R2-D2 írásai 2.0

.





Chappie






Gyerekkoromban volt egy kutyám, úgy hívták Csöpi... fura, de tegnap arra gondoltam, a Chappie-ben szereplő karakterek majd mindegyikébe összesen kevesebb értelem szorult, mint megboldogult házi kedvencembe…

Abból a szempontból nehéz helyzetben vagyok, hogy ugyan minden erőmmel próbálok ellenállni a mostanában divatos fikázási trendnek és e film kapcsán is akárhova kattintok a neten, mindenhol csak és kizárólag a rosszat olvasom róla - de most sajnos túlnyomórészt jogosnak tartom ezeket. Hogy végtelenül ostoba forgatókönyvvel (igaz), idegesítő szereplőkkel (nagyon igaz), és buta dialógusokkal (igaz) dolgozik. Ezek után meglepő az imdb 7.4-es átlaga – valahogy a nagyvilágban a kevésbé okos és szőrösszívű közönség sokkal jobban befogadta a filmet, mint a szakavatott ítészek. Az én véleményem valahol az arany középúton van, volt néhány mozzanat a film közben, mikor bizony majdnem kijöttem a teremből (nem okoztam volna nagy zavart, tekintve hogy egyedül voltam a 275 fős moziban), viszont összességében a film legvégére picit jobban éreztem magam. S nem foglalkoztam vele, mert nem érdekelt (a Lucy és a Transzcendens után meg végképp nem), mekkora ökörség megint a tudatmentés…

Van egy cég valahol J’burgban, ami egy ifjú mérnök, Deon (Dev Patel – a Gettómilliomos játékosa) fejlesztése nyomán rendőrrobotokat gyárt, ezekkel a robotokkal pedig végre vissza lehet szorítani a bűnözést a városban. A video naplós kezdés után rögtön egy ilyen bevetés kellős közepébe cheppenünk, ahol parádés akciójelenetekkel tarkítva nézzük a robotok ténykedését: kétségkívül hatásos és hatékony módszerekkel rázzák gatyába a rosszfiúkat. Itt azonban álljunk is meg picit, mert rengeteg dolog van a felütésben, amiről érdemes beszélni, illetve ami nagymértékben befolyásolhatja majd az összetett élményt. Úgy is mondhatnám, eddig volt minden rendben, valahol itt romlott el minden… szóval. Az egész akció, annak koreográfiája, látványa, brutalitása kiváló: ahogy a gépek együtt dolgoznak a hús-vér zsarukkal, az első osztályú. A hitelséggel ugyan van némi probléma, az a fránya golyó csak nem találja el a főszereplőket, de itt még, indításkor belefér (a film végén már majd kevésbé). Erős Robotzsaru utánérzésem volt ugyan, de nem baj, a robotok meg mintha konzekvens fejlődésen átesve az Elysiumból jöttek volna át – de az meg legalább saját mű. Meglepetésemre van vér is, ami jó: hitelesebbé teszi az egészet. A 22-es számú robot aztán súlyos sérülést szenved, az egész mozi alapját adó történet gyökere innen ered – és ez bizony nekem tetszett. Volt egy jó akció, egy jó kis bevezetés egy képzelt világba, igazán hangulatkelő nyitány – amit aztán sikerült teljesen hazavágni.

Ugyanis ebben a nyitányban feltűnnek azok a karakterek, akikkel később a 22-es sorsa összefonódik. Hát kérem: ennél idegesítőbb, irritálóbb, butább, gusztustalanabb, agyfelbaszósabb társaságot keresni sem lehetne. Most, mozi után kicsit utánanéztem kik is ezek: valami Blomkamp rajongó/barát dél-afrikai rapbanda tagjai, akiknek az egész színészetről halványlila fingjuk sincs. Ellenben olyan szinten ripacsok, olyan szinten „játsszák” az általuk képviselt életstílust, hogy az minden normális ember zsebében kinyitja a bicskát. Erre jön még a csaj, Yolandi magyar hangja, ami a valaha hallott legidegesítőbb szinkron életemben – sovány vigasz, de állítólag eredetiben is ilyen. A trió minden egyes tagja valami eszméletlenül unszimpatikus, borzasztóan buta, agresszív és visszataszító. Nem egyszer jutott eszembe közben, hogy egy roma valóságshow kellős közepébe csöppentem – de azt hiszem, a Chappie szereplői messze alulmúlják azt is. Minden dialógusból süt a sötétség, a mozdulatuk, megjelenésük, öltözködésük, viselkedésük valami katasztrófa – egy esetben tudnék rájuk pozitív kontextusban gondolni, ha ők magának a rapzenének a groteszk tükre lennének. De szerintem nem erről van szó…

A nyitányban van még egy félmeztelen raszta rosszfiú, a gengszterek gengsztere, aki egyébként sokáig a főgonosz szerepében tetszeleg, csak később jön a nem várt (és megalapozatlan) fordulat, hogy Deon kollégája, Vincent (Hugh Jackman) veszi át ezt a dicső pozíciót. Nos, ott tartunk, hogy van egy jó kis akció, ahol a 22-es robot végzetes sérülést kap, ám leselejtezését Deon, a fejlesztője megakadályozza – ugyanis a srác otthon a sufniban kidolgozott egy mesterséges intelligenciát, amit beépít majd a robotba ( : a lakásában ott van 5-öskéhez hasonló másolat a Rövidzárlatból). De a 22-es rossz kezekbe kerül - pontosan a lehető legidiótább kezekbe -, a három agyament repper bűnözőhöz, akiknek feltett szándéka, hogy bűnözőt csinálnak a belőle. És elnevezik Chappienek… Már azon is fogtam néha a fejemet, hogy Deon minden következmények nélkül jön-megy ki-be a cégébe, lopja ki a robotot meg a szoftverkulcsot, hogy a főnöknő (Sigourney Weaver) mennyire is irritálóan idióta, de a csúcs egyértelműen a mozi kétharmadát kitevő kínlódás Chappie és nevelői között…

Mami    papi…    .. bazmeg, én még ennyire pocsékul összerakott, idegesítő és buta eseménysort életemben nem láttam. A film minden egyes perce, amit a három jómadár a robottal tölt, kínszenvedés. A robot csípőjét dobálva tanul meg járni, gengszter dumát nyomat, rabolni nem hajlandó, mert az rossz. De dobócsillaggal elaltatja pl. a biztonsági őrt – mert azt mondták neki, hogy attól csak elalszik. Az egész lény olyan, mint egy két lábon járó óriásnyúl azokkal a nagy fülekkel, lélekben és észben pedig egy pelenkába fosó bébi és egy alsó tagozatos gyerek között van. Illetve egy napig, mert aztán olyan gyorsan tanul, hogy letölti a saját tudatát egy laptopra… miközben még mindig nem tud különbséget tenni a bűnözés egyes szekvenciái között…    Valami iszonyat gyenge és idegesítő ez a szakasz, a robot pedig hiába zseniálisan animált (Blomkamp házi kedvence, Shalto Cooper volt a CGI alapja), zsenialitására nem tudtam figyelni, mert ez a három elbaszott figura mindig kizökkentett belőle…

A végjáték meg… ehhh. Megint csak tisztára Robotzsaru. Látványos, oké, de drámai hatása nulla, szinte alig vártam már, hogy dögöljön meg mindenki a vásznon. Igen, a végére már Chappie is. Az egész „ütközet” a Sólyom névre elkeresztelt szupermasinával korántsem volt annyira rendben, mint a nyitány akciója, hiteltelen és idióta képsorok: csak azért kellettek, hogy Vincent kiélhesse magát. Teljes kiakadásomat csak és kizárólag az mentette meg, amit a 22-es a végén ÉRZELMI alapon produkált az új testek utáni hajszában. Agyammal tudom, hogy egy faszság az egész, de a szívemre képesek voltak hatni, abban a pár percben szinte elfelejtettem az addigi idiótaságot. Vége miatt az összkép alulról súrolja a pozitív tartományt, de hogy én ezért pénzt nem fogok többet adni, az biztos. Hiába a tisztességes látvány (a robot animációja zseniális), hiába jó ismét a dél-afrikai hangulat, hiába vannak a mozinak igazán jó színészei is, az összkép inkább siralmas. Talán nem kellett volna ilyen barátokat szerepeltetni ilyen ripacs és ilyen jelentőségű szerepekben és akkor jobb lett volna. Aztán nem ártott volna valami épkézláb forgatókönyv – Neil Blomkamp leggyengébb pontja három film alapján – ami esetleg épkézláb figurákat és dialógusokat tartalmaz. A Red Bull, Sony reklámokon csak röhögtem, kellett a pénz a filmhez, viszont azon a film végéig tűnődtem, ki az az idióta, aki két darab gigászi hőerőmű kéményt telegraffitizik… és hogyan???  

Megnéztem, mert meg akartam nézni, ettől nem tántorított el előtte sem Remo, sem aeonflux, sem az Index írása. De ezúttal igazuk van.




50%




.

R2-D2 írta:

Chappie

Gyerekkoromban volt egy kutyám, úgy hívták Csöpi... fura, de tegnap arra gondoltam, a Chappie-ben szereplő karakterek majd mindegyikébe összesen kevesebb értelem szorult, mint megboldogult házi kedvencembe… Abból a szempontból nehéz helyzetben vagyok, hogy ugyan minden erőmmel próbálok ellenállni a mostanában divatos fikázási trendnek és e film kapcsán is akárhova kattintok a neten, mindenhol csak és kizárólag a rosszat olvasom róla - de most sajnos túlnyomórészt jogosnak tartom ezeket. Hogy végtelenül ostoba forgatókönyvvel (igaz), idegesítő szereplőkkel (nagyon igaz), és buta dialógusokkal (igaz) dolgozik.

A trió minden egyes tagja valami eszméletlenül unszimpatikus, borzasztóan buta, agresszív és visszataszító. Nem egyszer jutott eszembe közben, hogy egy roma valóságshow kellős közepébe csöppentem – de azt hiszem, a Chappie szereplői messze alulmúlják azt is. Minden dialógusból süt a sötétség, a mozdulatuk, megjelenésük, öltözködésük, viselkedésük valami katasztrófa.

50%

Eddig azért érdekelt, mert még az Elysium sem volt olyan rossz, csak a közhelyek meg az észrevétlen dokkolás, de már inkább a szereplők foglalkoztatnak, akiknek a Győzike Show szintje alá sikerült bekúszni   .
.

Niwrok írta:

Chappie

Eddig azért érdekelt, mert még az Elysium sem volt olyan rossz, csak a közhelyek meg az észrevétlen dokkolás, de már inkább a szereplők foglalkoztatnak, akiknek a Győzike Show szintje alá sikerült bekúszni   .
.

Hajrá!

R2-D2 írta:

Niwrok írta:

Chappie

Eddig azért érdekelt, mert még az Elysium sem volt olyan rossz, csak a közhelyek meg az észrevétlen dokkolás, de már inkább a szereplők foglalkoztatnak, akiknek a Győzike Show szintje alá sikerült bekúszni   .

Hajrá!

Nem sietem el . Azért a lendületből sikerült jócskán visszavetetned .
.

Niwrok írta:

Nem sietem el . Azért a lendületből sikerült jócskán visszavetetned .
.

Persze. Minden szart én nézzek először, mi??

R2-D2 írta:

Niwrok írta:

Nem sietem el . Azért a lendületből sikerült jócskán visszavetetned .

Persze. Minden szart én nézzek először, mi??

Mert nálatok legalább vetítik ! Nálunk lassan már csak a romantikusok, a mesék, a vígjátékok meg akciófilmek dívnak . Se dráma (a legjobb film Oscar-jelöltek közül egyedül a Grand Budapest Hotel, de ha nincs a címében a Budapest, szerintem az sem), se sci-fi, horror főleg nem, és az egyre bőségesebb és minőségibb magyar filmgyártás egyetlen egy darabját sem sikerült elhozni (egyet kivéve, de arról úgyis nemsokára írok, hiszen azzal hazabeszélek ). De a Fosbarna 50 nyalata az persze 2 hétig, plusz éjszakai  ! Még akár három éve is volt, hogy egy héten kétszer mentem, most meg egy hónap alatt a Kingsmanre lettem volna igazán kíváncsi, ott meg pont közbejöttek a dolgok.
.

Niwrok írta:

Mert nálatok legalább vetítik ! Nálunk lassan már csak a romantikusok, a mesék, a vígjátékok meg akciófilmek dívnak . Se dráma (a legjobb film Oscar-jelöltek közül egyedül a Grand Budapest Hotel, de ha nincs a címében a Budapest, szerintem az sem), se sci-fi, horror főleg nem, és az egyre bőségesebb és minőségibb magyar filmgyártás egyetlen egy darabját sem sikerült elhozni (egyet kivéve, de arról úgyis nemsokára írok, hiszen azzal hazabeszélek ). De a Fosbarna 50 nyalata az persze 2 hétig, plusz éjszakai  ! Még akár három éve is volt, hogy egy héten kétszer mentem, most meg egy hónap alatt a Kingsmanre lettem volna igazán kíváncsi, ott meg pont közbejöttek a dolgok.
.

Ez tényleg szomorú....

És még azt hittem, csak én vagyok hátrányos helyzetű...

R2-D2 írta:

Niwrok írta:

Mert nálatok legalább vetítik ! Nálunk lassan már csak a romantikusok, a mesék, a vígjátékok meg akciófilmek dívnak . Se dráma (a legjobb film Oscar-jelöltek közül egyedül a Grand Budapest Hotel, de ha nincs a címében a Budapest, szerintem az sem), se sci-fi, horror főleg nem, és az egyre bőségesebb és minőségibb magyar filmgyártás egyetlen egy darabját sem sikerült elhozni (egyet kivéve, de arról úgyis nemsokára írok, hiszen azzal hazabeszélek ). De a Fosbarna 50 nyalata az persze 2 hétig, plusz éjszakai  ! Még akár három éve is volt, hogy egy héten kétszer mentem, most meg egy hónap alatt a Kingsmanre lettem volna igazán kíváncsi, ott meg pont közbejöttek a dolgok.

Ez tényleg szomorú....
És még azt hittem, csak én vagyok hátrányos helyzetű...

Ti megyeszékhely vagytok két mozival, mi megyei jogú város egy mozi két termével, ahol a kicsi eseti jelleggel (havonta átlag egy-két hétig) vetít, többnyire egy-egy művész- vagy nem-hollywoodi filmet (pár hete volt a Fehér árnyék, jövő héttől a Föld sója megy). Tényleg, most nézem, hogy a kamarában volt egy darab magyar film mostanában, a Senki szigete, gondolom a Moszkva teres Török Ferenc miatt, meg a Dumapárbaj, ami meg a stand-uposok miatt férhetett be a repertoárba...

Azért eret persze nem vágok magamon. Székesfehérvár és Budapest is viszonylag közel van, ott meg van minden, ha nagyon akarok, oda felmehetek. Neked meg ugye ott van Ausztria ...
.

R2-D2 írta:

Niwrok írta:

A lé meg a Lola

Hallani hallottam a filmről (nem is vagyok már "ifjú" ), de csak a címét, és az alapján be is soroltam valami középszerű romantikus-heist mozinak, és már arra sem vettem a fáradtságot, hogy utánamenjek, miről is szól    ... Pedig Tykwer munkáit még bírom is. Jó, hogy írtál róla, mert ez így is maradt volna, de persze a sztori így már naná, hogy érdekel, szóval "Listára fel!" !

Az igazság az, hogy nem lepődtem meg. Most már nem, volt már rá precedens, hogy korábban halálbiztos voltam abban, hogy Te is ismersz mindent, amiről írok - de aztán nem.
Úgyhogy örülök (ismét), hogy egy nem aktuális filmet tudtam ajánlani. Ezt sürge nézd meg, szerintem nem fogsz benn csalódni.

Nos, elég sürge voltam ?

Mivel nálam az érzelmi töltet nem jött elő, így persze a filmre és az elemeire is máshogy tekintettem, de összességében egy kellemes filmet láttam. Azt gondolom ennyi év után nem kell bizonygatnom, hogy az idővisszapörgetős, alternatív valóságos filmek mennyire bejönnek, nem véletlenül szoktam emlegetni a Nő kétszert vagy írtam nemrég a Mr. Nobodyról. A sztori így teljesen jó, tele kiváló ötletekkel, mint az "Ezután" fotósorozatok, hogy Lola melyik pillanatában érkezik meg az apjánál folyó beszélgetésbe, de akár az üveglap meg a karambol is. Külön jó csattanó volt Meyer úr meghatározó szerepe, noha első két alkalommal azt sem tudtuk meg, hogy ő kicsoda. Kétszer hangosan fel is nevettem, annyira bejött a történetvezetés (a paskolós fotósorozatnál, és a "csakazértis" karambolnál a harmadik körben ).

És hogy időhurok, alternatív valóság, esetleg társadalmi mondanivaló?

Spoiler:

Ami nem tetszett, azok inkább az öncélúságból erednek. Néha sok volt a színpadiasság, már eleve az anyja szobáját vagy a feleslegesen felbukkanó napszemüveges apácákat tekintve, az üveghangon sikító Lola meg úgy volt rossz nekem, ahogy kitalálták. A "dinamikus technozene" is inkább az idegeimre ment és nem a fülembe mászott. A technikai problémákat meg bár illetlenség felróni egy kezdő, kisköltségvetésű filmnek, de azért a banki jelenetekben a tengeribetegségig imbolygó kamera, a sokszor szemcsés képek (simán látszik, hogy két kamerával dolgoztak, és az is, hogy mikor melyikkel) és a néha elcseszett vágás még talán ezen a szinten sem megy el.

7/10
.

Niwrok írta:

Nos, elég sürge voltam ?

7/10
.

A 7/10 az jó vagy rossz???

Végül is nem bántad meg, ez a lényeg. Kicsit megint máshogy látjuk - ahogy szoktad mondani , szocializálódási és nosztalgiabeli különbségek miatt -, ennyi.

Spoiler:

R2-D2 írta:

Niwrok írta:

Nos, elég sürge voltam ?
7/10

 A 7/10 az jó vagy rossz???
Végül is nem bántad meg, ez a lényeg. Kicsit megint máshogy látjuk - ahogy szoktad mondani , szocializálódási és nosztalgiabeli különbségek miatt -, ennyi.

Spoiler:

Amolyan "négyes alá" . Több dolog tetszett benne, mint ami nem, és nem érzem annyira maradandónak, "mesterműnek", mint te.

Spoiler:

.

Niwrok írta:

Amolyan "négyes alá" . Több dolog tetszett benne, mint ami nem, és nem érzem annyira maradandónak, "mesterműnek", mint te.

Kár....

És mit szólsz a játék verzióhoz? Amiről a folyamatábra szól? Nem olyan az egész, min egy-egy elbukott szint utáni újrakezdés? Amiben a kutyás epizód HELYES megoldása lehetőséget ad más eseményekre???

R2-D2 írta:

És mit szólsz a játék verzióhoz? Amiről a folyamatábra szól? Nem olyan az egész, min egy-egy elbukott szint utáni újrakezdés? Amiben a kutyás epizód HELYES megoldása lehetőséget ad más eseményekre???

Azt jobban elhiszem. Lola végülis tanul a korábbi próbálkozásokból, azért ugrik a végén. De akkor még ugyanúgy nem tudja, hogy az a "megoldás" a HELYES, csak azt, hogy azt még nem próbálta, és a többi eddig mind kudarcba fulladt.
.

Niwrok írta:

Azt jobban elhiszem. Lola végülis tanul a korábbi próbálkozásokból, azért ugrik a végén. De akkor még ugyanúgy nem tudja, hogy az a "megoldás" a HELYES, csak azt, hogy azt még nem próbálta, és a többi eddig mind kudarcba fulladt.
.

Persze, nem tudja, de miután megcsinálta, kinyíltak előtte más opciók is. Én nem játszom, ez inkább a te szakterületed, de nem így van a játékokban is? Hogy valahol valamit máshogy csinálsz és akkor más úton is mehetsz tovább (nem elhanyagolandó persze itt a szerencse szerepe sem)?

R2-D2 írta:

Niwrok írta:

Azt jobban elhiszem. Lola végülis tanul a korábbi próbálkozásokból, azért ugrik a végén. De akkor még ugyanúgy nem tudja, hogy az a "megoldás" a HELYES, csak azt, hogy azt még nem próbálta, és a többi eddig mind kudarcba fulladt.

Persze, nem tudja, de miután megcsinálta, kinyíltak előtte más opciók is. Én nem játszom, ez inkább a te szakterületed, de nem így van a játékokban is? Hogy valahol valamit máshogy csinálsz és akkor más úton is mehetsz tovább (nem elhanyagolandó persze itt a szerencse szerepe sem)?

A legtöbbször nem. A játékok jelentős része egy cső, ahol mész előre, megoldod az adott szinthez tartozó feladatokat, és ha nem sikerül, azonnal "Game Over", és kész. Még azt is kevés játék meri felvállalni, hogy egyáltalán alternatív befejezéseket biztosítson, hogy mondjuk az utolsó pályán hozott döntések befolyásolják a végkimenetelt. Ennél is kevesebb, ahol a cselekedetek végig alakítják a befejezést; mondjuk ilyen volt a S.T.A.L.K.E.R., ahol a játék végén van egy "kívánságteljesítő gép" Csernobil közepén, és a játékos karakterének attól függően választott a program automatikusan kívánságot, hogy mit hogyan csinált. Mostanában kezdenek bejönni azok a játékok (mondjuk a nemrég végigvitt The Walking Dead), hogy a döntések ugyan alakítanak a játékmeneten, de csak átmeneti vagy csekély jelentőségű hatással (például teljesen mindegy, hogy mikor kit mentünk meg, a végére úgyis mindenki meghal, legfeljebb más sorrendben vagy módon, ezzel más történetet nézünk végig, de a végkimenetel ugyanaz).

Olyanok, hogy a döntések folyamatába változtassák meg a pályák alakulását, akár már az elejétől kezdve, ritkák, mint a fehér holló. A játékfejlesztőknek ez nem pálya, hiszen akkor ezeket a kvázi különálló játékokat kéne nekik egybecsomagolni, az meg nem buli. Amiket játszottam, talán az itt is bemutatott Heavy Rain volt valamennyire ilyen, ahol még bukás esetén sem volt game over, csak kiesett az egyik történetszál, és így nem tudott hatást gyakorolni a későbbiekre. Ami meg nagyon ilyen volt, az a játékfejlesztés kakukktojása, a Stanley Parable, ami már sokkal inkább egy elgondolkodtató élmény a kísérletezésről és a lehetőségekről, vagy akár egy szatirikus kritika a gamer világról, mint játék... és ezért volt kib*szott jó : Ott a játékos választásainak megfelelően alakult a "történet", teljesen más pályaszakaszokkal, például attól függően, hogy mennyire hagyta magát befolyásolni a játékot folyamatosan kísérő narrátor által ("Stanley előtt két ajtó volt, és ő bement a bal oldalin." ) :



Ha a Lola játék lenne, akkor a kutya mindaddig megölné, amíg át nem ugrik rajta, ahogy az autó is halálra gázolná, amíg meg nem találná a módot, amivel túlélheti.

A Lola, ha már valami játékos kell, akkor olyan, mint egy óriás csúszda három ággal. Onnantól, hogy Lola reakciót választ a kutyánál, a külső erők hatása és a saját céljai és elszántsága / elkeseredettsége az automatizmusokon keresztül egy csőben tartotta, és így jutott el a háromféle befejezésig.
.