Kritikák, gondolatok a filmek világából
 
HomeCalendarGalleryGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share
 

 Niwrok írásai 2.0

Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 31 ... 57, 58, 59
SzerzőÜzenet
R2-D2
Admin
R2-D2

Hozzászólások száma : 4111
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

Niwrok írásai 2.0 - Page 59 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 2.0   Niwrok írásai 2.0 - Page 59 EmptyHétf. Ápr. 01, 2019 2:09 am

Niwrok írta:

Az én "csinemám" történetének új fejezete kezdődik holnaptól, mert most egy jó pár hónapig zárva lesz, szerencsére csak egy általános felújítás és átépítés kedvéért.

Bazzeg, tuti késő van, mert első olvasásra félreértettelek... valami fennkölt búcsúnak olvasam soraidat, amikben elköszönsz egy időre a filmektől és a Filmfórumtól... : Nails

De hülye vagyok... megijedtem.... Rolling Eyes


De szerencsére nem!!!  Dance

Más: Narcos S4 E5: Escobar!!! Wagner Moura!!!  yeah


.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Niwrok
Admin
Niwrok

Hozzászólások száma : 3043
Join date : 2012. Oct. 06.

Niwrok írásai 2.0 - Page 59 Empty
TémanyitásTárgy: Life Sentence S1   Niwrok írásai 2.0 - Page 59 EmptyKedd Ápr. 02, 2019 11:01 pm

.
Life Sentence S1

Niwrok írásai 2.0 - Page 59 Life-s10


Sokféle film és sorozat megfordul nálunk, de azt be kell látni, hogy ezek inkább a "komorabb" műfajok közül kerülnek ki, és a romantikus vígjátékok például nagyon nem tartoznak közéjük. Még egyszer-egyszer én szoktam megengedni magamnak az efféle könnyedség luxusát, így engedve látókörbe például olyan darabokat, mint a Mozart in the Jungle vagy a Halottnak a csók... vagy esetleg mint ezt a hátterében nagyon is drámai, de alapvetően vidám, optimista kis sorozatot a gyors kasza miatt mindössze 13 epizódjával.

Az Abbot-család az elmúlt nyolc évben minden mást háttérbe szorítva egyetlen dologra koncentrált, még pedig hogy a háromból a legfiatalabb gyerek, Stella rákkal való küzdelmét támogatták. Próbáltak neki minden lehetőséget megteremteni a gyógyulásra, segíteni abban, hogy ha korlátozottan is, de megélhesse azokat a dolgokat, amiket a középiskolába, főiskolára járó kortársai, vagy csak mellette lenni, amikor az újra és újra ismétlődő vizsgálatok, kezelések kimerítették, legyengítették. Amikor úgy nézett ki, hogy Stella állapota nem fordul jobbra, még azt is elintézték, hogy utolsó kívánságaként elmehessen Párizsba, ahonnan mindenki legnagyobb meglepetésére egy angol sráccal, Wesszel tért vissza, mint a vőlegényével. Hogy tényleg ne maradjon ki semmi, megvolt az esküvő, a maradék boldogság pár hetére pedig Stella olyan lelkesen készül, elfogadva a sorsát, hogy még a saját leendő temetését is segíteni akar megszervezni. Mindezt a készülődést forgatja fel a legutolsó diagnózis, mely szerint az alkalmazott kísérleti terápiának köszönhetően Stella teljesen meggyógyult. A jó hírre szervezett össznépi vacsorába aztán egy kis üröm is vegyül, mert Stella egyfelől rádöbben arra, hogy eddig olyan életet élt, ami alig szólt másról, mint a halállal való harcáról, ahogy arra is, hogy a dolgok a családjában nem maradhatnak tovább háttérbe szorítva.

Azért vidámabb ez az egész, mint ahogy az a betegség fenyegető árnyékában lejöhetett, hiszen értelemszerűen mindenki örül, de mindenkinek voltak/vannak olyan dolgok az életében, amiről Stella nem tudhatott, hogy ne zaklassák fel. Hogy a család anyagi tartalékait felemésztette a gyógykezelés, a kölcsönök és a zálog miatt várhatóan el kell adni az addigi családi házat. Hogy Stella szülei már régóta válófélben vannak, és az anyja az első lehetséges alkalommal átköltözik az új partneréhez... Poppy nénihez. Hogy a bátyja abból él, hogy féllegális kábítószerekkel látja el az ún. "soccer mom"-okat, miközben az alkalmi szexuális partnerei is gyakran közülük kerülnek ki. És ajtón belül is vannak ilyenek, rá is várnak esetlen próbálkozások amiatt, hogy a buborékból kikerülve hogyan akarja élni az életét. Hiszen Stella nem járt főiskolára (az érettségije is "tiszteletbeni"), még sosem dolgozott; vagy ott van a házassága Wesszel is, akivel hiába szerelmesek egymásba, alapvetően ezt nem hosszú távra tervezték, nem volt idejük megismerni sem egymás (ezt a bevándorlási hatóság a zöldkártya miatt különösen szóvá teszi), és akkor még ott van, hogy Wes maga tényleg a legjobb választás-e. Stellának meg kell tanulnia célokat felállítani (amik eddig kimerültek abban, hogy meggyógyuljon), megtanulni dönteni (hiszen eddig szinte mindig mások döntöttek helyette), érvényt szerezni a saját akaratának, megtanulni kezelni, feldolgozni a konfliktusokat, akár a kudarcokat is, ... és ezekhez a gyógyulás optimizmusából eredő lendületessége, céltudatossága és a cserfes stílusa mind jó szolgálatot tesznek.

Aztán ahogy a család egyre inkább ráhangolódott arra, hogy Stella velük marad, ahogy korábbi "rákos díszlet" egyre jobban szétfoszlott, a nagy elkezdések és újrakezdések lefutottak, úgy helyeződött át a sorozat hangsúlya egy család Stellától már független konfliktusaira. Ilyen például hogy Stella önkéntesként visszatér a kórházba, hogy ott egy hozzá hasonlóan a rákkal küzdő lánynak legyen a barátnője és a támogatója, vagy éppen Stella nővérének családjához, esetleg a bátyja kényszerű felnövéséhez, megkomolyodásához, felelősségvállalásaihoz kapcsolódnak. Ezek már nem annyira különleges dolgok voltak, ilyeneket akármelyik családi drámasorozatba beleférnek, még ha az olyanok elég ritkák is, hogy az addigra elvált szülők mindketten ugyanarra a nőre hajtanak rá.

Így ez az egy évad a rövidebb időszakokban kellemes kikapcsolódás volt, de a kaszához annyit hozzá kell tenni, hogy ebben a témában, Stella első szárnypróbálgatásaiban nem is volt ennél több.


7,5/10
.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Niwrok
Admin
Niwrok

Hozzászólások száma : 3043
Join date : 2012. Oct. 06.

Niwrok írásai 2.0 - Page 59 Empty
TémanyitásTárgy: The Highwaymen   Niwrok írásai 2.0 - Page 59 EmptyHétf. Ápr. 08, 2019 8:47 pm

.
Niwrok írásai 2.0 - Page 59 Wcrch1h




The Highwaymen




Az 1930-as évek elején, a nagy gazdasági válság, a munkanélküliség és az általános nyomor idejében az emberek kevés dologban találtak vigaszt és elégtételt, de a szökevény rablógyilkos páros Bonnie és Clyde ilyen volt. Egyszerre volt valami kalandosan romantikus és vadregényesen drámai a bújkáló szerelmespárban, akik hiszen ellenszegültek a hatalomnak, és évekig tartó rejtőzködésük gúnyt űzött a gazdaságot csődbe vivő pénzemberek fizette erőszakszervezetekből, és az embereket talán emiatt kevéssé érdekelte, hogy hány rendőrt vagy embert lőttek már le eközben. Az elfogásukra tett, elaprózott kísérletek végül akkor lettek jobban összehangolva, amikor 1934. januárjában megszervezték néhány korábbi bandatársuk szökését a börtönből, megölve közben az egyik börtönőrt. Onnantól nem lehetett számukra menekvés. A texasi kormányzó, vonakodva bár, de még arra is hajlandó, hogy két korábbi texas rangert, Frank Hamert és Maney Gaultot különleges engedélyekkel felruházzon, gyakorlatilag fejvadászt csinálva belőlük Texas egész területére kiterjedő fennhatósággal. Ez az ő történetük.

A sokadik Bonnie és Clyde sztori feldolgozás helyett ugyanis ez a film szinte teljesen a háttérmunkára koncentrál, ami a híres rablógyilkos páros elfogásához vezet. Számomra kicsit furcsa, idővel egyre kellemesebb vonása volt a filmnek, hogy az üldözöttek a legritkább esetben jelennek meg közvetlenül, így az alapján kell összerakni ebben a filmben a képet róluk, ahogy a környezetük és a velük érintkező karakterek viszonyulnak hozzájuk. Nekem mondjuk hiányzott annak a kultusznak és "celebségnek" a háttere, amiről ugyan sejthető, hogy miért és hogyan ered a korból és a társadalomból, amiben ők éltek, viszont cserébe nagybetűs Karaktereket kell érteni karakterek alatt, remek alakításokkal. Lehet, hogy sem Costner, sem Harrelson nem élete alakítását hozza, de nagyon jól működnek együtt, és olyan érdekességek is akadnak a stáblistán, mint Kathy Bates a kormányzó szerepében (az a mosoly, ahogy kinyílik az ajtó... ilyenekért volt régen szokás Oscar-díjakat adni).

Azzal, hogy Bonnie és Clyde kvázi csak mellékszereplő, az akció helyett nagyobb szerep jut a drámai szempontoknak. Hamer és Maney például mindketten visszavonult rendfenntartók, és a kor is nyomot hagyott rajtuk, nincsenek szokva ők már az efféle szaladgáláshoz, de közben minden reakciójukon érződik a közös múltjuk. Azon is, hogy ha néha kicsit ugratva is egymást, de maximális tisztelettel vannak egymás iránt, és ha nem lenne "férfiatlan" az efféle érzelgősség, akár barátoknak is lehetne mondani őket. De abban is, hogy mind a ketten mennyire megcsömörlöttek a gyilkolástól az aktív éveikben, és az, hogy most, bármilyen bűncselekmények is vannak a rovásukon, mégiscsak két kölyök ellen küldték őket, és amire szerződtek, az bérgyilkosság. Ez mindkettejük számára morális dilemmákat hoz magával, elszámolást a lelkiismeretükkel, meg olyan érdekes beszélgetéseket is, mint amikor például Hamer Clyde apjával vált pár mondatot. Utóbbinak kicsit olyan hangulata van, mint amikor a Parklandban bemutatták Lee Harvey Oswald családját is... és itt is drámai volt azt figyelni, hogyan viszonyul az apa ahhoz a férfihoz, akiről jól tudja, azért jött, hogy megölje a fiát.

De azért a nyomozás izgalmát, az autós üldözéseket és a lövöldözéseket sem kell teljesen nélkülözni. Sőt, az egyik mellékszálon olyan érdekességek is színesítik a hajszát, mint az FBI ügynökeinek felbukkanása, az is, ahogy államhatáron átívelő hatáskörük maximális tudatában pöffeszkednek, meg az is -ahogy azt a J. Edgar filmből meg lehetett tudni, hogy Hoover honosította meg-, hogy kis kémcsövekkel meg ballisztikai elemzésekkel felfegyverkezve járják a bűntények helyszínét, és semmit nem bíznak az "öreg rókák" bizonytalan megérzéseire. Emellett ha érződik is kicsit rajta, hogy valamennyire tévéfilmnek készült, kisebb költségvetéssel, akkor inkább csak abban, hogy sok a pusztában felvett jelenet, amikhez nem kellett sok díszlet, de egyébként nekem jól visszaadta a 30-as éveket több szempontból is. Például ha rá is segített a digitális technika, akkor is látványosan sok a korabeli autó, de legalább ennyire tetszett Mrs. Hamer kerti partija is. Ami pedig ugyan néha nehezen érthetővé tette a filmet, de élveztem, mert hangulatos volt, az az ízes déli tájszólás.

Általában jók azok a filmek, amik egy ismert történetet kicsit más megvilágításba, nézőpontba helyeznek, de hogy a The Highwaymen igazán jó legyen, ahhoz kellett a fináléban három remek jelenet koronaként a végén, köztük valós felvételek Bonnie és Clyde haláláról.


8/10
.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Niwrok
Admin
Niwrok

Hozzászólások száma : 3043
Join date : 2012. Oct. 06.

Niwrok írásai 2.0 - Page 59 Empty
TémanyitásTárgy: Apostle   Niwrok írásai 2.0 - Page 59 EmptyVas. Ápr. 14, 2019 11:30 am

.
Apostle

Niwrok írásai 2.0 - Page 59 Apostl10


A brit szigetek egyikén, amit a külvilág lakatlannak gondol, a XX. század első éveiben kis kolónia alakult azokból, akik menedéket kerestek a törvény, a társadalom vagy valami más okból. Az alapítók, három felségárulásért üldözött férfi fektették le a közösség szabályait, rituáléit, és a vallását is, ami a nőalakban megtestesült élet imádatán alapul. A falu lassan bővült, a föld a pedig megadta mindazokat a javakat, amik szükségesek voltak a fennmaradáshoz... legalábbis így volt ez a legutolsó aratásig. A föld kimerülni látszik, egyre kisebb termést biztosít, ezért a falu vezetői, a prófétaként tisztelt Malcolmmal az élén arra a döntésre jutnak, hogy elrabolják egy vagyonos férfi lányát, Jennifert, hogy az érte kapott váltságdíjból vészeljék át a szűkösebb napokat. Az így meglopott család azonban nem hajlandó mindenfajta biztosíték nélkül átadni ezt az összeget, anélkül, hogy tudnák, él-e még a lány, ezért Jennifer testvére, a sokak által már rég halottnak hitt, egy afrikai hadjáratból éppen csak hazaért Thomas vállalja, hogy elutazik a szigetre, megbújva a Malcolm vallásában hívő zarándokok között, így derítve fényt arra, mi történt az elrablása óta a húgával. A kutatásai során Thomas egyre inkább rájön, hogy a szigetnek és irányítóinak nem csak Jennifert próbálják rejtegetni, hanem egy olyan, több szempontból is mélyre nyúló titkot, ami minden szigetlakó számára borzalmas következményekkel és halállal járhat.

Ha csak "láttam" volna ezt a filmet, és nem "néztem" volna, akkor valószínűleg most itt lelkendeznék, hogy milyen fantasztikus atmoszférája és hangulata van az Apostle-nak. Mind a cselekmény hátterét, mind az azokhoz szolgáló díszletet olyan aprólékossággal építették fel, ami mellett nem tudok dicséret nélkül elmenni. Ahogy kidolgozták a falu életének és múltjának minden mozzanatát, hogy hogyan és miért kerültek ők eredendően a szigetre, és milyen, máig nyúló következményei vannak ennek. Ahogy megjelennek a Malcolm által terjesztett hitnek a kellékei, amik a köznapi hívők számára a szentséget jelentik, majd ahogy kiderülnek ennek árnyoldalai, például a kezdetben csak furcsának ható befőttesüvegek, míg egyre jobban bővülve meg nem mutatkozik, miben gyökerezik mindez. Ahogy az egyre inkább eluralkodó érzelmek és őrület egyre brutálisabban nyilvánultak meg, hiszen olyan dolgok is mozgatják itt a szálakat, mint a félelem, a szerelem és a becsvágy, amitől úgy nagyjából a közepétől több hektoliternyi vértől lett iszamos a mozi. És az olyanok iránt is tudtam lelkesedni, mint maga a falu, ahol annyira autentikus minden, hogy szinte kiéreztem a házakat alkotó lécekből a rothadással kevert kátrány szagát, amivel az eső és a tengeri levegő ellen próbálhatták védeni az építményeket. Külsőségeit és eszközeit tekintve így kifejezetten kellemes élmény volt az Apostle.

Viszont közben annyi sebe is volt, hogy azokon keresztül nálam simán elvérzett. Kezdődött eleve onnan, hogy azt, amit fent leírtam, nagyjából egy óra terjedelemben, morzsánként kellett összeszedni a filmből, ami rém vontatottá tette az Apostle első felét, ami közben olyan gondolatok vitték el állandóan az agyam, hogy hogyan is keveredett Thomas ebbe a sztoriba, mert annak, ami a szigetre érkezéséig történik, nagyjából semmi értelme (azon kívül, hogy szemérmetlenül nyúlja a Taboo alapötletét). Összefüggéstelenségből később sem volt hiány, az író zergeként ugrál az egyes történetszálak között (simán lehet olyan, hogy az egyik jelenetben még lágyan szeretkeznek az ifjak, a következőben meg Thomas állig merül a véres-szaros szennylében), amitől a végére annyira összegubancolódott minden, hogy semmi épkézláb indoklást nem lehet kihámozni abból, amit Thomas az erdei pajtában tesz. Hasonlóan irritált az a mennyiségű "isteni véletlen", amik segítségével Thomas nem bukik le két perc után, és nem koncolják fel az első fára, a csúcson azzal, ahogy az amúgy végig kussban levő ló a legválságosabb tíz másodpercben elhorkantja magát.

Az ilyenek nem izgalmassá, hanem erőltetetté tették a sztorit, de még mindig nem annyira, mint a rendező és a stáb által favorizált, pusztán az öncélú szadizmust szolgáló kellékek. Gareth Evans talán ért az akciójelenetekhez és az atmoszférához, azt már két korábbi filmjével is megmutatta, de a The Raid 2.-vel azt is, hogy mekkora ripacsa tud lenni az erőszaknak és a vérnek. Nem tudja elengedni még egy ilyen puritán közösségben sem, hogy mondjuk az eltévelyedettek megtisztítása ne egy állványos fúró és egy virágszirom segítségével történjen (megint mondom, hajóroncsok rakományából és anyagából élő, éhező faluról beszélünk a XX. század elején...), és hogy ha meg kell ölni valakit, az ne egy elcseszett mángorló segítségével történjen, amit Bőrpofa vézna ükapja kezel. És volt még egy hatalmas negatívum, amit most már ideje kimondanom: a többi színész játéka, például Michael Sheen mellett látszik igazán, hogy a Thomas szerepére beválogatott Dan Stevens mennyire hiteltelen; a sokadik filmjében érzem azt, hogy a fickót kizárólag azért sztárolják, meg jóképű, és mert olyan jégkék szeme van, hogy kihűl tőle a sör is, de eddig alig egy-két alkalommal hittem el neki, hogy ő az, akit játszik.

Ha ez a film fa lenne, azt mondanám, hogy nagyon is ott van benne a lehetőség magja, ami miatt érdemes lenne megnézni... de Gareth Evans amit összetákolt belőle, az ebben a formájában szinte csak tüzifának jó.


5,5/10

.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
R2-D2
Admin
R2-D2

Hozzászólások száma : 4111
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

Niwrok írásai 2.0 - Page 59 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 2.0   Niwrok írásai 2.0 - Page 59 EmptyHétf. Ápr. 15, 2019 6:00 pm

Niwrok írta:
.
A kedvenc


Lanthimos most egy sokkal földhözragadtabb témához nyúlt, a brit uralkodók közül a tragikus sorsú Anna királynő történetéhez. Nem vesződve azzal, hogy történelmi kontextusba helyezze az erősen komplexusos, időnként hisztérikus, mély depresszióban levő Anna személyiségét és uralkodását, rögtön az 1710-es évekkel kezd a film. Pedig lenne mit bemutatni, a vázlatos felemlegetésen túl úgy sokkal érthetőbb lett volna, hogy a legkevésbé sem uralkodásra termett, butácskának tartott, a gyermekei elvesztésének emlékével (17 terhességéből sok végződött vetéléssel, az élveszületettek közül kevés élte meg a kétéves kort, és a legtovább élő Vilmos is meghalt 11 évesen) együtt élő Anna hogyan lett a körülötte lebzselő politikusok bábja... mert a film idején, nagyrészt a szobája magányában élve az, ez nem kétséges. Legnagyobb befolyásoló erővel Lady Sarah Marlborough, régi barátnője és bizalmasa van rá ekkor, aki az udvarban általánosan elfogadott tolmácsolója a királynő akaratának... de ha kell, Lady Sarah kemény szóval irányítja is a sokszor gyerekesen viselkedő, legszívesebben a gyermekeinek nevezett, a hálószobája ketrecében tartott nyuszijait dédelgető Annát... ahol a másfajta "nyusziját" is szívesen dédelgeti és dédelgetteti. Ebbe az alaphelyzetbe rondít bele az elszegényedett nemesi családból származó Abigail, aki Sarah sokadági unokatestvéreként a "kedves rokon" szolgálatába szegődve, a hátán felkapaszkodva igyekszik vissza a ranglétrán oda, ahonnan kényszerűségből lepottyant.

Még úgy is, hogy ez sem mentes a művészies vizuális eszközöktől, Lanthimos eddigi agymenései után az A kedvenc egy klasszikus kosztümös filmnek felel meg, azok minden előnyével és hátrányával. Lehet, hogy így az átlagember gyomra könnyebben befogadja, de túl nagy újdonságot és meglepetést sem lehet várni tőle... a naranccsal megdobált, pucér fickó okozta döbbenetet leszámítva.


6,5/10
.

Ez most nekem egy kellemes csalódás lett... Lanthimos korábbi filmjei alapján sokkal rosszabbra számítottam, de megmondom őszintén, helyenként kifejezetten élveztem is a filmet.

Nem számítottam rá, hogy ennyire egy jó hatalmi játszmás mozit kapok, így nekem nagyon bejött a két nő közötti rivalizálás. Az is bejött, ahogy a karakterek "szerethetősége" változott, először az ember a szarba zuhanó kis szerencsétlen Abigéllel érzett együtt, aztán a végén meg "szegény" Sarah-val. Elovastam az Anna királynős wikit is, és meglepődve láttam, hogy mennyire hitelesnek is tűnt a figura a filmben. Még azt is mondom, ez egy tök jó kis kosztümös dráma lehetett volna - ha nem lennének benn az általad is említett, sehova nem tehető agymenéses képek (paradicsomdobálós, például). De egy idő után ugyanúgy fájt az a rengeteg fura kameramozgatás is, ami lehet, hogy kis mértékben tényleg egyedi és újító, de egy kétórás filmen keresztül már fárasztó. Ja, és a királynő hisztijei... na az még, ami kiakasztott.

De összességében jobb lett, mint vártam, az már más kérdés, hogy szebb időkben ez az Oscar közelébe sem kerülhetett volna... mondjuk, mikor nem volt elvárás buzikat tenni minden filmbe. Mert az idén ez volt a kötelező...


Nekem 70%



.

.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Niwrok
Admin
Niwrok

Hozzászólások száma : 3043
Join date : 2012. Oct. 06.

Niwrok írásai 2.0 - Page 59 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 2.0   Niwrok írásai 2.0 - Page 59 EmptyHétf. Ápr. 15, 2019 10:44 pm

R2-D2 írta:
Niwrok írta:
.
A kedvenc

Még úgy is, hogy ez sem mentes a művészies vizuális eszközöktől, Lanthimos eddigi agymenései után az A kedvenc egy klasszikus kosztümös filmnek felel meg, azok minden előnyével és hátrányával. Lehet, hogy így az átlagember gyomra könnyebben befogadja, de túl nagy újdonságot és meglepetést sem lehet várni tőle... a naranccsal megdobált, pucér fickó okozta döbbenetet leszámítva.

6,5/10

Ez most nekem egy kellemes csalódás lett... Lanthimos korábbi filmjei alapján sokkal rosszabbra számítottam, de megmondom őszintén, helyenként kifejezetten élveztem is a filmet. De összességében jobb lett, mint vártam, az már más kérdés, hogy szebb időkben ez az Oscar közelébe sem kerülhetett volna... mondjuk, mikor nem volt elvárás buzikat tenni minden filmbe. Mert az idén ez volt a kötelező...

Nekem 70%


Az a fél pont lehet tényleg csak annyi, hogy rosszabbra számítottál, így jobbnak tűnt, mert amúgy ez alapján hasonlóan láttuk. Pedig én még szerettem is Colman játékát Smile .

.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom




Niwrok írásai 2.0 - Page 59 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 2.0   Niwrok írásai 2.0 - Page 59 Empty

Vissza az elejére Go down
 
Niwrok írásai 2.0
Vissza az elejére 
59 / 59 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1 ... 31 ... 57, 58, 59

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Filmfórum :: Filmek, sorozatok világa :: Kritikák, filmes gondolatok-
Ugrás: