R2-D2 írásai 3.0

.




Utazók




Vannak egészen zseniális marketing kampányok, mikor is egy film előzetese, a moziból kivágott jelenetek ritmusa, a hozzá válogatott zene eladják a filmet – boldog-boldogtalan kíváncsi rá, mert ezek alapján vár valamit (Öngyilkos osztag). Aztán vannak egészen elcseszett marketingkampányok, mikor a trailer gyakorlatilag elárulja a legnagyobb fordulatot (La Cara Occulta), vagy mikor elmeséli a történetet – ezekre szoktuk azt mondani, hogy ha láttad az előzetest, láttad a filmet is. Aztán vannak a kifejezetten félrevezető bemutatók: ezek egyik – rosszabb – fajtája az, mikor köze nincs a jelenetek alá kevert dialógusoknak ahhoz, ahogy azok majd a filmben elhangzanak (Sírok között), a másik fajtája pedig a szándékosan titkolózó, teljesen másra felkészítő trailer – általában titkolnak valamit, becsülendő módon igyekezve meglepni a film cselekményével a nézőt. Nos, az Utazók előzetese egyértelműen ebbe az irányba mutat, viszont azt hiszem, az alkotók kicsit túl is lőttek a célon: engem legalábbis majdnem sikerült ezzel a romantikus szarsággal távol tartaniuk a filmtől. Szerencsére vagyok olyan makacs, hogy a fejembe vettem, ezt nekem látnom kell  - de mennyire nem bántam meg!!!

Január közepén könnyű azt állítani, hogy láttam az év filmjét, de nekem az Utazók jó eséllyel az év végén is a kedvenceim közé fog tartozni. Talán a közepét leszámítva majd minden percét maxi élveztem – sokszor tátott szájjal bámultam a képernyőt –, sőt, a záró jelenetnél az a bizonyos kis katarzis is elért a moziban. Ez, így, ebben a formában egy egészen kiváló sci-fi, egy vérbeli high-tech mozi, amit még a két főszereplő, a köztük kialakuló románc sem tud teljesen padlóra küldeni… pedig aztán én rühelem a romantikus maszlagokat. De mindenekelőtt a varázslat, amit itt Avalonnak hívnak, átsegít mindenen, ráadásul nem kis meglepetést okozott az az ügyesen és okosan elhallgatott tény, ami a sztori legfontosabb sarokpontja, motivációk, emberi érzelmek katalizátora – és önmagában ugye az egész romantikus szálnak a kiindulópontja.

Ha szerencsénk van – ahogy az Utazókban az emberiségnek – még időben le tudunk lépni erről a bolygóról, mielőtt végleg elpusztítanánk azt. Talán egyszer tényleg képesek leszünk hatalmas csillaghajókat építeni, amivel emberek ezreit lehet új bolygókra küldeni, kolonizálni azokat – a film nyitó képsorában az Avalon nevű űrhajó útját kísérhetjük figyelemmel, fedélzetén több, mint 5000 utassal és kétszázvalahány fős személyzettel. Mindenki mélyálomban van, az út 120 évig tart, a célállomás előtt négy hónappal kel ki mindenki a hibernáló ágyból, hogy egy nagy, közös csapatként érkezzen az új életterébe. Pontosabban majdnem mindenki négy hónappal korábban kel ki, ugyanis az út folyamán történik valami, ami miatt egy Jim Preston (Chris Pratt) nevű jóembert 30 évnyi álom után – 90 évvel korábban, mint kellene – kidobja az ágy    . Ez viszonylag hamar megtörténik, de én ekkor már simán a filmé voltam: egész egyszerűen lenyűgöző, mit itt a hajóval műveltek a kreatív osztály munkatársai. Ahogy egyébként Preston felkel, amit az ágy művel vele, már az is zseniális, de ahogy bejárja az űrhajót, amilyen technikai kütyüket találkozik, ahogy az egész óriási komp működik, az nekem kegyetlenül bejött. Mindig, miden sci-fiben kiemelt figyelmet fordítok a kütyükre, az újonnan kitalált technikai fantazmagóriákra – amik egy részt aztán majd jól viszontlátjuk az életben – és itt, az Avalonon a hozzám hasonlók egyik ámulatból a másikba eshetnek. Azon nem érdemes agyalni, hogy az úszómedence vize 120 évig milyen költséggel és energiával tarható fenn (egyáltalán, van-e létjogosultsága ekkora luxusnak egy ilyen úton), szimplán csak bámuljuk azt a lenyűgöző környezetet, amiben Aurora úszik…

Preston ugyanis nem egyedül ébred fel a mélyálomból: némi viszontagság után lesz egy nőnemű társa, bizonyos Aurora Lane (Jennifer Lawrence) személyében. Oldalakat lehetne most írni arról, ami addig történik, míg a két ember találkozik a hajón – de a spoilerveszély miatt ettől most eltekintek. Inkább mindenki gondoljon bele abba, hogy milyen érzés az, mikor rájössz arra, hogy 90 évvel korábban keltél fel, visszaaludni nem tudsz, egyedül vagy (egy ideig) a hajón és jó eséllyel max. egy video fájl leszel a maradék 4998 utas számára?? Mit tennél magaddal? Kimennél a légzsilipen? Vagy minden nap a hajó bárjában seggrészegre innád magad a mindig udvarias android pultos társaságában?? Egyáltalán: felöltöznél? Vagy anyaszült meztelenül bóklásznál a hajón??  Ha az Utazók egyik fényesen csillogó tulajdonsága a hi-tech környezet, jövőkép volt, akkor a másik feltétlenül azok a morális kérdések, amiken Preston először keresztülmegy. Miután alaposan meglepődtem az események alakulásán, totál beszívott az egész: teljesen átlényegültem magam is Prestonná, tettei, kétségei a sajátomé voltak – köszönhetően Chris Pratt szenzációs játékának. Az egész mozi egyébként egy ideig kifejezetten a Hold hangulatát hozza – csak aztán itt másfelé fordul a szerencse kereke: itt ugye Auróra lép be a képbe.

Sok szót erre az egész kapcsolatra nem akarok vesztegetni, van, akinek ez jeleneti magát a filmet, de én ezt finomam szólva is untam. Annyit az egészről azért megemlítek, hogy mind az ismerkedés, mind az összeveszés totál hiteles, magam sem viselkedtem volna másként, csupán a szerelmi szálra elköltött időt sajnálom. Még szerencse, hogy az Avalon, mint helyszín, folyamatosan biztosított apró örömöket a sivár love storyban is, így a már említett medence, vagy egy űrséta, de akár az étterem kellő kapaszkodót nyújtottak a fináléig. S ha már kapaszkodó: az is a rendezést és a mozit dicséri, mennyire okosan bántak a humorral: ugyan végig érezni a könnyedséget, néhány apró geg, poén el van rejtve a filmben, de Chris Pratt korábbi szerepei ellenére sem fullad komédiába a film. Hangosan talán egyszer sem röhögött fel a publikum, viszont apróbb kacajokat többször is hallottam – pedig a lehetőség meg lett volna rá, hogy elidétlenkedjék az egészet. De mintha az Utazók szándékosan keltette volna (egyébként nagyon finom utalásokkal már az első perctől kezdve), azt az érzést, azt a picit nyomasztó hangulatot, hogy itt valami nagy baj van, mintha szándékosan kerülte volna a nagyon vicces vonalat…

… így nem is nagyon ér váratlanul, mikor aztán minden (majdnem minden) összeomlik.  A trailer amúgy ebben is okosan manipulatív, én sem árulok el túl sokat: a lényeg az, hogy ahogy a Merovingi mondta: ok-okozat. Semmi nincs véletlenül, a hibernáló ágyak sem véletlenül nyíltak ki, Prestonra és Aurorára vár a feladat, hogy megmentsék a hajót. A küldetést, a programot, 5000 embert – a jövőt. Ebben a feladatban elkel némi segítség – kár, hogy ezt a forgatókönyvírók úgy oldották meg, ahogy: a karkötő átadására belepasszíroztak valakit, aki csak azért jön, hogy néhány dolgot elmondjon a főhősöknek, és hogy kinyisson néhány ajtót… khmmm… nem túl eredeti. Kíváncsi lennék, ha mondjuk az Avalon összeomlása még ez előtt bekövetkezik, Prestonnak eszébe jutott volna-e más úton segítséget kérni. Mondjuk, hogy felébreszti a kapitányt… de mindegy is. A finálé ezek ellenére kifejezetten izgalmas, a romantika szerencsére háttérbe szorult és az adott időszakba felvonultatott butaság szintje is elfogadható maradt. Talán az orvosi ágyban történtek gondolkodtattak el a legjobban – mert amellett, hogy egy ócska sablonjelenet az egész, egy tipikus hollywoodi panel, itt fordult meg a fejemben egy kósza gondolat egy igazán ütős befejezésről. Nevezetesen:

Spoiler:

Na, de nem ez lett - én pedig a kezdeti csalódottságom után a záróképben minden rosszallásomat félretettem. Ahogy az egyenruhások körbenéznek, ahogy kinéz az Avalon, az az üzenet – mindent helyrehozott. Zseniális, szívszorító ötlet és döntés: nekem legalábbis nagyon tetszett, ahogy amúgy az egész mozi. Kedvenc műfajomban láttam egy elképesztő jövőképet egy gigászi kompként funkcionáló űrhajón, egy ember borzasztó nehéz döntését, egy féri és egy nő hiteles kapcsolatát (az is külön jó volt, mikor narrációban mondja Aurora, hogy egyéb körülmények között ez sosem jött volna létre), meg egy izgalmas akciófinálét. A végső százalék talán szentségtörés – de bizony, nekem ez a mozi felér a csillagok mellé… vagy közé.





80%



Ui:  Az meg, hogy három hét alatt harmadszor futok bele abba, hogy az aktuális premierfilmet homlokegyenest máshogy látom, mint a nagyra becsült „szakma”… már egyre kevésbé érdekel. Simán lehet, én vagyok az az egyetlen hülye, aki autópályán szembemegy a forgalommal… ha valaki követi írásaimat, úgyis tudja, mennyire kell adni akár az én szavamra is.




.

R2-D2 írta:

Utazók

Január közepén könnyű azt állítani, hogy láttam az év filmjét, de nekem az Utazók jó eséllyel az év végén is a kedvenceim közé fog tartozni. Talán a közepét leszámítva majd minden percét maxi élveztem – sokszor tátott szájjal bámultam a képernyőt –, sőt, a záró jelenetnél az a bizonyos kis katarzis is elért a moziban. Ez, így, ebben a formában egy egészen kiváló sci-fi, egy vérbeli high-tech mozi, amit még a két főszereplő, a köztük kialakuló románc sem tud teljesen padlóra küldeni… pedig aztán én rühelem a romantikus maszlagokat. De mindenekelőtt a varázslat, amit itt Avalonnak hívnak, átsegít mindenen, ráadásul nem kis meglepetést okozott az az ügyesen és okosan elhallgatott tény, ami a sztori legfontosabb sarokpontja, motivációk, emberi érzelmek katalizátora – és önmagában ugye az egész romantikus szálnak a kiindulópontja.

80%

Ui:  Az meg, hogy három hét alatt harmadszor futok bele abba, hogy az aktuális premierfilmet homlokegyenest máshogy látom, mint a nagyra becsült „szakma”… már egyre kevésbé érdekel. Simán lehet, én vagyok az az egyetlen hülye, aki autópályán szembemegy a forgalommal… ha valaki követi írásaimat, úgyis tudja, mennyire kell adni akár az én szavamra is.

Ezt a filmet akkor is megnéztem volna a főszereplők miatt, ha meghempergetik szarban.
Valamikor a jövő hét elején fog sor kerülni rá, akkor "jövök".

.

R2-D2 írta:

Ui: Az meg, hogy három hét alatt harmadszor futok bele abba, hogy az aktuális premierfilmet homlokegyenest máshogy látom, mint a nagyra becsült „szakma”… már egyre kevésbé érdekel. Simán lehet, én vagyok az az egyetlen hülye, aki autópályán szembemegy a forgalommal… ha valaki követi írásaimat, úgyis tudja, mennyire kell adni akár az én szavamra is.
.

Nyugi mostanában én is inkább veled értek egyet, pár kivétel azért akad, de ez az ízléskülönbség miatt van.

R2-D2 írta:

Öngyilkos osztag


Azt viszont nem vitatom, hogy ha valaki elemezi ezt, dialógusokat, történetet vizsgál, motivációkat elemez – nos, annak tényleg pocsék lesz. De ebből a szempontból kivétel nélkül minden DC és Marvel film az. Az Öngyilkos osztag viszont nálam egy sima „Feel good” mozi, semmi több, ami lehet, hogy több akart lenni, mint sikerült, és az is lehet, hogy azoknak, akik azt hitték, hogy több lesz, csalódást okozott – de nekem, aki nagyjából erre számított (a trailer alapján még ilyenebbre), annak nem fájt.


70%

Szinte borzongató - ám egyben örömteli is - volt olvasni, hogy az újranézés pontosan ugyanazokat a gondolatokat és érzelmeket váltott ki belőlem, mint tavaly... annyi a különbség, hogy miután ismertem a film "fordulatait", még kevésbé fájt. De a zene az elején, a "karakterépítés" hangulata, Harley Quinn továbbra is zseniális, és most már Bumeráng is jobban bejött. Viszont Joker másodszorra még kínosabb.

A BD képe és mindenekelőtt hangja brutális, ráadásul egy estényi extra is van rajt, minden magyar felirattal. Többnyire PR anyag, próbálják megmagyarázni, miért is volt ez fontos, hogy elkészüljön, mindenki nagyon profi, mindenki szereti a másikat. Olyan nagyon sok filmtrükkös doku nincs, inkább a kaszkadőrös, lövöldözős részekre mentek rá - viszont meglepően sok a valódi díszlet a CGI-vel szemben.

Továbbra is úgy gondolom, nem annyira rossz az Öngyilkos osztag, mint azt megint a világ (és a szaksajtó, ld VOX éves listája) gondolja, viszont az tény, hogy a hasonló koncepciójú Bosszúállók és Galaxis őrzői mögött csak harmadik.


.

R2-D2 írta:

R2-D2 írta:

Öngyilkos osztag


Azt viszont nem vitatom, hogy ha valaki elemezi ezt, dialógusokat, történetet vizsgál, motivációkat elemez – nos, annak tényleg pocsék lesz. De ebből a szempontból kivétel nélkül minden DC és Marvel film az. Az Öngyilkos osztag viszont nálam egy sima „Feel good” mozi, semmi több, ami lehet, hogy több akart lenni, mint sikerült, és az is lehet, hogy azoknak, akik azt hitték, hogy több lesz, csalódást okozott – de nekem, aki nagyjából erre számított (a trailer alapján még ilyenebbre), annak nem fájt.


70%

Én is láttam ezt anno. Bevallom őszintén én egy feel good movie-ra vágytam az előzetesek alapján, de csalódtam! Engem felb@szott ez a film! 

:

A filmnek két jó pontja volt nálam: Margot Robbie(nem játszott rosszul és a megjelenése mindig is emeli a látnivaló fényét) valamint a zene! 
Nálam 40 % de azért is ennyire magas mert Margot-ot mindig jó látni!!


.

R2-D2 írta:

Utazók

Január közepén könnyű azt állítani, hogy láttam az év filmjét, de nekem az Utazók jó eséllyel az év végén is a kedvenceim közé fog tartozni. Talán a közepét leszámítva majd minden percét maxi élveztem – sokszor tátott szájjal bámultam a képernyőt –, sőt, a záró jelenetnél az a bizonyos kis katarzis is elért a moziban. Ez, így, ebben a formában egy egészen kiváló sci-fi, egy vérbeli high-tech mozi, amit még a két főszereplő, a köztük kialakuló románc sem tud teljesen padlóra küldeni… pedig aztán én rühelem a romantikus maszlagokat. De mindenekelőtt a varázslat, amit itt Avalonnak hívnak, átsegít mindenen, ráadásul nem kis meglepetést okozott az az ügyesen és okosan elhallgatott tény, ami a sztori legfontosabb sarokpontja, motivációk, emberi érzelmek katalizátora – és önmagában ugye az egész romantikus szálnak a kiindulópontja.

Még szerencse, hogy az Avalon, mint helyszín, folyamatosan biztosított apró örömöket a sivár love storyban is, így a már említett medence, vagy egy űrséta, de akár az étterem kellő kapaszkodót nyújtottak a fináléig. S ha már kapaszkodó: az is a rendezést és a mozit dicséri, mennyire okosan bántak a humorral: ugyan végig érezni a könnyedséget, néhány apró geg, poén el van rejtve a filmben, de Chris Pratt korábbi szerepei ellenére sem fullad komédiába a film.

A lényeg az, hogy ahogy a Merovingi mondta: ok-okozat. Semmi nincs véletlenül, a hibernáló ágyak sem véletlenül nyíltak ki, Prestonra és Aurorára vár a feladat, hogy megmentsék a hajót. A küldetést, a programot, 5000 embert – a jövőt. Ebben a feladatban elkel némi segítség – kár, hogy ezt a forgatókönyvírók úgy oldották meg, ahogy: a karkötő átadására belepasszíroztak valakit, aki csak azért jön, hogy néhány dolgot elmondjon a főhősöknek, és hogy kinyisson néhány ajtót… khmmm… nem túl eredeti.


80%

Hát, ebben nem tudok veled "utazni"...

Hallottam a riasztó véleményekről, hogy mekkora átverés a trailer, de önmagában attól még nem lett volna rossz, hogy a katasztrófahelyzet, amire az egész előzetest kiélezték, az a filmben is alig hosszabb időtartamban van jelen... az csak nem elegáns.

Viszont ha a sztori nem tölt meg többet egy papírzsebkendőnél, az már baj. Ha a film sokáig nem is akar más lenni, mint idegenvezetés egy űrhajón, meg egy virtuális űrséta (ne már, hogy azt nézzem, ahogy a szereplők azt nézik, ahogy elhúz mellettük egy csillag...   ), ami bármilyen látványos is, kizárólag a látványért létezik, az baj. Ha a szereplők a film felében beveszik a "leszarom-tablettát", és csak buliznak a magánjellegű luxushajón, majd a drámai részt kétszer öt perc alatt letudják, az is baj. És az is baj, ha túlárad a giccs és a nyálmáz...

Spoiler:

De még ha eredeti lenne, amit látunk, viszont rohadtul nem az! Szinte minden képkockája lopott, a Gravitációtól kezdve az Ötödik elemen át a Mass Effectig, csak amiket én ismerek és felismertem, és amit már tényleg felháborítónak tartottam, az a bár, ugyanis noha csak egyszer láttam a Ragyogást, de még így is látom, hogy ez qrvára ugyanaz! És ugyanez igaz a sztorira is, ami szintén nem csak nyomokban tartalmaz Reszkessetek, betörőket! (jesszusom, amikor Jim beállt a táncszimulátorba, a film nekem szinte minden komolyságát elvesztette   ), Titanicot (mert nulla vészhelyzeti oktatás, egy darab reaktor és egy darab csodaágy biztosan garancia a 120 éves utazás sikerére   ) és Pandorumot, megint csak az általam hirtelenjében felismertekre kitérve... ja, és igen, persze a Hold is. A "véletlenül" pont jókor felébredő gondnokot, a "véletlenül" pont olyan hosszú kötelet, az egyetlen funkcióval rendelkező robotpincért (miért csak a bárban volt emberi?!), a "hőpajzsot", meg a többi sablont meg fel sem tudom sorolni, hány filmben láthattam.

A vége tényleg szép, de mi speciel oda is jobban el tudtuk volna képzelni...

Spoiler:

Január közepén nehéz azt mondani, hogy már megvan a 2017-es LopottIdő-díjas sci-fim, de csak remélni merem, hogy ekkora buktába nem futok bele még egyszer idén. Másfél órányi, töküres szemrágó, amit legfeljebb fél órányi, nem túl épületes, de legalább valahol drámai és megkapó tartalomhoz hegesztettek hozzá.

3,5/10
.

Niwrok írta:

Utazók


Január közepén nehéz azt mondani, hogy már megvan a 2017-es LopottIdő-díjas sci-fim, de csak remélni merem, hogy ekkora buktába nem futok bele még egyszer idén. Másfél órányi, töküres szemrágó, amit legfeljebb fél órányi, nem túl épületes, de legalább valahol drámai és megkapó tartalomhoz hegesztettek hozzá.

3,5/10
.

Juj!

Azért ennyire nem számítottam, hogy lehúzod... azt gondoltam, hogy ha elkap a gépszíj és belemész a tartalomba, nem fog tetszeni, de a 3,5 nagyon kevés. De Te tudod...

Annak ellenére, amiket írtál, nekem tök bejött ez a hi-tech világ. Meg Jim döntése is. S ha már filmeket emlegetsz, a Reszkessetek betörőket (meg mondjuk az Ötödik elemet sem) nem tudom hova tenni, viszont az A mentőexpedíció kimaradt.

Már úgyis kellett egy különbözőség...



.

R2-D2 írta:

Niwrok írta:

Utazók


Január közepén nehéz azt mondani, hogy már megvan a 2017-es LopottIdő-díjas sci-fim, de csak remélni merem, hogy ekkora buktába nem futok bele még egyszer idén. Másfél órányi, töküres szemrágó, amit legfeljebb fél órányi, nem túl épületes, de legalább valahol drámai és megkapó tartalomhoz hegesztettek hozzá.

3,5/10

Juj!

Azért ennyire nem számítottam, hogy lehúzod... azt gondoltam, hogy ha elkap a gépszíj és belemész a tartalomba, nem fog tetszeni, de a 3,5 nagyon kevés. De Te tudod...

Annak ellenére, amiket írtál, nekem tök bejött ez a hi-tech világ. Meg Jim döntése is. S ha már filmeket emlegetsz, a Reszkessetek betörőket (meg mondjuk az Ötödik elemet sem) nem tudom hova tenni, viszont az A mentőexpedíció kimaradt.

Már úgyis kellett egy különbözőség...

Tisztában vagyok vele, mennyi a 3,5 pont, és lehet, ha nem első dühömben írok az Utazókról, akkor akár 4 pont is lehetett volna, de több biztosan nem, mert nem tudok többet adni arra, amiből ilyen mértékben árad az űr üressége, ellenben felb*sz a töméntelen lopás miatt (a bár pofátlansága miatt jól fel is hergeltem magam, amire hazaértem), és nagyjából egy kezemen meg tudom számolni, hogy hány dolog van, ami igazán tetszett:

Spoiler:

A Mentőakció is megvolt közben, csak hát ott is van a különbség a két film között, hogy amíg Mark minden idegszálával és energiájával a túlélésre koncentrált, csak néha engedve a depinek, Jim szimplán végigjárt egy mániás-depressziós hullámot, az éve jelentős részét végigbulizva (emiatt írtam a Reszkessetek, betörőket!, az a rész tisztára olyan, mint amikor Kevin kiélvezi, hogy végre nincs körülötte senki), és ha nem dobnak neki mentőövet a varázsütésre felbukkanó gondnok személyében, ott döglött volna a picsába. A hangya és a tücsök...

Meg a Szép új világ is, mert ez a film egy nagybetűs TAPI.

Tedd emellé a film mellé mondjuk akár csak a Jupiter felemelkedését (mert az is eszembe jutott közben), nézd meg, mennyivel több tartalom, munka, kreativitás, ötlet van egyikben illetve a másikban, aztán utána kérdezd meg újra, hogy kevés-e az a 3,5 pont      .

A Signalt, de akár a The Call Upot legutóbb is így láttuk, és tényleg van abban valami üdítő változatosság, ha nem látunk mindig mindent ugyanúgy    ...
.

Niwrok írta:

Utazók


... és nagyjából egy kezemen meg tudom számolni, hogy hány dolog van, ami igazán tetszett:

Spoiler:

 Ezek nekem már önmagukban 6 pontot érnek... hisz ezek közül kettőre építettem a saját dicsérő szavaimat.

Niwrok írta:

Tedd emellé a film mellé mondjuk akár csak a Jupiter felemelkedését (mert az is eszembe jutott közben), nézd meg, mennyivel több tartalom, munka, kreativitás, ötlet van egyikben illetve a másikban, aztán utána kérdezd meg újra, hogy kevés-e az a 3,5 pont      .rok

Kreativitásban lehet, de azért ebben legalább nincs repülő farkasember, meg asztmás meleg köcsög és nyálas fasz testvérpár. Engem ez esetben totál nem zavart semmi koppintás (egyedül a Hold jutott eszembe, meg az űrséta kezdetén a Wall-E), szinte letaglózott az a felismerés, hogy nem egyszerre kelnek fel. Teljesen másra számítottam, egy romantikus valamire, amiben akkor is próbáltam volna a sci-fi révén kapaszkodót találni, ha csak tényleg egy romantikus valami - ld. A burok -, de így, hogy ilyen morális fordulatot is nyújt a film, tökéletesen elég volt.

Szóval... miután tetszett önmagában az egész alapszitu, szimpatikusak voltak a karakterek, én most kivételesen nem vesztem el a részletekben.  

Niwrok írta:

A Signalt, de akár a The Call Upot legutóbb is így láttuk, és tényleg van abban valami üdítő változatosság, ha nem látunk mindig mindent ugyanúgy    ...
.

Kicsit már elszoktam tőle, pedig azt hiszem, pont ez hozott bennünket össze.  



.

R2-D2 írta:

Utazók

 Ezek nekem már önmagukban 6 pontot érnek... hisz ezek közül kettőre építettem a saját dicsérő szavaimat.
Szóval... miután tetszett önmagában az egész alapszitu, szimpatikusak voltak a karakterek, én most kivételesen nem vesztem el a részletekben.  

Ezek tényleg jó dolgok, de az átverés a "részletekben" engem túlságosan zavart .
Párom, aki ritkán kapja fel a fejét apróságokra film közben, 10 másodperc után kérdezte meg, hogy miért ég a villany egy olyan hajón, ahol nincs ébren senki...

R2-D2 írta:

Niwrok írta:

A Signalt, de akár a The Call Upot legutóbb is így láttuk, és tényleg van abban valami üdítő változatosság, ha nem látunk mindig mindent ugyanúgy    ...

Kicsit már elszoktam tőle, pedig azt hiszem, pont ez hozott bennünket össze.  

, részben igen . Úgy emlékszem, inkább csak poénkodtunk vele, hogy mennyire és mennyiszer máshogy tudjuk látni ugyanazt, sokáig az volt a meglepő, ha valamire "véletlenül" ugyanazt mondtuk, , de a lényeg inkább abban volt, hogy az egymással ellentétes véleményeink is megfértek egymás mellett, nem kezdtük rögtön a másikat személyében pocskondiázni, csak mert nem ugyanazt a filmet látta.

.

Niwrok írta:

Utazók

Párom, aki ritkán kapja fel a fejét apróságokra film közben, 10 másodperc után kérdezte meg, hogy miért ég a villany egy olyan hajón, ahol nincs ébren senki...  

Kb azért, amiért a Vaksötétben a vak veterán házában...

Niwrok írta:

R2-D2 írta:

Kicsit már elszoktam tőle, pedig azt hiszem, pont ez hozott bennünket össze.  

... de a lényeg inkább abban volt, hogy az egymással ellentétes véleményeink is megfértek egymás mellett, nem kezdtük rögtön a másikat személyében pocskondiázni, csak mert nem ugyanazt a filmet látta.

...és ez most sincs másként. Néha bizony sajnálatos, hogy nem mindig mindent látunk ugyanúgy, de valahol meg üdvözítő is: rávilágítunk olyan hibákra, amiket esetleg a másik nem vesz észre - ez esetben meg inkább nem foglalkozik velük.


.

.





Az Eichmann-show




„Az Eichmann-per egy bírósági eljárás volt 1961. április 11. és december 15. között Izraelben, Jeruzsálemben, amiben a közép-kelet-európai zsidóság második világháború alatti deportálásában és megsemmisítésében vezető szerepet játszó Adolf Eichmann SS-Obersturmbannführer ellen emeltek vádat emberiesség elleni bűntettért, a zsidóság deportálásában való vezető jellegű tevékenységért, valamint a deportáltak szisztematikus megsemmisítésének egyik értelmi szerzőjeként. A bíróság a vádpontok többségében bűnösnek találta a vádlottat, ezért kötél által végrehajtandó halálbüntetésre ítélte. Miután a kegyelmi kérvényt elutasították, Adolf Eichmannt 1962. május 31-én Ramlában felakasztották. Ezzel ő lett az egyetlen személy, akit Izraelben, az ország története során kivégeztek.”   /Wiki/

Nem, semmi spoiler nincs ebben a bevezetőben… egyrészt az Az Eichmann-showban nem arra megy ki a játék, hogy a faszit felmentik-e, másrészt meg alapból a nulla alatt van ugyebár egy náci háborús bűnös túlélési esélye egy ilyen perben. Viszont nem tudom, ti hogy vagytok vele, de én egészen eddig a filmig életemben nem hallottam még erről a tisztről, pedig aztán azért nagyjából ismerem (?    ) a II világháború történetét és figuráit. Most, így, a mozi megtekintése után pedig úgy érzem, hogy a történelem egy újabb pillanatába kukkantottam be, egy újabb szeletet láttam a XX-ik század egyik legsötétebb időszakából – és ez jó. Szokás szerint jó, az ember ilyenekért is néz történelmi témájú alkotásokat… viszont nem megy ki a fejemből, hogy ez az egész mennyire is NB II színvonal volt. Egészen pontosan, a „ha ló nincs, a szamár is jó” tipikus esete: a zsidó népnek és a világnak nagyon fontos volt, hogy hitelesen megismerjék mindazon szörnyűségeket, amiket velük szemben a nácik elkövettek (ez amúgy teljesen rendben van), ezért mindenképp szükség volt egy náci tiszt nagy nyilvánosság előtti perbe fogása… de miután nagyobb halat (ekkor már) nem voltak képesek fogni, jó lett erre Eichmann is. Ez nem von le semmit az események súlyából, csak úgy halkan megjegyeztem magamban:ha ehhez nincs ez a tv közvetítéses hajcihő, lehet Eichmann csak egy strigula a kivégzett bűnösök listáján.

Igazából a film történetére túl sok szót nem is érdemes vesztegetni: magát a megtörtént eseményt dolgozza fel (minden ezt támogató technikai és filmkészítési módszert kihasználva), a fókuszba azonban nem egyértelműen a bírósági tárgyalást állítja, hanem vele párhuzamosan a médiatörténelmi eseményt is fontosnak tartja. Így az Az Eichmann-show viszont alaposan megtréfálja a nézőt: gyakorlatilag semmi, vele szemben támasztott elvárást nem képes teljesíteni… szerkezetéből kifolyólag holokausztfilmnek túlságosan gyenge, tárgyalótermi drámának lapos… TV-történelmi kordokumentumként meg talán a kutyát sem érdekel. Kivéve, persze engem. Ugyanis én kapásból négy-öt vonalon, négy-öt témában is érdekesnek találom a filmet, hozzátéve azonban azt, hogy ezen témák jórészt tényleg csak a felszínt kapirgálják, az Az Eichmann-show valóban nem lett annyira ütős,mint esetleg kicsit bátrabb hozzáállással lehetett volna. A mozi elején archív anyag bejátszása közben egy narrációval gyorsan képbe kerülünk a világháború bűneivel és Eichmann elfogásával kapcsolatban, majd megjelenik egy bizonyos Milton Fruchtmann nevű producer (Martin Freeman), akinek a fejéből kipattant a zseniális ötlet, hogy közvetítsék Eichmann tárgyalását. Úttörő és roppant bátor húzás volt részéről – hisz eddig ilyet még senki nem csinált (azóta meg… ajaj… mindenki képében ott a kamera) – amit részben a pénz, hírnév, részben pedig a bűnök nyilvánosságra tárásának szándéka vezetett. S ha már bátorság: Fruchtmann rendezőnek azt a Leo Hurwitzot (Anthony LaPaglia) kéri fel, aki az USA azóta is tartó és már többször kitárgyalt kommunistafóbiájának áldozataként épp feketelistás volt. A mozi pedig az első felében, harmadában szépen végigviszi magának a forgatásnak, a bírósági tárgyalás közvetítésének megszervezését, bemutatja annak nehézségeit – akit kicsit érdekel a kamera túloldala, az remekül szórakozhat már ekkor is a filmen.

De nem csak szórakozhat. Én ebben a szakaszban már több olyan dologra is felkaptam a fejem, amin való elmélkedés külön oldalakat tölthetne meg. Az egyik a már említett feketelista (sajnos egyáltalán nem foglakozik mélyrehatóan a történet ezzel), a másik magának a forgatásnak a fontossága. Eddig nem tudtam, így nem kicsit döbbentem meg azon, hogy a holokauszt túlélőit mennyire is nem vették komolyan saját hazájukban: egészen megdöbbentő volt szembesülni azzal, hogy a koncentrációs táborokból menekült zsidóknak egyszerűen nem hitték el, amiket meséltek. Aztán itt ez a saját haza kérdése: maga Hurwitz is felveti egy beszélgetésben, hogy milyen jogon, okkal és ötletből kifolyólag hozták létre ott és úgy Izraelt, ahogy és amikor, de ide tartozik az a csípős kérdés is, hogy miért is egy arab negyedbe megyünk kávézni? Természetesen ezek csak amolyan felszínes kérdések, a téma alapból úgyis tabu, a film sem vállalja be a mélyebb áskálódást benne… csak nekem megütötte a fülemet. S ha már itt tartunk, a védelem – egyébként a filmben teljesen ignorált – egyik érve pont az volt, hogy Izrael állam a bűn elkövetésekor még nem is létezett, így az Izrael állam kontra Eichmann pernek nincs is jogalapja…

Ennyi kósza gondolat után, kb. a film felétől kezdődik maga a tárgyalás. Ahogy párhuzamosan fut a tv közvetítés „játékfilmesített” bemutatása és Eichmann pere, az szerintem qrva jó lett. Itt is több dolgot ki lehet emelni, az egyik Hurwitz megszállottsága, ahogy keresi Eichmannban az embert… nos, már az a gondolat is épp elég botrányos, hogy adott körülmények között mindenki lehet náci, de ahogy Hurwitz egyre megszállottabban merül alá a munkájában, az zseniális. LaPaglia remekbeszabott játéka is segít ebben – egyébként majd összes (Izrael) kritikus megjegyzés Hurwitz szájából hangzik el, és nekem talán pont ezért is ő lett a kedvencem – de az Eichmannt játszó színész, Vaidotas Martinaitis minimáljátéka is rendkívül hatásos. Aztán ugye itt van a Fruchtmann és családja körüli kálvária, a fenyegetettség (szinte csak snitt jelleggel) valamint az ő megszállottsága is. Nem szorosan, de Fruchtmannhoz, az ő producerségéhez köthető két másik világpolitikai esemény, Gagarin és a Disznó-öböl, pontosabban ezeknek a nézettségelszívó hatása (mi is érdekli az embereket jobban???).  De legfőképp – természetesen – maga a tárgyalás… ami meglehetősen megrázóra sikeredett. Én el is hiszem, hogy a felvázolt körülmények közepette a zsidó nép, nézők, hallgatók szinte sokkot kaptak a látottaktól, hallottaktól, nekem sokadjára sem volt egyszerű látvány a markolók által tolt hullahegyek látványa. Már anno az Elit alakulat csont sovány rabjain kiakadtam, de az ugye játékfilm volt, az itt bejátszott archív felvételek viszont a maguk kőkemény valójukban mutatták a szörnyűségeket… merthogy az Az Eichmann-show (abszolút nem elitélendő módon) bizony rengeteg korabeli filmhíradót, II vh-s bejátszást alkalmaz. Ahogy az elején is írtam, nagyon jól keveri a dokumentum jelleget a játékfilmmel, így itt sikerül egy igazán hatásos és tanulságos mozivá válnia.

Ugyanakkor készséggel elismerem, hogy a sok-sok gondolatébresztő összetevő ilyen arányú mixe mégsem eredményezett igazán átütő erejű (és sikerű) filmet. Az összképet tekintve olyan semmilyen az egész, leginkább a forgatásra koncentráló sztori önmagában korántsem annyira izgalmas és érdekfeszítő, mint ahogy azt esetleg az alkotók eltervezték. A valós eseményekben kevés a dráma – pedig még egy kis thriller szálat is belecsempésztek a telefonos fenyegetőzéssel – a háttér gondolatok meg megmaradnak csak incepció szintjén. A tárgyalás is inkább csak fontos, mint izgalmas: valahogy az egész mozinak az üzenete sokkal fontosabb és jobb, mint maga a film. Megtudjuk belőle, hol és hogy kezdődött az azóta teljesen kezelhetetlenné vált és elkorcsosult reality, no meg a holokauszt köztudatba vésésének hajnala. Én sokat tanultam belőle, számomra Az Eichmann-show egy fontos (ámde nem maradandó) film, örülök, hogy másfél évvel a bemutatója után sikerült megnéznem. Apropó… nem tudja valaki, tényleg volt itthon mozis bemutatója? Vagy tényleg csak TV filmként került piacra? Azért is nincs lemezen?

Nem állítom, hogy rohanjatok megnézni, de ha van másfél órátok feleslegben, simán be lehet vállalni.




75%



.

R2-D2 írta:

Az Eichmann-show

Az összképet tekintve olyan semmilyen az egész, leginkább a forgatásra koncentráló sztori önmagában korántsem annyira izgalmas és érdekfeszítő, mint ahogy azt esetleg az alkotók eltervezték. A valós eseményekben kevés a dráma – pedig még egy kis thriller szálat is belecsempésztek a telefonos fenyegetőzéssel – a háttér gondolatok meg megmaradnak csak incepció szintjén. A tárgyalás is inkább csak fontos, mint izgalmas: valahogy az egész mozinak az üzenete sokkal fontosabb és jobb, mint maga a film. Megtudjuk belőle, hol és hogy kezdődött az azóta teljesen kezelhetetlenné vált és elkorcsosult reality, no meg a holokauszt köztudatba vésésének hajnala. Én sokat tanultam belőle, számomra Az Eichmann-show egy fontos (ámde nem maradandó) film, örülök, hogy másfél évvel a bemutatója után sikerült megnéznem. Apropó… nem tudja valaki, tényleg volt itthon mozis bemutatója? Vagy tényleg csak TV filmként került piacra? Azért is nincs lemezen?

Nem állítom, hogy rohanjatok megnézni, de ha van másfél órátok feleslegben, simán be lehet vállalni.

75%

Nekem a másik tévétörténeti film, a Frost/Nixon is tetszett, szerintem annyit, amennyit adtál rá, nekem is megérne, szóval "nézős".
Viszont Eichmann nem annyira másodvonalas, és mint bujkáló, megtalált náci, másokat is megihletett. Több film is szól róla, pl. ez.

Mozis plakátot találtam róla, meg kritikákat is a moziról, szóval volt mozis bemutatója, de bőven el tudom képzelni, hogy csak Budapesten.
.

R2-D2 írta:

Utazók


Január közepén könnyű azt állítani, hogy láttam az év filmjét, de nekem az Utazók jó eséllyel az év végén is a kedvenceim közé fog tartozni... majd minden percét maxi élveztem... nekem ez a mozi felér a csillagok mellé… vagy közé.

.

Ismét olyan történt az oldalon, ami miatt muszáj volt bejelentkeznem. Köszi az írást, féltem attól, hogy mit találok itt erről a filmről, amit épp most láttam és abszolút hatása alatt vagyok, de most, olvasva szavaidat, még nagyobb az örömöm!

téglagyári megálló írta:

Utazók


Ismét olyan történt az oldalon, ami miatt muszáj volt bejelentkeznem. Köszi az írást, féltem attól, hogy mit találok itt erről a filmről, amit épp most láttam és abszolút hatása alatt vagyok, de most, olvasva szavaidat, még nagyobb az örömöm!

Én meg örülök, hogy rövid idő alatt másodszor sikerült "bekapcsolni" téged.