Kritikák, gondolatok a filmek világából
 
HomeCalendarGalleryGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 Energylandia, Lengyelország

Go down 
SzerzőÜzenet
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3942
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTárgy: Energylandia, Lengyelország   Vas. Aug. 12, 2018 12:53 am

.
Vidámpark túra, XIII. rész (2018)



Energylandia (Zator, Lengyelország)




No, kérem. Így kell összekötni a tanulást a szórakozással… még ha kicsit morbid is. Az a nagy helyzet ugyanis, hogy lengyel barátaink pár évvel ezelőtt szinte titokban, különösebb hírverés nélkül építettek egy baromi jó vidámparkot – ami jelenleg Magyarországhoz a legközelebb található komoly ilyen központ – csakhogy valami morbid humorérzék miatt pont Auschwitz mellett mintegy 20 kilométerre tették ezt. Persze, semmi nincs véletlenül, gondolom tudatosan kiszámolták, mennyi ember utazik a haláltáborokhoz (rengeteg) és abból mennyi marad ott pár napot még a környéken… esetleg vidámparkozni. Aztán, lehet, csak én vagyok olyan idióta, hogy közvetlenül Auschwitz után képes vagyok hullámvasutazni, lehet, hogy ez másnak totál morbid és elfogadhatatlan, de én mindkét helyszínen maximálisan jól éreztem magam, amiért mentem, amit látni akartam és ki akartam próbálni, azt mindkét helyszíntől megkaptam. És egyáltalán nem árnyékolta be egyik a másikat, sőt: amilyen húzós és fárasztó volt az egész két napos kaland, annyira maradandó és feledhetetlen élmény lett mindkettő.

Az auschwitzi látogatásról, magáról a táborról, hogy mik történtek ott, azt hiszem nem is fogok túl sokat írni – sokkal inkább próbálom néhány szóban összefoglalni, hogy érdemes az egészet leszervezni és megnézni. Az első és legfontosabb: attól függően, ki honnan indul, arra mindenképp számoljon, hogy amikor vége van a szlovák autópályának Zsolna után, onnantól egyre inkább rémálom a közlekedés. Nagyon sok kamion, szűk, utak, dombok, Auschwitzhoz közeledve pedig egyre több lakott terület: a lényeg, hogy a dupla záróvonal és a töketlen lengyel autósok miatt nappal kb. 50 km/h átlagot lehet csak menni. Éjjel kicsit jobb, de akkor sem egy versenypálya – ezzel érdemes számolni, a 470 km-es odaút némi dugóval közel 6 óra volt (vissza már jobb, 5).


Aztán, nem tudom, ki mennyit tud az egészről, de az, hogy Auschwitz, az a köztudatban egy meglehetősen tág értelmezése a dolognak: én legalábbis meg voltam győződve róla, hogy az ikonikus Arbeit macht frei felirat és az a bizonyos kapu mögötti vonatsín (Schindler listája, többek között, ugye)  a peronnal egy helyszínen van. Nos, lószart, mama… előbbi benn van a kisvárosban, az az ún. Auschwitz I., míg a másik, az igazi nagy tábor (maradványa) az a település peremén, ezért is hívják úgy, hogy Auschwitz-Birkenau. Ha valaki teljes képet akar kapni, mi történt ott 1940 és 1945 között, annak mindkettőt látnia kell, azonban ez külön komoly szervezést igényel. Már csak azért is, mert Auschwitz I-be nem lehet csak úgy bemenni: a neten előre időpontot kell foglalni, a belépés ugyan lehet ingyenes, de akkor nincs idegenvezetés, és teljesen magadra vagy utalva (ennek minden előnyével és hátrányával). Ráadásul egyéni utasként csak reggel 7:30 és 10:00, illetve 15:00 után tudsz bejutni – már ha hetekkel, hónapokkal együtt intéztél magadnak névre szóló jegyet. Nekünk volt kicsi kis kálváriánk ebből, de végül is minden jóra fordult a látogatással kapcsolatban. Birkenau totál ingyenes és kötetlen, oda akkor mész, mikor akarsz, parkolás mindkét helyen 10 Zloty (kb. 400 forint, teljesen korrekt) és mindkét táborra minimum 2-2 és fél órát kell szánni.







Rövid benyomásom: amellett, hogy mindkettő brutális hely, mindkettőnél azt éreztem, hogy valami elveszett a 75 év alatt. Birkenauban jó volt, hogy néhány barakkban az eredeti állapotokat mutatták, be lehetett menni, meg lehetett fogni az ágyakat, ott lehetett mászkálni, ahol a deportáltak voltak – itt tényleg megáll kicsit az ember és átérzi a múlt súlyát. Azonban az, hogy a barakkok zöme nem áll, az, hogy a két krematórium/gázkamra fel van robbantva, hogy van egy óriási placc, romokkal, az kétségkívül vesz el a tábor egyik erősségéből, a monumentalitásából. Ráadásul, filmes szemmel meg rohadtul feltűnő lett hirtelen, mennyit csalnak a vásznon a díszletekkel, odatesznek olyan épületeket, amik nincsenek is ott, közelebb hoznak dolgokat, mászkálnak olyan romokon, amik nincsenek is… legalábbis itt.







Auschwitz I, a Múzeum meg két dolog miatt veszít az erejéből: az egyik, az az iszonyat tömeg. Busz, busz hátán, emberek egymás valagában, olyan, mint egy karácsonyi vásár… ha meg is akarsz állni egy barakkban kicsit átérezni a látottak súlyát, esélyed nincs, mert egyszerűen visz magával a tömeg. Túl sok ember, túlságosan felpörgetett biznisz – volt olyan barakk, amit nem is néztünk meg, mert benn volt mondjuk 4 busznyi ember, meg kinn várt még 3. A másik, ami nekem nem jött be, az maga a múzeum jelleg… üvegfal mögött minden, projektorokról képi anyag, óriási fényképek az üres!! termek falain… valahogy túl modernnek, túl XXI századinak éreztem az egészet. Volt néhány ütős dolog, az tény (cipők, kofferek, szemüvegek, műlábak hegekben), de én például tuti meghagytam volna egy barakkot legalább eredeti állapotában, ahol az ágyak között lehetett volna sétálni, ahol kevesebb ember jelenlétében tényleg agyon tudott volna nyomni a múlt. Így, a krematóriumot meg kb. három barakkot leszámítva „csak” egy börtönt, egy tábort láttam az egészben, s ha nem lettek volna az udvaron azok a híres szögesdrótok, komolyan mondom, egy laktanya érzetét keltették volna bennem maguk az épületek.






Természetesen így is komoly és elgondolkodtató a látnivaló, a magyar barakk (van még cseh, lengyel, zsidó, stb.), magyar nyelvű írásokkal kifejezetten súlyos, úgyhogy azért aki odamegy, sok mindenre készüljön föl, és önmagában az, hogy ott sétálsz, azon szögesdrótok között, ahol embereket tömegesen öltek halomra, az megismételhetetlen érzés. De ha lenne egy időgép, és mondjuk külső szemlélőként mehettem volna vissza 74 évet, még hatásosabb lehetett volna…







Az esti krakkói városnézés volt a bónusz, és a mellett, hogy az óváros gyönyörű (de qrvára nincs kitáblázva, hol van), annyi tűnt fel, hogy a lengyelek sokkal inkább viselkedtek mediterrán népként, mint azt vártam. Oké, ott is jó idő volt, de este 11-kor szinte karneváli hangulat volt a fő téren, minden étterem terasza zsúfig, ajándékboltok nyitva, lovaskocsik szaladgáltak – ilyet eddig csak olaszban és horvátban láttam. A lengyelek nagyon sok minden hasonlítanak hozzánk, árak, életszínvonal, kínálat, minden – de ezek szerint élni jobban tudnak.







Ahogy ezt amúgy a másnapi parkozásunk is igazolta. Lehet, hogy írásom elején külföldi turisták rohamát vizionáltam az Energylandiába, de a helyzet az, hogy szinte kivétel nélkül mindenki lengyel volt. Magyar, tuti, hogy csak mi, talán elvétve néhány cseh vagy német… de tekintettel arra, hogy milyen fiatal ez az egész komplexum, meg hogy mennyien nem ismerik még világszerte, ez nem is csoda. Pedig, ha így folytatják, és ilyen tempóban bővülnek, akkor hamarosan Európa vezető hullámvasút parkja lehetnek (ez komoly!!), hisz a jelenlegi 12 működő vasút mellé már kapásból négy építését bejelentették 2020-ig. 16 pedig – nos, ha a tudásom nem csal meg, egyik európai parkban sincs… pláne úgy, hogy ezek fele extrém. Az Energylandia – már amit ki tudtam deríteni róla – részben EU pénzből épült, ilyen térségfejlesztési támogatással, részben ugye saját erőből, részben meg a vasútgyártók támogatásával. Merthogy ők is beszállnak bizony, nagyon nem mindegy hogy egy adott park adott vasútja kinek a nevéhez fűződik – esetünkben az idei évi újdonsága, a csúcs, a Hyperion az Intamin cég terméke, de úgy, hogy előtte megkérdezték a látogatókat, melyik céget akarják!!








Szóval, kedves olvasóim, kedves adrenalinőrültek – az a helyzet, hogy tőlünk alig 500 km-re épült egy olyan park, ami már most megállja a helyét az európai versenyben, amiért tényleg érdemes autóba ülni, mert olyan dolgokat tartogat, amit máshol nem kapsz meg. Ráadásul, tekintve, hogy mindez Lengyelországban van, még kifejezetten baráti áron is, külön vonzerő: igaz, hogy a belépő 9600 Ft/fő, de a parkon belül egyáltalán nincsenek elszállva az árak, egy fél literes üdítő pl. 400 ft… a parkolás meg egész napra csak 400 ft!!! Az rcdb adatbázisa szerint az Energylandia 12 működő hullámvasútja közül 4 extrém (valójában inkább 7), amin természetesen mind ültünk, valamint szokás szerint van három-négy vízi csobbanós, pörgős, áztatós csónakos pálya is. Ezeken kívül pedig több, általam korábban csak NASA játéknak hívott pörgős őrület – ha van rá idő és életkedv, azokat is ki lehet próbálni. A teljességhez az is hozzátartozik, hogy a tömeg miatt minden vasútra minimum 30 perc várakozási idő van kiírva, a valóságban azonban ez még 5-10 perccel több is: úgyhogy alaposan meg kell szervezni, mire akar az ember felülni.






Épp ezért, ekkora kínálatban most fordult elő velünk először hogy nem ültünk fel mind a 12 hullámvasútra: a családi meneteket ezúttal idő hiányában kihagytuk. Ehhez kapcsolódik az is, hogy épp ezért még soha olyan kevés POV (saját kamerás) felvételt nem készítettem, mint eddig: azokra a vasutakra, amin biztonságban tartani tudtam volna a kamerát, egyszerűen nem jutottunk fel – a nagyokon meg eszembe sem jut ilyet megpróbálni. Korábban mindig volt saját kamerázás, most csak egy, egy vizes pörgős játékon. No de elég a dumából, nézzük, mit érdemes kipróbálni.


Hyperion


A No1, Európa jelenleg legmagasabb hullámvasútja, a már említett Intamin cég terméke. Ha valaki utánanéz, ugyan talál egy másikat (Red Force, Spanyolország), de az csak egy felfelé út 112 méterre és onnan egy lejövetel – klasszikus hullámvasútban most ez a legmagasabb. 77 méterre húznak föl, olyan, mintha az égbe mennél, majd onnan 82 méteres út (zuhanás???) jön lefelé– igen, a kocsi bement 5 métert a föld alá!! – mindezt pedig 85 fokos lejtőn. Ez ugyan nem a legdurvább, amin ültem (az azt hiszem, 97 !! fok volt) , de a 77 méter viszont az… emellett pedig mondtam is a gyereknek utána, hogy én még életemben nem mentem ilyen gyorsan hullámvasúttal: nos, jól éreztem, a Hyperion a maga 141.9 km/h sebességével ugyan csak harmadik Európában, de így is beszarás… mintha csak motoron ültem volna.






Speed


A nem túl fantáziadús elnevezés rejti a park második legerősebb attrakcióját: egy félig vizes, félig száraz pályás hullámvasutat. Beülsz egy csónakba, elcsobogsz egy liftig, ahol felhúznak 50 méter magasra, majd onnan elindítanak a pályán. 110-zel robogsz, a végén pedig jó nagyot csobbansz. Ez is Intamin vasút.






Roller Coaster Mayan


Ez mondjuk Vekoma vasút, a kedvenc fajtámból: a beülős, láblógatós fajta. Fura, de csak 33 méter magas, és totál ugyanaz, mint amiken ültem már a Heide Parkban és Movieparkban: SLC Standard a típusa (igen, vannak fix típusszámok), 5 átfordulás, 80 km/h sebesség. Jó volt, szeretem az ilyet.





Formula


Egy újabb fantáziadús névadás: a szokásos, álló helyzetből kilövős, egyhurkos, három átfordítós hullámvasút. Szintén Vekoma, de ahogy nézem, nincs párja máshol: a 24,7 méter magasság és a 80-ra 2 másodperces gyorsulás laikusnak durva lehet, de nekünk inkább egy kellemes levezetés volt.






Dragon Roller Coaster



Ez is a kis láblógatós fajta, szintén a Vekomától, egy kicsit sárkányos dizájnnal. nincs 20 méter a legmagasabb pontja, meg átfordulás sincs benn, úgyhogy ez is egy laza utazás, semmi több.






Boomerang



Nem tudom, ki adja a neveket, de azért ennél kreatívabb is lehetne… mindegy, egy kifejezetten rövid vonalvezetésű, előre és hátrafelé is egyazon pályán végigfutó családi vasút. 23 méter és 60 km/h. De legalább jó a körítés, átmegy egy házon.






Viking Roller Coaster



Ilyen van szinte minden parkban, össze-vissza pörgő kocsiban, kis alapterületen, max. 13 méteren utazol. Valamiért a gyerekek tök szeretik, ezt ki nem lehet hagyni soha.







Jungle Andventure



Túl sok dzsungel nincs a díszletben, ez is hagyományos eleme a parkoknak: nyolcszemélyes csónak megy egy széles, erős sodrású folyóban, amiben simán tökig lehet ázni. Erről készült az egyetlen home video…







Anaconda



20 személyes csónak, két nagy csobbanás – ahhoz, hogy ne ázz el, az utolsó sor közepére kell ülni. Akkor az előtted ülők felfogják a vizet…







Ezeken kívül van még 5 olyan hullámvasút, amire nem ültünk fel, mert túl „kevésnek” találtattak, valamint a toronyból ledobós szerkezet sem lépte át az ingerküszöbünket. Összességében elmondhatom, hogy qrva jó (bár valami eszméletlenül fárasztó és intenzív így, két nap alatt) lett a túra, az Energylandia pedig, annak ellenére, hogy alapterületre kisebb, mint mondjuk német társai, remek szórakozást tud nyújtani. A sok várakozási idő viszont azt eredményezi, hogy ennyi hullámvasút között bizony szelektálni kell: aki odamegy, állítson fel valami felé sorrendet, mire akar mindenképp felülni, aztán utána, ha azokkal végzett, mehet a kevésbé vonzó játékokra.

Ja, és bónuszként azt még mindenkép el kell mondanom, hogy magához a parkhoz, azzal egybeépülve van egy nagyon komoly csúszdakomplexum is, nyáron, jó időben ott is el lehet tölteni egy fél napot… igaz, akkor már minimum két napot kell szánni az egészre. De inkább hármat.





.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
Niwrok
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 2848
Join date : 2012. Oct. 06.

TémanyitásTárgy: Re: Energylandia, Lengyelország   Vas. Aug. 12, 2018 9:14 pm

R2-D2 írta:
.
Vidámpark túra, XIII. rész (2018)

A másik, ami nekem nem jött be, az maga a múzeum jelleg… üvegfal mögött minden, projektorokról képi anyag, óriási fényképek az üres!! termek falain… valahogy túl modernnek, túl XXI századinak éreztem az egészet.


Igen, ez nekem is feltűnt, és egyre jobban zavar... mondjuk persze nem Auschwitz kapcsán Smile .

Túrázásaink közben többször eljutottunk már például felújított várakból kialakított múzeumokba, és mindenhol ezek a hatalmas táblákra nyomtatott képek meg szövegek köszönnek vissza... ami nekem nem múzeum, csak az internet kinyomtatva. Persze az is unalmas tud lenni egy idő után, hogy egy néprajzi múzeumban minden apró-cseprő dolgot kipakolnak, amit a padláson találtak, de nulla tárgyi emlékkel, vagy éppen "utángyártott" elemekkel még azt a kevés illúziót is elveszik, hogy ez egy múzeum.

.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
 
Energylandia, Lengyelország
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Filmfórum :: A mozitermen kívül :: Vidámpark túrák-
Ugrás: