Filmfórum
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.


Kritikák, gondolatok a filmek világából
 
KezdőlapGalleryLegutóbbi képekKeresésRegisztrációBelépés

 

 Niwrok írásai 1.0

Go down 
+5
Weide
Mr. White
Remo
R2-D2
Niwrok
9 posters
Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 17 ... 30, 31, 32 ... 48 ... 66  Next
SzerzőÜzenet
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

Niwrok írásai 1.0 - Page 32 Empty
TémanyitásTárgy: Két nap, egy éjszaka / Deux jours, une nuit   Niwrok írásai 1.0 - Page 32 EmptySzer. Nov. 12, 2014 11:45 pm

.
Két nap, egy éjszaka / Deux jours, une nuit


Talán már írtam párszor, hogy az Egek ura és a Grönholm-módszer környékén, meg az éppen akkori élethelyzetemből adódóan máshogy kezdtem nézni az álláskeresésre. Gyakorlatilag a második olyan társadalmi körülményt láttam meg benne, ahol minden civilizációs norma meg béke ellenére semmivel sem kevésbé gyilkos a verseny, mint a dzsungelben volt a majmok között (az első nálam a párválasztás). Amikor negyvenen jelentkeznek ugyanarra a munkahelyre, amikor ennyi ember közül kell kitűnni vagy éppen megtalálni azt, mivel lehet a többiekhez képest előnyben lenni... elég sok dilemmával tud együtt járni. Azóta egy kicsit jobban figyelek a munkaerőpiachoz kapcsolódó filmekre, így ezt is tulajdonképpen ezért néztem meg.

A hosszabb betegállományából nemrég felépült Sandra egy napelem-gyártó cégnél dolgozik... azaz hogy éppen ez a gond, hogy nem dolgozik. A cég főnöke ugyanis gazdasági okokra és a válságra hivatkozással ultimátumot adott Sandra 16 kollégájának, hogy Sandra csak akkor tarthatja meg az állását, ha a többségük lemond az év végi, teljesítményalapú ösztönzőjéről, ami akár 1.000 euro is lehet. A nőt igencsak nehéz helyzetbe hozná, ha két gyerek mellett a férje szintén nem túl magas keresetéből kéne fenntartaniuk négyüket. Sandrának a szavazásig hátralevő időt, egy hétvégét kell arra szánnia, hogy megpróbálva személyesen vagy telefonon beszélni a kollégákkal meggyőzze őket, hogy az ő állásának megmaradására tegyék a voksukat, még ha ez áldozatot is kíván tőlük.

Ennyit tudtam a filmről, amikor beültem rá, leginkább azért, hogy a szerteágazó kérdés- és jelenethalmazból, amit ebből az alapszituációból én elképzelhetőnek tartottam, mit látok megelevenedni a vásznon. Nos, sokat, hiszen az várható volt, hogy a változatosság jegyében ez a sok kolléga mind máshogy reagál, fel voltam készülve például a sajnálkozással vegyes kifogásgyűjteményekre, hogy "Persze, szívesen segítenék, de...", és az nyilvánvaló volt, hogy Sandra számára sem lesz ugyanolyan ennyi ember elé odaállni, a sikerek és a kudarcok aktuális arányától függően, és azt mondani, "Szia! Feláldoznád értem az ezer euródat?", persze szintén változatos módokon. Várható volt, hogy szerepet fog játszani a kollégák egymás közötti viszonya (még ha talán csak egy-egy karácsonyi partira is korlátozódhatott az emberek ismertsége), de olyan csoporthatások is felbukkantak, mint a csordaszellem (az emberek első kérdése jellemzően az volt, hogy "Hogy szavaztak a többiek?"). Mert hát ahogy a "verseny" fej-fej mellett haladt, egyre jobban befolyásolta a dolgot az, hogy nem elég esetleg Sandrát az állásában tartani, utána még együtt is kell élni vele, hogy ezzel azok is elvesztik a pénzüket, akik ellene szavaztak, csak mert tényleg égető szükségük volt a pénzre.

Ez így stimmelt is, de szerencsére a film ebben a vonatkozásában többet hozott ki a helyzetből, mint gondoltam. Eleve az egy jó csavar már a történet elején, hogy ez nem az első szavazás. Az már lezajlott, csak Sandra "belső" embere kiharcolt egy újabb szavazási lehetőséget arra való hivatkozással, hogy a művezető hamis pletykákkal megpróbált a kollégák félelmeire hatni. Vagyis nem egyszerűen egy 0-0-ról induló meccsről van szó, hanem egy olyanról, amit 2-14-nél lefújtak (vagyis mindössze ketten szavaztak Sandrára), csak a "hazai" "csapat" "óvott". Ez azt hozza magával, hogy Sandrának nem elkezdeni kell a kuncsorgást, hanem újrakezdeni, és ez egy normál embert is szélsőségesen megviselne, nemhogy Sandrát. Neki annyival nehezebb, hogy a betegség, amiből felépülni látszott, az egy valószínűsíthető idegösszeroppanással súlyosbított depresszió, és ez egy újabb réteggel bővíti a filmet... meg az érveket is Sandra ellen, ahogy előkerül, hogy "még nem gyógyultál meg teljesen", "még nem vagy elég hatékony munkaerő", "aki beteg volt, már sosem lesz 100%-os". Nagyon ellenkezni sem lehet ezekkel, mert hát hiába bizonygatja, hogy milyen jól van, ha ez egy cseppet sem látszik rajta a kialvatlan, karikás szemeivel, a letargikus ábrázatával, és hogy szinte végig ugyanabban a kinyúlt, kifakult rózsaszín topban megy mindenhova... és akkor a kollégák még nem is látják, ahogy a sírógörcseit Xanax-szal próbálja ellensúlyozni.

Közben viszont ugyanez egy kicsit ellentmondásossá is tette a filmet. Nekem nézőként elvett a lelkesedésemből, hogy Sandrán nem különösebben látszik, hogy igazából küzdene ezért az állásért, vagy hogy egyáltalán érdekelné, és nem csak olyan "külső" erők hatására, muszájból csinálná, mint a férje és a "jószándékú" kolléganője unszolása, és önámítónak hat, amikor arról beszél, hogy önmagáért szavazzanak rá, és ne azért, hogy megsajnálják, amikor a személyes találkozóknak éppen ez az "értelme": a manipuláció, mert szemtől szemben nehezebb nemet mondani. Ezen kívül viszont Sandra ritkán érvel egyáltalán bármilyen módon, és nem is azt mondja a kollégáknak, hogy "szeretném, ha rám szavaznál", hanem csak megkérdezi, hogy szavaznának-e rá... és ez nekem hiányzott a filmből, egy jó kis pszichológiai adok-kapok veszett el ezzel. Ráadásul a depi hozta magával a film legnagyobb negatívumát is...

Spoiler:

Mivel a téma nekem nem volt túl elrugaszkodott a valóságtól (legalábbis ezt a fentit leszámítva), így a megvalósítás is megmarad a földön. Egykamerás, "ahogy-van" köztereken, alig pár beállításból felvett jelenetekről beszélünk, sok hosszabb, akár pár perces snittekkel, amik szokás szerint megfogtak, ráadásul a színészeknek is nagy kihívás lehetett akár több érzelmi váltást is végigvinni vágás nélkül (gondolva itt mondjuk a fociedzőre), a Sandrát alakító Marion Cotillard-ról nem is beszélve. Az ő alakítása abszolút hiteles, ahogy mindig is az, végig Sandrát láttam benne, a megélhetésért és a lakásukért aggódó, legyengült mentális állapotban, de kiszolgáltatott helyzetben levő anyát, akit lépten-nyomon maguk alá gyűrnek az elutasítások, és nem különösebben dobnak fel a kis győzelmek.

Nem ő tehet róla, hogy Sandra karaktere és az események nem minden elemükben azok, de nem hagyhatom figyelmen kívül ezeket sem.


7,5/10
.


A hozzászólást Niwrok összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Ápr. 05, 2019 11:35 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

Niwrok írásai 1.0 - Page 32 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 1.0   Niwrok írásai 1.0 - Page 32 EmptyCsüt. Nov. 13, 2014 1:22 am

Niwrok írta:
.
Két nap, egy éjszaka / Deux jours, une nuit

7,5/10
.

Jó írás, olvasása közben - bizonyos pontokon - még a Lincolnl is beugrott... Smile

Miután nem tervezem megnézni a filmet - nem mintha nem lenne AJÁNLÓ az ajánló, csupán nem fér bele a tervbe - spoiler mögött elárulnád, hogy végül is marad, vagy nem?? Wink
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

Niwrok írásai 1.0 - Page 32 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 1.0   Niwrok írásai 1.0 - Page 32 EmptyCsüt. Nov. 13, 2014 8:31 am

R2-D2 írta:

Két nap, egy éjszaka / Deux jours, une nuit

Miután nem tervezem megnézni a filmet - nem mintha nem lenne AJÁNLÓ az ajánló, csupán nem fér bele a tervbe - spoiler mögött elárulnád, hogy végül is marad, vagy nem?? Wink


A "terv"-be?! Milyen Nagy Terv szerint nézed te a filmeket Razz ? Vagy csak nem tágítaná eléggé a határaidat Wink ?

Pedig pont érdekelt volna, hogy te, mint munkáltató, hogyan értékelnéd a filmet meg az egész koncepciót.

Spoiler:
.
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

Niwrok írásai 1.0 - Page 32 Empty
TémanyitásTárgy: Éjjeli féreg / Nightcrawler   Niwrok írásai 1.0 - Page 32 EmptyVas. Nov. 16, 2014 2:24 am

.
Éjjeli féreg / Nightcrawler


Alig pár hete volt egy film, amiben sokan kiemelték a média manipulációiról mutatott görbe tükröt, és bár tagadhatatlanul benne volt ez is, nekem a manipuláció egy másik irányban is jelentkezett, és ezt sokkal fontosabbnak tartottam, mert ez volt egy kis újdonság a szenzáció- és tragédiahajhász médiát önmagáért szapuló filmek sokaságában. És azt hiszem, ezzel a filmmel ugyanez lesz a helyzet.

Lou Bloom egyik napról a másikra élve, néha csak piti lopásokból tartja fenn magát, mígnem egy számára szerencsés véletlen egy teljesen új világot nyit meg számára: a híradóknak dolgozó szabadúszó videósokét, akik az éjszakai Los Angeles utcáit róják, fülelve a rendőrségi frekvenciát, hogy minél gyorsabban a bűntények, balesetek helyszínére érve minél jobb szögből és lehetőleg elsőként vehessék fel a minél szaftosabb részleteket. Lou lelkesen, égve a tanulási vágytól vág bele az új szakmájába, párszáz dollárjából egy egyszerű kézikamerát véve, ócska tragacsával tényleg az alapoktól kezdve a munkát, hasznosítva az ingyenes online kurzusokon hallottakat, az egyre gyarapodó felvételeket pedig L.A. egyik alacsony nézettségű tévécsatornának adja el, ahol Ninát, a középkorú hírszerkesztőnőt nem különösebben aggasztja, hogy Lou hogyan jut az egyre közelibb, egyre véresebb felvételekhez, amíg a jogi osztály nem emel kifogást, a nézők viszont zabálják azokat. Lou anyagai egyre gyakrabban bukkannak fel a reggeli híradóban, ami lehetővé teszi, hogy egy asszisztenssel bővítse a remek kilátásokkal kecsegtető cégét... de ezzel együtt a féltékeny konkurencia is megpróbál nyomást gyakorolni rá, Lou enyhén szólva is megkérdőjelezhető módszerei miatt pedig hamarosan gondjai akadnak a "személyzettel", az akadékoskodó nyomozókról nem is beszélve. Lou azonban nem az a fajta ember, akit az efféle akadályok letérítenének a célja felé vezető útról.

Igen, ez pont úgy hangzik, mint az a film, ami arról szól, hogy a vérszomjas média által biztosított gyors meggazdagodás lehetősége megszédít egy amúgy jobb sorsra érdemes fiatalembert, aki egyre távolabb kerül korábbi erkölcsi aggályaitól, és kezdetben a puszta megélhetés reményében, később az őt magával ragadó hírörvény miatt egyre vakmerőbb helyzetekbe vág bele, kísértve a sorsot, egyre mélyebbre süppedve a média vérmocskos mocsarában. Szerintem is van ilyen a filmben: Rick. Pár jelzőt módosítva esetleg még Nina lenne ilyen. Kettejükön látszik, hogy a média világa amúgy hogyan hat azokra az emberekre, akik belekerülnek. Rick persze ebből a szempontból kevésbé releváns, nála inkább csak az a motiváció, hogy még mindig jobb 30 dollárt keresni naponta egy irritáló, őrült dolgokat művelő fazon mellett, mint hajléktalannak lenni és az "ősi mesterséget" űzni. Nina azonban már éppen elég régi róka a szakmában ahhoz, hogy tudja, a híradónak dolgozva is könnyen válhat az emberből kurva, főleg, ha egykori csúcsáról egyre lejjebb csúszva egyszerűen elérte a gödörnek azt a pontját, ahonnan már nincs lejjebb, csak a teljes bukás. Lou így aztán szállíthat akármilyen felvételeket és kérhet, sőt, követelhet azokért bármit, akár a zsarolástól sem visszariadva, Ninának a nézettségi verseny élessége miatt, ha vannak is kétségei, ha szeretne is ellentmondani, aligha fog ezeknek hangot is adni.

Ellenben "ad" másfajta hangokat, kis betekintést adva a kulisszák mögé, ha esetleg bárkit is az a tévképzet gyötörte volna mostanáig, hogy a média cserkészlány-apácák gyülekezete, akiknek a feladata a tények minél pontosabb és hitelesebb bemutatása... és az ilyen Lou-félék nélkül sem lenne az. Rövid kis jelenetek, de szívesebben néztem volna belőlük többet, ahogy Nina a híradós személyzetet instruálja, remek érzékkel növelve az esetek tragikus voltát, vagy éppen a félelmet próbálva felébreszteni vagy fokozni a nézőkben, hogy minél többen minél többször nézzék a híradójukat, ahol azt ígérik, folyamatosan tájékoztatni fogják őket az ügy fejleményeiről. Akik ebben a filmben is az általánosan ismert "ha vérzik, akkor nézik"-elvet szeretnék felfedezni, akik undorral vegyes haraggal kívánják sokadszor emlékeztetni magukat arra, milyen felvételek is kerülnek nap mint nap a híradókba, miközben Lou egyre brutálisabb, egyre vadabb módszerekkel manipulált képkockákat rögzít és ad át sugárzásra az éjszaka tragédiáiról, megteheti. Erre is tökéletesen alkalmas a Nightcrawler.

A többieknek azonban ott van Lou, meg az ő személyisége. Merthogy Lounál irritálóbban tenyérbemászó figurát keveset láttam igencsak bőséges filmes pályafutásom alatt, és ezen már aligha változtatott az, hogy a vége felé már épp csak a teleobjektívet nem dörgölte bele a vértócsákba. Az állandó tudálékos szövegei, a MLM-tréningekről oly ismerős manipulatív baromságok, a hangulati váltások és az arcáról letörölhetetlen, élveteg vigyor mind-mind hozzájárultak ehhez, a későbbi fenyegetéseiről, zsarolásairól nem is beszélve. Néha csak egy mondatra kaptam fel a fejem, de azonnal a világ másik végében szerettem volna lenni, minél messzebb ettől, a téboly egyre több jelét mutató figurától. A felszínen talán úgy tűnhet, hogy Lou-t az egyre "minőségibb tartalom" előállítási kényszere és az átélt sokkok lökik egyre lejjebb a lejtőn... de én azt hiszem, ezúttal nem mindegy, hogy a tyúk volt előbb, vagy a tojás.

Spoiler:

Az ismert, de mégis elgondolkodtató téma és az undorítóan tökéletesre formált pszicho-dráma mellett a Nightcrawler egy pörgős thrillerként is megállja a helyét. Jórészt ügyesek a váltások, ahogy mondjuk médiától való konstans felháborodás egy-egy üldözés során átadja a helyét az autós-lövöldözős akció keltette izgalomnak vagy ahogy Lou olykor besegít a jobb felvételek, a zavartalanabb előrejutás érdekében, a Loutól érzett borzongásnak. Eredendően nem tudtam, ezért is ért kellemes meglepetésként, hogy a Zuhanást is jegyző Dan Gilroynak köszönhető a forgatókönyv, és ez rögtön a maximálisan kidolgozott és felépített drámai oldalt is megmagyarázta, ráadásul első rendezése is ez a film, és csak remélem, hogy nem az utolsó. A színészek közül elsőként messze kiemelendő Jake Gyllenhaal, aki azért csak kap majd valami elismerést nem csak azért, ahogy Lout eljátssza, hanem hogy eközben kiválóan alakítja a Lout játszó Jared Letot. Ez az ő sokadik one-man-showja, és lubickol is rendesen a szerepben. Rene Russo ennyi év után zsigerből hozza a kiöregedéshez igencsak közel álló híradóst, ráadásul remekül hangzanak a szájába adott manipulatív szövegek, a másik mellékszereplő Riz Ahmed meg az elmúlt két hét után már szinte barátnak számít nálam, de hogy miért, annak magyarázatát a következő írásomhoz csatolnám.

Alkalom szüli a tolvajt, mondják. De mi a helyzet egy szociopatával?

8,5/10, de lehet, hogy egy ráalvás és egy kibeszélés után lesz ez több is...
.


A hozzászólást Niwrok összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Ápr. 05, 2019 11:36 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

Niwrok írásai 1.0 - Page 32 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 1.0   Niwrok írásai 1.0 - Page 32 EmptyVas. Nov. 16, 2014 11:40 am

Niwrok írta:
.
Éjjeli féreg / Nightcrawler


A többieknek azonban ott van Lou, meg az ő személyisége. Merthogy Lounál irritálóbban tenyérbemászó figurát keveset láttam igencsak bőséges filmes pályafutásom alatt, és ezen már aligha változtatott az, hogy a vége felé már épp csak a teleobjektívet nem dörgölte bele a vértócsákba. Az állandó tudálékos szövegei, a MLM-tréningekről oly ismerős manipulatív baromságok, a hangulati váltások és az arcáról letörölhetetlen, élveteg vigyor mind-mind hozzájárultak ehhez, a későbbi fenyegetéseiről, zsarolásairól nem is beszélve. Néha csak egy mondatra kaptam fel a fejem, de azonnal a világ másik végében szerettem volna lenni, minél messzebb ettől, a téboly egyre több jelét mutató figurától. A felszínen talán úgy tűnhet, hogy Lou-t az egyre "minőségibb tartalom" előállítási kényszere és az átélt sokkok lökik egyre lejjebb a lejtőn... de én azt hiszem, ezúttal nem mindegy, hogy a tyúk volt előbb, vagy a tojás.

8,5/10, de lehet, hogy egy ráalvás és egy kibeszélés után lesz ez több is...
.

Hmmmm... Nemszeretem karakter?

Ha neked is így, ennyire, akkor mi lesz(lenne) velem??? Egy újabb Mocsok??

hmmm
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

Niwrok írásai 1.0 - Page 32 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 1.0   Niwrok írásai 1.0 - Page 32 EmptyVas. Nov. 16, 2014 11:52 am

R2-D2 írta:
Niwrok írta:
.
Éjjeli féreg / Nightcrawler

A többieknek azonban ott van Lou, meg az ő személyisége. Merthogy Lounál irritálóbban tenyérbemászó figurát keveset láttam igencsak bőséges filmes pályafutásom alatt, és ezen már aligha változtatott az, hogy a vége felé már épp csak a teleobjektívet nem dörgölte bele a vértócsákba.

8,5/10, de lehet, hogy egy ráalvás és egy kibeszélés után lesz ez több is...


Hmmmm... Nemszeretem karakter?
Ha neked is így, ennyire, akkor mi lesz(lenne) velem??? Egy újabb Mocsok?? hmmm


Nem, Lou szerintem sokkal-sokkal rosszabb, mint Robertson őrmester volt, vele ellentétben született féreg, nem csak mondjuk a veszteségek tették azzá... illetve biztos van valami oka, hogy Lou olyan lett, amilyen, de a film egy tizedmásodpercet nem szán az okokra, így nekem sem kellett ezzel foglalkozni.
.
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

Niwrok írásai 1.0 - Page 32 Empty
TémanyitásTárgy: A kétkedő fundamentalista / The Reluctant Fundamentalist   Niwrok írásai 1.0 - Page 32 EmptyVas. Nov. 16, 2014 2:07 pm

.
A kétkedő fundamentalista / The Reluctant Fundamentalist


"Aki úgy néz ki mint én, az egyből merénylő, mi?" /Four Lions/

Lassan kezdem azt érezni, hogy átalakultunk közel-keleti filmes bloggá, mert arányaiban biztosan több ilyen filmmel foglalkoztunk itt mostanában, mint a "nagyok", és még nekem is akad a tarsolyban éppen elég. Ráadásul az imdb meg a "harcos hercegnő" is egymás után dobálja fel ezeket a keresési előzmények alapján, hivatkozással rendezőkre, színészekre vagy témára, így még az a furcsaság is megeshet, hogy egy hónapon belül négy öt* filmet fogok látni ugyanazzal az egyre felkapottabb pakisztáni származású brit színésszel (Riz Ahmed), úgy, hogy előtte azt sem tudtam, hogy a világon van. Viszont egyre jobban megkedvelem a srácot, főleg amíg így játszik, és amíg a filmjei szórakoztatóak, még ha nem is mindig annyira jók Smile ...

A pakisztáni Lahoreban elrabolják az ottani egyetemen dolgozó egyik professzort, a terroristák a szabadon engedéséért politikai foglyaik szabadon bocsátását és váltságdíjat követelnek. A helyszínen dolgozó újságíró, Bobby úgy véli, hogy értékes információkat szerezhet az emberrablásról a professzor egyik munkatársától, Changez Khantól, akinek fiatal kora ellenére nagy tekintélye van a diákok körében, és akiről sokan úgy vélik, kapcsolatot ápol terrorista szervezetekkel. Bobbynak sikerül egy találkozót megbeszélnie Changezzel az egyik kávézóban, és miközben a helyi rendőrség módszeresen és durván kutatja át az egyetemet, egyre tömegesebb tiltakozó megmozdulást eredményezve a diákok körében, a két férfi között egy érdekes pszichológiai harc veszi kezdetét, amiben kulcsszerepe lesz a Changez által elmondott élettörténetének, hogy milyen tapasztalatokkal járta meg az USÁ-t, és miért tért végül haza. Changez még a 2000-es évek környékén költözött az USÁ-ba, hogy az elnyert és sikerrel elvégzett princetoni ösztöndíj után egy cégértékelésekkel foglalkozó cégnél kezdjen el dolgozni, és a szerelem is rátalált a fotós Erica személyében, azaz mindene megvolt, amire valaha vágyott, amiben jónak érezte magát, de amikor a repülők 2001. szeptember 11-én becsapódtak a WTC tornyaiba, már semmi sem volt olyan, mint előtte.

A film így két szálon fut párhuzamosan, és előre le kell szögeznem, hiába jó két órás a film, ebből az érdekesebb vonalra, a külső események által is egyre feszültebbé tett kávézói párbajra jut a kevesebb idő, pedig számomra ez tette vonzóvá elsődlegesen a filmet. Mert baromi izgalmas, ahogy Changez és Bobby folyamatosan terítik ki egymással szemben az ütőkártyáikat, folyamatosan merülnek fel a fordulatok, és miközben Bobby láthatóan túlságosan be van szarva ahhoz, hogy szívesen hallgassa a "mesedélutánt" egy potenciális terrorista sejt találkahelyén, kintről pedig egyre gyakrabban érkeznek a tüntetés és a túsz utáni nyomozás eszkalációjáról szóló hírek, amik várhatóan órákon belül erőszakhullámot indíthatnak el, ártatlan áldozatokkal... ezalatt végig működik az egyensúly, hogy vajon Changez milyen szerepet játszik a dologban. Egyszerű tanárember lenne, pár évnyi tapasztalattal az "amerikai álomból", vagy terrorista szimpatizáns, aki legjobb esetben is információkkal látta el a hittestvéreit az elrabolt Rainier professzor ügyeivel, szokásaival kapcsolatban? Egy félig meghallgatott mondat, egy sokat sejtető vagy éppen könnyen félreérthető találkozó, és persze ott van Changez amerikai életútja, amit akár könnyen lehet csalódások, kiábrándulások sorozataként is értelmezni.

Ez a kiruccanás gyakorlatilag három felvonásból áll -amik között elválasztásként jelentkeznek a kávéházi események-, három rendező elv mentén. Az első szakasz a felemelkedésé, ahogy a jelessel végző, magabiztos diák egy jól menő céghez kerülve kicsit megrészegül a sikertől, mert bár a tehetségéhez nem fér, és nagyon eredményes a megfigyelés és a hatékonyságnövelés tekintetében, egyedi ötleteivel felrázva azokat, sok céget téve még jövedelmezőbbé, a számok mögött levő emberekről mintha elfeledkezne. Vagyis úgy viselkedik, mint egy yuppie pöcs. Amikor azonban 9/11 után, a második "felvonás" elején először van része a gyanakvó pillantásokkal kísért, megalázó análmotozásban, ahogy egyre többször kell kimagyaráznia magát és egyre kisebb sikerrel, úgy kezdi felismerni, hogy a paranoia árnyékában az amerikaiak, köztük akár a saját kollégái is, már nem a sikeres üzleti elemzőt látják benne, hanem az "arabot", aki drága öltönybe bújva, barátságot "színlelve" próbál a közelükbe férkőzni. Ez még akkor is így van, ha Changez főnöke, továbbá a legjobb barátja, Wainwright maximálisan bíznak benne, de ők ketten keveset tehetnek, amikor a srác kezd rájönni, bármennyire is belekóstolt az "amerikai álomba", ez csak azt bizonyította a számára, hogy rossz dolgokra vágyott, és hogy ezek ellen a rossz dolgok ellen úgy tud leginkább tenni, ha felégetve maga mögött az amúgy is rogyadozó hidakat hazaköltözik Pakisztánba... ahol bármit is tett, az útja végül ebbe a kávéházba vezette.

Ha csak ennyi lett volna a film, esetleg egy kicsit feszesebbre vágva, akkor sokkal jobb véleménnyel is lehetnék róla, de sajnos a sok visszaemlékezés és a hosszú játékidő miatt szétfolyik az egész. Különösen gyengének, bár persze a történet alakulása szempontjából szükségesnek találtam Changez és Erica kapcsolatát, de sajnos Ahmed és Kate Hudson között semmi kémia nincs, amit csak részben magyaráz az, hogy Erica múltja egy súlyos tragédiával terhelt, ami a sráccal való kapcsolatára is kihat. Hasonlóan nincs túl nagy véleményem az elemzői csoport kisfőnökét alakító Kiefer Sutherlandról sem, mert ugyan az elején vannak jó jelenetei, de a végén az isztambuli részben produkált hisztije inkább lett nevetséges, mint feszült. Amcsi vonalon még az volt a legérzelmesebb jelenet, persze Changez személyes drámáját leszámítva, ahogy Wainwright és Changez elbúcsúznak egymástól. A lahore-i részekben már sokkal jobb a helyzet, legyen az akár Changez családjának bármelyik tagja, a diákmozgalom tagjai, vagy egyáltalán bárki, és a neves színészek közül egyedül Liev Schreiber alakítására csettintettem elégedetten, mert tényleg jól hozza a két tűz közé szorult Bobby-t, akinek megszerzett információin vagy egy-egy döntésén életek tucatjai múlhatnak, köztük a sajátja is.

Szóval adott az összetett sztori, amiben személyes tragédiák éppúgy helyet kapnak a poszt-9/11 USA tükrében, mint egy feszült mentális párbaj vagy az amerikai álom kritikája... amit sajnos íztelenné tesz egy lagymatag romantikus történet, ráadásul a hossza sem éppen ideális. Talán a film ismertségét akarták javítani az ismertebb hollywood-i nevekkel, de közülük csak egyikük hozta a tőle elvárt szintet, a többiek inkább csak alibiztek, így bárki más lejátszotta őket a színről, és ez szintén befolyásolta az élményt.


7/10


* Ezt előbb elkezdtem írni, mint hogy megnéztem volna a tegnapi Nightcrawlert, és már csak röhögni tudtam rajta, amikor megláttam, hogy abban is játszik Riz Ahmed Smile. Ezért írtam át a négyet ötre Smile.
.


A hozzászólást Niwrok összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Ápr. 05, 2019 11:36 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

Niwrok írásai 1.0 - Page 32 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 1.0   Niwrok írásai 1.0 - Page 32 EmptyVas. Nov. 16, 2014 2:24 pm

Niwrok írta:

A kétkedő fundamentalista / The Reluctant Fundamentalist
Lassan kezdem azt érezni, hogy átalakultunk közel-keleti filmes bloggá


Hehe, erre én is gondoltam... de nem feltétlenül közel-keleti, inkább Hollywoodon kívüli bloggá. Pedig lesz még bőven anyag, jön Kanada, Kambodzsa, norvégia, Argentína, Chile... yeah

Niwrok írta:

A film így két szálon fut párhuzamosan, és előre le kell szögeznem, hiába jó két órás a film, ebből az érdekesebb vonalra, a külső események által is egyre feszültebbé tett kávézói párbajra jut a kevesebb idő, pedig számomra ez tette vonzóvá elsődlegesen a filmet. Mert baromi izgalmas, ahogy Changez és Bobby folyamatosan terítik ki egymással szemben az ütőkártyáikat, folyamatosan merülnek fel a fordulatok, és miközben Bobby láthatóan túlságosan be van szarva ahhoz, hogy szívesen hallgassa a "mesedélutánt" egy potenciális terrorista sejt találkahelyén, kintről pedig egyre gyakrabban érkeznek a tüntetés és a túsz utáni nyomozás eszkalációjáról szóló hírek, amik várhatóan órákon belül erőszakhullámot indíthatnak el, ártatlan áldozatokkal... ezalatt végig működik az egyensúly, hogy vajon Changez milyen szerepet játszik a dologban. Egyszerű tanárember lenne, pár évnyi tapasztalattal az "amerikai álomból", vagy terrorista szimpatizáns, aki legjobb esetben is információkkal látta el a hittestvéreit az elrabolt Rainier professzor ügyeivel, szokásaival kapcsolatban? Egy félig meghallgatott mondat, egy sokat sejtető vagy éppen könnyen félreérthető találkozó, és persze ott van Changez amerikai életútja, amit akár könnyen lehet csalódások, kiábrándulások sorozataként is értelmezni.


Ez meg nem is kicsit Homelandes. Tetszik, a kettő mai ajánlód közül ettől kevésbé tartok, mint a Nightcrawlertől.

Köszi! taps


.
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

Niwrok írásai 1.0 - Page 32 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 1.0   Niwrok írásai 1.0 - Page 32 EmptyVas. Nov. 16, 2014 4:09 pm

R2-D2 írta:

Ez meg nem is kicsit Homelandes. Tetszik, a kettő mai ajánlód közül ettől kevésbé tartok, mint a Nightcrawlertől.
Köszi!  taps


Ha amúgy nem lettem volna biztos ebben az egyéb valószínűsítő körülmények okán, legkésőbb akkor az lettem, amikor én leírtam, hogy "Kiefer Sutherland", te meg azt, hogy "Mocsok" Razz .
.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

Niwrok írásai 1.0 - Page 32 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 1.0   Niwrok írásai 1.0 - Page 32 EmptyVas. Nov. 16, 2014 6:10 pm

Niwrok írta:

Ha amúgy nem lettem volna biztos ebben az egyéb valószínűsítő körülmények okán, legkésőbb akkor az lettem, amikor én leírtam, hogy "Kiefer Sutherland", te meg azt, hogy "Mocsok" Razz .
.

Mindezek ellenére ez egy ideig pihenni fog a gépemen, míg a Nightcrawlere valószínűleg napokon belül elmegyek. Nails

Úgyis régen írtam egy igazán köpködős kritikát. Wink
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

Niwrok írásai 1.0 - Page 32 Empty
TémanyitásTárgy: Banshee S1   Niwrok írásai 1.0 - Page 32 EmptyCsüt. Nov. 20, 2014 8:38 pm

.
Banshee S1


Ismeritek azt a viccet, hogy a kamuzsaru, a travi hekker meg a gyémánttolvaj bemegy a kocsmába?

Mivel az új Válaszcsapás-évad nem nagyon akarózik elkészülni, így némi űr támadt bennem a lövős-b*szós sorozatokat illetően. Ennek egyik válfajából, a kardozós-b*szósból ugyan akadtak szép számmal jelöltek, például a még nem folytatott Spartacus vagy a Black Sails, de a kosztümös dolgokra pillanatnyilag nincs igényem. Ezért is kaptam fel a fejem, amikor ajánlották ezt a sorozatot, mert állítólag a mindenféle testnedvekben való tapicskolás sekélyességéből épp csak annyira emelkedik ki, hogy pár egyedi karakterrel a felszínen tudjon maradni.

A 15 évet a hűvösön töltő "főhős" (nincs megnevezve, legalábbis én nem találtam nevét) a börtönből kiszabadulva szeretné ott felvenni a fonalat, ahol annak idején elejtette: egy ukrán maffiózónak (Rabbit) dolgozva, profi csapat keretében loptak bármit, amihez hozzáfértek, de egy idő után úgy gondolták, inkább "önállósodnak", és kiszemelve egy gyémántrablást arra készültek, hogy megtartják a zsákmányolni tervezett köveket, annak árából kezdve új életet. A rablás azonban balul sikerült, a "főhőst" elkapták, a csaja, Ana pedig éppcsak meg tudott lógni a szajréval... amiből a "főhős" most szeretné megkapni a saját részét. A csapat visszavonult informatikai zsenije segítségével pár nap alatt Ana nyomára bukkan, aki ekkor már Carrieként, boldog házasságban él, két gyerekét nevelve, Pennsylvania egyik indiánok és amishok által is lakott területén, Banshee-ben. A "főhős" amúgy is olyan helyet keres, ahol meghúzhatná magát, hogy Rabbit emberei ne akarjanak rá, de egy eldurvuló kocsmai támadás érdekes lehetőséggel szolgál számára. A lövöldözéssé fajuló rablási kísérlet egyik áldozata ugyanis az új helyi sheriff, aki annyira új, hogy még be sem mutatkozott senkinek, továbbá az is kiderül, az a férfi, aki felvette és idehívta őt az USA másik végéből, azon a héten szintén meghalt... ja, és a hullának még családja sem nagyon van. A "főhős" némi tépelődés után úgy dönt, hogy akkor jár a legjobban, ha felveszi az elhunyt sheriff, Lucas Hood személyazonosságát, hiszen kinek jutna eszébe egy frissen szabadult fegyencet a rendőrség állományában keresni, és ha már ott van, "a rablóból lesz a legjobb pandúr" elvet kihasználva fogja kicsit gatyába rázni az amúgy elég puhánynak és leharcoltnak tűnő helyi rendvédelmi szervet... persze jócskán a maga képére formálva azt.

Ha csak az alaphelyzetet nézem, és sem azt, hogy milyen ökörség, amíg eljut odáig a Banshee, sem azt, hogy egy ilyen sheriff kb. mennyi idő után lenne gyanús a kollégáknak, akkor egészen kellemes, azt ugyanis nem lehet mondani, hogy nincsenek benne egyedi ötletek. A kedvencem a csak CADI-nek nevezett rendőrőrs volt, mert az előző épület leégett, és átmenetileg egy használaton kívüli Cadillac-márkaszervízt építettek át nekik, ahol a név második felének neonbetűi már leestek. De a szereplők mindegyike érdekes a maga valószerűtlenül egyedi módján, legyen az a már említett transzvesztita profi hacker Job, a szintén priuszosként kocsmát vezető, ex-bokszoló Sugar, de a normális háziasszony-élet meg a gyerekei biztonsága és az évekkel ezelőtt eltemetni akart izgalmak között őrlődő Carrie is jó. A legtöbbet persze Lucas karakterére szánnak, mondjuk arra is épp csak annyit, hogy látsszon, mennyire kiölte a jó érzéseket Lucasból a 15 év sitt, aminek emlékei miatt gyakran riad fel álmából, vagy éppen próbálja magából kifutni a feszültséget, kevés sikerrel. Annyi mindenképpen az őt játszó Antony Starr javára írandó, hogy jól látszik a szemében a csibészséggel váltakozó őrület, és lesz olyan tőle Lucas, mint egy pszichopata kölyökkutya.

Aztán azt a feszkót, amit nem sikerült kifutni magából, arra is vannak Lucasnak módszerei, ahogy azt már a Válaszcsapást is készítő Cinematrixnál megszokhattuk. Amíg ott sokszor volt nevetséges, hogy valami küldetés két lövöldözése közé beékelnek egy abszurd szexjelenetet, itt aligha van hova beékelni, ugyanis a kevés szövegelést kivéve az epizódok alig szólnak másról, mint a lövöldözésről, a bunyóról és a szexről, néha kombinálva ezeket, mondjuk egy-egy nemi erőszak képében, és egyiknél sem túl sokat finomkodnak vagy szemérmeskednek. Nem egy Spartacus, de azért a témához és a helyszínhez mérten rendesen fröcsög a vér, hullanak a rosszfiúk, akik Lucas szerint nem érik meg a papírmunkát, a másik oldalon meg vannak női elsődleges és másodlagos női nemi jellegek, bár ez manapság már aligha számít kunsztnak egy sorozatnál. Bunyónál mondjuk rögtön az első rész volt emlékezetes, ahogy Lucas egy sörösüveget tolt egy fickó szájába, aztán kábé felütötte az agyáig, de jó volt a nagydarab MMA-ssal folytatott, bő öt perces hirig is. A szexjelenetek meg teljesen véletlenszerűek és esetlegesek, a vezérelv nyilván az volt, hogy minden epizódba jusson belőlük két-három darab, és néha azt éreztem, hogy csak az arcok váltogatása fontos, ahogy terítékre kerül gyászoló özvegy, rumspringázó amish tinicsaj, átutazó üzletasszony, vagy éppen az egyik helyi fejes unokahúga.

Ezek között van ugyan némi átvezető sztori, de igazából inkább ezek szakítják meg a laza tombolást. Minden epizódnak van valami saját története, városba érkező motorosbanda vagy elfajuló drogbuli, amiket általában és halványan két személy köt össze: Rabbit, illetve Banshee önjelölt amish származású keresztapája, Proctor. Az epizodisták mellett ők ketten azok, akik gyakran köpnek Lucas levesébe és viszont, de azért az is gyorsan kiderül, Lucasnak nélkülük sem lenne probléma bajba keveredni.

Szóval pozitívumként az egyedi figurák, a helyzet és a hangulat mellett pár kellemesebb fordulat emelhető ki, de ez szerintem nem az a sorozat, amit bárkinek rohannia kéne megnézni. Mostanában én is rászoktam, hogy amikor sorozatot nézek, akkor nem nagyon kacsingatok másfelé a befejezéséig, a Banshee viszont nem keltett efféle aggályokat vagy elköteleződést. Azokra a napokra, amikor az embernek nincs kedve semmi komolyabbat nézni, de mégis leülne a képernyő elé, és nem árt, ha pár napot/hetet ki lehet hagyni a részek között anélkül, hogy azt éreznéd, valamit elfelejtettél vagy kihagytál, ha a karakterek alapvető helyzetét ismered, szóval az ilyen helyzetekre jó. Nekem Válaszcsapás-pótlékként teljesen megfelelt, még ha ahhoz képest is akadnak olyan gyengébb pontjai, mint pl.: a látvány, értve ezalatt leginkább a CGI-t és a kamerakezelést.

6,5/10
.


A hozzászólást Niwrok összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Ápr. 05, 2019 11:36 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

Niwrok írásai 1.0 - Page 32 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 1.0   Niwrok írásai 1.0 - Page 32 EmptyCsüt. Nov. 20, 2014 8:59 pm

Niwrok írta:
.
Banshee S1

... de ez szerintem nem az a sorozat, amit bárkinek rohannia kéne megnézni.

6,5/10
.

Hogy Te miket nézel??? Rolling Eyes

Jó írás, de megtaláltam benne a lényeget, amit ki is emeltem.

Diszkréten elsiklottál azon kérdés mélyebb boncolgatása fölött, hogy milyen rendszer az, ahol ez a képtelen sztori megeshet? Mármint hogy a bűnöző így seriff lesz és nem tűnik föl senkinek? A Vadnyugaton még csak talán...
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

Niwrok írásai 1.0 - Page 32 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 1.0   Niwrok írásai 1.0 - Page 32 EmptyCsüt. Nov. 20, 2014 9:12 pm

R2-D2 írta:

Banshee S1

Diszkréten elsiklottál azon kérdés mélyebb boncolgatása fölött, hogy milyen rendszer az, ahol ez a képtelen sztori megeshet? Mármint hogy a bűnöző így seriff lesz és nem tűnik föl senkinek? A Vadnyugaton még csak talán...


Nem szokásom "elsiklani" tongue ...

"Ha csak az alaphelyzetet nézem, és sem azt, hogy milyen ökörség, amíg eljut odáig a Banshee, sem azt, hogy egy ilyen sheriff kb. mennyi idő után lenne gyanús a kollégáknak, akkor egészen kellemes..."

Ez a képtelen sztori csak Banshee bevallottan fiktív világában eshet meg, ami bármennyire is hasonlít a földire, nem az Smile.
.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

Niwrok írásai 1.0 - Page 32 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 1.0   Niwrok írásai 1.0 - Page 32 EmptyCsüt. Nov. 20, 2014 9:14 pm

Niwrok írta:

Banshee S1

Ez a képtelen sztori csak Banshee bevallottan fiktív világában eshet meg, ami bármennyire is hasonlít a földire, nem az Smile.
.

No, nekem már az ilyenekkel gondom szokott lenni... Wink


A hozzászólást R2-D2 összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Nov. 23, 2014 12:28 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

Niwrok írásai 1.0 - Page 32 Empty
TémanyitásTárgy: Nyárutó / Labor Day   Niwrok írásai 1.0 - Page 32 EmptyVas. Nov. 23, 2014 12:26 am

.
Nyárutó / Labor Day


A 13 éves Henry szülei válása után egyedül él az anyjával, Adéle-lel a kisvárosi házukban. Mivel Henry a "férfi a házban", lehetőségei szerint gondoskodnia kell az anyjáról annak depressziója és pánikbetegsége miatt, így az egyéb feladatok, ügyintézések is rá maradnak. A nyár utolsó hétvégéje azonban változást hoz számukra: a szokásos heti bevásárlásuk alkalmával egy gyanúsan viselkedő férfi kér "segítséget" tőlük, meglehetősen visszautasíthatatlan módon, azt, hogy vigyék el őt magukhoz minél kevesebb feltűnéssel. Röviddel utána kiderül, hogy Franknek hívják, szökött fegyenc, és bár egy sérülés hátráltatja, még aznap este tovább akar szökni a közelben elhaladó vonatok egyikére felkapaszkodva. Az élet azonban máshogy írta meg ezt a történetet... Frank és Adéle szinte pillanatok alatt közel kerül egymáshoz, de mert az állam teljes rendőrsége a férfit keresi, a környék pedig tele lehet a híradókból tájékozódó, kíváncsi és fontoskodó szomszédokkal, így korántsem biztos, hogy boldogan végződhet ez a "túsz"-dráma.

Az az előzetes, amit annak idején láttam a filmből, sajnos csak keveset árult el annak ragyogó hangulatából, pedig akkor lehet, hogy előbb megnéztem volna. Ebbe beleértem az erdőben autózós főcímet a faleveleken átsütő napfénnyel, de az igazi Henry bevezetője volt, ahogy pár perc alatt úgy összefoglalta kettejük életét, ahogy arra némelyik komplett film sem képes. A kis életképekből kirajzolódott a fiú, akit nagyon szeret az anyja, és ugyan csak "vasárnapi apuka" szintjén, de jó kapcsolata van az apjával és annak új családjával, és ő is szereti őket, de hogy egyedül él az anyjával, aki nehezen látja el önmagát, és akinek az egyetlen támasza, szinte az egyetlen kapcsolata a külvilággal a fia, az önmagában akkora terhet rak Henryre, amivel nehezen tud megbirkózni. Bármennyire próbálkozik és szeretne, nem tud egyszerre foglalkozni a tinédzserkor "kihívásaival", és azzal, hogy boldoggá tegye Adéle-t, nem csak gyerekként, hanem férjet "játszva" is, és bár nem mutatja, vagy még nem tart abban a fázisában, de felőrlődik a folyamatos kudarcok között. Az is nagyszerű volt, hogy egy ilyen kis "ablak" mennyire aprólékosan mutatta be ezt, de nem tagadhatom, Henry története fenn is akadt egy-két érzelmi kampón bennem, felidézve például egy pár hónapja olvasott könyvet arról, hogy milyen hatásai lehetnek annak, ha egy gyerek a környezete miatt nem tud a saját korának megfelelően viselkedni, megtanulni annak lépcsőfokait.

Amikor Frank belép Adéle, és ugyanannyira Henry életébe, az talán a felszínen kinézhet úgy, mint egy szimpla eset a Stockholm-szindrómák népes listájáról, de arra egyszerűen a sztori nem hagy időt. Ott csak annyi látszik, hogy Frank hogyan halogatja a további menekülést, ahogy anya és fia arcán félelem helyett aggodalom látszik, talán épp csak a helyzet váratlanságának mértékében, de a finom mozdulatok szavak nélkül is beszélnek, és ez az erény mutatja a rendezés és a színészek kiválóságát (leginkább Kate Winsletét). Ahogy Frank még a kötéllel is milyen gyengéd, ahogy Adéle már az első estén csendesen a férfi vállára hajtja a fejét, és ahogy Henry is a tévét nézi. Ha nem lennének időnkénti emlékeztetők, a lebukással fenyegető helyzetek, és azok miatt olykor a pillanatnyi váltások, vagy ahogy az erőszak olykor beszivárog ebbe a házba, simán el lehet felejteni, hogy egy fegyencről és a túszairól van szó. Mert az ő helyzetükben ez tökéletesen jelentőségét veszti, csak annak a meglepetésszerű boldogsága marad, hogy ennek a három embernek az újonnan belépők (azaz Adéle és Henry életében Frank, de éppúgy fordítva is) mennyire kényszer, konfliktusok és a régi sérelmek hatása nélkül képesek kitölteni azt a hatalmas űrt, ami nélkülük volt az életükben. Frank úgy lesz szerető, segítőkész és gondoskodó "férj", miközben a börtönévek megfosztották attól a családtól, akikkel ő mindig csak törődni akart, Adéle úgy talál rá újra a férfiak híján az életéből rég kikopott érzésekre, újra szeretni és szeretve lenni, Henry pedig úgy teszi le a "túlkoros felnőtt" életét, hogy végre legyen alkalma felfigyelni a 13 éves fiúk világának olyan dolgaira, amikre eddig egyszerűen nem volt ideje vagy állandóan ott levő apa nélkül lehetősége... hogy ez magától értetődőnek tűnik, mintha mindig is így éltek volna.

Ez a kis burok, amit az idill emel a ház és ezen "család" köré, könnyen zavaró lehet, legalábbis nekem az volt néha. Párszor értelmetlenül óvatlannak tűnt az, hogy Frank a ház körül, a kertben lófrál meg végzi a házimunkát, vagy hogy az öt nap eseményei aligha férnek bele egy normál öt napos időtartamba (minden megértésem ellenére is azt kell mondjam, hogy a "kedd" feltűnően igényli az időkibővítő használatát), de a vége felé már úgy éreztem, szimbolikus jelentősége van mindennek. Lehet azt látni benne, hogy mennyi mindent kell bepótolnia egymás segítségével ennek a három embernek, lehet azt, hogy csak látszatra sűrűsödik bele napokba ennyi dolog, utalva rá, hogy a "vasárnap"-pal a régi élet véget ér, a "hétfő" meg egy új lehetőségét hozza el, de még Einsteint és az idő relativitását is bele lehet illeszteni. Jómagam is tudom, mi mindenre tud elég lenni akár pár óra is, ha az ember tényleg 100%-ban arra koncentrál, azt csinálja, amit szeretne vagy kell, ha nincsenek rutinszerű átkötések, ha nem kalandozik el a figyelem, ha nem apad a lelkesedés, Frank esetében például az iránt, hogy Adéle-nak megadhasson, Henrynek megtaníthasson mindent, amit adhat és taníthat, és bár folyamatosan ott lebeg a lebukás lehetősége, még ennek kockázatát is inkább vállalja, mint hogy valamit csak fél szívvel csináljon, tartva a következményektől. Ha választanom kéne, nekem ennek az üzenete tetszett meg a legjobban, hogy mennyi mindenre elég lehet 24 óra, és sokszor mégis kevésnek tűnik ahhoz, hogy az ember rég halogatott dolgokat, rég torlódó feladatokat megtegyen.

Ha már a film törzsét leírtam a bennem keltett érzései, hangulatai okán, akkor legalább a többit meg kell hagynom felfedeznivalónak, nem mintha amúgy önmagában ennek a filmnek az átélése nem szolgálna elég élménnyel. Sőt, nekem -még ha azok is remek és mély drámai helyzetek- inkább túlmagyarázásnak tűnt, ahogy próbálta az író megindokolni, hogy Adéle miért lett olyan, amilyen, vagy ahogy emlékfoszlányok kirakósán keresztül derül ki, milyen ember Frank, hogyan és miért került börtönbe. Ami engem egyedüliként kizökkentett ebből az utónyári hangulatból, az a kis szőke csaj volt, aki akkor még csak-csak megtalálta a helyét, amikor azt első lány lehetett, akire Henry először szemet vetett, de a később megmutatkozó rideg racionalitásával, megkeseredettségével és a folyamatosan csepegtetett bizalmatlanságával a szürkesége is fekete lyukként hatott ebben a világban.

Az is igaz viszont, hogy ezzel a kis szépséghibával tudott ez a film ezzel a történettel és ilyen tanulságokkal a földön maradni. Anélkül talán túl meseszerű lett volna, a herceggel, aki mindenkit megment a rabságból, a szökevény rab-herceg Frank "fenyegető" jelenléte meg a "túsz"-dráma izgalmai viszont pont annyira oszlatják el a rózsaszín ködöt, amennyire azt a drámai helyzet jobb átérezhetősége és maradandósága megkívánja.

9,5/10


A hozzászólást Niwrok összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Ápr. 05, 2019 11:37 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom





Niwrok írásai 1.0 - Page 32 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 1.0   Niwrok írásai 1.0 - Page 32 Empty

Vissza az elejére Go down
 
Niwrok írásai 1.0
Vissza az elejére 
31 / 66 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1 ... 17 ... 30, 31, 32 ... 48 ... 66  Next
 Similar topics
-
» Niwrok írásai 2.0
» Niwrok írásai 3.0
» R2-D2 írásai 4.0
» R2-D2 írásai 2.0
» Remo írásai

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Filmfórum :: Filmek, sorozatok világa :: Kritikák, filmes gondolatok-
Ugrás: