Filmfórum
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.


Kritikák, gondolatok a filmek világából
 
KezdőlapGalleryLegutóbbi képekKeresésRegisztrációBelépés

 

 R2-D2 írásai 1.0

Go down 
+7
tchabee
Joe Cornelius Hallenbeck
Mr. White
Weide
Niwrok
Remo
R2-D2
11 posters
Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 25 ... 47, 48, 49 ... 57 ... 67  Next
SzerzőÜzenet
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 1.0 - Page 48 Empty
TémanyitásTárgy: Csúnya, gonosz bácsik   R2-D2 írásai 1.0 - Page 48 EmptyKedd Szept. 02, 2014 4:12 pm

.
R2-D2 írásai 1.0 - Page 48 CBp6117



Csúnya, gonosz bácsik




Csúnya, gonosz Tarantino… el akarta hitetni velem, hogy ez a tavalyi év legjobb filmje… pedig nem az. Weide ajánlója e tekintetben legalább teljesen korrekt: az értékelése alapján ő sem igazán tudott mit kezdeni ezzel a filmmel - ahogy én sem. Ebben a moziban a stíluskeverés ugyanis számomra nem fűszerezést jelentette, sokkal inkább idióta megszakításokat hozott az amúgy sem mindig feszült történetbe.

A felütés, a kezdő képsorok még zseniálisak: két lány és egy fiú bújócskázik valahol Izraelben. A játék végén azonban az egyik lánynak csak a piros cipőjét találják meg – az csak később derül ki, hogy egy pedofil sorozatgyilkos áldozata lett. Ez a pár perc engem kegyetlenül berántott a moziba: ahogyan ez fényképezve van, amilyen zene van alatta, ezáltal amilyen feelinget képes generálni, az egyszerűen zseniális. Nagyon kevés ennyire hangulatos és sejtelmes indítást láttam eddig – ha csak a megjelenítési technikát nézzük, kétségkívül van valami Tarantino értékítéletében. A kezdeti lendület aztán egy ideig tovább is tart, meglehetősen bizarr képsorok egy rendőrségi privát kihallgatásról – ám itt már egészen picit fejbe kólinthat minket a logika hiánya. Egyrészt egész film alatt nem derül ki, hogy mi alapján gondolták szegény Dror-ról, az ártatlan képű tanárról (Rotem Keinan), hogy ő lenne a pedofil gyilkos (csak folyamatosan ütik, mint szódás a lovát), másrészt meg a titkos videó készítője is mi úton-módon került pont úgy, pont abba a csarnokba. Oké, ez még kidumálható: no de a félholtra vert faszi vélt bűnössége meglehetősen légből kapott. S ezt később sem oldja fel a film, szerencsétlent végig nyüstölik anélkül, hogy bármit is meg tudnánk arról, miért is ő a kiválasztott.

Mert a mozi nagyrészt arról szól, hogy Drorból egy erdei faház alagsorában különféle kínzásokkal próbálják kiszedni, hova is tette a legutóbb megölt levágott kislány fejét (ami egyébként nyilvánvaló, egy jelenetben leviszi a szemetet - oda). Ez azért fontos információ az áldozat apja számára, mert állítólag a fej nélkül eltemetett test nem igazán jó ómen az olajfák árnyékában – így a feldühödött apuka motivációja tiszta lesz és világos: csupán itt is az a baj, hogy ő aztán végképp mi alapján választotta azt a szerencsétlent kínzása tárgyául... Gidi, a bosszúszomjas apa (Tzahi Grad), és Micki, a felfüggesztett rendőr (Lior Ashkenazi) közös akciója több váratlan fordulaton keresztül egy véres végkifejletbe eszkalálódik – hogy utána fej vakargatva nézzünk a képernyőre: ez most mi is akar lenni? A kínzás (körömleszedés, ujjtörés, miegymás) ugyanis teljesen ad-hoc módon néha meg van szakítva telefonálással, családi perpatvarral, tortasütéssel. Lehet, hogy mindez másnak humorként, fekete humorként jött le, de nálam egyáltalán nem működött: mielőtt a szunyókálós érdektelen párbeszédekből egész jó kis feszültség alakulhatna ki, mindig elbasszák a hangulatot valami idiótasággal. Számomra ebben a moziban az égvilágon semmi vicces nem volt, a komor hangulatot, ami ehhez a komor, pedofil témához kiválóan passzolt totál hazavágta az idiotizmus. Gyakorlatilag ugyanaz a bajom ezzel is, mint annyi más sorstársával:  a többfajta stílus keveredésének elegye nem sikerült hatásosra, sokkal jobb lett volna, ha az egészet meghagyják egy pedofil bosszúfilmnek…

Mert azért csak ahhoz áll legközelebb. Ha a sok felesleges „fekete humor”nak szánt baromságot lehámozom róla, egy jó kis thrillert találok, ahol is az utolsó utáni percekig nem tudni, hogy az a szerencsétlen most tényleg sorozatgyilkos, vagy nem (e tekintetben a legutolsó kameramozgást teljesen feleslegesnek éreztem, jobb lett volna a nézőt úgy hagyni, a hogy végig érezte magát). A történet ugyan meglehetően egyszerű, sőt néha méretes ökörségek tarkítják (gondolok itt az arab lovasra meg a balettes csavarra), de mégis van egy megfelelő érzelmi töltete és íve. A kétség ráadásul simán eredményezheti azt, hogy inkább a megkínzott vélt pedofillal ülünk egy székben, mint a bolondokházába való apával és/vagy rendőrrel. E tekintetben kimondottan okosan játszik a nézőjével a mozi, a héber nyelv, a színészek karakterisztikája meg tényleg különlegesen autentikussá teszi a filmet. Ráadásul a nyitójelenet nem egyszeri alkalom: a film végig izgalmasan és gyönyörűen van fényképezve, a lassítások, a zene egészen szenzációsan támogatja meg a bosszútörténetet.

Kár, hogy ez a bosszú nem igazán van megalapozva érzelmileg, kár, hogy a bosszúhoz, az igazi kéjes gyönyörhöz kétségek között vergődünk. A bosszú szempontjából kár, hogy a megkínzott áldozattal érzünk egyet és a pokolba kívánjuk az apát. Thrillerként ez ugyanakkor mind előny lenne, viszont az érzelmi kötődés szálának elszakítása után csak jönnek szembe a klisé- és idiotizmus hegyek. Itt már megint mindenki elvált, mindenki a feleségével vitázik telefonon, a fináléban a zsaru meg nem hogy hívná az erősítést… áááá… De a legrosszabb és legértékelhetetlenebb az egészben azok a kizökkentő, cseppet sem humoros események, amik a kínzást színesítik, illetve megelőzik. A rendőrgyerek az asztalon számomra inkább irritáló volt, mint vicces… Tarantino – bármennyire is dicsérte e filmet – az ilyeneket sokkal jobban megoldja filmjeiben. Ami meg aztán legkevésbé jött át (pedig ez az egyetlen és logikus magyarázat a lovas arab szereplésére): az izraeli állam- és társadalomkritika. Ha nem olvasok utána, nekem eszembe sem jutott volna Micki szavait a saját rendszerének fricskájának értelmezni, csupán egy ecebóca komikumnak értékeltem. Így, belegondolva (különösen az utóbbi hónapok tükrében) valóban jó kis odamondogatás – de semmi több.

Végül is nem volt rossz. Izraeli mozit szerintem még úgysem láttam, a közepén található hullámvölgy ellenére bőven végig lehet nézni. Megfelelő arányú keverékben egészen kiváló szórakozás lett volna, így viszont még a Vadászat szintjét sem éri fel. Azt legalább nem próbálták elbohóckodni. A Pokoli leckét meg ne is említsük…



70%


.


A hozzászólást R2-D2 összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Dec. 18, 2018 12:46 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Weide

Weide


Hozzászólások száma : 747
Join date : 2013. Aug. 15.
Age : 33
Tartózkodási hely : Budapest

R2-D2 írásai 1.0 - Page 48 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 1.0   R2-D2 írásai 1.0 - Page 48 EmptyCsüt. Szept. 04, 2014 1:34 pm

R2-D2 írta:

Csúnya, gonosz bácsik

Örülök, hogy végül is sort kerítettél rá. Smile

R2-D2 írta:
A kínzás (körömleszedés, ujjtörés, miegymás) ugyanis teljesen ad-hoc módon néha meg van szakítva telefonálással, családi perpatvarral, tortasütéssel. Lehet, hogy mindez másnak humorként, fekete humorként jött le, de nálam egyáltalán nem működött

Én nem feltétlen erre gondoltam fekete humor gyanánt, hanem mikor megjelenik az apa és ugye megtudja, mi is folyik a pincében. Ilyenkor minden normális filmben adná magát a dolog, hogy megpróbálná lebeszélni a fiát, jó útra téríteni, stb. Itt meg, egy meglepő fordulatként simán beszáll a buliba. Ezek az apró, váratlan - és valljuk be, némileg vicces - húzások adták számomra a fűszerezését az amúgy korrekt sztorinak.

Amúgy egyetértek, egy viszonylag friss, újszerű, üdítő film volt ez a témáját és a műfaji mixelését illetően, de annál nem több, és bár grátiszként ott vannak a nagyon kifinomult operatőri megoldások, nem éreztem azóta se vágyat, hogy újranézzem. És ez valszeg így is fog maradni. A 7/10 azért még áll, egyszer érdemes leülni elé.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 1.0 - Page 48 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 1.0   R2-D2 írásai 1.0 - Page 48 EmptyCsüt. Szept. 04, 2014 1:45 pm

Weide írta:

Csúnya, gonosz bácsik

Itt meg, egy meglepő fordulatként simán beszáll a buliba. Ezek az apró, váratlan - és valljuk be, némileg vicces - húzások adták számomra a fűszerezését az amúgy korrekt sztorinak.


Nem tudom. Ha a fiam azt állítaná, hogy az unokámat ez a pedofil barom ölte meg, én is beszállnék a buliba. Szóval számomra ez nem volt annyira váratlan és vicces. A pénzfeldobás talán. Smile


A hozzászólást R2-D2 összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Dec. 18, 2018 12:47 am-kor.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 1.0 - Page 48 Empty
TémanyitásTárgy: A fülke   R2-D2 írásai 1.0 - Page 48 EmptyCsüt. Szept. 04, 2014 4:59 pm

.
R2-D2 írásai 1.0 - Page 48 55qniOm




A fülke




Arra már nem emlékszem pontosan, hogy ezzel a filmmel, vagy a Tigrisek földjén-nel lett egyik kedvenc színészem Colin Farell (vélhetően az előbb készült utóbbival), de az tény, hogy az A fülke óta rendszeresen figyelemmel követem szerepeit, s filmjei nagy részét láttam is. Nem minden szerepe és mozija volt ugyan jó, de azt hiszem, abban megegyezhetünk, hogy az A fülkében nyújtott alakításával méltán vívott ki elismerést, tiszteletet és hírnevet magának. Nem tudom, 12 évvel később érdemes-e ajánlani ezt a mozit, egyáltalán van-e olyan, aki még nem látta: a múlt évtized elejének egyik legmeghatározóbb filmélménye a maga 78 percével minden filmértő és filmszerető emberek számára ismert kellene, hogy legyen. No persze újra és újra vannak ifjak, akik számára a kincseket elő kell néha venni, lefújni róluk a port – úgyhogy eme rövidke írás inkább azoknak szól, akik most hallanak a korszak egyik telefonos filmjéről először (a másik a Mobil, amit hamarosan szintén előveszek).

A kétezres évek elején járunk. A fiatalok kedvéért ez az a korszak, amikor még nem mindenkinek volt mobilja, a mobilokból kis antennák lógtak ki, s nem akkorák voltak, mint manapság - sőt, okosak sem voltak. A városokban még álltak az úgynevezett telefonfülkék, amikből némi aprópénz bedobása mellett lehetett hívni a kívánt számot. Külön misét megér a film indítása, a digitalizált new yorki utca megjelenítése, a kameramozgások, az egész hangulat zseniális: az meg 14 év múlva megdöbbentő, hogy ma már antik és nosztalgikus. Ennyi idősen ennyi idővel utána érdemes elgondolkodni rajta, hogy jó lett-e, ami történt: a Fülke azonban egyáltalán nem azt a célt szolgálja, hogy ezen rágódjunk. Sőt: a maga idejében a Fülke egy üdítően friss társadalom és világképet varázsolt a vászonra, aminek létezése akkor még tele volt jóindulattal és reménnyel. Az emberi kapcsolatok megmaradásának reményével… No, ebben a világban sétál (rohan) az utcán egy  Stu Shepard (Colin Farell) nevű, jóképű, menedzsernek tűnő fazon. A folyamatos mobilozása, a lehetetlen helyzetek telefonon való megoldása rögtön szimpatikussá teszi, még akkor is, hogy ha az ember érzi, hogy az egész figura egy hatalmas kamugép, minden szava csak egy célt szolgál, önnön anyagi és szakmai előmenetelét.

Ez azért fontos, mert miután megcsörren egy utcai fülke, s ő felveszi a kagylót, már érzünk irányában valamit szimpátiát, így a következő hatvan perc lelki terrorját saját bőrünkön érzékelhetjük. Végig szenvedjük a titokzatos telefonáló összes fenyegetőzését, annak következményeit, szinte fogcsikorgatva ismerjük be azokat a dolgokat, amiket Stu beismer. Szinte belegondolunk, hogy mi lenne, ha mi kerülnék hasonló helyzetbe: ha felvennénk egy telefont, de letenni már nem tudjuk, mert egy őrült céloz ránk vagy valamely szerettünkre egy távcsöves puskából valamelyik közeli ablakból. Egy őrült, aki valami megmagyarázhatatlan okból minket választott ki, hogy a hiéna módjára feltűnő média előtt ismerjük be minden hibánkat. Egy őrült, aki zseniálisan manipulálva a szálakat és a környezetet szinte kikényszeríti, hogy lelövessük saját magunkat…

Zseniális. Az egész, úgy, ahogy van: a film valós időben játszódik (ld. még 24), tehát az események körülbelül ugyanannyi idő alatt történnek meg mint amennyi a film valós vetítési ideje is. A minimális játékidő (azért ennél rövidebb nagyjátékfilm kevés van) így majd minden perce feszült, először nézve a végkimenetel egyáltalán nem biztos, az utcarészlet a fülkével pedig valahol megidézi a szűk teres thrillerek legjobb pillanatait. A színészek parádéznak, mindenekelőtt természetesen Farell, de a zsarut játszó Forest Withaker a maga egyediségével is kiváló. Számomra a csúcs azonban egyértelműen a Hívó, Kiefer Sutherland. Most, 9 évadnyi 24 után egyszerűen megborzongtam, mikor meghallottam a hangját a telefonban – emlékszem, akkor ez annyira fel sem tűnt. Teljesen más élményt nyújtott az egész, így, hogy másik kedvencem volt a második számú (láthatatlan) főszereplő. A forgatókönyv hibátlan és hiteles, a dialógusok és azok indulati, érzelmi tartalmai nagyon jók: ahogyan pedig ezt Colin Farell eljátssza, az szenzációs. A rendező, Joel Schumacher ezzel akkor számomra maximálisan kiköszörülte a tekintélyén esett, Batman filmekáltal okozott csorbát, a mozi minden perce a legjobb Scumacher hagyományokat (Egyenesen át, Összeomlás) idézi.

Nem tudom, itthon mennyire venném komolyan a helyzetet (ha még lenne fülkés telefon). Vélhetően elküldeném a hívót az anyjába, aztán mennék utamra. Viszont kint, ahol minden bolond fegyvert tarthat, kinn más. Ezért is megdöbbentően jó film a Fülke: mindamellett, hogy egy ifjú színész zseniális összeomlását látjuk, mindamellett kórképet kapunk az akkori amerikai viszonyokról is (a film bemutatóját eredetileg 2002 őszére tervezték, ám a Beltway-orvlövésztámadások miatt 2003 áprilisára halasztották). Nagyszerű élmény volt 10 év után elővenni.




95%


.


A hozzászólást R2-D2 összesen 5 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Dec. 18, 2018 12:47 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

R2-D2 írásai 1.0 - Page 48 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 1.0   R2-D2 írásai 1.0 - Page 48 EmptyCsüt. Szept. 04, 2014 8:02 pm

R2-D2 írta:

A fülke

No persze újra és újra vannak ifjak, akik számára a kincseket elő kell néha venni, lefújni róluk a port – úgyhogy eme rövidke írás inkább azoknak szól, akik most hallanak a korszak egyik telefonos filmjéről először (a másik a Mobil, amit hamarosan szintén előveszek).

A minimális játékidő (azért ennél rövidebb nagyjátékfilm kevés van) így majd minden perce feszült, először nézve a végkimenetel egyáltalán nem biztos, az utcarészlet a fülkével pedig valahol megidézi a szűk teres thrillerek legjobb pillanatait.

...mindamellett kórképet kapunk az akkori amerikai viszonyokról is (a film bemutatóját eredetileg 2002 őszére tervezték, ám a Beltway-orvlövésztámadások miatt 2003 áprilisára halasztották). Nagyszerű élmény volt 10 év után elővenni.

95%


Meg persze vannak "öregek", akik az új filmek, új ingerek utáni hajszában sokszor elfelejtik, micsoda kincsek is vannak a DVD-ik hátsó sorában Smile .

A maga idejében az egyik kedvencem volt a Fülke, pont azért, amit írtál, hiszen az egész egy szűk térben játszódó pszichológiai párviadal (a film nagy része alatt Stuval vagyunk a fülkében), miközben egy terápia is, hiszen a telefonáló "csak" annyit "követel", hogy Stu minden ösztöne és képessége ellenére egyszer mondjon igazat.

A Fülke igazi peches film volt. 2000 végén, 2001 elején forgatták, de 9/11 miatt dobozba tették, hogy aztán újra halasztani kelljen a már betervezett bemutatót az orvlövész miatt.  

Jó lesz újra elővenni Smile ...
.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 1.0 - Page 48 Empty
TémanyitásTárgy: Demóna   R2-D2 írásai 1.0 - Page 48 EmptySzomb. Szept. 06, 2014 11:50 pm

.
R2-D2 írásai 1.0 - Page 48 MxPAbpl




Demóna




Bazzeg, vettél volna föl egy gyűszűt… vagy egy lánckesztyűt…  R2-D2 írásai 1.0 - Page 48 3603792908

 
Egyszer volt, hol nem volt, volt egy kislány, akinek Hellboy szarvai nőttek, tünde fülei, meg angyal szárnyai. Ez a kislány volt a mesebeli Mória őre, ahol ezúttal nem Balin és törpjei ástak túl mélyre, hanem mindenféle szerzetek dobálták sárdarabokkal egymást. Nagyhatalmú, ifjú tündér volt ő, úgy hívták, Maleficent – magyarul miért éppen Demóna, fogalmam sincs –, hatalmas szárnyaival sebesen szelte Mória egét, úgy, hogy még Jake Sulley sem követhette volna ikranján. Csodaországában aztán a kalapos helyett egy ember ember fiúval találkozik, akit akkor még egyáltalán nem zavar a lány meglehetősen fura kinézete, s rögtön egymásba is esnek. De a mesében sem mesés minden: mint minden tinit, őt is csalódás éri, a fiatal fiú egyszer csak öntudatra ébred és eltűnik – gondolom, kissé hagyományosabb formájú menyasszonyt szeretne magának…  Mikor aztán már a kislány felnőtt tündér lett, egyik nap országát megtámadja a gonosz emberkirály, de ő balrogarcú entekkel és mindenféle pandorai állatokkal Caspian hercegéhez hasonló módon, föld alól is támadva megvédi országát a betolakodóktól. Igen ám, de az a csalfa korábbi pasi a semmiből visszatérve, másodszor is elcsábítja a szarvakkal díszített tündér fejét, valódi szándéka azonban nem más, mint hogy álnok módon megölje Demónát a királyi trónért. A korábbi érzelmek és emlékek rátörő tengerében az ifjú ágytálcserélő csupán csak a szárnyait képes elvenni korábbi szerelmének - persze a tündér simán átalussza a szárnymetszést, hogy aztán mikor felébred, dühében sithté váljon. A Sötét Oldal eluralkodik rajta, bosszúból aztán jól meg is átkozza majd az expasi kislányát…

Mindezt azért írtam le, hogy érzékeltessem a klasszikus Disney mese és a nyakatekert feldolgozás közti különbséget, mindazt a rengeteg áthallást, koppintást, helyenként idiotizmust, ami a film első harmadának nézésekor felsejlik a nézőben. Azonban mivel már a Grimm mese sem az eredeti, a Disney feldolgozás (ha jól tudom, e film alapja) pedig végképp nem az, így a Demóna a maga érdekes és egyedi látásmódjával egészen különleges élmény lehetett volna. Az egész történet ugyanis ezúttal nem az Aurórának nevezett Csipkerózsika szemszögéből van feldolgozva, hanem a boszi, Demóna szemszögéből. Fura módon így nem is igazán érzi az ember annyira kifordítottnak és nyakatekertnek az eredeti mese átiratát, ugyanis e mellékszereplő történetéről, motivációiról eddig vajmi keveset tudtunk. Nem tudtuk, hogy a gonosz hajdanán egy kedves kislány volt, hogy miért tért át a másik oldalra és hogy onnan hogyan lehet visszajönni. A Demóna egy lány/nő története, aki a saját átkának foglya lesz, aki betegesen vigyáz rá, hogy a korábban bestiának nevezett kislány megérje azt a kort, mikor is meg kell böknie magát az orsóval. Arra azonban nem számíthatott a boszi, hogy maradt benne jó, hogy a kislány természetes szépsége és kedvessége megváltoztatja, kvázi anyja helyett anyja lesz. E szempontból az egész film egy kiváló jellemfejlődés egy idióta fejdíszt viselő tündérboszorkányról: mindenképp újszerű, üde nézőpont, amiben az igaz szerelem tényleg nem létezik, helyét pedig átveszi a tiszta szívből jövő szeretet.

Ez egy kegyetlen jó fantasy lehetett volna. Minden adott volt hozzá: egy aranyos, tanulságos kis történet, megfelelő érzelmi töltet a karakterek részéről, jó színészek remek castingban. Korrektül megcsinált látvány (különösen tündérvilág),a mozi darkossága, néha sötét és nyomasztó hangulata pedig plusz jó pont. Azonban miután befejeztem, egy hatalmas ürességet éreztem magamban, a kihagyott lehetőség bosszantóan üres érzését. A mozi olyannyira biztosra megy, hogy nagy részében a már ezerszer látott elemeket pakolja egymásra, ráadásul végtelenül középszerű és „egyedietlen” módon, néha nem is tudhatjuk, milyen másik filmben vagyunk. Gyűrűk urából az Avatarba, onnan az Alice Csodaországban-ba majd a Hófehér és a Vadászba ugrálunk. A finálé gigászi csatajelenete a varjúból lett sárkánnyal kétségkívül látványos, de funkciótlan, ráadásul közben el is mosolyodtam, miért is nem lehetett a láncok közül varjúként kiszabadulni… Mert manapság nem létezhet mozi végső leszámolás nélkül, így a Demona sem: az eredeti történet dupla gellert kapva a totál sablonos végkifejletbe torkollik. A 100 év álomból pedig egy fél nap lesz, a királyfire semmi szükség (nem is értem, miért passzírozták bele), a békés boldog szerelem helyett pedig egy szárnyas anyatigris uralja a vásznat…

Apropó: kétségtelenül telitalálat volt Angelina Jolie erre a szerepre, de ezzel az idióta fejdísszel teljesen életszerűtlen, hiteltelen és nevetséges lett. Önmagában már a szárny is kérdéses, de az csak még hagyján… A mozi többek által dícsért humorából pedig én nem sokat éltem át: a fő poénforrásnak szánt három tündér inkább tűnt három idegesítő buta szőke picsának, szerencsétlenkedéseik sem pici, sem nagy üzemmódban nem csaltak mosolyt az arcomra. Na, jó, néha talán egy picit. Hollywood újabb akciófantasyje a túlzott akciójával, sárkánnyal, ecebóca tündéreivel és szarvas címszereplőjével így számomra csak bizonyos mértékig lett szórakoztató.

Annak ellenére, hogy néha már értetlenkedve nézem Hollywood kissé beteges próbálkozásait a klasszikus mesék kiherélésére, s hogy igazándiból eddig egyetlen hasonló próbálkozásuk sem nyerte el maradéktalanul tetszésemet – nos, mindezek ellenére nem bántam meg, hogy láthattam a legújabb Csipkerózsika-feldolgozást. Jó indulattal több, mint egy egyestés kaland, de a következő nézéskor megkérem Demonát, szivarral a szájában fűrészelje le flexxel szarvait.



70%



.


A hozzászólást R2-D2 összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Dec. 18, 2018 12:49 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

R2-D2 írásai 1.0 - Page 48 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 1.0   R2-D2 írásai 1.0 - Page 48 EmptyVas. Szept. 07, 2014 8:41 am

R2-D2 írta:

Demóna

Hollywood újabb akciófantasyje a túlzott akciójával, sárkánnyal, ecebóca tündéreivel és szarvas címszereplőjével így számomra csak bizonyos mértékig lett szórakoztató.

70%


Próbáltam volna kicsit a védelmembe venni a Demónát, mert bizonyos indulatokat túlzónak találtam (a szarvak... persze, idétlen egy szarvas tündér, de még mindig jobb, mintha gonoszságában nőttek volna ki a fejéből, mert az eredeti figurának részei, ott kellett lenniük)... de aztán visszaolvasva a korábban írtakat, rá kellett jönnöm, hogy a lopkodás engem is ennyire zavart (továbbra sem hiszem el, hogy Jackson nem akasztott egy pert a nyakukba a Balrog miatt), legfeljebb a tündérek és a szarvak helyett a CGI esetlensége és az időnként gyenge színészi játék került a negatívumok közé.
.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 1.0 - Page 48 Empty
TémanyitásTárgy: A szökevény   R2-D2 írásai 1.0 - Page 48 EmptyHétf. Szept. 08, 2014 12:49 am

.
R2-D2 írásai 1.0 - Page 48 XCssfMq



A szökevény




Megmondom őszintén, valami okból soha nem volt igazán kedvencem ez a film. Jó, tetszett már 20 évvel ezelőtt is, mikor még először láttam, de már akkor is úgy éreztem, hogy nem nyújtott semmi eget verően kiemelkedőt, hogy inkább már akkor is csak beleszürkült a tömegbe – ráadásul azidőtájt meglehetősen erős filmek is voltak vetélytársai… a 90-es évek eleje, ugyebár. E tekintetben az újranézés izgalma azt a kérdést is magában hordozta, hogy az eltelt idő javított-e valamit a film megítélésén, egészen pontosan csináltak-e annyi szart mostanában, hogy az A szökevény netes kultstátusza igazolható lenne…

Nos, nem. Vagyishát nem egészen. Nálam nem. Továbbra is egy jó mozinak tartom, pont úgy, mint hajdanán, ráadásul ma már nosztalgikus érzések is keverednek a megítélésében, de önmagában bizony jócskán vannak hiányosságai. Ahogy néztem a történetet (jó pár dolgot totál elfelejtettem belőle), egyre gyakrabban húztam fel a szemöldökömet a kissé nagyvonalú sztori láttán. Nem tudtam hova tenni a néha megmosolyogtató ugrásokat, ad-hoc cselekményeket – aztán az extrákból minden világossá vált: a forgatókönyv gyakorlatilag menet közben íródott. Az átgondolatlanság és az improvizáció viszont nagyon keményen rányomta bélyegét a filmre, különösen annak elejére - már a korábban megírt 25 forgatókönyv is rossz ómen –, nos, ehhez képest viszont, amit mégis kihoztak belőle, ami végülis dobozba került, az meglepően tisztességes alkotás lett. Történetünk kezdetén dr. Richard Kimble (Harrison Ford) egy jó nevű érsebész, aki egy szmokingos parti utáni váratlan műtétből hazatérve véres küzdelembe keveredik egy betörővel otthonában. A félkezű betörő megöli a doki feleségét – majd az egész gyilkosságot rávarrják Kimble-re, s pikk-pakk halálra is ítélik. Itt meg is állhatunk egy pillanatra. Az, hogy az események Kimble visszaemlékezéseiből, álmaiból, flashbackként sejlenek fel, az kimondottan jó ötlet – bár az ártatlanság bizonytalanságát egyúttal messze űzik -, viszont úgy éreztem, az első negyed óra iszonyat össze van csapva. Oké, nincs igazándiból viszonyítási alap, mi mennyi idő alatt történt, meg hogy ki mit is tett Kimble megmentéséért, de számomra totál megalapozatlanul ítélték el. Halálra. Sem nyomozásra, sem a védekezésre, sem a bíróságra nem jut elég idő – ezek alapján az van, hogy valakire rámondják: te bűnös vagy és mész meghalni. Punk-tum. Értem én, hogy az egész film nem erre volt kihegyezve, hanem Kimble szökésére és menekülésére, és ha nem ítélik el, nincs film, de akkor is fura volt. Szimplán csináltak egy alaphelyzetet, hogy lehessen filmet forgatni: ennyi erővel indulhattunk volna a szökéssel is.

Az egyik börtönből a másikba történő átszállítás közben ugyanis jön egy vonatbaleset (ami még mindig ütős), Kimble pedig olajra lép. Pechére egy Gerard nevű rendőrbíró (Tommy Lee Jones) ered a nyomába, aki egy pitbull szívósságával veti magát prédája után. Kegyetlen jó karakter, igazi falkavezér, remek ellenpont  a tisztességes és ártatlan doktorral szemben. Az általa indított hajsza tenyérizzasztó hideg verítéke azonban viszonylag hamar leszárad a kezünkről, ugyanis hajmeresztő véletlenek és idégtépő fizikai blődségek tarkítják ezt a mozit – aminek viszont egyik erőssége pont a hitelesség lehetett vona, kellett volna lennie.  Kimbley útja meglehetősen nagyvonalú – még mindig nem tudom, hol is varta össze magát -, a mentős menekülés, majd abból a szorult helyzetből kijutás is már fura volt. No de aztán a gát… ehhh… Persze, hatásos és emlékezetes jelenet a két főszereplő első szemtől-szemben találkozása, no de onnan, úgy, kijutni… képtelenség. Túlélni képtelenség. Egy – a film által sugallt!! - átlagembernek túlélni képtelenség. Ezek után persze az ember már jóval visszafogotabban nézi Kimble hajmeresztő nyomozását: hogy nem tűnik fel senkinek sehol, hogy hogyan járkál annyira szabadon Chicagoban, hogyan előzi meg a zsarukat. Ezek után már nem zavar, hogy Kimble már-már Bourne-i képességekkel jut el a nagy összeesküvés leleplezéséig és a nagy fináléig.

Miután nem lehet az A szökevényt viszonyítani a később készült művekhez, ezért a Különvéleménnyel történő hasonlítás csak szimbolikus jellegű – de ettől még tény. Nekem még a nemrég látott Kóma is beugrott az orvosi vonal miatt – mindazonáltal az alkotók által említett, mintának felhozott Nyomorultak egyáltalán nem. Persze, valahol logikus Gerard és Javert összevetése, de az én agytekervényeim máshogy működnek, így eszembe nem jutott Jean Valjean és Richard Kimble közös sorsa. Tiszességesen összerakott mozi az A szökvény, ez tény, de sem a hét Oscar jelölését, sem Tommy Lee Oscarját nem igazán tudom hova tenni. Mint ahogy azt a hype-ot em, ami a 20 év folyamán kialakult a film kapcsán. Az állítólagos feszes, kiváló forgatókönyv tátong a lyukaktól (mivel nem is volt), a rendezésre, szervezésre pedig legjobb kritika az, mikor a film végén vasgerendával fejbecsapott karakter nem volt hajlandó meghalni – s a rendező életben is hagyta. WTF??

Viszont tök jó volt látni Harrison Fordot és Tommy Lee Jonest fiatalon, közös moziban.  Mára azért már mindkettőn meglátszanak az évek, itt még tök jól néztek ki. Aztán tök jó volt látni egy olyan akciófilmet, ami nincs telepakolva eszement lövöldözéssel – a vonatbalesetet leszámítva – robbanással, CGI-vel. Érdes, a korábbi akciómozik klasszikus verekedésekkel operáltak, kevésbé golyózáporral. Tök jó hangulata volt a chicagoi magasvasútas környéknek, néha még a Francia kapcsolatot is megidézték bennem. Tök jó volt egy apró szerepben Julianne Moore-t is látni (jó fiatalon), de valahol komikus  az ő nevével is reklámozni az egészet, hisz jó, ha kb. 5 percet szerepel benne. Tök jó volt azonosulni egy esendő akcióhőssel (imádom Ford játékát, grimaszait, mindent), márpedig e filmben tényleg mindent megtett, hogy esendő legyen. S végül tök jó volt, hogy ennél a mozinál is megtudtam, hogy készült, mert így teljesen más szemmel tudok rá nézni.

A werkfilmek nélkül értetlenkedve csóválnám a fejem a szellős forgatókönyvön, de így már tudom, mi miért van. Vagy miért nincs.


80%


.


A hozzászólást R2-D2 összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Dec. 18, 2018 12:50 am-kor.
Vissza az elejére Go down
téglagyári megálló

téglagyári megálló


Hozzászólások száma : 116
Join date : 2012. Oct. 04.

R2-D2 írásai 1.0 - Page 48 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 1.0   R2-D2 írásai 1.0 - Page 48 EmptyHétf. Szept. 08, 2014 5:27 pm

R2-D2 írta:

A fülke

Vélhetően elküldeném a hívót az anyjába,

No, ha Jack Bauer hívna, szerintem más lenne a helyzet. Smile
Vissza az elejére Go down
téglagyári megálló

téglagyári megálló


Hozzászólások száma : 116
Join date : 2012. Oct. 04.

R2-D2 írásai 1.0 - Page 48 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 1.0   R2-D2 írásai 1.0 - Page 48 EmptyHétf. Szept. 08, 2014 5:59 pm

R2-D2 írta:

A szökevény

80%


Magam is 20 éve láttam, akkor többször is a moziban, azóta viszont teljes egészében nem. Tékában beletekerve, meg egy-két tévésugárzásnál belekapcsolva és annyi.
Viszont az emlékeimben egy marha jó filmet őrzök, pontosabban a jó moziélményt. Ahogy szoktam, mindent úgy fogadtam el, ahogy tálalták, nem agyaltam, hagytam, hogy sodorjon a lendület.
Ford valóban jó ebben is, de számomra ez a film mindig is inkább Tommy Lee Jones parádézásaként jut eszembe. Ahogy tőmondatokban levezényli a hajszát, kordinálja a műveleteket, ahogy jelen van és uralja a jeleneteit, az nagyon rendben van. Nem véletlen és érdemtelen az érte kapott Oscar-díj, valamint a már kimondottan rá írt folytatás ötlete is (Életre-halálra). Utóbbi viszont egyrészt a főszereplőcsere miatt - Ford akkoriban (is) nagyobb név volt, mint Wesley Snipes - másrészt az ugyanarra a kaptafára írt újrának az újdonságtalansága miatt sem szakmailag, sem anyagilag nem közelítette meg a nagy elődöt.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 1.0 - Page 48 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 1.0   R2-D2 írásai 1.0 - Page 48 EmptyHétf. Szept. 08, 2014 9:15 pm

téglagyári megálló írta:


A fülke

No, ha Jack Bauer hívna, szerintem más lenne a helyzet. Smile


Az biztos.  egyetért


téglagyári megálló írta:


A szökevény

Viszont az emlékeimben egy marha jó filmet őrzök, pontosabban a jó moziélményt. Ahogy szoktam, mindent úgy fogadtam el, ahogy tálalták, nem agyaltam, hagytam, hogy sodorjon a lendület.  

Ahogy írtam, összességében nekem sincs vele bajom, csupán most már értek dolgokat, amiket a werkek nélkül nem egészen értenék.
Vissza az elejére Go down
Mr. White

Mr. White


Hozzászólások száma : 255
Join date : 2014. Jan. 25.
Age : 33
Tartózkodási hely : Budapest

R2-D2 írásai 1.0 - Page 48 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 1.0   R2-D2 írásai 1.0 - Page 48 EmptyHétf. Szept. 08, 2014 9:48 pm

R2-D2 írta:

A fülke


A kétezres évek elején járunk. A fiatalok kedvéért ez az a korszak, amikor még nem mindenkinek volt mobilja, a mobilokból kis antennák lógtak ki, s nem akkorák voltak, mint manapság - sőt, okosak sem voltak.

Remélem nem gondoltál rám és Weidére mert mi még tudjuk, hogy milyen is volt az a világ!

R2-D2 írta:
Nagyszerű élmény volt 10 év után elővenni..

Van még ilyen film amit régen láttál, de előtérbe került nálad mostanában? Mert ez az írás annyira meghozta a kedvemet, hogy újra nézem a filmet amelyre én nem 95%-ot hanem csak 8,5-9 pontot tudnék adni, de ez leginkább annak tudható be, hogy annyira jól van megírva, megrendezve stb.. a film, hogy néztem volna tovább is még ha ez alatt a rövid időn keresztül is elég feszültséget gerjesztett.
Pár napja elkezdtem újra nézni a 24  2. évadát és így meg aztán végképp kíváncsi vagyok a Fülke újrázására, hogy hallgathassam egyik kedvenc akció hősömet más szerepben.

És a Mobil arra is kíváncsi vagyok mármint a véleményedre! Nekem az kb(mert már én is rég láttam) 7-7,5 max 8 pont.

Minden egyes szavaddal egyet tudok érteni amivel a filmről írsz! Az írásod olyan  szokásos vagyis taps Az én emlékeim szerint is egy egész feszes filmről van szó. Az van, hogy most már kénytelen vagyok én is újra nézni mert ez tényleg valami eszméletlen film ami nem is tudom miért, de valamiért elfejtődött és van olyan sejtésem, hogy te jössz még ilyen "retro kritikával" és akkor nekem újabb jó film eszembe fog jutni. Joel Schumachernek meg kéne adni már egy-két jó forgatókönyvet mert egy kicsit eltűnt az öreg és biztos, hogy jó filmet tudna csinálni ha megkapja az esélyt rá. Colin Farrel-t én is jó színésznek tartom csak kár, hogy néha nem kapja meg a lehetőséget, hogy olyat játsszon amiben jó lehetne.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 1.0 - Page 48 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 1.0   R2-D2 írásai 1.0 - Page 48 EmptyHétf. Szept. 08, 2014 11:23 pm

Mr. White írta:

A fülke
Remélem nem gondoltál rám és Weidére mert mi még tudjuk, hogy milyen is volt az a világ!

Kinek nem inge, nem veszi magára... tongue tongue tongue

Mr. White írta:

Van még ilyen film amit régen láttál, de előtérbe került nálad mostanában?
... van olyan sejtésem, hogy te jössz még ilyen "retro kritikával" és akkor nekem újabb jó film eszembe fog jutni.

Van, bőven van. Sőt, túl sok is van... A teljesség igénye nélkül: Jófiú, Maraton életre-halálra, Óvakodj a törpétől, Száguldás a semmibe, Nyom nélkül, Amistad, Schindler listája... + a Mobil.

Idővel mindenre sor kerül. Smile

Mr. White írta:

Mert ez az írás annyira meghozta a kedvemet, hogy újra nézem a filmet...

Ez volt a cél, s örülök, hogy már kettőtöknek is kedvet csináltam hozzá! cheers
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 1.0 - Page 48 Empty
TémanyitásTárgy: Egy jobb világ   R2-D2 írásai 1.0 - Page 48 EmptyKedd Szept. 09, 2014 4:01 pm

.
R2-D2 írásai 1.0 - Page 48 TjkzFAJ



Egy jobb világ




Hogy mik vannak… s hogy erről miért csak évekkel később kell nekem értesülnöm… ehhh. A 2010-es év legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjasa olyannyira megdöbbentően hatásos és jó mozi, amilyennel csak nagyon ritkán találkozik az ember. Jó, az idén már többe is belefutottam, de ez csak a tudatos keresésnek köszönhető: a Nebraska, az Augusztus Oklahomában, a Nader és Simin, a Beszélnünk kell Kevinről, a Gagarin, az A 211-es cella, az Amíg alszol után ismét egy elementáris erejű, teljesen életszagú és hiteles drámát láttam egy furcsa barátságról és annak következményeiről. Márpedig ahogy elnézem, még bőven van is mit pótolni...

Valahol Afrikában. Anton, a svéd orvos az afrikai (menekült?) táborokat járja, betegeket és sérülteket gyógyít. Az egész ember egy merő jóindulat, az emberség két lábon járó mintaképe, tipikus, mániákusan jót tenni akaró orvos – a komplett nyitány erre a figurára van építve, így mellbevágó (a néző számára is) az a kegyetlenség, amivel találkozik. A titokzatos Nagy Ember, egy szélsőséges katonai vezető mániája ugyanis, hogy a környéken terhes nők hasát felvágja, megnézni a születendő baba nemét, sokszor épp a családtagok szeme láttára. Persze, a lányok nagy része meghal, de akik eljutnak Antonhoz, azoknak legalább van esélyük túlélni… a doki pedig sokszor vérben úszva mindent megtesz megmentésükért. Gyakorlatilag élete értelme Afrika – a Géppisztolyos prédikátor ugrott be róla -, s nem igazán törődik azzal, hogy közben otthon házassága is rámegy erre.

London. Christian, a 12 éves dán kisfiú épp anyja temetésén, a misén mond egy szívfacsaró búcsúszöveget. Hamar kiderül azonban, hogy az anya elvesztésének minden fájdalmát az apjára vetíti ki, így a közös dán nagyszülőkhöz költözésbe már eleve kódolva van a konfliktus. Tapasztalatból mondom, hogy ilyenkor célszerű egy zárt szobában alaposan kisírni magunkat, az indulatokat inkább könnyek formájában levezetni – mégis, a mozi első két harmadában az erőszak, ami Christian tetteiben megjelenik teljesen érthető, támogatható és megbocsájtható, mert a szeretett anya elvesztése utáni érzelemtúltengés képes felülírni a józan ész parancsait.

Dánia. Egy kisváros valahol a tengerpart mellett. Itt lakik Elias, Anton otthon hagyott nagyobbik fia, anyjával. A fiúnak a svéd-dán etnikai villongások mindennapos elszenvedéseként (no meg fogszabályzója miatt) napi szinten megaláztatásokat kell elviselnie az iskolát terrorizáló, nála jóval erősebb Sofustól. Ez többnyire szóbeli megaláztatást jelent, de a bicikligumi leengedés és némi fizikai erőszak is belefér. Ebbe az iskolába kezd el járni Christian is, aki a benne felgyűlt haragot Elias megvédésére használja – a két fiú pedig szoros barátságot köt. Christian dühe aztán majdnem felemészt mindent, a megdöbbenéssel kikövezett történet fordulatai és eseményei gyomorszorítóan kellemetlen élményként zuhannak ránk: mégis, a végére az alkotók elérik azt, hogy korántsem lesz annyira negatív érzésünk, mint az mondjuk a Kevinnel vagy a Vadászattal volt. Sokan pont ezért húzták le Susanne Bier filmjét, de szerintem pont ez kellett az Oscarhoz, pont ennyi pozitív kicsengés kellett ahhoz, hogy ne csak szimplán erős mozinak tartsuk az egy jobb világot, hanem egy qrva jó és újrázható filmnek is.

Zseniális. Egyszerűen annyi rétege van a filmnek, hogy egy írás keretein belül képtelenség mindennel foglalkozni. Tömérdek emberi jellemrajz és sors, amik külön-külön is mind minimum több rétegűek, tulajdonképp a legrosszabb tettek is tökéletesen megmagyarázhatók vagy racionálisan, vagy emocionálisan. Vegyük például a családját a munkájáért elhanyagoló orvos esetét: így, hogy afrikai betegeken segít, egy őrült hadúr vagdalkozását próbálja helyre hozni, lehet-e rá igazából haragudni??  Mikor hazajön és a humán megoldása csődöt mond: lehet-e rá haragudni, hogy nem ront neki a török fasznak a műhelyben?? A gyerekei előtt?? S lehet-e rá haragudni, hogy kvázi jóváhagy egy lincselést?? Aztán Christian. Szegény gyerek… lehet-e rá haragudni, hogy jól elveri az iskola legtaplóbb, nála jóval erősebb seggfejét?? Ennek a jelenetnek minden percét élveztem… aztán lehet-e rá haragudni, hogy bosszút akar állni a barátja apján elszenvedett sérelemért?? A fenéket… Érdekes egyébként, hogy nálam a film üzenete – az óva intés az erőszaktól – abszolút fordítva sült el: Christian teljes működését szívből támogattam, én nem láttam benne azt a GONOSZT, aminek titulálták őt. Csupán egy végletekig elkeseredett, apjára és a világra haragudó fiút, akivel simán együtt tudtam érezni.  

A két helyszín (Afrika és Dánia) önmagában megér egy misét. Mindkét hely társadalmi berendezkedése, politikai és erkölcsi viszonyai külön filmet érhetnének: Dániában a rasszizmus, a szomszéd ország gyűlölete mindazonáltal jobban megdöbbentettek, mint az afrikai polgárháború képei. A szülők pedig: nos, igazi sebészeti feltáró műtét korunk társadalmáról: mit tud tenni egy apa, akit a fia felelőssé tesz anyja elvesztéséért?? Mit tud tenni egy válófélben lévő pár, hogy elfogadják egymás életcélját? Hogy tudná bárki is megakadályozni a gyerekcsínyen túllépő agresszivitást, mit kell tennie a szülőnek, hogy jobban odafigyeljen a gyerekre?? Mind húsba vágó, borzongatóan aktuális napi témák ezek, amik megtapasztalásához még csak Dániáig sem kell menni: simán jelen vannak mindennapjainkban. Csak egy apró példa: a fiam osztályában volt egy kicsit sérült (érdekes) srác. No, ő, amit a többiektől kapott, az bőven bűncselekmény kategória – mégsem lett belőle semmi. A fiam osztálytársai már ötödiktől zsigerből gonoszok voltak, ezzel szemben Christian csak dühös az életre. Épp ezért egyáltalán nem tartom giccsesnek a finálét, épp ezért tekintek közel tökéletes filmként erre a mozira.

Ráadásul olyan, mint ha a Nat Geo-ra készült volna. Néha már-már zavaró volt az eszméletlen tájképek halmaz, legyen az akár az afrikai szavanna vagy a dán tengerpart. A repülő madarak harmadszori mutatása aztán végképp fura lett – ugyanakkor a beállítások, operatőri munka, kamerahasználat, vágás egyszerűen zseniális. Az iszonyat erős sztori mellé pihentetésképp néha komoly képi orgiát kapunk, a legjobb filmkészítési technikával. A zenére ez ugyanúgy igaz: az elején, mikor még nem történik semmi, talán a zene hatására is egyre növekedett bennem a feszültség – még meg is lepődtem magamon, hogy ilyet a horroroknál szoktam érezni. Bámulatos az összhang a képi világ a zene meg a történet között. A színészekről pedig szintén csak pozitív kontextusban lehet beszélni: a Christiant játszó srácról, William Jøhnk Nielsenről tuti, hogy még fogunk hallani. Érdekes, ha most visszagondolok, a srác rezzenéstelen arca, a szemeiből sugárzó gyűlölet leginkább a közepes Damienre emlékezteti, de mégsem éreztem őt alapból gonosznak.


De lehet csak azért, mert ezt én is majdnem mind megcsináltam volna.  hmmm



95%


.


A hozzászólást R2-D2 összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Dec. 18, 2018 12:52 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Weide

Weide


Hozzászólások száma : 747
Join date : 2013. Aug. 15.
Age : 33
Tartózkodási hely : Budapest

R2-D2 írásai 1.0 - Page 48 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 1.0   R2-D2 írásai 1.0 - Page 48 EmptyKedd Szept. 09, 2014 5:02 pm

R2-D2 írta:

Egy jobb világ

Hű, ez nagyon jónak tűnik, fel is írtam. A fenti listád után pedig különösen érdekel, bár az Amíg alszol, mint életszagú, hiteles dráma... hmmm
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom





R2-D2 írásai 1.0 - Page 48 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 1.0   R2-D2 írásai 1.0 - Page 48 Empty

Vissza az elejére Go down
 
R2-D2 írásai 1.0
Vissza az elejére 
48 / 67 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1 ... 25 ... 47, 48, 49 ... 57 ... 67  Next
 Similar topics
-
» R2-D2 írásai 3.0
» R2-D2 írásai 4.0
» R2-D2 írásai 2.0
» Niwrok írásai 2.0
» Niwrok írásai 1.0

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Filmfórum :: Filmek, sorozatok világa :: Kritikák, filmes gondolatok-
Ugrás: