Filmfórum
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.


Kritikák, gondolatok a filmek világából
 
KezdőlapGalleryLegutóbbi képekKeresésRegisztrációBelépés

 

 R2-D2 írásai 3.0

Go down 
+7
Gyulus
Dylan83
andrew1975
téglagyári megálló
mesterjani
Mr. White
Weide
11 posters
Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 26 ... 49, 50, 51 ... 58 ... 66  Next
SzerzőÜzenet
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 3.0 - Page 51 Empty
TémanyitásTárgy: A szoba (2019)   R2-D2 írásai 3.0 - Page 51 EmptyVas. Feb. 02, 2020 2:15 pm

.
R2-D2 írásai 3.0 - Page 51 BspVwhM




A szoba




Ez a szoba nem az a szoba, ahonnan pár éve a kisfiú sikeresen kiszabadult anyjával együtt, kvázi emléket állítva Natascha Campus kálváriájának. Nem, ez az A szoba egy tavalyi, francia misztikus thriller (a sci-fi jelzőt értem ugyan, de nem igazán találom helyén valónak, hiába volt a film bemutatója a tavalyi brüsszeli fantasztikus filmfesztiválon), amiről meglepő módon még csak magyar nyelvű írást, ajánlót, kritikát sem találok a neten. Rám vár hát a megtisztelő feladat, hogy figyelmetekbe ajánljam ezt a filmet – viszont ha már ennyire nincs róla sehol semmi, akkor adjátok meg magatoknak a lehetőséget, hogy úgy ültök le elé, ahogy én: semmit nem tudtok róla. Ugyanis az a helyzet, hogy a szinopszis, a rövid tartalmi ismertető alapból ellő két olyan fordulatot is, amit ha nem tudtok, sokkal nagyobb élmény lesz az egész – kezdve azzal, hogy azon is meg tudok már lepődni, mi is ez a szoba, amit az erdő közepén lévő ház rejt.

Matt (Kevin Janssens) és csinos felesége, Kate (Olaga Kurylenko) egy vidéki házba költözik – a faszi festő, talán épp a nagyvárosi nyüzsgéstől elbújva vár ihletet az újabb alkotásaihoz, a csaj meg fordító, aki ugye otthon is tud dolgozni. Persze, nem először látunk már ilyet, hogy valaki kiköltözik egy elhagyott házba és a ház gonoszabb, mint azt gondolták, de itt nem arról lesz szó: a nagy pakolásban a tapéta mögött Matt talál egy ajtót, ami egy titkos helyiségbe vezet, de ezúttal nem szellemeket és mindenféle átkokat szabadítanak el, hanem valami teljesen más történik – az utóbbi évek számomra egyik legjobb és legváratlanabb húzása. Most szívesen írnám, hogy mi is ez, de még csak azt a filmet sem merem leírni, ami kapásból eszembe jut vele kapcsolatban, mert már az is spoiler lenne: én, az első üveg whiskey előkerülésénél dobtam egy hátast rendesen. Oké, hogy volt már ilyen, sőt, meg nagy okosan arra is gondoltam, hogy hoppá, valamit ugye valamiért, de – tekintve, hogy ez nem Hollywood – amit a helyzetből kihoztak, az messze túlment minden elvárásomon. Az első éjszaka még csak Matt veszi észre a különleges dolgot, de aztán a kissé szkeptikus (persze hogy, az, tök logikus) Kate is élvezettel veti bele magát a játékba…

A felvezetés, a helyzet és kapcsolatuk ismertetése kb. negyed óra, ez talán kissé lassúnak és unalmasnak tűnhet, mint ahogy icipicit soknak éreztem a keringős zenére felvázolt „játék” bemutatását is – ugyanakkor végig ott dörömbölt a fejemben, hogy valami nincs rendben, ez, így nem működhet. Tapasztalt mozinézőként a már említett valamit valamiért elv nem tudott engedni, de aztán csak nem jött semmi olyan, ami a játék árát hivatott volna előre vetíteni – még az sem, hogy ugye viszonylag hamar kiderült, hogy természetesen a házban gyilkosság történt, azért tudták ők megvenni ezt az egészet, mert korábban egy faszi megölte az ott lakó házaspárt. Na mondom, megvan a trükk, a szoba megbolondítja az ott lakókat, s majd jól kinyírja egymást az amúgy szerelmes pár (a váratlanul szerzett adottság áraként). Azonban az a helyzet, hogy ezt a forgatókönyvet értelmes emberek írták, akik felhasználtak ugyan hollywoodi sablonokat, de azokat csak kiegészítő elemként használták – amikor pedig Matt kimegy megkeresni a pszichiátriára zárt korábbi gyilkost, olyan meglepetést toltak az arcomba, hogy széles vigyorra görbült a szám. Hirtelen értelmet nyert majdnem minden, ekkor döbbensz rá, hogy valóban van a valamit valamiért elve, csak nem úgy, ahogy azt várni lehetett volna: szerintem zseniális, hogy a „játék” (nevezzük így, ez a legspoilermentesebb megfogalamazás) nem hagyhatja el a ház területét. Ebből kifolyólag pedig rögtön el is kezdhet gondolkodni a néző, hogy ha már ezek a feltételek vannak, akkor a kezdeti eufória elmúlása után mit lehet kezdeni a helyzettel… mit és hogyan lehet megtartani azokból a vágyképekből, amik a házban a pár kapcsolata alatt feltűnnek.

Mire idáig elérünk, már kapásból van két-három olyan fordulat, amiből más mozikba jó, ha egy jut – és ekkor csavarnak még egyet a sztorin az írók: Kate némileg felelőtlen döntése következtében egy új probléma születik. A szinopszis sajnos ellövi ezt is, azért ne is olvassátok, nekem legalábbis jó nagy meglepetés volt az egész: hiába volt benn a levegőben a dolog (pláne, miután Kate és Matt szóba is hozták), hiába lehetett rá számítani, a konkrét esemény megtörténte kisebb sokként ért. Elsősorban ugye azért, mert kettejük közül ekkor már Matt tudja, hogy mi a „játék” ára, Kate viszont mit sem sejt az egészről – a konfliktus így kódolva van kettejük között: könnyű mondani, de én például máshogy döntöttem volna a szobában, mikor a csomaggal együtt bemenetek. De hát ők ugye hosszú idő után először voltak ilyen helyzetben, s valahol az érzelmi alapon hozott döntés elfogadható a logikai alapon hozott döntés helyet – no meg ugye az egész mozi alaptörténetét alapozták meg ezzel… hozzáteszem, a nézőkben meg megint csak elültették a kétkedés magját, hogy ő maga mit kezdene a szituval. Némileg érthetetlen persze Kate (és főleg Matt) húzása, de ha a mozi egészét nézem,kellett ahhoz, hogy még jó pár remek meglepetésnek megágyazzon.

Innentől amúgy az egész film (a játékidő nagy része) erre épül: hogy tudja a fiatal pár megőrizni megóvni azt, amire tulajdonképp egész életükben legjobban vágytak, hogy tudnak kibúvót találni a frissen megismert szabályok alól – teszem hozzá, mindezt úgy, hogy Kate-nek magának is saját bőrén kell megtapasztalni a helyzet súlyosságát. A következő csavar, meglepetés pedig itt van a történetben, egészen elképesztő és váratlan húzással a csomag fizikai állapotára vonatkozóan. Innentől lesz amúgy igazán éles és érdekes a játék, innentől lesz igazán nehéz mindenki számára a békés együtt élés: természetesen a pár kapcsolata is alaposan megsínyli a dolgot: Matt, aki racionálisabb, szabadulna a helyzetből, sőt az egész házból, Kate viszont, aki – érthető módon sokkal emocionálisabb a kérdésben – inkább anyatigris módjára bedeszkázza a ház ablakait, nehogy baj történjen. De azt nem tudják elkerülni, hogy minden szereplő egyre több információt szerezzen a kialakult helyzet fonákságairól, s megint kapunk kapásból két olyan meglepetést, ami bármely filmnek becsületére válhatna: mindkettőre rá lehet érezni, az egyik tulajdonképp törvényszerű is volt, de engem a gyilkos telefonhívásában elhangzott, sokkolónak szánt információ sem lepett meg annyira – ekkor már az olyan logikusnak tűnt. A mondjuk jó volt, hogy: „Mikor lett szabad az ember? A teremtő halálával.”

Talán ekkor lép új szintet a film, különösen, miután a szoba egy új világot tár elénk – ekkor válik nyilvánvalóvá, hogy valakinek meg kell halnia a történet végére, hogy kerek legyen az egész. A finálé ebből a szempontból egy kissé őrült kergetőzés lesz, olyan igazán thrillerhez méltó, újfent remek ötletekkel és megoldásokkal. A világ a világban nagyon tetszett, mint ahogy Matt ötlete is a menekülésre, az egész picit emlékeztetett a Narnia ruhásszekrénye utáni jelenetre, illetve az Orville szimulációs szobájában létrehozott alternatív világokra – meglepetésnek, fordulatnak sem utolsó, és ismét a forgatókönyv dicsérete az, hogy mindez, amit látunk, nem csak hatásvadász húzás, hanem érthető és indokolható kiút a sztoriból. Mert végre volt valaki, aki elolvasta az egészet és így kimaradt belőle minden olyan hülyeség, ami esetleg tönkre tehette volna. Christian Volckman író, rendező egy olyan történetet tárt elénk, ami úgy van tele meglepetésekkel, hogy egy másodpercre sem éreztem azt, hogy nem hiteles, amit nézek, az alapból utopisztikus kiindulópontból egy rendkívül érdekes, fordulatos, drámai, helyenként elgondolkodtató történetet hozott össze. A látvány, a helyszín, a díszlet baromi jó, Olga Kurylenko igazi jó húzónév az egészben, de a gyakorlatilag a négy-öt szereplős kamaradarab minden színésze maximálisan illik a karakteréhez. Shane például – legyen az bármely élethelyzetben – kifejezetten telitalálat, az a veszély, ami a többiekre leselkedik általa nagyon jól átjön a figurán. Néha még az A.I. is eszembe jutott, mikor néztem a filmet, néhány helyzet kísértetiesen emlékeztetett az önmagát sehova tenni nem tudó kis robotgyerek kálváriájára.

A jövő évi egyéb listámon bérelt helye lesz ennek a filmnek (ha nem lesz hazai premierje), tulajdonképp keresve sem nagyon tudok mondani negatívumot rá. Engem kilóra megvett ez a meglepetésekkel tarkított történet, ami közben – ez idő után – tudtam azon agyalni, én mit hogyan csinálnék. Miután azonban azt nem árultam (árulhattam) el – remélem sikerült úgy írni egy csomót, hogy fogalmatok sincs, mi vár rátok – mi is ez az egész, nektek kell felfedeznetek… higgyétek el, érdemes.




85%





.
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

R2-D2 írásai 3.0 - Page 51 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 3.0   R2-D2 írásai 3.0 - Page 51 EmptyVas. Feb. 02, 2020 3:18 pm

R2-D2 írta:
.
A szoba

A jövő évi egyéb listámon bérelt helye lesz ennek a filmnek (ha nem lesz hazai premierje), tulajdonképp keresve sem nagyon tudok mondani negatívumot rá. Engem kilóra megvett ez a meglepetésekkel tarkított történet, ami közben – ez idő után – tudtam azon agyalni, én mit hogyan csinálnék. Miután azonban azt nem árultam (árulhattam) el – remélem sikerült úgy írni egy csomót, hogy fogalmatok sincs, mi vár rátok – mi is ez az egész, nektek kell felfedeznetek… higgyétek el, érdemes.

85%


Egy kicsit megijedtem, hogy másik írás került ki, de így még nagyobb a meglepetés.

Lassan lemegy az Oscar-hajsza, utána jönni fog Smile .

.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 3.0 - Page 51 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 3.0   R2-D2 írásai 3.0 - Page 51 EmptyHétf. Feb. 03, 2020 7:08 pm

R2-D2 írta:
.
Alita - A harc angyala


Még szerencse, hogy Niwrok kolléga felhívta a figyelmemet arra, hogy a filmnek úgy van vége, hogy nincs vége… ugyanis ezen ismeret hiányában anyáztam volna (ismét) egy sort. Miután semmit nem tudtam a film előtt Alitáról (csupán az előzetese vonzott a moziba), nem lettem volna felkészülve arra, hogy egy újabb franchise építés első mozijába csöppenek bele, de így, hogy erre felhívták a figyelmem, a zárójelenetre tudok egy ígéretes folytatás cliffhangereként tekinteni. És nagyon remélem, hogy a beleölt 200 millió dollár a pénzemberek számára megtérülő befektetés lesz, mert én magam részéről nagyon szívesen nézném ennek a folytatását (állítólag bejelentették) – végre egy újabb világ, aminek részleteiben szívesen merültem el, és szívesen fogok elmerülni, ha lesz rá módom.

A film számomra egyébként legnagyobb hiányossága amúgy megint pont a felütés: igazán kíváncsi lettem volna arra az apokalipszisre, ami után két városnyi ember marad életben – s ennek következtében különösen arra, hogy hogyan képesek mindazt a technikai civilizációt biztosítani, ami a moziban felvonul. Mindegy, erre a kérdésre vagy választ kapunk a következő fejezetekben, vagy megint a szokásos „Ne foglalkozz ezzel” szarság van, amiben odacsesznek egy világot, mindenféle alap nélkül.

Nagy kedvencem ő, remélem, nem csak egy apró akadály lesz Alita hadjáratában – és egyben arra is kíváncsi vagyok, miért kell őt mindenképp elpusztítani, ki is ő valójában és hogy kötődik a majd 300 éves lányhoz.

Egy szó, mint száz: nekem kifejezetten bejött ez az újabb YA sci-fi, vérbeli szórakoztatás, s ha mondjuk egy picit többet tudtak volna foglalkozni az egész történet hátterével, több információmorzsát ejtettek volna el arról, hogy ki mit és mért csinál, simán lehetne az év Valerianja. De így sem volt rossz… sőt.

80%

Nem, nem a következő részig kellett várni azokra a magyarázatokra, amikre kíváncsi voltam, csupán arra, hogy újranézzem a filmet, immár lemezről és kivesézzem a több, mint két órányi BD extra tartalmat.

Most már tudom, mi volt az a Nagy Háború, a Bukás (a Föld és a Mars között), tudom, hogy alakult ki az Alita világa. Nagyon jó és informatív az anyag, ami bemutatja a film készítését és hátterét - de hát nem is csoda, ha valaminek olyan producere van, mint Cameron. Most már sok minden világos, miért ilyen az Alita, amilyen, Cameron maximalizmusa a mozin épp úgy tetten érthető, ahogy a bónusz anyagon is. Amúgy sem divat már a lemezekre ennyi és ilyen tartalmas extrát pakolni, jó volt látni Rodrigez és Cameron közös munkáját - tulajdonképp az Alita lehetne egy James Cameron film is, amit Robert Rodrigez álnéven rendezett.

Nagyon jó volt másodjára is, immár eredeti nyelven, felirattal - az meg azt hiszem egyértelmű, hogy a képről és a hangról csak szuperlatívuszokban lehet beszélni. A filmes értékelés marad, de elsősorban azért, mert azt továbbra is fenn tartom, hogy mindazt a hátteret, amit extra gyanánt mutattak meg, valahova a filmbe kellett volna csempészni - hogy teljesen kerek legyen a történet.

.
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

R2-D2 írásai 3.0 - Page 51 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 3.0   R2-D2 írásai 3.0 - Page 51 EmptyKedd Feb. 04, 2020 11:08 pm

Niwrok írta:
R2-D2 írta:
.
A szoba

A jövő évi egyéb listámon bérelt helye lesz ennek a filmnek (ha nem lesz hazai premierje), tulajdonképp keresve sem nagyon tudok mondani negatívumot rá. Engem kilóra megvett ez a meglepetésekkel tarkított történet, ami közben – ez idő után – tudtam azon agyalni, én mit hogyan csinálnék. Miután azonban azt nem árultam (árulhattam) el – remélem sikerült úgy írni egy csomót, hogy fogalmatok sincs, mi vár rátok – mi is ez az egész, nektek kell felfedeznetek… higgyétek el, érdemes.

85%


Egy kicsit megijedtem, hogy másik írás került ki, de így még nagyobb a meglepetés.
Lassan lemegy az Oscar-hajsza, utána jönni fog Smile .


Jött előtte, mert azért nagyjából sejtettem az írásból, mire utalva kerülgeted a forró "teát" azzal a "játékozással" Smile ... azt meg nyilván nem hagyhattam túl sokáig parlagon.

Mégis valahogy a felvezetés jött be az egészből a legjobban... A Kannában is azok voltak a kedvenc részeim, amik arról szóltak, hogy Alice és John a csóróságban is mennyire odavannak egymásért, és a pénzszerzés változatos és vicces módszerei mellett végig ott lebegett a kérdés, ami talán a legfontosabb volt, hogy a pénz nem szakítja-e szét őket. Én leginkább ezt vártam volna ettől is, csak "kívánságokkal", főleg azután, hogy elkezdtek jó értelemben véve "ökörködni" a hirtelen jött lehetőséggel.

"Azután" viszont alapjaiban változtak meg a viszonyok, és sajnálatomra úgy, hogy Mattel igazából nem tudott sokat kezdeni a film. Hogy miért ellenséges, az oké, genetika meg ösztönök is vannak a világon, de azon kívül, hogy őt tették meg a rideg racionalitás képviselőjének (ami egy művész esetében önmagában furcsa), szinte csak a festegetés meg az akciózás maradt a szerepe. Igazán azzal nem tudtam nagyon mit kezdeni, hogy egy ilyen izgalmas helyzetben elmaradoztak, hiányoztak a szereplők között a mélyebb interakciók (az olyanok, mint amiket az A.I.-hoz hasonlítottál, teljesen jogosan), amit például hasonló szituációban a közel 10 éves Hibrid (ha még emlékszel rá) jobban kibontott, felvázolt.

Az alapötlet jó volt, a fordulatai és a hangulata is tetszettek, de a karaktereket kicsit elnagyolták, mert egy ilyen dilemmába azért sokkal intenzívebb konfliktusokat bele lehetett volna vinni.

7,5/10
.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 3.0 - Page 51 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 3.0   R2-D2 írásai 3.0 - Page 51 EmptyKedd Feb. 04, 2020 11:18 pm

Niwrok írta:

A szoba

Jött előtte, mert azért nagyjából sejtettem az írásból, mire utalva kerülgeted a forró "teát" azzal a "játékozással" Smile ... azt meg nyilván nem hagyhattam túl sokáig parlagon.

Mégis valahogy a felvezetés jött be az egészből a legjobban... A Kannában is azok voltak a kedvenc részeim, amik arról szóltak, hogy Alice és John a csóróságban is mennyire odavannak egymásért, és a pénzszerzés változatos és vicces módszerei mellett végig ott lebegett a kérdés, ami talán a legfontosabb volt, hogy a pénz nem szakítja-e szét őket. Én leginkább ezt vártam volna ettől is, csak "kívánságokkal", főleg azután, hogy elkezdtek jó értelemben véve "ökörködni" a hirtelen jött lehetőséggel.

"Azután" viszont alapjaiban változtak meg a viszonyok, és sajnálatomra úgy, hogy Mattel igazából nem tudott sokat kezdeni a film. Hogy miért ellenséges, az oké, genetika meg ösztönök is vannak a világon, de azon kívül, hogy őt tették meg a rideg racionalitás képviselőjének (ami egy művész esetében önmagában furcsa), szinte csak a festegetés meg az akciózás maradt a szerepe. Igazán azzal nem tudtam nagyon mit kezdeni, hogy egy ilyen izgalmas helyzetben elmaradoztak, hiányoztak a szereplők között a mélyebb interakciók (az olyanok, mint amiket az A.I.-hoz hasonlítottál, teljesen jogosan), amit például hasonló szituációban a közel 10 éves Hibrid (ha még emlékszel rá) jobban kibontott, felvázolt.

Az alapötlet jó volt, a fordulatai és a hangulata is tetszettek, de a karaktereket kicsit elnagyolták, mert egy ilyen dilemmába azért sokkal intenzívebb konfliktusokat bele lehetett volna vinni.

7,5/10
.

yeah Juhé!

Köszi, hogy megnézted, és igen, a forró kása a Kanna volt... most már leírhatom, mert vélhetően más úgyse kapcsol. Wink

Igazad van abban, amit írtál, de engem tök letaglózott az egész: eleve már az, hogy én meglepődtem a szoba képességein, aztán a remek fordulatok, a pénz szétporladása, Shane felnövései, az erdő a szobában... Kevésbé figyeltem arra, hogy Mattel mit kezdenek. Az meg eszembe se jutott (pedig jogos), hogy egy művész kevésbé racionális. Embarassed

Szóval, a konfliktusok helyett nekem maradt az ámulat.

A Hibridre meg hogyne emlékeznék... Evil or Very Mad


.

Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

R2-D2 írásai 3.0 - Page 51 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 3.0   R2-D2 írásai 3.0 - Page 51 EmptySzer. Feb. 05, 2020 12:04 am

R2-D2 írta:
Niwrok írta:

A szoba

Az alapötlet jó volt, a fordulatai és a hangulata is tetszettek, de a karaktereket kicsit elnagyolták, mert egy ilyen dilemmába azért sokkal intenzívebb konfliktusokat bele lehetett volna vinni.

7,5/10
.

yeah  Juhé!

Igazad van abban, amit írtál, de engem tök letaglózott az egész: eleve már az, hogy én meglepődtem a szoba képességein, aztán a remek fordulatok, a pénz szétporladása, Shane felnövései, az erdő a szobában...

A Hibridre meg hogyne emlékeznék...  Evil or Very Mad


Ezek nekem is újdonságot jelentettek, mert direkt csak nagy vonalakban olvastalak a film előtt, leszámítva hogy sejteni azért sejtettem, mire képes a szoba (ismered te is, milyen az, amikor túl sokat nem akarsz elárulni, de túl keveset sem lehet Wink ...). Ezeket tényleg jól kitalálták.

A Hibridre tudom, miért emlékszel, és miért nem emlékszel rá szívesen Smile , pedig ami a szülő-gyerek és a párkapcsolati dinamikát illeti, sok mindenre az adta meg ennél a filmnél is a választ. A baba-Shane és a gyerek-Shane bemutatása mellett hiányos volt nekem az, hogy Kate hogyan viszonyul az egész anyasághoz, vagy hogy Shane számára mikor mit jelent Matt jelenléte, márpedig ezek lettek volna a legfontosabb kérdések, amik miatt a trükköknek jelentősége és jogosultsága lett... volna. Eközben még az olyan jelenetek is elsikkadtak, mint az a telefonhívás a diliházból arról, hogyan lehet kicselezni a házat, ami trükknek jó volt, de nem gondolták tovább.

Spoiler:

De ahogy mondani szoktuk: soha rosszabb filmet  peace !
.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 3.0 - Page 51 Empty
TémanyitásTárgy: 1917   R2-D2 írásai 3.0 - Page 51 EmptySzer. Feb. 05, 2020 9:53 pm

.
R2-D2 írásai 3.0 - Page 51 JBzWvRk



1917




Előző írásommal ellentétben az 1917-ről rengeteg írás található a neten – ami logikus is, hisz az idei év elejének egyik legnagyobb dobása a film, s méltán tartják a Legjobb Film Oscar esélyesének is – így most kicsit nehezebb helyzetben vagyok, mint úgy általában. Tudniillik zömében ismételni tudnám csak mindazon dicsérő szavakat, amik e mozit illetik, én is elsősorban azokat a sarokpontokat tudnám megemlíteni, amit oly sokan megtettek már előttem – de hát akkor meg minek is írni valamiről, ha az ember nem tud újat mondani. Ezért megpróbálom kicsit más megvilágításba is helyezni a filmet (talán sikerül), összeszedni azokat a dolgokat is, amik a teljesen nyilvánvaló pozitív visszacsatolások mellett számomra új és plusz és egyben megdöbbentő élményt adtak .

A legfontosabb mindenekelőtt a korrajz. Ahogy Niwrok kolléga is írta tegnap, viszonylag kevés film készül az I világháborúról, pedig szerintem körülményeit, keménységét tekintve az akkor még csak Nagy Háborúnak hívott őrület durvább volt, mint az azt 30 évvel követő második felvonás. Hisz gondoljunk csak bele: sem az orvostudomány, sem a haditechnikai biztonsági felszerelések, sem maga a hadviselés messze nem állt olyan szinten, mint később – a katonák élete pedig sokkal kevesebbet ért, mint talán bármikor a történelemben. Ez volt az a kor, amikor még gyalogsági és lovassági rohamokat vetettek be beásott és gépfegyverrel felszerelt ellenféllel szemben, a küldetésben pedig az első vonalban rohamozó osztagok vesztesége tulajdonképp járulékos költség volt. Amikor – bár ez nem a film témája – először kísérleteztek vegyi fegyverekkel, mindenféle gázokkal, amik hatékonysága pedig jórészt a szélirányon múlt. Amikor a holttestek a harcmezőn – esetünkben a senki földjén – temetetlenül hevertek, amikor a harcban álló csapatokat nem csak az ellenséges haderő, hanem a különféle fertőzések és betegségek is tizedelték. Komoly orvosi ellátás és gyógyszerek (penicillin sem volt még) híján rengetegen haltak meg vagy vesztették el végtagjaikat, vagy épp szenvedtek komoly stresszt a harcmezőn. Azon a harcmezőn, aminek 1917.04.06-ra, filmünk történetének napjára egyik legfőbb jellegzetessége az a bizonyos lövészárkos állóháború volt… ami igazából az egyik oka annak, hogy én most itt ülök és gépelek.

Az a helyzet ugyanis, hogy én még nem láttam játékfilmen ennyire mélyrehatóan borzongató I VH-s díszletet, még soha nem kellett elmerülnöm mindazon közegben, amiben szerencsétlenek anno parancsra háborúsdit játszottak. Néhány sorozat néhány epizódjának pár percét leszámítva (12 majom, Dark stb…,) meg talán Spielberg Hadak útjánnak néhány szakaszától eltekintve nem igazán jártam még lövészárokban – igaz, hogy a mozi stílusából és dramaturgiájából eredően szinte csak végigrohan az egészen, de ha jól figyelünk, borzalmas kórképet kapunk mindarról a szörnyűségről, ami akkor várt a katonákra. A mai, civilizált szemmel szinte elképzelhetetlenek azok a körülmények, amik között nekik az életükért kellett harcolni, az 1917 egyik legnagyobb erénye pedig számomra, hogy a kétszemélyes road movie közben totál átjött az a hangulat, környezet, ami az akkori lövészárkokat, bunker rendszereket jellemezte. A díszlet, annak a részletgazdagsága – még ha csak futólag is – zseniális, ahogy a folyamatosan mozgó kamera elmegy egy-egy háborús élethelyzet, vagy halott mellett, az csontig hatolóan bizsergető. De ugyanez vonatkozik arra a bizonyos senkiföldje elnevezésű harctéri területre is, amin főhőseink átkelnek: a szögesdrótokkal telepakolt szakasz az oszladozó hullákkal megtestesít szinte minden borzalmat, ami egy háborút jellemez. Ha meg mindehhez hozzáveszem, hogy magának az egész állóháborús hadviselésnek, ennek a szögesdrótos megoldásnak mi volt a stratégiai szerepe, hogyan próbálták mindezt alkalmanként legyőzni, hogy a rohamozó csapatok, és miután fennakadtak a szögesdróton és ellenséges össztűz alákerültek, milyen veszteségeket szenvedtek el… nagyon durva annak megfilmesítése. A bomba kráterekben úszó hullák látványa, az oszló holttest hasába tenyerelő kiskatona jelenete talán keményebb, mint bármelyik horrorfilm, amit láttam.

Ugye, a történet szerint két angol kiskatona, Blake (Dean-Charles Chapman) és Schofiled (George NcKay) azt az utasítást kapja, hogy keresztülvágva a senkiföldjén, a tőlük 14 km-re állomásozó csapatoknak juttassanak el egy üzenetet, miszerint a hajnalra időzített támadást le kell fújni, mert egy csapda az egész. Ráadásul – mintegy extra motivációként – Blake testvére is azon 1600 katona között van, akik ebbe a csapdába belesétálhatnának, ha az üzenet nem ér célba időben. 14 km ugyanakkor nem egy nagy távolság, ma, normál körülmények között annyi, mint átsétálni egy nagyobb város egyik végéből a másikba, simán teljesíthető lenne mondjuk 5 óra alatt – igen ám, de a fentebb említett harctéri viszonyok közepette ez nem lesz meg ennyi idő alatt. Pláne úgy, hogy csak bizonytalan információ van arról, hogy a senkiföldje túloldalán lévő német lövészárkokból a németek váratlanul visszavonultak: a két srác útja az első perctől kezdve valami eszméletlenül feszült és izgalmas (ami alá rendkívül jó hangulatkeltő zenét sikerült illeszteni). A mindenki által dicsért, folyamatos idő illúzióját keltő, vágás nélkülinek titulált felvétel nagyszerűen átadja ezt a kegyetlen utat, szerintem egyértelműen a mozi első szakasza a legjobb és legizgalmasabb. Én legalábbis szörnyülködve merültem el Blake és Schofield útjában, azokban a körülményekben, képekben, ami elém tárult.

Kicsit jól is esett az a kis nyugalom, ami az után következett, hogy a fiúk átértek ezen az őrült szakaszon. A háború teljesen más arcát mutatta innentől, legyen szó akár az elhagyott ház eseményeitől – nagyon meglepődtem az itt bekövetkezett drámán – vagy a megszállt kisváros életképén. Itt, innentől már az emberi tényező került előtérbe, s külön jó volt, hogy nem próbáltak meg belecsempészni az őrületbe olyan dolgokat, hogy az ellenséges haderő katonái jófejek lennének egymással. Nem, itt csak az számít, hogy aki ellenség, azt meg kell ölni: Schofield futása a kisvárosban pedig olyan zseniális mozit idézett föl bennem, mint a pár éve látott '71. Persze felvetődik a kérdés, hogy minek kellett  a két szerencsétlennek átverekedni magát minden szörnyűségen, ha egyszer csak a semmiből ott terem egy komplett, gépesített szakasz, teherautóval, meg mindennel, no meg hogy mi szerepe van az erdei imának, de azt hiszem, ezeket el lehet engedni a hatás kedvéért: a továbbra is a főhősök nyakán lihegő operatőr által közvetített képek kárpótolnak mindenért. S még ha ez a középső szakasz kissé unalmasabbnak és érdektelenebbnek is tűnik az előzményénél, itt is vannak egészen súlyos dolgok a háború kapcsán… mennyire bevett dolog is volt (amúgy később is), hogy az átadott terület élhetetlen és használhatatlan legyen az ellenség számára. No meg tényleg mindenért kárpótol a finálé ominózus futása, amit annyira emlegetnek és ami tényleg nagyon hatásos – és epikus.

Icipicit talán azt a jelenetet nem tudtam hova tenni, ami után elsötétül a képernyő: majd újranézve jobban megfigyelem, mi is történik, de ott, akkor én úgy éreztem, mintha utána csak egy látomás lenne az egész kisvárosi eseménysor. Ide tartozik, hogy ugye mindenhol azt írják, ez az egyik nyilvánvaló vágási pont, meg amúgy is milyen jó, hogy az egész egy jelenetnek tűnik… hmmm… ha valós időben zajlódik az egész, akkor nyilvánvaló, hogy van benn vágás, szerintem több is, mint mondják, csak ez most nagy újdonságnak és operatőri bravúrnak tűnik (félreértés ne essék, tényleg az). Csakhogy pár éve volt már egy Birdman, ugye, ami egyszer már kísérletezett ezzel, de abban is volt vágás, sőt, mi már láttunk olyan filmet is, a német Victoria címűt, ami valóban egy snitt az egész – csak arról nem beszél senki, mert nem ismeri. Szóval… qrva jó ez a technika itt is, sőt, talán még hatásosabb, mint bárhol máshol, de önmagában engem ez már nem vett le annyira a lábamról.

Sokkal inkább a részben ebből eredetezhető iszonyat feszültség, az a lendület, a rohanás, amit a folyamatosan mozgó kamera okoz. No meg azok a képek, az I VH kegyetlen körülményeinek képei, ami sokszor csak a kamera perifériáján szerepelnek: ugyan adja magát a párhuzam a Ryan közlegény megmentésével, a Dunkirk, vagy a Fegyvertelen katona kegyetlenségével, ám itt sokkal kevésbé explicit az egész. Itt inkább elgondolkodik az ember azon, hogy hogy lehetett ilyen körülmények között harcolni (pedig tavasz volt), s talán még inkább elgondolkodik azon, hogy mi értelme volt/van bármi háborúnak a Földön. Hogy mennyit ér egy kiskatona élete, hogy egy parancs nem azért ment meg 1600 emberéletet, hogy konkrétan az emberéletet megmentse, hanem hogy stratégiailag ne hiányozzon az az 1600 fő a létszámból. Mert – jól mondta McKanzie (Benedict Cumberbatch) – holnap jön egy másik parancs, ahol ezt az 1600 embert fel kell áldozni. A máshol sokat és jogosan méltatott technikai bravúrok, a remek történelmi tabló, dramaturgia mellett ez volt az, ami engem igazán megfogott az 1917-ben: két kiskatona veszélyekkel teli, az adott viszonyok között majdnem lehetetlen küldetésén keresztül picit bepillanthattam az I VH szörnyűségibe.




90%



.


Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 3.0 - Page 51 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 3.0   R2-D2 írásai 3.0 - Page 51 EmptySzer. Feb. 05, 2020 11:36 pm

Niwrok írta:

A szoba

Eközben még az olyan jelenetek is elsikkadtak, mint az a telefonhívás a diliházból arról, hogyan lehet kicselezni a házat, ami trükknek jó volt, de nem gondolták tovább.

Spoiler:

De ahogy mondani szoktuk: soha rosszabb filmet  peace !
.

A ház kicselezése nekem nem csak abban nyilvánult volna meg, hogy hogyan válik szabaddá Shane, sokkal inkább az érdekelt volna, milyen úton módon lehet MEGTARTANI a vágyképeket. Speciel én azon gondolkodtam, hogy lehetne a maximumot kihozni az egészből - miután ugye kiderült, hogy kinn semminek nincs értéke. Mekkora BD/DVD gyűjteményem lett volna... meg mennyi jó kaját ettem volna...

Spoiler:


.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 3.0 - Page 51 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 3.0   R2-D2 írásai 3.0 - Page 51 EmptyCsüt. Feb. 06, 2020 6:42 pm

R2-D2 írta:
.

TOP 10



És akkor jöjjön az a kis lista, amit az idén először látott, hivatalosan be nem mutatott idei, vagy először látott régebbi mozikból áll össze. Ezen aztán tényleg jobbnál-jobb filmek vannak, de valahogy az első két helyezett toronymagasan kiemelkedik a többi közül…

.

Hogy én mekkora fasz vagyok... csak lehagytam a listáról azt a filmet, ami talán legjobb volt az egyéb indulók között... Crying or Very sad

Annyira terveztem, hogy írok róla, kétszer meg is néztem, de mivel nem szerepelt itt sehol, nem volt szem előtt az Utoya: July 22. Kár. Tuti, dobogós. Na mindegy... faceplam

.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 3.0 - Page 51 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 3.0   R2-D2 írásai 3.0 - Page 51 EmptyKedd Feb. 11, 2020 5:57 pm

R2-D2 írta:
.
Logan

A másik meg: halálba issza magát, de sofőrködik… hát ez qrva jó. De tényleg. Legyél seggrészeg Uber sofőr, mert az qrva menő, azt csinálja Farkas is a Loganben. De legalább csak 16 éven felül láthatod…  Evil or Very Mad

Most mindenki elélvez attól, hogy Logan káromkodik, hogy a kislány egy levágott fejet dob a placc közepére… de könyörgöm, tényleg ez a legfontosabb? Ennyire el tud vakítani az R korhatár besorolás? Hogy nem számít a sztori? Hogy nem számít az idővonal kohéziója – ja, ez egy X-univerzum, itt ez másodlagos – hogy nem számít a bántóan fájó ötlettelenség? Hogy csak azért, hogy két régi mutánst egy új, eddig elképzelhetetlen szituációban tüntessenek föl, szinte mindent semmibe vettek? Tényleg el lehet attól élvezni, amilyen most Logan és ami történik vele?? Köszönöm, nekem ez nem jött be… miért is kellene örülnöm egy-egy korszak lezárásának?

Kíváncsi vagyok, mennyire is gondolják ezt az egész új Farkas filmet mérföldkőnek az X univerzumban. Tekintve, hogy ugye X professzor is tért már vissza, semmi garancia nincs arra, hogy ami itt megtörténik, az így is marad: semmi garancia nincs arra, hogy a szögre akasztott farkas jelmez a szögön is marad (a tolókocsi meg a platón). Pedig ha igazán jót akarnak, leszerződtetik ezt a csajt pár filmre, mert benne megvan a folytatás lehetősége – és ő akár most is elkezdhet káromkodni, úgy legalább hiteles marad. Sőt, az új generáció gyerektagja mind hozhatnák a jelen kor iskolai vulgaritását, aztán a széles nagy közönség minden egyes évben maga alá vizelhet.

Összegezve: sajnálom, hogy én megint nem tudok beállni a sorba, de a fentebb felsorolt felnőttiesítés nekem ennél a karakternél nem nagyon jött be.

75%

Nem véletlen, hogy most került csak a lejátszóba újra ez a film... három éve pont a bemutató környékén volt egy haláleset a családban, s azóta érthető módon nem kívántam annyira látni ezt a mozit, mert felkavarja az emlékeket a puszta léte is....

Mindegy, most megnéztem - és a véleményem pontosan ugyanaz, mint anno volt. Nem csak az akkori negatív hangulatom miatt nem tetszett, ez kitatott most is: a részeg sofőr, a telibeszart idővonal, a 17 év után hirtelen káromkodó Logan, a varázsszóra eltűnő mutánsok, az egész történet háttere borzasztó gáz. A kislány most is qrva jó benne, meg a fináléja is bejött megint a kis mutánsokkal... a különbség most csak annyi, hogy megnéztem a werkfilmet - és sok mindent megértettem.

Megértettem, hog az alkotók a feletti örömükben, hogy R korhatárbesorolást engedélyezett nekik a stúdió, szándékosan tojtak mindenre, amit eddig felépítettek (és ezt nagyjából el is mondták). Totál úgy kezelték ezt a mozt, mintha a többi nem is lenne, minden aggályomra, kérdésemre azt a választ kaptam, hogy nem érdekel, mi volt, most ez van, mert mi ilyen faszák vagyunk és szeresd ezt. Evil or Very Mad
Az csak egy dolog, hogy a werkben egy órán kereztül mindenki dicsér mindenkit, de azon meglepődtem, hogy ennyire nyilvánalóvá teszik, hogy nem számít semmi, csak az ő egoista elképzelésük. A koncepció hiánya, ugye... mondjuk, az már nem most veszett el, hanem amikor öszekutyulták az idővonalakat. Meg mikor Charles szelleme átszált a kórházi ágyon mágikus véletlenként feltűnő ikertestvérébe, vagy hova, egy stáblista utáni jelenetben, amit szintén kukáztak..

Én szeretem az X-men világát, annak színessége miatt, de ezt a mozit nem akarom beletenni. Mert nem illik bele. Most sem éreztem magam rosszul rajat, a BD képe és hangja szokás szerint még finomított is az élményen, de továbbra sem lesz kedvencem.


.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 3.0 - Page 51 Empty
TémanyitásTárgy: Ragadozó Madarak (és egy bizonyos Harley Quinn csodasztikus felszabadulása)   R2-D2 írásai 3.0 - Page 51 EmptyPént. Feb. 14, 2020 2:45 am

.
R2-D2 írásai 3.0 - Page 51 KnFg1Eo




Ragadozó Madarak (és egy bizonyos Harley Quinn csodasztikus felszabadulása)





Ilyen hülye címet adni egy mozinak… persze, ha egy film jó, akkor ettől kelhet még önálló életre, a szóbeszéd és az ajánlás rengeteget dobhat a sikeren – elég csak a tavalyelőtti Három óriásplakát Ebbing határában című mesterműre gondolni. Viszont ha valami olyan pocsék, mint ez a Harley Quinn spin-off/sequel akkor nincs az a marketing, ami csodát képes tenni: hiába most a kapkodás a stúdió részéről, hiába is nevezték át a filmet a bemutatója utáni héten, hogy a címszereplő neve talán több embert vonz a moziba, már késő. Ezen a szörnyűségen nem segít semmi, s nem most kellene kapkodni, hogy mi történt, és hogy hogyan lapátoljuk vissza a szart a lóba, hanem esetleg írni kellett volna egy normális forgatókönyvet, amiben érdekes és szerethető karakterek szerepelnek a zsánerhez és az elvárásokhoz mérten egy érdekes és vicces történetben. Abban bízni, hogy pár évvel ezelőtt volt egy kétes sikerű mozi, az Öngyilkos osztag, aminek szinte egyetlen pozitívuma mindenki szerint egy bizonyos Harley Quinn  nevű karakter volt és ez a név önmagában egy sikeres filmet fog eredményezni, balgaság volt. Ennyi erővel elég lett volna egy Margot Robbie-s képmontázs jó kis nyolcvanas évek zenéjére oszt csókolom…

Egyébként én azon kisebbség közé tartozom, akin nem ejtett mély sebeket az a bizonyos Öngyilkos osztag. Jó, az egész egy totál baromság volt, történetileg egy kalap kaki, de hangulata, stílusa, szereplői szerethetővé tették – és én is felfigyeltem akkor az eszelős ribanc, Harley Quinn figurájára: az egész film csúcsa volt számomra is a csaj. Tényleg adta magát a folytatás, sőt, pont a rá épített folytatás – nem kis bizodalommal és reménnyel ültem be erre a filmre is… hogy aztán kb. a felénél nagyon komolyan elgondolkodtam rajta, hogy kijövök a teremből. "Csak bámultam, lestem, majd hanyatt estem, nem tudtam mi van": hogy lehet egy ilyen zseniális karaktert így elbaszni, egy ilyen ígéretes alapanyagból egy ekkora nulla mozit összehozni. Adva van ugyanis a DC Univerzum (ami amúgy is recseg-ropog, jómagam meg amúgy szinte teljesen ignorálom) egyik legjobban kitalált, legnagyobb népszerűségnek örvendő figurája, egy kicsit hibbant, nagyon pszichopata, de szerethető és kifejezetten mókás csaj, aki köré csupán kellett volna találni négy hasonlóan érdekes kolléganőt, akik együtt, egy jófajta igazságosztós sztori keretein belül jól rendet tesznek a városban. Apropó város: nem tudom, hányadik változatát láttam már Gothamnek, de talán az összes közül ez volt a legkevésbé gothames – igaz, Zionból is 6 volt már s vélhetően azok is mind mások voltak…

S hogy mi is a bajom A ragadozó madarakkal? Vegyük például a történetet – ami nincs (bizonyos értelemben még talán ez a legkisebb baj, nem várom el egy ilyen kaliberű mozitól a feszes és alaposan átgondolt forgatókönyvet): van egy gyémánt, aminek kristályszerkezetébe egy családi vagyon elérhetősége van kódolva  Rolling Eyes  és mindenki ezt a gyémántot akarja megszerezni. Jön egy rosszfiú, aki szintén totál pszichopata, ő majd jól megöl és megkínoz mindenkit, mígnem óhatatlanul szembekerül ezzel a Tökös (bocsánat, töketlen) Ötössel, akik meg jól ellátják a baját. Közben meg az a bizonyos gyémánt lebeg mindenki szeme előtt, de csak képletesen, mert időközben olyan helyen pihen, ahol nem fér hozzá senki, legalábbis egy egészséges szarásig biztos nem. Van öt teljesen különböző habitusú, múltú és képességű nő(lány), akik meg a film végére összefognak, hogy együtt legyőzzék a rájuk küldött mérhetetlen számú banditát (érdekes lenne amúgy megszámolni, hányan is vannak, mert kb. úgy nem fogynak el, mint a Feláldozhatók 2-ben, a reptéren). Ők lennének a Ragadozó madarak: ugye Harley, egy kis vágott szemű kislány, egy Zámbó Jimmyt leéneklő énekes csaj, egy alkesz, kiégett rendőrnő (!!), meg egy nyílpuskás-motoros bige… de ők a mozi 85%-ában vagy nem is tudnak egymásról, vagy épp egymást kergetik. Csak a végére, egy nagy és röhejes bunyóra állnak össze – kérdem én, ha már ez a cím és a koncepció, nem kellett volna icipicit erősíteni ezt a női team faktort???  

Nem hát, mert mint utólag kiderült, az egész csajbuli tulajdonképp egy totális bullshit (s nem, én nem vizelek magam alá attól, hogy női rendező és női forgatókönyvíró rendezett egy női igazságosztós filmet), ez a szemét tulajdonképp a címe ellenére Harley Quinn filmje. Olyannyira, hogy az ő narrációjában halljuk, látjuk, mi történt – szegény ember Deadpoolja szerűen. De nem ám szép érthetően és jól, viccesen előadva, nem. Össze-vissza kapkodó dramaturgiával, ugrálva az időben, megmásítva a pár perccel azelőtt látott képsorokat, sőt, van, mikor vajákosan kiszámíthatatlanul kerül egy közös pontba néhány szereplő – miközben nem tudunk róluk szinte lószart se. És nem, nem vagyok annyira jóindulatú, hogy feltételezzem, mindez az elmesélési forma csupán azért ilyen darabos, mert ez volt hivatott a címszereplő elmeállapotát tükrözni – ez esetben sajnos azt kell feltételeznem, hogy az írók alkalmazni akartak egy különleges figurát, módszert, ami megtetszett nekik máshol, csakhogy nekik nem jött össze a lego összerakása. Ami működött más, hasonló stílusú filmben, annak itt minden egyes próbálkozása iszonyat zavaros – s hiába a jól megkoreografált bunyók, ha a zagyva sztori miatt az amúgy jól kinéző kézenátfordulásos-nyakbaülős földrevitel érdektelenné válik. Arról meg ne is beszéljünk, hogy többedszerre ez a tornamutatvány menyit veszít erejéből…

… apropó erő. Azt vártam, hogy a vélhetően gyenge történetet majd ellensúlyozza legalább Harley Quinn karaktere… de sajnos nem így lett. Fogalmam sincs, hogy csinálták, de elérték, hogy a DC legviccesebb alakja kifejezetten sótlan legyen: én az egész film alatt egyetlen egyszer nem mosolyodtam el rajta, egyetlen egyszer sem éreztem azt, hogy ez most egy vicces jelenet/beszólás volt. Előzetes félelmeim beigazolódtak: ezek tényleg képesek voltak az előzetesben MINDEN jó poént ellőni, mire a néző eljut a moziig, már semmi olyan nm marad a filmben, amin derülni tudna. Még a főszereplőn sem, pedig az lenne a kulcs… ráadásul, amin meg lehetne nevetni, az is inkább kínos, mint vicces (gondolok itt a Nyílpuskás csaj önmegnevezési vitáira). És képzeljétek, Harley még az egész film legjobb szereplője!! A többiek nála is gázabbak, eleve ezt a csapatot, ilyen messziről indítva, így összehozni esélytelen volt. Kanári, az énekes bige jól néz ki és jól bunyózik, de karakterileg egy nulla, a kis vágottszemű zsebtolvaj inkább idegesítő, a rendőrnő meg… háát, a legnagyobb talány az ő szerepvállalása. Még a legizgalmasabb talán a Nyílpuskás lenne, de ő meg ugye komplett hülyét csinál magából a nevével. Viccesnek viszont egyik sem vicces, de sajnos Harley Quinn sem – és így a film sem.

Pedig annak kéne lennie, az még valamit menthetett volna a dolgokon, a szar forgatókönyvön, a pocsék dramaturgián, a sótlan szereplőkön – és a fura háttéren. A Joker támogatását elvesztő Harley szerencsétlenkedése, majd kapcsolatba kerülése ezzel a szedett-vedett brigáddal, a már említett, Deadpoolosra vett személyes nézőpont ugyanis olyan ember által megírva, aki érti és jól is használja a humort egészen működőképes koncepció lehetett volna – csak azt hiszem ilyenkor szokták azt mondani, „Bízza szakemberre”. Nem pedig a szinte elsőrendezős Cathy Vanra, illetve a szintén tapasztalatlan írónőre, Christian Hodsonra (tőle még az Űrdongó szkriptje egész tűrhető volt) – bármennyire támogatandó dolog a női egyenjogúság kérdése… talán nem véletlen, hogy oly kevés sikeres női rendező, író van. De hát ha a stúdió a jófejséget választotta a minőség és a pénzügyi siker helyett, lelke rajta. Én, ebben, ilyen formában szinte semmi kapaszkodót nem találtam, Margot Robbie és McGregor játéka ugyan figyelemreméltó, de előbbi csak halvány lenyomata első fellépésének, utóbbi meg már-már Jokeresen ripacsos. A többiek e tekintetben, ebben a filmben említésre sem méltók, hiába voltak jobb szerepeik máshol, itt valahol elvesztek a pripjatyi, bocsánat, gothami vidámpark szürkeségében. Ráadásul, míg az első epizód, az Öngyilkos osztag zenéje képes volt önmagában berántani a filmbe, itt valahogy a zenéket is sikerült úgy összeválogatni, hogy azok összképe egy nagy nulla legyen – legalábbis számomra (egyetlen egy dalt sem kedveltem most, ellentétben az előzménnyel)

Korántsem lett olyan – jó értelemben vett – őrült az egész, mint az elvárható lett volna, megint furán nézek a nagyjából pozitív fogadtatásra a netes kritikusok részéről, de hát vélhetően őket képes volt meghatni az a női emancipáció, ami itt dominál. Én jobban szerettem volna egy élvezhetőbb filmet – s bánom is én, hogy férfi az alkotó vagy nő…





35%




.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 3.0 - Page 51 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 3.0   R2-D2 írásai 3.0 - Page 51 EmptyVas. Feb. 16, 2020 11:57 am

R2-D2 írta:
.
Távozz tőlem, Sátán!

... a folyamatos esti műszak, a zuhogó eső kiváló hangulatfokozó elem, a trükkök, maszkok, díszlet, környezet, casting nagyszerű lett. Beszaratós jelenet viszonylag kevés van benne, viszont örvendetes, hogy a nagy amerikai klisékre sem feküdtek rá annyira. Érintőlegesen ugyan van széthulló család, bűnbánó apuka, de szerencsére ez sincs túllihegve, Eric Banát nagyon bírom, de a többiek is korrektül hozták a szerepüket. Talán csak a közel két óra sok picit, talán a nem horroros szál(ak) valamit elvett(ek) a film vérfagyasztó éléből, de számomra pont ettől volt újdonság. Zsarufilm, thriller és egy ördögűzős horror keveréke, kissé szokatlan mixben. Soha rosszabbat.


80%


Azt hiszem, ezzel eltűnt a polcról a legrégebb óta újranézésre váró BD is... de ha az X-en nem kerül elő a film, talán még sokáig ott lapult volna. Emlékeztem ugyan rá, hogy bejött, de mindig volt nála fontosabb...

Nos, közel 5 év után jottányit sem változott a véleményem: ez egy kifejezetten jó mozi lett. A nyomozós, ördögűzős, thriller zsáner keverése remekül sikerült, van egy egyedi hangulata, és végre az ördögűzés sincs túltolva holmi kiforduló testekkel meg hányással. Tényleg végig próbál a "földön járni" a történet, amiben a misztikus zsarufilmként funkcionáló első kétharmada nagy segítség. A színészek nagyon jók, a pap, Edgar Ramirez meg ugye ott van a következő év egyik zámomra kellemes meglepetésében, az új Holtpontban.

Mindössze annyit sajnálok, hogy ezúttal az extrákat nem tudtam végignézni - magyar felirat hiányában most túl fáradt voltam hozzá. De lehet, egyszer majd, a harmadik nézésnél azokra is sor kerül.


.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 3.0 - Page 51 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 3.0   R2-D2 írásai 3.0 - Page 51 EmptyVas. Feb. 16, 2020 12:25 pm

R2-D2 írta:
.
Horror Park


Mindegy, egy biztos: ha lenne egy ilyen park igaziból, én tuti elmennék – maximum (legyen ez a mozi legnagyobb hibája) több autentikus, horrorfilmeket megidéző díszletet várnék el…


Már eleve az is tetszett, ahogy a kis csapat a gyilkos útjába kerül, legalábbis életszagúbb volt nekem ez a megoldás, mint egy szándékos kötözködés… és itt illik megjegyezni az egész koncepció, ötlet egyik legnagyobb húzását. Miszerint egy ilyen tematikájú élményparkban honnan tudhatod, hogy a gyilkosság az csak a show része-e, vagy tényleg megtörténik? Vagy hogy lehet elkapni egy maszkos tettest, amikor csak abból a maszkosból kapásból még 15 dolgozik itt? Egyáltalán ki hiszi el bárkinek is, hogy megöltek valakit, mikor nincs áldozat? Mert az áldozat épp egy díszlet lett valahol???

S ha már itt tartunk: ahogy korábban is írtam, icipici kihagyott ziccernek érzem a koncepcióban azt, hogy nem próbáltak meg ismert és kultikus horrorfilmeket megidézni egy-egy jelenettel, figurával. Vélhetően az 5 millás költségvetés (atyaég, ennyiből, ezt kihozni!!!) korlátozta a jogdíja miatt a hozzáférést, de én rajongóként kényszeredetten kerestem a kapcsokat (Ready Player One módjára), talán egyedül a The Lividére hajazó zsákos gyerekekre tudtam ráerőltetni némi párhuzamot. Aztán lehet, hogy a nagy rohangászásban, sikítozásban és sötétben el van rejtve néhány figura, de ez majd csak az újranézéskor derül ki.


80%

... scratch scratch scratch  Hát, nem derült ki... legalábbis nem olyan mértékben, mint vártam. Talán a zsákos fekű gyerekeket tudom valahova tenni (Árvaház??), meg a Livide lepelszerű bábujai tűntek föl - a láncfűrészes ijesztgetés meg ugye tök egyértelmű. De ezeken kívül, nem tudom. Lehet ki kéne kockázni, vagy lassítani... hmmm

Mindegy, volt 85 percem filmezni, ez meg pont szem előtt volt. Másodjára ugyan nem ütött akkorát, de még így is tudtam lubickolni a horror vidámpark egyes elemeiben. Tök sokszor éreztem most is azt, hogy basszus, 1. vagy már jártam hasonlóban, 2. basszus, de elmennék oda. Például a park azon része, ahol testi kontaktust is lehet létesíteni... beszarás. De az is nagyon jó, amikor a maszkos kvázi potyautasként felszáll a kocsira. Olaszban voltam egy olyan horrorvasútban, ahol élő statiszták ugráltak a kocsik mellé, de ott nem volt meg az a parás hangulat, mint itt.

S még egy dolog: sajna, ez itthon csak DVD-n jött, a kép az nagyon megsínylette a formátum korlátait, visztont a hang, az valami beszarás. Most lehet, hogy az új erősítő is dob rajta, de valami hihetetlenül szólt az egész, a hátsó hangfalakból folymatosan jöttek a sikolyok és az egyéb hangulatkeltő zajok.

Ez nálam egy olyan mozi lesz, amit időnként majd előveszek, ha vidámparkozni támad kedvem a fotelben. Smile


.
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

R2-D2 írásai 3.0 - Page 51 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 3.0   R2-D2 írásai 3.0 - Page 51 EmptyVas. Feb. 16, 2020 11:54 pm

R2-D2 írta:

Ragadozó Madarak (és egy bizonyos Harley Quinn csodasztikus felszabadulása)

Ezen a szörnyűségen nem segít semmi, s nem most kellene kapkodni, hogy mi történt, és hogy hogyan lapátoljuk vissza a szart a lóba, hanem esetleg írni kellett volna egy normális forgatókönyvet, amiben érdekes és szerethető karakterek szerepelnek a zsánerhez és az elvárásokhoz mérten egy érdekes és vicces történetben. Abban bízni, hogy pár évvel ezelőtt volt egy kétes sikerű mozi, az Öngyilkos osztag, aminek szinte egyetlen pozitívuma mindenki szerint egy bizonyos Harley Quinn  nevű karakter volt és ez a név önmagában egy sikeres filmet fog eredményezni, balgaság volt. Ennyi erővel elég lett volna egy Margot Robbie-s képmontázs jó kis nyolcvanas évek zenéjére oszt csókolom…

35%


Pedig nagyjából ennyi lehetett a koncepció Smile ...

Ha egyszer szobrot állítanak az önpusztításnak, azon biztos, hogy lesz egy kurvanagy DC logó. Na persze nem azért, mert nem sikerült "szerethető" karaktereket írni egy alapvetően pszichopatákra hangszerelt világban, hanem mert pont azt az art deco őrültekházát spórolják le mindig, ami ezt a világot meghatározza. Az Öngyilkos osztag legnevetségesebb próbálkozása volt, hogy hüppögősen drámai háttérsztorit próbáltak írni az elmeroggyant sorozatgyilkosoknak, a legszánalmasabb meg a kaszting volt egy olyan Killer Crockal, akiből azt nem nézem ki, hogy fekve kinyomja az 50 kilót.... amiket csalhatatlan közönnyel sikerült ebbe a Harley-moziba is átmenteniük.

A gyémántos sztori teljesen idegen Gothamtől, hülyeség minden másodperce. Harley-n kívüli karakterek közül még Montoyával és Kanárival tudtam kezdeni valamit, de például Huntress szerepére kiválogatott Mary Elisabeth Winstead a lomha mozgásával és a teljesen apatikus fejével teljes mellényúlás, és még így sem akkora, mint Ewan McGregor Black Maskje, aki jézusom, mekkora elcseszett ripacs lett. Pozitívum pár jelenet volt, talán kétszer még nevettem is, de azokat is elmosta a szar, hogy a DC milyen magasról tojik a saját termékére. Amíg a stúdiót láthatóan egyáltalán nem érdekli, hogy milyen filmeket csinál, addig maximum véletlenül tudnak összehozni valami jobbat (mint a Wonder Woman film, és szörnyű, hogy az ebben a mezőnyben már "jobb"-nak számít), amiről nem sugárzik messziről, hogy csak újabb pénzeket próbáltak kiszedni az aranytojást tojó tyúkjukból.

5/10
.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 3.0 - Page 51 Empty
TémanyitásTárgy: A vágyak szigete   R2-D2 írásai 3.0 - Page 51 EmptyHétf. Feb. 17, 2020 10:01 pm

.
R2-D2 írásai 3.0 - Page 51 SF3VDpt




A vágyak szigete





Miután eddig jóformán semmi írást nem találtam a neten a Blumhouse új produkciójáról ( yeah , már van egy, Niwroké), engedjetek meg egy kis rövid kitérőt – már csak azért is, mert ezeket az információkat én is csak utólag szedtem össze a filmről, pontosabban nem is a filmről, hanem azt azt inspiráló TV sorozatról. Ugyanis ez a 2020-as A vágyak szigete egy 1977 és 1984 között futott, 7 évadot és 154 epizódot megért amerikai TV sorozat remake-je, aki anno láthatta az egészet (sztem jóformán senki itt), biztos sok ismerős karaktert és történetszálat felfedezhet benne – de nekem, akinek ez teljesen szűz terep, a mozi minden perce újdonság (és néha értetlenség) volt. Icipicit utólag talán csalódás is, hogy megint nem egy eredeti ötletet láttam, megint csak nem egy új forgatókönyv került a hollywoodi fejesek asztalára, hanem egy újabb feldolgozás – de végülis, miután az újszülöttnek minden vicc új, ezt is sikerült teljesen tudatlanul végignéznem.

Egyébként a film talán legfurább utánérzése pont ebből a tudatlanságból ered – később még visszatérek rá, de bizony jó lett volna, ha némi sorvezetőt adtak volna ahhoz, amit látok. Van ugyanis egy zseniális ötlet, egy sziget valahol a Csendes-óceánon, ami sziget az odaérkező, ott élő emberek minden vágyát teljesíti. Ez rohadt jól hangzik, de tapasztalt nézőként az emberben már az első percekben felébred a gyanakvás, hogy valami nem stimmel – sem a szigettel, sem a sziget „főnökével”, Mr. Roarke-kal (Michael Peña). Mert hát hogyan is lehetne az, ami később elénk tárul, az időutazással kombinált vágyak teljesítése, következmények nélkül – pontosabban, még ha mindez a szigeten teljesülhet is, mi lenne, mi lesz, ha a vendégek elhagyják a szigetet? Persze,nyilvánvaló, hogy  ezek a vendégek nem azért érkeztek oda, hogy elhagyják a szigetet, egyértelmű volt, hogy a hollywoodi dramaturgia szerint csupán biodíszletek egy nagyobb játékban, de én bizony akkor is elgondolkodtam rajta, mi lenne ha… különösen a nemrég látott az A szoba után. Egyébként, a film elején rögtön beugrott a Lost is, ott voltak fura dolgai, tulajdonságai a szigetnek, illetve később, menet közben rátelepedett az emberre az Eredet érzése, nem tudván, épp kinek az álmában vagyunk. Ez utóbbi amúgy talán spoiler is kicsit, de úgy vagyok vele, hogy egyáltalán nem baj, ha ez a viszonyítási pont ott lebeg az ember szeme előtt, ugyanis pontosan olyan információmorzsák, „előreutalások” hiányoztak a dramaturgiából az elején, amik ehhez a megoldáshoz kapcsolódtak volna – s amik tudatában talán kicsit érthetőbb lett volna az egész.

Na szóval. Van a sziget, a Fantasy Island, ahova valami meg nem magyarázott játék győztesei érkeznek hidroplánnal. Számomra nagyon nehezen indult a film, ugyanis a kis csapat, aki kiszáll a repülőből, minden volt, csak nem szimpatikus. Van egy idióta páros, Brax (Jimmy O. Yang) és Bradley (Ryan Hansen), akiknek az elején szinte minden megmozdulása fájt, mint ahogy az ő vágyuk megvalósulása sem nyerte el a tetszésemet – még akkor sem, ha érteni vélem, milyen sztereotípia mentén lett megírva a történetük. Számomra túl giccses volt az egész partijuk, ott a medencés háznál, ráadásul komoly gondjaim voltak a fentebb említett információk hiányában azzal, hogy mindez akkor hogyan is lehetséges. Aztán van egy magát tökös csávónak hívő, először meglehetősen ellenszenves figura, Patrick (Austin Stowell), akinek viszont a vágya amellett, hogy nagyon tetszett, kapásból bekapcsolta a WTF érzékelőmet. A két csaj közül egyértelműen Gwen (Maggie Q)n volt az, aki elsőre jobban bejött, már csak azért is, mert valahogy rögtön benne láttam a sziget rejtélyének megoldását – ellentétben ugye Melanie-vel (Lucy Hale), aki nekem valamiért akkor még buta szőke picsának tűnt… egész addig, míg nem lett nála nagyobb buta szőke picsa, pont az ő vágyában.

Ők a Sziget vendégei, akiknek Mr. Roarke ígérete szerint a sziget teljesíti minden vágyukat: gyakorlatilag négy különálló történeti szálat kapunk, tele olyan meglepetésekkel, amik szimplán azért nem voltak képesek működni nálam, mert egyszerűen nem tudták elhitetni velem, hogy mindaz, amit látunk, az egyszerűen lehetséges. Végig azon zakatolt az agyam, hogy akkor most egyik szereplő hogy utazhat vissza a múltba 27 évet, vagy a másik 5-öt, ráadásul úgy, hogy ugyanazon ajtó egyik pillanatban még egy elegáns étterembe vezet, máskor meg egy égő emeletes házba. A dilis testvérpár bulijáról már ejtettem néhány szót, az még olyan elképzelhető volt, bár a sok statiszta szerepeltetésén is elgondolkodtam (minek annyi pasi és faszi, ha csak egyet-egyet dugunk meg). Talán még Mel szála volt a leghitelesebb, hisz ott csak egy karaktert kellett mozgatni a vágyhoz, azt az ember tök könnyen befogadja, hogy valakit, valahonnan elrabolnak más célja érdekében… de ekkor már egyre kényelmetlenebbül ültem a moziszékben, mert egyszerűen nem értettem, mit látok. Túl sejtelmes volt az egész, túlságosan is nyilvánvalónak voltak beállítva a dolgok, mindenféle magyarázat nélkül – értem én, hogy a szereplőkkel együtt kell felfedeznünk a titkot, meg hogy a sorozat ismeretében tök nyilvánvaló minden, de így, menet közben kicsit káosznak tűnt az egész. Feltámadó halottak, zavaros motivációjú csapatok és karakterek, életszerű, de lehetetlen helyzetek és idők…talán, ha azt a bizonyos kristályt már az elején megmutatták volna, vagy bármi támpontot adtak volna a tekintetben, hogy mindez hogyan lehetséges, jobban tudtam volna élvezni az egészet.

A változás aztán akkor kezdődött, amikor egyre több rejtély oldódott meg, mikor egyre több minden derült ki arról, ki miért is van a szigeten és kinek mi is a valós célja/indítéka. Onnantól felvillanyozódtam, s rögtön az Eredetben éreztem magam, s ahogy írtam is, ekkortól már azon tanakodtam, most akkor kinek is az álmában vagyunk. Tök jó volt a sorozatos meglepetés, még azt sem találtam el, hogy a kis csapatból – ami egyébként törvényszerű – ki éli túl a kalandot és ki nem, tök jó volt, hogy azért a kezdeti lelkesedés és mindent megkapok után a karakterek elkezdték életszerűen kezelni az ajándékukat. Jó volt, ahogy rájöttek, hogy a vágyként megkapott élethelyzetekkel mennyire is nem lehet mit kezdeni a valóságban (és ebben egészen érzelmes és drámai események is voltak) – még akkor is, hogy ha ilyesmit már láttunk máshol, más filmben… csak talán ilyen mixben még soha. Mr. Roarke-ról ugyan nem sok minden derült ki (eddig), a sorozat történetét olvasva  pedig egészen elképesztő tulajdonságai és életútja van, mint ahogy Tetkó képbe hozatala is kurtán-furcsán van megoldva: mintha az egész mozi egy felvezetés lenne egy nagy, több részes franchise-hoz, vagy inkább mintha az egész egy jófajta, epizodikus sorozat pilotja lenne. Nem tudom, a viszonylag semmilyen fogadtatás mit vetít elő, de ha ezt nem folytatják, akkor tulajdonképp minden erőfeszítés kárba veszett: szerintem lehetett volna, úgy kellett volna megírni a forgatókönyvet, hogy ez a mozi önállóan is remek élmény legyen, hogy időben (korábban) elő kellett volna állni a magyarázatokkal. Így – ugyan valóban élmény az összetettsége és meglepetései miatt – azt érezheti az ember, hogy néz valamit, ami részleteiben jó, ötletes és érdekes, de hiányzik belőle a kohézió… Aztán ugye az is kérdés, hogy mondjuk egy folytatásban hogy lehet mindezt még egyszer előadni, amikor már a Sziget tulajdonságai és működése ismert. Faszán bele lehetne menni, mondjuk a Sziget és Roarke múltjába, de sokadszor nézni azt, hogy néhány szerencsétlen kiválasztott csupán áldozatnak érkezik vágyai beteljesedése közben – ez inkább sorozat téma.

Mindegy, ez így azért nem volt rossz, a misztikum kellemes kis alapot adott az amúgy néha kifejezetten érdekes és tanulságos egyénenkénti történetszálaknak. A helyszín, a háttér baromi jó, s ha az ember nem gondolkodik közben azon, mit is lát, mi és miért is történik, tökre lehet élvezni. A színészekre sem lehet panaszom, Michael Peñát régóta bírom, és mellékszerepekben is feltűnik néhány ismert karakterszínész. Menet közben egészen jó filmes deja vu érzések fogtak el, az A vágyak szigete egy kellemes, ámde véleményem szerint kissé átgondolatlan koncepciójú mozi lett. Olyan, amit akár újra is lehet nézni, s felfedezni a részleteket, figyelni arra, kinek milyen vágya teljesül – vagy nem.




75%



.
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom





R2-D2 írásai 3.0 - Page 51 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 3.0   R2-D2 írásai 3.0 - Page 51 Empty

Vissza az elejére Go down
 
R2-D2 írásai 3.0
Vissza az elejére 
50 / 66 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1 ... 26 ... 49, 50, 51 ... 58 ... 66  Next
 Similar topics
-
» R2-D2 írásai 1.0
» R2-D2 írásai 4.0
» R2-D2 írásai 2.0
» Remo írásai
» Niwrok írásai 3.0

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Filmfórum :: Filmek, sorozatok világa :: Kritikák, filmes gondolatok-
Ugrás: