Filmfórum
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.


Kritikák, gondolatok a filmek világából
 
KezdőlapGalleryLegutóbbi képekKeresésRegisztrációBelépés

 

 Niwrok írásai 3.0

Go down 
3 posters
Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 7 ... 10, 11, 12, 13, 14  Next
SzerzőÜzenet
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

Niwrok írásai 3.0 - Page 12 Empty
TémanyitásTárgy: Shang-Chi és a Tíz Gyűrű legendája / Shang-Chi and the Legend of the Ten Rings   Niwrok írásai 3.0 - Page 12 EmptySzer. Szept. 08, 2021 9:15 pm

.
Shang-Chi és a Tíz Gyűrű legendája / Shang-Chi and the Legend of the Ten Rings

Niwrok írásai 3.0 - Page 12 Nrzetw10


A San Franciscoban élő, huszonéves Shaun egy szállodában dolgozik parkolófiúként. Kevés emberrel tart kapcsolatot, közelebbit leginkább csak a vele hasonló cipőben járó Katy-vel, aki egyben a munkatársa is. Bármennyi időt is töltöttek már együtt, bármennyi éjszakát buliztak vagy beszélgettek is végig, és bármennyire is fejben már az esküvőt tervezgetik Katy rokonai, a lány sok mindent nem tud Shaun múltjáról. Nem tudja például hogy Shaunnak nem is ez az igazi neve, hanem Shang-Chi, ahogy azt sem tudja, hogy a srácnak van egy húga. Nem tudja, hogy a fiú egy kiterjedt bűnszervezet, a Tíz Gyűrű vezetőjének, Xu Wenwu a fia, azt meg végképp nem, hogy a szervezet a Wenwu által birtokolt ereklyéknek köszönheti a nevét és a hatalmát, amik páratlan erővel és halhatatlansággal ruházzák fel viselőjüket. Azt sem tudja, hogy Shang anyjának, akivel Wenwu a még nagyobb hatalom hajszolása közben találkozott, amikor a legendákban szereplő Ta Lo falut kereste, szintén kalandos múltja van. De lassan mindezekre fény derül attól kezdve, amikor egyik nap munkába menet verőlegények pár fős csoportja megtámadja őket.

Bármennyire is lassan kéttucatnyi film szerepel a Marvel filmes univerzumában, az új karakterek bemutatkozó filmjeinek (amikre a Végjáték nagytakarítása után szükség is van) mindig volt egy különleges varázsa. Egyfelől egy újabb elemét mutatja meg ennek a sokszínű és komplex világnak, ugyanakkor megkönnyebbülés az, hogy az élvezetükhöz nem kell behatóan ismerni a filmek közötti összefüggéseket, tíz évre visszamenően. Ennek a filmnek sincs túl sok kapcsolódási pontja egyelőre a fő szállal, az újraalakulni készülő Bosszúállókkal, legfeljebb néha felbukkan egy-egy ismerős arc (sajnos a széria egyik leggyengébbjéből, a Vasember 3-ból is), vagy elhangoznak olyan mondatok, hogy "Ebben a világban bármikor eltűnhet az emberek fele". A Shang-Chi ezért leginkább a Marvel Netflixes sorozataira emlékeztetett (azon belül is a Daredevilre az akciók, és az Iron Fistre a mágikus legendák miatt), éppen ezért inkább úgy néztem, mint egy kis mágiával megtolt kung-fu filmet.

Aminek az eddigi Marvel-mozik korlátait elfogadva maximálisan meg is felelt. Az akciók sajnos időnként túl sötétben zajlanak, de egyébként pörgősek és kreatívak, mint amilyen a bambuszállványokon zajló hirig, vagy a mostanában nagyon népszerű buszos bunyó. A műfaj hagyományaiból eredően van wuxiás-drótköteles ugrabugra is, szerencsére nem túltolva, sőt, abszurd módon még vicces is, ahogy Wenwu és Li szerelmes pillantásokat váltanak egymás között, ahogy hatalmas karkörzésekkel és lábsöprésekkel püfölik egymást. A CGI-kassza nagyobb része viszont nem erre ment el, hanem Ta Lora. A bambuszerdőben száguldozás után ugyanis a film fejest ugrott a kínai mitológiába, és teremtett belőle egy olyan fantasy látványvilágot, amiből szívesen néztem volna többet, csak mint egy természetfilmet, utána pedig a démonok jelentette fenyegetéssel és a két óriásszörny párviadalával az akciót is rendesen megtolták. Ezek fényében minden más csak felvezetés volt (na jó, még a vizes térkép is elég ütős lett), az első és az utolsó fél óra miatt volt igazán érdemes megnézni ezt a mozit.

Néha ugyan akadnak benne üresjáratok (simán többnek éreztem, mint két óra), és az egyre infantilisebbé és gyermetegebbé váló humort is tudnám hanyagolni, de ezek nem különösebben mennek a szórakozás rovására. Az már inkább, hogy a Mandarinnal megidézték nálam az MCU egyik mélypontját, amitől Ben Kingsley összes jelenete még feleslegesebbnek tűnt, mint amilyen amúgy lett volna, hiszen ő csak mint Morris "kísérője" került be a filmbe (a Star Wars pingvinmakijai óta nem volt ennyire nyilvánvaló, hogy egy lény csak azért kerül be egy filmbe, hogy utána a Disney eláraszthassa a boltokat plüssökkel). Meg a sztorinak is voltak olyan percei, aminek minimális értelme sincs, csak az, hogy a forgatókönyv megkövetelte azt; az például szerintem gáz, hogy Katyról el kéne hinnem, egy nap gyakorlás után képes lenne leváltani Sólyomszemet, csak hogy Awkwafina egyébként jópofa karaktere a végső harcban is Shang mellett lehessen.

A Shang-Chi és a Tíz Gyűrű kb. ugyanazt tudja, mint pár éve a Fekete Párduc, csak Afrika helyett kínai háttérrel, és a csúcstechnológiás űrkristályokat is kicserélték varázslatos lényekre és legendákra. Az általam adott pontszám sem lesz más.


8/10
.

R2-D2 likes this post

Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

Niwrok írásai 3.0 - Page 12 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 3.0   Niwrok írásai 3.0 - Page 12 EmptyCsüt. Szept. 09, 2021 6:16 pm

Niwrok írta:
.
Új múlt / Reminiscence

Aminek viszont mindezt össze kéne kötnie, vagyis a sztori, az elég gyenge lábakon áll... Az egy dolog, hogy a film nehezen tud egyensúlyozni a valóság és a hihető fikció között, de legalább ennyire nem sikerült megtalálni az arányokat a dráma, a románc és a krimi között sem. Előbbi szempontjából teljesen érthető, hogy Nick állandóan a Mae-vel töltött idő boldogságába menekül vissza, csak közben alig halad a nyomozás, és nem egyszer teljesen abszurd húzásokkal kell továbblökni azokat. Különösen erőltetett ez akkor, amikor a rendőrség "véletlenül" éppen annak a fickónak az ügyével kezd foglalkozni, akinek nagyjából évek óta kómában kell lennie, vagy ahogy egy rég elfeledett szereplőnek újra fel kell bukkannia, amitől a film a végére teljes időzavarba került nálam. Miközben egyébként az sem tesz jót az Új múltnak -bármilyen látványelemekkel van is felvértezve a körítés-, hogy a nagyon szövevényesnek látszó ügy a végére elég csalódást keltő lesz, amit csak a sallangokkal próbáltak érdekesebbé tenni, mint amilyen.


6/10
.

Nekem óriási élmény (és ahogy azt vártam, pozitívum) volt látni azt a gépet, ötletet, amiről mindig is ábrándoztam: egy emlékekbe visszajuttató berendezést. Persze, a nosztalgia, miegymás... de amúgy is zseniális ötlet az egész, még ha csak egy elveszett kulcsot is kell megtalálni.

De a film sem volt rossz, tetszett a disztópia a vízzel elárasztott várossal, tetszett, ahova kifuttatták az egész sztorit, ahogy a látszólag értelmetlen szerelmi történetből kvázi egy krimi lett. Nem éreztem annyira erőltetettnek az álatalad említett szálakat és eseményeket - ha valami zavart, akkor inkább az, hogy néha nem tudtam, emlékben járok, vagy a valóságban.

Nem hibátlan, de egynek kifejezetten jó volt.

75%


.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

Niwrok írásai 3.0 - Page 12 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 3.0   Niwrok írásai 3.0 - Page 12 EmptySzer. Szept. 15, 2021 12:36 am

Niwrok írta:
.
Grom őrnagy és a Pestisdoktor / Major Grom: Plague Doctor / Майор Гром: Чумной Доктор

A Grom őrnagy éppen elég jól teremti meg a proletár szuperhősök kategóriáját ahhoz, hogy egy szórakoztató akciófilm legyen belőle. A Netflix sok más filmjéhez hasonlóan ez is olyan, mint egy sorozat pilotja, adja magát a folytatás (a stáblista utáni jelenet elő is készíti ezt), és mert a csapat összeállt, megalomán pszichopaták meg mindig lesznek, szóval csak a szándék kell már hozzá. Rajtam ne múljon...

8/10



scratch scratch scratch

Ebben most nem osztom a véleményed... peace

Nem volt rossz, de szerintem (sajnos) nem volt más, mint egy gyengébbre sikerült hollywoodi Batman utánzat, némi Guy Richie/Sherlock Holmes beütéssel megfűszerezve. Nekem most nem jött át sem a humor, sem a szórakoztató jelleg, viszont bosszantottak mindazon amerikai filmes elemek, amik miatt kissé ódzkodok már szuperhősös, képregényes filmektől. Az a bizonyos "csavar" meg, ami itt ugye a film sava-borsa, inkább tűnt elcsépeltnek, mind hitelesnek.... de eredetinek semmiképp.

Aztán lehet, a hiba ott van, hogy ugye én alapban kizártam magam ebből a gothames, batmanes világképből, így ez az egész kissé távol állt tőlem. A Védelmezőkhöz képest viszont egyértelmű a fejlődés, de hát mikor a bányából feljössz a felszínre, nem csoda, ha örülsz még a borult égboltnak is.

Mindegy, köszi, megnéztem, meg nem bántam, majd elmeséled a folytatását. egyetért


70%


.
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

Niwrok írásai 3.0 - Page 12 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 3.0   Niwrok írásai 3.0 - Page 12 EmptyCsüt. Szept. 16, 2021 9:12 pm

R2-D2 írta:
Niwrok írta:
.
Grom őrnagy és a Pestisdoktor / Major Grom: Plague Doctor / Майор Гром: Чумной Доктор

A Grom őrnagy éppen elég jól teremti meg a proletár szuperhősök kategóriáját ahhoz, hogy egy szórakoztató akciófilm legyen belőle. A Netflix sok más filmjéhez hasonlóan ez is olyan, mint egy sorozat pilotja, adja magát a folytatás (a stáblista utáni jelenet elő is készíti ezt), és mert a csapat összeállt, megalomán pszichopaták meg mindig lesznek, szóval csak a szándék kell már hozzá. Rajtam ne múljon...

8/10


A Védelmezőkhöz képest viszont egyértelmű a fejlődés, de hát mikor a bányából feljössz a felszínre, nem csoda, ha örülsz még a borult égboltnak is.
Mindegy, köszi, megnéztem, meg nem bántam, majd elmeséled a folytatását. egyetért

70%


Tudom, hogy a képregényes cuccoktól vagy távol kerültél, vagy sosem érdekeltek, úgyhogy igazából nem is vártam pozitívabb véleményt Smile .

Azért ha lesz egyszer egy fél órád, és még nem tetted meg, szerintem nézd még meg azt a fél órás "előzetest", amit fent linkeltem. Abban nincs Batman Smile .

.
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

Niwrok írásai 3.0 - Page 12 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 3.0   Niwrok írásai 3.0 - Page 12 EmptyHétf. Szept. 20, 2021 12:09 am

Niwrok írta:

A vágyak szigete / Blumhouse's Fantasy Island

Vannak hibái, leginkább ami a hosszát és az egyes szakaszok összekötését illeti, de közben meg olyan meglepetésekkel szolgált, amik miatt végig szórakoztató volt, és rajta ragadt nálam az "elvarázsolt hullámvasút" becenév. Kicsit összeszedettebben és feszesebben méltó utódja lehetett volna a tavalyi Boldog halálnapot 2.-nek nálam, így meg majd meglátjuk Smile ...

8/10

Másodszorra már kevésbé tűnt fel a hossza, viszont ugyanolyan kellemes szórakozás volt az összes őrültségével együtt. Érdekes volt, hogy noha már ismertem a sztorit, mégis tudtam úgy nézni, mintha elsőre látnám. Annyira lekötött a sziget varázsa, hogy Nick szála teljesen kiesett, és lehet, ez így lesz legközelebb is. Kevés film tudott ennyire kikapcsolni, főleg hogy úgy vettem, minden itteni történésre válasz valami bizarr mágia.

8/10
.
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

Niwrok írásai 3.0 - Page 12 Empty
TémanyitásTárgy: Toxikoma   Niwrok írásai 3.0 - Page 12 EmptyHétf. Szept. 20, 2021 10:05 am

.
Toxikoma

Niwrok írásai 3.0 - Page 12 Maxres19


Szabó Győző napjainkban az egyik legismertebb magyar színész az országban, színházban, filmekben vagy tévéműsorokban egyaránt találkozhat vele a közönség, ami nagyjából Herendi Gábor Valami Amerika c. mozijától épült fel az évek alatt. Az már kevesebben tudják, hogy a Valami Amerika nem csak Szabó Győző karrierjében, hanem a magánéletében is jelentős fordulópont volt. Előtte Győző évekig kábítószer-függőséggel küzdött, ami eleinte még csak a buli és a lázadás része volt, aztán egyre mélyebbre süllyedt benne, a végén a heroinnal. A tapasztalatairól, az élményeiről és a leszokás küzdelmeiről könyvet írt, amiből aztán ki más rendezhetett volna filmet, mint Herendi Gábor?

Szabó Győző a 90-es évek végén a feleségével, Judittal és a közös kislányukkal él együtt. Már amennyire közös életnek lehet nevezni, hogy Győzőnek alig vannak józan pillanatai a heroin csapdájában, aminek az is része, hogy az estéket néha nem otthon, hanem valamelyik drogtanyán tölti. A színházi munkák, a koncertek és a napi feladatok (hogy mondjuk a gyereket el kell hozni az oviból) közé azonban egyre gyakrabban ver éket a kábulat, és amikor egyre több darabból kezdik kihagyni, a felesége pedig ultimátumot ad neki, Győző nem lát más megoldást, mint hogy elmenjen egy elvonóra a központi pszichiátriára. Ott viszont nem csak azzal kell szembesülnie, hogy bármennyire is keménynek is gondolja magát, aki majd kifekszi az elvonási tüneteket, mint a náthát, de azzal is, hogy a kezelőorvosa, Dr. Csernus Imre a sajátos módszereivel és az arcába mászós stílusával vagy éppen a flegmaságával legalább annyira ki fogja készíteni, mint a heroin, a családja és a szabadság hiánya. Az egók egymásnak esnek, és egyre kevésbé biztos, hogy ebből a csatából nem a kábítószer jön majd ki nevető harmadikként.

Bár pár éve olvastam a könyvet, így nem emlékszem belőle túl sokra, egy dolgot azonban már a film elején sajnáltam, mégpedig hogy nagyjából a felét kihagyták a forgatókönyvből, cserébe már az első képkockák figyelmeztetnek, hogy a hiányosságok fiktív elemekkel lesznek feltöltve. Ismerve Herendi munkásságát mondjuk nem is voltak nagy elvárásaim (a Kiegyezés korában dúdolt "két kicsi legó", ugyebár...), eleve egy közönségfilmre készültem, nem mély drámára a heroinhasználat múltjáról, jelenéről és jövőjéről. De ezekkel együtt is hiányzott az, hogy legalább alapszinten mutasson valamit a film arról, hogy hogyan is alakult ez ki Győzőnél, ne csak kész tényként tálalja a gödre alját, amiből majd ki kell másznia, mert ezzel legalább annyira meg kellett volna harcolnia, és akkor talán a filmbeli Győzőnek kevesebb ideje lett volna arcoskodni meg feszíteni, hogy megmutassa, ő itt az alfahím. A film túl sokat épít arra, hogy a nézőknek általában vannak háttérismeretei mindkét karakterről, hogy nem elsősorban a történet miatt ülnek be a moziba, hanem a főszereplőkért, eközben meg maga az elvonó is háttérbe szorul, és sokkal fontosabbá válik, hogy ki lázad ki ellen, vagy lesz a filmből egy szerelmi háromszögbe csomagolt farokméricskélés az elmegyógyintézet falai között, ami hol a Száll a kakukk fészkére, hol a Holt költők társasága irányába vitte el a cselekményt. A drog elleni erőfeszítések inkább mellékszálakra és rövid jelenetekre korlátozódnak, előbbihez sorolva Éva, Lili és Bea mellékszálait, utóbbihoz meg leginkább az tartozott, ahogy Győző -jelezve, hogy őt aztán nem fogja egy ilyen kis akármi doki ugráltatni-, egy hajtásra megissza a drog kiürítéséhez szükséges szert... hogy aztán öt perccel később a bokrok alól szedjék össze az ápolók a saját szarában, görcsökben fetrengő művész urat, aki éppen indult haza, hogy a terápia többi részét majd otthon "megoldja".

Az, hogy többé-kevésbé ismert emberek a film főszereplői, persze a színészek és a stáb elé is nagyobb kihívást állított, hiszen azt a figurát akarják a nézők a vásznon látni, amilyennek ők megismerték őket az évek alatt. Ebben részemről nem is volt hiba, figyelembe véve, hogy mindez azelőtt játszódik, hogy Szabó és Csernus szerepelni kezdett volna a médiában; Bányai Kelemen Barnának lehetett talán könnyebb dolga a doki karakterével, hogy külsőre jobban hasonlít rá, és az alakítása is közelebb áll a Csernusról élő képhez, míg Molnár Áron helyébe nehezebb volt Győzőt képzelnem, és az ő Győzője elég távol áll attól a Győzőtől, aki tisztán, a Valami Amerika után a köztudatban él. Velük együtt tudtam élni a film alatt, ami viszont a sztori időnkénti döccenői, kisiklásai mellett a kedvem rovására ment, az a díszlet és a korrajz volt. Azt el tudom képzelni, hogy a kilencvenes években sem a modern felszerelésükről voltak híresek a magyar kórházak, de ahogy itt egy időkapun való átlépéssel ér fel egy-egy irodába való belépés vagy az elsuhanó mentőautó, ahogy a megidézett születésnap is inkább látszik egy ismerkedős estnek valami szocreál balatoni üdülőben, azzal nem igazán tudtam mit kezdeni. Nem is önmagában volt ez zavaró, hanem ahhoz képest, hogy mennyi kiváló korszak-idézést kaptam az olyan magyar filmekben, mint például a Memo. Amik meg modern képek, mint például a drogmámor szürreális látomásai -bár kétség kívül szépen fényképezettek, mint ahogy maga a film egésze is- megint csak kilógnak a filmből, mert olyanok, mint egy vizuális demo arról, hogy hányféleképpen lehet manipulálni a képet utómunkával.

Sok mindent el tudtam volna fogadni hibaként és hiányosságként, csak hogy a moziban láthassam ezt a könyvet, ezeket a karaktereket és ezeket a színészeket, de a forgatókönyv és a rendezés ennél is többet akart tőlem. Így ez a film is csak arra lett példa, hogy a drogról való leszokásról, a függőségekkel való szembenézésről nem lehet könnyed, szórakoztató filmet csinálni... vagy akkor az olyan lesz, mint ez, a műsoridő nagyobbik részében.


6,5/10
.

R2-D2 likes this post

Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

Niwrok írásai 3.0 - Page 12 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 3.0   Niwrok írásai 3.0 - Page 12 EmptyKedd Szept. 21, 2021 6:51 pm

Niwrok írta:
.
Toxikoma

Sok mindent el tudtam volna fogadni hibaként és hiányosságként, csak hogy a moziban láthassam ezt a könyvet, ezeket a karaktereket és ezeket a színészeket, de a forgatókönyv és a rendezés ennél is többet akart tőlem. Így ez a film is csak arra lett példa, hogy a drogról való leszokásról, a függőségekkel való szembenézésről nem lehet könnyed, szórakoztató filmet csinálni... vagy akkor az olyan lesz, mint ez, a műsoridő nagyobbik részében.


6,5/10
.

Köszi az írást, szerintem ez engem nem érdekel. Csernust kifejezetten nem kedvelem/kedveltem, Szabó Győzőtől sem vagyok/voltam elájulva soha, az meg aztán végképp nem érdekel, hogy más színészek által eljátszott elbaszott élet helyreállítása hogy fest képernyőn. Még ha ők maguk játszottak volna... no meg így, hogy írtad, mennyire is átstrukturált minden a közönségfilm kedvéért... szerintem megleszek nélküle is. peace

.
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

Niwrok írásai 3.0 - Page 12 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 3.0   Niwrok írásai 3.0 - Page 12 EmptyHétf. Szept. 27, 2021 8:32 pm

R2-D2 írta:
Niwrok írta:
.
Toxikoma

Sok mindent el tudtam volna fogadni hibaként és hiányosságként, csak hogy a moziban láthassam ezt a könyvet, ezeket a karaktereket és ezeket a színészeket, de a forgatókönyv és a rendezés ennél is többet akart tőlem. Így ez a film is csak arra lett példa, hogy a drogról való leszokásról, a függőségekkel való szembenézésről nem lehet könnyed, szórakoztató filmet csinálni... vagy akkor az olyan lesz, mint ez, a műsoridő nagyobbik részében.


6,5/10
.

Köszi az írást, szerintem ez engem nem érdekel. Csernust kifejezetten nem kedvelem/kedveltem, Szabó Győzőtől sem vagyok/voltam elájulva soha, az meg aztán végképp nem érdekel, hogy más színészek által eljátszott elbaszott élet helyreállítása hogy fest képernyőn. Még ha ők maguk játszottak volna... no meg így, hogy írtad, mennyire is átstrukturált minden a közönségfilm kedvéért... szerintem megleszek nélküle is. peace

.

Bevállalom... hogy nem is voltak irreális elvárásaim Smile .

.
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

Niwrok írásai 3.0 - Page 12 Empty
TémanyitásTárgy: Éjféli mise / Midnight Mass S1   Niwrok írásai 3.0 - Page 12 EmptySzomb. Okt. 16, 2021 12:18 am

.
Éjféli mise / Midnight Mass S1

Niwrok írásai 3.0 - Page 12 Midnig10


Miután Riley Flynn letöltötte börtönbüntetését, amit egy ittasan okozott, halálos kimenetelű autóbaleset miatt kapott, nehéz szívvel költözik vissza a szigetre, ahol felnőtt, a szülői házba. Ennek részben az az oka, hogy Riley azóta sem tudta feldolgozni, amit felelőtlenségében tett, aminek mementójaként áldozata minden éjszaka kísérti, ugyanakkor képtelen visszatérni bármihez, ami a régi életére emlékezteti, új célokat pedig még nem talált, így saját megfogalmazásában csak "létezik". Másrészt a kis halászfalut is az elmúlás lengi körbe, az öregedő lakosság problémái, az elköltözők után marad üres házak, és a közeli olajfolt bűze, amitől a mindennapok küzdelme egyre elkeseredettebb. Riley-t az sem vigasztalja, hogy régi szerelme jelenleg a sziget iskolájában tanít, már csak azért sem, mert a családja sem fogadta vissza kitörő örömmel, az apja például elég távolságtartó vele. Változást Riley és a falusiak hangulatában az új lelkész hoz, aki annak betegsége alatt helyettesíti a sziget eddigi, már jócskán nyolcvan feletti lelkipásztorát. Paul atya nem egyszerűen frissességet és érzelmeket hoz a már megfáradt istentiszteletekbe, hitet a már alig reménykedők közé, de minél több időt tölt a szigeten, úgy szaporodnak azok a jelenségek, amik próbára teszik a lakosok meggyőződését a természetfelettiről... legyenek azok bármilyenek.

Azzal, hogy a sorozat az elejétől kezdve két irányból építi fel a drámát, egyfelől a lakosok általános közérzetével, az elzártságukkal, a lassú elmúlásukkal, másfelől a személyes problémáikkal, amiből mindenkinek akad, igazából már anélkül is feszültség van szituációban, hogy egy kopottas utazóládából sejtelmes hangok szűrődnének ki. Most lehet mondani, hogy láttunk már hasonló történetet (annak is milyen rossz vége lett...), de még ha vissza is köszönnek innen-onnan jelenetek, a Midnight Mass egy sokkal mélyebb, filozofikusabb oldalról közelíti meg a műfajt, nem csak buta trancsírral és csicsás kellékekkel operálva, és már attól, hogy nem Manhattan közepén történik az "előkészület" mindenkit hülyének nézős módon, sokkal-sokkal jobb lett. Jó az, hogy ezen a kicsi szigeten, ilyen háttérrel hihetőbb, ami történik, hihetőbb, hogy amire kijuthatna bármi információ onnan, addigra már nagyjából késő, és a lakosok reakciói is megérthetőbbek attól, hogy volt idő, még ha csak az első pár rész is, megismerni őket, a motivációikat, a személyiségüket.

Lehet, hogy csak az utóbbi időkben látott vallásos utalásokkal teletűzdelt sorozatok miatt mondom ezt, de a sorozat misztikuma nagyon tetszett, talán itt sikerült a forgatókönyvvel és a beszélgetésekkel legérdekesebben megfogni a lényeget. Még ha könnyű is lett volna például nevet adni annak, ami itt a cselekmény mozgatórugója, de abban, hogy az a szó egyszer sem hangzik el, benne volt a félelemmel vegyes rácsodálkozás, amikor olyan kerül az ember elé, amihez még hasonlót sem látott soha. Jók a beszélgetések is, például Riley és Paul között (kicsit az Outcast egyik jelenetére emlékeztetett), külön érdekesek Paul monológjai, de mindezek mellett is azt volt a legizgalmasabb figyelni, hogy meddig és hogyan működik a tömegpszichózis, és hogy milyen helyzetekre tudják azt mondani emberek, hogy ez vagy az normális és magától értetődően helyes, ha az kellő mértékben érdekükben áll (talán ezért is gondolom, hogy ha Riley, Paul és Erin is a főszereplők, a legmeghatározóbb, a legkifejezőbb nekem Bev Keane lett). Lehet, hogy néha erőltetettnek hatnak a bibliai idézetek, amikkel egyes szereplők próbálják igazolni tetteik helyességét, és ebben benne van az is, hogy milyen könnyű szinte bármit belemagyarázni bármibe, de ugyanakkor az is, hogy sokakban mennyire idealizált kép él erről az egészről (köszönhetően például a reneszánsz és a barokk festészetnek), jelképként értelmezve sok mindent, aztán lehet, hogy a valóság sokkal konkrétabb és profánabb.

Három dolog volt, amiért nálam az összkép mégsem lett túl "üdvözítő". Az egyik, hogy az elején elég zavaró volt a sminkesek munkája, idétlennek tűnt, amit csináltak az egyébként dicséretes minőség mellett. Még ha tudtam is (elég nyilvánvaló volt már előre...), hogy miért kellett úgy elcsúfítani néhány karaktert, mint akik belefejeltek a meszesvödörbe, de ettől még sokszor kizökkentett a hangulatból. Pedig a látvány néhány díszlettől eltekintve, amikről túlságosan látszik, hogy díszletek, pazar, és örültem, hogy újra élvezhettem Mike Flanagan képi eszközeit, mert lehet, hogy a fickó nem tud többet, mint játszani ezekkel az apró fénypontokkal és tükröződésekkel, de azt úgy csinálja, mint senki más, és nekem eddig az önismétlése ellenére is megunhatatlan volt (már az elején, a macskák szigetén nagyon bejött a dolog). A másik gond, hogy bármennyire is érdekes volt legtöbbször hallgatni a fent említett filozófiai fejtegetést, ettől még eléggé belassítják a sorozatot, úgyhogy pár rövidebb szakaszt leszámítva kihívás lehet a tempó azoknak, akik nem hatódnak meg a keresztény vallás tanainak többszöri újraértelmezésétől. Nem azt mondom, hogy egy Bly Manor szint, főleg, hogy ez csak hét rész, de ha már ilyen szűk a közösség, lehetett volna többjüket és többet beszéltetni kicsit. A harmadik meg ez utóbbiból eredt, mégpedig hogy a fix hét órás időtartama nincs jól kiegyensúlyozva. A hatodik rész végén nem igazán értettem, hogyan hogyan lehet ezt befejezni egyetlen rész alatt... és sajnálattal láttam, hogy sajnos csak úgy, ahogy az a záróepizódban van. Az annyira a lezárásnak és az erkölcsi tanulságnak rendeli alá a fennmaradt időt, hogy szinte minden addigi történésnek ki kell fordulnia önmagából (az a "legyintés" például az elhagyatott házban nevetséges), hogy a bukás helyett valamiféle eleve elrendelt kudarcra fusson ki a sztori.

Mike Flanagan tulajdonképpen ezzel a The Haunting antológiából leforgatta a harmadik évadot, hiszen elég sok minden köszön vissza azokból, akár a színészeket, akár a szereplőket, akár a hangulatot tekintve. Jó helyen is lesz annak két évada között félúton.


7,5/10
.
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

Niwrok írásai 3.0 - Page 12 Empty
TémanyitásTárgy: Nyerd meg az életed S1 / Squid Game S1   Niwrok írásai 3.0 - Page 12 EmptyHétf. Okt. 25, 2021 9:28 pm

.
Nyerd meg az életed S1 / Squid Game S1

Niwrok írásai 3.0 - Page 12 Squid_10


Seong Gi-hunnak nem igazán jött be az élet, de ennek a nagyobb részét magának köszönheti. Negyvenen túl, egy rosszul végződött házassággal maga mögött az anyja lakásának egyik szobácskájában húzza meg magát, alkalmi munkákból és az anyjától lejmolt zsebpénzből élve, szerencsejátékoktól és fogadásoktól várva, hogy majd jobbra fordítják az életét, de helyettük csak az adóssága nő az élet minden területén. Mindennek a súlya akkor nehezedik rá leginkább, amikor megtudja, hogy hamarosan elveszítheti a lányát, mert a volt felesége az új párjával az USÁ-ba tervez költözni. A remény ennek megváltoztatására egy különös névjegykártya képében jelenik meg Gi-hunnak, mellyel egy rejtélyes játékra lehet jelentkezni, ami nagy nyereménnyel kecsegtet... de ugyanolyan gyors kieséssel is. Fura maszkos őrökkel körbevett, hozzá hasonló szerencsétlenekkel megtöltött, hatalmas teremben ébredve a félelmeit és a bizonytalanságát csak az a tény enyhíti, hogy a sok arc között felismeri a gyerekkori barátját, Cho Sang-woot, akivel talán segíthetnek egymásnak átvészelni a rájuk váró, a vereséget halállal megtorló feladatokat.

Ahogy az első rész jelentős része arról szólt, hogy Gi-hun mennyire piti csaló, hogy mennyire ciki majdnem minden, amit csinál, azt éreztem, hogy a sorozatot övező hatalmas hype leginkább arról szól, hogy a dél-koreaiaknak nagyon becsípődött az őket a világ filmes térképére legmarkánsabban feltevő Élősködők. A fickó is simán lehetne az ottani család tagja, mondjuk egy távoli nagybácsi, mert maximum annyi a pozitívum benne, hogy nem aljas módon ver át mindenkit, hanem csak ő egy ilyen takony beállítottságú ember, akire "valahogy" mindig rájár a rúd, és mindig meg kell találni "valahogy" a kiskaput vagy a kibúvót a szorult helyzetből. A Játék ezt a túlélési technikát veszi el tőle, aminek során kiderül, hogy van ott leleményesség meg lelkiismeret, amiket a sorozat szép lassan felszínre hoz akár a saját halálfélelme vagy a többiek tragédiája tükrében, komoly drámai átalakuláshoz vezetve. Ilyen túlélési technikája pedig mindenkinek van, a sorozat legérdekesebb pontja ezeket figyelni, még ha a szimpatikus szereplőket így is nagyítóval kell keresni a Squid Game-ben, hiszen alakoskodás, hízelgés, zsarnokoskodás és erőszak kombinációiból állnak, és legfeljebb azok váltottak ki belőlem együttérzést, akik azért vesznek részt a játékban, mert úgy érzik, nekik már mindegy.

Az is egy pozitív vonás volt, ahogy a játékok felépültek, nem is azok gyermeki volta miatt , hanem azért, ahogy mindenki próbálja kitalálni, milyen taktika vezet eredményre, és keserű a felismerés, ha például abban a hitben, hogy együtt kell csapatként dolgozni, hirtelen kiderül, hogy az ellenfelüket választották ki éppen maguknak... Maga a rideg kegyetlenség, a mások egyre közömbösebb feláldozása, a fröcskölő vér, a perverz sznobok élvezgetése a modern gladiátorok viadalán és a "Pénzt vagy életet!" jegyében folyó szerencse- és ügyességi játék nekem nem volt akkora újdonság (olyan filmekkel mögöttem, mint mondjuk a 13 Game of Death), ezért inkább az vitt magával, ahogy egyre több szereplőt ismerünk meg, és látjuk, hogyan és miért buknak el. A körítő eseményekben is volt fantázia, hogy legyen egy kis betekintés a háttérben zajló eseményekbe is, én például sokáig azt hittem, hogy amit nézek, az valamiféle belső ellenállás formálódása, de ahova kifutott a dolog, és amilyen a rá adott reakció, az még jobban is tetszett. De ez amúgy is végig igaz, minden epizódra jut egy-két fordulat, és aki el tudta kerülni a netet elárasztó információkat, azoknak még maguk a játékok is meglepetésül szolgálhatnak.

Talán az az egész évad legkülönlegesebb vonása, hogy a véres mészárlás mekkora kontrasztban áll a látványvilággal. Pasztell színek, egyszerű formák, eltúlzott méretek, labirintusszerű folyosók; mindegyik szépen kitölti az átvezető képeket, hogy addig is legyen mivel foglalkozni, amíg szünetel a gyilkolászás vagy a versengés izgalma, sőt, azzal, hogy némelyiknek később szerepe is lesz, érdemes is ezekre figyelni. Néhány díszletet és kelléket mondjuk még ebben a környezetben is túlzónak éreztem, mint például Front Man irodájában azt a kis zenegépet, vagy később a VIP-k maszkjait, de attól még jók ezek is.

A sorozatot kísérő őrjöngésre ugyan nem kaptam választ, de apró kellemetlenségeket és a fináléban azt a bíbor hajat leszámítva egy tisztességesen összerakott sorozat a Squid Game. Másodszorra nehezebb dolga lesz, mert a trükkök többségét csak egyszer lehet elsütni.


7,5/10
.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

Niwrok írásai 3.0 - Page 12 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 3.0   Niwrok írásai 3.0 - Page 12 EmptySzer. Okt. 27, 2021 6:59 pm

Niwrok írta:
.
Nyerd meg az életed S1 / Squid Game S1


Ahogy az első rész jelentős része arról szólt, hogy Gi-hun mennyire piti csaló, hogy mennyire ciki majdnem minden, amit csinál, azt éreztem, hogy a sorozatot övező hatalmas hype leginkább arról szól, hogy a dél-koreaiaknak nagyon becsípődött az őket a világ filmes térképére legmarkánsabban feltevő Élősködők.

Az is egy pozitív vonás volt, ahogy a játékok felépültek, nem is azok gyermeki volta miatt , hanem azért, ahogy mindenki próbálja kitalálni, milyen taktika vezet eredményre, és keserű a felismerés, ha például abban a hitben, hogy együtt kell csapatként dolgozni, hirtelen kiderül, hogy az ellenfelüket választották ki éppen maguknak... Maga a rideg kegyetlenség, a mások egyre közömbösebb feláldozása, a fröcskölő vér, a perverz sznobok élvezgetése a modern gladiátorok viadalán és a "Pénzt vagy életet!" jegyében folyó szerencse- és ügyességi játék nekem nem volt akkora újdonság (olyan filmekkel mögöttem, mint mondjuk a 13 Game of Death), ezért inkább az vitt magával, ahogy egyre több szereplőt ismerünk meg, és látjuk, hogyan és miért buknak el. A körítő eseményekben is volt fantázia, hogy legyen egy kis betekintés a háttérben zajló eseményekbe is, én például sokáig azt hittem, hogy amit nézek, az valamiféle belső ellenállás formálódása, de ahova kifutott a dolog, és amilyen a rá adott reakció, az még jobban is tetszett. De ez amúgy is végig igaz, minden epizódra jut egy-két fordulat, és aki el tudta kerülni a netet elárasztó információkat, azoknak még maguk a játékok is meglepetésül szolgálhatnak.


7,5/10
.

Nekem kicsit jobban bejött az egész, ami maga a JÁTÉK, ami a szigeten ennek keretében zajlik, az számomra zseniális volt - a kissé idióta és felesleges szervkereskedős szál ugyan csorbította az élményt, de az meg ugye nem a játék. Ami viszont KINN volt, a játékon kívül (és az előtt), az szerintem picit unalmas és idegesítő, különösen kiemelve az ISMÉT ordibáló és feleslegesen gesztikuláló színészeket.

Mindenesetre mindegy egyes próbatétel iszonyat megmaradt, az első a sokk miatt, az üveggolyós meg a valaha látott egyik legdurvább ötlet számomra.


80%


.
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

Niwrok írásai 3.0 - Page 12 Empty
TémanyitásTárgy: Post Mortem   Niwrok írásai 3.0 - Page 12 EmptyVas. Okt. 31, 2021 8:13 pm

.
Post Mortem

Niwrok írásai 3.0 - Page 12 13219110


A Nagy Háború poklát megjárt, a fronton csaknem odaveszett Tomás a hazatérése után vásári fényképészként keresi a kenyerét. Mivel sok család maradt csonkán a besorozott, hősi halált halt férfiak miatt, és az azt követő spanyolnátha is sok áldozatot követelt, ez sokszor azt jelenti, hogy a nemrég elhunytakat a rokonaik, szeretteik körében örökíti meg, pótolva azt az emléket, amit más helyzetben nem volt alkalom megcsinálni. Az egyik faluban járva egy kislány, Anna szólítja meg, aki szeretné, ha Tomás hozzájuk is elmenne, mert náluk is sok a halott, és a fagyott föld miatt nem is nagyon tudják eltemetni őket. Hiába azonban Anna és a falusi előljárók bizalma, a gyászoló, magányukba és félelmeikbe belemerevedett falusiak gyanakodva figyelik a férfit, ahogy a halottakat a fényképek kedvéért mindenféle merevítőkkel támasztja ki, hogy megteremtse az élő ember illúzióját. Már az első képeken látszik azonban, hogy itt valami más, mint eddig volt; mindegyik fotográfián ember formájú árnyak jelennek meg előhívás után, mintha a halottakhoz kötődnének... de ez csak a kezdet. Ahogy az ezen a világon ragadt, nem nyugvó lelkek egyre több és egyre erőszakosabb jelét adják jelenlétüknek, Tomás és Anna nyomozni kezd ennek hátteréről, okairól, és csak remélik, időben sikerül ezt megtenniük ahhoz, hogy megmenthessék a falut.

Részben talán elintézhetném a filmről alkotott véleményem annyival, hogy hogyan köszöntek vissza belőle olyan filmes élményeim, mint a Fekete ruhás nő (a lámpával bolyongással) vagy a The Fades sorozat (az egész "evilágon ragadt lélek"-koncepció talán ott lett legjobban kidolgozva), de azzal lekicsinyelném Bergendy Péter (Trezor, A vizsga) és a stábja munkáját. Mert a Post Mortemben nem az volt az igazán érdekes, hogy magyar horrorfilmként készült el, mert azt úgy is meg lehetett volna csinálni, hogy a kipróbált kliséket és zsánereket dolgozzák fel. Ez a film viszont úgy lett magyar horrorfilm, hogy a magyar hiedelemvilágban és történelemben gyökerezik, és nagyon jól működik benne ez a fényképészes koncepció, hiszen egy ilyen fotó elkészítése akkoriban különleges eseménynek számított, nem lőttek csak úgy az emberek magukról napi nyolcvan szelfit. Közel sem az a lényeg benne, hogy bikinis csajok szaladgáljanak sikítozva fel s alá a lépcsőn, vagy hogy mindenki kiugorjon a zoknijából ijedtében.

Sokkal inkább szól arról, hogy milyen lehetett egy ilyen kis zárt közösségben túlélni abban az időben, hogy milyen babonákon (korabeli FFP2-nek önmagukban is elég nyomasztóak voltak a fejekre húzott zsákok) keresztül vezetett az út ha nem is a feldolgozás, de legalább az elfogadás felé, amikor napok alatt vesztettek el sokan barátot, rokont. Bár nem szándékos, hiszen a forgatókönyv bőven korábban elkezdhetett alakulni (az első említés a Post Mortemről még valamikor 2016-ban történt), mint hogy a Covid-19 vírus része lett volna az életünknek, de kétségtelenül ad neki egy plusz réteget az, hogy közvetlen tapasztalatunk van egy járványhelyzetről, mint amilyen akkor volt a spanyolnátha, és az annak következtében elszenvedett veszteségekről. A fészerben lepedővel letakart halottakról nem nehéz asszociálni a kórházi folyosókon sorakozó hordágyakról, és hiába élünk most információs zajban az akkori elzártság és bizonytalanság helyett, a szülők számára egy gyermek halála, vagy egy beteljesületlen szerelem éppen akkora tragédia.

A sztorival, a kísértetek lassan épülő terrorjával, vagy akár Tomás és Anna nyomozásával így nem volt problémám, kifejezetten jó fordulatok, jelenetek is akadtak köztük (például a gramofonos)... de hogy mindezt látványban is mellé tudják tenni, ahhoz már komoly kompromisszumok kellettek a stáb, és nem mellesleg a néző részéről is. Egyszerűen egy magyar filmre nem lehet, és nem is feltétlenül érdemes a szűk piac miatt annyi pénzt költeni, mint amerikai társaikra, és az, hogy az egyébként toronymagas büdzsével rendelkező Kincsem 10 millió dollárja is esetleg egy kis költségvetésű hollywoodi dráma költségvetése, néhány esetben meg egy jobban fizetett sztár gázsijának negyede, az mindig is korlátot fog jelenteni, főleg, ha egy film tobzódni akar, cselekménye miatt tobzódnia kell a díszletekben és a trükkfelvételekben. Itt még a háború vagy a vásár képei hagyján, később pedig a belső terek egészen korhűre sikerültek, mert elég szűk teret jelentettek, de amikor Tomás megérkezett Annáék falujába, és mindegyik ház vakítóan fehér volt, mint a kerítés mellé lapátolt műhó, az elég feltűnő volt, hogy itt bizony egy skanzenben járunk (mellesleg a szentendreiben). Hasonlóan nehezen vette be bizonyos emberek gyomra (a nézőtér éretlenebb, felkészületlenebb része többet kacarászott a filmen, mint amennyire ijedezett), hogy a túlvilági lelkeket nem maszkmester és penge CGI fogja itt félelmetessé varázsolni (mondjuk szerintem Lacika elég durvára sikerült), hanem mindössze fekete köd fog gomolyogni emberi formában... pedig szerintem ezek éppen elég misztikusak voltak a sztorihoz mérve, és parásak, ahogy árnyéktól árnyékig osontak. Az éjszakába hatoló sikolyok, a becsapódó ajtók és az eldőlő létrák jól is működtek, a fészeres virrasztás nagyon jó volt, de ahogy a film egyre többször használta a szereplők dróton rángatását, és ahogy volt egy pár felesleges CGI (pl.: a kémény torzulása), úgy fáradt el kicsit a Post Mortem, a fináléban kifutva egy zavaros túlvilági bolyongásra. Nekem az volt a film egyetlen negatívuma.

A film mögé tett munkával Bergendy Péter és csapata el tudta érni, hogy ne csak azért legyen emlékezetes a Post Mortem, mert hogy egy magyar horrorfilm kuriózumnak számít. Azzal meg, hogy egy járvány utóéletéről szól, száz évet átölelve még aktuális is lett.


8/10
.

R2-D2 likes this post

Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

Niwrok írásai 3.0 - Page 12 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 3.0   Niwrok írásai 3.0 - Page 12 EmptyHétf. Nov. 01, 2021 9:38 pm

Niwrok írta:
.
Vihar előtt / Serenity

Akinek esetleg ismerős lehet innen a történet, hogy mintha már ezt olvasta volna tőlem, akkor az nem csak deja vu. Az sem véletlen, ha esetleg úgy emlékszik rá, hogy én ezt a filmet utáltam, mint a szart, és a BOTTOM-listát emlegettem vele kapcsolatban (sőt, mint "tonhalas mindfuck" oda is került). Még ma is megvan bennem az élmény, hogy a fantasztikusan fényképezett helyszínek és az egészen ütős színészgárda (Matthew McConaughey, Anne Hathaway, Diane Lane, Jason Clarke és Djimon Hounsou) ellenére is mennyire bénának találtam ezt a langymeleg és ostobácska erotikus thrillernek induló sztorit, amiben a főhős kb. azért látszik üldözni egy halat, mert "Csak!", aminél már csak az volt rosszabb, ahogy folyamatosan jöttek az utalások arra (például a Bakerrel mindenáron beszélni igyekvő aktakukac képében), hogy minden egy kicsit máshogy van, és amikből, bármennyire is erőteljes lett a befejezés, összességében csak egy csalódásra futotta a végére.


Nem ez az első film, ami nem jó hangulatban talál meg, vagy éppen a forgatókönyvi eszközök, trükkök visznek bele egy olyan lelkiállapotba (nem tagadom, olykor azért, mert személyesen megtalál a film), ami után már nincs az a mozi, amit jónak találnék. Ezért is szoktam az ennyire felemás filmeknek második esélyt adni, és szerencsére be szokott jönni, hogy amikor már nem ragadok le a fordulatoknál és a zavaró tanácstalanságnál, akkor jobban összeáll az egész. Nem egy ilyenből lett nagy kedvenc, akár meghatározó darab; a Vihar előtt most annak tűnik.


8,5/10
.


Hááát... most vagy engem is rossz hangulatban (inkább hullafáradtan) talált meg, vagy csak szimplán pocsék... mindenesetre első nézés után az első véleményedet kell, hogy osszam.

Egész végig zavart az, hogy se füle, se farka nem volt a sztorinak, nem tudtam mit kezdeni a kezdetben "misztikusnak" tűnő szállal, mint ahogy a thriller része is rohadt lassan haladt előre. Egy időben azt is hittem, hogy pl a Free Guyhoz hasonlóan tényleg egy játékban vagyunk - mert mintha ezt is akarták volna elhitetni - de valahogy ehhez meg nem illett a thrilleres vonal. Mindenesetre a végső megoldás inkább tűnt kifacsartnak, mind meglepőnek, a szép tájakon, a trópusi hangulaton kívül sok jót nem tudok elmondani róla.

Max annyit, hogy én már az első alakalommal belevágtam volna a faszit a vízbe. Laughing

Talán egyszer majd én is újranézem és akkor jobb lesz...


.
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

Niwrok írásai 3.0 - Page 12 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 3.0   Niwrok írásai 3.0 - Page 12 EmptyHétf. Nov. 01, 2021 10:15 pm

R2-D2 írta:
Niwrok írta:
.
Vihar előtt / Serenity

Nem ez az első film, ami nem jó hangulatban talál meg, vagy éppen a forgatókönyvi eszközök, trükkök visznek bele egy olyan lelkiállapotba (nem tagadom, olykor azért, mert személyesen megtalál a film), ami után már nincs az a mozi, amit jónak találnék. Ezért is szoktam az ennyire felemás filmeknek második esélyt adni, és szerencsére be szokott jönni, hogy amikor már nem ragadok le a fordulatoknál és a zavaró tanácstalanságnál, akkor jobban összeáll az egész. Nem egy ilyenből lett nagy kedvenc, akár meghatározó darab; a Vihar előtt most annak tűnik.


Egész végig zavart az, hogy se füle, se farka nem volt a sztorinak, nem tudtam mit kezdeni a kezdetben "misztikusnak" tűnő szállal, mint ahogy a thriller része is rohadt lassan haladt előre. Egy időben azt is hittem, hogy pl a Free Guyhoz hasonlóan tényleg egy játékban vagyunk - mert mintha ezt is akarták volna elhitetni - de valahogy ehhez meg nem illett a thrilleres vonal. Mindenesetre a végső megoldás inkább tűnt kifacsartnak, mind meglepőnek, a szép tájakon, a trópusi hangulaton kívül sok jót nem tudok elmondani róla.


Köszi, hogy megnézted yeah . Nem bíztam, csak reménykedtem benne, hogy a kontraszt miatt talán felkelti az érdeklődésed, még ha sejtettem is, hogy neked csalódás lesz.

Spoiler:

.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

Niwrok írásai 3.0 - Page 12 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 3.0   Niwrok írásai 3.0 - Page 12 EmptyHétf. Nov. 01, 2021 10:22 pm

Niwrok írta:

Vihar előtt / Serenity


Köszi, hogy megnézted yeah  .  Nem bíztam, csak reménykedtem benne, hogy a kontraszt miatt talán felkelti az érdeklődésed, még ha sejtettem is, hogy neked csalódás lesz.

Spoiler:

.


Ja, kérem, másodjára könnyű... Laughing

Biztosan így fogom majd megélni én is, na de hadd nézzek már úgy egy filmet, hogy elsőre is megértem/átélem a sztorit és ne kelljen csupán azért megnézni még egyszer, hogy minden tiszta legyen.

De ez nem csak erre igaz, másnál is előfordult már. Evil or Very Mad


.
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom





Niwrok írásai 3.0 - Page 12 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 3.0   Niwrok írásai 3.0 - Page 12 Empty

Vissza az elejére Go down
 
Niwrok írásai 3.0
Vissza az elejére 
11 / 14 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1 ... 7 ... 10, 11, 12, 13, 14  Next
 Similar topics
-
» Niwrok írásai 2.0
» Niwrok írásai 1.0
» R2-D2 írásai 4.0
» R2-D2 írásai 2.0
» Remo írásai

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Filmfórum :: Filmek, sorozatok világa :: Kritikák, filmes gondolatok-
Ugrás: