HomeCalendarGalleryGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 R2-D2 írásai 3.0

Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 17 ... 30, 31, 32
SzerzőÜzenet
Niwrok
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 2672
Join date : 2012. Oct. 06.

TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 3.0   Hétf. Ápr. 16, 2018 10:28 pm

R2-D2 írta:
.
Orbiter 9

Egy fiatal lány rádöbben, hogy mindaz, amit eddig valóságnak hitt, csupán illúzió” – hirdeti a nagyon kevés infó, amit erről a moziról magyar nyelven fellelhető. Kivételesen azonban ez esetben ne bánkódjatok rajta, az a helyzet, hogy ennyi és csak ennyi tudás kell ahhoz, hogy a film képes legyen meglepetést okozni – s az icipicit talán középszerűsége ellenére is maradandó(bb) élményt nyújtani. Én legalábbis úgy voltam vele, hogy az elején kifejezetten untam az egészet, nem először láttam már ilyet, még mérgelődtem is, mi a francnak kell megint egy Hold kópiát látnom. Aztán… nem lennének a spanyolok spanyolok, ha nem csavartak volna a történeten – s rögtön sokkal érdekesebbé vált az egész… amikor meg még egyet csavartak, akkor meg már elégedetten csettintettem.

Innentől viszont kicsit gondban vagyok az írás tekintetében. Ha most elárulom, mi ez az egész űrhajó, honnan, hova és miért tart, akkor lelövöm a poént. Ha most elárulom, hogy csak az utóbbi években melyik mozikban, sorozatokban láttam hasonló alapfelállást, azzal is túl sok mindent mondok… szóval roppant óvatosan kell fogalmaznom.

75%


Tudtam erről a filmről... csak azt nem, hogy spanyol Smile . Elsőre annyira nem hatott meg (én is elég rókabőrnek láttam), de így azért más a gyerek fekvése.
Leírtad, amit kellett... én meg majd elolvasom a dilemmázós rész utániakat, amikor megnéztem.

.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3790
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTárgy: 12 katona   Kedd Ápr. 17, 2018 12:38 pm

.




12 katona




Azt talán nem kell mondanom senkinek, mi is történt New Yorkban, 2011. szeptember 11-én. Gondolom, arra is mindenki emlékszik, hogy az USA viszonylag hamar válaszcsapást mért Afganisztánra, az ott pár éve hatalmat szerző és a terrortámadással gyanúsított tálibokra. Azt viszont szerintem kevesen tudják – és is csak most szembesültem vele – hogy ennek az egész hadműveletnek mi volt az első lépése, s hogy azt kik és milyen módon hajtották végre. Az talán nem meglepő, hogy egy (több) különleges egység vett benne részt, akiket ledobtak az ellenséges vonalak mögé, akik kooperáltak az afgán hadurakkal a tálibok ellenében… de az azért szerintem mindenki számára az lehet, ha azt mondom, hogy a hi-tech USA hadsereg első szárazföldi afgán bevetését lóháton teljesítette.

A 12 katona ennek a megtörtént első akciónak állít emléket: az ún. Tőr Alakulat bevetését mutatja be, akik az üzbég Dostum tábornok támogatásával (hogy ki kit támogat, az is jó kérdés) a kulcsfontosságú Mazar-i Sharif város elfoglalására indulnak. Tudom, már kezd unalmasnak és kínosnak tűnni egy film elején, hogy Megtörtént események alapján – de ahogy most utólag olvasgatom a History vs Hollywood vonatkozó írását a filmről, meglepő módon rendkívül sok tényszerűség található a feldolgozásban… s hogy miért is fontos ezt az egészet elmesélni? Nos, természetesen, mert egy újabb amerikai hősökről szóló történet soha nem jön rosszul, másrészről viszont a válasz a mozi végén rejlik: az egész akció olyannyira titkos volt, hogy az azt végrehajtó katonák hazatérésük után gyakorlatilag semmi hivatalosan nagydobra vert elismerést nem kaptak – ez a mozi hivatott részben utólag biztosítani nekik. És teljesen jogosan: ha ez tényleg így volt, márpedig úgy néz ki, így volt, hogy lovon voltak kénytelenek harcolni tankokkal szemben, akkor maxi respekt jár érte. A dologhoz még annyi hozzátartozik, hogy az egész egy bizonyos Doug Stanton nevű író Horse Soilders című memo-könyvének (hivatalosan non-fiction book) megfilmesítése, tehát a szükségszerű dramaturgiai finomítások mellett alapjaiban tényleg a valóságot tartalmazza.

Az első képsorok azt a sokkot mutatják be, amit anno 09.11-én az USA polgárai érezhettek – korabeli bevágásokkal, híradóbejátszásokkal tarkítva. Nem tudom, hányan néztek Homelandet, de annak a főcímére hajaz kicsit a bevezető, pluszban azt is megmutatva, hogy a címszereplők életében hogyan is csapódott le és be a terrortámadás: a majdani 12 katona magánéletébe kukkantunk be, szerencsére nem túl nyálas és erőltetett módon. Csak pont annyira, amennyi ahhoz kell, hogy a motivációkat megértsük, hogy valami módon azért tudjunk kötődni hozzájuk – egy gyerek, egy család pont a megfelelő erre – és egyúttal el is ültessen az emberben egyfajta bizonytalanságot a tekintetben, hogy vajon ki éli túl a bevetést és ki nem. Aki több hasonló zsánerű filmet látott már, az ugyanis joggal számíthat arra, hogy az a szereplő, akinek családot építenek egy filmben, jó eséllyel meg is hal a történet végén, elvégre a dráma akkor működik, ha van tétje a bevetésnek. No. Mitch Nelson kapitány (Chris Hemsworth) épp leszerelni készül, mikor otthon látja a leomló tornyokat, de azok hatására a hazafiasság felülkerekedik benne és kiharcolja magának az újabb bevetést Afganisztánba. Nem megy egyszerűen, a korábbi csapata ugyan megvan még, de felettesei nem igazán bíznak a srácban, tekintve, hogy valódi harctéri tapasztalata nem nagyon van – amolyan elméleti szakembernek tűnik, aki ugyan kiváló stratéga, de kétségesnek tűnik a sikere terepen (érdekes lesz ezzel kapcsolatban majd Dostum megjegyzése a gyilkos és a nem gyilkos szemekről is). A csapata ragaszkodik hozzá, de egyik korábbi altisztjének, Hal Spencernek (Michael Shannon) a közbenjárása is kell ahhoz, hogy rábízzák az akciót. A team tagja még többek között Diller szerepében Michael Peña is – egész jó kis színészgárda így, indulásnak. Egy kis otthoni lelkizés, aztán máris indul a gép Afganisztánba, ahol egy újabb kedvencemmel találkozhatunk: a kopasz (!!!) William Fichtner játssza a tábornokot, aki a helyszínen hivatott dönteni az műveletről – Nelsonnak őt kell lenyűgöznie, hogy ők 12-en mehessenek észkara.

Amellett, hogy úgy alapból is szeretem az ilyen háborús történeteket, külön meg kell említenem, mennyire is bírtam Nelson figuráját. Ha már Hemsworth, akkor úgy képzeljétek el, mintha James Hunt bevonult volna, nagyon bírtam az okos, kissé pimasz, de zseniális kapitány karakterét. Egy ilyen zsánerű filmben – amiben azért az akció és a lövések azért eléggé meghatározó szerepet töltenek be – nagyon fontos, hogy a két óra alatt a figurák is érdekesek legyenek… itt pedig szerintem azok. Az amerikaiak mellett kiemelném az üzbég parancsnokot, Dostum tábornokot (aki mellesleg később Afganisztán elnöke lett) illetve az engem állandóan Szaladdinre emlékeztető tálib vezért, Mullah Razzant, aki ugyan olyan jelentős dolgokat nem művel, de valahogy az az arc, az a megjelenése mindent magában hordoz, amit az ember elképzel a tálibokról. Adva van tehát egy rakás jó karakter és lassan – egyesek szerint túl lassan, szerintem nem – el is érkezünk a film lényegi pontjához: némi bizalmatlanság és huzavona után a Tőr Alakulat Dostum seregével együtt elindul Mazar-i Sharif felé. Lovon. Ez a film kulcsa, egy megdöbbentő, de teljesen autentikus húzás: a viszonylag jól felszerelt, vélhetően szovjet örökölt technikával rendelkező tálibokkal szemben lovon kell helyt állni hőseinknek.

Megmondom őszintén, mikor ezt megláttam, egyszerre fogott el a röhögés és az értetlenkedés… aztán ahogy néztem a filmet, ahogy egyre mélyebben jutunk a kopár Afganisztán területén beljebb, annál egyértelműbb, hogy itt, a hegyekben nem is nagyon lehetett volna máshogy. A katona, lovon megközelíti az ellenséget, beméri a pozíciót, majd a B52-esek leszórják a bombákat és kész: fura egy háború, még sosem láttam ilyet, már ezért megérte az egészet megnézni. Természetesen jogosan vetődhet fel a kérdés, hogy ez mennyire tűnik nevetségesnek és hiteltelennek, mennyire életszerű a gépfegyvertűzben robogó lovas hadtest támadása, de én azt mondom, hogy az első meghökkenés után nagyon jól átjön mindaz, ami már a Ryan közlegény partraszállásos jelenetében, vagy akár a Hős alakulat, akár az Iwo Jima vonatkozó részeinél szerepet játszott: a szerencse. Egyszerűen nem is lehetett máshogy, ott abban a golyó- és rakétazáporban csak azon múlik valakinek az életben maradása, hogy aznap az őrangyala elég gyorsan tud-e mellette repülni.  Aztán, az is jogos kérdés és felvetés, egy ilyen háborús mozinak milyen mértékben kell moralizálni és /vagy a hullákkal teli hadszíntér árnyékában viccesnek lenni… nos, az a helyzet, hogy a 12 katona szerintem egészen remekül teljesít mindkét téren.

Mert van benn egész érdekes nézőpontkülönbség ütköztetés az amerikai katonák és az afgán harcosok közötti motivációkról, technikákról, célokról (külön kiemelném a Katonák és a Harcosok közti különbséget), az egész afgán háború és terület sajátosságának kiemelésével – "Ez egy birodalom temető"… hangzik el a moziban – és tényleg. El lehet azon is gondolkodni, hogy mi is kell ahhoz, hogy ezt, így, a nyilvánvalóan öngyilkossá váló bevetést ők, 12-en önként vállalják, mekkora harag, düh, bosszúvágy és hazafiaság kell ahhoz, hogy simán átrepüljenek egy eleve életveszélyes helikopterúttal a hegyeken és ott vadidegen emberekre bízzák magukat. Jó, biztos ez a patriotizmus kicsit ki van színezve, de csak megcsinálták valahogy… Aztán ami lelkizés és bajtársi bátorítás – a kötelező levélírás nem maradhat ki, bár ez is jól le van vágva – szintén inkább jót tett a filmnek, mint hogy lassítaná, de ami igazából nekem nagyon bejött, az a nagyon finom, okosan adagolt, néhol kissé fekete, néhol buddy movies humor. Néha bizony jobban esett, mint egy mai divatos vígjáték: de feltétlenül meg kell jegyezzem, ez csak egy fűszer az egészben, és nem domináns ízvilág. Remek lett sokadszorra a hangulat, a látvány, nem az első Afganisztáni hátteret látom, de ennyire talán még sosem volt szörnyű szembenézni a valósággal: a bombázás bizony a földdel tett egyenlővé falvakat, élettereket, a nagy felszabadítás sokszor totális dózerolást jelent (ld. napjaink Szíriája). Miután pedig az egyik producer bizonyos Jerry Bruckheimer, a látványra és a rombolásra sem lehet panasz, tényleg testközelbe jön ez az őrült háború.

Azt meg megint nem értem, miért nem szereti ezt a filmet a „szakma”… nem azt mondom, hogy ez most egy új alapmű a háborús mozik között, de véleményem szerint teljesen renden van. Érzelmes, mikor kell, vicces, mikor csak lehet, roppant látványos és izgalmas annak ellenére, hogy valóban picit lassúnak érezhető. Vannak ugyan hibái, leginkább, hogy a három/négy főszereplőn kívül szürke senki ( Wink ) mindenki, hogy túlságosan egyoldalú a nézőpontja (na de milyen is legyen, ha már a csapattal vagyunk), hogy a halomra lőtt ellenség tényleg egy Rambo, vagy egy Feláldozhatók szintű statiszta tömeg, hogy ennyire bénák nem lehetnének – de ez valahol minden ilyen mozi szükséges velejárója. De eddig katonák lovon nem mentek tankok és rakétavető ellen és ezért már önmagában érdemes leülni a 130 perc elé.




80%



.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
Niwrok
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 2672
Join date : 2012. Oct. 06.

TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 3.0   Kedd Ápr. 17, 2018 6:50 pm

R2-D2 írta:
.
12 katona

Azt meg megint nem értem, miért nem szereti ezt a filmet a „szakma”… nem azt mondom, hogy ez most egy új alapmű a háborús mozik között, de véleményem szerint teljesen renden van. Érzelmes, mikor kell, vicces, mikor csak lehet, roppant látványos és izgalmas annak ellenére, hogy valóban picit lassúnak érezhető. Vannak ugyan hibái, leginkább, hogy a három/négy főszereplőn kívül szürke senki (  Wink  ) mindenki, hogy túlságosan egyoldalú a nézőpontja (na de milyen is legyen, ha már a csapattal vagyunk), hogy a halomra lőtt ellenség tényleg egy Rambo, vagy egy Feláldozhatók szintű statiszta tömeg, hogy ennyire bénák nem lehetnének – de ez valahol minden ilyen mozi szükséges velejárója. De eddig katonák lovon nem mentek tankok és rakétavető ellen és ezért már önmagában érdemes leülni a 130 perc elé.

80%


Akkoriban ment nálunk moziban, amikor az itt is olvasható katonásfilm-dömpingtől kicsit besokalltam, így kimaradt.

Jól hangzik, de amúgy sem volt vele bajom, csak akkor éppen nem érdekelt. Mindenesetre így a leírás alapján egy kicsit összetettebbnek tűnik, mint ami eredetileg gondoltam, az jó.

Valószínűleg sorra fog kerülni.

.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3790
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTárgy: Jessabelle   Yesterday at 2:18 pm

R2-D2 írta:


Jessabelle

Aztán a film kb. az ötvenedik percben vesz egy éles kanyart. Addig lezajlik jó pár parás jelenet, néhányszor talán még megijedni is sikerül, van benne némi dráma is, de a váratlan húzással ez teljesen más hangulatú mozi kerekedik a végére. Jessie és Preston néhány villódzó fényt követve a louisianai mocsárba téved, ahol aztán a vudu eluralja az egész történetet. Persze, ebben az államban ez a normális, sőt, ha úgy vesszük, a sztorinak értelmet is képesek adni az ezután következő események – de a félelemnek ezzel vége. A szellemes történet, amiben bőven volt potenciál, megbicsaklik, s átadja a helyét valami teljesen másnak: jobb kedvemben thrillernek nevezném, itt inkább valami múltfeltáró vudu kísértethistóriának. Félreértés ne essék, önmagában ez a rész sem rossz – nekem legalábbis tetszett – csak az első egy óra tükrében teljesen idegen. Az első egy órában önmagának Louisianak nincs is sok szerepe, van egy jó ház meg egy szegény kiszolgáltatott áldozat, míg a vége a csavarnak szánt magyarázattal nekem nem illett bele a képbe.


70%


.


Csak hogy fogyjanak a polcról a filmek... Laughing

Nem volt ez rossz másodjára sem, a karambol még így is ütős volt, a mozi első fele egy kifejezetten jól fényképezett, parás kísértethistória. Azt továbbra sem értem, miért kellett utána stílust váltani, de ha már megtették, önmagában az a rész is bejött - kár, hogy a kettő együtt valami fura, nehezebben befogadható elegyet alkot. Sokkal több volt ebben a moziban, mint amit sikerült belől kihozni, de másfél órás kikapcsolódásra teljesen rendben van. Évente nem veszem elő, de pl most, 3 és fél évvel az első nézés után pont annyit felejtettem belőle, ami miatt működhetett.

A DVD viszont gáz: a kép HD TV-n kínos, a hang meg mindkét sávban csak DD 2.0. Röhej, hogy a nettékában ennél jobb kiadás van, felirattal. Igaz, azon nincs extra: itt van, kb húsz perc, az első kis werkfilmben elmondják, milyen jó volt a forgatás, meg hogy mennyi rétege van a filmnek ( Rolling Eyes  scratch  faceplam  hmmm    lol2 ), meg hogy mennyi bogár volt. A kimaradt jelenetek érdemben semmit nem tesznek hozzá (azt meg nem is értettem, hogy a baleset napsütésben, nappal van, a helyszínelés meg szakadó esőben éjjel lenne), ahogy a bakiparádé és az alternatív befejezés sem.

Marad a 70%


.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
Ajánlott tartalom




TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 3.0   

Vissza az elejére Go down
 
R2-D2 írásai 3.0
Vissza az elejére 
32 / 32 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1 ... 17 ... 30, 31, 32

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Filmfórum :: Filmek, sorozatok világa :: Kritikák, filmes gondolatok-
Ugrás: