Moziajánlók

Gyilkos Joe

Míg a Coen-tesók és David Lynch kijönnek egy újabb éjfekete filmmel addig tudom ajánlani William Friedkin hasonlóan perverz módon humoros krimijét. Matthew McConaughey sok év után végre újra kezdi felfedezni színészi oldalát és bár ezt az alakítását nem éreztem annyira átütőnek, de kétség kívül jól hozza Gyilkos Joe hátborzongató figuráját. Számomra a film sztárja a suttyó család volt (az élén az apát játszó Thomas Haden Church-csel), akik annyira lazán jutnak túl a tetteikkel járó erkölcsi gátakon, hogy azt nem tudtam röhögés nélkül megállni. Míg a Fargo egyes szereplőit lehetett valahol sajnálni, addig a Gyilkos Joeban az összes nyomorult megérdemli a sorsát. A lány is csak azért nevezhető hellyel-közzel ártatlannak, mert már rég belebolondult a helyzetébe. Friedkin nem egy szívbajos rendező így hetvenen túl se, és Tracy Letts íróval a legnagyobb határozottággal, sőt élvezettel löki bele szereplőit a mocsokba. A Gyilkos Joe így lesz egy végletekig bűnös élmény, amin úgy lehet szórakozni, hogy belül közben iszonyodunk. Ezt elérni is egyfajta bravúr, amire aztán a totálisan elmebeteg zárókép teszi fel a koronát.

+
A szinkron egész jól sikerült (Nagy Ervin brillírozik McConaughey hangjaként, de a Thomas Haden Church - Haás Vander Péter párosítás is nagyon el lett találva), viszont a képpel nem voltam elégedett. A hiányosságaiban benne lehetett a szűkös költségvetés, ezzel együtt úgy találtam, hogy a hozzánk került kópia egy dvix részletszegénységével vetekszik és a kontúrok is helyenként pixelesek voltak. Röviden nem ezt várom moziélményként, különösen a nemrég felemelt 1590 forintos jegyáron!

Remo írta:

Gyilkos Joe

Jó Neked, tudsz válogatni a filmek között.... Itt semmi sincs.

Zero Dark Thirty


Furcsa olyan filmet nézni, aminek gyakorlatilag átélted a történetét Még élénken emlékszem, milyen is volt 2001.09.11, az utána következő amerikai háború, majd a végén Bin Laden megtalálása. Kathryn Bigelow filmje ezt az időszakot öleli föl, egy nő karakterére koncentrálva (Jessica Chastain nagyon jó), aki megrögzött módon ragaszkodik egy ideához – ami végül is elvezeti a sikerhez. Amit a rendező hölgy csinált, ahogy megfogta az egészet, ahogy belevisz Maya agyán keresztül a nyomozásba, az zseniális. Képes volt menet közben is feszültséget teremteni, a vallatások sokkolóak, és jól építette be az Al Kaida időközbeni tetteit is, s végén egészen kiváló, ahogy a Kanárik elcsípik Ladent…

De. Mivel a 13 év nagyrészt nyomozásból, kihallgatásokból, várakozásból állt – s Bigelow erre is kénytelen volt hangsúlyt fektetni, gondolom, nem akart kihagyni semmit sem -, így viszont a film hosszabb lett a kelleténél. Néha bizony unalmas és érdektelen, néha kicsit idegesítő a politikai civódást nézni, amik ténylegesen nem tettek hozzá a Bin Laden hajsza eseményeihez. Talán ha megállnak két óránál, a sok fontos dologból csak az élvezhetőt hagyták volna meg, tökéletes film lehetett volna. Így csak majdnem az.

85%

R2-D2 írta:

Zero Dark Thirty

Vizuálisan a film milyen volt?
Megéri moziban megnézni vagy végig olyan mocskos-szemcsés-homályos megjelenésű, mint az előzetesben?

Remo írta:

R2-D2 írta:

Zero Dark Thirty

Vizuálisan a film milyen volt?
Megéri moziban megnézni vagy végig olyan mocskos-szemcsés-homályos megjelenésű, mint az előzetesben?

Őszintén megmondom, nem tudom... Pendrive-on hozták, itthon néztem.

De ami láttam, az alapján csak a legvége szemcsés, közvetlenül az elkapásnál. A többinek jónak kell lennie.

Dől a moné

Messziről érződött, hogy a nem túl ismert Shirley MacLaine-Michael Caine rablós komédia, a Gyalogáldozat újrafeldolgozása nem fogja megváltani a világot, de nem is célja. A Dől a monéban egy sor remek színész (Colin Firth, Cameron Diaz, Alan Rickman) bolondozik szűk másfél órát, majd jön a stáblista. Nagy fordulatokat ugyanúgy nem érdemes várni, ahogy különösebben nagy poénokat se, viszont az időzítés mindkét esetben pontos, stabilan középszinten tartja a filmet. Míg az eredeti változat adott a feszültségre és egy keveset a romantikára is, az újrafeldolgozásban a komédia kiszorít minden egyebet. A forgatókönyvet bár a Coen-tesók írták, ám a rendezői székbe Michael Hoffman ült, akinek a filmográfiáját nem a remekművek, sokkal inkább a könnyed, gyorsan felejthető alkotások jellemzik, ami a Dől a monéra is igaz. A színészek közül nehezen tudnék bárkit is kiemelni, talán csak Alan Rickman pucérkodása, ami az ember retinájába ég, pláne mivel a film jól sikerült slusszpoénját is ez adja.

60%


+
A szinkron kiváló (Csankó Zoltán, Für Anikó, Helyey László valamint Fülöp Zsigmond gondoskodnak erről) és ezúttal a vetítés/kópia minőségével is meg voltam elégedve, az viszont szégyen, hogy a Westendbéli Cinema City 9-es termében évek óta nem képesek helyreigazítani azt a felülről a vászonba lógó burkolatdarabot!

Óz, a hatalmas

Az Alice Csodaországban során meggyőződhettem róla, hogy a Disney mennyire le tudja alázni a régi idők nagy mesehőseit, így ha nem azok játszottak volna az Ózban, akik, biztosan kimarad. A legjobban így az lepett meg a prológust követő első húsz percben, hogy a film még ezeket a tényleg minimális elvárásokat is alulmúlja. A színészek megállás nélkül ripacskodtak, a rétestészta történet már eleve a végkifejlet ismeretében sem tartogatott semmit, mindenhonnan folyt a digitális giccs, és a legrosszabb, hogy a párbeszédek többsége simán olyan, mintha a karakterek fél agyát amputálták volna. Forgatókönyv közelébe nem szabadna engedni azt, akinek a "mérgezős boszorkány" karakterről az alma ugrik be rögtön, ahogy azt a "kreatív" kretén sem, akinek bármilyen figuráról a "prófécia" szó jut eszébe, a passzív-agresszív mániás-depressziós porceláncsaj megteremtőjéről nem is beszélve.
Néha azért meg-megcsillant valami, egy érzelmesebb vagy melankolikusabb pillanat, a China Town, de leginkább a könnyek. Ezek vezettek rá arra, hogy ha úgy nézem, mintha kb. hat éves lennék, akkor nem sokkal rosszabb, mint azok a mesejátékok, amiket abban a korban szívesen néztem. Csak nekik meg túl hosszú, két órára, főleg egy érezhetően túlhúzott történettel, nehéz lekötni bármilyen gyereket. Pedig kár nem eljutni a fináléig, Smaradgváros "ostroma" ugyanis a film legjobb része.

Röviden: Elsőre félelmetesen butának és gagyinak tűnt, de igazából egy gyerekeknek készült, látványos mesejátéknak megteszi... arról nem is beszélve, hogy Óz karakteréhez még illenek is a parasztvakító illúziók.

6/10

.

A burok, avagy "A Stephenie Meyer menet"

Egyik kedves barátnőm miatt mentem el erre a filmre. Ő kb. egy éve olvasta a könyvet, és akkor nagy hatással volt rá, sokat idézett belőle, és bár a könyv nem lelkesített be, amikor hallottam, hogy film is készül belőle, gondoltam, az csak nem fog annyira fájni. Nos, úgy tűnik, férfiemberként magyarázkodással kell kezdenem, hogy miért megyek el az Alkonyatos csaj filmjére:).

Ennél már csak azt kéne jobban kimagyaráznom, hogy igazából nagyon rosszat nem tudok mondani róla. A Burok nagyjából ott folytatódik, ahol az Invázió befejeződött, vagyis hogy a Földet és a lakóit szó szerint megszállta egy idegen faj, itt éppen pitypangcsiga-szerű léleklények, és már csak pár ember küzd lázadóként ellenük. A sztori központi alakja a magát Vándornak hívó lélek és a vele test-társbérletben levő Melanie, aki túl erős és túl érdekes tudatnak bizonyult Vándornak. Az "egy test-két lélek" lesz így a konfliktusok forrása, főleg ahogy Vándor felfedezi magának az emberi érzések világát Melanie családján, barátain keresztül, a léleklények Hajtónak nevezett begyűjtői meg azt, hogy Vándor Melanie befolyása alá került.

Meyer-feldolgozásról lévén szó, az, hogy a beteljesíthetetlennek és elérhetetlennek tűnő szerelem lesz a téma, nem is lehet kérdés. Az már inkább, hogy ez a világ érdekesebb, mint a csillámporos tinivámpíroké, még ha nem is sokkal mozgalmasabb. Itt is baromi sok a szenvelgés, főleg, hogy Melanie bezártságának érzékeltetésére a rendező is "bezárta" a filmet a lázadók menedékéül szolgáló préri-barlangvárosba a játékidő 80%-ára, amit csak néha tör meg egy-egy üldözéses jelenet a Hajtók krómozott sportkocsijaival és helikoptereivel. Így sok jelenet arról szól, hogy Mel és Vándor "beszélgetnek" a sötét barlangfalat bámulva, és a két órás játékidő ellenére sem lép túl három kérdésen és annak fejtegetésén. Mondjuk lehet, hogy nekem szerencsém volt, a filmet a már említett barátnővel néztem, és ő időnként jelzett, hogy mire kéne figyelnem, vagy hogy a történet milyen vonatkozásai (pl.: a Vándor által meglátogatott korábbi világok, a lelkek társadalmi struktúrája, biológiája, stb.) maradtak ki. Lehet, hogy a "lábjegyzetei" nélkül rosszabb lenne a véleményem.

Így én lepődtem meg a legjobban, hogy a film gyenge pontja nem Meyer, hanem a rendező/forgatókönyvíró Andrew Niccol. Már film közben is ott motoszkált a fejemben a Lopott idő az egyenkrómozott járművektől és a szupersteril helyszínektől, és amikor felvillant Niccol neve a stáblistán, csak egy "Óóóó... bazmeg"-re és egy homlokra csapódó tenyérre futotta tőlem. Én elhiszem, hogy a producerek odavannak ezért a fickóért, mert a jelmezes és a díszletes gázsija kb. megspórolható, de nézőként a falra mászok tőle. Az az egyetlen marha nagy szerencséje, hogy a Burokhoz még illik is valamennyire ez a stílus, hiszen egy szenvedélyektől, érzelmektől és konfliktusoktól tulajdonképpen mentes világot kellett megteremtenie, amiben a krómon/-ben jól tükröződik a lények ezüstös tekintete. Hogy aztán az emberi lázadók miért nem tartották fontosnak, hogy a régi civilizáció bármilyen személyes emlékét magukkal vigyék a rejtekhelyükre a használati tárgyakon kívül, vagy hogy bizonyos eseményekre, körülményekre mi a magyarázat, az meg legyen Niccol titka.

Röviden: Meditatív romantikus sci-fi, két órába sűrítve egy Alkonyat-maratont, csak éppen olyan sterilen előadva, mint egy műtő. Valami azért csak van benne, mert a hossza és annak ellenére, hogy igazából alig történik valami, nem untam.

7/10
.

Niwrok írta:

Óz, a hatalmas

Az Alice Csodaországban során meggyőződhettem róla, hogy a Disney mennyire le tudja alázni a régi idők nagy mesehőseit, így ha nem azok játszottak volna az Ózban, akik, biztosan kimarad. A legjobban így az lepett meg a prológust követő első húsz percben, hogy a film még ezeket a tényleg minimális elvárásokat is alulmúlja. A színészek megállás nélkül ripacskodtak, a rétestészta történet már eleve a végkifejlet ismeretében sem tartogatott semmit, mindenhonnan folyt a digitális giccs, és a legrosszabb, hogy a párbeszédek többsége simán olyan, mintha a karakterek fél agyát amputálták volna. Forgatókönyv közelébe nem szabadna engedni azt, akinek a "mérgezős boszorkány" karakterről az alma ugrik be rögtön, ahogy azt a "kreatív" kretén sem, akinek bármilyen figuráról a "prófécia" szó jut eszébe, a passzív-agresszív mániás-depressziós porceláncsaj megteremtőjéről nem is beszélve.
Néha azért meg-megcsillant valami, egy érzelmesebb vagy melankolikusabb pillanat, a China Town, de leginkább a könnyek. Ezek vezettek rá arra, hogy ha úgy nézem, mintha kb. hat éves lennék, akkor nem sokkal rosszabb, mint azok a mesejátékok, amiket abban a korban szívesen néztem. Csak nekik meg túl hosszú, két órára, főleg egy érezhetően túlhúzott történettel, nehéz lekötni bármilyen gyereket. Pedig kár nem eljutni a fináléig, Smaradgváros "ostroma" ugyanis a film legjobb része.

Röviden: Elsőre félelmetesen butának és gagyinak tűnt, de igazából egy gyerekeknek készült, látványos mesejátéknak megteszi... arról nem is beszélve, hogy Óz karakteréhez még illenek is a parasztvakító illúziók.

6/10

.

Ezt LIKE.

A Burokot majd hétfőn nézem...

R2-D2 írta:

A Burokot majd hétfőn nézem...

Te, a Burkot?! Fegyverrel kényszerít valaki ?

Niwrok írta:

R2-D2 írta:

A Burokot majd hétfőn nézem...

Te, a Burkot?! Fegyverrel kényszerít valaki ?

Nem, miért? Nem sci-fi?

R2-D2 írta:

Niwrok írta:

R2-D2 írta:

A Burokot majd hétfőn nézem...

Te, a Burkot?! Fegyverrel kényszerít valaki ?

Nem, miért? Nem sci-fi?

De, de... kb. annyira, mint az Alkonyat vámpírfilm.
Nem akarlak lebeszélni róla, amit gondoltam, leírtam... sőt, most már szeretném is, hogy megnézd, hogy megismerjem róla a véleményed .
.

G.I. Joe: Megtorlás (3D)


Mivel a film lezáratlan első részének szerencsés Blu-ray birtokosa vagyok, nagyon drukkoltam, hogy legalább egy közepes szintet hozzon a folytatás, de még azt is módjával sikerült. Pedig vannak pillanatok, amikor szó szerint megelevenedik gyermekkorom rajzfilmsorozata (pl. mikor a Kobra Parancsnok teljes pompájában színre lép), máskor viszont csak egy túlköltekezett másodvonalbéli akciófilmet látok. Az oké, hogy eltér a stílus a Sommers-változattól, de az már nem, hogy egy szót nem vesztegetnek arra, hogy hová lett a Joe-kat eredetileg vezető Dennis Quaid és miképp alakult át egy futurisztikus nemzetközi hadsereg szimpla amerikai kommandóosztaggá.

A folytatás néhány szempontból előnyére változott (pl. kevesebb a hülye vicc), de többnyire csak butult. Amikor így is épp kezdtem élvezni, akkor rendszerint az arcomba toltak egy akkora baromságot, amitől a szemem láttára omlott össze az általuk felskiccelt világ. A film megpróbálja komolyan venni magát, de képtelenség akár gyerekszemmel nézve lenyelni olyan húzásokat, hogy RZA (aki nem tudná, az úriember feketebőrű) egy keleti mestert alakít, vagy, hogy hirtelen kitalálják, hogy x szereplő él és nem is annyira gonosz. Hihetetlenül hangzik, hogy egy olyan filmben, amiben Rock kéziágyúval pusztít és ninják hullanak az égből, hiányzik az élet, de mégis ez volt az érzésem. A szereplők csak lökték a szörnyű dumákat és lődörögtek. A rendezői székbe ülő Jon M. Chunak nincs nagy fantáziája, ahogy íróinak se. Pofás részeket tud összehozni, de, hogy ezek egy koherens, dinamikus és főképp epikus egésszé álljanak egybe ahhoz egyelőre kevés. Az meg, hogy megint lezáratlanul hagyták a filmet számomra a folytatás létjogosultságát is kétségessé teszi.

50%


+
A 3D katasztrofális. Egyértelmű, hogy a film nagyját nem erre tervezték. Zavaró, helyenként torzít is, csak rontja az élményt!

Az óriásölő (3D)

Olykor a bukták figyelemreméltóbbak a sikerfilmeknél. Az óriásölő már hivatalosan is az év egyik legnagyobb anyagi fiaskója, így már csak ezért is utána akartam járni, hogy milyen lehet. Nos, nagyjából olyan, amire számítani lehetett: nem rossz, de nem is túl jó. Adva van egy karizmatikusságban szegény főszereplő és már itt lecsúszik arról a film, hogy naggyá váljon. Nem mintha Nicholas Hoult nem lenne tehetséges színész, de, ha egy képbe kerül Ewan McGregorral rögtön rá figyelek inkább. Az egykori jedi lovag amúgy jól elmulat a háttérben, és, ha nem is ő a főhős, de legalább emeli a produkció fényét. Ami tetszett még, ahogy az alkotók kikacsintanak a nézőre. Érezhető, hogy a forgatókönyvbe Christopher McQuarrie is besegített. Hasonló iróniával játszik ki néhány klisét, mint tette azt az év elején a Jack Reacherben.

A látvány rendben van. Az óriások bár úgy néznek ki, mint a mérges csövesek és inkább animált, mint valós szereplőknek hatnak, de karakteresek lettek. Vannak részek, amikor a film tényleg epikussá válik. Szinte láttam magam előtt a tonnányi pénzt, amit beleöltek, lenyűgözni mégse sikerült. A 3D minőségi ugrása a G.I Joe: Megtorlás után egyértelmű volt. A kép mélysége szépen átjött, ám a térhatással való játék az arcunkba repített tárgyaknál még mindig nem mutat túl. Összességében Az óriásölő egy szórakoztató, de felejthető mesefilm, ami egy szombat délutáni matinéra nekem megfelelő választásnak bizonyult.

60%

Remo írta:

G.I. Joe: Megtorlás (3D)


50%


+
A 3D katasztrofális. Egyértelmű, hogy a film nagyját nem erre tervezték. Zavaró, helyenként torzít is, csak rontja az élményt!

Egyetértek, bár én annyi rosszat olvastam róla, hogy jobb lett, mint vártam. Lehet, hogy az észak-koreai vezér erre filmre rágott be manapság???