Filmfórum
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.


Kritikák, gondolatok a filmek világából
 
KezdőlapGalleryLegutóbbi képekKeresésRegisztrációBelépés

 

 R2-D2 írásai 1.0

Go down 
+7
tchabee
Joe Cornelius Hallenbeck
Mr. White
Weide
Niwrok
Remo
R2-D2
11 posters
Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 7 ... 11, 12, 13 ... 39 ... 67  Next
SzerzőÜzenet
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 1.0 - Page 13 Empty
TémanyitásTárgy: Star Trek – Sötétségben   R2-D2 írásai 1.0 - Page 13 EmptyHétf. Okt. 21, 2013 8:30 pm

.
R2-D2 írásai 1.0 - Page 13 LqEPZXd




Star Trek – Sötétségben



A ST Univerzummal való ismeretségem meglehetősen újkeletű, és korántsem teljes: igazándiból a 2009-es mozi rántott mélyebbre benn - azóta megtörtént a 10 korábbi film újranézése is -, s bár erősen kétlem, hogy valaha is lesz időm megnézni a hatalmas kapcsolódó sorozatmennyiséget, úgy érzem, mégsem vagyok teljesen laikus a témában. Ezáltal a Sötétségbent sem tudtam üres fejjel és érzelmek nélkül figyelni, pláne azután, miután Harrison valódi énjére fény derül: nem tudtam elvonatkoztatni a korábbi mozitól, folyton az azzal történő kapcsolat járt a fejemben – ám ezúttal egy elégedett csettintés lett a hasonlítás vége. A Sötétségben úgy lett egy új ST franchise folytatása, hogy egyben egy kiváló ramake is, ami rebootolt egy régi történetszálat – immár másodszor az univerzum folyamán.

Ezt a fajta sci-fit imádom én igazán. Látványos, nagyszabású űrkalandot, jövőbeni világokkal, mozgalmas történettel: a film vigyen el új bolygókra, mutasson be új civilizációkat, új lényeket, tudjak rácsodálkozni mindazon kütyükre, technikai szerkezetekre, amik a feltételezett jövőt fogják színesíteni. Legyen az egész egy valódi fantáziavilág, ahol a tényszerűnek tűnő dolgok mellett semmi nem szabhat határt a végtelen képzelőerőnek. Nos, a Star Trek: Into the Darkness (továbbiakban ITD) mindezt már az első 5 percében nyújtani képes: akárcsak az előző epizód, ez a film is kilóra megvett már a nyitányával, a vörös planétán rohanó emberkék, a  vulkán semlegsítése zseniális filmkezdet. Ismét csak bele a közepébe, hogy aztán egy viszonylag nyugodtabb londoni rész közben újfent legyen időnk rácsodálkozi az alkotók fantáziájának képi világára, a jövő látomására. Lenyűgöző…

Nem megyek tételesen végig az eseményeken, pedig szívesen megtenném: nagyon jó ütemben váltakoznak a picit nyugodtabb és a pörgős, akciódúsabb részek. Ugyanakkor Harrison miatt végig tapintható a feszültség, gyakorlatilag egy percnyi üresjárat sincs a moziban. Aki nem ismeri a korábbi ST mozikat, annak az a bizonyos bemutatkozás semmit nem mond – egyébként is túllihegettnek éreztem ezt a titkolózást a főgonosz valódi személyét illetően -, aki viszont tudja ki is ő, az onnantól feszült figyelemmel kísérheti az újabb sakkjátszmát Kirk/Spock és közte. Ambramsék zseniálisan csűrik-csavarják az eseményeket, egyszerre tisztelegnek és újítnak, lényegesebben látványosabbá teszik a kalandot, ezzel igazodva a mai elvárásokhoz, no meg a tecnikai lehetőségekhez. Néha talán még icipicit túlzásba is viszik (gondolok itt a nagy bunyóra a film végén), de a frissesség üde érzése alaposan áthatja a mozit. A korábbihoz képest kifordított helyzet ugyanakkor ismét csak azoknak mond sokat, akik ismerik a hajdani sztorit, az új nézőknek sziplán csak egy jól sikerült drámai jelenetet jelent. Egyébként ide tartozik a film számomra egyetlen hibája, ami már első nézéskor, moziban is bosszantott: a túlzott kiszámíthatóság. Bones kísérletezése közben már tudható, mire megy majd ki a játék – így viszont a dráma éle alaposan csorbul. Igaz, a nevezett megoldással a hitelesség visszatért valamennyire, ez így még mindig jobb , elfogadhatóbb és érthetőbb lett, mint a hajdanán történtek.

Az ITD tökéletesen illeszkedik az új ST világba. A kémia a színészek között zseniális, a humor  a sötét idők ellenére egyre frenetikusabb. Különösen a Spock-Kirk vonalon, ugyanis sokkal felszabadultabb poénkodni egy baráttal, mint egy vetélytárssal. Az új Enterprise legénységét, a színészeket nem is méltatom, megtettem már egy filmmel korábban, itt igazából Benedict Cumberbatch személye az, akit az egekig lehet magasztalni. A srác, korunk egyik legújabb csillaga zseniálisan játssza karakterét, s bár szerepe szerint kevésbé ripacs, mint volt anno Ricardo Montalbahn ugyanebben a bőrben, a fenyegetése nem kevésbé valós. Sőt, talán még félelmetesebb… A Marcus lány (Alice Eve) kissé átértelmezett szerepe nekem bejött, az az ikonikus fehér(fekete)neműs beállás meg nem megy ki a fejemből. A készítőknek sikerült az alternatív univerzumban megújítani, újrformálni egy korábban megtörtént eseménysort, és megtölteni frissességgel. Icipicit zavarhat talán a kapcsok mindenáron való keresése, az egész elhelyezése a ST Univerzumon belül, de sokadik nézésre talán majd ez is el fog tűnni, szimplán csak az élmény marad. A Földre zuhanó űrhajó látványa, a piros bolygón rohanó két ember látványa, no meg Spock üvöltésének látványa…

Ebben az évben egy szavunk sem lehet, szinte tobzódhatunk a műfajban, azonban a nagyobb volumenű mozik számomra eddig rendre alulteljesítettek, a kisebb, realistább filmekből viszont pont az a nagyszabású történet és látvány hiányzott, ami miatt szerelmes vagyok belé. Érdekes hibrid e tekintetben a Gravitáció, el is foglaja majd a megfelelő helyet év végén a listámon – de csak a ST után. Ugyanis a megújult Enterprise űrhajó kalandjai egyelőre mindent visznek, legalábbis addig biztosan, míg egy idősödő Jedi lovag meg nem jelenik a vásznon 2015-ben.





.


A hozzászólást R2-D2 összesen 3 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. Okt. 25, 2018 3:18 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 1.0 - Page 13 Empty
TémanyitásTárgy: Spartacus – Vér és homok   R2-D2 írásai 1.0 - Page 13 EmptySzomb. Okt. 26, 2013 12:52 am

.
R2-D2 írásai 1.0 - Page 13 L7GoO4V




Spartacus – Vér és homok




Azt hiszem, Spartacust nem kell bemutatnom senkinek: róla mindenki hallott, mint a legnagyobb római rabszolgafelkelés vezetőjéről. Az idők folyamán nagyon sokan állítottak emléket neki különféle művészeti formákban, számunkra a legérdekesebb talán a Kirk Douglas főszereplésével készült Spartacus film lenne 1960-ból – ha lenne bármi értelme a sorozat szempontjából példaként felhozni…

De nincs. Azt semmiképp. Annál inkább az HBO Rómáját, a Gladiátort, illetve mindenekelőtt a 300-at. De legfőképpen azt. Miután túl sokat nem tudtam az egész vállalkozásról – leszámítva magát a témát, ami alapban érdekelt, no meg a főszereplő srác korai halálát – ezért engem rendesen meglepett az első percekben látott látvány. Mintha a 300 színes folytatását láttam volna, a stilizált képi világ, a rengeteg lassítás, a rengeteg túladagolt, kamerára fröccsenő CGI-vér első blikkre furcsa és idegen volt. Néha mintha rajzfilmet, képregényt néztem volna, kellett egy kis idő, míg az ember elmerült a korabeli világban. A Blood and Sand (BS) Spartacus római életének első szakaszát öleli fel, a rabszolgalétet, a gladiátorlétet, amit bizonyos Lentulus Batiatus ludusában (gladiátoriskolában) tölt el. A történet szerint szembeszegült Glaber római hadvezérnek, ezért rabszolgasorba taszították, elvették tőle szerelmét, majd különféle praktikákkal harcra sarkallták és Capua település bajnokát csináltak belőle. Mígnem rájött az árulásra és manipulációkra, s lemészárolta urát és annak majdnem teljes vendégseregét – így indítva el a harmadik rabszolgafelkelést a Római Birodalomban.

A történelmi háttér totál hitelesnek tűnik, még akkor is, ha bevallottan fikció az egész: a főhős életének e szakaszáról tudni a legkevesebbet, így az írók fantáziáján alapul a szkript nagy része. A felvázolt korrajz egyszerűen zseniális, még filmes mércével is az lenne, nemhogy sorozatmércével: profi számítógépes grafika, annak ellenére, hogy gyakorlatilag három csarnokban forgattak, zöld háttér előtt, olyan, mintha hatalmas díszletek közt, valóban az ókori Rómában járnánk. Erre minden bizonnyal a szándékosan 300-asra vett látvány nagymértékben rásegít, elfed bizonyos dolgokat – de engem kilóra megvett. Végig úgy éreztem, ott vagyok. Az ütközetek, a gladiátorküzdelmek borzasztóan életszerűek voltak, rendkívül jól megkoreografáltak: ugyanakkor úgy érzem, a fröccsenő vér látványa inkább tompítani volt hivatott a valódi brutalitást, mint támogatni azt. Jó példa még erre a Kill Bill japán éttermes jelenete, ott volt hasonló a használata. Mindazonáltal akit zavarnak a levágott végtagok, fejek, elvágott torkok, kiforduló belek látványa, az jobb, ha nem is kezd bele. A BS meghatározó részében ez az egyik körítés, ami kiegészíti, pirosra színesíti a lényeget: a karakterek harcát.

Mert mint minden sorozatnak, ennek is ez a lényege. A figurák a sakktáblán, akik saját önnön érdekeiknek megfelelően, a korhoz illően mindenen és mindenkin képesek átgázolni. Mindig sokkal brutálisabbnak tartom én ezt, mint a gladiátorharc látványát: míg utóbbi „csupán” fizikai fájdalmat, esetleg gyomorfordulást idéz elő, addig a sok árulás, intrika, kegyetlenség az emberi lélek legmélyére képes lerántani. Olyan szintű drámai események fűszerezik a sorozatot, hogy néha az államat kapartam a földről, olyan megdöbbentő halálok, amiket tátott szájjal bámultam. Egyik esetnél konkrétan Jack Bauer jutott eszembe, ilyet csak neki kellett eddig csinálni vásznon – a karakter ez utáni pszichés összeomlása totál hiteles volt, szenzációsan megjelenítve. Egészen a végéig nem is igazán tudtam fő gecit választani a sorozatból, kapásból négy-öt karakter pályázott erre a címre. Egyrészt ugye Claudius Glaber (Craig Parker), aki az egész történetünk kiindulópontja és katalizátora, egy valós személy, kibővített ténykedéssel. Aztán felesége, Ilithya (Viva Bianca), aki szőke mosolya mögött egy iszonyat kegyetlen számító, nagyképű, undorító nőszemély – felemelő érzés volt látni megszégyenülését, és megdöbbentő látvány utolsó cselekedete. A női vonalon nála csak Batiatus felesége, Lucretia (Lucy Lawless) undorítóbb szereplő: ő a nagybetűs NŐ, aki a háttérben kurválkodik és cselszövéseket tervez, ő az, aki a HBO sorozatokban már megismert női karakterként irányítja férjét, terelgeti útját a hatalom felé. Van, amikor ez a karakter anya, itt feleség: iszonyat utáltam, egy ideig jobban, mint férjét, Batiatust (John Hannah). Nos, az ő karaktere sokkal összetettebb és érdekesebb annál, hogy csak simán eltüntessük a rosszak süllyesztőjében. Valóban egy aljas, minden hájjal megkent római arisztokrata, akinek kizárólag a hatalom és a vagyon megszerzése egyetlen célja, aki kőkeményen leszámol minden ellenfelével – mégis, éreztem benne bizonyos tiszteletet bizonyos szitukban, bizonyos emberek iránt. No persze ez a filmkészítés trükkje, manipulálni a nézőt – hogy aztán, mikor minden igazság kiderül, kéjes vigyorral nézzem a bűnös bűnhődését. Ahogy az a valóságban is megtörténhetett. Kegyetlen jó figurák (rajtuk kívül még Ashur, Solonius, stb…), kiváló színészi alakításokban – már önmagában ezért érdemes elmerülni a soriban.

Aztán még hol a jó oldal. A gladiátorok nagy része, különösen Varro (Jai Courtner), a tesók, Crixus (Manu Bennet), no meg természetesen maga Spartacus (Andy Whitfield) szerethető figura. Gondolom, részben már önmagában a rabszolgasors miatt is azok, de tetteik, harcaik, motivációik miatt is. Crixus „spartacusi útja” külön tetszett – a 13-ik részre már baromira kíváncsi voltam, hogy fog megtörténni az elképzelhetetlen, ami valóságban a történelem része lett. De megoldották. Külön kiemelem a Doctore (Peter Mensah) figuráját, a hatalmas néger izompacsirta a hűség mintapéldánya, a dominus első embere, mégsem tudtam rá haragudni. Ránézésre akár a halottkém a Végső állomásból, vagy egy kigyúrt Candyman jutott eszembe róla, korbácsával, történetével, tekintélyével kiemelkedő helyet foglalt el a BS-ben. A rabszolganők, Mira, Naevia, Aurelia, de az egész udvar kiváló körítés volt ehhez az őrült felnőtt játékhoz. Véres, erőszakos, erotikus játékhoz…

És itt elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ami miatt a BS icipici keserű szájízt hagy maga után. Kérem szépen, ennyi dugás, meztelen nő szerintem sok volt. Férfiszemmel is sok volt, mert funkcionálatlan és hiteltelen volt. Egyszerűen nem hiszem el, hogy Róma ennyire állatias és buja volt, hogy az aréna nézőterén és az utcán közösültek az emberek. Amíg csak gazdagok szolgálataira használt meztelen rabszolganők futkostak, az még elfogadható volt (hozzáteszem, mindegyik gondosan borotvált hónaljjal), de látványilag a ludusba rendelt havi orgia szerintem már sok volt. Egyszerűen az egészet néha polgárpukkasztásnak, szenzációhajhászásnak éreztem. Aztán az is lehet, én lettem prűd vénségemre…

Összegezve: ez egy Róma hardcore, rengeteg CGI vérrel, pinával, ugyanakkor jó kis korrajzzal és emberi jellemekkel. Az akkori viszonyokról ismét tanultam valamit: az „et gladiatum” intézményét, mikor is az elítélt bűnözőket gladiátorokkal végeztetik ki - be lehetne vezetni itthon is. A BS egy egészen kiváló, mély nyomokat hagyó szórakozás, ami szomorú mellékzöngéje azonban, hogy Andy Witfield 40 éves korában, a második évad előtt non-Hodgkin limfómában elhunyt. Pedig alakítása miatt is lett Spartacus és az egész sorozat szerethető, aminek most nagyon várom a folytatását. Lemezen.




.


A hozzászólást R2-D2 összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. Okt. 25, 2018 3:19 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

R2-D2 írásai 1.0 - Page 13 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 1.0   R2-D2 írásai 1.0 - Page 13 EmptySzomb. Okt. 26, 2013 10:45 am

R2-D2 írta:

Spartacus – Vér és homok

Mindazonáltal akit zavarnak a levágott végtagok, fejek, elvágott torkok, kiforduló belek látványa, az jobb, ha nem is kezd bele. A BS meghatározó részében ez az egyik körítés, ami kiegészíti, pirosra színesíti a lényeget: a karakterek harcát. Mert mint minden sorozatnak, ennek is ez a lényege. A figurák a sakktáblán, akik saját önnön érdekeiknek megfelelően, a korhoz illően mindenen és mindenkin képesek átgázolni.

És itt elérkeztünk ahhoz a ponthoz, ami miatt a BS icipici keserű szájízt hagy maga után. Kérem szépen, ennyi dugás, meztelen nő szerintem sok volt. Férfiszemmel is sok volt, mert funkcionálatlan és hiteltelen volt. Egyszerűen nem hiszem el, hogy Róma ennyire állatias és buja volt, hogy az aréna nézőterén és az utcán közösültek az emberek.


Már vagy két éve láttam a Spartacust, de emlékeim szerint nem Rómában játszódik Razz , csak valami peremvidéki (talán afrikai) provincián. Ha már Róma is vérben és lucsokban tocsogott, akkor milyen lehetett az élet és a viadal egy kis helyen, aminek a látszatot és a hírnevét sem kellett fenntartania? Egyébként meg ez is sorozat, aminek ki kellett emelkednie a Róma, a Tudorok meg mit tudom én mik közül, és erre a megbotránkoztatást választotta eszközül. Úgy látom, sikerrel Smile.

Akik nem látták a sorozatot, azoknak érdemes lehet tudni, hogy az intrika egészen az "esőig" vagyis kb. az 5.-6. részig nem nagyon bukkan fel. Azt az időszakot túl kell élni, mint az aszályt, mert a véren és a csöcsökön kívül igazából szerintem baromi unalmas volt, hogy utána a 9. részre csúcsra is fusson a "bábjáték" (nekem legalábbis az volt a kedvencem), és ez a szint ki is tart a végéig.
.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 1.0 - Page 13 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 1.0   R2-D2 írásai 1.0 - Page 13 EmptySzomb. Okt. 26, 2013 11:24 am

Niwrok írta:
Már vagy két éve láttam a Spartacust, de emlékeim szerint nem Rómában játszódik Razz , ... hogy utána a 9. részre csúcsra is fusson a "bábjáték" (nekem legalábbis az volt a kedvencem), és ez a szint ki is tart a végéig.
.
Róma = Római Birodalom, provinciástól. Smile

Elérte célját, Te tudod a legjobban, arról tudok annyit írni, amit szeretek vagy gyűlölök. Egyébként

Spoiler:
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

R2-D2 írásai 1.0 - Page 13 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 1.0   R2-D2 írásai 1.0 - Page 13 EmptySzomb. Okt. 26, 2013 11:52 am

R2-D2 írta:

Elérte célját, Te tudod  a legjobban, arról tudok annyit írni, amit szeretek vagy gyűlölök. Egyébként
Spoiler:

Spoiler:

A 9. viszont nem az, hanem a "pizsipartis", amiben a csajok maszkban "hancúroznak" Smile .
.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 1.0 - Page 13 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 1.0   R2-D2 írásai 1.0 - Page 13 EmptySzomb. Okt. 26, 2013 11:58 am

Niwrok írta:


A 9. viszont nem az, hanem a "pizsipartis", amiben a csajok maszkban "hancúroznak" Smile .
.
A 10. az, a Party favours című. Egyébként a 9-ik is kemény volt, mikor is Ilithya megtudta kivel kefél+megtette, amivel aztán zsarolták.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 1.0 - Page 13 Empty
TémanyitásTárgy: [REC] 3   R2-D2 írásai 1.0 - Page 13 EmptySzomb. Okt. 26, 2013 1:34 pm

.
R2-D2 írásai 1.0 - Page 13 IfPRQiF



[REC]3



Első gondolatom: WTF???? Magyarul, szolidan: ez mi a fene volt???

A számomra félresikerült második rész után bizakodva vágtam bele a spanyol horrorműfaj ígéretes franchise-ának újabb epizódjába, bíztam benne, hogy kiküszöbölik a második rész agymenéseit és visszatérhetünk az első epizód hangulatához, félelmetességéhez. Ahhoz az ideális állapothoz, amikor nem tudod, mitől félsz, amikor a kamera önmagában a félelemkeltés eszköze. Ahol hiteles módon, munkaköri kötelességként követik az eseményeket…

Lószart mama… A REC 3 valóban átlépte a második rész hülyeségeit, helyettük egy újabbat állított fel: totálisan szakított az egész franchise-zal, olyannyira, hogy igazából már a cím létjogosultsága is kérdéses. Ez nem REC film, szimplán csak egy futkosós zombis trash mozi, ahol a film első 20!!! percében semmi nem történik – akkor van a főcím is -, utána pedig akár egy Romero film is lehetne, némi Evil dead2 beütéssel.

Pedig ígéretesen indult. Az esküvői kézikamerás felvételekben egy idő után benn volt a feszültség, hogy valami történni fog. Hihető volt az egész, már önmagában egy esküvői video is az, hisz a mai világban felvételek százai készülnek egy-egy ilyen alkalomkor. Vártam, vártam hát az „eseményt”, de csak nem jött, helyette a  20-ik percben aztán megjelent a film címe a képernyőn és elkezdődött az őrület (de akkor minek kellett a hosszú prológus?), hogy a korábbi filmek minden hagyományát felrúgva egy kaszabolós zombifilm táruljon elénk.
Először is: elhagyják a kamerát. Igen, egy REC mozi nagy része FILMként funkcionál, mint megannyi társa, ezzel messze kilépett a kereteiből. Másodszor – részben ebből kifolyólag nincs kamerás sem. Sőt senki nincs, mert az alkotók úgy szórják a karaktereket, mintha tényleg csak zombieledelnek írták volna bele őket. Aztán amit a fertőzöttek műveltek, ahogyan és amennyien előkerültek, az már önmagában rengeteg kérdést vet fel a REC univerzumon belül: most tulajdonképp mikor is játszódik ez a mozi?? Az első előtt, közben, vagy utána? Bizonyos vallási aspektusából a másodikhoz kapcsolódik – ami egyébként az egész film legkomolytalanabb és legnevetségesebb szituja, megoldása lett.

A mozi nagy részében a friss házaspár keresi egymást egy villában, esküvőjük helyszínén. A boldogító igen kimondása után a lakodalmat megzavarják a vérszomjas démomzombik, akik elválasztják a szerelmeseket. De sebaj! A szerelem nem ismer határt, ezért az ifjú férj lovagi páncélba öltözik, a feleség meg menyasszonyruhában láncfűrészt ragad és utat vágnak egymás felé az őrületben. Erről szól a film, az ő kettejük kalandjáról – sajnos azonban minden más mellékes. Minden szereplő, minden korábban kedvelt stíluselem idő előtt eltűnik, az egésznek nincs egyetlen olyan jelenete, amin félni/megijedni lehetne. Helyette van egy pap, aki hangszóróból hipnotizálja a démomzombikat, van egy fülhallgatós nagypapa (amúgy ez jó poén volt), no meg vér, vér, vér.

Abban a pillanatban, mikor elfelejtjük, hogy ez tulajdonképp a REC3, még élvezni is lehet  a mozit. Néhány egészen kiváló hangulatú és látványú belezést, kettévágást látunk, Clara (Leticia Dorada) minél véresebb, annál jobban néz ki, a gore jelentek egész jól működnek. Néha már paródiát is éreztem a dolgok mögött, de talán az is megállja a helyét: mi más lehet egy botmixerrel szétkent arc, ha nem az?? Egész jó volt a hangulat, a csatorna, a szellőző, a konyha, a bálterem is – áramszünet után. Ha ennek nem ez a címe, talán még jó is lehetne, mert önmagában teljesíti azokat az elvárásokat, amilyen stílusban megcsinálták. A borítón, posztereken fehér hátterében álló menyasszony csábító mozit kínál, ami azonban mást nyújt, mint amit a címe rejt. Kár volt, hatalmas hiba ezt harmadik részként kiadni.


50%



.


A hozzászólást R2-D2 összesen 3 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. Okt. 25, 2018 9:18 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 1.0 - Page 13 Empty
TémanyitásTárgy: Parker   R2-D2 írásai 1.0 - Page 13 EmptyHétf. Okt. 28, 2013 12:42 am

.
R2-D2 írásai 1.0 - Page 13 Qb3HPpa



Parker



Ha nem egy globális földönkívüli átverés áldozatai vagyunk, akkor örömmel jelentem, hogy Jason Statham ember, s nem kiborg, mert e film alapján bizony képes megsebesülni és akár vérezni is. Ezek után persze az is igaz, hogy eme tulajdonságaival aztán végképp letehet arról, hogy a hatalmas Chuck Norris nyomdokaiba lépjen, ugyanakkor esendő mivoltával icipicit belopta magát még a szívembe is… Léte továbbra is állandóságot nyújt a filmes palettán, nagyjából tudja az ember, mire számíthat, ha ő a főszereplő: akcióra, bunyóra, minimális történetre és faarcra.

Ezekhez képest a Parker kellemes csalódásként ért - nem, nem Statham váltotta meg a világot, hanem az átlagnál jobb forgatókönyvet adtak a kezébe. Megmondom őszintén, a mozi legeslegelső percei, a vidámpark látványa az óriási pörgettyűkkel rögtön levettek a lábamról – valami hullámvasút még lehetett volna -, hogy aztán a nyitány negyed órája egy jobb fajta heist-mozit megidézve a fotelbe szögezzen. A rablás, a profizmus, Parker kimondottan jó volt – a felütés volt tulajdonképpen az egész moziban a legjobb.

Mert sajna utána átváltunk egy alacsonyabb szintre: belépünk az átvertek/bosszút állok felépítésű mozik kategóriájába – csak sajnos itt a bosszú Parkerhez kell, hogy kötődjön. Nem egy Oceans féle kifinomult, elegáns bosszú, hanem a másik megoldás, a bunyó mindhalálig féle: Statham figurája szokás szerint végigverekszi magát az egész mozin, ezzel hozza az elvárt bizonyosságot, a megszokott jellemrajzát. No meg a megszokott baromságokat… ugyanis még így is, hogy ezerszer láttam már, még így is iszonyat nehezen vette be a gyomrom, hogy az út mellett hagyott súlyos sérült faszi, négy bordatöréssel, lőtt sebbel hogy a francba képes utána azokat tenni, amiket. Ezzel a képességeivel simán elmehetne a Rajtaütés koreai szupercsapatába, ott voltak hasonló anatómiai képtelenségek… Szóval Parkerünk szupergyorsan talpra áll, pénze nyomába ered – és eljut a csodás, csillivilli Palm Beachre.

A nyitány és a palm beachi finálé között azonban néha borzalmasan képes leülni a film. Hatalmas szerepe van ebben a Jennifer Lopez által megformált Leslie figurájának: a béna ingatlanügynök karaktere nem tett jót a filmnek, sokszor feleslegesen lassítja a cselekményt, inkább idegesítő a jelenléte, mint szükséges. Mintha direkt csak azért lenne, hogy a fináléban megnehezítse Statham szerepét – aki mellesleg több vért veszít egy bunyóban, mint az összes korábbi filmjében összesen. Az átszúrt kezet, meg a szarrá vert fejet már nem is mondom, Parker tökös legény így is: mert gondolom az senkinek meg nem fordult a fejében, hogy ennek a történetnek nem happy end lesz a vége. Már csak azért sem, mert az alkotók kényesen vigyáztak arra, hogy Parkert a bűnözők „jó oldalán” tartsák, a robin hoodi oldalon, akivel mégiscsak könnyebben lehet azonosulni, akit nem szabad elveszteni – így a legvégén még néhány könnyfacsaróan giccses jelentre is futja. De ezek mégiscsak illettek az összképbe, abba az összképbe, ahol a kezdeti bankrablós-átverős moziból végül is egy Statham féle csihi-puhi film lett. Ha nem két órás, még jobban tetszett volna, így csak szimplán a jobb filmjei közé sorolom.

Nem utolsósorban azért is, mert egész jó kis játszópajtásai voltak. Igaz, Nick Nolte látványa egyre inkább nem való vászonra, s Lopez kisasszony karaktere is idegesítő volt, de a Fantasztikus négyes Benjének, a Kemény zsaruk Mackeyének örültem, mint ahogy felcsillant a szemem, mikor megláttam a zsaru szerepében azt a Bobby Cannavalet, aki Gyp Rosettije miatt a Gengszterkorzó S3 oly emlékezetes marad. A mozi hangulata rendben van, a hitelessége (szokott módon) már kevésbé, engem a palm beachi csillogás nem rántott be – viszont a rablás(ok) tetszettek. Kár, hogy nem abba az irányba vitték el az egészet.

De hát egy film, ahol is Stathamet szarrá verik, önmagában a jobb Statham filmek közé tartozik. Azért már megéri megnézni, de megvenni nem fogom.


65%



.


A hozzászólást R2-D2 összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. Okt. 25, 2018 9:19 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 1.0 - Page 13 Empty
TémanyitásTárgy: Koponyák   R2-D2 írásai 1.0 - Page 13 EmptySzer. Okt. 30, 2013 2:36 pm

.
R2-D2 írásai 1.0 - Page 13 HvxuPWJ




Koponyák




Valahogy mindig látókörömben volt ez a film, de igazándiból sosem jutottam el arra a pontra, hogy bármilyen forrásból megnézzem. Érdekes, de most, hogy használom az ingyen tékát, totál kézenfekvő volt, hogy a postán megvegyem kétszáz forintért lemezen. Bacaság…

Ha alaposabban utánanéztem volna, láthattam volna, hogy ezt a filmet Rob Cohen rendezte, akinek alkotásai jó esetben is csak középszerűek nálam. Egyszerűen ő nem az én rendezőm – ehhez képest a Koponyákat még talán a fogyaszthatóbb mozijai közé sorolom. Az alapötlet ugyanis – ami azért meglehetősen amerikai – érdekes és izgalmas: az egyetemen működő titkos társaságba bekerült fiú szembesül azzal, hogy tagnak lenni sokkal, nagyobb áldozattal jár, mint gondolta. Hatalmas potenciál van ebben a témában, hisz lehet építeni egyrészről magának a társaságnak a működését, konspirációit, hatalmi törekvéseit bemutató szálra, másrészt pedig az új tag, a becsületes, ártatlan főszereplő átalakulására, lelki vívódására. Ha mindezeket jól megszerkesztik, akkor az esetleges rejtély csak felpörgeti a filmet, kiváló alapot adva egy konfliktushoz a végére: ahol is az új jövevény leleplezi az összeesküvéseket.

Bármennyire közhelyes és sablonos, amit leírtam, ha ezt így, jól megcsinálták volna, kiváló mozi lehetett volna. Vagy ha a sok építőkocka valamelyikére fókuszálnak, remek kis filmet hozhattak volna össze.  Azonban a Koponyák borzasztóan felületesen bánik az egész témával, rengeteg dolgot próbál érinteni – fentieket mind -, így az egész története, főszereplőivel együtt a középszerűségbe fullad. Az sem teljesen világos, kinek is készült a film elsősorban, talán leginkább az egyetemre készülő, középiskolás ifjaknak, amolyan PR jelleggel: így viszont nem is lett más, mint egy tini thriller, aminek vannak ugyan jó pillanatai, de az igazán ütős jelenetekre hiába várunk. Mert bizony várunk: a remek evezős indítás, majd a csatlakozási feladat elvégzése után izgalommal lépünk be a Koponyák közé, s várjuk a nagy titkot. Helyette kapunk egy balesetnek álcázott gyilkosságot, amiben aztán mindenki benn van, jön az eltussolás, a szervezett erősebb, mint Te klisé, némi elmegyógyintézeti résszel (apropó, onnan ilyen könnyű meglépni???), no meg a nagy fináléval. Soha, egy percre nem éreztem azt, hogy picit is izgulni kellene bárkiért is, nem tudták elhitetni velem, hogy a főbb karakterek valós veszélyben vannak. A legjobban az első öt percben izgultam, mikor eltörött az evező…

Nincs elég mélyre ásva a szekta működésében, szándékaiban, szervezetében, jelképeiben. Ahogyan nincs eléggé mélyre ásva Luke Mc Namara lelkivilágában sem: egy ilyen mérvű változás bizony baráti kapcsolatok felrúgásával, nézőpontok változásával, a múlt lezárásával – és/vagy komoly lelki vívódással jár, aminek nyomát nem igazán láttuk. A gyilkosság nyomozása ugyan tartogat némi fordulatot, de pont a legfontosabb – miután az autók a sínen kergetőznek, ehhh – teljesen megalapozatlan, váratlan és nevetséges. A finálé a kastélyudvaron meg ismét csak megmosolyogtató: a tettek mögött a karakterek kidolgozatlanok, s kissé nevetséges is ez az idióta szabályrendszer… No persze. Valaki akár a szekta létét veszélyezteti, de adjuk meg neki a párbajra a lehetőséget. Miután előtte már bolondokházába zárattuk. Naná…

Az egyetemi környezet jó lett, Paul Walkeren meglepődtem: nem tudtam, hogy ő is benn van, de legalább értem a későbbi szerepét Cohen filmjeiben. Joshua Jackson e mozival sem tört ki a középszerűségből, legalábbis számomra totál ismeretlen szerepekben és filmekben játszott utána. A szőke csaj, Leslie Bibb már szerencsésebb, a Vasember franchise ismertebbé tehette, bár itt is és ott is eléggé másodhegedűs. Az „öregek” e filmben szintén átlagos teljesítményt nyújtanak, valahogy minden tényező a középszerűség felé tolja a filmet. Igazándiból sokkal több jobb film van az USA egyetemi/középiskolai viszonyairól, az utóbbi évtizedben is készült pár, de a Koponyáknál elég lett volna, ha 11 évet visszatekintenek az időben és megnézik, hogyan kell titkos társaságról igazán jó filmet készíteni. Ha meg 11 évet előretekintettek volna, megláthatták volna, hogyan kell jó tiniakció-thrillert csinálni…



55%


.


A hozzászólást R2-D2 összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. Okt. 25, 2018 9:20 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

R2-D2 írásai 1.0 - Page 13 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 1.0   R2-D2 írásai 1.0 - Page 13 EmptyPént. Nov. 01, 2013 12:49 am

R2-D2 írta:

Apollo 18

Engem összességében szórakoztatott, bár az is igaz, hogy a közepén nehezen teltek a percek. Viszont az imdb pontozása – szokás szerint – egyáltalán nem mérvadó.

70%

Az ajánlód alapján megnéztem ezt a filmet, és bár a másik (Europa Report) leírása jobban megfogott, az Apollo18-hoz előbb tudtam hozzájutni. Írni meg nagyjából pont azt tudnám róla, mint te: a found footage űrhajós-szörnyes remek ötlet (bár a befejezés ismeretében érdekelne, hogy mi van az Apollo 19-cel, amelyik felment, összeszedte és lehozta a Földre a szétszóródott-elhagyott filmtekercseket:)), jó kis ízelítőt ad a 70-es évek politikai paranoiájából, a karakterek és a környezet a lehetőségekhez és a költségvetéshez mérten hiteles... de háromszor is majdnem elaludtam közben.

Nálam inkább úgy 60% körül jár ez.

.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 1.0 - Page 13 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 1.0   R2-D2 írásai 1.0 - Page 13 EmptyPént. Nov. 01, 2013 6:31 pm

Niwrok írta:
Az ajánlód alapján megnéztem ezt a filmet, és bár a másik (Europa Report) leírása jobban megfogott, az Apollo18-hoz előbb tudtam hozzájutni. Írni meg nagyjából pont azt tudnám róla, mint te: a found footage űrhajós-szörnyes remek ötlet (bár a befejezés ismeretében érdekelne, hogy mi van az Apollo 19-cel, amelyik felment, összeszedte és lehozta a Földre a szétszóródott-elhagyott filmtekercseket:)), jó kis ízelítőt ad a 70-es évek politikai paranoiájából, a karakterek és a környezet a lehetőségekhez és a költségvetéshez mérten hiteles... de háromszor is majdnem elaludtam közben.

Nálam inkább úgy 60% körül jár ez.
.
Akkor egy újabb egyezés. Örülök neki! A végén még megérjük, hogy mi fogunk ketten egyetérteni a világgal szemben.. Wink 

Európa Report reportodat várom!
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 1.0 - Page 13 Empty
TémanyitásTárgy: Firefly   R2-D2 írásai 1.0 - Page 13 EmptyKedd Nov. 05, 2013 5:41 pm

.
R2-D2 írásai 1.0 - Page 13 UtcjHhd



Firefly



Talán legnagyobb és legjobban várt hiánypótlásom a Serenity című fim előzménysorozatának megtekintése: az elmúlt években többször is terveztem elmerülni a Firefly világába, de csak most jött el az a bizonyos alkalom, no meg hangulat hozzá. Előzetesen szinte csak pozitív véleményeket olvastam róla, no meg az imdb 9.1-es !!!! átlaga is sokat sejtető volt – így nem kevés várakozással vágtam bele az újabb kalandba. Hogy aztán kissé pofára essek… ismét…

Aranyos, szórakoztató, de iszonyatosan dedós. Röviden ennyiben tudnám összefoglalni az öt napos utazásomat a világűr mélyére Malcolm kapitánnyal és legénységével. Sokkal többre számítottam – főleg sci-fi terén -, mint amit kaptam, ugyanakkor el kell ismernem, a maga módján, ebben az újfajta stílusban kimondottan élvezetes 14 epizódot láttam. Kár hogy egyáltalán nem voltam felkészülve a scifi-westernre, sokkal több űrbéli jelenetet vártam, idegen bolygókkal, lényekkel, esetleg csatákkal. Leginkább talán a karakterektől kaptam meg azt, amit a sorozattól elvártam, ők önmagukban zseniálisak voltak – a másik kár az, hogy csapatként nem működtek. Pedig hol máshol kellene csapatként működniük, mint egy űrhajón, ahol állandóan össze vannak zárva?

Alapból kevésbé szeretem azokat a sorikat, ahol nincs egy fő szál, ahol nincs erős kohézió az epizódok között. Régen ugyan mindegyik olyan volt, de a mai szemmel egy ilyen szerkezet nekem ódivatúnak tűnik. Az egyes epizódok ettől még lehetnek jók – mint ahogy itt is azok -, de az egész szeretete, a varázslat számomra a nagy közös történetben rejlik. Amikor az egyik rész végén megsérült fickó a következőben lábadozik. Így tudok egy sorozatra FILMként tekinteni, ezeket kedvelem igazán. A Firefly ezzel szemben a Miami Vice szerű szerkezetet követi, a hajó legénysége különböző bolygókon különböző kalandokba keveredik, amik a 40 perces játékidő végre megoldódnak. E szempontból ráadásul a drámai jelleg sincs kihegyezve, hisz jól érzékelhetően senkit nem lehet elveszteni – kiszámítható és langyos picit az egész.

Alapból azt szeretem egy sci-fiben, ha elvisz új bolygókra, megismertet új technikai kütyükkel és lényekkel. Nos, a Firefly ebben teljesít leginkább alul. Nulla idegen faj, még egy nyamvadt állat sincs benn (leszámítva a közlekedési eszközöket, a lovakat) Csak emberek mindenhol, szerte a Galaxisban, a bolygók majd mindegyike meg egy texasi farmra emlékeztet, nulla jövőbeni eszközökkel. Felettébb visszás látvány egy sci-fiben a lovagló, kalasnyikovot szorongató szereplők, mint ahogy a lovas csapat közepén feltűnő homoksikló is. Az egész western jelleg baromira zavart, abszolút műfajidegen volt – s pont azt vette el, amit igazán szerettem volna látni: újat. Új környezetet, a terraformált bolygókat, a JÖVŐT. Nem a múltat. Egyáltalán: számomra hiteltelen az a világ, ahol fenn űrhajóval közlekedünk, de a földön meg lovaglunk. Már ma sem lovaglunk, nem évszázadok múlva…

A Firefly így leginkább abban teljesít alul, aminek szánták: a sci-fiben. Az, hogy az űrben nincsenek hangok (amire a legbüszkébbek a sorozat kapcsán, ehhh), az még számomra nem elég a boldogsághoz. Értem én, hogy kis költségvetés, meg TV sorozat, de a hajó akár egy csúcsmodell lehetne a dicső Pirx kapitány kalandjaiban, s mivel rengeteg időt töltünk benne, ez egyre inkább zavaró. Olyan ósdi az egész, de nem úgy, mint a Falcon, hanem érezhetően a pénzhiány miatt. Apropó Falcon: ordít a képernyőről a hasonlóság a Serenity és a Falcon, illetve Mal és Han között. A különbség csupán a 25 év, ami a kettő között van. Így ezen összehasonlítást kérdés nélkül a SW nyeri.

S ha már Mal. És a többiek. Mikor az ember 5-10 órára leül egy sorozat elé, alapból fontos, hogy tudjon kötődni a karakterekhez. Vagy ha nem is tud, legalább azok érdekesek legyenek. A Firefly hatalmas erénye, hogy kiváló karaktereket mozgat. Mindegyikben van valami, ami önmagát zseniálissá teszi, legyen az a pilóta, a hetéra, az orvos, a katona szerep. Személyes kedvencem azonban egyértelműen River: a zakkant kislány a sztori sava-borsa. Mind a kilenc színész kiváló saját szerepében, s minden szerep önmagában telitalálat. Egyszereplős drámában akár kilencfilmnyi alapanyag is lehetne – azonban a Firefly-ban valahogy mégsem működnek tökéletesen. Vagy csak szimplán kioltják egymást, vagy csak felesleges és értelmetlen feszültséget generálnak – ami mind kizökkent a beleélésből. Konkrétan Jayne Cobb figurája a legzavaróbb: kilenc között ennyire kihúzónak és lázadónak lenni hiteltelen. Önmagában már egész a léte az a hajón – hiába remek figura, demoralizálja a társaságot, ezzel számomra a sorozatról alkotott összképet is. A kilencet remekül egészíti ki az a néhány, rendszeresen visszatérő mellékszereplő, akik feltűnnek a történetben. Itt van Crowley az Odaátból, de Malcolmnét játszó szőke csaj, illetve a náci tudósra emlékeztető öregúr is egészen kiváló ízesítő.

Szorosan ehhez kapcsolódik az egyik legnagyobb dicséret: a humor. Igaz, nem vígjáték, de a karakterek sokszínűsége rengeteg pillanatot ad, amiben kiváló poénok rejtőznek. Ezeket a Firefly hiba nélkül kihasználja, többek között ezért is lehet nézni az első perctől kezdve széles mosollyal az egészet. De tényleg: sutasága, gyermekes képi világa, aranyos kis történetei miatt szívesen nézi az ember, vigyorogva. Az epizódok némelyike egészen izgalmas, de mindig tudjuk, hogy  Mal úgyis túljár mindenkinek az eszén. Az Out of gas epizód pedig az egész évad csúcspontja, abban végre vérbeli vérfagyasztó sci-fi hangulat van.  Amúgy is kb. ott volt nekem a fordulópont, onnantól volt kevesebb a western, s több a fantasztikum: a gyógyszerrablós epizód qrva jó volt, mint ahogy igazi űrbéli rész volt az utolsó is. Ha mind ilyen lett volna, minden bizonnyal elégedetlenebb lennék. De az elején ellovagolták a kedvemet…

A kemény mag csodálkozik, miért is kaszálták az egészet egy évad után. Én érteni vélem: a minimál költségvetés nem engedte, hogy vérbeli fantasztikus sorozat legyen, az összevissza vetítés meg gondolom végképp nem tett jót az ügynek. Egyébként is úgy érzem, kb. húsz évvel később mutatták be, mint ami korba való lett volna: ha ez a nyolcvanas évek sorozata, zseniális lenne. Így csak aranyos, szórakoztató és dedós.

Szerencsére a Serenity című mozifilm helyre teszi az Univerzumot és minden hibát kijavít, amit a Firefly elkövetett. Ezáltal furcsa szimbiózisba is kerül vele: a Firefly nélkül a Serenity kisebb élmény, ugyanakkor a Firefly után nézve a Serenityt, a Firefly is megszépül. Mint mikor egy mennyei kajából az utolsó falat íze mard meg a szádban.


70%



.


A hozzászólást R2-D2 összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. Okt. 25, 2018 9:21 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 1.0 - Page 13 Empty
TémanyitásTárgy: Serenity   R2-D2 írásai 1.0 - Page 13 EmptySzer. Nov. 06, 2013 5:07 pm

.
R2-D2 írásai 1.0 - Page 13 4EsXeXe



Serenity



Már az első Serenity megtekintés – évekkel ezelőtt – egy átlagosan jó sci-fi élményt eredményezett, ugyanakkor határozottan hiányérzetem volt. Valahogyan nem igazán állt össze az egész, nem igazán értettem néhány karakter jelentőségét, motivációját. Mindenképp pozitívumnak tartottam a film hangulatát, a szereplők már akkor is jók voltak - bár néha-néha volt egy kis deja-vu érzésem, de ez belefért. A történettel sem volt az égvilágon semmi bajom, jelentős logikai bukfencektől mentes, pörgős, látványos fantasztikus filmet láttam, olyan hi-tech sci-fit, amiket igazán kedvelek.

Eltelt 7 év és sikerült pótolnom a Serenity előzménysorozatát, a Firefly-t (FF). A sorozat hányattatásaira itt most nem térnék ki (nagyon jó összefoglalások találhatók róla a neten), de a mozifilm születésének körülményei is hasonlóan kalandosak voltak. Joss Weddon rendező végül csak kijárta az Universalnal, hogy az idejekorán elkaszált FF története méltó módon legyen lezárva – elkészítette a firefly osztályú űrhajó nevét magán viselő mozifilmet. Ami mozifilm számomra mindazokat a hibákat kiküszöböli, amik a sorozatban zavartak: érezhetően erre jutott pénz, ez már tényleg egy olyan világ, amit én a FF-tól is elvártam volna.

Már az első negyed órában több és látványosabb dolog történik, mint a komplett soriban összesen. A lány - akiről itt még semmit nem tudunk – szökése egy kórházból, a nyomukba eredő végrehajtó, no meg utána a bolygón játszódó rablásos-üldözős jelenet remek felütés. Vérbeli sci-fi akciófilm, a jobbik fajtából. – úgy, hogy a mindenkori hatalom (Szövetség) kritikája mégiscsak megmarad.  Ahogy bontakozik ki a cselekmény, ahogy jutunk előre River képességeinek és motivációjának feltárásában, úgy lesz egyre pörgősebb, akciódúsabb az egész. Sok FF rajongó számára ezzel pont a sorozat lényegét tiporták sárba, számomra viszont ezzel emelték magasabb szintre az univerzumot. Végre nem lovon ügető faszikat kellett néznem, hanem űrcsatát, látványos bolygókat (pl. Miranda), valódi, nagyszabású és normális látványú fantasztikus filmet. Mindazonáltal az is tény, hogy a komplett legénység, a karakterek a FF nélkül rendesen lógnak a levegőben.

Mert a Serenityben nincs idő arra, ami a 14 epizód alapjait adta. Nincs idő kifejteni Mal motivációit, Inarahoz fűződő viszonyát. Nem tudjuk meg, Riverék hogy kerültek a hajóra, s a pap is csupán egy mellékszereplő egy elhagyott kolónián. A Kaylee és Simon közti viszony is lóg a levegőben, mint ahogy Zoé és Wash házastársi viszonya sincs mélységeiben ábrázolva. Jayne itt csak szimplán egy jó katona - e tekintetben valóban egy bosszantóan leegyszerűsített tabló az egész. A dráma azonban még így is működik – már ebben is túlteljesíti a FF történetét -, s tekintve, hogy önálló filmként is meg kell állnia a helyét, egy szavunk nem lehet a karakterek kidolgozottságára. Viszont az egész akkor válik igazi, borzongató élménnyé, ha valaki a FF után ezt újranézi.

Mert akkor minden jelenet más. Minden mondatnak, érzésnek, eseménynek más értelme van. Mosolyogva nézed, mert tudod, ki, mit, miért csinál úgy, ahogy. Nekem speciel rettentően tetszett River szerepének előtérbe tolása – akár a többiek kárára is -, ugyanakkor elismerem, hogy értetlenül néztem a pap mellőzését. Ő 14 részen át Mal barátja volt, a Serenityben viszont csupán egy leírható mellékszereplő… Nem lehetett egyszerű Weddonnak úgy filmet csinálni, hogy önmagában is megálljon a lábán, de egyben valaminek lezárása is legyen. Véleményem szerint mégis remekül sikerült neki: az is tudja élvezni, aki nem látta a FF-t (mint én 7 éve), de igazi élmény annak lesz, aki előtte megnézi a FF-t (mint én most). Kiváló szórakozás így is, úgy is. Különös szimbiózisban vannak egymással, példának a BSG mellékfilmjeit tudom példának felhozni, különösen a Pengét, azonban ennek célja, szerepe más volt. Valamelyik kiadó akkor húzna egy hatalmasat, ha megjelentetné a Fireflyt-t és hozzácsomagolná a Serenity. Mint anno a Szökés negyedik évadánál tették. Mert összetartoznak.


85%


.


A hozzászólást R2-D2 összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. Okt. 25, 2018 9:23 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 1.0 - Page 13 Empty
TémanyitásTárgy: Mama   R2-D2 írásai 1.0 - Page 13 EmptySzomb. Nov. 09, 2013 8:23 pm

.
R2-D2 írásai 1.0 - Page 13 LxX0gRB



Mama




Majdnem becsapott (ismét) a marketinggépezet, mert majdnem megvettem látatlanban ezt a mozit is. Szerencsére hallgattam a józan paraszti észre, s vásárlás előtt megnéztem: nos, legutóbb talán a Ház az erdő mélyénél éreztem ezt a WTF érzést, amit e film fináléja produkált. Azonban míg attól a mozitól rövid úton megszabadultam, ezt talán még egyszer meg is veszem – mert van benn egy-két kimondottan jó húzás, ötlet, rémisztgetés…

Az indítás a kétségbeesett apával, a havas úton csúszkáló Mercedesszel, majd a kis erdei ház hangulata nagyon bejött. Kiváló indítás egy jó kis horrorhoz – amit aztán az apa leszerelése rögtön hazavágott. Már ott összeráncoltam a szemöldökömet, hogy tulajdonképp milyen lény is ez, milyen materializálódott szellem képes azt tenni, amit Mama ott tett. De aztán a kósza rosszérzés tovaszállt, ez ekkor még csupán csak egy pillanat volt: a továbbiak nagyon sokáig kielégítették a rémisztgetős horrorfilm iránti elvárásomat. Ahogy, amilyen állapotban a két lányt megtalálták, az egyszerűen zseniális: az elállatiasodott, négykézláb futkosó gyerekek látványa talán az egész film legborzasztóbb, legmegdöbbentőbb, legmaradandóbb képsora. Egy icipicit itt is eltűnődtem, hogy 5 évig hogy nem mentek el onnan, hogy éltek cseresznyén meg hogy nem találták meg őket – de ekkor még ez sem volt létkérdés. A sejtelmesség, hangulat továbbvitt, vártam, mi fog történni Victoriával és Lillyvel az új családban.

Amikor Vicnek odaadja Lucas a szemüvegét, azon egyszerűen összeszorult a torkom. Aztán ahogy merülünk bele a karakterek érzelmi kapcsolataiba, úgy fordul át a mozi témája a szellem?történetből egy családi drámába, aminek szereplői tulajdonképp a két lány és a két mama. Mivel a férfiúi karakter ideje nagy részében nem főszereplő, a pszichodoki szintén csak másodhegedűs, ezért fókuszálhatunk a lányokra: igazi csajos film lett ez, a játékidő nagy részében. Baromira tetszett az a hangulat, ami körbelengi a kapcsolatot, az ágyneműt húzogató Lilly, a szemüvegét letevő Vic, majd az egyre jobban beguruló Mama. Nem tudom, a kedves kolléga hogy kerülte ezt ki, de én a frászt kaptam ettől a figurától – az is tény ugyanakkor, hogy ismételten kell hozzá a házimozi rendszer. Kiváló effektekkel erősítik fel az ijesztgetéseket – egyszer a filmet nem néző feleségem jobban megijedt a hangra, mint én. Az ijesztgetés első osztályú, izgalmas, félelmetes a film – kb. a háromnegyedéig…

Hogy aztán a fináléra minden összeomoljon. Miután kiderült, kicsoda is a Mama, s elkezdenek utána nyomozni, egyre nevetségesebb, idegesítő hibákkal tűzdelt, értelmezhetetlen bacaság lett az egész. Kétszer!!! megtörténik az, hogy a keresésre induló szereplő napsütésben hagyja el a kocsiját, majd koromsötétben bóklászik oda a házhoz. Persze, mert sötétnek kell lennie, anélkül semmit nem ér a jelenet… A címszereplő egyre furcsább képességei hol az Ördögűzőre, hol a Körre emlékeztettek, de a végén kicsit Harry Potteres volt a kiszívott élettel. Egyre több horrorklisé tűnik fel, ami aztán a legeslegvégén röhögőgörcsbe fullad: képtelen vagyok befogadni a boogieman módjára lepkékből álló szereplőt, annak tettét, ahogy, ott történtek a dolgok. Tudom, hogy egy szellemes filmtől sok realitást nem kellene várni, de a finálé kimondottan értelmezhetetlen és nevetséges lett. Sam és Dean Winchester ezt pikk-pakk elintézte volna, aztán a Mama meg mehetett volna vissza a tenger fenekére. Csak szellemekkel tudni kell bánni – elintézni is őket, meg használni is filmekben. Ez az ördögszellem nem jött be – mint ahogy egy másik filmben a démonzombik sem.

A történet lyukait a hangulat és a színészek azonban szépen betömik. Nagyon jók a beállítások, a hangulati elemekkel kiváló feszültséget generálnak. A Mama kellően randa és ijesztő – kicsit értetlenül is néztem Lilly vonzalmát iránta. Ami a filmet számomra emlékezetessé teszi, az egyrészt a két gyerekszínész, illetve a Mama figurája. A két kislány, Megan Charpentier (Victoria) illetve  Isabelle Nélisse (Lilly) alakítása zseniális, a szerepük is az. Többekkel ellentétben nekem Lilly alakítása jobban tetszett, az a kis ösztönlény, aki a tesója szoknyája mögött mászik, lepkét eszik, megdöbbentőbb és keményebb, mint nővére. A főszereplő srácot nagyon sokáig nem tudtam hova tegyem, de aztán villámcsapásként ért a felismerés, hogy ő Jamie Lannister a Trónok harcából – már másodszor tréfált meg a szőke vs. fekete haj. A legvégére hagytam a legnagyobb meglepetést: kérem szépen a Mama az igazából papa: az a Javier Botet játssza, aki már a REC-ben is csontsovány nőt játszott. Igazi kaméleon a srác, max respect érte. Miattuk, a kivételesen jó casting, a remek hangulat, a jól működő ijesztgetés miatt érdemes Mamát megnézni, kár, hogy a legvégét ennyire elbaltázták. Amiatt az egész egy ökörség lett. Kár érte.



.


A hozzászólást R2-D2 összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. Okt. 25, 2018 9:25 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

R2-D2 írásai 1.0 - Page 13 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 1.0   R2-D2 írásai 1.0 - Page 13 EmptySzomb. Nov. 09, 2013 10:22 pm

R2-D2 írta:

Mama

A "kedves kolléga" úgy "kerülte ezt" -vagyis hogy frászt kapjon Mamától- "ki" Smile, hogy már szinte az elejétől kezdve úgy érezte, nem Mama ijesztő, hanem az eszközök, kellékek azok, amikkel körbevették, amiket ráaggattak. Ez persze qrvára nem azt jelenti, hogy nem fosnám össze magam, ha szembejönne velem a lakás folyosóján Smile !

Spoiler:

A fináléról nekem inkább a "nyálas" jutott eszembe... meg Salamon király.

Spoiler:
.
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom





R2-D2 írásai 1.0 - Page 13 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 1.0   R2-D2 írásai 1.0 - Page 13 Empty

Vissza az elejére Go down
 
R2-D2 írásai 1.0
Vissza az elejére 
12 / 67 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1 ... 7 ... 11, 12, 13 ... 39 ... 67  Next
 Similar topics
-
» R2-D2 írásai 3.0
» R2-D2 írásai 4.0
» R2-D2 írásai 2.0
» Niwrok írásai 2.0
» Niwrok írásai 1.0

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Filmfórum :: Filmek, sorozatok világa :: Kritikák, filmes gondolatok-
Ugrás: