HomeCalendarGalleryGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 R2-D2 írásai 3.0

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1 ... 8 ... 12, 13, 14
SzerzőÜzenet
Niwrok
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 2268
Join date : 2012. Oct. 06.

TémanyitásTéma: Jófiú   Vas. Jún. 11, 2017 10:55 pm

R2-D2 írta:

Jófiú

A legutóbbi film után ez szinte adta magát… úgyis újra akartam nézni, úgyis világgá akartam kiabálni mennyire jó kis mozi ez (még ha az a csúnya pontozósdi megint nem ezt mutatja), amiben gyermekként együtt játszik Frodo a Gyűrűk urából és Kevin a Reszkessetek betörőkből… Aki már látta e filmet, az három jelenetre biztosan emlékszik belőle: az autópályásra, a korcsolyázósra, no meg a fináléra. Megmondom őszintén utóbbi igazi erejét csak akkor értettem meg, mikor már saját gyerekeim is lettek, bár addig is gyakran használtam szimbólumnak a választás nehézségének érzékeltetésére. Na mármost, úgy gondolom – mindig is úgy gondoltam – az az igazán jó film, aminek képei, jelenetei beleégnek az emlékezetedbe, hogy később, évek múltán, ha valahol előjön a film címe, rögtön tudod valami szcénához kötni. Rögtön tudod mondani, hogy ja, ez volt az, ahol…

Zseniális. Még most is, pedig sokadszorra látom. A DVD borítón az van promo szövegnek írva, hogy a gonosz igazi arca… nos, talán soha, egy filmnél nem volt ez ennyire találó szöveg. Általában az ilyesfajta mozikban a gyerekeket megszállja valami, jobb esetben a gyerek az Antikrisztus maga, de még Damien sem volt ennyire gonosz, hogy szimplán szórakozásból ártson másoknak. Henry túltesz mindenen, amit eddig láttunk, amit ez a kölök művel, az maga a hátborzongató döbbenet. A film az utolsó percekig végig feszült, izgalmas, a legjobb thrillerek hagyományait követve építi fel a történetet. Egyre durvább és komolyabb események, egyre inkább szorul a hurok, amiből egyetlen egy kiút lehetne csak - ha valaki meg nem akadályozza. Az egész felépítése, a múlt tragédiájának beépítése a történetbe, a két srác pszichikai és fizikai csatája igazi csemege.

100 %


Nekem már persze majdnem negyven évinyi filmmel a hátam mögött mást nyújtott a Jófiú Wink ... de egyébként jó volt.

Nagyjából olyan, amilyet vártam, hiszen részleteket már többször elcsíptem belőle, és nagyjából azt is tudtam, hogy miről szól (már csak az itteni írás miatt is). Ami új volt, az Mark háttere, ami nem csak drámai mélységet adott neki, de éppoly könnyen beskatulyázhatóvá tette, hogy ő a "labilis" gyerek. És hát nehéz ilyet mondani róla, de tetszett Henry figurája is, ahogy fokozatosan mutatták be a kis szociopatát, és azt is, hogy milyen események járultak hozzá, hogy ilyen legyen. A finálé is jól sikerült (bár az apa és a pszichológusnő hiánya elég zavaró volt), maga a dilemma pedig tényleg hatásos.

A rendezés viszont az én szememnek már túl "retró" volt, még ha abban a pár, általad is kiemelt jelenetben jól meg is ragadta a feszültséget, de abból és a színészekből is hiányzik a "plusz". A gyerekszínészek még csak hagyján, Culkin elég jól hozta a kis g*cit, Elijah Wood pedig ugyan lehetett volna egy kicsivel jobb áldozat, de szódával elment, a két szülőt alakító színész játéka viszont sajnos elég gyengére sikeredett. Az "apa" amúgy is "hiányzott" a filmből, sokat nem tett hozzá, az "anya" viszont a dilemmáig elég jellegtelen volt, semlegesen reagált majdnem mindenre, amit egy anyától ilyen helyzetben elképzelhetetlennek tartanék.

Két dolog lepett meg igazán. Az egyik, hogy a forgatókönyvet a Vágy és vezeklést is jegyző Ian McEwan írta (bár innentől meg éppen az nem volt meglepetés, hogy ilyen jól bánt a gyermeki lélek sötét, erkölcstelen oldalával), a másik meg hogy Macaulay Culkin filmbeli húgát a saját húga játssza, ami azért lett gyanús, mert látványos a hasonlóság köztük (ez egyébként, ahogy néztem, az összes Culkin-kölyökre igaz).

7/10
.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3419
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTéma: Re: R2-D2 írásai 3.0   Vas. Jún. 11, 2017 11:02 pm

Niwrok írta:

Jófiú

Nekem már persze majdnem negyven évinyi filmmel a hátam mögött mást nyújtott a Jófiú  Wink ... de egyébként jó volt.

7/10
.

Dance Dance Dance

Csupa meglepetés vagy!!! taps

Köszi, hogy megnézted, természetesen nem vártam, hogy magad alá vizelj tőle... az a pár évtizednyi "késés" pont jó ok rá. Mindegy, örülök, hogy azért tetszett, engem akkor, ott nagyon megfogott, s azóta sem enged.


peace


.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
Niwrok
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 2268
Join date : 2012. Oct. 06.

TémanyitásTéma: Re: R2-D2 írásai 3.0   Vas. Jún. 11, 2017 11:27 pm

R2-D2 írta:

Niwrok írta:

Jófiú

Nekem már persze majdnem negyven évinyi filmmel a hátam mögött mást nyújtott a Jófiú  Wink ... de egyébként jó volt.

7/10


Dance Dance Dance

Csupa meglepetés vagy!!! taps
Köszi, hogy megnézted, természetesen nem vártam, hogy magad alá vizelj tőle... az a pár évtizednyi "késés" pont jó ok rá. Mindegy, örülök, hogy azért tetszett, engem akkor, ott nagyon megfogott, s azóta sem enged.


Lehet, egyszer adok neki egyébként még egy esélyt, hátha eredeti hanggal jobban kijön...
De talán a legjobban olvasni szeretném, McEwan stílusa általában bejön Smile .
.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3419
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTéma: Re: R2-D2 írásai 3.0   Vas. Jún. 11, 2017 11:37 pm

Niwrok írta:

Lehet, egyszer adok neki egyébként még egy esélyt, hátha eredeti hanggal jobban kijön...
De talán a legjobban olvasni szeretném, McEwan stílusa általában bejön  Smile .
.

Ááá, szerintem hagyd... nem hiszem, hogy az, annyit hozzátesz. Egyszerűen az van, amit írtál: 40 évnyi filmes tapasztalattal máshogy nézel már filmet - még ha tudod is, hogy amit nézel, több, mint húsz éves.

De tudod, az a 90-es évek nekem olyan kultikus... talán akkor voltam a legfogékonyabb a filmekre. Kevés is volt, eleve nem is ért annyi inger - amit láttam, az meg megmaradt.

Jó ez így, magam részéről köszönöm és örülök, hogy láttad. Wink


.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3419
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTéma: A múmia (2017)   Hétf. Jún. 12, 2017 1:30 am






A múmia (2017)




Ha valaki beül az új A múmiára, egy hangulatos logóval találkozik majdnem először (az Universal után): a cég Dark Universe elnevezése egy újabb világépítési kísérlet, amit a Marvel és a DC sikere (?) inspirált, s amiben az Universal immár 105 éves történetének minden fontos túlvilági lénye, szörnye felbukkanna. Van miből válogatniuk, hisz tényleg az összes „fontos” filmes szörny hozzájuk tartozik, a Drakula, Frankenstein, A fekete lagúna szörnye, Jekyllék,a  Láthatatlan ember – szóval tényleg mindenki. Azt olvastam amúgy, hogy a szerintem egyáltalán nem rossz, Az ismeretlen Drakula című Luke Evans filmmel próbálták már elindítani ezt az egészet, de annak mérsékelt sikere után átgondolták az egészet – nos, ha a mértéktelen gondolkodásnak ez a végeredménye, amit tegnap láttam a moziban, akkor inkább azt mondom, maradjunk az improvizációnál. Megint csak nem értem, ezen mi a faszt kellett annyit gondolkodni, meg  hogy gondolhatta bárki is, hogy ez a mozi működni fog, hogy hihették azt, hogy értelmes forgatókönyv nélkül, önmagában Tom Cruise és Russel Crowe szereplésével az A múmia nézhető film lesz. Szerintem ez még nagyobb bukta lesz, mint a Drakulás volt (a költségvetése is több, s ha ott a háromszoros bevételt buktának tekintik, akkor az itt is simán bejöhet – majd meglátjuk), szerintem, ha tehetnék, megint átgondolnák az egészet, csakhogy már állítólag készül a sorozat következő darabja, a Frankenstein menyasszonya.

Mindenki emlékszik még az 1999-es A múmiára, igaz? Stephen Sommers alkotása – bár nem egy filmtörténeti mérföldkő – a maga viccességében, kalandosságában, látványosságában egy telesen korrekt és vállalható mozi lett. Remek karakterekkel: Arnold Vosloo azóta is csak Imhotep számomra, de szívesen emlékszem vissza Anc Su Namunra is, aki eddig szerintem az egyik legjobb egyiptomi dizájnú női filmes karakter. Szóval, volt az A múmia és most van ez az A múmia – a félreértések elkerülése végett, ennek az égvilágon semmi köze nincs ahhoz. Ez nem folytatás (ha már folytatás: még a Skorpiókirály, meg az A Sárkánycsászár sírja is jobb ennél), nem is remake, ez egy telesen új kezdet, egy múmia film, amiben kb. 5 percig vagyunk Egyiptomban, azt is egy flashback keretében. Vannak viszont keresztes lovagok, tálibok  és történelmi emlékhely rombolás Irakban, van London, meg sok-sok zombi… ja bocs, ez nem a TWD, de hát minek nevezzem az a járkálót, amiből kiszívják az életerőt, utána meg zombi módjára (gyors zombi módjára) életre kel és a jófiúkat támadja?? Ezen kívül van egy kincsvadász felderítő, aka Indy (alapból az egy baromság, ahogy csak úgy ide-oda ugrál a seregen belül), egy ártatlan, de titokzatos tudású szőke picsa, van bizony Dr. Jekyll (meg egy komikus mr. Hyde is). És… és van egy női múmia (csodanő után szabadon), aki alkut kötött a halállal… s aki egyébként még mikor teljes egészében pompázik, kifejezetten dekoratív…

Egy londoni alagútfúráskor egy hatalmas sírkamrát találnak – nem vagyok szakember, de ez hogy lehet ezer éven át felfedezetlen London szívében?? – ahol több tucat keresztes lovag van eltemetve. Egy részük víz alatt, ami csak azért van, hogy lehessen majd Alien 4 úszást is csinálni… a többiek meg rendesen, kőbe zárt lélekként fekszenek katonás rendben egymás mellett. A területet gyorsan átveszi egy magáncég ( Rolling Eyes ), akik közlik az építtetővel, hogy innentől az új nyomvonal 50 km-re másfelé fog menni…  faceplam ??? Mindegy, ez nem lényeg, belép a képbe és a barlangba dr. Henry Jekyll (Russel Crowe) nevű figura, s részben az ő elbeszéléséből tudjuk meg, hogy miért is fontos ez a sírpalota a föld alatt: ezek a lovagok voltak ott, ahova eltemették a történelem egyetlen női múmiáját. Merthogy a régi szép Egyiptomban volt egy bombázó, aki egyedüli örökös volt, aki az első női elnök, bocsi, fáraó   Laughing   lett volna – ha nem születik váratlanul fiú testvére. Apu öregkorára még elég kanos volt, összehozott egy kistesót, ami keresztülhúzta Ahmanet (Sopia Boutella) számítását – a csinos kis amazon hercegnőnek így nem nagyon marad választása, minthogy eladja a lelkét az Ördögnek… ja , nem Sethnek, a halál istenének. Igen ám, de az okos egyiptomiak megneszelték az aktust és szegény csajt élve bepólyázták, és egy nagy-nagy lyukba tették – az csak később derül ki, milyen nagy is ez a lyuk, és hogy miket is csináltak még a sírja köré.

Kb. egyébként ennyit is vagyunk Egyiptomban, ezen flashback erejéig, mert a következő snitt már egy bizonyos Nick Morton (Tom Cruise) nevű szerencsevadász – mellesleg katona, de olyan szerencsés, hogy munkaidőben tud kincset keresni és mikor ez kiderül, még hadbíróság elé sem állítják – és barátja eszement akciójába kalauzol. Most azt hagyjuk, mennyire is idióta az egész iraki falus lövöldözés – a 10 lovas házhúzásnál még mindig jobb – viszont amellett nem tudok elmenni megint szó nélkül, hogy egy falu alatt akkora odú van, mint amibe a Holtpontba beleugrottak!!   Shocked  Bazzeg, nem volt kéznél egy geológus?? Mekkora baromság ez már, ez az egész immár másodszor, hogy egy ekkora lyukra falut építenek és nem is tudják, mi van alattuk, hogy egy légicsapás kell hozzá, hogy összedőljön az egész… amibe aztán hárman beereszkednek, de mikor fény kell, akkora reflektorokat kapcsolnak be, amik az újonnan épülő stadionoknak is büszkeségei lehetnének.  Mindegy, Nick itt találkozik először Ahmanettel, aki rögtön bemászik a férfi fejébe – s akit természetesen haza is kell vinni Angliába. Mert ugye az 5000 éves műkincseket csak úgy cipeljük ide-oda a világban, lóbáljuk helikopterről lógatva …   faceplam  hogy majd jól lezuhanjunk a keresztes lovagok fölött (ez benn volt a trailerben, nem különösebben nagy spoiler). De a légi katasztrófa előtt lesz egy zombink is, meg sok pók (!!) Irakban, meg sok-sok manipulált holló/varjú, meg egy egyre inkább hallucináló Nick. No, de így, azok után, hogy majd felül a zsákban, legalább nem lesz hiteltelen a rengeteg hang és látomás – a mozi a legsablonosabb úton haladva próbál Nicknek valami jellemet adni ezzel a kiválasztottas dologgal. Szegényem, zavarában a női WC-be is megy a zombiszellem után…

Eh, vigye el a fene, én nem is írok többet a sztoriról. Természetesen Ahmanet életre kel, a londoniak meg meg akarják állítani. Először csak őt, később mást is. Dr Jekyll – pont, mint Hulk – tisztább perceiben remek tudós és ő irányít mindent, így ezt az akciót is, ha viszont nem tudja beadni magának a gyógyszerét, akkor őrjöngő vadállattá, mr. Hyde-á válik… azaz itt inkább csak egy mérges kiscicává. Ez volt az eddigi leggyérebb, legerőtlenebb Hyde jelenet, amit láttam – komikus, ennyi baromság mellett életszerűségre törekedni. Ahmanet persze öreg spiné már, a sok higanytól meg hányingere van, így nem egyszerű őt kordában tartani: jön a nagy és csodálatos finálé, keresztes lovag és rendőr zombi hadsereggel, víz alatti egységgel, meg egy még mindig identitászavaros Nickkel. Szegényt, hiába próbálja segíteni az egyéjszakás kalandja, Jenny (Annabelle Wallis), csak nem boldogul magával és a tetkós csajjal… ja de, a végén mégis. Mert miért is ne? Naiv módon egyetlen pillanatra megfordult a fejemben, hogy mi is lesz Nick és a múmia sorsa, de aztán rögtön eszembe jutott, hogy hisz ha ez egy franchise első darabja, akkor kell maradni múmiának a többi részre is, mert biztos lesz majd nagy-nagy Dark Universe Bosszúállók film is… a kérdés innentől csak az volt, ki lesz az a múmia. No, lehet tippelni…

Ugyanakkor nem csak azért volt pocsék film (de nem nézhetetlen) az A múmia, mert az egész sztorija egy komplett baromság, hogy még fantasy filmhez képest is hemzseg az idiotizmustól, nagyvonalúságtól és logikátlanságtól, hogy totál káosz az egész… nem. Elsősorban azért, mert egyszerűen nulla hatása van a nézőre. Az égvilágon semmi hangulata nincs, a karakterei rohadtul egysíkúak és érdektelenek, nincs, ki mellé állni – még mindig ezerszer inkább Ahmanet, az ő motivációja legalább tiszta – ráadásul az egész film teljesen kimaxolja a korábbi múmia érzést. Sok mindent alapból nem is értek, minek bele, az egész egy borzasztó gyenge és ingatag alap egy franchisehoz. Ahogy mondtam, az Az ismeretlen Drakula mérföldekkel jobb ennél, ha erre építik az új világot, akkor az hamar össze fog dőlni. Hiába a nagy nevek (Depp, Bardem, The Rock, stb..), ha nincs valaki a Universalnál, aki történetet talál ki és azt képes hangulatosan, szerethetően prezentálni, akkor az egész halottnak a csók. Akkor marad Brendan Fraser ökörködése… apropó, ökörködés. Szinte rossz volt nézni, mennyire nem éreztek rá a mozi humoros élére: az ember tudta, hogy nevetnie kellene, de egyszerűen nem vitt rá a lélek. Kínos poénok, kínossá váló jelenetekben – kínos karakterek által. Ez is az új A múmia. Kedvelem Tomot, de ezt ő sem menti meg a középszertől, ehhez nem A kategóriás színész kellett volna, hanem az ő pénzéből mondjuk egy normális író/rendező. David Koepp írt már ennél jobbat is – igaz, az Inferno, vagy az Árnyékügynök hasonlóan szar lett.  

Seth vigye el az egészet…



50%



.


A hozzászólást R2-D2 összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Jún. 12, 2017 11:36 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
Niwrok
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 2268
Join date : 2012. Oct. 06.

TémanyitásTéma: Re: R2-D2 írásai 3.0   Hétf. Jún. 12, 2017 7:34 am

R2-D2 írta:

A múmia (2017)

Ha valaki beül az új A múmiára, egy hangulatos logóval találkozik majdnem először (az Universal után): a cég Dark Universe elnevezése egy újabb világépítési kísérlet, amit a Marvel és a DC sikere (?) inspirált, s amiben az Universal immár 105 éves történetének minden fontos túlvilági lénye, szörnye felbukkanna.

Egy londoni alagútfúráskor egy hatalmas sírkamrát találnak – nem vagyok szakember, de ez hogy lehet ezer éven át felfedezetlen London szívében?? – ahol több tucat keresztes lovag van eltemetve. Mindegy, ez nem lényeg, belép a képbe és a barlangba dr. Henry Jekyll (Russel Crowe) nevű figura, s részben az ő elbeszéléséből tudjuk meg, hogy miért is fontos ez a sírpalota a föld alatt: ezek a lovagok voltak ott, ahova eltemették a történelem egyetlen női múmiáját. Most azt hagyjuk, mennyire is idióta az egész iraki falus lövöldözés – a 10 lovas házhúzásnál még mindig jobb – viszont amellett nem tudok elmenni megint szó nélkül, hogy egy falu alatt akkora odú van, mint amibe a Holtpontba beleugrottak!!   Shocked  Bazzeg, nem volt kéznél egy geológus?? Mindegy, Nick itt találkozik először Ahmanettel, aki rögtön bemászik a férfi fejébe – s akit természetesen haza is kell vinni Angliába. Mert ugye az 5000 éves műkincseket csak úgy cipeljük ide-oda a világban, lóbáljuk helikopterről lógatva …   faceplam  hogy majd jól lezuhanjunk a keresztes lovagok fölött (ez benn volt a trailerben, nem különösebben nagy spoiler). De a légi katasztrófa előtt lesz egy zombink is, meg sok pók (!!) Irakban, meg sok-sok manipulált holló/varjú, meg egy egyre inkább hallucináló Nick. Ahmanet persze öreg spiné már, a sok higanytól meg hányingere van, így nem egyszerű őt kordában tartani: jön a nagy és csodálatos finálé, keresztes lovag és rendőr zombi hadsereggel, víz alatti egységgel, meg egy még mindig identitászavaros Nickkel.

Naiv módon egyetlen pillanatra megfordult a fejemben, hogy mi is lesz Nick és a múmia sorsa, de aztán rögtön eszembe jutott, hogy hisz ha ez egy franchise első darabja, akkor kell maradni múmiának a többi részre is, mert biztos lesz majd nagy-nagy Dark Universe Bosszúállók film is… a kérdés innentől csak az volt, ki lesz az a múmia. No, lehet tippelni…

50%


"Nem írok többet a sztoriról!"... A miről? Próbáltam fejben összerakni, hogy miről is szól ez a film, milyen események mentén, de csak egy zsibbasztó katyvasz jött ki a végén, az egymásnak rontó lovagok és zombirendőrök (W.. T... F scratch ? Mi van, a Resident Evil is része lenne a franchise-nak?) meg látatlanban is röhejes.

Nem különösebben érdekelt eddig sem, de ez után így nagyjából az Egyiptom istenei környékére lőttem be... annak meg nem titok, mi lett a sorsa nálam...

Dark Universe Bosszúállók film pedig igazából volt már, nálam a The League of Extraordinary Gentlemen és a Van Helsing tölti be ezeket a funkciókat.
.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3419
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTéma: Re: R2-D2 írásai 3.0   Hétf. Jún. 12, 2017 11:18 am

Niwrok írta:

A múmia (2017)

"Nem írok többet a sztoriról!"... A miről? Próbáltam fejben összerakni, hogy miről is szól ez a film, milyen események mentén, de csak egy zsibbasztó katyvasz jött ki a végén, az egymásnak rontó lovagok és zombirendőrök (W.. T... F  scratch  ? Mi van, a Resident Evil is része lenne a franchise-nak?) meg látatlanban is röhejes.

Nem különösebben érdekelt eddig sem, de ez után így nagyjából az Egyiptom istenei környékére lőttem be... annak meg nem titok, mi lett a sorsa nálam...

Dark Universe Bosszúállók film pedig igazából volt már, nálam a The League of Extraordinary Gentlemen és a Van Helsing tölti be ezeket a funkciókat.
.

"zsibbasztó katyvasz jött ki a végén,"

Akkor jól átjött, jól van. Totál az. Egyébként ha az vígasztal, az Egyiptom isteneinél határozottan jobb. Sokkal jobb... bár, ez nem nagy teljesítmény.
Laughing

Ja, és a keresztes lovagok és a rendőrök együtt vannak. Csak előbbiek már régi halottak, a rendőrök meg újak. Wink



.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3419
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTéma: Odaát S12   Pént. Jún. 16, 2017 6:50 pm






Odaát S12




Immár 12 év telt el azóta, hogy Sam és Dean Winchester elkezdte útját ebben a szörnyekkel teli világban, 12 évvel ezelőtt kapcsolódtunk be a vadászok mindennapjaiba, akkor, mikor még nem árasztották el a földet a démonok, amikor még egyik fiú sem járta meg sem a Poklot, sem a Mennyeket, sem a Purgatóriumot. Amikor még élt apjuk, bizonyos John Winchester – aki manapság egy másik életében, egy másik sorozatban Neganként garázdálkodik. Amikor anyjuk sárga szemű gyilkosát, bizonyos Azazelt (mint idén kiderült, a Pokol négy Hercege közül az egyik) üldözve egyre mélyebben kezdtek elmerülni a vallási ferdítésekkel, misztikus lényekkel megpakolt univerzumban, amiben szigorú – és következetes!!! – szabályok vannak a kezdetek óta. Aki az első évadtól követi a fiúkat, annak úgysem kell sokat magyaráznom, annak elég, ha annyit mondok: ez is qrva jó volt… aki meg külsős, az nyugodt szívvel olvashatja írásomat és bánkódhat, hogy a 12 évad hátralék már valóban túl nagy falat ahhoz, hogy csak úgy simán végignézze az ember. Nos, miután ilyen szépen kettéosztottam olvasótáboromat, úgy gondolom, hogy ezek alapján a korábbi évad(ok)kal kapcsolatban nem kell vigyáznom a spoilerekkel – hisz vagy látta valaki őket, vagy úgysem nézi már meg.

Tavaly ugye Chuck kéz a kézben elsétált testvérével a naplementébe, amit végülis megint csak a Winchester fiúk (Dean) tettek igazi naplementévé – mármint olyanná, amiből másnap napfelkelte is lesz. Az S11 hihetetlenül epikus fináléja után (amit újra is néztem ez előtt) úgy érzetem, innentől nincs tovább, innentől nincs hova fejlődni: milyen ellenfél lehet az, aki ezeket a fiúkat – ezt a csapatot – akár csak megszorítani is meg tudja. A Sötétségnél, Isten testvérénél nagyobb fenyegetettség gyakorlatilag nem létezik, s a cliffhangerben hiába is szökik meg Lucifer és hiába is fog fegyvert egy szőke picsa Samre, az ember csak legyint… ugyan már, ez semmi. Aztán de: a legnagyobb örömömre az évad írói olyan ügyesen kavarták a lapokat, hogy bár érezhetően visszavettek a természetfeletti veszélyből (jó, Lucifer van, de ő csak szórakozik a testvérekkel), amit a Brit Egyetemesekkel képbe hoztak, az zsigerig feszült, izgalmas szálat csak dicsérni lehet… de… de pillanatok alatt meg is lehet őket utálni. Mindehhez meg egy óriási visszatérés kapcsolódik, az S11 záróképében ugyanis visszatér a fiúk 33 évvel ezelőtt meghalt anyja – s nem, nem baromság az egész, hisz Mary Winchestert maga a Sötétség ajándékozta vissza a fiúknak… háát, ha valaki képes erre, akkor ő tényleg az.

Ezek fényében az évad első szakasza három szálon indul: Dean, Mary és Cass szála, akik keresik Samet, aztán Sam a britek fogságában, nem utolsó sorban pedig Lucifer új porhüvely keresése. Hamarosan a három szál majd összeér, a nagykoalíció Rowennával és Crowleyval kiegészülve próbálja majd visszazárni Lucifert abba a bizonyos Ketrecbe, Mihály mellé – de addig bizony nagyon sok minden történik. Leginkább egyébként az ember jóérzésével kapcsolatban: az Egyetemesek valami hihetetlen unszimaptikus banda lett, az íróknak sikerült olyan karaktereket (és színészeket) válogatni, hogy néha legszívesebben az ember belépne a tévébe és csak úgy simán pofon törölné akár Ketchet, akár Micket, de leginkább Lady Bevellt vagy Hess doktornőt… igen, a Rudolf  Hess párhuzam annyira nem is távoli. A másik, amitől én kész idegbajt kaptam, az Lucifer első tartós porhüvelye: oké, hogy az Alice Cooper/Iggy Pop kombós Vince Vincente a sorozat szempontjából egy jó karakter, de számomra Lucifer az az a Lucifer, akit korábban már megszoktam. Az a porhüvely, akit már korábban is láttam, Mark Pellegrino színész alakjában – nagy örömömre egy zseniális csavarral vissza is kapja azt a testet.  Szóval az S12 első harmada egy macska-egér játék, a kis szövetség (mínusz Chuck, ugye) újjáalakul és valahogy csak sikerül nekik visszaküldeni Lucifert a Pokolba.

Igen ám, de két váratlan dolog is történik: Lucifer gyereket nemz – behoznak így egy új figurát, az Antikrisztust, igaz, központi szereplő majd csak jövőre lehet a sztoriban, – illetve hogy Crowley, saját egója miatt Lucifert nem végleges helyére zárja, hanem azt hiszi, hogy igába tudja hajtani. Hát nem, de ezt fedezzétek fel ti magatok. A kezdeti három szál tulajdonképp megmarad, csak most már nem a Sátánt keresik, ő jól elvan Crowley rabságában, hanem a nefilimet (ember és angyal gyermeke), illetve Mary Winchester és a Brit Egyetemesek szála. S ha már Mary… eszembe sem jut feltételezni, hogy az írók ilyen mély gondolatokat akarnak szőni a történetbe, de nézőként csak végigfutott a gondolat a fejemben, hogy milyen is lehet az, mikor visszakapod a 33 éve halott anyádat. Hogy lehet ezt feldolgozni, a két felnőtt ember mit kezd azzal a nővel, akit tulajdonképp nem is volt idejük megismerni (különösen Samnek), illetve Mary hogy boldogul egy számára telesen idegen világban. Jó kis poénokat is sikerült írni e köré, de nekem az egész viccelődés mögött komoly dilemmák feszültek – nem ment ki a fejemből, én mit csinálnék anyuval, ha most hirtelen itt lenne. Mary Winchesternek pedig írtak egy egészen jó kis történetet: a nő, még mindig gyermekei érdekét tartva szem előtt, teljesen a Brit Egyetemesek befolyása alá kerül, azt hiszi, sikerülhet tényleg egy olyan világot létrehozni, amiben nincsenek szörnyek – a cél szentesíti az eszközt elve alapján. Zseniálisan vérforraló az egész egyetemes szál, annak végkifejlete meg kisebbfajta katarzis – amikor még nincs is vége az évadnak!! Mert a finálé, nos az külön orgazmus, Bobbyval, az Antikrisztussal, az alternatív világgal… beszarás.

A nagyszerűen vezetett három szál mellett természetesen a sorozat hozza a saját kötelező elemeit: ugyanúgy vannak vadászatok – itt is már sokkal kevésbé véletlenszerűen – és vannak egészen kiemelkedő filmes utalások, kiszólások. Kezdjük utóbbival, ugyanis az egyiktől majd magam alá vizeltem gyönyörömben: Dean az egyik küldetés után vértől és agyvelőtől koszosan érkezik vissza a Bunkerbe, leteszi fegyverét az asztalra… majd megjegyzi, hogy apa kedvence volt. Hááát kérem, ekkora borzongató húzást csak a SupNat tud, ekkora kiszólást még életemben nem láttam: ennyire frissnek lenni más produkciók premierjével, valamis szenzációs. A DeNiro atya és a Penn atya, meg a horcruxok ennek fényében piskótának tűnnek, pedig aztán azok is remek popkult utalások. A vadászatok, a különálló, „töltelékepizódok” pedig megint csak minden pénzt megérnek: az írók korábbi náciellenessége újból felszínre kerül egy epizódban, minek végén Dean megöli Hitlert (és erre mérhetetlenül büszke), de az amerikai vámpírokkal való végleges leszámolás is nagyon tetszett. Mindezek mellett azonban talán egy – fő történeti szálhoz szorosan kapcsolódó – démonvadászat az, ami nagyon bejött: bizonyos Ramiel epizódja, aki maga is sárga szemű démon, aki maga is a Pokol egyik Hercege. Dagon halála után – az ő elintézése is qrva jó lett – pedig már csak egy maradt, akit még nem láttunk, kíváncsi vagyok, mit hoznak ki a következő évadban belőle.

Annak ellenére, hogy ez már egy 12-ik évad, egyáltalán nem fullad unalomba az egész, valahogy ebben a bibliai maszlagban még mindig van erő. Még mindig van kit előhúzni a fantasy könyvből, mint ahogy a népi folklórból, az igazi Dark Universéből is…de most a vámpírok, alakváltók, boszorkányok, démonok mellett új ellenfél is színpadra lépett, a végtelenül arrogáns britek képben. Sam és Dean pedig felkötheti a gatyáját, hisz immár két fronton is kénytelen harcolni, a kettő közül pedig egyértelműen az emberi vonal tűnik a veszélyesebbnek – mert ott aztán nem lehet tudni, ki kicsoda és mit is akar. Különben végig figyeltem, a két srác öl-e ártatlant (embert), de az írók figyeltek arra, hogy hőseink e tekintetben teljesen makulátlanok maradjanak: nem hiába mondom, ha valaki ezen a határon egyszer átlép, akkor írói szempontból sorsa megpecsételődött. S még valami: megint csak fenomenális a sorozat zenei háttere, kezdve a két testvér Vincente kapcsán kialakult heccelődésével, zárva pedig a LedZep válogatáskazettával, amit egy angyalnak adott Dean ajándékba.

Így, bár nem is igazán vártam, de nagyon bejött ez az évad, s ha az előző szintjét nem is éri el (annak fő karaktereinek hiányában nem is teheti), simán az élbolyban van a SupNat történetében. Örömmel látom, hogy még mindig van benne kraft, hogy a szörnyek ellen még mindig van, aki megvédjen minket – magam részéről simán várom az S13-at is.



85%



.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3419
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTéma: Attraction / Притяжение   Hétf. Jún. 19, 2017 9:33 pm

.





Attraction / Притяжение




Kis fórumunk egyik nem titkolt célja, hogy a mainstream, hollywoodi filmkínálat mellett időnként – néha elég gyakran – kikacsintson más, kevésbé ismert nemzetek filmiparára is. Ha valaki aktív olvasónk (vagy esetleg veszi a fáradtságot és visszaolvas), tudhatja, hogy itt aztán gyakorlatilag a világ minden tájáról származó mozgóképről található már írás: Kolumbiától Svédországig, Argentínától Dél-Koreáig, gyakorlatilag mindenhonnan. Az Attraction sem az első orosz film a palettán (egyszer poénból majd keresek valami szovjet alkotást is, ígérem), sőt, az eddigi innen érkező mozik nem csak, hogy nézhetők, de kifejezetten jóra is sikerültek – ld. például a helyenként megdöbbentően kemény Otthont. Ugyanakkor a sci-fi azért kényes téma, az még az Álomgyárban sem sikerül mindig jól, a látvány, az innováció, a karakterek és a történet kombinációjában gyakran véreznek el komoly reményekkel kecsegtető filmek is. Az eddig látott orosz fantasztikus filmeknél leginkább előbbi az, ami kockázatos volt, a látvánnyal néha még akadtak problémák… mert… ha nem is szükségszerű és egyértelmű a kapcsolat a forgatókönyv és a múlt között, azért egy olyan közegből érkező ötletnek, mint az orosz/szovjet sci-fi irodalom, illik működni vásznon is. Sőt, továbbmegyek: a sok, néha agyament jelenkori forgatókönyvek helyett simán vissza lehetne nyúlni a 80-as évek Galaktika/Metagalaktika világához, emlékeim szerint egészen kiváló sztorikat gyűjtöttek ott össze – értelem szerint, akkor majdnem csak keleti írók tollából. De simán lehetne egy-két korai Nemere könyvet is adaptálni…

Az Attraction tulajdonképp tökéletesen beleillik az eddigi elmélkedésbe. Maga a történet első blikkre meglehetősen közhelyes és felszínes, de aztán az inváziós sci-fi mögött érdekes és értékes gondolatok lapulnak az idegenekről és magáról az emberiségről. Egyúttal az egész mozit nagyon erősen átjárja az a tipikus orosz feeling (mínusz vodka, szerencsére), ami kimondottan jót tesz a hangulatnak és kimondottan egyedivé teszi – érdekes, talán az működik a legkevésbé a sztoriban, amit amerikanizáltak rajta. Gondolok itt mindenekelőtt az apa-lánya kapcsoltra, de magam részéről a szerelmi háromszöget is ide sorolom. Látványra viszont óriási a fejlődés pl. a Lakott szigethez képest, az űrhajó lezuhanása, a romokban heverő Moszkva látványa, vagy a finálé bunyója bármelyik hollywoodi produkcióban megállná a helyét.

Egy meteorzápor megfigyelése kapcsán a fél Moszkva utcára tódul, a történetbe a helyi iskola osztálytermében kapcsolódunk be, két barátnő, Yulya (Irina Starshnbaum) és Svetlana (Darya Rudenok) révén. A lányok épp az esti bulit szervezik, a csillaghullás ugyanis szokásos népünnepéllyel jár együtt… azt viszont ekkor még senki nem tudhatja, milyen tragikus kimenetelű is lesz az egész esemény. Nem mellékes az sem, hogy Yulya apja, bizonyos Lebedev (Oleg Menshikov) az orosz katonaságnál (nemzeti gárdánál?) ezredes, s mint ilyen, roppant módon maradi, konzervatív és szigorú. Kicsit párhuzamba lehet állítani a Taxi Edmond tábornokával, csak ott ugye sokkal komikusabbra vették a figurát. Lebedev, mint lányát egyedül nevelő és féltő apuka, nem akarja elengedni a csajt este, de az természetesen lázadó tinit játszva megszökik, hogy barátjával, Tyimoval töltse az estét… mint kiderül, inkább a testi örömöknek hódolva, mint holmi csillaghullást nézve. Csakhogy közben beüt a krach, ugyanis a meteorzápor miatt megsérül a Föld felé tartó (Föld körüli pályán lévő?) idegen űrhajó, ami aztán jól Moszkvára zuhan. Igen, végre nem New Yorkra – a zuhanás és a pusztítás látványa pedig lenyűgöző, különösen orosz szemmel. Az tény, hogy maga az űrhajó roppant mód hasonlít arra a szerkezetre, amibe a Kapcsolatban Jodie Foster beszáll… mint ahogy az első kontakt felemás sikere is ismerős lehet más mozikból, de szerencsére nem minden csak és kizárólag másolás, s bár később eszünkbe juthat az Amikor megállt a Föld is, az egésznek van valami visszautasíthatatlan egyedi íze.

Lehet, hogy csupán a díszlet, háttér, vagy a nyelv, esetleg a tipikus orosz fejek teszik, de nekem végig sokkal inkább a frissesség érzése dominált, mintsem hogy azon rágódjak, mit hol láttam már. Az is külön jó és érdekes volt, hogy a film sokkal inkább próbálta meg az átlagemberek szemszögéből megragadni az eseményeket, mintsem azt eddig megszokhattuk – természetesen itt is van katonai szál, de itt például megmagyarázhatatlan módon a seregben az értelem győzedelmeskedik. A polgári lakosság az, aki neki akar menni az idegeneknek, ők azok, akik családtagjaik, barátaik elvesztése iránti dühükben manipulálhatók annyira, hogy akár nyílt támadást intézzen az űrhajó ellen. Közben meg az egyik humanoid űrhajós épp sebesülten fekszik egy épületben, Yulya megtalálja, majd kezdeti ellenszenvét legyőzve segít is neki. Először csak azért, hogy mielőbb húzzanak el a francba, később már a szimpátia/szerelem is szerepet játszik ebben… ráadásul, miután gyakorlatilag ő az egyetlen, aki kommunikál  a sráccal (na jó, ott s kocka osztálytárs is, Google néven), a végére ő lesz az egyetlen, aki meg is érti az idegen fajt. Az Attraction a kezdeti légikatasztrófa után, az inváziós sci-fi helyett egy idegen faj megmentése a feldühödött emberektől illetve a kíváncsi hatalmotól stílusú moziba vált át… és ez bizony kifejezetten jó lett.

Az alkotók nagyon jól sáfárkodtak azzal, hogy ez is egy földön játszódó fantasztikus film, a költségvetés kereteihez hozzá igazították a hátteret. Olyan nagyon sokat nem látunk ugyan Moszkvából – nincs marketing céllal fókuszált Kreml például – viszont ami van, az tök jó, hogy eltér a megszokottól. Olyan valós, reális és hiteles szaga van az egésznek, a finálé bunyóját leszámítva az akciójelenetek sincsenek túltolva. Viszont vágásban, színekben, hangulatban remekül teljesít a film, s a karaktereire sem lehet igazán panasz. Jók a híradóbejátszások, az aktuális politikai reakciók egy ilyen esetre, egy cseppnyi kétségem nincs felőle, ha ez megtörténne, Moszkvába nem nagyon menne be nemzetközi kutatócsoport – sokkal inkább tűnik így más, népszerű sci-fi e tekintetben rózsaszín illúziónak. Ezzel kapcsolatban egyébként kissé húzhatjuk is a szánkat: valahogy mégis elnagyoltnak éreztem egyébként az egész balesetet, az arra adott nemzetközi és orosz visszhangot… hiába nem volt fontos a kormányzati beavatkozás az ügyben, hiába volt a lakosság a középpontban, nekem kissé fura volt a reagálás. Mert az addig hagyján, hogy nem mentek rögtön neki fegyverekkel az idegeneknek, viszont ez, így, kissé fura lett – mármint csak úgy hagyni, hogy megjavítsák a hajót és elmenjenek. Úgy képzelném ebben az esetben, hogy azért határozottabban próbálná az aktuális ország (pláne az oroszok) kicsikarni a technikai tudást az idegenektől. Oké, hogy a lezuhant űrhajós, Artyom (Alexander Petrov) egyértelművé teszi a nézők számára, hogy a hajó, annak agya inkább megsemmisíti magát, mintsem átadjon bármi tudást, de nekem hiányzott az, hogy ezt a vezetés is megtudja. Egyébként jó a srác, jó a kis elmélkedése az emberiségről, a végére meg kifejezetten jó és értékes szerepe lesz… mégis, valahogy én mást vártam egy ilyen volumenű esettől. Mert eddig máshoz szoktam…

Ide tartozik a másik negatívum, ami pont abból fakad, hogy az alkotók próbálták kicsit populárisabbá tenni az egészet. Van néhány hollywoodi stíluselem, ami nem biztos, hogy jól áll a filmnek, gondolok itt mindenekelőtt a film végi ütközetre, de részemről ide tartozik a már említett apa/lánya konfliktus és a szerelmi háromszög, annak végkifejlete is. Jó, filmes szempontból mindkettő elfér, sőt valahol mindkettőnek van egyedi íze is, de ezek kicsit csökkentik az orosz/szovjet irodalomtól elvárt komolyságot, gondolatiságot… és ezzel a film exkluzivitását, kvázi értékét. Ilyenek ugyanis látunk tucatjával az amerikai mozikban, ez nem nyújt nagy élvezetet: az Attractionban pedig benn volt a lehetőség, hogy a maga képi világával, helyszíneivel, ötleteivel igazán egyedi legyen. A hi-tech sci-fi, vagy kötelező kliséket felvonultató tömegtermék helyett egy jó kis agyalós, elgondolkodtató, moralizáló, esetleg kissé szürreális orosz fantasztikus film, a nagy szovjet elődök nyomán építkezve. Így azt mondom, hogy ugyan meg nem bántam a két órát (icipicit hosszú is ez, így), csalódást semmiképp nem okozott, de úgy istenigazából maradandó emlékeket sem… leszámítva a zuhanást Moszkvára. Jó, hogy láttam, tudok róla, de aztán ennyi.





70%



.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
Niwrok
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 2268
Join date : 2012. Oct. 06.

TémanyitásTéma: Re: R2-D2 írásai 3.0   Kedd. Jún. 20, 2017 7:08 am

R2-D2 írta:
.
Attraction / Притяжение

Van néhány hollywoodi stíluselem, ami nem biztos, hogy jól áll a filmnek, gondolok itt mindenekelőtt a film végi ütközetre, de részemről ide tartozik a már említett apa/lánya konfliktus és a szerelmi háromszög, annak végkifejlete is. Jó, filmes szempontból mindkettő elfér, sőt valahol mindkettőnek van egyedi íze is, de ezek kicsit csökkentik az orosz/szovjet irodalomtól elvárt komolyságot, gondolatiságot… és ezzel a film exkluzivitását, kvázi értékét. Ilyenek ugyanis látunk tucatjával az amerikai mozikban, ez nem nyújt nagy élvezetet: az Attractionban pedig benn volt a lehetőség, hogy a maga képi világával, helyszíneivel, ötleteivel igazán egyedi legyen. A hi-tech sci-fi, vagy kötelező kliséket felvonultató tömegtermék helyett egy jó kis agyalós, elgondolkodtató, moralizáló, esetleg kissé szürreális orosz fantasztikus film, a nagy szovjet elődök nyomán építkezve. Így azt mondom, hogy ugyan meg nem bántam a két órát (icipicit hosszú is ez, így), csalódást semmiképp nem okozott, de úgy istenigazából maradandó emlékeket sem… leszámítva a zuhanást Moszkvára. Jó, hogy láttam, tudok róla, de aztán ennyi.

70%


Ha megnézem, az is inkább az egyedisége/ritkasága miatt lesz, mert te is inkább ezt hangsúlyoztad ki, mint hogy milyen jó.

Ha már ezen a területen vagyunk, én leginkább a medvés "orosz X-Men" írást várom Smile .
.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3419
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTéma: Re: R2-D2 írásai 3.0   Kedd. Jún. 20, 2017 12:33 pm

Niwrok írta:


Attraction / Притяжение

Ha már ezen a területen vagyunk, én leginkább a medvés "orosz X-Men" írást várom  Smile .
.

Laughing , azt el is felejtettem, pedig volt róla szó. Beütemezem... Wink
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
Sponsored content




TémanyitásTéma: Re: R2-D2 írásai 3.0   

Vissza az elejére Go down
 
R2-D2 írásai 3.0
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
14 / 14 oldalUgrás a köv. oldalra: : Previous  1 ... 8 ... 12, 13, 14

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Filmfórum :: Filmek, sorozatok világa :: Kritikák, filmes gondolatok-
Ugrás: