Filmfórum
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.


Kritikák, gondolatok a filmek világából
 
KezdőlapGalleryLegutóbbi képekKeresésRegisztrációBelépés

 

 R2-D2 írásai 1.0

Go down 
+7
tchabee
Joe Cornelius Hallenbeck
Mr. White
Weide
Niwrok
Remo
R2-D2
11 posters
Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 6, 7, 8 ... 37 ... 67  Next
SzerzőÜzenet
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 1.0 - Page 7 Empty
TémanyitásTárgy: Utolsó műszak   R2-D2 írásai 1.0 - Page 7 EmptyKedd Május 14, 2013 6:27 pm

.
R2-D2 írásai 1.0 - Page 7 TdgrY6g




Utolsó műszak




No, a szavazósdi első húszából ezzel megvan tizenkilenc, a huszadikra meg úgysem vagyok kíváncsi… Nagyjából alá is írom a többiek értékítéletét, mert az Utolsó műszak valóban jól sikerült mozi lett, ugyanakkor ahhoz, hogy ehhez a felismeréshez eljussunk, embert próbáló módon keresztül kell vergődnünk magunkat az első negyed órán.

Iszonyat. Ami ebben a részben van, az az idegbeteg kamerarángatózás, az olyan szinten befolyásolja a filmnézés élményét, hogy majdnem abbahagytam. Amúgy is a tököm tele van már ezekkel a kézikamerás filmekkel, a valóság álérzetét keltő áldokumentarista jelleggel, e filmben pedig - a District 9-hez hasonlóan -, az egészet még megcsavarták a normál filmes, a biztonsági- és rendőrautó-kamerás, valamint az éjjellátó felvételekkel. A nagy kavalkád messze nem sikerül azonban olyan jól, mint Neill Blomkamp művében, ráadásul valami elmebeteg rendezői koncepció miatt az első negyed óra némely felvétele erős émelygést és borzasztó hendikepet okoz…

A mozi dicséretére válik, hogy nem hagytam abba. Érdekelt a történet, bírom a két főszereplőt is, így hát maradtam. Szerencsére valami megmagyarázhatatlan okból a kamerarángatózás abbamarad, egy idő után már csak a különböző nézőpontok váltakozásai lehetnek icipicit zavaróak. Ahogy azonban a sztori kibontakozik, s belemerülünk a két zsaru és L.A. mindennapjaiba, úgy felejtődik el a kezdeti bosszúság. Jól felépített, hiteles és drámai eseménysor, a feszültség és a család aránya pont megfelelő, a becsempészett humor pedig igazi fűszere az egész mozinak. A rendőrpáros ráadásul nem a megszokott klisén alapul, nem a milliószor látott ellentétekre épülő, vagy öreg-fiatal összeállítást látjuk, hanem – életszerűen – egy baráti viszonyt, két fiatal srácot, akik életüket is áldoznák egymásért. A történet ugyanakkor éveken át ível(het), úgyhogy amit itt látunk, az tulajdonképp az „unalmas” rendőrmunka esszenciája is egyben. Jake Gyllenhaal és Michael Pena pedig eddig is kedvenceim voltak, de ha eddig nem lettek volna, e film alapján immár biztos azok lennének. Tökéletes volt az alakításuk is, az összhang is kettejük közt, így ez a partner-dolog kifejezetten jól állt nekik. Hol van már a srác a Donnie Darkoból…

A filmre vitt akciók szokványosak lehetnek USA-ban, laikus nézőnek teljesen hihető az egész. Ha valakit érdekel a szakma, érdekel a rendőri lét, annak valóban hordozhat némi propagandajelleget a mozi, ám kétlem, hogy mezei halandók ez után a film után tolonganának az L.A.P.D. felvételi irodáján. Ahhoz elég kegyetlen és néha brutális lett a film. Meg hát ugye milyen toborzófilm az, ami úgy ér véget, mint ez???? Itt van egyébként egy icipici negatív érzésem és értetlenkedésem a filmmel, pontosabban annak címválasztásával kapcsolatban… ugyanis jócskán vett el a finálé élvezetéből, a katarzis nagyságából.

A város, a háttér, a kiegészítő figurák, az egész légkör nagyon eltalált. Összességében pedig – pláne így, egy héttel a megtekintés után – az émelyítő kamera sem tudja elhomályosítani az érzést, hogy az Utolsó műszak egy remek mozi. Nem az év mozija, de simán polcra való.




.


A hozzászólást R2-D2 összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Okt. 20, 2018 2:00 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 1.0 - Page 7 Empty
TémanyitásTárgy: Alkonyat – Hajnalhasadás Pt. II   R2-D2 írásai 1.0 - Page 7 EmptyKedd Május 14, 2013 6:28 pm

.
R2-D2 írásai 1.0 - Page 7 0jizrzj




Alkonyat – Hajnalhasadás Pt. II




A világszintű fikázás közepette merész dolog azt állítani, hogy a saga ötödik filmje kifejezetten jó lett, én mégis megteszem. Toronymagasan a történet legjobbja, de még kilépve a vegavámpírok világából is simán megállja a helyét a nagy filmes kavalkádban. Kár, hogy mire az alkotók idáig eljutottak, a normál filmnézők rég lekoptak, s nem látják majd ezt a meglepően jó szórakoztató fantasyfilmet…

Ahogy a Pt I végén már kezdett mocorogni valami, az a Pt II végére szinte robbanásszerű élménnyé fokozódott. Talán csak az első tíz perc, a kis házas jelenetek voltak kínosak, de még ezek is messze jobbak voltak, mint a korábbi filmek jelenetei. A kulcs Bellában van, illetve a vámpír-létben. Kérem szépen, kifejezetten jól áll neki, jól áll az egész filmnek: a korábbi teszefosza, gyámoltalan lánygyerekből egy öntudatos, erős vámpírcsaj lett, ezzel egycsapásra minden korábban idegesítő tulajdonságát elhagyta. A „melyiket válasszam” dilemma nem kísért már, mint ahogy a tűzforró farkas- és a jéghideg vámpírkölök idegesítő, véget nem érő vitája is a múlté. Ezzel a szövetséggel, Bella átalakulásával, no meg Renesméével új szintre emelkedett a film, nagyon tetszett, ahogy az „újszülött” szemszögéből látjuk a világot, a felfokozott érzékelés bemutatása nagyszerű lett. Alapnak egész jó indulás, pedig a lényeg még hátravolt…

A lényeg, a vámpírvilág. Talán pont azért tetszett az egész, mert iszonyat megidézi az X-men filmeket, vagy talán a karakterek sokszínűsége (néhány vámpír telitalálat) miatt, nem tudom. Működik és kész. Ahogy az egész összefogás alakul a Volturikkal szemben, ahogy jönnek be az új figurák a képbe, az nekem nagyon bejött. Jacob és falkája totál háttérbe szorul, a lényeg most a vámpírvilágon, annak sokszínűségén van. Végre nem vega mindenki, a két román srác nagyon jó, s jók a történelem eseményeihez való poénos kapcsok is. El is mosolyodtam, mikor újfent a polgárháborút emlegették – az Abraham Lincolnos film után kicsit más jelentése volt. Egyszerűen – szokatlan módon – a mozi minden perce hordozott élményt: vagy érzelmet, vagy értelmet, vagy poént. Működött minden, s már alig várta az ember, hogy megmaradjon a hó…

Ugyanis legzseniálisabb még mindig hátra volt: a csata a hófedte mezőn. Kérem szépen, az qrva jó lett. Régóta szidják sok helyen a saga CGI-farkasait, nos ennek már akkor sem adtam igazat, de most aztán végképp nem, az utómunkák egy iszonyat jó grafikájú, monumentális csatát eredményeztek, ahol hullnak a vámpírok meg a farkasok… Tátott szájjal bámultam a moziban, sosem gondoltam volna, hogy ennyi figurát képesek lehetünk egy ilyen stílusú moziban elveszteni – és ez valahol számomra baromira megkomolyította az egész filmet. Úgy éreztem, az Alkonyat végre felnőtt lett, a drámai vonal felerősödésével kilépett abból a sablonból, amibe korábban saját magát kényszerítette bele. A bugyinedvesítő love story végre mélységet kapott, s a szerelem idilli érzését sötétség árnyékolja be. A legnagyobb ötlet még azonban még mindig hátra volt, egy olyan jelenet, amitől sokat látott filmrajongó létemre elégedetten csettintettem. Még akkor is, ha ezzel tulajdonképp minden visszaállt a normál kerékvágásba, s a sötétség árnyának illúziója egy pillanat alatt szertefoszlott.

A film képi világa néhol lenyűgöző – de ez már korábban sem volt másképp. A két színész srác nagyjából ugyanazt a szintet hozza, mint eddig, Kristen ugyanakkor láthatóan lubickol a vámpírlétben. A sok mellékszereplő jobbnál-jobb figurákat hozott be a képbe, s az állandó stáb sem okozott csalódást. Különösen Martin Sheen tetszett Aroként, láthatólag nagyon élvezte a hatalmát.  Érezni, hogy kiforrott, összeszedett az egész, a záróepizód egy tényleg jó kis mozi lett. Ha ilyen minőségű lett volna már az első rész, a 2010-es évek egyik legjobb franchise-a lehetett volna. De sajna az előzmények döcögő, tinilányoknak írt sztorijai miatt máshogy alakult az élet – mindenesetre a Hajnalhasadás második részére egy szavunk sem lehet.



.


A hozzászólást R2-D2 összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Okt. 20, 2018 2:01 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

R2-D2 írásai 1.0 - Page 7 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 1.0   R2-D2 írásai 1.0 - Page 7 EmptyKedd Május 14, 2013 9:39 pm

Az Utolsó műszaknál összepacsizhatunk, nagyjából ugyanezt írtam én is Smile...

Az utolsó Alkonyatot pedig csak a te korábbi ajánlásodra néztem meg, és készséggel elhiszem, hogy a sorozat legjobb része (csak az elsőt és az utolsót láttam), de nekem így sem tetszett.

.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 1.0 - Page 7 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 1.0   R2-D2 írásai 1.0 - Page 7 EmptyKedd Május 14, 2013 9:43 pm

Niwrok írta:
Az Utolsó műszaknál összepacsizhatunk, nagyjából ugyanezt írtam én is Smile...

Az utolsó Alkonyatot pedig csak a te korábbi ajánlásodra néztem meg, és készséggel elhiszem, hogy a sorozat legjobb része (csak az elsőt és az utolsót láttam), de nekem így sem tetszett.

.

Nehéz is volt az Utolsó műszakról írni, pontosabban máshogy írni ugynazt. Smile

A többi Alkonyatot simán kihagyhatod...

Én valahogy elvagyok velük, de ez az utolsó rész viszont egy totál más szint a többihez képest. A csavar mindenesetre nálam nagyot ütött.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 1.0 - Page 7 Empty
TémanyitásTárgy: Breaking bad S2   R2-D2 írásai 1.0 - Page 7 EmptyKedd Május 21, 2013 9:43 pm

.
R2-D2 írásai 1.0 - Page 7 KfvZrBB




Totál szívás S2




Komolyan mondom, én ennyire szélsőséges sorozatot még nem láttam. Végletek közt mozog az egész, mint egy jól felhúzott ingaóra: zseniálisnál zseniálisabb események között olyan szinten dögunalmas részek, hogy alig lehet pörgetés nélkül nézni… az első rész 7 epizódja után ráadásul most 13 van, aminek egy része számomra felesleges volt.

Pedig a második évadoknál már nagyjából tudja is az ember, mire számíthat. Ismeri a szereplőket, nagyjából az is megvan, hogy kihez húz a szíve, s nagyjából azt is tudja, kitől mire számíthat. Ebből kifolyólag az évad indítása, az első három rész maga a tökély. Az első kettő plusz egy rész Tucoval, az idegbeteg mexikói drogdílerrel bármelyik sorozat csúcspontja lehetne. A tolószékes öreg, az események kiszámíthatatlansága, maga Tuco karaktere milliónyi élvezetet rejt, amit bármelyik sorozatjunkie értékelhet. Sajna a parádés kezdés után erős visszaesés jön, a következő pár epizód többnyire szenvedés. Pontosabban az epizódok kiváló pillanatai mellett nagyon sok üresjárat van…

És ezt sajnos nem oldják föl az újonnan behozott karakterek sem. Saul, az ördög ügyvédje, illetve Jane, a tetkós csaj, illetve Gus, a gyorséttermes kétségkívül remek figura, sőt az idő előrehaladtával megkérdőjelezhetetlenül létfontosságú karakterek, de Walt és Skyler viszonya minden tartalékot felemészt. Annyira béna ez a hazudozósdi, annyira irritáló ez a családi cukormáz, annyira idegesítő és hiteltelen Walt titkolózása, hogy néha bizony az idegeimre ment. Egyszerűen vártam már, hogy robbanjon ki a nagy balhé, derüljön ki már családon belül is, mit csinál apuka, mert ez kezd rétestészta jelleget ölteni. Az meg, hogy valami félmegoldást odadobtak nekünk koncnak a végére, nem igazán győzött meg. Ugyanakkor azt is értem és érzem, hogy a drogos vonal mellé egyenrangúvá felhozott – s egyben a háttérbe szorított rákos vonal  mellé– családi vonal drámaiságára próbáltak rámenni. Próbálták azt az életszerű helyzetet modellezni, hogy ha egy családban gond van, ki, meddig huny szemet a másik hazugsága felett, ki meddig tart ki. A szándékot értékelem, de jelen esetben sokat elvett a fő szál élvezhetőségéből – Walt drogbirodalmának kiépüléséből és összeomlásából…

Ugyanakkor üde színfoltként még ekkor is vannak egészen megdöbbentő alakok és részek. Gondolok itt mindenekelőtt a drogos párra, akikhez elmegy Jesse, de a hely sem piskóta, ahonnan Jesse-t össze kell szedni. Ezek a képek egyszerűen brutálisak, kőkemény narkós epizódok, az érem sötét oldala. Nagyon élesen és jól szembeállítva a másik oldal csillogásával – Walt üzletével. Az üzlettel, ami a sorozat végére válik igazán keménnyé és naggyá Gus bevonásával, valamint az egyik legsokkolóbb jelenettel, amit eddig e sorozat produkált Jesse albérletében. Ott, akkor, olyan „aztaqrva” érzésem volt… Kíváncsi vagyok, ez az esemény majd a későbbiekben mennyiben fogja a két főszereplő viszonyát befolyásolni.

A legvégét viszont nem igazán értem, mint ahogy az ehhez kötődő több epizódban, főcím előtti képsorokat sem. Na de majd a harmadik évadból megértem. Mert hogy folytatni kell, az tuti.




.


A hozzászólást R2-D2 összesen 3 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Okt. 20, 2018 2:06 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 1.0 - Page 7 Empty
TémanyitásTárgy: Élelmiszeripar Rt   R2-D2 írásai 1.0 - Page 7 EmptyKedd Május 21, 2013 9:44 pm

.
R2-D2 írásai 1.0 - Page 7 BKtrVu7



Élelmiszeripar Rt



Közel egy éve jutottam hozzá, s félig-meddig „szakmabeliként” kicsit szégyellem is magam, hogy még csak most néztem meg. Arra is emlékszem, hogy anno Niwrok írt róla, de nem találtam meg ajánlóját…

Nos, itt kellene lennie a megdöbbenésnek, meg a csodálkozásnak, meg a felháborodásnak. Legalábbis a készítők szándéka szerint. Ugyanis olyan dolgokat tárnak elénk, amik elég keménynek tűnnek: kukoricával etetett, ettől halálos fertőzést hordozó szarvasmarhákat, ablak nélküli csarnokban hét hét alatt hizlalt, gyakorlatilag mozgásképtelen csirkéket, végtelen kukoricamezőket, amik terménye gyakorlatilag az élelmiszeripar új Jolly Jokere. Egy anya harcát az állammal szemben, aki elvesztette fiát egy ételfertőzésben, s temérdek dagadt amerikait (már megint). A filmnek alapjaiban kellene, hogy megrázza az élelmiszeripart, a gyorséttermi vendéglátást – egyáltalán az élelmezés egészségügyet, no meg az átlag jenki gondolkodását. Lehet – bár kétlem, hogy ez így is volt, azonban én itthon nem érzek semmit, s tegnap este óta tűnődök rajta, miért is…

Arra a következtetésre jutottam, hogy részben mert USA túl messze van. Nálunk ennyire durván és ennyire ipari módon nem megy a termelés – egyszerű gazdasági okok miatt: nincsenek ilyen mértékű felvásárlók illetve nincsenek ilyen mértékű tenyészetek sem. Sőt, gyakorlatilag semmi tenyészet nincs, majdnem minden import. Másrészt a hazai élelmiszerbiztonság köröket ver az amerikaira, a NASA által kifejlesztett és a hazai vendéglátóiparra ráerőltetett HACCP kizárja azt a tömeges E.choli fertőzést, ami kint végigsöpört. Harmadrészt pedig egyszerűen - a halott kisfiú esetét leszámítva – túlságosan érzelemmentesre sikeredett a film, kövezzetek meg, de nekem hiányzott belőle Michael Moore hatásvadászata. Negyedszer végül – s talán ez a legfontosabb- ezekről én már külön-külön hallottam korábban.

Laikusnak ugyanakkor az Élelmiszeripar Rt (Zrt vagy Nyrt?   ) ütős és sokkoló lehet, laikust meglepheti az iparosított mezőgazdaság és állattenyésztés. Néhány embernek talán felnyitja a szemét is - csak nehogy vegásak legyenek, mert az legalább akkora baromság, mint a másik véglet -, de igazán áttörést egyetlen egy dokumentumfilm nem hozott eddig soha, semmiben.

Mert a pénz az úr.

70%



.


A hozzászólást R2-D2 összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Okt. 20, 2018 2:03 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

R2-D2 írásai 1.0 - Page 7 Empty
TémanyitásTárgy: Élelmiszeripar Rt   R2-D2 írásai 1.0 - Page 7 EmptyKedd Május 21, 2013 10:31 pm

R2-D2 írta:


Élelmiszeripar Rt

Arra is emlékszem, hogy anno Niwrok írt róla, de nem találtam meg ajánlóját…


Túl sok emlékeznivaló nem is volt rá. Úgy emlékszem, hogy külön ajánlót nem írtam, csak egy kis összefoglalót az év végi listába. Ezt:
"5. Food Inc. (2008)
Mindezt a sok komolytalankodást zárja ez a film, ami garantáltan megfekszi minden nézőjének a gyomrát. A listában szereplő "Vigyázat, ehető!" mellett ez a dokumentumfilm is azt feszegeti, hogy mi mindennel próbálnak minket manapság megetetni. Régi mondás, hogy a törvényekről és a kolbászról nem szabad tudni, hogyan készült, itt meg mindkettőből lehet ízelítőt kapni; az iparosodott élelmiszergyártás megteszi kapcsolódási pontnak. Ez ugyan nem újkeletű (az élelmiszerek manipulálása régi szokás), de mostanra jutott el ez a dolog oda, hogy több köze van az ételünknek a vegyiparhoz, mint az anyaföldhöz. Mindennapi kizsákmányolás, egyenesen a hűtőből."

Európa tényleg nem tart még ott, mint az USA, nincsenek olyan hatalmas marhatelepek és ekkora tömeggyártás, amit képzetlen mexikóiak végeznek éhbérért... de azért a GMO-rész, ahol egy szabadon terjedő növény génállománya egy cég szellemi terméke lehet, az szerintem elég "izgi" volt. Meg aztán HAPCI ide vagy oda, azért csak sikerült itt egy német E.coli hisztit lezavarni úgy két éve. Szóval az USÁban csak annyival van több ilyen ügy szerintem, amennyivel nagyobb:(.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 1.0 - Page 7 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 1.0   R2-D2 írásai 1.0 - Page 7 EmptyKedd Május 21, 2013 10:39 pm

Niwrok írta:


Európa tényleg nem tart még ott, mint az USA, nincsenek olyan hatalmas marhatelepek és ekkora tömeggyártás, amit képzetlen mexikóiak végeznek éhbérért... de azért a GMO-rész, ahol egy szabadon terjedő növény génállománya egy cég szellemi terméke lehet, az szerintem elég "izgi" volt. Meg aztán HAPCI ide vagy oda, azért csak sikerült itt egy német E.coli hisztit lezavarni úgy két éve. Szóval az USÁban csak annyival van több ilyen ügy szerintem, amennyivel nagyobb Sad

Na ja, Európa kicsit más tészta, a hazai viszonyok messze jobbak annál... Európában gyakorlatilag nincs HACCP, legalábbis nem úgy, ahogy nálunk van. De a film szerint USA-ban még annyi sincs...

Milyen dolog az, hogy a gyártók kilobbizták, hogy nem lehet őket bezárni??? Ha hirtelen a hazai ÁllatEÜ szabályozást bevezetnék kint, szerintem lázadás lenne. Smile

Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 1.0 - Page 7 Empty
TémanyitásTárgy: The walking dead S3   R2-D2 írásai 1.0 - Page 7 EmptyHétf. Május 27, 2013 1:27 am

.
R2-D2 írásai 1.0 - Page 7 BsfW7nH



The Walking Dead S3



Aztaqrva…

Tömören és velősen ez fejezi ki legjobban a harmadik évadhoz való viszonyomat. Egyúttal ez azt is jelenti, hogy a személyes sorozat-toplistám állandóan változó harmadik helyén jelenleg a Walking Dead tanyázik. Az első és a második helyezett pozíciója örökösnek tűnik, a 24 és az Odaát személyében, de a dobogó harmadik foka állandóan változik, épp, melyik sorozat képes elvarázsolni. Hát most a Sétáló Halottak tette meg…

Brutális. Brutálisan jó volt. Ahol a második évadot abbahagyták, onnan folytatták: váratlanabbnál váratlanabb halálesetek, igazi emberi drámák váltakoznak a posztapokaliptikus környezetben kószáló zombikkal. Iszonyat hangulatos az egész, kiegészülve olyan karakterekkel, amikről minden film/sorozat álmodhatna…

Kezdjük az elején: a második évad végén ugyebár előtűnt egy csuklyás alak, aki két levágott kezű és állkapcsú élőhalottat vezetett láncon, s remekül bánt a szamuráj karddal, ő lesz Michonne, az egyik új figura. Rick és csapata pedig egy biztonságosnak tűnő helyet látott a távolban: igen, ide jutunk ebben az évadban, egy börtönbe. Ahogy oda bejutnak, az szokásosan zseniális, nem kevésbé, amik majd benn történnek. Engem az előzetes infók kicsi megvezettek, azt hittem, a börtönben fognak majd a területért hadakozni a másik új főszereplővel, de aztán máshogy alakult a történet… Előnyére. Előkerül egy tipikus amerikai kisváros, aminek idilli képe, a Kormányzó nyájas mosolya mögött meghúzódó őrület és titok különleges varázst adott azoknak az eseményeknek is, amik nem Rick és csapata körül forogtak. Michonne bekerülése ebbe a képbe remek csavar volt – egyébként is az ő „kitalálásáért” csillagos ötös jár az alkotóknak. Aztán ahogy haladnak előre az események, ahogy a két dudás egy csárdában törvényszerűsége alapján elkerülhetetlenné váljon a konfliktus, úgy válik egyre feszültebbé, izgalmasabbá az egész: és itt már réges rég nem a zombikkal való harcról van szó.

E tekintetben a Walking Dead szépen kinőtte magát. Újból az emberi kapcsolatok, barátság, bajtársiasság, szeretet, hűség fokmérője lett az évad - a másodikhoz hasonló drámai fordulatokkal. A kis csapat belső vitái jól modellezik a társadalmat, a közösség zárkózottsága pedig néha megdöbbentő. Ugyanakkor mi nem is tudjuk elképzeli, milyen lehetne egy olyan világ, amiben zombik milliói kószálnak az utcákon, nincs villany, víz, élelem, stb… Az életben maradás napi küzdelem, s mi mindent meg kell tenni érte… ez volt számomra a harmadik évad fő mondandója. Hol a határ, hol maradsz még ember abban az őrült világban??? Rick és a Kormányzó rivalizálása pedig magában hordozta azokat a lehetőségeket, amikben nap, mint nap lehet bizonyítani. Eszméletlen jó lett az egész, minden régi karakter zseniális, mint ahogy az újak is. A díszlet, a háttér, a hangulat meg egyszerűen fenomenális, a múltkori évad farmos, kicsit pozitív képet sugalló háttere helyett most egy lepusztult börtönben vagyunk – ami bizony remekül érzékelteti a világ pusztulását, s rátesz egy lapáttal az évad hangulatára.

Áradozhatnék még erről a 16 részről órákat, de nem teszem. Hibátlan az egész, ha nagyítóval keresek, akkor talán három apróságot össze tudok szedni, ami kicsit zavart: az egyik Andrea naivsága, aztán Rick látomásai, no meg a Judith szál mellőzése (spoilermentesen csak így tudom megfogalmazni). De ezek is inkább csak apró fejcsóválást eredményeztek, mint valós bosszúságot, fátylat rájuk..

Nem is kérdés, hogy várom a negyedik évadot.


95 %



.


A hozzászólást R2-D2 összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Okt. 22, 2018 3:28 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 1.0 - Page 7 Empty
TémanyitásTárgy: Odaát S8   R2-D2 írásai 1.0 - Page 7 EmptyKedd Jún. 04, 2013 2:39 pm

.
R2-D2 írásai 1.0 - Page 7 F9fLpTb




Odaát S8




A szitu ilyenkor mindig hasonló: egy sorozat nyolcadik évadja már sosem az új rajongóknak szól, inkább a törzsközönségnek – ezáltal viszont egy ilyen írás célja sem kell feltétlenül, hogy kedvcsináló legyen. Aki már idáig eljut, egyáltalán hogy egy sorozat nyolcadik évadját megnézi, az nagyjából úgyis tudja, mire számíthat, az újak meg vélhetően nem ezzel kezdik…

Nos, nincs ez másképp a Winchester fivérek nyolcadik kalandjával sem. A hetedik évad végén ugyebár megismerhettük a Purgatóriumot belülről – ebből kifolyólag merő értetlenkedéssel néztem a nyitó epizódot az egy évvel később címszó alatt. Furcsa volt, hogy a levegőben lóg a történet, s bizony furcsa volt a SupNat-tól eddig idegen flaschbackek áradata is. Aztán ahogy mentünk előre, úgy világosodott meg minden, úgy nyertek értelmet Sam és Dean gondolatai, reakciói, tettei. Okosan vannak adagolva az információmorzsák az eltelt egy évről, jól vannak belefűzve egy-egy epizód gondolatiságába. A Purgatórium bemutatása, az ott lévő lények sokaságával nagyon tetszett - ugyanakkor az is tény, hogy a flaschbackek egy idő után viszont már lassítják az eseményeket, jómagam kimondottan örültem neki, mire az évad felére lezárultak a visszaemlékezések. Na, gondoltam, most jön a java, jön az igazi, feledhetetlen SupNat feeling, egy újabb brutális szál, egy újabb természetfeletti ellenséggel…

Lószart. Az írók felvettek még egy szálat a tábla mellé, amit azonban totál kiaknázatlanul hagytak. Az Egyetemesekről van szó: az ezt behozó epizód Abaddonnal és a Winchester nagypapával zseniális lett (időutazás, rulez!), azonban úgy, ahogy van, félbe is szakad. A fiúk új főhadiszállása kihasználatlan, ráadásul kissé hiteltelen is önmagával a létével – a következő, Gólemes epizód meg csak kavar egyet az ürességen. Azt gondoltam, az Egyetemesek misztikumára épül majd az új szál, hogy ebből mennyi mindent ki fognak hozni - erre vissza a kemencéhez és a táblához. Szerencsére a pokolkutyás résztől élénk fordulat áll be a történetvezetésben, a próbatételek végre felvesznek egy ívet, s néhány kitérőt leszámítva nyílegyenesen rohanunk a végzet felé… a végzet, pontosabban a végkifejlet felé, ami az utóbbi évadok legjobb végkifejlete lett. A 23 részes sorozat 19-ik epizódjánál még elképzelésem sem volt, hogy hogyan lesz ennek méltó fináléja, de aztán összekapták magukat az alkotók és egy kimondottan ütős zárást csináltak. Az már más kérdés, hogy a kialakult helyzetből mit fognak kihozni a kilencedik évadban... valamikor, a legvégén már csak Isten tehet ebben a káoszban rendet.

Azt is meg kell azonban jegyezzem, hogy azért nem teljesen értem, szerte a világon miért vannak annyira elájulva ettől az évadtól… Talán a Leviatános hetedik évadnál kicsit tényleg jobb, de ott legalább az elejétől lehetett tudni, mit is akarnak az írók. Itt bizony úgy éreztem, csak tapogatóznak a történettel, rengeteg időhúzás és töltelékepizód volt benn. Csupán csak a legvégére állt össze a kép, mintha csak a záró trilógiára tartalékoltak volna mindent. Nagy összességében – beleszámítva az elvakult rajongásomat is – tetszett az egész, de én nem vagyok tőle annyira elájulva, mint a nagy többség. És itt csupán a kohézió miatt: az egyes kitérők, „ügyek” szokás szerint zseniálisak - a Zeuszos és a nácis picit idegen volt, de jó -, a sorozat humora ismét csak frenetikus. Az is egyszerűen csodálatos, ahogy az alkotók, színészek ekkora tiszteletet és szeretetet fejeznek ki a filmes és zenei világgal kapcsolatban: a filmes utalások, idézetek, beszólások, a különféle ügynöknevek (Ripley ügynök és Hicks ügynök) számomra egyszerűen egy teljesen más szintre emelik az egész sorozatot. Valahova, oda a 24 mellé, a csúcs közelébe.


Még akkor is, ha ez csupán egy átlagosan jó Odaát évad volt. Jöhet a kilencedik.



85%


A hozzászólást R2-D2 összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Okt. 22, 2018 3:29 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 1.0 - Page 7 Empty
TémanyitásTárgy: Django elszabadul   R2-D2 írásai 1.0 - Page 7 EmptySzomb. Jún. 08, 2013 5:07 pm

.
R2-D2 írásai 1.0 - Page 7 EYjqp9L




Django elszabadul




„Na, jöjjenek be ebből a zergebaszó zimankóból és igyanak egy kávét!”

Ez az idézet jelzi talán legjobban, hogy a képzeletbeli nagy filmes palettán hova is helyezzük el Djangot: egy vérbeli Tarantino film, óriási dumával, zseniális figurákkal és színészekkel, s nem mellesleg újabb belépés a Mester többtermes multiplex mozijába, ezúttal a westernfilmes terembe.

Kíváncsi vagyok, lesz-e még kettő olyan film ebben az évben, ami elég erős lesz ahhoz, hogy a Djangot letaszítsa a top10 dobogójáról. Ahhoz képest, hogy lassan az év feléhez érünk, egyedül A lehetetlen férkőzött be elé, s bár még sok van hátra, de egyre inkább kételkedek benne. Még ha jobb, drámaibb, megrázóbb, látványosabb, izgalmasabb film biztosan lesz is, szórakoztatóbb tuti, hogy nem. Mert számomra a Django lényege az első perctől kezdve a széles mosolyra görbülő száj, a feledhetetlen szórakoztató moziélmény átélése, amiben tökéletes arányban keveredett a vér, humor, dráma, történeti tabló, zene, minden. Tarantinonak nem először sikeredett így egy olyan mixet létrehozni, amit akár évente képes újranézni az ember – hol a zenéje, hol a beszólásai, hol maga a film miatt. Írom ezt akkor is, hogy a másodszori, otthoni újranézéskor bizony veszített első hatásából, hisz az akkori fordulatok, váratlan események már ismertek voltak – de még így sem bírtam röhögés nélkül az egyik karakter kirobbanó fináléját…

Már a kezdet, Dr. Schulz belépője meghatározza az egész mozi hangulatát. Abban az öt percben kb. minden benne van, amire később is számíthatunk: a Django közel három órája gyakorlatilag a prológus kiterjesztése. Kiterjesztése térben, gyönyörű tájakkal és helyszínekkel, kiterjesztése zseniálisnál zseniálisabb figurákkal, valamint a pár percben felvillantott, láncon vezetett rabszolgavilág országos méretekre bővítésével. Ez egyéként - minden egyéb filmes érdeme mellett – a Django kivételes tulajdonsága: nagyon erős görbe tükröt tart Amerika múltjának egyik szégyenfoltja elé, szórakoztatóan drámai módon ítélkezik a rabszolgatartás sötét intézménye felett. Megkockáztatom, van olyan nemzedék már a földön, aki esetleg e moziból szerez mélyebb ismereteket ebből a korból – s talán ad elég inspirációt neki ahhoz, hogy máshol is utánajárjon, mi is volt valójában. Magyarán: ami nekem és néhány öreg motorosnak anno a Gyökerek volt, az most az ifjaknak akár a Django is lehet…

Schultz és Django road mozija bővelkedik remekbeszabott jelenetekkel, poénokkal, figurákkal. Don Johnson és kompániája, az egész lovas jelenet rekeszizom-dolgoztató képsor, talán a film egyik kisebb csúcspontja a második rész előtt. Mint minden hasonló alkotásnál, ahol A pontból igyekeznek B pontba jutni a szereplők, itt is érezhető némi pihenő, leülés, de Tranantinonak ezt is sikerül egy pici kis poén, gyönyörű tájak és némi dráma keverésével mozgalmassá tenni. A hosszú játékidő ellenére nem unalmas a film, mindig van benne kapaszkodó, ha másra nem, akkor épp a korra csodálkozhatunk rá: ahogy én innen meg tudom ítélni, a rendező kínosan ügyelt a hűségre..

Aztán Candylanddel – és az oda vezető úttal, a négerbunyó utántól – más szintre lép a mozi. Caprio, Samuel L. Jackson belépésével a már eddig sem piskóta univerzum alaposan kibővül, nagyszerű jelenetek egész sora következik. Hol a feszültség, hol a humor, hol pedig a vér dominál (a nagy lövöldözés Kill Billesen túl van spilázva), a fordulat meglepetése működött – még ha igazából nem volt benn sem a szituban, sem Schultz figurájában -, bármennyire véres következményei voltak, engem szórakoztatott. És itt még nem volt vége!!!! Django come backje, a dinamitos rész a felrobbanó ürgével az egész mozi legjobb poénja, mint ahogy a két nigger pengeváltása is. Bár ez inkább sima térdlövés volt, némi anyázó fennhanggal… A korona az egészen pedig a Trinity című zene, a mozi legjobb témája. Frenetikus finálé, minden tekintetben.

