Niwrok írásai 1.0

Edge of Tomorrow

Weide írta:

Összességében tetszett, az általatok felvonultatott kérdésekre is többnyire vagy találtam választ, vagy megelégedtem annyival, amennyit a film is méltóztatott közölni, és nem is éreztem iránta késztetést, hogy jobban belemélyedjek, egyetlen egy kivétellel: A film vége egyszerűen faszság

Ebben nincs nagy vita köztünk. Számomra is a napnál is világosabb, hogy semmi hátsó, mident elsöprő okos dolog nincs a háttérben, szimplán az egyszerű álomgyári finálé. A mi jóindulatunkon, filmet szeretni akarásunkon múlik csak, hogy próbáljuk a faszságot is kimagyarázni.

Weide írta:

Amúgy Cage frontvonalba helyezésének szempontjából a film jól működött, bár maga az aktus nem lett rendesen elmagyarázva, de én simán úgy vettem, hogy mint a katonai média egyik fő embere, egyszerűen ott kellett lennie a frontvonalon, hogy a tudósítása megfelelő legyen. Azok után, hogy kvázi megfenyegette Brigham-et, meg bunkó, tirpák módon próbált kibújni a felelőssége alól vezetett oda, hogy nem egy médiacsapattal küldték ki a frontra, hanem berakták a kopaszok közé. Ennyi.

Ezt én is így gondolom, szerintem is ennek van legnagyobb valószínűsége. Már ha itt is nem akarunk különféle elméleteket gyártani...   

Weide írta:

A film szempontjából viszont kurva jól működött ez a csavar, mert így tényleg láthattuk, hogyan válik egy nyápic, beijedt katonából egy veterán, aki aztán halomra képes ölni az ellent. Ez tetszett, Cage fejlődése és átalakulása volt számomra a film csúcspontja. ...

Ehhez nincs mit hozzátennem, egyetértek.   

Weide írta:

... viszont a maradék részével tényleg meg vagyok elégedve, látványos, élvezhető, pörgős, sőt, valamennyire újszerű is volt, nyári blockbuster-ként pedig abszolút jól teljesített.

Niwrok: Az a hájas segg nem volt annyira vészes, sőt, poénforrásként is nagyon működött, szóval szerencsére nem sokkolt le teljesen.

Számomra ez a "maradék" (ami azért a mozi gerince) rész volt annyira jó, hogy eddig az idei termésből dobogós legyen.

Weide írta:

a poénok nagyon jól ültek, jól voltak időzítve, nálam az összes célba is talált, párszor hangosan felröhögtem.

Ha azok nem lettek volna, biztos bealszok rajta. Nálam is a kémia meg a hihetőség hiánya (ami a vicces részek ellenére megoldható lehetett volna) plusz a mélységtelenség vagy súlytalanság vagy nemtommi okozta a filmmel szembeni közömbösséget. Mint amikor egy átlagnál talán valamivel jobb stand-upos felmegy a színpadra, de olyan sztorikat ad elő, amik vagy nem érdekelnek, vagy az előadásmód nem jön be, de azért néha elheherészed magad. Kb. ennyi volt nálam ez a film.

Niwrok írta:

.
Zero Dark Thirty - A Bin Laden hajsza

8/10
.

Nem rajongok Bigelow filmjeiért, talán csak a Holtpont tetszett igazán tőle. Valahogy ebben a filmben totál nem hittem el a női karaktert, helyette inkább az motoszkált a fejemben, hogy a női rendezőnek ezúttal női főhős kellett, a zsebben lévő Oscar után már nem kellett pasival operálni a főszerepben, kikerülve a hímsovinizmust, jöhet Jessica, aki az előző film sztorijához képest egy sokkal nagyobb misszióra hivatott.
A hármas taglalásodból nekem is az első volt a leggázabb, amiben tudatosítani akarják, hogy miért is akartak filmet készíteni erről, pontosabban, hogy miért így. Nekem a középső rész tetszett a legjobban, a tényfeltárás, a nyomozás, amiben ha átkereszteljük a célszemélyt, bármelyik másik filmben ugyanolyan jól működhetne. A vége is jól mutat kétségtelen, csak mivel másképp gondolom a valóságos Bin Laden-sztorit, ezért azt annyira nem tudtam komolyan venni. Mások pl. a Schindler listájával vannak így, ez van.

.
A szerencseforgató / The Cooler


Ha már Wayne Kramer több filmje is előkerült mostanában, úgy gondoltam, hogy az írások és az emlegetések sorából ne maradjon ki az a film sem, ami meghozta neki a nemzetközi elismerést, hogy a többi filmje (nekem úgy tűnik, az érzékeny területekre taposás miatt) ugyanilyen gyorsan el is vegye azt. Ez lenne a The Cooler, ami a már többször kritizált kritikusi vélemények (Rotten) szerint egyedüliként ajánlható emberi fogyasztásra Kramer filmjei közül, míg a többit esetleg csak közepesnek (Running Scared: 40%), vagy éppen ipari hulladéknak (Crossing Over: 16%; Pawn Shop Chronicles: 12%) tartják. A The Cooler volt Kramer első filmje, már ha a Blazelandet, valami zombis-csöcsös rockmusicalt nem számolom, aminek az amatőrségét talán az a szerintem mókás körülmény mutatja leginkább, hogy a pár VHS-en fellelhető kópiát állítólag Kramer egyik szekrényének mélyén lenne érdemes keresni, a stábtagok pedig az imdb-n keresik egymást, némelyikük pedig azt sem tudta, hogy befejezték a filmet. Na, de ennyit Kramerről.

A The Cooler központi alakja Bernie, aki olyan szinten lúzer, annyira szerencsétlen, hogy konkrétan ez a munkája: az egyik vegasi kaszinó azért fizeti a fickót, hogy sétáljon körbe-körbe a teremben, és ha valamelyik asztalnál már túl sokat nyertek vagy valakinek túl hosszú, a banknak már komoly veszteséget okozó szerencsesorozata van, akkor Bernie csak odaáll... és huss!, Bernie kisugárzása fekete lyukként nyeli el a legkisebb szerencsét is. Persze ez a "tehetsége" garancia a magánéleti kudarcaira is, a pozitív változás reménye nélkül vegetálva tengeti napjait, és várja, hogy a szerződése a kaszinó tulajdonosával, Shelly-vel lejárjon, hogy végre eltűnhessen Vegasból. Csakhogy alig egy héttel a vágyott határidő előtt több irányból is elkezd Bernie-re mosolyogni a szerencse: felbukkan a rég nem látott fia az állapotos menyasszonyával, és talán javíthatnak valamit a megromlott kapcsolatukon, a kaszinó egyik pincérnője (Natalie) pedig kezdi megkedvelni Bernie-t, amiből rövid idő alatt szerelem lesz. A fordulat azonban "nem várt" mellékhatással is jár, és Bernie boldogságával párhuzamosan a képessége is megváltozik, ő lesz a két lábon járó szerencse, az emiatt elfolyó százezrek pedig a lehető legrosszabbkor jönnek a régivágású Shelly-nek, akinek a pozicióját kezdi megingatni pár, a kaszinójára ácsingózó, feltörekvő "üzletember".

Ahogy látszik, itt azért az olyan témákra nem kell számítani, mint a xenofóbia és az előítéletek, ez nem is lehet igazán elvárás egy romantikus drámától, hangulatban, különleges és jól kitalált karakterekben és erőszakban azonban -szokás szerint- nincs hiány. Hiába tudom persze, hogy sok utolérhetetlen film dolgozta fel a vegasi kaszinók világát és kapcsolatukat az alvilággal, de talán kevesebb van abból, ami nem Vegas "aranykoráról", hanem az attól való távolodásról, a kommerszebbé válásról és az elsekélyesedésről szól. A filmbeli Vegas Shelley szerint már csak egy Disneyland, az ő kaszinóját, a Shangri Lat viszont az elavult dizájnjával, felfogásával, és a kiöregedett, heroinista énekesével viszont a többiek tartják múzeumnak, zárványnak a fejlődés útjában. Így aztán Shellynek egyszerre kell fenntartania a szálakat a kezében tartó gengszter látszatát, miközben riválisai ki akarják húzni alóla a kaszinó szőnyegét, és emellett Bernie távozását, majd "pálfordulását" már szinte árulásnak tekinti... a kettős veszteség árnyékában pedig Alec Baldwin olyat alakított, ami Oscar- és Golden Globe-jelölést ért neki. Nekem mondjuk William H. Macy és Maria Bello (neki szintén kijutott a Golden Globe nominálásból) játéka jobban tetszett, de az biztos, hogy a fakuló kaszinófények és Shelly alakjában megjelenő állandó fenyegetés nélkül kevésbé lett volna mindez hatásos.

A hangulat mellett a film sokat épít a karakterekre és a köztük levő viszonyokra, és ebben Bernie kiválóan teljesít. Ahogy apró trükkökkel érzékeltetik, hogy a fickó mekkora egy csődtömeg, az remek. Olvastam az imdb-n, hogy Bernie figurájához három garnitúra öltönyt gyártottak, más-más méretben, és attól függően vetették fel azokat Macyvel, hogy Bernie hol volt éppen a mázli-tengelyen. Van egy hasoló játék a kávétejszínnel is, az is jópofa, de rögtön az első alkalommal tetszett, amikor még a néző semmit sem tud Bernieről, hogy ahogy elsétál az örömittas kurjongatásoktól hangos rulettasztal mellett, egy pillanatra lassítva megsimítja az asztalt, és távoztában már csalódott sóhajok kísérik. Érződik itt-ott a rendezői tapasztalatlanság, mondjuk a film ütemében vagy pár jelenet homályosságában, de a stílusjegyek részben kárpótoltak ezért. Tetszett például a finom humor, ahogy a bosszúállást felvezették Bernie és Natalie kis revansával a zajos szomszéd felé, hogy később ugyanakkorát üssön más bosszúk csontrepesztő brutalitása, és ezzel le is fedtem a film két-három csúcspontját, a finálét kivéve.


8/10
.

Niwrok írta:

.
A szerencseforgató / The Cooler


8/10
.

Kicsit Coctailos ez a kép, nem??? Vagy csak én látom úgy?

Azt hiszem, ezt a filmet kihagyom. Istenigazából sosem vonzott maga Vegas és a kaszinók (filmes) világa, ebbe beleképzelni ezt a romantikus kis történetet ezzel a lúzerrel... hmmm... nem igazán vonz.

Az írás mindazonáltal csábító.

R2-D2 írta:

A szerencseforgató / The Cooler

Kicsit Coctailos ez a kép, nem??? Vagy csak én látom úgy?

Gondolom a neonhatás és a betűstílus miatt .
.

Niwrok írta:

Gondolom a neonhatás és a betűstílus miatt .
.

Pontosan

Egy másik fórumon belefutottam egy thread-be, ahol szintén az Edge of Tomorrow végén történteket fejtegették a kommentelők, és elég érdekes téziseket alkottak. Alant spoiler-ben, ott mire is jutottak a film kapcsán.

Kommentelő 1:

Spoiler:

Kommentelő 2:

Spoiler:

Weide írta:

Egy másik fórumon belefutottam egy thread-be, ahol szintén az Edge of Tomorrow végén történteket fejtegették a kommentelők, és elég érdekes téziseket alkottak. Alant spoiler-ben, ott mire is jutottak a film kapcsán.

Kommentelő 1:

Spoiler:

Kommentelő 2:

Spoiler:

Nem lenne rossz tipp, ha nem lenne benne az az "apró bibi", amit Kommentelő No.2. észrevételez.

Spoiler:

.

Niwrok írta:

Nem lenne rossz tipp, ha nem lenne benne az az "apró bibi", amit Kommentelő No.2. észrevételez.

Én is feltettem neki a kérdést, hogy akkor mi is történt a Louvre alatt, és minek is örültek az emberek.

Kommentelő 1:

Spoiler:

Látom én is benne a hibát, de eddig talán nekem ez a teória tetszik a leginkább, mivel valamennyire vissza lehet vezetni a film előzményeire. Talán jobban is illeszkedik a film -általam elvárt- hangulatához, illetve az indokolatlan happy end-et is tovább árnyalja.

Mindenesetre nem akarok újra meg újra visszakanyarodni a témához, így is szerintem többet törtük rajta a fejünket, mint a forgatókönyvírók, csak gondoltam megosztom azt az elképzelést, ami eddig a leginkább tetszett.

Niwrok írta:

Továbbá Cage veteránságára sem számolnék annyira, mert oké, hogy megtanulta kezelni az exoskeletont, de a tudása annak az egy harci helyzetnek az ismétlésére korlátozódik, ami édeskevés.

Ezzel maximálisan egyetértek, ilyen téren szerintem is túlmisztifikálta Cage tapasztalatát és adottságait.

Niwrok írta:

Spoiler:

.

Pontosan. Ráadásul felvetődik az a kérdés is - ha nem is feltétlenül ehhez az eseményhez kapcsolódva - hogy:

Spoiler:

Weide írta:

Látom én is benne a hibát, de eddig talán nekem ez a teória tetszik a leginkább, mivel valamennyire vissza lehet vezetni a film előzményeire. Talán jobban is illeszkedik a film -általam elvárt- hangulatához, illetve az indokolatlan happy end-et is tovább árnyalja.

Mindenesetre nem akarok újra meg újra visszakanyarodni a témához, így is szerintem többet törtük rajta a fejünket, mint a forgatókönyvírók, csak gondoltam megosztom azt az elképzelést, ami eddig a leginkább tetszett.

.

Ezzel én egyre inkább úgy vagyok, hogy szimplán betudom az írók idiótaságának és

Spoiler:

.

R2-D2 írta:

Ezzel én egyre inkább úgy vagyok, hogy szimplán betudom az írók idiótaságának és

Spoiler:

.

Még abban reménykedek, hátha kapunk a BD extrái közé egy Alternate Endings menüpontot. Ami talán közelebb fog elhelyezkedni az elvárásainkhoz.

R2-D2 írta:

Pontosan. Ráadásul felvetődik az a kérdés is - ha nem is feltétlenül ehhez az eseményhez kapcsolódva - hogy:

Spoiler:

Spoiler:

R2-D2 írta:

Ezzel én egyre inkább úgy vagyok, hogy szimplán betudom az írók idiótaságának és

Spoiler:

Én ezt mondtam elsőre is , de azért csak összejött itt egy bár sornyi fejtegetés .
.

.
Transz


Danny Boyle tavalyi műkincsrablós thrillere egy ellopott festmény körül kavarog, de egy festmény ugyanakkor szépen ki is fejezi a film lényegét: ahogy a művész több réteget fest a vászonra, úgy a Transz is ezen rétegek összhangjából adja ki a teljes képet.

A legfelső réteg maga a heist-movie izgalma és feszültsége, aminek már rögtön az eleje remek, ahogy Simon, egy fiatal kikiáltó narrációjával betekintést nyerünk az árverések biztonsági rendszerének múltjába és jelenébe... hogy ez a rendszer rögtön meg is bukjon. A kimunkált képrablási tervbe azonban hiba csúszik, és hirtelen a fejbevert Simon lesz az események kulcsa,  akit hiába rabolnak ki és kínoznak meg a tolvajok, nem emlékszik a rablás során történtekre, és végső lehetőségként fordulnak a hipnoterápiához (Elizabeth). Még mindig lélegzetelállítónak találtam ezt a réteget, az apró, igazából csak a néző elől elhallgatott dolgokkal jól fenn tudja tartani a film a feszültséget, melynek csúcspontja nálam az volt, ahogy Simon "lebukott" Elizabeth előtt, a nő meg nyomozni kezdett, és próbált segítőként fellépni... az a cetlis jelenet kiváló volt. Az teszi igazából kiszámíthatatlanná, és hosszú ideig pörgőssé a filmet, hogy folyamatosan változnak a hatalmi pozíciók, mert elsőre mindenki biztosra veszi, hogy a tolvaj, Franck irányít, de ahogy Simon elméjéből egyre több információ kerül elő, a tudás Elizabeth felé billenti a mérleget, de aztán kiderül, hogy Simon is tartogat még meglepetéseket. Sajnos azonban bármilyen jó is a felvezetés, a végére túl kaotikus lett, nekem öncélúan erőszakos és feleslegesen túlbonyolított, részben azért, mert ezzel idomult a másodikként "rákent" réteghez.

A felszín alatt van Simon tudatalattija, ahova a festmény lelőhelye el van ásva, és aminek az eszköze a hipnózis maga, és az ennek, meg a kapcsolódó események nyomán keletkező hallucinációk. Mivel ez a réteg is sok nyomot rejt a rablásról, sok apróságnak csak később lesz értelme, és tartogat egy "WTF?!" meg egy idő előtt ellőtt csavart, így itt is lesz bőven elég gondolkodni- meg izgulni való. Főleg, mert ahogy Franck fegyvere a pisztoly, úgy Elizabeth az itt megszerzett tudásával próbálhat egyáltalán a többiek fölé kerekedni... és éppen ez adja az egyik legnagyobb meglepetést a filmben, hogy miközben a nő a kép rejteke után kutat Simon elméjében, valami egészen mást is talál ott, ami még egy réteggel lejjebb visz a filmben.

Ez pedig nem is a filmhez magához kapcsolódik igazán, inkább egy filozófiai-pszichológiai értekezés arról, hogy az ember viselkedését, gondolkodását mennyire határozzák meg azok a tapasztalatok, amiket emlékként megőrzött, vagy éppen amiket elfelejtett. Hogy milyen -akár megmagyarázhatatlan- kényszerítő erő tud lenni egy ilyen emlék. Hogy az ember mennyire foglya, rabszolgája a saját tudatának, és mennyire éljük meg valóságosnak, ami az elménkben van... Vannak persze ennek és a szuggessziónak olyan mókás formái, mint a Szemfényvesztőkben az "Állj!", vagy ahogy valaki hipnózis hatására tyúkként kezd kárálni, de azért pont a Transz mutatja meg ennek "sötét oldalát", hogy valakivel elképzeltetni, hogy halálos veszélyben, a számára legfélelmetesebb helyzet közepén van, az kellő fogékonyság-kiszolgáltatottság esetén olyan pánikreakciókat is kiválthat az alanyból, mintha tényleg abban lenne. Nem véletlen, hogy már elsőre is úgy fogalmaztam meg a Transzt, hogy "Danny Boyle csinált egy kurvajó Eredetet, csak scifi-akció helyett erotikus-műkincsrablásos thrillerbe csomagolta a témát."...

És ha más csomagolás. Rég láttam olyan thrillert, ami ennyire egységes és kifinomult képi világgal rendelkezik. Nagyon tetszettek az éles kontúrok és színek alkalmazása, meg minimalista, szögletes dizájn, a sok tükröződő felület, amivel jó kontrasztot alkotnak a hipnotikus hallucinációk homályossága, azok sötét tónusai, vagy éppen az olyan természetközeli képek, mint a francia vidéken autókázás. Ehhez jön a remek színészgárda, az élén ezúttal is talán James McAvoy-jal, és csak utána jön Rosario Dawson távolságtartó terapeutaként... kezdetben.

Ha felvonásokra kéne osztanom a filmet, akkor azt mondanám, hogy az első tökéletes, a középső utólag kap értelmet, de folyamatában zavaros, olykor értelmetlen vagy egyszerűen csak unalmas (de ez végülis a hipnózisban töltött szakaszok miatt adja magát...), a harmadiknak pedig még megbocsátható lenne, hogy mint a bűvész huzigálja elő az újabb és újabb szálakat és fordulatokat még az epilógusban is, de a túlnyújtott hirig nem igazán tetszett a végén. Ritkán mondok ilyet, de azt hiszem, a kevesebb ezúttal több lett volna.

És hogy ne hagyjam ki: van benne premier plán pina is ... de ha azt akarok látni (még ha nem is ilyen híreset), akkor más műfajú filmeket nézek .


8/10
.

Niwrok írta:

.
Transz

8/10
.

Azért jó, hogyha beütjük a keresőbe a Transzot, három 80%-os értékelést dob ki, de mindegyik más nézőpontból van.

Egyébként majd egy év távlatából elsősorban a pinára emlékszem belőle - ha évek múltán majd újranézem egyszer, nagy része csupa újdonság lesz.