Filmfórum
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.


Kritikák, gondolatok a filmek világából
 
KezdőlapGalleryLegutóbbi képekKeresésRegisztrációBelépés

 

 Niwrok írásai 2.0

Go down 
+6
Remo
R2-D2
Niwrok
Gyulus
andrew1975
mesterjani
10 posters
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 34 ... 66  Next
SzerzőÜzenet
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

Niwrok írásai 2.0 - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Warcraft: Kezdetek   Niwrok írásai 2.0 - Page 2 EmptyVas. Május 29, 2016 1:55 am

.
Warcraft: A kezdetek

Niwrok írásai 2.0 - Page 2 242d2l4

Az orkok világa, Draenor az utóbbi években kietlen, élettelen pusztasággá változott, és az egyetlen lehetőségük a megmenekülésre, ha a vezető sámánjuk, Gul'dan és az ő térkapuja segítségével új földet keresnek maguknak, ahol letelepedhetnek. A választás Azeroth földjére esik, azon belül is Lordaeronra, az emberek királyságára, ahol egy kisebb ork előőrs kezdi felderíteni a területet, és a felprédált falvakban elegendő embert elfogni ahhoz, hogy az életenergiájukat felhasználva Gul'dan nyitva tudja tartani a kaput addig, hogy az összes törzs átjöhessen rajta. Az embereket a környező népekkel (jellemzően törpék és tündék) való békés együttélésben váratlanul éri az támadás, nem ismerve annak részleteit csak egy osztagnyi katona indul el az örökös bajnok Lothar vezetésével, és egy kiugrott varázslótanonc, Khadgar társaságában, elszámolni a támadókkal. Így találnak rá az eddig sosem látott, másfél-két ember magas lényekre, akikből párat is alig tudnak legyőzni, és csak kettőt tudnak élve elfogni, köztük az ork-ember félvér Garonát. Az emberek szeretnének minél nagyobb sereggel az orkok fenyegetésével szembeszállni, de a törpék és a tündék szerint ez az emberek problémája, elvégre az ő földjüket érinti, és a birodalmi főmágus, Medivh is vonakodik komolyan venni a veszélyt, közvetlenül részt vállalva az esetleges harcokban, hivatkozva arra, hogy az ő feladata és hivatása alapvetően más. Llane király szerencséjére az ork törzsek közti viszály és széthúzás lesz ebben a helyzetben a segítségére, egyes törzsfők ugyanis egyre kevésbé nézik jó szemmel a pusztulást, ami a térkapun keresztül is követte az orkokat, és aminek a forrásának egyre inkább Gul'dant tartják.

Az biztos, hogy a Warcraftot kitaláló, menedzselő Blizzard és a stáb nagy fába vágta a fejszéjét, nem is véletlen, hogy az első hírektől, az első felvetésektől, hogy a Warcraftnak moziban is helye lenne, közel tizenöt év telt el, amire ez meg is valósult. Én ugyan csak érintőlegesen, megboldogult ifjúkoromban még a kezdeti számítógépes játékokat végigjátszva ismertem meg (és felejtettem el szinte teljesen) a mostanra egy online játékon, könyveken és képregényeken keresztül gigantikusra nőtt világot, de azért annyi ebből is látszott, hogy egyszerre két igénynek kellett volna megfelelnie a Warcraft krónikájának egy új médiumban való megjelenítésének... csak szerintem egyik sem sikerült igazán. Egyrészt ki kellett volna szolgálnia a rajongókat, hiszen mégiscsak ők voltak a film elsődleges nézőbázisa, noha éppen ők azok, akik könnyen fordítanak hátat a vászonnak, ha az eredmény nem kielégítő (hiszen bármikor "becsatlakozhatnak" az általuk ismert és kedvelt Warcraft-világba, nem kell nekik ehhez a film), de ott vannak a mindössze egy látványos mozis fantasy-ra beülők is, akiknek majdnem nulláról kellett felépíteni a díszletet és a szereplőket. A Blizzard és a Holdat meg a Forráskódot jegyző Duncan Jones ehhez azt az utat választotta, hogy visszanyúltak a játékok gyökeréhez, az úgynevezett Első Háborúhoz, ami jó ötlet volt annyiból, hogy sorsfordító eseményként alapnak megfelel, és kellemesen újszerű abból a szempontból, hogy nem a "gonosz, agyatlan orkok a jó emberek ellen" vonalat követi, hanem inkább hősöket próbál kiemelni mindkét oldalon, akik a körülmények ellenére is inkább a puszta gyilkoláson kívüli megoldásokban gondolkodnak...de szerintem már ezzel "sikerült" sípcsonton rúgniuk a filmet. A rajongóknak ugyanis egy ilyen, viszonylag lapos történet (az első játék, az Orcs and Humans öröksége) aligha lehet kielégítő, aminek az eseményei ráadásul egy "Warcraft Cinematic Universe" irányába mutatnak, mert ahogy olvastam és hallottam, ezt-azt azért átírtak a dramaturgia és a korlátozott játékidő kedvéért. Ráadásul nekik az kevés lehet, hogy pár emblematikus helyszínt (köztük az emberek fővárosát, Stormwindet és a mágusok különleges városát, Dalarant), és vagy tucatnyi hőst kivéve szinte semmit nem mutat a Warcraft összetettségéből... Csak hát a Warcrafttal most találkozók valószínűleg kidülledő szemekkel néznék, ha rögtön pandareneket tolnának az arcukba (igen, azok tényleg harci pandák  Smile ), miközben már így is kóvályoghat a fejük az első öt-tíz percben válogatás nélkül beborított, fura hangzású nevektől, amiket egyébként alig érteni a szinkronban, mert útban vannak az agyarak. De persze lehet, hogy ez csak nekem meg a társaságomban levőknek volt probléma, akik felszínesen ismerjük a Warcraftot, és próbáltuk a látottakban elhelyezni azt a keveset, amit tudunk, csekély sikerrel...

Az is biztos, hogy a már moziban bemutatkozott világokhoz képest a Warcraft mindenképpen újat hoz abban, hogy nincs még egy ilyen giccsparádé széles e határban. A játék, főleg, amikor a karakterei még csak pár pixelből álltak, megkövetelte az eltúlzott méreteket és díszítő elemeket, és mivel ezek hozzátartoznak a Warcraft leginkább "összetéveszthetetlennek" nevezhető stílusához, természetesen a film is tovább viszi. Tudtam, mire számíthatok, de még így is megmosolyogtató volt nem egyszer, ahogy az emberek centi vastag páncélokban és pajzsokkal grasszáltak, és legalább ennyire az orkok is, akik közül némelyik olyan harci díszben vonul fel, amihez vélhetően egy falkányi farkast kellett felkoncolni a bundájáért és a csontjaiért. Hasonló ehhez a mágiahasználat bemutatása, de az -nekem legalábbis- abszolút tetszett, mert végre látványossá tette a varázslást. Az augusztus 20-ai tűzijáték kutya füle ahhoz képest, amikor a különböző színű (leginkább élénk kékben és zöldben játszó) mágikus erővonalak hullámzani kezdenek, ami fényes ábrák és mértani alakzatok kíséretében formálódnak a varázslók keze körül.

Megmondom őszintén, a kezdeti, számomra leginkább kiábrándító előzetesek után ezzel a dologgal, és azon belül is Khadgar bemutatkozó kisfilmjével sikerült rávenniük arra, hogy egyáltalán látni akarjam a Warcraftot, bár alapvetően kedvelem a világát. Ez a film során csak még meghatározóbb lett, gyakorlatilag azokat a jeleneteket élveztem igazán, ahol Khadgar, Medivh vagy Gul'dan szerepel (különösen tetszett az a jelenet, ahogy az ork sámán "nassolgat" egy tárgyalás közben), és kevéssé érdekeltek a kardos-acélpörölyös csihi-puhik, mert eléggé egybemosódtak, alig pár feltűnőbb vagy érdekesebb párviadallal, ahogy egy-két ork meg ember különválik a csata hevében. Továbbá a szövegelésből is ki lehetett volna hozni többet, egy kicsit jobban megismerendő a karaktereket, ha már a többség most találkozik velük először, mondjuk az eléggé érdektelen szerelmi szálak rovására. Ha így lett volna, ha összeszedettebb lett volna a sztori, és nem helyezett volna ekkora hangsúlyt a látványvilágra, azzal próbálva inkább eladni magát, talán még könnyebben mondtam volna, hogy hát tudomásul kell venni, hogy ez egy viszonylag idegen víz még a stábnak, és azt is, hogy a címben sem véletlenül van ott a "Kezdetek"; hogy egy kicsit engedékenyebbnek kell lenni, nem rögtön a készítők kedvét szegni, mert akkor legközelebb megint csak 15 év múlva készül Warcraft-film, már ha készül egyáltalán.

Ugyanakkor olyan hibák is vannak a filmben, amik felett egyszerűen nem szabad szemet hunyni; több is feltűnt vagy zökkentett ki a szórakozásból, de inkább csak az emlékezeteseket emelném ki. Például aki a direwolfokat, az orkok hátasállatait rajzolta, azt most azonnal ki kell rúgni a picsába, mert már az előzetesben is rosszul voltam ezektől a rusnya, ormótlan szőrcsomóktól, de mozgás közben, ahogy elszabadult utánfutóként rángatózott erre-arra a hátsó felük, az konkrétan "Kis Vuk"-szint. Aztán ami az animációban inkább volt fura, mint zavaró, az Durotan arányai, pontosabban a feje volt szokatlanul kicsi a testéhez képest, miközben a többi ork teljesen arányos volt... de ezt szerintem a stáb is tudta, mert még poénkodnak is vele. Aztán minden elismerésem 45 év vágói munkájáért Paul Hirschnek, de talán ideje lenne letenni az ollót, mert a sok kisebb baki, gyengébb átkötés mellett egy akkora bakot lőtt, hogy sikerült teljesen értelmetlenné tenni egy jelenetet. Ezt le is írom, hátha valaki megfejti: a két főhős megérkezik a nagy leszámolás színhelyére, keresik a gonoszt, akit le kell győzni, aztán snitt, és legközelebb már azt látjuk, hogy a gonosz előkerült, igencsak szorongatva az egyik főhőst, míg a másik töri a fejét, hogyan segíthetne, aztán megint snitt, és ott már az van, hogy a két főhős az állványok között bujkál, míg a gonosz fürkésző tekintettel keresi őket a teremben. Most ez így hogy?! És az sem érdekel, hogy ha szűkíteni kellett a játékidőt, azért maradtak ki innen jelenetek, mert biztos, hogy akadt volna erre szerencsésebb hely is... mondjuk ha kevesebb lenne a távolba révedő ork tekintetekből vagy a sekélyes dumálásokból.

Még mint bemutatkozó film sem a legjobb a Warcraft, sem összehasonlítva akár azokkal a játékbeli videókkal (ugye 15 éves animációkról beszélek, így kell érteni ezt), amiket látva a játékosok először kezdték mondogatni, hogy ebből szívesen megnéznének másfél-két órányit is... de legalább van, amire lehet építkezni. A világban van még bőven lehetőség, én például nagyon szívesen látnám Arthas és Illidan Stormrage történetét a vásznon (azokra emlékszem a Reign of Chaosból, amik közül az utóbbi volt a kedvencem, azaz az évezredekig lázadás miatt bebörtönzött éjtünde herceg szabadulása és démonná válása), ahogy egy pár sárkány is elférne még ott... csak hát a csodagyereknek hirdetett Duncan Jones jobb, ha összekapja magát, mert eléggé elhasalt a százhatvanmillió dolláros teszten.


7/10, a gyengébbik fajtából.
.
Vissza az elejére Go down
mesterjani

mesterjani


Hozzászólások száma : 89
Join date : 2012. Oct. 07.
Age : 35
Tartózkodási hely : Szentgotthárd

Niwrok írásai 2.0 - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 2.0   Niwrok írásai 2.0 - Page 2 EmptyHétf. Május 30, 2016 5:05 pm

Niwrok írta:
.
Warcraft: A kezdetek
7/10, a gyengébbik fajtából.
.

Tetszik a kritikád, végre valaki rendesen összeszedte a film problémáit.
Bőven vannak problémái, de mindezek ellenére én nagyon jól szórakoztam alatta, remélem készül még pár film. Hatalmas potenciál van még ebben a világban.

Zene hogy tetszett neked? Van 1-2 dallam amit még most is fel tudok idézni, dobokkal szépen megalapozták a hangulatot.

Vágási probléma nekem is feltűnt. Gondolom kimaradt egy adok-kapok jelenet.
Az egész filmre igaz, a karakterek és a történetvezetés miatt még bő 30 perc játékidő kellett volna.
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

Niwrok írásai 2.0 - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 2.0   Niwrok írásai 2.0 - Page 2 EmptyHétf. Május 30, 2016 5:50 pm

mesterjani írta:

Niwrok írta:
.
Warcraft: A kezdetek
7/10, a gyengébbik fajtából.
.

Tetszik a kritikád, végre valaki rendesen összeszedte a film problémáit.
Bőven vannak problémái, de mindezek ellenére én nagyon jól szórakoztam alatta, remélem készül még pár film. Hatalmas potenciál van még ebben a világban.

Zene hogy tetszett neked? Van 1-2 dallam amit még most is fel tudok idézni, dobokkal szépen megalapozták a hangulatot.

Vágási probléma nekem is feltűnt. Gondolom kimaradt egy adok-kapok jelenet.
Az egész filmre igaz, a karakterek és a történetvezetés miatt még bő 30 perc játékidő kellett volna.


Köszönöm  Smile .

Ahogy beszéltünk róla R2-val, azért Garona körül is akad furcsaság; nem nagyon bontották ki, hogy hogyan is keveredtek össze a szülei. Ha az orkok használták már a térkaput, akkor az emberek nem csodálkoztak volna annyira rájuk, ha meg nem, akkor eleve hogy került egy ember az orkok közelébe?

A zenékre nem nagyon szoktam figyelni, csak ha valami nagyon megüti a fülem. Ebben nem emlékszem ilyenre, de volt már, hogy egy újranézésnél tetszett meg valami.

Kiegyeznék a +30 perccel, ha a sallangokból kivágnának mondjuk 25-öt.


A hozzászólást Niwrok összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Május 30, 2016 6:19 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

Niwrok írásai 2.0 - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 2.0   Niwrok írásai 2.0 - Page 2 EmptyHétf. Május 30, 2016 6:00 pm

mesterjani írta:

Warcraft: A kezdetek

Tetszik a kritikád, végre valaki rendesen összeszedte a film problémáit.


Nekem is tetszik, de én már le se írom, annyira egyértelmű... egyetért

Nna, akkor majd jövök én... én is összeszedem. Laughing

Az biztos, ne idegesíts fel egy griffet, mert letépi akár az ork fejed is.

Vissza az elejére Go down
mesterjani

mesterjani


Hozzászólások száma : 89
Join date : 2012. Oct. 07.
Age : 35
Tartózkodási hely : Szentgotthárd

Niwrok írásai 2.0 - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 2.0   Niwrok írásai 2.0 - Page 2 EmptyHétf. Május 30, 2016 6:51 pm

Niwrok írta:


Köszönöm  Smile .

Ahogy beszéltünk róla R2-val, azért Garona körül is akad furcsaság; nem nagyon bontották ki, hogy hogyan is keveredtek össze a szülei. Ha az orkok használták már a térkaput, akkor az emberek nem csodálkoztak volna annyira rájuk, ha meg nem, akkor eleve hogy került egy ember az orkok közelébe?

A zenékre nem nagyon szoktam figyelni, csak ha valami nagyon megüti a fülem. Ebben nem emlékszem ilyenre, de volt már, hogy egy újranézésnél tetszett meg valami.

Kiegyeznék a +30 perccel, ha a sallangokból kivágnának mondjuk 25-öt.

Kissé? spoioleres az irományom szóval aki még nem látta ne olvassa.

