Filmfórum
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.


Kritikák, gondolatok a filmek világából
 
KezdőlapGalleryLegutóbbi képekKeresésRegisztrációBelépés

 

 Niwrok írásai 1.0

Go down 
+5
Weide
Mr. White
Remo
R2-D2
Niwrok
9 posters
Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 16 ... 28, 29, 30 ... 47 ... 66  Next
SzerzőÜzenet
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

Niwrok írásai 1.0 - Page 29 Empty
TémanyitásTárgy: Oculus   Niwrok írásai 1.0 - Page 29 EmptySzomb. Nov. 01, 2014 11:13 am

.
Oculus


Amikor láttam a film plakátját meg talán az előzetesét is, kb. úgy voltam vele, mint R2. A tükör amúgy is állandó horrorkellék, és össze-vissza rémisztgetnek vele, hogy ki mit lát meg maga mögött bennük, ráadásul még ott van a Tükrök is, ami a plakát által is sugallt tükörvilági rémségeket maxolta ki rendesen nálam, úgyhogy túl nagy érdeklődésem nem volt a dologban. Az Oculus azonban friss élményeket hozott azzal, hogy miközben az évtizedes tragédiák által kísértett testvérpár, Kaylie és Tim egy misztikus tükör rejtélyének nyomában jár, magyarázatot próbálva találni a szüleik halálára, lehetőséget a tükör elpusztítására, ebben a tükör úgy vesz részt, hogy maga a tükrös riogatás és a tükörvilág legfeljebb a film gyengébb pontjain jelenik meg.

Az Oculus nálam három jól elkülöníthető felvonásra osztható, és ezek közül az első annyira jó volt, még ha nem is klasszikus értelemben vett horrorként, hogy a szerintem feleslegesen, és igazából zavaró in medias res prológus sem tudta elvenni a legfőbb erényét: az egyre fokozódó bizonytalanságot. Nagyon tetszett, ahogy feláll az alaphelyzet, azaz ahogy ott van Tim, aki 11 év pszichiátriai kezelés után szabadulna végre, és kezdhetné el a "normális" életét, de ehelyett a nővére visszaviszi abba a házba, ahonnan az egész indult, másrészt ott van Kaylie, aki a sok előkészülettel, az átfogó nyomozásokkal a régebbi esetekről, és a nem egyszer meglepően bosszúszomjas incselkedésével a tükörrel profin hozza a megszállottság minden tünetét. A testvérek vitáiban tök jól benne van, hogy Tim mindenáron próbál racionális magyarázatokat találni azokra a családi tragédiákra, amikről ekkor még kevés fogalmunk van nézőként, de annyi biztos, hogy éveket töltött miattuk a srác az elmegyogyóban, és a legkevésbé az hiányzik neki, hogy amiről mindezalatt győzködték őt és önmagát, ami a szabadulásának az alapja volt, azt most alapjaiban értékelje újra, ráadásul lassan kiderül, az elmúlt 11 évet a nővére kb. arra tette fel, úgy alakította még a munkahelyét és a kapcsolatait is, hogy egy célja volt vele: megkaparintani a tükröt, ami szerinte minden bajuk okozója volt. És kiváló az egyensúly, az időnkénti billegés, hogy most mit higgyek: hogy a tükör tényleg démonlakta, de Tim próbál kizárni mindent a tudatából, ami csak halványan is erre utalna, vagy a tükör csak egy ronda normál tükör, és inkább Kaylie-nek kellett volna pár évet muszájdzsekiben tölteni ahelyett, hogy a "bosszúja" beteljesítésén munkálkodott.

A mérleg azonban előbb-utóbb kileng, ami persze önmagában nem túl meglepő, hiszen ez mégiscsak egy horror, a bevezető is ellőtte a dolgot, ráadásul a tükörről is sugárzik, hogy valamelyik Hófehérke-feldolgozásban lehetett kellék (ezért mondjuk kicsit valószínűtlennek is tartottam, hogy bárki modern ember fel akarja akasztani a dolgozószobájában, hogy egész nap ezt nézegesse...), viszont volt annyira jó az alapanyag, hogy a film ettől alig vesztett érdekességéből. Ebben a felvonásban két dologé a főszerep, vagyis egyfelől most már teljeskörűen megismerhetjük a 11 évvel ezelőtt történteket, legalábbis azok kezdetét, másrészt elkezdhet megmutatkozni, hogy mire is képes a tükör, hogy miért is voltak Kaylie-nek fontosak az előkészületek, próbálva tanulni a korábbi halálesetekből... de az is, hogy a tükörnek ennél bőven nagyobb a hatalma, és semeddig sem tart ezeket "kijátszania". Itt ebben van a varázs: valahol úgy a jó felénél tűnt fel, hogy még mindig alig mutatnak szellemeket, azok is többnyire csak állnak a csillogó tükörszemükkel, mégis totál be vagyok feszülve, mert azért csak azt vették el itt tőlem meg a szereplőktől, aminél ijesztőbb kevés van: az érzékeibe és a saját józan eszébe vetett hitét. Nem láttam, amitől félni kéne, csak éreztem, és ez a mai jump-scare közhelyekre építő horroroknál ritkaság.

Később azzal, hogy ezt a lappangó borzongást is feláldozza a film, próbálva új szintre emelni az ijesztgetést, eljutunk a film harmadik, részemről leggyengébb szakaszához. Félreértés ne essék, normál értelemben ebben volt a legtöbb horrorelem, a tükörszemű rémek egyre közelebből és egyre nagyobb számban riogatnak, a zöldes félhomállyal, a részemről is kiemelendő zenével és ezzel az egy egyszerű csillanáseffekttel is esetenként kellemes feszültséget idézve elő, ráadásul az sokszor remek, ahogy a teljes kavarodás jegyében a múlt és a jelen eseményei hol kiváló precizitással folynak egymásba, hol párhuzamosan futnak, és ezalatt a gyerekeknek még egy pszichopatával és egy bevadult őrülttel is számolniuk kell a meneküléseik során... de többször úgy éreztem, ehelyett szívesebben kapnék még többet a "kinek higgyek?" kétesélyességéből vagy az idegpályákat látható ok nélkül bizsergető "Na majd én megmutatom, hogy kivel szórakozzatok, kis taknyosok!" "játszadozásából. Innentől nekem túl kézenfekvővé vált, hogy mitől is kéne megijedni, túlmagyarázottnak hatott a dolog, és amikor kicsit utánanéztem, hogy ki csinálta ezt a filmet, és mik voltak a korábbi munkái, rájöttem, hogy hasonló volt a gondom Mike Flanagan Absentia c. filmjével is: az is addig tetszett igazán, amíg az alagút minden látható ok nélkül tevékenykedett (pedig az még nem is ilyen Hófehérkés tükör volt, hanem egy hótt egyszerű beton külvárosi aluljáró), és amikor elkezdődött a magyarázkodás az óriásbogarakkal meg a térkapuval, le is eresztett a film.

Az viszont egy Kickstarteres film volt, ezért az eszköztára is csekélyebb volt (70.000 dollár más filmeknél esetenként Perrier-re megy el), az Oculus meg a szintén nem túl magas 5 milliós büdzséjével kellően magas szintre emelt egy hasonlóan jól megírt forgatókönyvet. A saját világán belül a film majdnem tökéletesen működik, amin tényleg szinte csak kekeckedésnek ható apróságok akadtak fenn. Engem néha kizökkentett, ha a külvilágot is megpróbáltam beleképzelni a történetbe, például a múltbeli visszaemlékezéseknél ötlött fel egyszer, hogy ezek a gyerekek miért nincsenek soha iskolában, és amikor az apa közölte a gyerekekkel, hogy szobafogság van és nem mehetnek sehova, akkor csak megkérdeztem magamban, hogy "Nem rohadt mindegy!? Eddig se mentek sehova, bazzeg!" Smile . Flanagan is érezhette ezt a "kiskaput", ezért is örültem külön a szomszéd felbukkanásának, vagy éppen ezért volt jó a játék a segélyhívásokkal (a "hívd ide apádat" külön ütős volt).

Így ezeket még nem nevezném negatívumnak, azt inkább, hogy a befejezés milyen összecsapottnak hatott, nem is azért, ami történt, mert végülis a sztori ezt jól felvezette, hanem ahogy tette ezt.

Spoiler:

Soha rosszabb filmet Halloweenra!


9/10
.


A hozzászólást Niwrok összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Ápr. 05, 2019 11:24 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

Niwrok írásai 1.0 - Page 29 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 1.0   Niwrok írásai 1.0 - Page 29 EmptySzomb. Nov. 01, 2014 11:48 am

Niwrok írta:
.
Oculus


Soha rosszabb filmet Halloweenra!


9/10
.

Ennek elmondhatatlanul örülök!!! cheers
Vissza az elejére Go down
Remo

Remo


Hozzászólások száma : 351
Join date : 2012. Oct. 08.

Niwrok írásai 1.0 - Page 29 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 1.0   Niwrok írásai 1.0 - Page 29 EmptySzomb. Nov. 01, 2014 11:56 am

Niwrok írta:
.
Oculus

9/10

Nekem is tetszett, de a befejezéssel nem tudtam kibékülni.  Hazavágta nálam a film újranézhetőségét.
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

Niwrok írásai 1.0 - Page 29 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 1.0   Niwrok írásai 1.0 - Page 29 EmptySzomb. Nov. 01, 2014 12:06 pm

Remo írta:

Oculus

Nekem is tetszett, de a befejezéssel nem tudtam kibékülni.  Hazavágta nálam a film újranézhetőségét.


Igen, erre próbáltam én is utalni, hogy egy olyan filmnél, ami a bizonytalansággal hozza rám a frászt, egy bármilyen lezárás majdhogynem csak csalódáshoz vezethet, hiszen a fő feszültségforrás elillan. Ráadásul így, hogy két perc alatt lezavarták, ilyen "puff-placcs" volt az egész...

Spoiler:

Azt hiszem, a rendező is érezte, hogy ezt a filmet ilyen felvezetéssel nem lehet jól befejezni, így aztán próbálta gyorsan és "fájdalommentesen" bevégezni. A szándékot megértem, de ettől még nem tetszik.
.
Vissza az elejére Go down
Mr. White

Mr. White


Hozzászólások száma : 255
Join date : 2014. Jan. 25.
Age : 33
Tartózkodási hely : Budapest

Niwrok írásai 1.0 - Page 29 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 1.0   Niwrok írásai 1.0 - Page 29 EmptySzomb. Nov. 01, 2014 11:42 pm

Niwrok írta:


Jómagam inkább Weidére gondoltam vagy Mr. White-ra; ők úgy vettem észre, szeretik az idétlenséggel tarkított trancsírozást Smile
.

Megtiszteltetésnek veszem, hogy gondoltál ránk! Amint időm engedi megnézem.Viszont ez a Haunter nagyon megfogott alapból imádom az olyan filmeket amik az időutazással vagy ahhoz hasonló dologgal kapcsolatos! Apropó viszont én megnéztem a Vihart! Az a helyzet, hogy tényleg jó látni, hogy már 2005-ben volt egy kis előszele a skandináv minőségi filmeknek. Bár igaz ez a film a 6-os és a 7-es számok közé ékelödik a 10-es skálán. Érdekes volt, de a vége egy kicsit zavart, hogy
Spoiler:
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

Niwrok írásai 1.0 - Page 29 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 1.0   Niwrok írásai 1.0 - Page 29 EmptyVas. Nov. 02, 2014 12:20 am

Mr. White írta:


Apropó viszont én megnéztem a Vihart! Az a helyzet, hogy tényleg jó látni, hogy már 2005-ben volt egy kis előszele a skandináv minőségi filmeknek. Bár igaz ez a film a 6-os és a 7-es számok közé ékelödik a 10-es skálán. Érdekes volt, de a vége egy kicsit zavart, hogy
Spoiler:


Jó neked, ha csak az zavart... Smile
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

Niwrok írásai 1.0 - Page 29 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 1.0   Niwrok írásai 1.0 - Page 29 EmptyVas. Nov. 02, 2014 2:15 pm

Mr. White írta:

Apropó viszont én megnéztem a Vihart! Az a helyzet, hogy tényleg jó látni, hogy már 2005-ben volt egy kis előszele a skandináv minőségi filmeknek. Bár igaz ez a film a 6-os és a 7-es számok közé ékelödik a 10-es skálán. Érdekes volt, de a vége egy kicsit zavart, hogy...

Spoiler:


Spoiler:
.
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

Niwrok írásai 1.0 - Page 29 Empty
TémanyitásTárgy: After / Néptelen történet   Niwrok írásai 1.0 - Page 29 EmptyVas. Nov. 02, 2014 2:20 pm

.
Niwrok írásai 1.0 - Page 29 StkZUWU




After / Néptelen történet




Freddy és Ana egy éjszakai buszon találkoznak, és ahogy beszélgetni kezdenek, túljutva az olyan körökön, hogy "hogy hívnak", "mit dolgozol", megdöbbenve jönnek rá arra, hogy nem csak ugyanabba a kisvárosba tartanak, de majdhogynem szomszédok is. Mielőtt azonban jobban belemerülnének, a buszuk karambolozik, és amikor legközelebb magukhoz térnek, bár otthon vannak, de ez nem az a Pearl, amit ők ismertek. Kettejükön kívül a fakó félhomályba burkolt utcák teljesen kihaltak, és amikor megpróbálják elhagyni a várost, kiderül, hogy akörül egy sűrű, fekete ködfüggöny van, ami ráadásul egyre szorosabban fogja körbe a várost. A városon belül is meglepő eseményeket tapasztalnak, emlékfoszlányok elevenednek meg kettejük múltjából, és miközben azon tanakodnak, hogy "csak" a Homályzóna legújabb epizódjába kerültek-e, vagy a baleset járt végzetes következménnyel, és ők most szellemként ragadtak a limboban, egy furcsa ajtó és egy ijesztő szörnyalak látszik a rejtély megoldásának.

Ha nagyon leegyszerűsítve akarnék fogalmazni, akkor ez a film a múltkor "feltámadt" Vihar (ugye itt és itt) csendesebb, merengőbb, viszont kevésbé seggfej kisöccse. Ahogy a fentiekből is kikövetkeztethető, a történet alapja ugyanaz, ahogy ezúttal a két főhős egy titokzatos helyre kerül, a kihalt szülővárosukba, és ott az életük nehéz, olykor tragikus pillanataival szembesüljenek, mely reményeik szerint a valós világba való visszatérésüket vagy a legalább a halálban való megnyugvásukat jelenti majd. Amíg azonban a Viharban DD a saját tahóságának krónikáját követte visszafelé addig a pontig, amikor végleg megpattant benne valami, és tette mindezt egy szürreális jelenetekkel tarkított cyber-kémes akcióthrillerben, egy rejtélyes vörös csaj útmutatásait követve, és valami öltönyös barom elől menekülve szarvasagancsos gyárakban, Freddy és Ana ténylegesen magukra vannak utalva, az amúgy a Vihar öltönyösénél sokkal jobban kinéző és érdekesebb, a Resident Evil nyáladzóira hajazó szörnyet leszámítva, szimpatikusabbak is, mint DD volt, így azért csak jobban foglalkoztatott, hogy sikerrel járnak-e, és emiatt a bűntudatuk is -ami szintén fontos szerephez jut- átélhetőbb volt.

Ha már múltkor hasonlítgattam, akkor a Silent Hill most is megáll, bár annyira emlékezetes, karakteres helyszínek nincsenek benne, mint ahogy a Viharban volt a lepukkant szoba. Inkább csak egy volt, ami mindent vitt, az ajtó a kulcsokkal, de mert eleve annak a hangulata vett rá arra, hogy megnézzem a filmet, mert az volt a plakáton, így azt már előtte is ismertem. A másik film, ami közben eszembe jutott, a Langolierek volt, ahogy a köd egyre közelebb jut a városka központjához, amin túl csak a végtelen homály látszik, "bekebelezve", ami elé kerül, ezzel jelezve valamiféle határidőt, amíg még van idejük cselekedni, és a sokfogú szörnyről is ezek ugrottak be. A harmadik a film alapvető koncepciójához kötődik, ami egyben a legmarkánsabb különbség a Viharhoz képest, vagyis ahhoz, hogy ez a lelke mélyén egy romantikus film, mert ahogy a buszon Freddy elkezdi a flörtölést és az udvarlást, a közös kalandok, az összezártság hatására ezek még ebben a misztikus világban is érzelmeket keltenek Anában, aztán majd persze kiderül, hogy ilyen körülmények között lesz-e egyáltalán mód ennek a szerelemnek a beteljesítésére ; a harmadik kapcsolódó film nálam a Ha igaz volna... lett.

Bocs, hogy az egész filmet a Viharhoz viszonyítva értékeltem, de két ennyire hasonló koncepciójú film ennyire egymáshoz közel eső megnézésénél nem nagyon tudtam mást tenni. Az összhatás végül efelé billentette a mérleget, mert bár a Vihar hangulata elég hektikus volt, ami pár kimagasló jelenetet vagy kép megvalósítást, fordulatot is jelentett, ez meg ahhoz képest csak egy langyos lábvíz, de a melankóliája is jobban bejött, ráadásul a végén sem azzal álltam fel, hogy "Ez mi a picsa volt?", hanem egy kerek történetet láttam, ami a kellően rövid játékidő alatt nagyon unalmassá sem tudott válni.




70%



.


A hozzászólást Niwrok összesen 3 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Ápr. 05, 2019 11:25 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

Niwrok írásai 1.0 - Page 29 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 1.0   Niwrok írásai 1.0 - Page 29 EmptyVas. Nov. 02, 2014 2:57 pm

Niwrok írta:
.
After / Néptelen történet

70%

Köszi az írást, szokás szerint fogalmam sem volt róla, hogy ez létezik. De hát ezért jó a Filmfórum.

cheers
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

Niwrok írásai 1.0 - Page 29 Empty
TémanyitásTárgy: Kártyavár / House of Cards S2   Niwrok írásai 1.0 - Page 29 EmptySzer. Nov. 05, 2014 12:04 am

.
Kártyavár / House of Cards S2


"Egy szívroham választ el az elnökségtől, úgy, hogy senki sem szavazott rám. A demokrácia annyira túlértékelt dolog!"

Én nem tudom, mit szednek a Kártyavár írói és úgy egyáltalán a komplett stáb, de ezután az évad után azt mondom, hogy receptre kéne felírni más sorozatok íróinak (és csakazért sem írom le, hogy The Strain, amikor az a Kártyavár fingjáig nem ér fel!)! Persze, tudom én, hogy a pénz nagy úr, merthogy a Kártyavár hírhedten sokba kerül, de csak azzal nem lehet magyarázni, hogy ez milyen kiváló lett, nekem legalábbis baromira tetszett... na jó, mondjuk egy elég idegesítő mellékzöngét leszámítva.

Mert oké, az első évad is jó volt, mégiscsak az vezette fel Francis Underwood kongresszusi frakcióvezető bosszúhadjáratát és törtetését az alelnöki posztért, az ennek sodrában alakuló eseményeket a bábként használt újságírókkal és képviselőkkel, és ami nekem nagy kedvenc volt, a feleségével, Claire-rel való kapcsolatát. Viszont egyfelől nekem egy politikai drámához képest akkor túl sok volt a romantikázás, ahogy Frank és Claire is kifelé kacsingatott a házasságukból (részemről utóbbi volt a legunalmasabb szál, ahogy próbálták összeboronálni a brit fotóssal, de a kis Zoé-é sem volt sokkal jobb, ahogy a szaftosabb sztorikért kurválkodott), amik akár lehettek is jók, de a várt feszült szócsatáktól, manipulációktól vették el az időt. Aztán az első évad végén alelnökké választott (ennyi spoilert az első évadról meg kell engednetek) Frank elkocogott párjával az éjszakába, és amikor a második elején kifulladva hazatérnek, mintha egy másik dimenzióba léptek volna. Ezzel a rövid átmenettel mutatkozott meg egyébként, hogy mennyi szálat is kell Franknek kézben tartania, mert ahogy elkezdtem nézni, elsőre például zavaróan nem értettem semmit, kapkodtam a fejem, hogy ki a tök az a Rachel meg a Christina, és még gyorsan újranézve az előző évad utolsó részét is többször éreztem, tudnom kéne, hogy ezt vagy azt Frank mivel kötelezte le vagy tartja a markában, de ha lelőnek sem jut eszembe.

A legfontosabb változás, hogy végre Frank sakktáblája áttevődött a Fehér Ház irodáiba, de azért úgy, hogy még belógjon a Kongresszusba, és nem elégszik meg azzal sem, hogy szemmel tartsa az utódja kiválasztását, egymással szemben ki is használja ezt a két intézményt, hogy abból mindig ő jöjjön ki a legjobban, sok szerencsével. Ez az, amit mindig is a Kártyavár alapjának tartottam, amiért kevésnek találtam a feszült alkudozásokat és azok tétjét, mert hol van egy kezdő firkász meg egy alkesz képviselő (Corey Strollt, mindünk kedvenc Eph-jét akkor is ezzel a szenvedélybetegséggel találták meg... :hányás smiley:) szívatása ahhoz képest, hogy Frank egyszerre bábozik mondjuk az elnökkel, annak "titkos" üzleti tanácsadójával és a külügyminiszter-asszonnyal, és közben rájuk haragít egy komplett kínai delegációt?! Walker elnök esetében Frank amúgy is nevetségesnek tartja, hogy egy ilyen ingatag puhapöcs irányítsa a világ egyik szuperhatalmát. Van az a mondás, hogy "felfelé nyal, lefelé tapos", de mostanra Frank mindkét irányba csak tapos, miközben szemből mindenkit maximális egyetértéséről és támogatásáról biztosít, és hogy eközben olyan lapokat sem átall kijátszani, mint a teremőrség bevetése, az már az abszurdba hajlik, az egyéb színesítő körülményről (pl.: antrax) nem is beszélve. Sokszor jó, ahogy megvannak kis sztorik, mellékszálak, és ezeket mind idegőrlő gondossággal kell beleszőni a nagy tervbe, és néha a néző is csak találgatja, hogy "Na, ezzel vajon mi lehet Frank célja?"; ehhez a támpontokat a már jól ismert kiszólásokon, kikacsintásokon keresztül kapja a néző, néha csak egy lesajnáló pillantás formájában. Az is jó volt, hogy teljesült, amit hiányoltam, azaz most már nem csak a sors játszik Frank ellen, hanem igenis kemény ellenfele akadt az iparmágnás Raymond Tusk személyében, a konc pedig az elnök maga.

Hiába tudom, hogy Kevin Spacey Frank-alakítása és a politikai ármánykodás viszi a hátán a Kártyavárat, az én kedvencem továbbra is Claire. Sokszor érzem a "jelenlétében" a hidegrázós bizsergést, ahogy nyájaskodik, de négyszemközt vagy Franknek már nem kell megjátszania magát, és olyankor kiderül, talán még nagyobb szociopata, mint a becses férje. Robin Wrightnak mindehhez olyan apró gesztusai vannak, hogy csak lestem; volt például egy jelenet, ahol Claire "elgondolkodtató" híreket hall a tévében, és a felszínen csak annyi látszik, hogy sminkel, de ahogy megrezzen a kézfeje, látszik, hogy pattanásig feszültek az idegei. Az alelnök feleségeként természetesen sokkal több lehetősége van besegítenie Franknek, például hogy egy új frontot nyitva éket verjen Walker elnök és a felesége közé, a gyakoribb interjúkkal és befolyással viszont a nagyobb támadási felület is együtt jár, mert mondjuk a saját életének eddig titkolt részei is visszaköszönnek a bulvármagazinok címlapjairól, indítva egy igazán élvezetes tévéinterjúval. Ott látszik talán a legjobban, Claire is ismeri a manipuláció és a könyörtelenség minden csínját, és ahogy a riporter átlát Claire jól begyakorolt színjátékán a gyermekvállalás kérdéséről, kénytelen ellentámadásba lendülni, elkerülendő a további kényes kérdéseket.

Ezen felül a Kártyavár továbbra is az egyik legprofibban megvalósított sorozat. Általában megelégszem azzal, hogy a díszletek és a beállítások kellemesek a szemnek, és nem nagyon szoktam szóvá tenni mondjuk egy-egy jelenet kompozíciós összhangját, de ami itt van, amellett még én sem tudok elmenni szó nélkül. Ha már nekem feltűnik, hogy az adott beállítás micsoda mértani precizitással bír, az már valami, és ilyenből volt vagy egy tucat. A belsőépítészek meg eddig sem végeztek rossz munkát, de azért Zoé lepukkant lakásával nem kellett annyira grandiózusnak és alaposnak lenni, mint mondjuk az ülésterem képeinél. Mindennek a koronájaként volt egy olyan állati jó és korhű polgárháborús megemlékezés a 18. részben, hogy azt a sorozattól függetlenül is ajánlom!

Önmagukban a mellékszereplőkkel is meg voltam elégedve, legyenek akár a megmaradt régiek vagy az újak. Tetszett Lucas nyomozása az előző évad elvarratlan szálai után, főleg, ahogy ezt sokáig a "radar alatt" tudja tartani, még a "mély internetet" is megjárva egy hacker miatt. Tetszett a Frank utódjaként kinevezett Jacqueline, aki majdnem olyan gyakorlatias, mint Frank, és ha a módszereik különböznek is, az eredmény ritkán marad el. Egy kivétel van: Rachel minden perce időhúzás, az egész évad alatt csak talonban van, mint egy ász a kabát ujjába rejtve.

Amikor túl voltam az első öt részen, ujjongtam. Már fogalmaztam, milyen érzés, amikor egy sorozat ennyire egyben van nekem, amikor felváltva vagy éppen egyszerre vigyorgok és hitetlenkedek az egymásra halmozott apróságoktól, amikor annyira nem akarok egyetlen mondatot vagy képkockát sem kihagyni, hogy már menet közben többször visszatekerek jeleneteket, és még a pár apró logikai baki is észrevehetően, de nem feltűnően szolgálja a történet életben tartását. Arra készültem, hogy a kétségeim ellenére is örömmel írom a végére, "10/10". A politikai csatározásra vonatkozóan ez később is igaz volt, de onnantól a nevetségesnek ható ponyvásítás, amivel a középkorú női nézőket is a sorozat elé akarták ültetni, vagy éppen aminek a spontán sokkolás lehetett a célja, elvette az egésznek a zamatát, ahogy tette azt ugyanez a "hozzávaló" már az előző évadnál is. Ez rám legtöbbször csak "ponyv" nélkül hatott, de volt, ami zavaróan nevetséges lett, például ahogy a semmiből varázsoltak elő az írók egy-egy teljesen értelmetlen romantikus szálat. Külön röhejes volt Remy és Jackie egy ágyba kényszerítése, vagy hogy Rachellel is történjen valami a "depóban", kitaláltak hozzá egy pocsék szerelmi háromszöget. Azon meg a hitetlenkedéstől csak nevetni tudtam, hogy van szereplő, akinek a szexuális perverzióit előbb ismerjük meg, mint azt, hogy egyáltalán ki ő, és amikor -nyilván krónikus ötlethiányban- már-már a Római Birodalom arisztokráciájának orgiáit sikerült megidézni egy hármasszexszel... attól kész voltam.

Ez az egy hibája van a Kártyavárnak: valami vagy ilyen szinten próbál botránysorozat lenni, szoftpornóval és könnyes sztorikkal a címlapon, mint a Blikk, vagy krónikása lesz a fiktív Fehér Házban zajló deathmatchnek, amiben a magánélet csak mint drámai összetevő és politikai gyengeség jelenik meg. A kettő együtt nálam továbbra sem fér össze, de legalább az arány javult.

9/10
.


A hozzászólást Niwrok összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Ápr. 05, 2019 11:25 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

Niwrok írásai 1.0 - Page 29 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 1.0   Niwrok írásai 1.0 - Page 29 EmptySzer. Nov. 05, 2014 12:09 am

Niwrok írta:
.
Kártyavár / House of Cards S2

Ez az egy hibája van a Kártyavárnak: valami vagy ilyen szinten próbál botránysorozat lenni, szoftpornóval és könnyes sztorikkal a címlapon, mint a Blikk, vagy krónikása lesz a fiktív Fehér Házban zajló deathmatchnek, amiben a magánélet csak mint drámai összetevő és politikai gyengeség jelenik meg. A kettő együtt nálam továbbra sem fér össze, de legalább az arány javult.

9/10
.

taps taps taps

Ugye nem kel bizonygatnom, mennyire érdekelnek az ilyesmi politikai töltetű témák, filmek, sorozatok?? A Kártyavárat már akkor felírtam, mikor az első évadról írtál, úgyhogy idén sort kerítek majd mindkét évadra.

Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

Niwrok írásai 1.0 - Page 29 Empty
TémanyitásTárgy: Csillagok között / Interstellar   Niwrok írásai 1.0 - Page 29 EmptyHétf. Nov. 10, 2014 1:54 am

.
Csillagok között / Interstellar


Jelenleg úgy érzem magam, mint aki átment a filmbeli féreglyukon, és mintha egy galaxis lenne a fejemben, csak azokban nem csillagok és a bolygóik, hanem filmek keringenek. Filmek, amiket Nolan új műve megidéz, amik nekem kapaszkodók voltak ahhoz, amit Nolan mindig is csinált a filmjeiben, és főleg a "saját" filmjeiben: filozofál az emberek alapvető viselkedési mintáiról és azok hatásairól. Még az olyan filmjeiből sem tudta ezt kihagyni, mint a Dark Knight Rises, amiktől senki nem várt mást, mint látványos akciókat egy képregényvilágban, ő meg a gazdasági válság emberi hatásairól, az Occupy mozgalomról, általánosságban meg az emberi elkényelmesedésről elmélkedik benne, és az ő esetében még ezt is elnézték, legfeljebb szóltak neki, hogy azért csak írjon bele egy Batmant meg egy Macskanőt is, ha ráér, és a logikát is hanyagolja má' egy kicsit, nehogy akadálya legyen a film végi nyáltengernek.

Na, az Interstellar az a film, ahol semmi nem kötötte meg a kezét, hogy a benne kavargó gondolatokat a vászonra rendezze!

Ennek elsődleges eleme az lett, hogy mindabból, amit eddig az emberekről saját maga számára leképezett, alkotott egy jövőképet, és nem irigylem érte. Nekem sem könnyű a mindennapok eseményeiben a szakadék felé száguldó emberiséget tükröződni látni, de hogy éveken keresztül ezzel keljek és feküdjek, forgatókönyvet írjak belőle, vizuálisan felépítsem, majd a szemem előtt lássam megelevenedni... az egy "kicsit" talán még nehezebb. "A világ így ér véget; nem bummal, csak nyüszítéssel...", írta annak idején T.S. Eliott, és ezt mutatja be Nolan is, az emberiség lassú, kétségbe-esetten egyedül a reménybe kapaszkodó vegetatív haldoklását, ahol az automata pilótát, az életben tartó gépeket már csak egy "Hátha..." tartja működésben. Talán az Ember gyermeke óta nem éreztem ennyire erős, kifejező képeket, mondatokat arról, amit nekünk nem akar megmutatni -vagy talán ő maga meg nem mer elképzelni-, és egy poros asztallal, a kényszerű terítési szabályokkal, tinimessiásos filmeket idéző beosztásrenddel, a "békesség" kedvéért átírt történelemkönyvekkel meg olyan száraz tényadatokkal sokkol, mint a "hatmilliárd", bízva benne, hogy ennyi is elég ahhoz, hogy egy "egyszerű" kivonást el tudnak végezni a nézők, és mögé tudják képzeli a félelmeit. De akik esetleg nem, azoknak készségesen felvázolja Michael Caine segítségével, hogy a túlélési lehetőségeink kettő darabra redukálódtak, és ezek egyike sem az, hogy eljövend a második földi Éden. Viszont mindkettőben lényeges szerep jut egy kalandos, rejtélyekkel teli űrexpedíciónak.

De persze nem Nolan lenne, ha magát ezt a gondolatkísérletet ne táblázná ki útjelzőkkel. A film jelentős részét fordítja arra, hogy megértesse velünk, mi miért történik, miért úgy rakta össze az elemeket, ahogy, és ez éppúgy igaz az űrutazásra, mint a kvantumfizikára vagy éppen arra, hogy mi vezethet egy-egy ember döntéseihez szélsőséges, akár végzetes helyzetekben. Sokan talán negatívumként fogják fel ezt a fajta, túlságosan szájbarágósnak ható magyarázatözönt, de Nolantól az Eredet után nem is nagyon vártam mást, legalábbis meglepett volna, ha nem ezt kapom. Ahogy akkor is a folyamatos szabályismertetéssel élt, amikkel tulajdonképpen teljesen kiölte a spontaneitást és a szürrealitást az álmokból, és tette azokat gyakorlatilag egy logikai játékká, a végén a nagy kérdőjellel, hogy "Hol is van a kapitány?", most ugyanezt teszi. Játszik a gondolatokkal arról, hogy mit tesz egy ember, akinek hátra kéne hagynia a családját egy homályos, de jó cél érdekében, ami akár a szerettei túlélését is szolgálhatja, akár úgy is, hogy talán soha sem láthatja viszont a családtagjait, vagy hogyan hathat egy emberre, még ha nincs is családja, ha éveket, évtizedeket kell elszigetelten töltenie, egy olyan világban, ahol nincsenek emberi visszajelzések akár a cselekedetekről, akár az érzésekről, és kialakul egy kétségekkel teli érzelmi gát. De maga a keret sem elhanyagolható, így aztán lehet, hogy nem is baj, ha a néző előre tudja, hogy itt bizony a dimenzióelmélet, a harmadikon felüli dimenziók működése és a tömegvonzás mindenféle aspektusa is terítékre kerül a fizikusok, mérnökök közti eszmecserékben. Nem tudom, mennyi ebben a "sci", és mennyi a "fi", de az elegy a maga nolani módján nálam működött.

Spoiler:

Amiben Nolannak hatalmas tehetsége és gyakorlata van -mondjuk James Cameronhoz hasonlóan- az az, hogy az efféle keserű, száraz pirulákat "mézzel" kínálja, mert hát ez a témája sem túl csábító önmagában, és nem biztos, hogy csak azért beülnének rá a nézők. Öveges professzor is tudta, hogy nem egyenleteket meg grafikonokat kell a táblára írni, hanem megcsinálni a Heki kutyát, és azzal elmagyarázni a hullámfizikát. Nolan persze nagyobb fába vágta a fejszéjét, de az eszközei is bővebbek voltak, így aztán lehetősége volt nem csak egy évtizedeket és fényéveket magába ölelő drámát csinálni szétszakított családokról, hosszú időre egy térbe zárt emberekről, a pusztuló világról, meg űrpionírokról fordulatos kalandfilmet csinálni, amiből nem maradnak ki a földi és az űrbéli események párhuzamai, átkötései sem, hanem ahhoz is megvoltak a keretei, hogy komplett világokat teremtsen, idegen bolygókat képzeljen el, ahol a feltételek alkalmasak lehetnek az általunk ismert élet fennmaradására (még ha nem is az ideális földi körülmények szerint), és nem mellesleg káprázatos űrjelenetekkel szórakoztasson ezek között, amik részemről még a Gravitáció képeit is felülmúlták itt-ott. Nekem tisztán látszott, ahogy ebbe a filmbe beleadott és beleadhatott apait-anyait, és választhatott olyan kiváló színészeket, amilyeneket akart az aktuális vagy a leendő Oscar-díjasok közül (persze a megszokott "bútordarabjai" mellé), akik megbirkózhattak a többdimenziós karakterek megformálásával, és tudom, hogy itt sokan csak McConaugheyre, Cainre, Hathawayre, esetleg Chastainre gondolnak, de nekem például igen ütős volt Casey Affleck alakítása is abban a pár percében, Wes Bentley meg nekem amolyan titkos favorit, remélem, őt is felkapja még egyszer a "szél". A mi társaságunkban is volt olyan, aki kiemelte a Hans Zimmer komponálta zenéket, és bár én nem vagyok különösebben érzékeny a filmzenékre, az mindig egy jó jel, ha feltűnnek, és itt ez többször megtörtént; nálam ezt jelenti a "jó filmzene". Ami pedig egyszerre volt kicsit idegen a filmtől, de egyébként egy kis könnyebbséget is jelentett, az az időnkénti humor volt, ezek között is ugye a robotok, amiknek a kinézete, a mozgása és a szövege is frenetikus volt a 90%-os őszinteséggel meg a nem-is-tudom-hány-százalékos humorral...

Egy filozófiai és egy tényleges galaxissal a fejemben, Nolan életművének kvázi betetőzéseként, aminek az elemeitől és az összképüktől is nem egyszerűen mosolyogtam a gyönyörtől, hanem hangosan nevettem... ez nekem nem is lehet más, mint "tető". Nem azért, mert hibátlan, hanem mert nem a hibái érdekelnek.

100%


U.i.: Ezúton is elnézést, ha az írásom olyan érzetet kelt bárkiben is, hogy "elloptam" a gondolatait. Ez azért lehet, mert szándékosan nem olvastam egyikőtöket sem, senki kritikáját, véleményét a film megnézése előtt, ezt meg rögtön azután írtam ki magamból, ahogy hazaértem.

Ez azt is jelenti, hogy az írásaitokra való reagálásra -ami esetleg az írásomból magából nem olvasható ki, vagy amire külön lenne észrevételem- holnap délutánig kérek időt, csak mert azért szeretnék aludni egy pár órát... vagy amennyi sikerül egy galaxissal a fejemben Smile .
.


A hozzászólást Niwrok összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Ápr. 05, 2019 11:30 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
téglagyári megálló

téglagyári megálló


Hozzászólások száma : 116
Join date : 2012. Oct. 04.

Niwrok írásai 1.0 - Page 29 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 1.0   Niwrok írásai 1.0 - Page 29 EmptyHétf. Nov. 10, 2014 12:18 pm

Niwrok írta:
.
Csillagok között / Interstellar


Számomra a témában általam olvasott legjobb írás a Tiéd.
Nem sértő, nem szűklátókörű, nem tudálékos, nem akarja bebizonyítani azt, amiről látszik, hogy az írója sincs tisztában vele, nem traktál visszatérő szerzői fogyatékokkal, úgy tud objektív lenni, hogy közben mégis érdekes, egyéni látásmódot közvetít.

Szóval, gratula és kösz, nálam ez a címlapos! Smile
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

Niwrok írásai 1.0 - Page 29 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 1.0   Niwrok írásai 1.0 - Page 29 EmptyHétf. Nov. 10, 2014 1:04 pm

Niwrok írta:
.
Csillagok között / Interstellar

.

A taps részemről is kijár taps taps taps , remélem hamarosan egy többszereplős kibeszélővé alakul a téma. Ha kell, akár új topicban.
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

Niwrok írásai 1.0 - Page 29 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 1.0   Niwrok írásai 1.0 - Page 29 EmptyHétf. Nov. 10, 2014 6:26 pm

téglagyári megálló írta:

Csillagok között / Interstellar

Számomra a témában általam olvasott legjobb írás a Tiéd.
Nem sértő, nem szűklátókörű, nem tudálékos, nem akarja bebizonyítani azt, amiről látszik, hogy az írója sincs tisztában vele, nem traktál visszatérő szerzői fogyatékokkal, úgy tud objektív lenni, hogy közben mégis érdekes, egyéni látásmódot közvetít.

Szóval, gratula és kösz, nálam ez a címlapos! Smile


Köszönöm... de túlzónak érzem a szavaid Wink .
.
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom





Niwrok írásai 1.0 - Page 29 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 1.0   Niwrok írásai 1.0 - Page 29 Empty

Vissza az elejére Go down
 
Niwrok írásai 1.0
Vissza az elejére 
29 / 66 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1 ... 16 ... 28, 29, 30 ... 47 ... 66  Next
 Similar topics
-
» Niwrok írásai 2.0
» Niwrok írásai 3.0
» R2-D2 írásai 4.0
» R2-D2 írásai 2.0
» Remo írásai

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Filmfórum :: Filmek, sorozatok világa :: Kritikák, filmes gondolatok-
Ugrás: