nyomot rejt a rablásról, sok apróságnak csak később lesz értelme, és tartogat egy "WTF?!" meg egy idő előtt ellőtt csavart, így itt is lesz bőven elég gondolkodni- meg izgulni való. Főleg, mert ahogy Franck fegyvere a pisztoly, úgy Elizabeth az itt megszerzett tudásával próbálhat egyáltalán a többiek fölé kerekedni... és éppen ez adja az egyik legnagyobb meglepetést a filmben, hogy miközben a nő a kép rejteke után kutat Simon elméjében, valami egészen mást is talál ott, ami még egy réteggel lejjebb visz a filmben.

Ez pedig nem is a filmhez magához kapcsolódik igazán, inkább egy filozófiai-pszichológiai értekezés arról, hogy az ember viselkedését, gondolkodását mennyire határozzák meg azok a tapasztalatok, amiket emlékként megőrzött, vagy éppen amiket elfelejtett. Hogy milyen -akár megmagyarázhatatlan- kényszerítő erő tud lenni egy ilyen emlék. Hogy az ember mennyire foglya, rabszolgája a saját tudatának, és mennyire éljük meg valóságosnak, ami az elménkben van... Vannak persze ennek és a szuggessziónak olyan mókás formái, mint a Szemfényvesztőkben az "Állj!", vagy ahogy valaki hipnózis hatására tyúkként kezd kárálni, de azért pont a Transz mutatja meg ennek "sötét oldalát", hogy valakivel elképzeltetni, hogy halálos veszélyben, a számára legfélelmetesebb helyzet közepén van, az kellő fogékonyság-kiszolgáltatottság esetén olyan pánikreakciókat is kiválthat az alanyból, mintha tényleg abban lenne. Nem véletlen, hogy már elsőre is úgy fogalmaztam meg a Transzt, hogy "Danny Boyle csinált egy kurvajó Eredetet, csak scifi-akció helyett erotikus-műkincsrablásos thrillerbe csomagolta a témát."...

És ha más csomagolás. Rég láttam olyan thrillert, ami ennyire egységes és kifinomult képi világgal rendelkezik. Nagyon tetszettek az éles kontúrok és színek alkalmazása, meg minimalista, szögletes dizájn, a sok tükröződő felület, amivel jó kontrasztot alkotnak a hipnotikus hallucinációk homályossága, azok sötét tónusai, vagy éppen az olyan természetközeli képek, mint a francia vidéken autókázás. Ehhez jön a remek színészgárda, az élén ezúttal is talán James McAvoy-jal, és csak utána jön Rosario Dawson távolságtartó terapeutaként... kezdetben.

Ha felvonásokra kéne osztanom a filmet, akkor azt mondanám, hogy az első tökéletes, a középső utólag kap értelmet, de folyamatában zavaros, olykor értelmetlen vagy egyszerűen csak unalmas (de ez végülis a hipnózisban töltött szakaszok miatt adja magát...), a harmadiknak pedig még megbocsátható lenne, hogy mint a bűvész huzigálja elő az újabb és újabb szálakat és fordulatokat még az epilógusban is, de a túlnyújtott hirig nem igazán tetszett a végén. Ritkán mondok ilyet, de azt hiszem, a kevesebb ezúttal több lett volna.

És hogy ne hagyjam ki: van benne premier plán pina is ... de ha azt akarok látni (még ha nem is ilyen híreset), akkor más műfajú filmeket nézek .


8/10
.

Niwrok írta:

.
Transz

8/10
.

Azért jó, hogyha beütjük a keresőbe a Transzot, három 80%-os értékelést dob ki, de mindegyik más nézőpontból van.

Egyébként majd egy év távlatából elsősorban a pinára emlékszem belőle - ha évek múltán majd újranézem egyszer, nagy része csupa újdonság lesz.

R2-D2 írta:

Niwrok írta:

.
Transz
8/10

Azért jó, hogyha beütjük a keresőbe a Transzot, három 80%-os értékelést dob ki, de mindegyik más nézőpontból van.
Egyébként majd egy év távlatából elsősorban a pinára emlékszem belőle - ha évek múltán majd újranézem egyszer, nagy része csupa újdonság lesz.

Ez utóbbi annyira nem lep meg, már csak azért sem, mert az írásodról nekem is annak eredeti alcíme maradt meg: "Film a szőrös és a szőrtelen ***-ról" .

A legnagyobb csavar egyébként nekem ezúttal is az volt -mivel a másik csavart már a közepén a piros autós látomás nagyrészt elárulta-, hogy...

Spoiler:

.

R2-D2 írta:

Egyébként majd egy év távlatából elsősorban a pinára emlékszem belőle - ha évek múltán majd újranézem egyszer, nagy része csupa újdonság lesz.

Kivéve a pina az mindig ott van és lesz! Azt nem lehet elfelejteni csak a bozon kamu volt! Tök jó, hogy az origofilm-nél ilyeneket lehet megtudni de többet aligha!

Weide igen más filmet ajánlok én is ha arra kíváncsi az ember főleg ha nevetni akar mert ami azokban a filmekben megy párbeszéd meg cselekmény(mármint nem az akció) az nagy poénbomba!

Mr. White írta:

Weide igen más filmet ajánlok én is ha arra kíváncsi az ember főleg ha nevetni akar mert ami azokban a filmekben megy párbeszéd meg cselekmény(mármint nem az akció) az nagy poénbomba!

Ajánlj csak, elvégre van saját topikod!

Amúgy visszatérve Rosario örömlyukára, emlékszem, Xpress-en is jöttek a jobbnál jobb kritikák meg elmélkedések a filmről, de valamiért az összes beszélgetés vége ebben csúcsosodott ki. Amúgy jó film volt ez, lassan ezt is be kéne húzni kéken.