Ezek után nem igazán látok értelmét külön méltatni bármit/bárkit is. Rendezés, színészek, korrajz, díszlet, minden hibátlan. Talán mr. Waltz most nem brillírozik annyira, mint a Becstelenekben, de ez csupán azért van, mert a többiek felnőttek mellé. Jamie Fox tökéletes választás volt, Don Johnsont pedig nekem mindig élmény látni vásznon. Capriót bevallom, egyre jobban bírom, az öreg Mace Windura meg szinte rá sem lehet ismerni, mióta elhagyta az erő…




.


A hozzászólást R2-D2 összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Okt. 22, 2018 3:31 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 1.0 - Page 7 Empty
TémanyitásTárgy: Dredd   R2-D2 írásai 1.0 - Page 7 EmptyKedd Jún. 11, 2013 9:35 pm

.
R2-D2 írásai 1.0 - Page 7 Aw02j6A




Dredd




Ezzel a Dreddel pontosan úgy vagyok, mint a Total Recallal voltam. Az ős-filmről csak halvány emlékeim vannak, nem is birtoklom őket, soha nem is fogtak meg igazán, a feldolgozásaik viszont a maguk agyament módján képesek szórakoztatni, s néhány apró részlet miatt inkább a megvevős kategóriába csúsznak át…

A korábban hallott néhány negatív hang ellenére jómagam meglepően jól éreztem magam a filmen, ami messze túlteljesítette elvárásaimat. Önmagában már a másfél órás játékidő is bizonyos esetekben vonzó lehet, de a kezdő narráció és képsorok valahogy beszippantottak. A gigametropolisz látványa, az atom utáni jövő újabb víziója kimondottan tetszett, s kedvemet nem szegte a még pont időben abbahagyott autósüldözés sem. Úgy éreztem, eltalálták a hülyeségfaktor szintjét – ami aztán vonatkozik később az egész mozira is. A lezárt toronyház kimondottan jó helyszín, a mozi kellően véres és izgalmas, amikor arra van szükség. Valahogy el tudtam azt hinni, hogy Dredd képes mindarra, amit végigcsinál, valahogy el tudtam képzelni azt a világot, amit Ma-Ma kiépített. Nem is áll az annyira távol a valóságtól… Jók és látványosak az akciójelenetek, az egész mozi egy hatalmas zúzda, gondolkodást nem igénylő történettel és pofonegyszerű karakterekkel. Gondolom, az valahol a koncepció része, de én egy picit több személyességet vártam volna a figuráktól, egy kicsivel több hátteret – különösen igaz ez Dreddre, a címszereplőre…

Aki miatt egyébként ez lehetne akár egy Robotzsaru film is. Annyira gépies, annyira személytelen alakot csináltak belőle, hogy néha nem is tudtam, gép vagy ember. Azáltal pedig, hogy az a bili végig a fején van, ez az érzés csak erősödik a film végéig. Sikeresen távol tartották a főszereplőt a néző szívétől – nem igazán vagyok meggyőződve róla, hogy jó ez így: Karl Urban amúgy a szájával és az állkapcsával próbál életet lehelni a figurába - felemás sikerrel. Innentől ugyebár a második számú főhőst kell megkedvelni, az X professzor csapatába illő szőke csajt, Andersont (Olivia Thirlby) – nos, őt legalább meg lehet. Mármint kedvelni. Szimpatikus figura, egy rookie, kezdő, ennek minden buktatójával és sutaságával. Jól volt felépítve a karaktere is, nincs idegesítően útban, amikor kell, csinál kemény dolgokat is, szerencsére nem felesleges poénforrásnak tették bele – amúgy is, dicsérendő a filmtől, hogy nem bohóckodták el az egészet. Az ellenfél, a csaj, Ma-Ma figurája pedig egy szerűen kiváló. Az a tépett haj, az a sebhelyes arc, az a drogos tekintet – telitalálat. Lena Headeyre nehéz ráismerni a Trónok Harca hosszúhajú szőke királynéja után, de Sarah Connorként is más volt: alaposan átszabták az arcát erre a szerepre. Volt a figurájában valami megfoghatatlan kegyetlen, amitől elhittem, hogy ő a ház úrnője. Kínáltak egy alternatív, de számomra hihető jövőt, s ez tetszett.

Ami nem tetszett, de nagyon nem, azok a lassított felvételek. Értem céljukat, értem a drog képi megjelenítésének szándékát, de összességében feleslegesen hatásvadásznak és öncélúan művészieskedőnek tartom – ami egy pörgős akciófilmet inkább hátráltat, mint feldob. Jóval kevesebb elég lett volna belőle. Bár akkor meg a játékidő lenne még rövidebb 10 perccel. Azt mindazonáltal elfogadom, hogy a 3D zseniálisan nézhetett ki ezen jeleneteknél, de mivel az átlagember 2D-ben néz mozit, ilyenkor bizony a még oly különleges jelenet is átlagossá – ne adj isten feleslegessé – silányul. Ahogy itt is.

Ettől függetlenül számomra a pozitív csalódás ékes példája lett a Dredd... Smile




.


A hozzászólást R2-D2 összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Okt. 22, 2018 3:31 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 1.0 - Page 7 Empty
TémanyitásTárgy: The Clone Wars S5   R2-D2 írásai 1.0 - Page 7 EmptyPént. Jún. 21, 2013 11:18 am

.
R2-D2 írásai 1.0 - Page 7 TC3bjS0




The Clone Wars S5




Azt hiszem, aki megrögzött TCW rajongó, az most jobb, ha nem is olvas tovább. Ugyanis – bár próbálom kedvenc univerzumomat maximális tisztelettel kezelni – meg kell állapítsam, hogy a negyedik évad végén érzett csalódottság és kilátástalanság ebben a seasonban az egekig erősödött, s csupán az utolsó 5-6 rész volt az, ami kicsit helyrebillentette a mérleget…

Hol is kezdjem… Sok minden változott a S4 óta a külvilágban, Lucas ugyebár eladta a Disneynek gyermekét, a Disney pedig kívülről érthetetlen módon és okokból gyakorlatilag legyalulta az egész Univerzumot. Ennek a fűnyírónak esett áldozatul a TCW is – ami információnak más értéke van a sorozat végeztével, egyben nézve az egészet, mint anno, a TV-s bemutatókor lehetett. Azonban sajnos az is tény, hogy ha ez a színvonal maradt volna tovább a hatodik és hetedik évadban, akkor tényleg jobb, ha azok el sem készülnek… Szomorú ezt kijelenteni, borzasztóan sajnálom is az egészet, de úgy érzem, a kreativitásról gondolkodó emberkék voltak a nagy Disney-féle mészárlás első áldozatai… A beígért félig kész hatodik évad majdani bemutatása illetve a beharangozott Lázadók sorozat talán kecsegtet némi reménnyel, hogy a megtépázott nimbuszt visszaállítsák – én mindenestre az esélyt újból megadom neki.

Nos. Az S5 szerkezete tulajdonképp 5 quadrológiára van felfűzve. Ebből egyet megbontottak, de jól követhetően öt történetet mesél el a sorozat: az ötből három ugyanakkor nem más, mint időhúzás, a negyedik már önmagában is egy óriási kérdőjel a géplábú Sithtel, egyedül az Ashoka- szál, ami hiba nélküli. Sőt, az annyira zseniális, hogy az egész évadot áttolja a Világos Oldalra – de menjünk sorjában. Az Onderon bolygón játszódó polgárháború négy epizódja nem volt annyira pocsék, de már itt éreztem az ötlettelenséget és az időhúzást. Valahogy az egész nem is illett a nagy egészbe, még akkor sem, ha a beavatkozás erkölcsi kérdéseit feszegeti, meg akkor sem, ha már itt elültetik a Rendbe vetett kétségek magvait. Az egészet két részben el kellett volna intézni  - a töketlenkedő Jedik inkább negatív indulatokat váltottak ki belőlem, mint együttérzést. A következő négyes, a padawanokkal iszonyat jól indított, aztán ahogy Hondo képbe kerül – indokolatlan pálfordulattal – úgy zuhan a színvonal. Időhúzás detto, már szinte vártam, mikor lesz vége a nagy padawan kalandnak. Ashoka – az évad kulcsa - ugyanakkor egy percet sem került közelebb ahhoz a változáshoz, ami az egész S5 célja volt – s néha nem értettem a Jedi képesség hullámzó meglétét sem. Sokan mondják, hogy Hondo elvitte a hátán a szálat – nos, nekem egy rész is elég abból az aszott képű majomból, nem három…
A következő, kék főcímes szál volt a mélypont… A robotos történet kritikán aluli, borzasztó karakterekkel, bárgyú történettel és full időhúzással. Amikor a négy droid és parancsnokuk, a húsz centis seggdugasz egy epizódon keresztül próbál kijutni a sivatagból, a felénél felálltam a fotelből, s csak háttérként néztem. S mielőtt bárki megjegyezné: megtaláltam benn az utalást a THX-1138-ra, meg az Idő urai-érzést is, de nagyon gáznak éreztem. Az egész történetszálat... Ezek után a zabrak Sith és testvére kész felüdülés volt – a következő szál Mandalore-on izgalmas, látványos, pörgős lett. A baj az, hogy a piros fejűnek nem lett volna szabad léteznie sem, a börtönbe meg bejutni nehezebb, mint onnak kijutni. Az is kérdés, Obi miért nem érezte meg a Sithek fergeteges párharcát – de összességében a drámai vonal, no meg Palaptine akciója nagyon jó lett. Hogy aztán jöjjön Ashoka és az ő kálváriája, ami talán a sorozat legjobb négy része lett. Iszonyat tetszett és kiváló alapot ad a későbbiekre: akár a Rebelsre, akár a hatodik évad maradék epizódjaira. Így, ahogy vége lett – bár kicsit teátrális – zseniálisan van elvarrva az ifjú torguta szála, önmagában már ez pulsz egy csillag. A csillagok háborújában…

Csak bízni tudok benne, hogy az új sorozat majd elvisz még olyan bolygókra, mik vannak említve a SW tágabb világában, megnézném Koréliát, a Kuat rendszert, Koribbiant, a Mygetoot. Bővebben a Cato Nemoidiát, Russuant, Tythont… És csak bízni tudok benne, hogy az új sorozat lesz ilyen színvonalú, mint itt az utolsó négy rész, illetve hogy a töredék hatodik évad valami módon elérhető lesz. Mert még annyi minden nyitva van a coruscanti csatáig…

Továbbra is imádom a SW-ot, de pillanatnyilag nem bánom, hogy ennek vége.





.


A hozzászólást R2-D2 összesen 3 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Okt. 22, 2018 3:32 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 1.0 - Page 7 Empty
TémanyitásTárgy: Az utolsó mohikán   R2-D2 írásai 1.0 - Page 7 EmptyKedd Jún. 25, 2013 5:49 pm

.
R2-D2 írásai 1.0 - Page 7 BNofMGy




Az utolsó mohikán





A hozzám hasonló vén rókák gondolom, még emlékeznek gyerekkorukra, amikor is a mainál sokkal ingerszegényebb világban egy-egy könyv volt a kikapcsolódás kulcsa, egy-egy könyv volt a képzeletbeli utazás eszköze. S melyik fiúgyermek ne rajongott volna anno az indiános regényekért, Karl May illetve J.F. Cooper műveiért?? Más lett a világ, az emlék azonban máig megmaradt: a csodálatos kalandok a különféle regényhősökkel a rézbőrűek és sápadtarcúak között… és egyúttal ide kapcsolódik egy kis háttérinfó is a filmhez: Az utolsó mohikán J.F. Cooper ötkötetes könyvsorozatának második epizódjának megfilmesítése. Elég szabad értelmezésben ugyan, mert jócskán eltér annak cselekményétől, de a lényeget, a drámákat változatlanul hagyta. S az is elgondolkodtató, Hollywood miért nem lát(ott) fantáziát mind az öt könyv adaptálására – jó kis kaland lehetett volna…

Most, a frissen vásárolt BD-n újranézéskor gondolkodtam el rajta, tulajdonképp mennyi szállal is kötődöm én ehhez a filmhez… Kezdve a gyerekkorom olvasmányitól, Cooper regényeitől a rendező, Michael Mann és a főszereplő  Daniel Day- Lewisen keresztül a már-már betegesen imádott filmzenéig. E kapcsok külön-külön is eredményezhetnék azt, hogy Az utolsó mohikán kedvencem legyen, de így együtt – ráadásul egy nagyszerű moziban - törvényszerű a siker. Már az elején, a vadászatnál kilóra megvett a mozi, a zenével, a csodás képekkel, az indiánok mérhetetlen alázatával természet felé. Aztán ahogy jutunk előre a történetben – ami, meg kell mondjam, semmivel nem lett rosszabb a könyvénél – úgy éltem magam egyre jobban bele Sólyomszem, Unkasz és Csingacsguk útjába. Részben azért, mert végtelenül szimpatikus, szerethető karakterek, egy letűnt kor megtestesítői, részben a rekonstruált az észak-amerikai táj varázsa, s részben a nagyszerű, érzelemdús, és kalandos történet miatt. Látunk csapdát az erdőben, egy erőd ostromát, skalpolást, kézitusát indiánok között, kenus menekülést a folyón, valódi önfeláldozást és igazi drámát a végén. Mindezt egy totál hitelesnek tűnő korrajzzal, egy vérbeli INDIÁNOS filmben. Anno, gyerekkoromban teljesen hidegen hagyott az angol-francia kakaskodás a kanadai határon, ma már ezt is más szemmel nézi az ember…

Daniel Day-Lewis kiváló választás volt Sólyomszem szerepére, de az indiánok is zseniálisak: különösen a huron(sziú)Ravasz Róka, azaz Magua illetve a delavárok(mohikánok) vezetője, a legendás és gyerekkori példakép Csingacsguk. Érdekes, hogy olvasmányaimban jóval fiatalabbnak képzeltem, de belegondolva, hogy fia, Unkasz is kész felnőtt, ez így volt reális. Duncan és a Monro lányok is eltalált karakterek – a casting, akárki is csinálta, példás. Mint ahogy Michael Mann munkája is, az ő maximalizmusa szinte kézzel fogható a filmen. Mondom ezt akkor is, ha egy bődületes – ámbár mosolyogtató - hiba végül is bennmaradt a filmben: mikor Sólyomszem a végén rohan Maguáék után, az egyik sziklára támaszkodva a szikla „behorpad”, a ráterített szürke pokróc besüpped egy pillanatra…

Ha csontig elemezné az ember, biztos találna benn hibákat, mint minden filmben. Ha nem érint meg, ha nem érdekel az egész világ, biztos nem nyújt ekkora élményt, mint nekem nyújtott… Én azonban nem is vagyok képes keresni benn semmi rosszat, Az utolsó mohikán film általi rebootja akárhányadik nézéskor képes elvarázsolni. S itt kell megemlítenem az ehhez szervesen kapcsolódó zenét is: a filmtörténelem egyik legjobb soundtrackja, még akkor is, ha az alapmotívum és az abból kifejlesztett The Kiss című dal (az ébresztőhangom) egy kelta népdal feldolgozása. Borzongatóan gyönyörű…







.


A hozzászólást R2-D2 összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Okt. 22, 2018 3:33 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 1.0 - Page 7 Empty
TémanyitásTárgy: Hitchcock   R2-D2 írásai 1.0 - Page 7 EmptyKedd Jún. 25, 2013 5:50 pm

.
R2-D2 írásai 1.0 - Page 7 Ess9xge




Hitchcock



Nem tudom, egy ilyen életrajzi filmnek, ami csupán a címszereplő egy életszakaszát eleveníti fel, mennyire kell hűen követni a valóságot, mennyi lehet benn a művészi szabadságként aposztrofálható eltérés, de aki nem ismeri tényszerűen Hitchcock életrajzát, valamint a Psycho születésének körülményeit, annak ez a mozi kiváló szórakoztatást fog nyújtani. Jelesül nekem is, én a film közben tényként kezeltem, hogy ez így történt – s utánanézve kicsit a neten nem is járt messze a mozi a valóságtól…

Az utóbbi években az Akadémia szobrocskákkal díjazta a filmkészítésnek emléket állító műveket, hol megérdemelten, hol szerintem érdemtelenül. A Hitchcock tökéletesen beleillik ebbe a sorba, a fenti motivációt figyelembe véve és ismerve a konkurenciát, akár díjakat is érdemelne, ha másért nem is, legalább Anthony Hopkins játékáért. Ez a film ismét csak a MOZI intézményének állít emléket, azon belül is a filmtörténelem egyik kultikus alkotásának, a Psycho készítésének. Teszi ezt úgy, hogy e köré a téma köré szépen körbeépíti a rendező figuráját, annak magánéletét, illetve adott magánéleti válságát. Nekem – aki egyébként is rajong a filmkészítés kulisszatitkaiért - ugyanakkor ez kevésbé lett életrajzi film, inkább egy jól megkomponált werkfilm, egy játékfilmmé bővített dokumentumfilm, ami kiválóan mutatja a be az ’59-ben forradalmi eszközöket felvonultató horrorfilm születésének nehézségeit.

Nagyon tetszett az egész, a szereplőválogatás, a forgatások, a harc a stúdióval és a cenzúrával (hogy miért nem lehetett egy filmben WC-csésze, azt ma sem értem), Hitch és Alma utómunkái, valamint a mozis fogadtatás. Ha csupán ennyi lett volna az egész, már akkor is bejött volna, de a rendező házasságának icipici válsága, annak beemelése a sztoriba igazi mélységet adott a filmnek. Nem tudom, ez így volt-e, nem tudom, mit szólna ehhez a feleség és Hitch maga, de itt kiválóan működött: a bukás kérdésessége miatt kialakult stressz, az ebből eredő zaklatottság és idegeskedés, a valós és vélt sérelmek felerősítése nagyon jó lett. A kezdeti kifejezetten élvezetes poénos civakodásból elmérgesedő házastársi viszony korrekt filmes alap, erre ráépülve a forgatás a hab a tortán. A habos tortán a gyertya - de inkább a tűzijáték - pedig a két főszereplő színész, Helen Miller és Anthony Hopkins játéka…

Nekem különösen utóbbi tetszett, egyszerűen zseniálisan hozza azt a képet, ami az emberben Hitchcockról kialakult. A hatalmas pocak, a mozgás, a megjelenés, a végsőkig megidézett hanghordozás és szöveg szinte egyé teszi a színészt a karakterrel. Hopkins papa ezzel újabb tanúbizonyságát adta kivételes képességeinek – ha jól belegondolok, nem is tudnám mással elképzelni eme szerepet. Helen Miller nem kevésbé zseniális alakításában ugyanakkor feltárul a nő, Alma karaktere – hisz jól tudjuk, minden sikeres férfi mögött egy nő áll. Nos, itt most megtudhatjuk, ki is ez a nő, ki volt az, aki nélkül a Psycho nem lenne ott, ahol van, ki is volt az, aki iránytű volt a rendező életében. A sokat emlegetett kémia jól működött a két idősödő sztár között, s bár ez egyértelműen az ő filmjük, nem mehetünk el szó nélkül az Anthony Perkinst megidéző James D’Arcy illetve a Janet Leightet megidéző Scarlett Johansson mellett sem. Telitalálat mindkét szereplő.

Mint ahogy telitalálatok azok az okosan elrejtett és adagolt Hitchcockos mondatok, utalások, jellemek, amik közben elhangzanak a filmben. Gondolok itt a szőke nős mániára, a „master of suspense” bélyegre, stb… Mosolyogva éltem át ezeket a poénokat, érezve azt a maximális tiszteletet, ami szinte körbelengi az egész filmet.

Ja, és végre nem egy látványfilm. Smile




.


A hozzászólást R2-D2 összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Okt. 22, 2018 3:35 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom





R2-D2 írásai 1.0 - Page 7 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 1.0   R2-D2 írásai 1.0 - Page 7 Empty

Vissza az elejére Go down
 
R2-D2 írásai 1.0
Vissza az elejére 
7 / 67 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1 ... 6, 7, 8 ... 37 ... 67  Next
 Similar topics
-
» R2-D2 írásai 3.0
» R2-D2 írásai 4.0
» R2-D2 írásai 2.0
» Niwrok írásai 2.0
» Niwrok írásai 1.0

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Filmfórum :: Filmek, sorozatok világa :: Kritikák, filmes gondolatok-
Ugrás: