Moziajánlók

.
Testről és lélekről

Enyedi Ildikó díjnyertes filmjéről annyi mindenképpen elmondható, hogy vizuálisan nagyon letisztult, kellemes, kifejező képekkel dolgozik, legyenek azok az erdei felvételek vagy később a belső jelenetek. Dramaturgiájában azonban nekem kevésbé működött, mert Enyedi szépen megtervezte a fejében, hogyan tudná bemutatni két olyan ember lassan kibontakozó szerelmét, akiknek a lelkei tudat alatt már egymásra találtak, a tudatos énjük korlátai viszont olyan akadályt jelentenek a fizikai életben, amiken mindketten csak nehezen tudnak túllépni... de amilyen karakterekkel tette ezt, és amilyen környezetben, az nem igazán állt össze.

Eleve ahhoz legalább háromszor erőszakot kellett tenni a történeten, hogy a két ember rájöjjön, ők ketten ugyanazt álmodják, és utána még háromszor, hogy eljusson ahhoz a végkifejlethez, amit szántak neki. Ettől a két főszereplő is kicsit "csálé" párost alkot, mert míg Morcsányi Géza -nem túl sokrétű színészi gyakorlata ellenére, lévén ő tudtommal inkább háttérember volt a színházi életben dramaturgként és szerzőként- teljesen hiteles a kicsit megfásult, elremetésedett gazdasági igazgató szerepében, Borbély Alexandrának túl bonyolult karakter jutott, amiben elég szelektíven kellett volna bemutatnia a fél DSM-et (ami a pszichiátriai betegségek nagylexikonja), amivel nehezen is boldogult, meg elég abszurd jeleneteket is eredményezett. Olyan volt, mintha Enyedi elképzelte, hogyan szeretné, hogy viselkedjenek a karakterei, és megnézte, hogy ehhez nagyjából milyen betegség tüneteit kell produkálni, de nem vitte azokat következetesen végig. A betanult, eseti játék leginkább az olyan, a legkisebb mellékszerepet is teljes természetességgel játszó profikkal összehasonlításban látszott leginkább, mint Tenki Réka, Mácsai Pál vagy Nagy Ervin. Ugyanígy bármilyen szépek is voltak csendes magányukban az erdei felvételek a szarvasokkal, folyamatosan érződött, hogy ezek idomított állatok, amiknek a "használatát" utána kényszeresen próbáltak ellensúlyozni a vértől vöröslő vágóhíd természetes durvaságával.

Így lett nálam a Testről és lélekről egy érzékeny, sok érzelemről és gátlásról mesélő film, amit beárnyékolt a mesterkéltség, amit a cselekmény ebben a formájában sajnos megkövetelt magának.
.

Niwrok írta:

.
A számolás joga / Hidden Figures

Jól megcsinált film három olyan nőről, akik igazán megérdemelték, hogy egy filmmel (is) emléket állítsanak nekik. Részemről sokkal megérdemeltebb a jelölése, mint tavaly a Brooklyné.

8/10
.

Ez qrva jó volt! Egyelőre ennyi, bővebben hamarosan!

Niwrok, ugye megnézed a Halálos iramban 8-at? És ugye írsz is róla?

Addig is: Halálos iramban 7

R2-D2 írta:

Niwrok, ugye megnézed a Halálos iramban 8-at? És ugye írsz is róla?

Addig is: Halálos iramban 7  

Nézem, nézem, de megvárom, hogy nézés közben jön-e az ihlet .
.

.
Brazilok

Acsán, sok más magyar kis faluhoz hasonlóan, a foci jelenti a fő közösségi élményt, persze a gyakori kocsmai verekedések mellett. Most pedig duplán is a foci tart lázban mindenkit, egyfelől a világbajnokság (a 2002-es) miatt, másrészt mert a faluban a saját bajnokságukat is most tartják a környékbeli brigádok részvételével. Van viszont egy csapat, amelyik hiába imádja a focit, mint mindenki más, ők még sosem vehettek részt a falusi kupameccsen, mert a putrisor cigányainak az nem jár. Most azonban változni látszanak a dolgok, ugyanis a frissen a faluba került lelkész ösztönzésére, és az EU-s felzárkózás szellemében a polgármester úgy dönt, megadja a lehetőséget a cigányoknak is... leginkább azért, mert majdnem biztos benne, hogy úgysem tudják teljesíteni még az indulás feltételeit sem, még ha a helyi keresztapaként ügyködő polgármester-helyettes Török szerint ennyit sem szabadna engedni nekik. Viszont némi segítséggel a börtönből nemrég szabadult Áron -aki a cigányok között a legjobb focista- végül úgy néz ki, hogy össze tud verbuválni egy csapatot a bajnokságra, aminek a tétje is sokkal nagyobb, mert a győztes ezúttal egy brazíliai utazást is nyer egy, a faluból elszármazott ember jóvoltából. A versengés aztán több oldalról is ellenségeskedést és feszültséget szül, amiben -fiatalokról lévén szó- persze egy lánynak is fontos szerep jut.

Annyiból a Hidden Figures-re hajaz ez a film, hogy úgy tud beszélni súlyos társadalmi kérdésekről, hogy közben meg tud maradni egy könnyedebb hangvételnél, és bár a végkimenetel ismert, ill. sejthető, a mellékszál miatt kis izgalom is akad benne. Ritkaság, és külön jó, hogy bár a cigányok lesznek a film pozitív hősei, akik minden akadály ellenére próbálják a célig elküzdeni magukat, míg Törökék és a zsebükben levők gáncsolják őket a pályán és azon kívül is, ahol csak lehet, nagyon nem próbálja a Brazilok takargatni a nyilvánvalót. A filmbeli cigányok egy része igenis lopja a fémet, a másik oldalon meg a rendőrök igenis visszaélnek a hatalmukkal, ha cigányról van szó, a hivatalvezető pedig igenis zsarolja a cigányokat a segéllyel, ha úgy hozza a szükség... aki pedig "két kapura játszik", mint a rendőrnek készülő cigány srác, az könnyen két tűz között találhatja magát. Erre az alapra ráépülve a film igazából csak végigköveti a bajnokság eseményeit, néhány szerelmi viszonnyal fűszerezve, de a kevésbé feszes forgatókönyvért kárpótolnak a színészek és a szövegkönyv. Van némi jópofa fél-amatőr hangulata, hogy szerintem az Ábelt és a Rozit játszó Nagy Dániel Viktoron és Farkas Franciskán kívül a "Brazilok" csapatának több köze van a focihoz, mint a színészkedéshez, miközben az ismertebb színészeknek "csak" mellékszerepek jutnak (Anger Zsolt, mint buszsofőr    ?!), Gáspár Laci meg önmagaként kameozik (mondjuk emiatt kicsit meg is zavarodtam, hogy akkor tulajdonképpen mikor is játszódik a film). De a "pálya" sztárja egyértelműen a Fingit játszó Lakatos Erik, aki gyerekként még lehet a leglelkesebb, civilként őszinte, és aki utánozhatatlan stílusában narrálja az eseményeket.

Kicsit sztereotip, de a benne megjelenő idealizmus ellenére sem annyira mű, mint a hasonló környezetben játszódó friss tévésorozat, a Mi kis falunk. Ennyivel jobb is annál.

7,5/10
.

Niwrok írta:

.
Brazilok

Kicsit sztereotip, de a benne megjelenő idealizmus ellenére sem annyira mű, mint a hasonló környezetben játszódó friss tévésorozat, a Mi kis falunk. Ennyivel jobb is annál.

7,5/10
.

Köszönöm az írást, de ez már nem fér bele az idei magyar keretbe...

Niwrok írta:

Kaliforniai álom / La La Land

Szép és tartalmas film a szerelem inspiráló erejéről egy moziszerepekről álmodó pincérlány és egy jazzmániás (nem, én sem szeretem...) zenész történetén keresztül... csak éppen olyan, mintha a rendező kétszer meggondolta volna magát közben, hogy milyen filmet is akar forgatni.

8/10

Juj. Az ugye nem lep meg, hogy ez nekem kínszenvedés volt???

Az első órában háromszor majdnem kikapcsoltam, először a csajos éneklésnél-ugrabugrálásnál, aztán a padnál ott fön a dombon, de leginkább a csillagvizsgálós röpködésnél. De végül is maradtam, kötelességből letudtam ezt is - de valami botrányosan érdektelen filmet láttam. Semmi, az égvilágon semmi kapaszkodót nem találtam benne, a csaj minden, de nem szép, a love story borzasztóan cukormázas, a jazzt meg kifejezetten rühellem.

Elképzelni se tudom, mit keresett ez egyáltalán az Oscar mezőnyben, pláne ennyi jelöléssel... ja, de mégiscsak. Amiért a hasonlóan érdektelen az A némafilmes is ott volt: Amerika és Hollywood imádja díjazni és fényezni magát, ez pedig megint csak érinti a filmkészítés folyamatát, no meg azt, hogy Amerikában mindent elérhetsz (lófaszt). J.K. Simmons lehett volna jó, de gyakorlatilag nincs is a filmben.

A legnagyobb údonság az volt számomra hogy Ryan Gosling arcában vannak izmok, ezáltal képes arckifejezését is változtatni. Sőt, mosolyogni is!!!



55%


Ui: Azt már mondtam, hogy nem szeretem a musicaleket? Az olynaokat, amiben meg nincs rockzene, pláne nem???



.

R2-D2 írta:

Niwrok írta:

Kaliforniai álom / La La Land

Szép és tartalmas film a szerelem inspiráló erejéről egy moziszerepekről álmodó pincérlány és egy jazzmániás (nem, én sem szeretem...) zenész történetén keresztül... csak éppen olyan, mintha a rendező kétszer meggondolta volna magát közben, hogy milyen filmet is akar forgatni.

8/10

Elképzelni se tudom, mit keresett ez egyáltalán az Oscar mezőnyben, pláne ennyi jelöléssel... ja, de mégiscsak. Amiért a hasonlóan érdektelen az A némafilmes is ott volt: Amerika és Hollywood imádja díjazni és fényezni magát, ez pedig megint csak érinti a filmkészítés folyamatát, no meg azt, hogy Amerikában mindent elérhetsz (lófaszt). J.K. Simmons lehett volna jó, de gyakorlatilag nincs is a filmben.

55%

Akkor egy kicsit megnyugodtam, hogy nem csak nekem ugrott be erről a filmről és az Oscar-jelöléséről a Némafilmes . Még úgy is, hogy én azért jobban értékeltem a bemutatottak párkapcsolati mélységeit és örök dilemmáit...

Ryan Goslingtól a Blue Valentine... Ha tudni akarod, miért tartják sokra (velem együtt), leginkább azt a filmet kell megnézni tőle . De mondjuk én a Maradj!-ot, a Drive-ot és a Fél Nelsont is szeretem tőle, a Plasztik szerelem meg egyenesen All-time Top 10 nálam...

U.i.: Ha nem is mondtad, nem kellett mondanod .
.

.
Tűnj el! / Get Out

Chris a barátnőjével, Rose-zal arra készül, hogy először látogassák meg a lány szüleit. A srác, fekete lévén, kicsit aggódik azon, hogy hogyan fogadják majd a közismerten fehér környéken, főleg úgy, hogy még Rose-nak sem volt fekete párja. De az út közben zajló kisebb kellemetlenségek után a szülők kifejezetten pozitív első benyomást tesznek Chrisre, kedélyesen és nagyon pozitívan fogadják a fiút, egyedül Rose öccse az, aki a piától felbátorodva kicsit többet enged meg magának a kelleténél. Elsőre éppen a túlzott kedvesség, az állandó mosolygás az, ami zavarni kezdi Christ, főleg a házban dolgozó két -egyébként fekete- szolga részéről, meg ahogy a pszichológusként dolgozó anya mindenáron demonstrálni akarja a fiún, milyen hatékony módszere van az emberek életének jobbá tételére. Aztán amikor a másnapi családi pikniken mindenki úgy mustrálgatja, mintha most látna először feketét, Chris egyre kényelmetlenebből érzi magát ebben a helyzetben... a csapda pedig közben egyre jobban bezárul.

Igazából a film közepe volt a legjobb, mert az eleje a házhoz megérkezésig egy kicsit túl van nyújtva (a szarvasos-rendőrös kitérő az például mi a fenének?!), és nekem túl erőltetett, thrillerhez képest meg túl komikus volt a "harmadik fázis". Ami viszont a házban zajlik, az egészen jó feszültséget épít, mert hát már a cím elárulta, nem ez lesz Chris legnyugisabb hétvégéje, de csak lassan kerülnek elő az építőkockák, hogy mire is megy itt ki a játék... A torzan vigyorgó, de egy-két pillanatra a szerepükből kiesni látszó cselédek, a pár -ide egyébként bőven felesleges- jump-scare, és leginkább az az igencsak ütős hipnózisos jelenet, meg az állófogadás az, ami tetszett. Ezért is kár, hogy az a vége, ami...

Spoiler:

Nem egy helyen azt olvastam, hogy horrornak nem, legfeljebb thriller-nek tekinthető, de hogy leginkább társadalmi szatíraként működik (a feketék helyzetét illetően)... hát, inkább csak "működött volna", ha kevesebb az abszurd meg a morbid...

6,5/10
.

Niwrok írta:

.
Tűnj el! / Get Out

Nem egy helyen azt olvastam, hogy horrornak nem, legfeljebb thriller-nek tekinthető, de hogy leginkább társadalmi szatíraként működik (a feketék helyzetét illetően)... hát, inkább csak "működött volna", ha kevesebb az abszurd meg a morbid...

6,5/10
.

Pedig érdekelt... na mindegy, majd lesz ez a neten, akkor megnézem...

Amúgy nem meglepő módon bizonyos beállítottságú oldalakon pl. az év horrorja. Hát persze.


Biztos, hogy megnézem.

R2-D2 írta:

Niwrok írta:

Tűnj el! / Get Out

Nem egy helyen azt olvastam, hogy horrornak nem, legfeljebb thriller-nek tekinthető, de hogy leginkább társadalmi szatíraként működik (a feketék helyzetét illetően)... hát, inkább csak "működött volna", ha kevesebb az abszurd meg a morbid...

6,5/10
.

Pedig érdekelt... na mindegy, majd lesz ez a neten, akkor megnézem...
Amúgy nem meglepő módon bizonyos beállítottságú oldalakon pl. az év horrorja. Hát persze.
Biztos, hogy megnézem.  

Hát, elég rózsaszín ott az a szemüveg, ahol nincs felesleges jump-scare, ahol feszes a vágás, és ahol nem válik blődlivé a sztori.

Spoiler:

Gyakorlatilag abban értek maradéktalanul egyet, hogy a színészek (főleg Daniel "Mac" Kaluuya) és a karakterek jók voltak.

Ez kb. hasonló, mint a Holdfény, hogy csak mert egy színes bőrű ír/rendez egy horrort a rasszizmussal a középpontban, attól az még nem lesz automatikusan jó. Azt meg, hogy elsődlegesen komikus a fickó, magam is kitalálhattam volna...

Csak részben kötődik ide, de kifejezetten érdekes gondolatnak tartom, amit a Brazilok kapcsán Farkas Franciskával készült interjúban olvastam a napokban. Tőle is megkérdezték például, hogy gondolja-e, hogy cigányként példát mutathat a kitartásával, az eredményeivel a nyomortelepről kitörni akaró cigányoknak, és ő erre azt mondta, igazából oda kéne eljutni, hogy csak mert ő cigány, attól még nem csak a cigányoknak lehet példakép, mert ez éppen az a beskatulyázás, amin ő szeretne túllépni.
.

R2-D2 írta:

Lego Batman

És Remo (is) visszatért!  

Köszi az írást, ha jól emlékszem, a Lego kaland anno neked bejött. Nekem az is kimaradt, és azt hiszem, sajnos ez is ki fog.

Már nem emlékszem, hogy erre a filmre hogyan keveredtem be a moziba, talán zuhogni kezdett és nem akartam elázni a plázából hazafelé, vagy csak egyedül akartam lenni egy kicsit (ez speciel sikerült, mert tök üres teremben csak nekem vetítettek) az viszont megmaradt, hogy akármennyire is nem érdekelt a dolog, egy idő után nézni kezdtem, hogy mi megy a vásznon és végül már a térdemet csapkodtam a röhögéstől, olyannyira tetszett, ahogy a film kifigurázza, szétsavazza a szuperhősök körüli alapvetéseket. Ez egy igazi mozi- és/vagy műfajcinikusoknak való film. A teljes képhez hozzátartozik, hogy a Legó kaland nekem totál nem jött be, de ez igen.



.

.
Ne gondolj rá, ne mondd ki... Ne gondolj rá, ne mondd ki... Ne gondolj rá, ne mondd ki...

Az a helyzet, hogy már régen túlléptem azon a klisén, hogy a horror halott műfaj, mert a legtöbb film, ami ebben készül, csak újrahasznosítja a százszor látott fordulatokat és trükköket. Valóban így van, de azért akad éppen elég kivétel, amikben ott van a klasszikus, "ha nem lenne, hiányozna" kelléktár, amit fel lehet dobni egy-egy ötlettel, például egy új mítosz, és abból eredően talán egy új franchise felépítésével.

Ezzel a filmmel az a baj, hogy noha van benne mindkét csoportból, de mindent csak olyan tessék-lássék csinál. Így bár nézhető, és mert nem ment el a full idiotizmusba, én spec valamivel jobban szórakoztam rajta, mint a körbeajnározott Tűnj el!-en, de ezt úgy érte el, hogy közben langyos, mint a lábvíz. A stáb behozott úgy egy új karaktert, teleaggatva mindenféle csicsás hülyeséggel -mint az érmék, a vonat meg a Resident Evil kelléktárából kölcsönkért rottweiler-, hogy meg sem próbál ezeknek utána menni, hogy értelmük legyen. Ott a három lüke, akik friss fősulisként költöznek a baljós házba, akik a házban tett felfedezések után nekiállnak haluzni, de ezek nagy része arról szól, hogy az egyik srác féltékeny a haverjára a csaja miatt, az a behaluzott kacsintás meg...   . És ott van ez az egészen jó játék az incepciókkal, és hogy milyen nehéz is nem gondolni egy konkrét dologra, de igazi feszültséget nem sikerült rá felépíteni, mint ahogy azt mondjuk az It Follows tette.

Volt négy-öt jelenet ami tetszett (például amikor a kislány kinyitja a kis ajtót, meg az, ahogy majdnem kudarcba fullad a szokásos nyomozósdi), de a filmmel kapcsolatos örömöm leginkább annak szólt, hogy milyen színésznőket sikerült egy-egy mellékszerepre megnyerni, meg a lehetőségnek, ami majd talán a folytatással együtt eljön... Addig meg... bye-bye, man...

A francba, csak kimondtam!

6,5/10
.

Niwrok írta:

.
Ne gondolj rá, ne mondd ki... Ne gondolj rá, ne mondd ki... Ne gondolj rá, ne mondd ki...

Ennek tényleg ez, így a címe?

Majd ha jön a tékába, azért meglesem.

R2-D2 írta:

Niwrok írta:

Ne gondolj rá, ne mondd ki... Ne gondolj rá, ne mondd ki... Ne gondolj rá, ne mondd ki...

Ennek tényleg ez, így a címe?
Majd ha jön a tékába, azért meglesem.

Természetesen nem . De az is "elrejtettem" az írásban .
.