Igazán nincs mit. Smile

Annyi ugye volt Garonáról, hogy a hasadt agyú apja mikor "unalmában kalandozott" más világokban találkozott az anyjával. Gondolom egy egyszemélyes portállal jutott el hozzájuk.
Van egy teóriám az utalások alapján, de ez valószínűleg nem teljesen igaz. Gondolom Medivh azok alapján ahogyan viselkedett a könyv másolt lapjai láttán(felégette őket). Annak a könyvnek köze volt a Fel nevű mágia használatához és a portál nyitásához. Az Ork csajt elnézve úgy 25-30 évvel korábban felfedezte a Felt és a hozzátartozó portálnyitást. Eljutott az orkokhoz ahol Gul'Dan-t és Garona anyját találta. Egyértelmű, hogy melyikkel mit csinált. Very Happy
Vagy a mágiahasználattól, vagy esetleg egy másik világban is járt ahol megszállta egy démon, valamelyiktől meghasadt az elméje. Ezért nem emlékszik mikor a Felt használja.
Sajnos az ilyen dolgok azok amiket jobban ki kellett volna fejteni. Kicsit elidőzni a részletekben, karakterek múltjában stb. Igaz, hogy rohamtempóban ment a film. Én mint kezdő ebben a világban sokszor kérdően néztem, hogy ez honnan.

Felülnézetes csatának azért örültem, talán 2-3 helyen mutatták madártávlatból, ahogyan a 2 sereg egymásnak feszül, az elég hangulatos volt. Eszembe juttatta mikor Age Of Mithology-ztam. Smile

Az sem volt semmi, hogy az írók nem voltak restek brutálisan bánni a karakterekkel. Azt hittem a raszta hajú ork barátunk a trilógia végéig húzza. Hát nem, mondjuk az egysíkú királyért annyira nem tudtam könnyeket hullajtani, egyszerűen nem volt idő a megszeretésére, feleségével ellentétben.
Vissza az elejére Go down
mesterjani

mesterjani


Hozzászólások száma : 89
Join date : 2012. Oct. 07.
Age : 35
Tartózkodási hely : Szentgotthárd

Niwrok írásai 2.0 - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 2.0   Niwrok írásai 2.0 - Page 2 EmptyHétf. Május 30, 2016 6:54 pm

R2-D2 írta:
mesterjani írta:

Warcraft: A kezdetek

Tetszik a kritikád, végre valaki rendesen összeszedte a film problémáit.


Nekem is tetszik, de én már le se írom, annyira egyértelmű... egyetért

Nna, akkor majd jövök én... én is összeszedem.  Laughing

Az biztos, ne idegesíts fel egy griffet, mert letépi akár az ork fejed is.


Várom a te írásodat is róla. Very Happy

Az a Griff nagyon kemény volt, nem is értem, miért nem tenyésztettek ki egy századra valót, nem lenne az a hadsereg aki állva maradna ellenük.
Ennél már csak Daenerys sárkányai keményebbek.
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

Niwrok írásai 2.0 - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 2.0   Niwrok írásai 2.0 - Page 2 EmptyHétf. Május 30, 2016 9:07 pm

.
Warcraft

mesterjani írta:

Kissé? spoioleres az irományom szóval aki még nem látta ne olvassa.


A spoilerre van a menüsoron gomb, ha úgy érzed, szükséges. Gyakorlatilag ez az egyik olyan dolog, ami igazán ennek a helynek a javára szól  Smile . Gondoltam rá, hogy módosítom a hozzászólásod, beletéve a spoileres elrejtést, de még mindig úgy vagyok vele, bárcsak szólna valaki, hogy zavarja, ahogy spoilerezünk  Smile .


mesterjani írta:

Annyi ugye volt Garonáról, hogy a hasadt agyú apja mikor "unalmában kalandozott" más világokban találkozott az anyjával. Gondolom egy egyszemélyes portállal jutott el hozzájuk.
Van egy teóriám az utalások alapján, de ez valószínűleg nem teljesen igaz. Gondolom Medivh azok alapján ahogyan viselkedett a könyv másolt lapjai láttán(felégette őket). Annak a könyvnek köze volt a Fel nevű mágia használatához és a portál nyitásához. Az Ork csajt elnézve úgy 25-30 évvel korábban felfedezte a Felt és a hozzátartozó portálnyitást. Eljutott az orkokhoz ahol Gul'Dan-t és Garona anyját találta. Egyértelmű, hogy melyikkel mit csinált. Very Happy
Vagy a mágiahasználattól, vagy esetleg egy másik világban is járt ahol megszállta egy démon, valamelyiktől meghasadt az elméje. Ezért nem emlékszik mikor a Felt használja.
Sajnos az ilyen dolgok azok amiket jobban ki kellett volna fejteni. Kicsit elidőzni a részletekben, karakterek múltjában stb. Igaz, hogy rohamtempóban ment a film. Én mint kezdő ebben a világban sokszor kérdően néztem, hogy ez honnan.


Én fordítva tudtam elképzelni a film közben, azaz hogy Gul'dan járta körbe a különböző világokat valami zseb-portálon, és így választotta ki, hogy melyik világba viszi egyáltalán a népét, és így ejtett foglyokat, akik közül az egyik összefeküdt az orkkal. Ez még azért így is elég béna húzás, mert akkor meg jön a kérdés, hogy ha már ilyen ideális kis bolygót találtak a letelepedésre, akkor minek vártak vele 20 évet, amire Garona felnőtt.
Kíváncsi voltam, hogy hogyan is volt ez eredetileg, hátha az választ ad a kérdésekre, de kiderült, hogy ott Garona nem félig ember az ork mellett, hanem draenei. Róluk röviden annyit, hogy ők is "menekültek" (egy démon elől jöttek ide maroknyian évezredekkel korábban), ők nevezték el a bolygót Draenornak, és úgy tippelem, ők voltak azok a kékes lények, akik be voltak zárva a ketrecekbe a térkapu ork oldalán.

A kulcsa viszont a démon mindennek, úgyhogy abban nincs kérdés. A Fel gyakorlatilag mindig démoni befolyást jelent; Gul'dan és Medivh esetében is egy démon volt a "kerítő"  Smile , mégpedig ugyanaz. Medivh-et ráadásul már születése előtt megfertőzte a démoni erő, ahogy olvastam.


mesterjani írta:

Az sem volt semmi, hogy az írók nem voltak restek brutálisan bánni a karakterekkel. Azt hittem a raszta hajú ork barátunk a trilógia végéig húzza. Hát nem, mondjuk az egysíkú királyért annyira nem tudtam könnyeket hullajtani, egyszerűen nem volt idő a megszeretésére, feleségével ellentétben.


Durotan szerepe nekem azért volt érdekes, mert a haverokkal összekevertük egy másik orkkal, aki pont így néz ki, csak az volt a furcsa benne, hogy ő nem sámán. Azt hittük, csak a neve más, de aztán kiderült, hogy akire gondolunk, azaz Thrall, most még egy kosárkában ringatózott lefelé a folyón  Smile . Könnyű úgy brutálisan bánni egy-két karakterrel, hogy bármennyire vezéregyéniségek is, igazából súlytalanok  Smile .

Ezért is lesz érdekes, hogy hogyan fogják akár még az általam emlegetett WCU-ban is tovább vinni a sztorit.
A mostani film nagyon ki volt élezve Thrall-ra, mintha ez csak hozzá lett volna egy előzményfilm, és az ő kora igazán remek sztorik tárháza, tehát én kifejezetten örülnék ennek a verziónak. Akkor viszont vagy 20 évet kell ugrani az időben, és a mostani hősöket majdnem mind el lehet felejteni, plusz akkor megint vagy egy óra kell arra, hogy minden szereplőt bemutassanak, főleg mert oda már az új fajok is kellenek.
A másik lehetőség, hogy a mindössze pár évvel későbbi Második háborút veszik elő, ami az orkok vezette Horda és a film végén emlegetett Szövetség összecsapásáról szól, mindkét oldalon újabb lényekkel. Ez fokozatosságnak jó lenne, bővíteni a világot a nagy újdonság helyett, de én azért tartok tőle, hogy ez csak záloga lenne annak, hogy a harmadik rész sose készüljön el.

De majd az USA-beli fogadtatás után kiderül, hogy van-e értelme egyáltalán lehetséges folytatásokról beszélgetni. Ott csak két hét múlva mutatják be...
.
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

Niwrok írásai 2.0 - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Damien S1   Niwrok írásai 2.0 - Page 2 EmptySzomb. Jún. 04, 2016 12:47 pm

.
Damien S1

Niwrok írásai 2.0 - Page 2 25a6s13

Ez a sorozat újabb példája annak, ahogy most már a tévék is egyre jobban ráfekszenek a nosztalgiára, a régi sorozatok, filmek felmelegítésére, és ebből próbálnak egy kis műsoridőt vagy figyelmet lecsípni. Mégsem azért néztem meg, mert annyira kötődnék az alapanyaghoz -amit ha jól emlékszem, végül is csak tavaly néztem meg, és akkor is csak az első részt-, hanem a műfaja miatt. És mert a címből a többség úgyis tudja, hogy az mi is lenne, kár is tovább ragoznom  Smile .

Damien Thorn a harmincas éveibe érve fotóriporterként dolgozik egy jó nevű new yorki újságnak, jellemzően háborús övezeteket megjárva, nem is emlékezve arra, hogy a gyerekkorát és főleg az ötödik születésnapja környékét milyen borzalmas események kísértették. Egy szíriai katonai akció során, egy különös találkozás után azonban megrohanják a még elég homályos emlékek, ezért visszatérve az USÁ-ba ő és a kollégái keresni kezdik a történtek magyarázatát. Túl sok idejük viszont nincs erre, mert a professzor, akit megkérdeznek, hamarosan meghal, ahogy az egyik kolléga is halálos baleset áldozata lesz. Egy dolog ugyanis nem változott: Damient kíséri a halál, így megpróbálja azzal védeni az ismerőseit, hogy elbújik a világ elől, amíg nem jön rá biztosan, mi is ez az egész. Ekkor bukkan fel Ann Rutledge, aki kezdetben csak régi ismerősként, támogatóként viselkedik, de lassan kiderül, hogy a háttérben évtizedek óta egyengeti Damien életútját, leginkább azért, hogy végre elfogadja a szerepét, mint a Fenevad, az Antikrisztus, és ezzel beteljesítse a rá kiszabott feladatot.

Én ugye annyira nem ismerem a filmet, inkább csak az abból készült játék-remake-hez, a Luciushoz tudtam csatolni a dolgokat, de még ilyen laza összefüggéssel is tetszettek azok az utalások, kellékek, amikkel próbálták minél szorosabbra fűzni a film és a sorozat közti kapcsolatot. Ahogy a Bates Motelnél -mint hasonló koncepciójú sorozatnál- érdekesnek tűnt és bizonyult az előzményeket bemutatni Norman személyiségének alakulásáról és Norma "pincébe költözéséről", éppúgy jól működött az ismert alapokból egy lehetséges jövő bemutatása. Ugyanakkor annak annyiból előnye volt, hogy előzményként lehetett szabadabban értelmezni a dolgokat, kicsit eltolni az időtávokat, míg itt elég furán hatott pár dolog. Az egyik, hogy igazából emlegetve sem nagyon van, mi történt az elmúlt 25 év alatt, márpedig aligha hihető, hogy ripsz-ropsz megszakadtak a gyanús események Damien körül, hogy legalább ő maga fel ne figyelt ezekre, vagy hogy tényleg annyira a titokban tudták támogatni. Annyiból mondjuk rövidre zárta a stáb a dolgot, hogy mindössze az első, a klasszikus részt tartották meg (olyannyira, hogy Damien visszaemlékezései nem mások, mint bevágások az Ómenből), a többit kukázták. De annál sem foglalkoztak minden "apró" részlettel; "kis" anakronizmus volt, hogy a film 1976-ban játszódik, így Damien 2001-ben lett volna harminc éves, de a sorozat nyilvánvalóan a jelenben játszódik.

Ha azonban csak ennyi lett volna, egy tárlatvezetés az Ómen kulisszái között, bőven kevés lett volna. Nem is a nyomozgatásról van szó, mert azért arra figyeltek az írók, hogy ne nagyon siessenek vele, azzal túl gyorsan rövidre lehetne zárni a sorozatot, még ha Damient nem is olyan könnyű megölni. Inkább a drámai része illetve a vallási vonatkozásai tetszettek. Előbbit bár nagyon felszínesen vagy csak a mellékszálakon kezeli a sorozat (jó volt például a látogatás Alexnél a kórházban), de azért csak ott van, ahogy harminc évesen egyszer csak valaki megtudja, hogy na, öcsém, te vagy, akitől a keresztény világ kétezer éve parázik, és egyszerre kezd el aggódni a hozzá közel állókért, illetve átértelmezni életének korábbi mozzanatait, például hogy miért is lett ő tulajdonképpen haditudósító, hogy miért is vonzódik ennyire a harctéri eseményekhez. Szintén nem kap nagy hangsúlyt az (noha illett volna), hogy Damien hogyan is fogadja el a feladatot, hogyan okoz ez neki álmatlan éjszakákat, vagy próbálja inkább a saját személyiségére formálni azt, amit kapott. Ezen a ponton például eszembe jutott a Pratchett-Gaiman páros könyve, az "Elveszett próféciák", aminek abszurd humorát nagyon szeretem, és ami szintén az Antikrisztusról szól, aki egy kis keveredés miatt végül nem abban a családban nő fel, amit eredetileg szántak neki; itt is el tudtam volna képzelni valami hasonlót. A vallási vonalon pedig adja magát a Jelenések könyvének és a Biblia egyéb passzusainak idézgetése, de ennél sokkal érdekesebb volt az az aprócska megjegyzés, hogy a Fenevad felbukkanása nem is a pusztulás miatt fontos, hanem "csak" Jézus második eljövetelének feltétele, és hát az egyház inkább még késleltetné azt egy kicsit, mert jó nekik úgy, ahogy van. Ezen túl mondjuk én hiányoltam, hogy valami módon a Négy Lovas is megjelenjen, ha nem is szereplőként, hanem éppen azon keresztül, amiknek a szimbólumai (volt egy nagyon gázos kép egy döglött lóról, de azt inkább hagyjuk), de nyilván kell tartalékolni valami a második évadra is.

Csak hát a Jelenések Könyve is azért tud olyan mély nyomot hagyni az emberekben, mert a Végítéletet egy drogos trip és egy hollywoodi katasztrófafilm elegyének megfelelő vizualitással teszi félelmetesen élményszerűvé az olvasó képzeletében. A Damien nem ilyen, sokkal inkább egy "B"-kategóriás garázshorrort idéz néha a gyengécske történetvezetésével, az olcsó trükkjeivel és a közhelyes ijesztgetéseivel. Volt egy pár egészen kellemes ötlet a feszültségkeltésre, de amikor sokadszor is attól kellett volna borzongnom, hogy a sötétben üldögélnek a félrebillent fejű rottweilerek, vagy hogy véletlenszerűen valaki legyilkolássza magát Damien környezetében, és mindehhez jön a baljós hangulatú női kórus a rémült kántálásával... ennél azért valami változatosabbat is el tudtam volna képzelni. A másik kellékcsoport a béna horrorklisék használata, úgyhogy naná, hogy amikor valaki egy videofelvételt néz, akkor egy sikoltozó, véres arc be fog villanni, ahogy egy félvak szellemcsajszi is kísérti Damient, miközben baromira nem illik a sztoriba. Néha meg mindez egészen nevetségessé válik, mondjuk ahogy a hirtelen kékre vált lángok előtt veszettül rángatni kezdik a kamerát, és persze aláfestésnek megint csak a kórus óbégat, történetvezetésben pedig a "Pamela álma"-epizódot (a 6.-at) szeretném kiemelni, ami nem csak hogy egy fékevesztett ostobaságokkal terhelt, ócska fércmű még ezen a sorozaton belül is, de a végére kiderült, hogy teljesen felesleges is. De legalább a színészek között akadnak jók, akik közül Barbara Hershey volt az, aki eleve a sorozat pozitívumai között szerepelt; az Insidousokban és a Fekete hattyúban is tetszett az alakítása, és itt is jól hozta a negédes fanatikust, aki bármit megtesz Damien sikeréért, akit a maga csendes módján bálványoz. Aztán Scott Wilson volt még jó (azaz Herschel), aki Lyonsként, az Armitage vállalat vezetőjeként hivatott biztosítani Damien gazdasági hátországát... és nem ő az egyetlen ismerős a TWD-ből. A maguk "B"-kategóriás módján a címszereplőt és a rendőrt alakító fickók sem voltak rosszak.

Hangulatában, utalásaiban valahogy ilyennek tudtam elképzelni a Damient a 30 éves Antikrisztussal, de történetben kicsit mást, fordulataiban jobbat várva inkább felemás az élmény. A megvalósításra, a horrorelemekre és a látványra pedig jó lenne, ha legközelebb egy kicsit több ötlet és pénz jutna, mert ez így elég kis szánalmas a Fenevad földi eljövetelének súlyához mérve.


6,5/10
.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

Niwrok írásai 2.0 - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 2.0   Niwrok írásai 2.0 - Page 2 EmptySzomb. Jún. 04, 2016 1:33 pm

Niwrok írta:
.
Damien S1

Annyiból mondjuk rövidre zárta a stáb a dolgot, hogy mindössze az első, a klasszikus részt tartották meg (olyannyira, hogy Damien visszaemlékezései nem mások, mint bevágások az Ómenből), a többit kukázták.

6.5/10

Amúgy sem igazán terveztem, de ezzel végképp lekerült a listáról. Utálom azt, mikor van egy film (trilógia), aminek csak bizonyos elemeit használják egy folytatáshoz - önkényesen válogatva közülük.

Máredig én mind a 4!!! Ómen filmet szeretem, épp ezért nincs szükségem egy alternatív Damienre külön.

Mindenestre az írást természetesen kösz! peace


Maradok ennél: Smile




.
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

Niwrok írásai 2.0 - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Banshee S4   Niwrok írásai 2.0 - Page 2 EmptyPént. Jún. 10, 2016 10:13 am

.
Banshee S4

Niwrok írásai 2.0 - Page 2 2ijkso2

"Egy kutyaviadal csak egyféleképpen érhet véget."

Amióta pár éve megint jobban nézek sorozatokat, ezalatt a Banshee volt a legkellemesebb meglepetés számomra. Relatíve mélyről indult, egy érdekes alaphelyzetű, de elég felszínes lövős-b*szósnak, ami a második évadra kinőtte a gyerekbetegségeit, és a harmadikra gyakorlatilag alig maradt versenytársa. Közben a látványos fejlődés, a javuló kamerahasználat és rendezés, a kiváló írói húzások és a néha kicsit drámaibb hangulat ellenére is megmaradt egy halál laza akciókoktélnak, aminek az epizódjait egyre nagyobb lelkesedéssel vártam. De sajnos nem mindenki hagy(hat)ja abba a csúcson...

Az eddigiekhez képest egy jóval nagyobb, két éves ugrással kapcsolódik vissza a néző az eseményekbe, emlékeztető gyanánt onnantól számítva, hogy a zsoldosok legyőzése utáni kavarodásban a sebesült Jobot elrabolták. Ennyi idő alatt gyakorlatilag teljesen felborultak Banshee erőviszonyai: az amish származású maffiafőnök, Proctor nem pusztán egy kézbe fogta össze a teljes, környékbeli alvilágot (még a white-power Testvériséggel is kiegyezve), amivel már nemzetközi terjeszkedésre alkalmasnak látja a szervezetét, de közben megvalósította a "state capture"-t is, hiszen most már ő a városka polgármestere. Saját embereit ültetve az ügyészség és a sheriffi hivatal egy-egy posztjára Proctornak nagyon félnivalója sincs, a rendfenntartást vezető Brock is legfeljebb csak morogni tud a kézivezérlésen, mint egy láncra vert kutya, ezen kívül nagyjából tehetetlen. A mindent behálózó bűnszövetkezet és a maguknak egyre többet megengedő tagokkal szemben csak olyan emberek mernek kiállni, mint Carrie, aki magányosan, afféle éjszakai igazságosztóként rója az utcákat, az álcája ehhez meg mindössze az, hogy nem hagy szemtanúkat, a túlélő keménylegények meg nem nagyon akarják bevallani, hogy egy nő verte pépesre őket. Aki ebből a kis összeállításból erősen hiányolja Hoodot, az jól is érzi, őt ugyanis sokáig a Job utáni kutatás kötötte le (aki legalább igazoltan van távol), és ahogy egyre kevesebb nyom maradt, úgy csúszott vissza a teljes letargiába és elszigeteltségbe, annyira, hogy hosszú hónapokon át remeteként élt egy elhagyatott erdei viskóban... mostanáig, amikor is egy gyilkosság felkavarja Banshee pöcegödrét.

Dicséretes, hogy a stáb el akarta varrni a szálakat, de sajnos úgy tűnik, hogy ez inkább produceri szándék volt arra, hogy a rajongótábortól leessen még egy kis apró, és nem a fiókban maradt írói ötletek képernyőre viteléről szólt. A legékesebb bizonyíték erre az évadon áthúzódó sorozatgyilkosos szál, ami nem elég, hogy otrombán nyúl a egy másik sorozattól, a nyitójelenete a főzőcskével annyira Hannibal, hogy Fuller helyében perelnék. Közben meg egy totál felszínes és érdektelen sztori, ami ráadásul az eddigi világtól, hangulattól is teljesen idegen; legfeljebb az eddigieknél is jobban látszik, Banshee-ba tényleg mindenféle szemetet összefúj a szél (hiszen egy pártízezres városkában éppúgy akad zugsebész, mint szado-mazo klub-kocsma, az eddigi "nevezetességek" mellett). De nem ez az egyetlen, amit máshonnan mazsoláztak össze a forgatókönyvírók, és néha még a gondolatmenetet is lehet követni, hogyan jutottak el egyik "utalástól" a másikig: nácik --> Amerikai história X --> Edward Norton --> Harcosok klubja. Az meg csak hab a tortán, hogy még ezzel sem sikerült kitölteni a szokásos tíz részt, de az mindenképpen piros pont, hogy nem erőltették a dolgot, és inkább csak nyolc részre nyújtották el az epilógust... Az összképen persze némileg ront, hogy hatba is simán belefért volna.

Ez elég fájó egy olyan sorozatnál, ami eddig friss volt, mert olyan elegyet képzett a különböző elemekből (amik között ráadásul önmagukban izgalmasak is bőven akadtak, ld. amishok és indiánok), amik ha ismerősek is lehettek volna máshonnan, ez meg sem fogalmazódott bennem, mert nem az izzadtságszag érződött rajta, hanem az a fajta feszültség, amitől az ilyen valószerűtlen kölcsönhatások közepette szinte izzik a levegő. Most hiányoznak a felvezetések, hiányzik az a drámaiság, ami az utóbbi két évadban ügyesen emelte magasabb szintre a Banshee-t, és hiányzik az igazi, begőzölt pörgés is. Sok új dolognak nem oka és célja van, hanem funkciója: a sorozatgyilkosos vonal azért "jó", mert lehet lekötözött, pucér csajokat mutogatni halálfélelemben vergődve, a bedobott, közhelyes házasságtörés "jó" arra, hogy legyen egy-két lightos dugás, ha már Gordon kiesésével a másik oldalon ez már nem várható és Hoodon is eluralkodott a depi, de a legbénább az volt, amikor csak azért visszahozták Devát egyetlen epizódra a semmiből, hogy veszélybe kerüljön egy lövöldözésben. Közben meg jó pár rész eltelik, amire az egyébként éppen emiatt túlzottnak tűnő húsz hónapos "szünet" után a karakterek visszatérnek a régi kerékvágásba. Feleslegesnek is hat, hogy ekkora időt kihagytak, mert ami történt, arra bőven elég lett volna pár hónap (arra, hogy a "sebek" begyógyuljanak). Szerintem nem érte meg; rövid ideig tart az eltelt idő miatti újdonság érdekessége (például hogy "később érkező" Job milyen idétlen hajjal és szakállal), és ez nem sokat ér, ha állandó visszaemlékezések tördelik darabokra a részeket. Az sem jött be, ahogy ugrál a "tű" a múlton belül, mert engem inkább zavart, mint találgatásra késztetett, amikor olyan dologról beszélnek vagy kapunk róla egy emlékfoszlányt, aminek a részleteit, okait csak egy-két rész vagy flashback múlva mutatják meg. És egyébként tulajdonképpen miben is kéne kapaszkodót találnom egy olyan Banshee-ban, ahol Hood nem sheriff, ahol nincs Job, ahol az indiánok érintőlegesen sem részei a történetnek, és Proctor amish múltja is éppen csak, ahol Kurt Bunker bűnbánata és vezeklése már csak egy homályos folt a dolgos hétköznapokon, és ahol a CADI is bezárt, mert a rendőrség "végre" új épületet kapott? És mit kezdjek ezek helyett a kolumbiaiakkal meg a szektás idiótákkal?

Akkor értékeli igazán az ember, hogy mije van, amikor megérzi annak hiányát. Mert azokon a szálakon, amik az előző évadokból nyúlnak át, a hangulat, ha egy kicsit erőtlenebbül is, de ott van. Azoknál felélednek a régi ellentétek, kísértenek a rossz emlékű szövetségek, támaszt nyújtanak a régi barátságok. Ott vannak a kellemes emlékek és a jó hangulati elemek Job beszólásaiban, stílusában, ahogy Sugarrel cukkolják egymást. Ott van abban, ahogy Carrie átveszi Gordon küldetését Banshee megtisztítására, csak ő ezt inkább robbanásokkal és golyókkal képzeli el, nem jogi eszközökkel. Ott vannak az ideológiai háttérrel és titkokkal súlyosbított testvérviszályban Kurt és Calvin között. Ott vannak a Brock és Bunker párbeszédeiben, akik között már kvázi apa-fia kapcsolat alakult ki az évek alatt (és de rohadt jó még mindig az a jelenet kettejük között az előző évadzáróból!). Ott vannak abban, ahogy Hood viszonyul ahhoz a három nőhöz, akikhez kötődik, vagy legalábbis kötődni próbál ebben az évadban. Ott vannak abban, ahogy Proctor próbálja felfuttatni az üzletét, aztán általában már csak a romokat meg a hullákat tudja eltakarítani. Ha meg már itt vagyok: megint vannak egészen jó akciójelenetek, főleg egy-két bunyó, főleg mondjuk az, ami a viskónál van (a kutyás) és a kamionos, megint vannak szépen fényképezett jelenetek, már-már művésziek, bármilyen furán hatnak is itt, és azért az új karakterek többsége is jól illik ebbe az ötletbörzés társaságba, akár Dr. Quickre, akár az Eliza Dushku játszotta Veronicára gondolok (Dushku amúgy is mindenhez csak hozzátesz...), de Nina Cruzban is voltak lehetőségek. Végül megint csak ki kell emelnem a főcímet, ami ritka kreativitással rántott be minden alkalommal a Banshee-ba, és aminél megint kiválóan lehetett találgatni, hogy melyik kép mit jelent, mit vetít előre... például csak nézzétek meg, mire utal, amikor egy lóról raknak be egy fotót, aztán vérpacákat maga után hagyva letépődik a kép alja...

Amikor a második évadról írtam, azt mondtam, hogy több helyen is hozzányúltak a sorozathoz a korábbiakhoz képest, de nekem azok mindegyike bejött. Ez most fordítva van, és ezt a megkedvelt figurák, arcok sem tudták teljesen ellensúlyozni. Nem rossz ez az évad sem, csak az eleje volt túl nagy csalódás, hogy aztán szinte nosztalgikus legyen, ahogy ez a nyolc rész ugyanazt az ívet járja be (igaz, meghatározó csúcspontok nélkül), mint az előtte levő harminc, a végén költői igazságszolgáltatással és egy színpadias kilépővel, meghajlással minden szereplő részéről.

Miközben talán többet szántam ebben az írásban azokra a dolgokra, amik hiányoztak nekem ebből az évadból, vagy azokra, amik nem hiányoztak volna, ha kimaradnak, maga a sorozat és ezek a karakterek biztos, hogy hiányozni fognak.


7/10
.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

Niwrok írásai 2.0 - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 2.0   Niwrok írásai 2.0 - Page 2 EmptyPént. Jún. 10, 2016 5:32 pm

Niwrok írta:
.
Banshee S4

"Egy kutyaviadal csak egyféleképpen érhet véget."

Miközben talán többet szántam ebben az írásban azokra a dolgokra, amik hiányoztak nekem ebből az évadból, vagy azokra, amik nem hiányoztak volna, ha kimaradnak, maga a sorozat és ezek a karakterek biztos, hogy hiányozni fognak.


7/10
.


Már ketten rágják a fülemet, hogy vágjak bele ( king , mindkettőnek én ajánlottam, a Te ajánlásod alapján), de még mindig nem vagyok benn biztos, be tudom-e fogadni én ezt... scratch scratch
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

Niwrok írásai 2.0 - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 2.0   Niwrok írásai 2.0 - Page 2 EmptyPént. Jún. 10, 2016 5:42 pm

R2-D2 írta:
Niwrok írta:
Banshee S4

"Egy kutyaviadal csak egyféleképpen érhet véget."

Miközben talán többet szántam ebben az írásban azokra a dolgokra, amik hiányoztak nekem ebből az évadból, vagy azokra, amik nem hiányoztak volna, ha kimaradnak, maga a sorozat és ezek a karakterek biztos, hogy hiányozni fognak.

7/10
Már ketten rágják a fülemet, hogy vágjak bele ( king , mindkettőnek én ajánlottam, a Te ajánlásod alapján), de még mindig nem vagyok benn biztos, be tudom-e fogadni én ezt... scratch scratch

Nyugodtan írj be harmadiknak bounce ... azzal a kiegészítéssel, hogy ha akarnád se hagyd abba az első évadnál Smile . Bár lehet, ott még egyszerűen csak nem kapott el a gépszíj Smile .


.
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

Niwrok írásai 2.0 - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: The Conjuring / Démonok között 2.   Niwrok írásai 2.0 - Page 2 EmptySzer. Jún. 22, 2016 11:35 pm

.
The Conjuring / Démonok között 2.

Niwrok írásai 2.0 - Page 2 2jey43n

Már az első Démonok között után is lehetett látni, hogy Ed és Lorraine Warren munkássága bőséges alapanyagul szolgálhat a későbbi Conjuring-filmekhez (ahogy amúgy szolgált eddig is jó pár horrorfilmhez), ahogy az is, hogy James Wan kezében jó helyen vannak a Warren-akták. Lehet persze vég nélkül szapulni a horrorfilmeket a klisék használata miatt, de akkor is azt mondom, hogy jelenleg Wan az, aki azokat úgy tudja felhasználni és trükközni velük, hogy a klasszikus alapokon nyugvó horrorok közül a leginkább kitűnjenek a filmjei.

Nincs ez máshogy most sem, amikor egy kis amityville-i kedvcsináló után Warrenéknek Angliában akad tennivalójuk, miközben ők már egyébként a visszavonulásukat fontolgatják. Az Enfieldben élő Hodgson-családot ugyanis hetek (pontosabban egy kísérletező kedvű szeánsz) óta félelemben tartja egy, a házukban lakó szellem vagy valamiféle entitás, ami a négy gyerekből leginkább a fiatalabbik lányt, Janetet szemelte ki magának, rajta keresztül manifesztálódik és rémít halálra mindenkit, bárhova is mennek előle. Az ügy érdekessége, hogy már jóval azelőtt jelentős médiavisszhangot kapott, mielőtt az a Warren-házaspár fülébe jutott volna, akiket ezúttal nem is a megszállt család keres meg a segítségért, hanem az egyház egyik képviselője, és a vizsgálatuk tárgya is sokkal inkább a jelenségek paranormális eredetének igazolása, mint a szellem vagy démon kipurgálása. De ahogy Perronék esetében is volt, a történet hamarosan személyes fordulatot vesz számukra, ami akár egyikük halálával is végződhet.

Bár ez hivatalosan egy második rész, nem igazán folytatás, hanem inkább csak egy új történet feldolgozása szinte pontosan ugyanazokkal az eszközökkel és ritmusban, ahogy az az első részben volt. De úgy is mondhatnám, hogy az első rész kvázi-remake-je. A rettegésben élő család szinte másolja Perronékat, csak ők nem egy tanyán élnek, hanem egy elég lepukkant munkásnegyedben, így a történetben szerepet kapnak a szembeszomszédok is, viszont a gyerekek apja nem (ő nem sofőrködés miatt hiányzik, hanem fixen, új családot alapítva). De ismerősek a történet egyéb elemei, Warrenék drámai szála (ezúttal nem Lorraine-nel és a lányukkal, hanem Eddel a középpontban), a házba érkező forgatócsoport, egészen a helyszín felépítéséig és addig, hogy a prológus után Warrenék vagy egy órára eltűnnek a történetből, hogy részleteiben megismerjük, mivel is néznek szembe Hodgsonék. Az egyetlen markáns különbség mindezeknek a célja, a vizsgálat, mert a csapathoz a tévéseken keresztül tartozik egy szkeptikus is (és a nő még a jobbik eset a kétkedésével, hiszen Ednek már éppen eléggé tele a hócipője a szakértőnek mondott alakokkal, akik csak őket próbálják hitelteleníteni és nevetségessé tenni), aki árgus szemekkel figyeli, nem-e csak Janet és Peggy színjátéka-e az egész, a szomszédokkal és az egyéb érintettekkel elég széles kört bevonva az átverésbe, amivel mondjuk a figyelemre és esetleg egy jobb házba költözésre ácsingóznak (csak az időtáv tűnt nekem túl hosszúnak ehhez). Mint nézők mi ugyan látjuk a természetfelettit, minket is kitör tőle a frász, együtt félünk és ijedezünk a családtagokkal, de hihető az a része is, hogy egy kívülállónak, amíg nincsenek közvetlen bizonyítékai vagy tapasztalata, mindez lehet csak egy hallomásokkal megtámogatott bűvésztrükk is, ezért is volt érdekes például az a dolog a vizespohárral. De azért azt sem itt látjuk először, ahogy mondjuk egy magnószalag kulcsszerepet játszik, ez a kis játéka legutóbb is az egyik kedvencem volt... és legalább ilyen jók voltak a jelek a bizonyos névre vonatkozóan, a kutyák a csengővel, és a stáblista közbeni, aljas kis bevágások, a la Harcosok klubja  Smile .

Ugyanez igaz a horrorfilmes eszközökre is. A helyszínek abszolút magukon viselik Wan stílusát, a sok színes kellékkel (csak itt mondjuk lendkerekes tűzoltó-kisautó van, nem járóka), a színpadias díszletekkel, amiknél néha már szerintem is túlzásba esett (a hintás kép a köddel szinte már karikatúra). De ugyanígy voltak pozitív meglepetések is, Ed festménye a rémálmáról például kiváló kellék, és csak azzal úgy tudtak feszültségben tartani percekig az "élethűsége" miatt, hogy csak utólag éreztem úgy, ez igazából csak egy töltelékjelenet volt, ami önmagában semmit nem mozdított a sztorin. Ugyanígy többször láttam ugyanazokat a beállításokat, beijesztéseket, amikhez a korábbi Wan-filmekben már hozzászoktam, és gondolom az sem véletlen, hogy az "apáca" a sminkjében mennyire hasonlít az Insidious fátylas rémére, aki meg már eleve egy Mary Shaw utánérzés volt a Halálos hallgatásból. De most is vannak kisebb újdonságok, például bejött a kis vizuális trükk a homállyal a "kikérdezésen". És van valami, amit még mindig Wan csinál a legjobban, talán ezért is szeretem annyira a filmjeit. Ha jól emlékszem, nem csak én tettem már szóvá itt, hogy a mostani horrorok többsége nem akarja túlstresszelni a nézőit. Így mondjuk egy kis sötétben bujkálós, rémülten lihegős jelenetet követően gyorsan megijeszt, és hopp, hirtelen máris reggel van, csivitelnek a madarak, és a szereplők kipihenten ébredeznek az esti rémálomból... Na persze! Egy horror ne pátyolgasson már, ha kérhetem! A Démonok között viszont nem ezt tette/teszi, hanem gyakorlatilag a film kétharmadában szoríttatja a nézővel a zabszemet, akár 15-20 perces jeleneteken keresztül is, hogy na mindjárt, mindjárt, ott meg fog jelenni valami... És nem csak hogy nem pont úgy ijeszt meg utána, ahogy várná a néző (ez a legnagyobb trükk, vagy háromszor sikerült most is megugrasztania ennek a szemétládának  Smile  affraid  !), de nem egyszer egymásra is építi az ijesztéseket, nem engedve el a nézőt a reggel megnyugtató fényei közé, hanem akkor fut vele még egy ötperces kört, hadd szokja, és utána még a napos nappaliban is ráhozza egy kicsit a frászt. Így pedig amikor tényleg pihi van, esetleg csak egy kis beszélgetés a kertben vagy a karácsonyi éneklés, akkor sem mertem nézőként teljesen kiengedni, mert hoppá, hát mennyire váratlan is lenne akkor is egy kicsit felrúgatni a nézővel a kólás poharat. Az utóbbi időben talán csak az It Follows volt képes ilyen hosszan feszültséget fenntartani, csak hát az teljesen leeresztett például a tengerpartos jelenetre.

Amit legutóbb is fontosnak tartottam kiemelni, és amiben talán a legnagyobb -talán egyedüli- volt a fejlődés, az a korrajz. A Perron-ház, és a benne megjelenő 70-es éveknek is kivételesen hiteles volt a hangulata, amire a klipes montázzsal, a tévéshow-k világával és a színészi alakításokkal csak még rátettek egy lapáttal. Utóbbiaknál Vera Farmiga eddig is favorit volt, de itt a karaktere háttérbe szorult kicsit Frances O'Connor javára, aki amennyire furának éreztem ebben a szerepben az elején, annyira meggyőző volt a végére (és csak utólag hallottam egy werkben, micsoda angol akcentust vett fel Peggy szerepére). Ráadásul itt nem csak üres lózung, hogy "valós történet alapján"; az Enfield-esetet mondják a legjobban dokumentált ügynek a paranormális vizsgálatok között, aminek több hangfelvételét és fotóját fel is használták a forgatás során, és hogy mennyire autentikusan, arról a végén van egy kis összefoglalás, tovább emelve a film hangulatát. A nagy valósághűségre és eredetiségre törekvés mellett éppen ezért vettem tudomásul némi csalódással, hogy Wan azzal lépett ki leginkább a korábbi kereteiből, hogy egy teljesen hangulatidegen, totál CGI-jelenetet is beletett ebbe a filmbe, szintén csak mellékszálként... és legalább akkora megdöbbenés volt, amikor kiderült számomra, hogy az mégsem CGI, hanem valódi színész és maszk!

Annyira nem éreztem jónak, mint az első részt. Az valahogy egységesebb, jobban összerakott volt, de elemeiben ez is legalább olyan kiváló. Sajnos mind a terjedelme (közel két és fél óra egy horrorfilmre rengeteg), mint a hangulata azt sugallja, hogy van alapjuk a pletykáknak, James Wan tényleg ezt szánta a horrorfilmes hattyúdalának, mielőtt elhúzott volna Aquamant és MacGyver reboot-pilotot  No  faceplam  forgatni, és innentől -most legalábbis úgy tűnik- csak besegít majd pár kezdőnek a tanácsaival és a pénzével (Lights Out), illetve a már meglevő karaktereit fogja kiárusítani (az Insidious 4 és az Annabelle 2 is tervben van). Én pedig az eddigiek alapján aligha várhatom, hogy bárki is ugyanazzal a hozzáértéssel nyúl majd hozzájuk és kelti életre őket, ha ez már a közvetlen és évtizedes alkotótársának, Leigh Whannellnek sem sikerült.

8,5/10

.
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

Niwrok írásai 2.0 - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Spotlight: Egy nyomozás részletei / Spotlight   Niwrok írásai 2.0 - Page 2 EmptyHétf. Jún. 27, 2016 9:41 pm

.
Spotlight: Egy nyomozás részletei / Spotlight

Niwrok írásai 2.0 - Page 2 Dvrgv6

A nagy év eleji "bepótlási" és Oscar-jelölt hajrában végül csak az a film maradt ki nálam, amelyik meg is kapta a legjobb filmnek járó díjat. De természetesen nem csak ezért eszem ágában sem volt kihagyni, hanem mert a témája is ígéretesnek tűnt, a stábban is jó pár impozáns név akadt, és igazából R2 kifogásai is leginkább arra szorítkoztak, hogy nem látta a filmben azt az elemi erejű felháborodást, amit egy ilyen ügynek ki kéne váltania, ahogy nem adott teret az ügy igazságszolgáltatási részének sem, a büntetéseknek. Mentségére legyen mondva a filmnek, hogy utóbbi eredetileg sem nagyon volt az ügynek, és hogy miért nem, leginkább abba nyújt betekintést ez a két óra.

Ha egyszer a valóság is a bostoni egyházközösség gyerekmolesztálási ügyeinek eltussolásáról szólt, akkor hogyan is tudta volna a Spotlight ezt máshogy megjeleníteni, és kellett volna-e egyáltalán? Gyakorlatilag bő tíz évvel az eset után sem látszanak nagyon, hogy bármiféle retorzióig "fajult" volna a Spotlight cikke, aztán majd meglátjuk, hogy a film mennyit ér el az események felelevenítésével (tipp: nem sokat). Így aztán dolgoztak abból, amiből lehetett, és váratlan összetettséggel szedték össze mindazokat a dolgokat, amik az ügy és a szereplők megítélésében szerepet játszottak, és különösen nagy teljesítmény lehetett mindezt két órába bele is sűríteni. Mi ma már nyilván többet hallunk az efféle dolgokról, könnyebben megírja egy újság, ha kipattan egy ilyen botrány, így magasabban van az ingerküszöbünk, amit a kezdeti egy darab molesztálási ügy előszedése még nem is nagyon ért el. De ahogy elkezdett exponenciálisan növekedni az érintettek száma, hogy minden új kutatási módszerrel váltottunk egy nagyságrendet, és még mindig csak Bostonon belül, és még azt is bagatellizálni próbálták, hogy ugyan már, csak 5% a selejt, és csak a szerencsén múlt, hogy mindez kiderült, ott azért már erőteljesebben szorult ökölbe a kéz. Közben meg sorra jöttek az igazi ziccerek: ahogy mindössze a származására hivatkozással próbálták és tudták volna ellehetetleníteni Baron nyomozását, ahogy kiderült az újságírók érintettsége az ügyben, kié így, kié úgy, ahogy belekerült mindebbe a média szerepe ("Bocs, de nem írhatjuk meg, mert azzal elveszítenénk az előfizetőinket!"), ahogy sorra lepleződtek le az egyházi szervek módszerei. Ezek emelték igazán ki a filmet az átlagos "jó" filmek közül, koronaként azzal a Paquin atyával, aki azzal tagadta a molesztálást, mert amit ő csinált, azt vele is csinálták gyerekként, és az nem volt az, ráadásul vele csináltak durvábbakat is!

A cselekmény mellett azonban -ha kiléphetek ennyire a film kereteiből- igazából az volt az igazán dühítő és bicskanyitogató, hogy ez az egész "sunnyogás" a maga "természetességében" történik. Annyira olajozott és rutinszerűen működő rendszer mutatkozik meg az összegyűjtött adatokból -ami még mindig csak Boston!-, annyira benne van gyakorlatilag az évszázados(!) megszokás, hogy az teljesen elképesztő! Tudtam én, hogy ennek így KELL működnie az elsikált, előásott ügyek fényében, csak nem sejtettem! Hogy szemrebbenés nélkül sakkoztak a papokkal, hogy ha az egyik helyen valamelyiknek terhes kezdett lenni a személye (és ne csak molesztálási ügyekre, hanem például gazdasági bűncselekményekre is tessenek gondolni), gyülekeznek körülötte a viharfelhők, akkor egy kicsit el lehet küldeni betegszabadságra, akár közvetlenül az erre rendelt egyházi szanatóriumba, és egy rövidke, fél-egy éves "nagygenerál" után el lehet helyezni egy olyan helyen, ahol az embereknek fogalma sincs az előéletéről. És ebben áll a finálé "bekarikázásának" könnyedsége és súlya: gyakorlatilag oda sem kell nézni a papírra. A "sick leave" rendszere annyira beteg és korrupt, annyira pofátlanul alapoz az emberek elszigeteltségére, félelmeire, tudatlanságára, tájékozatlanságára -pont úgy, ahogy megszokták-, és végső soron árulja el a hívők beléjük vetett bizalmát, hogy az egyházi szövetségnek sikerült még lejjebb csúsznia nálam a listán, pedig eddig sem voltak éppen a top háromban. Persze eszemben sincs úgy tenni, mintha ez kizárólag egyházi probléma lenne, hiszen annyiszor írtam le mostanában a "too big to fail" kifejezést, hogy már én unom, lehet az vállalatcsoport vagy bármi, aminek a tömegbázisa már önmagában hatalmat képvisel. Egyszerűen rohadhat akármeddig, mindig lesznek olyanok elegen, akiknek érdekükben áll a jelen állapot fenntartása, akik elvből nem is hajlandók meghallani a rosszat, és kiátkozzák a "rágalmazókat" (vagy ti nem tudtátok, hogy a mostanában a "szentségtörés" nem a bűn, hanem az, ha beszélnek róla?), és azok is, akik szerint akár egyénileg, akár a komplett rendszerre veszélyt jelentene a "korhadt gerendák" kiverése, strukturálisan annyira beépült mindez a társadalomba. Inkább csak várjunk a csodára, hátha megment minket a messiás...

A téma és a mögötte levő, duplán megsüvegelendő előkészítő munka mellett filmként is nehéz belekötni; biztosan volt egy kis elfogultság az Akadémia tagjaiban, de a minőség részemről kifogástalan minden szempontból. Tökéletesen megidézi a film a régimódi, oknyomozó újságírást, ahogy a szereplők kapualjról kapualjra követték a nyomokat, amiből mostanában azért nem túl gyakran kapni; talán ettől néha egy kicsit vontatottnak és önismétlőnek (ahogy újra és újra ugyanazokat az embereket kérdezik, hátha már "máshogy" emlékeznek) tűnik, de a fent említett összetettség miatt ez a legritkább esetben tűnt fel. Remekül építi a feszültséget azzal, ahogy felvillantja az egyház mindenhova elérő csápjait és mindenkiben félelmet keltő árnyékát, hiszen kétségtelenül hatalmas tömegbázisa és meggyőző ereje van a szervezetnek magának, amivel -nem kell félni a szavaktól- nyugodtan meg lehet zsarolni bárkit, ha úgy hozza a szükség. Mindehhez pedig a korrajz is passzol, bár nyilván nincs akkor a eltérés a mostanihoz képest, és amúgy is inkább a belső felvételek dominálnak. A színészek egytől egyig jól alakítanak, akik közül inkább azok voltak emlékezetesek, akiknek drámai szempontból is fontosabb szerep jutott, így például Mark Ruffalo a maszatolás miatti kirohanásáért, Liev Schreiber a téma felvetéséért és annak a tűzzel-vassal átveréséért, Michael Keaton meg a nyomozást végigkísérő dilemmáért.

A Spotlight nem csak egy fontos téma kiváló feldolgozása, hanem valamennyire előremutató is; több tanulsággal szolgálhat, mint az utóbbi évek Oscar-díjas filmjei. Mondjuk abban, hogy ha már itt élünk ebben az információs zajban, legalább használjuk arra, hogy a nyilvánosság erejével az ilyeneket kidobjuk a történelem szemétdombjára. Nem fogjuk (bár a film végén vetített listából azért kiderül, hogy egyre több áldozat meri megtalálni a hangját a világ minden részén), de attól még a közösségi média erre való lenne.

Valami talán el is indult...


9/10
.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

Niwrok írásai 2.0 - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 2.0   Niwrok írásai 2.0 - Page 2 EmptyHétf. Jún. 27, 2016 11:22 pm

Niwrok írta:
.
Spotlight: Egy nyomozás részletei / Spotlight

A Spotlight nem csak egy fontos téma kiváló feldolgozása, hanem valamennyire előremutató is; több tanulsággal szolgálhat, mint az utóbbi évek Oscar-díjas filmjei. Mondjuk abban, hogy ha már itt élünk ebben az információs zajban, legalább használjuk arra, hogy a nyilvánosság erejével az ilyeneket kidobjuk a történelem szemétdombjára. Nem fogjuk (bár a film végén vetített listából azért kiderül, hogy egyre több áldozat meri megtalálni a hangját a világ minden részén), de attól még a közösségi média erre való lenne.

Valami talán el is indult...


9/10
.


taps Jó írás!

Örülök, hogy tetszett, én a véleményemet továbbra is fenntartom: én szerettem volna egy földindulást, az egyház földbe döngölését, több érzelmi töltetet is a moziban.

Tudom, értem, hogy sem cél nem volt ez, sem lehetőség nem volt rá - de így meg megmaradt a hiányérzet. Crying or Very sad


De a 10 % különbség sem olyan sok. peace


.
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom





Niwrok írásai 2.0 - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 2.0   Niwrok írásai 2.0 - Page 2 Empty

Vissza az elejére Go down
 
Niwrok írásai 2.0
Vissza az elejére 
2 / 66 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3 ... 34 ... 66  Next
 Similar topics
-
» Niwrok írásai 1.0
» Niwrok írásai 3.0
» R2-D2 írásai 4.0
» R2-D2 írásai 2.0
» Remo írásai

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Filmfórum :: Filmek, sorozatok világa :: Kritikák, filmes gondolatok-
Ugrás: