HomeCalendarGalleryGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 R2-D2 írásai 3.0

Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 15 ... 26, 27, 28
SzerzőÜzenet
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3711
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 3.0   Szer. Feb. 14, 2018 11:54 am

Niwrok írta:

Dark S1

Ez még talán az időutazásos résznél is jobban hangzik. Amúgy is a listámon volt már, de így akkor kicsit előrébb került  Smile .

.

egyetért

Tetszeni fog. Érzem. Kíváncsi vagyok, te majd hányszor állsz meg közben, értelmezni a látottakat. Laughing


.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3711
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTárgy: Szaljut 7   Szomb. Feb. 17, 2018 3:34 pm

.





Szaljut 7



A Szaljut-program a Szovjetunió űrállomás-programja volt, melynek keretében katonai és polgári célú űrállomásokat állítottak pályára. A Szaljut elnevezést egyaránt használták a polgári célú DOSZ űrállomások és a katonai célú Almaz űrállomások jelölésére is - a közös „Szaljut” név használata a katonai űrállomások rendeltetésének elfedését szolgálta, szám szerint a 2, a 3, és az 5 számúak voltak katonai űrállomások, sokkal több felderítő eszközzel. A Szaljut–1 volt az első űrállomás, melyet űrhajósok meglátogattak, a Szaljut–6 fedélzetén dolgozott többek közt Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós is. Filmünk "főhőse" a Szaljut–7 (más jelzéssel DOSZ–5–2), egy 1982.04.19-én indított űrállomás volt, a Szaljut–6 programjának folytatásaként állították pályára a program utolsó tagjaként. Élettartama alatt 6 személyzetet fogadott, amelyek összesen 816 napot töltöttek a fedélzetén.

1985. február 11-én megszakadt a kapcsolat az űrállomással, s mivel tartani lehetett tőle, hogy az amerikai Skylab-hez hasonlóan irányítatlanul fog belépni a légkörbe és ott előre nem látható kárt okoz, elhatározták, hogy két tapasztalt űrhajóssal felméretik az űrállomás műszaki állapotát. Június 6-án, a Szojuz T-13 űrhajóban Vlagyimir Alekszandrovics Dzsanyibekov és Viktor Petrovics Szavinih ment fel az orbitális pályán keringő szerkezetbe, megpróbálni heylrehozni és újraindítani azt – nos, ez az újabb nagyszerű orosz mozi az ő küldetésüket mutatja be. Legalábbis, az ő küldetésük volt az alapja annak a kicsit kiszínezett, csúsztatott és minden bizonnyal dramatizált történetnek, amit Klim Shipenko rendező elénk tár… s aminek hatását, minőségét csakis a korábban már agyondicsért Gagarin című filmhez tudom hasonlítani.

Bocsi a hosszú bevezetőért, de valahogy képbe kellett hozni mindenkit arról, mi is ez az egész, és nagyjából mire lehet számítani: ez egy orosz film, egy szovjet időbeli űrhajós vészhelyzetről, orosz érdekek és orosz nézőpont szerint – viszont megvalósításában, technikai kivitelezésében olyan szinten zseniális, hogy az ember el nem hinné, hogy nem az ILM vagy a WETA műhelyeiben készült. Bámulatos felvételek, kamerahasználat jellemzi, látványában, hangulatában megidézi azt az ominózus és méltán istenített Gravitációt, történetében viszont egy másik amerikai alapmű, az Apollo 13 az, amivel párhuzamba állítható – de ami legdurvább, hogy van olyan jó és izgalmas, mint az. Közben pedig egyetlen pillanatra nem lehet feledni, hogy ez most egy orosz mozi, hiába éri a vád, hogy túlságosan amerikai, az eredeti nyelv mellett rengeteg apró kis epizód, karakter gondoskodik arról, hogy egy percre ne feledjük, hol vagyunk… és hogy mikor. Mert a zseniális és izgalmas kozmoszbeli jelenetek mellett a háttérben, a Földön kőkeményen ott van a hidegháború minden paranoiája, amiben a Challenger űrhajó aktuális útját simán azzal hozzák összefüggésbe, hogy az amerikaiak meg akarják szerezni a Szaljut 7-et és le akarják hozni a földre. Hogy pont azért megy fel vele egy korábban Szaljut 7-et megjárt francia meg hogy pont azért van 20 tonnás raktere, hogy USA megszerezze... Amiben inkább lelövik az űrállomást és a hozzá kapcsolt űrhajót a két fős személyzetével együtt, csak nehogy bármi is amerikai kézbe kerüljön (na jó, ha jóindulatúak vagyunk, akkor azért is, hogy nehogy amerikai földön lakott területre essen – bár e kettő nem zárja ki egymást), s amiben korabeli híradóbejátszások találgatják, vajon van-e atomfegyver a Szaljut 7-en. Amiben egy ilyen lezuhanás, robbanás rögtön válaszlépést követelne az ellenféltől – s amiben így, sokkal fontosabb szerepe van annak, hogy vajon Vologya és Vitya meg tudja-e javítani az állomást, egyáltalán vissza tudnak-e térni a Földre.

Aki szereti az űrben játszódó mozikat, akinek tetszett a már említett Gravitáció, azt vélhetően az első perctől beszívja a film: vélhetően épp a történelem első női űrsétájába kapcsolódunk be, egészen szenzációs felvételekkel mi magunk is bolygó körüli pályára állunk a Szaljut 7 burkolatán. Megmondom őszintén, én totál elájultam a látványtól, ami a film első kockáin fogadott, nem véletlen, hogy IMAX 3D-ben is bemutatták ezt jobb helyeken: a Szaljut 7 –ről csak akkor derül ki, hogy orosz, mikor a rádiós viccelődésbe bekapcsolódik Bajkonur is, figyelmeztetve az elvtársakat, hogy mégis mi a dolguk. Aztán van egy kis baleset, aminek majd van következménye, s rövid időre a Földön ragadunk: pont elég ez az idő arra, hogy a két leendő űrhajósról összeszedjünk annyi információt, hogy később lehessen izgulni értük. A „mérnök szkafanderben” és a pilóta párosa gyerekkori barátságot sejtet, nagyon jó – de nem amerikai módon tolakodó – volt a feleség/gyerek és a várandós asszony beépítése a sztoriba. Hiába tűnik amerikai dramaturgiának az egész, annak minden felesleges sallangját levágták, némi humorral és pár komoly gondolattal megfűszerezve tálalták újra… még a szimulációs kamra sem volt túltolva. Azt ugye nem tudni, mennyire valósághű az egész, de vélhetően azért Vologya szerepénél van némi csúsztatás: a lényeg, hogy a megszokott fordulatok (eltiltás, stb..) után a két barátra esik a megtiszteltetés, hogy a szovjet nép hírnevének és a kommunizmus dicsőségének megőrzésének érdekében újraélesszék a Szaljut 7-et.

Ami már csak azért sem egyszerű, mert a meteorzápor (ld. még épp az Utazók, legutóbb) következtében teljesen leállt űrállomás másodpercenként 1,5 fokot fordul tengelye körül, ide kellene megfelelő sebességgel dokkolni. Tök jó, izgalmas és hiteles volt az egész, ahogy az egész esemény zajlik, visszafogott, de jópofa humor és továbbra is bámulatos látvány jellemzi a filmet… ami marad a továbbiakra is. Nem akarok minden egyes poént lelőne, de a két űrhajós nagyon komoly problémákkal találkozik odafönn. Most képzeljétek el, hogy egy áram nélkül maradt űrállomás (miután megsérült az az egység, ami a napaelemeket mindig megfelelő irányba állítja) hány fokos lehet alapban, itt meg ráadásul megsérült valami víztartály is, úgyhogy a Szaljut 7 belsején 1 cm hóréteg van. Az csak egy dolog, hogy ezt egyszer le kell olvasztani, de utána valamit kezdeni kell a vízzel – ami ugye ott fönn nem úgy folyik, ahogy itt, hanem kis buborékokban lebeg a levegőben, kvázi össze lehet porszívózni… vagy valami hasonlót. Amúgy, itt jegyzem meg, hogy a film egyik legjobb, legütősebb jelenete volt a leolvadt vizes jelenet, az, igazi, normális, képből kilépő 3D-ben bámulatos élmény lehet moziban… már persze annak, aki ezt valahol meg tudja nézni Oroszországban. A Gagarin esete után nem vagyok biztos benn, de kétlem, hogy ez eljutna hazai forgalmazásig.

Lehet azzal vádolni a Szaljut 7-et (olvastam már ilyen hozzászólást), hogy túlontúl amerikai és túlságosan koppintás – nos, ez annyiban igaz, hogy valóban felhasznál bizonyos filmkészítési, dramaturgiai sablonokat, valóban használja mindazon érzelmi manipulációkat, amiket az Álomgyárban  nagyüzemben alkalmaznak, viszont ennek az orosz sci-finek ez egyáltalán nem hátrány, sokkal inkább előny. Így egyszerre tud orosz maradni és hirtelen populárisan nemzetközi is lenni: hiába érezzük azt, hogy Bajkonur egyenlő Houstonnal, mindig van valami, valaki, ami, aki emlékeztet minket rá, hogy ez a Szovjetunió és ez egy orosz film. Ugyanúgy a finálé kopácsolásánál is: hiába érezni azt, hogy milliószor láttunk már ilyet más hollywoodi alkotásokban, itt egy percig nem voltam abban biztos, sikerül-e a két jóembernek letörni a beszorult kütyüt, ezáltal megmenteni az űrállomást. Mert itt annyira mégsem volt megágyazva a happy endnek, tekintve pedig, hogy a szovjet űrkutatás történetét jó pár tragédia terheli, a filmben semmi garancia nincs, hogy az akkor már heteket a hidegben töltő, lázas beteg két asztronauta túléli. Egyben voltam biztos, hogy a Challenger kilóg a sorból, azt tudtam hogy az amerikaiak nem hozzák le őket – mert arra azért emlékeznék, azzal tele lett volna a világsajtó (amerikai oldalról legalábbis).

A Szaljut 7 döntő többsége az űrben, állomáson és hajon kívül, illetve belül játszódik, s mint ilyen kiválóan használja a súlytalanságot a varázslásra. A vodkás rész eszméleten jó, a már említett vizes szintén – de a kinti felvételek is bámulatosak, pláne amikor bevágják az űrhajós POV képét. A Földön kicsit kevesebbet vagyunk, ennek az időnek elenyésző része a családi háttér – tényleg, valóban minden űrhajósnak lánya van?? – a nagyobbik része az irányítóközpont és a politikai/katonai háttér. Utóbbi várakozásaimmal ellentétben még annyira sem volt szignifikáns, mint mondjuk a Gagarinban – igaz, kettő között eltelt 23 év és a főnököt sem Hruscsov elvtársnak hívják már. Az egyik legjobb föld jelenet számomra az erkélyről lehulló pohár esete volt, de az Apollo 13 hangulatát is rengetegszer sikerült megragadni a bajkonuri bázison. A volgás jelenet meg azért állt közel a szívemhez, mert gyerekkorunkban több éven át volgánk volt – mindamellett, hogy az alkotóknak olyan nagyon nem kellett a korrajzzal bíbelődni, ez a kis autós szcéna szívmelengető volt. S ha bármi más miatt fel is sejlik némi hasonlóság más hollywoodi produkciókkal szemben, pont az ilyenek miatt érzi azt az ember, hogy ez azért mégsem onnan jött. Nem tudom kíméletesebben fogalmazni: nem olyan buta és hatásvadász, átgondoltabb, hitelesebb (ha már csak a Gravitáció végét nézzük, mindenképp), mint azok, egyáltalán nem nézi hülyének nézőit, ami pedig a megtörtént események kiszínezését és dramatizálását illeti, bőven tűréshatáron belül van. Én legalábbis úgy éreztem, hogy ez így történt, vagy akár így is történhetett volna.

Újabb orosz űrremek. Smile Kérem a következőt!




85%



.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
Niwrok
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 2594
Join date : 2012. Oct. 06.

TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 3.0   Hétf. Feb. 19, 2018 8:01 pm

R2-D2 írta:


A Szaljut 7 döntő többsége az űrben, állomáson és hajon kívül, illetve belül játszódik, s mint ilyen kiválóan használja a súlytalanságot a varázslásra. A vodkás rész eszméleten jó, a már említett vizes szintén – de a kinti felvételek is bámulatosak, pláne amikor bevágják az űrhajós POV képét. A Földön kicsit kevesebbet vagyunk, ennek az időnek elenyésző része a családi háttér – tényleg, valóban minden űrhajósnak lánya van?? – a nagyobbik része az irányítóközpont és a politikai/katonai háttér. Utóbbi várakozásaimmal ellentétben még annyira sem volt szignifikáns, mint mondjuk a Gagarinban – igaz, kettő között eltelt 23 év és a főnököt sem Hruscsov elvtársnak hívják már. Az egyik legjobb föld jelenet számomra az erkélyről lehulló pohár esete volt, de az Apollo 13 hangulatát is rengetegszer sikerült megragadni a bajkonuri bázison. A volgás jelenet meg azért állt közel a szívemhez, mert gyerekkorunkban több éven át volgánk volt – mindamellett, hogy az alkotóknak olyan nagyon nem kellett a korrajzzal bíbelődni, ez a kis autós szcéna szívmelengető volt. S ha bármi más miatt fel is sejlik némi hasonlóság más hollywoodi produkciókkal szemben, pont az ilyenek miatt érzi azt az ember, hogy ez azért mégsem onnan jött. Nem tudom kíméletesebben fogalmazni: nem olyan buta és hatásvadász, átgondoltabb, hitelesebb (ha már csak a Gravitáció végét nézzük, mindenképp), mint azok, egyáltalán nem nézi hülyének nézőit, ami pedig a megtörtént események kiszínezését és dramatizálását illeti, bőven tűréshatáron belül van. Én legalábbis úgy éreztem, hogy ez így történt, vagy akár így is történhetett volna.

Újabb orosz űrremek. Smile Kérem a következőt!


85%


A hétvégén nem nagyon olvastam a fórumot, úgyhogy csak reggel, a facebookon keresztül vettem észre, hogy közben írtál.

Ugyan én nem vagyok akkora rajongója az űrhajós filmeknek, mint te, de azért a leírás alapján nem hiszem, hogy nekem ne tetszene. A Gagarin is jó volt, ezt is meg fogom nézni.

.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Niwrok
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 2594
Join date : 2012. Oct. 06.

TémanyitásTárgy: Beyond Skyline   Yesterday at 8:36 pm

R2-D2 írta:
.

Beyond Skyline

Ilyenkor van az, hogy milyen jó, ha egy franchise egy ember fejében áll össze, ha az alkotók tudják, mit akarnak, ha az oda vezető út nem ad-hoc ötleteléssel van kirakva. Ha a második epizód rendezője nem vágja félbe az első rész ötleteit és szereplőit, ha van egy célja az egésznek. Már csak az kellett volna, hogy komolyabb pénzcsapok is megnyíljanak ezen franchise-nak, hogy legyen elég forrás normális és élvezhető képi világra, látványra. Ha a közepén láttam is volna, ami történik, és nem kell kapkodnom a fejemet és kigúvasztani a szememet, még többet érne az egész (az AVP2 jut róla eszembe). S ugyan vélhetően megint csak kisebbségbe kerülök az értékelésemmel, de nekem ez a Végjáték áthallás rohadtul bejött, bízom benne, hogy O’Donell le is tudja egy harmadik részben zárni a történetét.

75%


.

Skyline

Újranéztem, hogy jobban képbe kerüljek a Beyond eseményeivel kapcsolatban, ha már félig párhuzamosan fut a két film, félig meg folytatás a Beyond.

Továbbra sem érzem, hogy akkora vita lett volna köztünk erről a filmről, hogy "állandó vicc és hecc tárgya" lett volna, de ha így lett volna, akkor részben megkövetem magam   peace . Ahogy azt sem érzem, hogy a második nézéssel jelentősen többet vagy kevesebbet kaptam volna. Az biztos, hogy a bevezető nekem ebben a formában továbbra sem jött be különösebben (de akkoriban ez még emlékeim szerint jobban zavart), ahogy az épületbe szorult nyomorultak vergődésére is túl sok időt szánt a forgatókönyv (ahhoz képest meg nem látszik, hogy igazán be lennének fosva)... a többi meg alapvetően ugyanúgy tetszett, a maga CGI-orgia szintjén. A költségvetésből fakadóan mondjuk feltűnt egy-két olcsóbb látványelem (pl. a papírra rajzolt robbanások), de a szörnyek érkezésének rejtélyessége, a csillagközi fényporszívó beindítását követő pánik képei, a szörnyek animációja, majd a vége felé az űrhajó belseje szépen ki lettek dolgozva... nem lehet véletlen, hogy a stáb tagjai alapvetően ezzel keresik a kenyerüket.

Az egyetlen, ami fixen nem volt most már hiba, hiszen arra rávezetésként néztem meg újra, az a folytatás hiánya felett érzett első dühöm volt. Túl sok olyan filmet és sorozatot láttam már és kedveltem meg, amit a reménykedés ellenére sem folytattak vagy zártak le rendesen, így félbehagyottak, csonkák voltak... ez is biztos közrejátszott, hogy annak idején a Skyline fináléja felhúzott.

Nem rossz film ez, inkább az a kategória, aminél a pozitívumai mellett sem tudok teljesen szemet húnyni a hibáinak.


6,5/10

****************************

Beyond Skyline

A folytatással együtt nézve egészen kellemes kis szinergia lett a filmek között; az átkötések a bevágott jelenetekkel és a két film szerves összeillesztése a visszatérő szereplőkkel tetszettek. De már az egy jó pont volt, hogy beképzelt aranyifjak és a féltékenykedő babáik helyett egy sokkal értékelhetőbb csapat verődik össze a szörnyek elől való menekülésre, akik között jobban megvannak a drámai helyzetek vagy a kapcsolat, mint az előzőben volt nekem. Mark és Trent apa-fia párosa, a magát mesterlövésszé képző metróvezető Audrey, a latino rendőrfőnök vagy később a távol-keleti harcosok elég érdekesek és színesek voltak ahhoz, hogy valamivel jobban érdekeljen a sorsuk. A vak koldus persze nem igazán illik közéjük, de ha már a kisgyerek és a kutya kimaradt, egy "jolly jokert" el tudtam fogadni

Azzal, hogy titokzatos és halálosan pusztító, legyőzhetetlen űrfenyegetés helyett az "idegenek" egyre inkább kijátszható ellenfélként jelennek meg, a háttértörténethez pedig jócskán belekanalazott a stáb a Prometheusba, a cselekmény valamit vesztett az újszerűségéből, de legalább ennyivel is gördülékenyebb lett. Nekem a közepével sem volt akkora bajom, mert bár valóban nem igazán derült ki, hogy az a lift vagy csőposta hogyan is működött, a két helyszínen zajló jelenetsort a látványelemek egész jól elkülönítették. Akkor már inkább volt furcsa az a váltás, ahogy a nyüzsgő nagyvárosból órák alatt átértünk az évezredes romtemplomok közé, ahol már kialakult menekülttábor van.

A "Renesmee"-vonalat illetően egyetértek, a látvány meg nem sokat változott, az szerencsére eddig is jó volt. Nekem jobban bejött a folytatás, az valahogy kiforrottabb, de ahogy a szinergiával utaltam rá, a két film együtt többet ért, mint külön-külön bármelyik.

7/10

Együtt 7,5/10
.


A hozzászólást Niwrok összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. Feb. 22, 2018 11:04 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3711
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 3.0   Yesterday at 9:01 pm

Niwrok írta:


Skyline


Nem rossz film ez, inkább az a kategória, aminél a pozitívumai mellett sem tudok teljesen szemet húnyni a hibáinak.


6,5/10

****************************

Beyond Skyline

A "Renesmee"-vonalat illetően egyetértek, a látvány meg nem sokat változott, az szerencsére eddig is jó volt. Nekem jobban bejött a folytatás, az valahogy kiforrottabb, de ahogy a szinergiával utaltam rá, a két film együtt többet ért, mint külön-külön bármelyik.

7/10

Együtt 7,5/10
.


Dance Dance Dance

Köszi, hogy megnézted (újranézted), ez így kifejezetten oké. yeah

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 3.0   

Vissza az elejére Go down
 
R2-D2 írásai 3.0
Vissza az elejére 
28 / 28 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1 ... 15 ... 26, 27, 28

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Filmfórum :: Filmek, sorozatok világa :: Kritikák, filmes gondolatok-
Ugrás: