HomeCalendarGalleryGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 Niwrok írásai 2.0

Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 20 ... 36, 37, 38
SzerzőÜzenet
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3711
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 2.0   Vas. Feb. 11, 2018 5:41 pm

Niwrok írta:

Vakfolt



Kár...

.

Ez a Kár... azt jelenti azért nézzem meg?

Ha gondolod és kivárod, megnézem. Wink
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3711
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 2.0   Szer. Feb. 14, 2018 3:09 pm

Niwrok írta:
.

The Cloverfield Paradox

... így hajlok arra, hogy inkább csak antológiának tekintsem azokat, ahol a Cloverfield csak utalás szintjén köti össze a részeket (mint a Homályzónában)... na meg persze a szörnyek. Aki nem látta -és mert tíz éves filmről van szó, könnyen előfordulhat-, az első Cloverfield egy kézikamerás menekülés krónikája volt, ahol bulizó fiatalok próbáltak elfutni a felhőkarcoló-méretű szörny elől, míg a második alig két éve (Cloverfield Lane 10) egy föld alatti bunkerről és a benne folyó pszichológiai drámáról/thrillerről szólt, ahol sokáig nehéz volt megítélni, hogy a fenyegető fickó miért is ragaszkodik hozzá, hogy két társa meg se próbáljon kimenni a felszínre. Most meg itt van a Cloverfield Paradox, ami talán a tavalyi Űrviharral és Élettel mutatja a legszorosabb rokonságot, hiszen a film 90%-a az űrállomás bezártságában zajlik, ahol a hat kozmonauta szakértő próbálja kitalálni, hogyan is javíthatnának azon a helyzeten, amit a Shepard utolsó bekapcsolása előidézett, miközben azért nem tagad meg tőle némi lélektani drámát sem, hogy mindemellett párhuzamosan fusson egy szűk körű játszma, hiszen az egymásra utalt résztvevők egyre kevésbé tudnak és akarnak bízni a többiekben, főleg a bizarr felfedezések és a későbbi halálesetek fényében.


Én ez után kicsit máshogy élem meg, nekem pont ez az epizód zárta be a kört. Bár időrendileg ugye nincs lefixálva semmi, de tételezzük fel, hogy a Paradox eleje kicsit korábbi, mint az előző két mozi, így azok eseményeit, a szörnyeket pont okozhatta a Paradox dimenziókavarása is. Az egy másik dolog, hogy most minden filmben más dimenziókból jönnek  a szörnyek, de így, ezzel  a feltevéssel nekem kerekebb az egész. Kvázi ez tekinthető egyfajta prequelnek.


Niwrok írta:


...  aminek a kifutása legtöbbször olyan, mintha az űrállomás akarna a lakói ellen fordulni.


Igen, én is inkább Halálhajó-Pandorum párhuzamot éreztem inkább. Az Űrvihar kicsit más.

Niwrok írta:


Ehhez jött hozzá, hogy az események felszínességén túl néha tényleg lekapcsol a sztori a felszínre, a Földre, de az ottani kórházas-gyerekes jeleneteknek semmi jelentősége a sztori szempontjából, így ahogy van, felesleges is.


Ebben egyetértünk, de ha meg nincs, akkor a finálé lesz súlytalan.


Niwrok írta:

Ahhoz képest, hogy ez a film tényleg a semmiből jött (három nappal ezelőtt még azt sem tudtam, hogy létezik), egy estére éppen még örültem is neki. Közben meg megint ott van a kisördög, hogy legalább az a film legyen egy kicsit több ésszel felvértezve, amelyikben tudósok próbálnak rájönni egy olyan kérdésre, ami nem csak az ő életük, hanem másik nyolcmilliárdé is múlik... és ne csak a néző szemét tornáztassa. Ezzel együtt sem ez a film fogja megváltani a világot, de a Cloverfieldek közé simán belefér.


7/10
.

Nem csak azért ér nekem 80%-ot, mert az űrben játszódik, hanem mert rengeteget lehet(ne) agyalni a két dimenzió összeolvadásán... annak minden fizikai és erkölcsi problémájával egyetemben. Lehet, hogy ezt mind jobban ki lehetett volna fejteni, de egy hét Dark után nekem most pont beleillett a sormintába. peace


.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3711
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 2.0   Pént. Feb. 16, 2018 2:44 pm

Niwrok írta:
.

Kojot


Már rögtön az elején, amikor még semmit sem tudunk a szereplőkről, prológusként van egy olyan negyed órás tömegbunyó tucatnyi, véres-szakadt férfi között, hogy szó szerint a fal adja a másikat, és amiből csak lassan bontakozik ki a háttér, hogy itt bizony a hegyomlásnyi, bivalyerős Lacit próbálják kilakoltatni Szojkáék emberei, ami nagyon nem megy betört orrok, repedt bordák és kivert fogak nélkül. És ezekből még bőven tartogat a stáb Misi megérkezése utánra is, a fickót szelíden a kukoricásba borító csicskalángostól kezdve a rosszul végződő családi ebéden és egy lakodalom szétverésén át a finálé újabb csoportos verekedéséig. Ezek a brutalitásuk és a dinamikájuk miatt annyira újszerűnek hatnak a kb. az ÖtvösCsöpi-féle bohóc-bunyónál megrekedt magyar akciófilmek között, hogy már ezért is emlékezetes darabja lenne ez a "filmográfiámnak".

A Kojot ugyanis legalább ilyen arányban családi és emberi dráma is, aminek kulcsa a Bicsérdy és a Szojka családban is az a három generációnyi férfi, akik a filmben megjelennek. Az írók sokat és mélyen foglalkoznak apák és fiúk egymás közötti viszonyaival, a régi sérelmekkel és az új kihívásokkal, egészen olyan általános kérdésekig, hogy mi tesz férfivá egy férfit, hogy milyen felállni egy pofon után és visszaadni, vagy hogy az egyik generáció mit hagy örökségük az utána következőknek, vagyonban éppúgy, mint nevelésben, mentalitásban.

... a film hibáit is hanyagoltam (a történet ívében akadt egy-egy botlás, néha egy-két percre ellaposodott, de ami mindenek felett zavart, az a hangkeverés, hogy a tolakodó zene meg a zörejek mellett sokszor alig érteni a párbeszédeket... egy magyar filmnél...). Viszont a rengeteg befektetett energián és munkán, a magukkal ragadó drámai jeleneteken és a kutyaviadalok keménységét idéző verekedéseken túl is olyan jól össze van rakva minden szempontból, történetre, hangulatra, látványra, rendezői mondanivalóra, amennyire nem csak magyar, de bármilyen film is ritkán. Ezért -ha korai is ilyet mondani március elején- egy éves TOP10-es filmet köszönhetek Kostyál Márknak és a Kojot stábjának.


9/10





No. Ahogy eddig már többször előfordult, sok mindent tudunk mi bizony máshogy is látni, ami természetesen nem baj: ez a Kojot című műalkotás valahogy ebbe a kategóriába esett most nálam. Nem tudom, épp milyen hangulatodban kapott el, írásod nagy részét értem és meg is értem a végeredményét... de hogy ez No1 legyen év végén... azt picit túlzásnak érzem...  scratch

Első gondolatom az volt, hogy ez egy baromság. Minden alkotói szabadságot leszámítva, minden fikciót és egyáb szándékos vagy vélt utalást, politikai és társadalomkritikai áthallást figyelembevéve egy baromság. Egyrészt, ember - normális ember - nem viselkedik így, mint itt Misi, vele kapcsolatban a "Bolondokat a bolondokházába!" szolgen meglehetősen helytálló lenne... ugyanis. A karakterében, előéletében nincs benn az, miért kell neki ennyire kötődni ahhoz a qrva házhoz, miért vereti magát több alkalommal is szarrá érte. Aztán. Írtad, hogy nem egy amerikai film foglalkozott már a hasonló szituval, mikor szegény kisembert bánt a csúnya gazdag fickó és a is ember nem hagyja magát - de akkor alapvetés, hogy valahogy tudjunk az áldozat mellé állni. Itt?? Misi először egy mulya, pesti, nagy rakás szerencsétlenség, akit az első ránézésre alkalmatlan építők is lehúznak, aztán meg egy idegbeteg fasz lesz, aki a legfontosabb emberrel, Eszterrel is képes összeveszni a semmiért. Teljesen idegen és életszerűtlen volt nekem vele kapcsolatban szinte minden, bankár, de dolgozni nem megy, aztán van is pénze, nincs is pénze, az egész ház, az építkezés, minden valósnak felépített környezet ezer sebből vérzik.

Ahogy maga az egész szitu. Értem, hogy szignifkáns volt az erőszak bemutatása - abba most ne menjünk bele, mennyire volt távol az Ötvös Csöpi világtól, mert azért néhány repülés, falhoz vágódás bizony komikus lett - de ilyen tömegbunyó, következmények nélkül nincs. Ha már Magyarország, akkor hol a TEK? Baromság, hogy két helyi rendőr szarrá vereti magát (erősítés nélkül) Szojka kedvéért. Baromság, hogy a kórházban nincs következménye a sok sérültnek, nincs egy vizsgálat, semmi. Baromság, hogy Misi meg sem próbál Szojkát megkerülve feljelentést tenni, kilépve Tűzkőről... mert azt még megértem, hogy beleáll az ügybe, de hogy kvázi nem csinál semmit, csak kopácsol tovább és várja a következő verést, az hiteltelen.

Valahogy végig az dörömbölt a fejemben, hogy ilyen nincs. Hogy a történet szimbolikus túlzásai miatt a film átesett a ló túloldalára, és teljesen életszerűtlenné tette magát a sztorit és a főbb karaktereit is. A Leviatán ennél jobban a földön járt, ott a pia és a művészieskedés miatt csúszott félre az egész... de ha abban lett volna ilyen erőszakos területfoglalás, jobban elfogadtam volna, mert hát az mégiscsak Oroszország (ld még az Otthon). Itt, ez, így, baromság.

Ami még qrvára zavart, az az volt, hogy MAGYAR filmben nem értettem a MAGYAR szöveget!!! Bazzeg, hogy lehet így motyogni??? Mai napig nem tudom, mit mondott Eszter Misinek a kórházban, ami miatt visszarohant Tűzkőre, de rengetegszer vissza kellett tekernem a filmet felhagosítva, hogy megérstem a halk beszédet...

Az erényeiben viszont egyetértek veled, jó volt a családi, többgenerációs dráma, nagyon jó a fényképezés és a vágás, volt hangulata a filmnek, a poénok jók voltak... igaz, hogy én a néger svédeket nem tudtam hova tenni. Én ugyan éreztem rajt némi "magyarságot", de ennyi elfért.




70%


.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
Niwrok
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 2594
Join date : 2012. Oct. 06.

TémanyitásTárgy: Kojot   Vas. Feb. 18, 2018 1:30 am

R2-D2 írta:

Niwrok írta:

Kojot

... a film hibáit is hanyagoltam (a történet ívében akadt egy-egy botlás, néha egy-két percre ellaposodott, de ami mindenek felett zavart, az a hangkeverés, hogy a tolakodó zene meg a zörejek mellett sokszor alig érteni a párbeszédeket... egy magyar filmnél...). Viszont a rengeteg befektetett energián és munkán, a magukkal ragadó drámai jeleneteken és a kutyaviadalok keménységét idéző verekedéseken túl is olyan jól össze van rakva minden szempontból, történetre, hangulatra, látványra, rendezői mondanivalóra, amennyire nem csak magyar, de bármilyen film is ritkán. Ezért -ha korai is ilyet mondani március elején- egy éves TOP10-es filmet köszönhetek Kostyál Márknak és a Kojot stábjának.

9/10


No. Ahogy eddig már többször előfordult, sok mindent tudunk mi bizony máshogy is látni, ami természetesen nem baj: ez a Kojot című műalkotás valahogy ebbe a kategóriába esett most nálam. Nem tudom, épp milyen hangulatodban kapott el, írásod nagy részét értem és meg is értem a végeredményét... de hogy ez No1 legyen év végén... azt picit túlzásnak érzem...  scratch

Első gondolatom az volt, hogy ez egy baromság. Minden alkotói szabadságot leszámítva, minden fikciót és egyáb szándékos vagy vélt utalást, politikai és társadalomkritikai áthallást figyelembevéve egy baromság. Egyrészt, ember - normális ember - nem viselkedik így, mint itt Misi, vele kapcsolatban a "Bolondokat a bolondokházába!" szolgen meglehetősen helytálló lenne... ugyanis. A karakterében, előéletében nincs benn az, miért kell neki ennyire kötődni ahhoz a qrva házhoz, miért vereti magát több alkalommal is szarrá érte. Aztán. Írtad, hogy nem egy amerikai film foglalkozott már a hasonló szituval, mikor szegény kisembert bánt a csúnya gazdag fickó és a is ember nem hagyja magát - de akkor alapvetés, hogy valahogy tudjunk az áldozat mellé állni. Itt?? Misi először egy mulya, pesti, nagy rakás szerencsétlenség, akit az első ránézésre alkalmatlan építők is lehúznak, aztán meg egy idegbeteg fasz lesz, aki a legfontosabb emberrel, Eszterrel is képes összeveszni a semmiért. Teljesen idegen és életszerűtlen volt nekem vele kapcsolatban szinte minden, bankár, de dolgozni nem megy, aztán van is pénze, nincs is pénze, az egész ház, az építkezés, minden valósnak felépített környezet ezer sebből vérzik.

Ahogy maga az egész szitu. Értem, hogy szignifkáns volt az erőszak bemutatása - abba most ne menjünk bele, mennyire volt távol az Ötvös Csöpi világtól, mert azért néhány repülés, falhoz vágódás bizony komikus lett - de ilyen tömegbunyó, következmények nélkül nincs. Ha már Magyarország, akkor hol a TEK? Baromság, hogy két helyi rendőr szarrá vereti magát (erősítés nélkül) Szojka kedvéért. Baromság, hogy a kórházban nincs következménye a sok sérültnek, nincs egy vizsgálat, semmi. Baromság, hogy Misi meg sem próbál Szojkát megkerülve feljelentést tenni, kilépve Tűzkőről... mert azt még megértem, hogy beleáll az ügybe, de hogy kvázi nem csinál semmit, csak kopácsol tovább és várja a következő verést, az hiteltelen.

Valahogy végig az dörömbölt a fejemben, hogy ilyen nincs. Hogy a történet szimbolikus túlzásai miatt a film átesett a ló túloldalára, és teljesen életszerűtlenné tette magát a sztorit és a főbb karaktereit is. A Leviatán ennél jobban a földön járt, ott a pia és a művészieskedés miatt csúszott félre az egész... de ha abban lett volna ilyen erőszakos területfoglalás, jobban elfogadtam volna, mert hát az mégiscsak Oroszország (ld még az Otthon). Itt, ez, így, baromság.

Ami még qrvára zavart, az az volt, hogy MAGYAR filmben nem értettem a MAGYAR szöveget!!! Bazzeg, hogy lehet így motyogni??? Mai napig nem tudom, mit mondott Eszter Misinek a kórházban, ami miatt visszarohant Tűzkőre, de rengetegszer vissza kellett tekernem a filmet felhagosítva, hogy megérstem a halk beszédet...

Az erényeiben viszont egyetértek veled, jó volt a családi, többgenerációs dráma, nagyon jó a fényképezés és a vágás, volt hangulata a filmnek, a poénok jók voltak... igaz, hogy én a néger svédeket nem tudtam hova tenni. Én ugyan éreztem rajt némi "magyarságot", de ennyi elfért.


70%


Nem akartam anélkül írni, hogy nem nézem meg újra, mert bármennyire is készültem rá már egy éve, most éppen nem úgy jöttek össze a dolgok, hogy úgy tudtam volna rászánni egyben két órát, ahogy azt szerintem megérdemelte volna.

Engem olyan hangulatomban kapott el akkor is és most is, hogy amit te hiteltelennek titulálsz, ahhoz hasonlókat tesznek meg körülöttem az emberek dacból, gőgből, félelemből, sértettségből, féltékenységből, önérzetből vagy éppen büszkeségből, és amit baromságnak mondasz, arról kb. hetente hallok sztorikat. Olyan hangulatban, hogy látom és tudom, milyen menekülő állatnak lenni, meg békának a fazékban... Olyan hangulatban, hogy voltak napok, amikor mindennél nagyobb szükségem lett volna egy nagyapára, aki egy ilyen végrendelettel vagy egy beszélgetéssel lebasz egyet, hogy "leszálljanak végre a tökeim". Olyan hangulatban, hogy a franc sem tudja, hogy ha nekem kéne ilyen helyzetben megvédeni azt, ami az enyém, akkor feleennyit meg tudnék-e tenni érte, és nem azért, mert annyit ér az a darab föld, hanem azért, mert az enyém... hogy mennyire tudnám megállni a helyem egy olyan világban, amiben csak arról mondhatom, hogy az enyém, amit meg tudok védeni...

Misi egyetlen "bűne" is az, hogy egy olyan környezetből jött, ahol ennek nem volt jelentősége. Ahol ha azt mondja, nem akarja eladni a földjét, akkor nem hívják rá a helyi verőembereket. Ahol ha kihívja a helyi zsarukat, akkor nem még őt basszák le, hogy hát a pofont vissza kell adni, nem az asszony szoknyája mögé bújva nyafogni. Ahol a tüzépen azért van az árú, hogy azt eladják, és azt ő megveheti. Ahol az önkormányzat a maga bürokratikus buktatóival, de elintézi az ügyét, ha bead egy kérvényt... Persze, meg lehet próbálni kilépni ebből a körből, átmenni a szomszéd faluba, ahol a helyi körzeti megbízott valószínűleg az itteniek ivócimborája lesz, a polgármester meg évente kétszer jár Szojkával vadászni. Perre lehet vinni az ügyet, talán öt év múlva lesz is belőle egy ítélet... Strasbourgig is, hogyne... A TEK? Azt sem tudja, hogy Tűzkő a világon van, nemhogy kimenjen oda bármiért is... És nem azért, mert annyira öntörvényűnek, kiskirályok uradalmának gondolom a magyar vidéket, annyira álszent kirakatnak a jogállamot, hogy ennek mindig mindenhol így kell lennie, hanem mert még az én a kis városi burkomban is tudok olyan helyekről, ahol így van.

Az "előélete" ebben a helyzetben az, hogy gyászolja a gyerekét, utálja a munkáját, mindazt, amit abban az életben képvisel, és előre utálja azt, ahova ez előre láthatóan vezetni fog. Az az "előélete", hogy egy lúzer, mindenki el is várja, hogy lúzer legyen (a családja is, Eszter is)... ő meg nem akar tovább az lenni. Rossz módszereket választ ehhez, rosszul reagál le dolgokat? Naná, mint mindenki, aki új dolgot tanul... aki a villanykörte kicserélésén kívül nem nagyon rendelkezett előtte műszaki érzékkel, az igenis rá fog csapni párszor a kalapáccsal az ujjára, ha házépítésre adja a fejét. Már attól melléjük tudtam állni, hogy egy kedves fiatal pár voltak egy nehéz időszakban, akik akartak egy kis nyaralót, és Szojkáék akciójának éppen az a legvisszataszítóbb eleme, hogy őket is egymásnak tudták ugrasztani, pedig látszik, hogy odavannak egymásért (mert hát Pali nem csak tanítónőt keresett Palika mellé, ugye az egyértelmű...). Mert nem csak a föld kell a Szojkáéknak, hanem a nő is (ld. lakodalmas jelenet)...

Amiért "csak" 9/10 másodszor is, az igazán három jelenet: Misi hazaérkezése a lakodalomból, ahogy részegen rámászik Eszterre (az tényleg csak arról szól, hogy megutáltassa Misit, hogy ennyire egy állat lett, és mint ilyen, szükségtelenül erőszakos), az öreg Szojka jelenete a bikával (túl lett vele magyarázva, hogy az öreg már mennyire meg akarta mutatni, hogy neki mindenkinek fejet kell hajtani), és a végén Pali éneklése a díszvacsorán (addigra Pali rég megsemmisült, "fekvő" emberbe lett azzal belerúgva feleslegesen... és egyébként is olyan mű az egész, mint egy csehszlovák tragikomédia a 70-es évekből)). A hangot én is írtam, mert tényleg zavaró; moziban sem volt jó, a nyilvánosságra hozott felvételen meg még annál is rosszabb... a mondat egyébként, ami hiányoltál Esztertől: "És te nem voltál ott...". A verekedésekben is tisztában vagyok az egy-két enyhe túlzással, ahol a mozgásból szinte látszik a drót... még ha el is tudom képzelni, hogy egy kétméteres, százhúsz kilós bivaly az agyában levő adrenalinpumpával igenis meg tud ragadni egy nyolcvan kilós rendőrt, hogy a lábánál fogva a gerendához vágja, és azt is el tudom képzelni, hogy az étteremben a gányolóbrigád úgy rakta fel a lambériát, hogy amikor valakit nekilöknek, akkor léceire hullik.

Első volt tavaly, első lenne most is, és így elsőre első lenne, bármelyik évben látnám... de minimum dobogós.

.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3711
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 2.0   Vas. Feb. 18, 2018 11:47 am

Niwrok írta:


Kojot

Nem akartam anélkül írni, hogy nem nézem meg újra, mert bármennyire is készültem rá már egy éve, most éppen nem úgy jöttek össze a dolgok, hogy úgy tudtam volna rászánni egyben két órát, ahogy azt szerintem megérdemelte volna.


Háát... akkor ez a különbség most megmarad... de ez így van jól.

Nem tudom, én ilyet, ezt, így kifejezve nem tudok elképzelni itthon. Oké, hogy a művészi hatás kedvéért kellett explicit módon túltolni mindent, de nagy összességében ez nekem totál hiteltelen. Mert persze, hogy van/volt/lesz korrupció itthon és a világban, hogy kevés ember kezében túl sok hatalom öszpontosul itthon és a világban, hogy azok ezt többnyire nem tisztességesen szerezték itthon és a világban - de ezt, így, ilyen mixben itthon számomra elképzelhetetlen és totál hiteltelen. Sajnálom.

De talán a legnagyobb baj, hogy megint a nemszeretem karakterek nemszeretem filmet erdeményeztek - Misivel nagyon hamar elvesztettem az összhangot... a többivel meg ugye nem is kerestem. Egyszerűen én nem így viselkedtem volna, mint ő, ezzel pedig rövidre is záródott a történet számomra.

Valahol nekem ez a Kojot "csak" egy újabb tipikus magyar mozi lett, egy a sok közül. De legalább nem a 80-as évek szintje. peace


.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
Niwrok
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 2594
Join date : 2012. Oct. 06.

TémanyitásTárgy: Terápia S3   Hétf. Feb. 19, 2018 8:04 pm

.
Terápia S3



"Lehet úgy élni, hogy az ember soha nem akad ki senkire, mert megérti mindenki problémáját?"


Még ha a magyar filmgyártás kezd is éledezni, a magyar sorozatgyártás még ennyi év után is nehezen lép ki a napi szappanoperák bűvköréből. A leginkább előremutató próbálkozások egyértelműen az HBO itteni stúdiójához kötődnek, még ha ezek jellemzően licensz keretében is készülnek. Az első, amiről ezek közül írtam itt, a Terápia volt, ami szerintem még mindig az egyik legigényesebben darab a palettán, és hogy szerintem mennyire, azt itt lehet visszaolvasni... Akik pedig nem szeretnének visszaolvasni, annyit azért felelevenítenék a koncepcióból, hogy napi sorozatként készült, hét-nyolc héten át ismerhető meg a részekből Dargay András pszichológus hétköznapjainak egy-egy kb. huszonöt perces szeletkéje. A hét egyes napjai ugyanahhoz a pácienshez tartoznak, és bár András életének eseményei is zajlanak közben, azokra is csak ezeken az "ablakokon" keresztül lehet rálátni.

Ezt pedig nekem, aki amúgy is érdeklődik a pszichológia iránt, gyakorlatilag megunhatatlan. Mert ne azt a fajta körbeülést tessék elképzelni ehhez, ahol mondjuk a szenvedélybetegek beszélgetnek arról, hogy nekik milyen rossz vagy milyen rossz volt gyerekként, hanem sokkal inkább egy páros nyomozós "játékot". Nyilván dramaturgiai szempontból is izgalmasabb, de egyben szakmai eredményesség szempontjából is fontos, hogy nem a fájdalom kibeszélése az elsődleges (sőt, a legtöbben arról győzködik a pszichológust, hogy velük semmi baj nincs... talán kedvetlenebbek mostanában, esetleg álmatlanságban szenvednek, vagy kicsit fáj a kezük, na bumm...), hanem az, hogy egy adott élethelyzetből vagy érzésből kiindulva közösen visszafejtsék, hogy annak milyen tapasztalatok vagy körülmények állnak, állhatnak a hátterében; hogy az illető miért érez úgy, ahogy. András vagy bármelyik pszichológus (a péntek András napja, akkor ő megy terápiára... bár elsőre ő is csak altatót szeretne felíratni) pedig jó esetben segít ehhez ráirányítani a figyelmet azokra a párhuzamokra, félmondatokra, hallgatásokra, témaváltásokra, sértődésekre vagy dühös mondatokra, azokra a kirakósokra, fogaskerekekre, amik fontosak lehetnek.

Mivel a keret adott (nem meglepő módon András fog beszélgetni a műsoridő 90%-ában a páciensekkel ill. a saját terapeutájával), így tulajdonképpen csak attól függ a hangulat, hogy mennyire érdekes eseteket sikerül feldolgozni bennük. Erről pedig az általam olvasottak szerint még a sorozat ötletgazdája is elismerően nyilatkozott a magyar stábot illetően, akik a legmélyebben hozzá mertek nyúlni az eredeti alapanyaghoz, és próbálták magyar viszonyokra adaptálni azt. Mindenesetre a hétfő Zsolté, egy huszonéves, jórészt a javítóintézetben felnőtt fiatalé, aki most is előzetesben ül gyilkosság vádjával, és akihez András volt tanítványa kér segítséget, mert úgy érzi, a fiú ártatlan, de erről valamiért nem beszél, még ha ez börtönnel is fenyegeti. Kedden egy negyves háziasszony, Krisztina érkezik a rendelőbe, aki akár a csalá... kapcsolaton belüli lelki bántalmazás állatorvosi lova is lehetne, ahogy a gyerekeik elköltözésével, a napi rutinból szabadulva egyre élesebben látja, hova is jutott a házassága, és abban mi az ő egyedüli szerepe. A következő napon Sándor története ismerhető meg (már amikor az öreg nem csak morog maga elé), arról, hogy a felesége halála után hogyan költöztették fel Pestre a fiáék magukhoz Székelyföldről, és mennyi fájdalommal jár számára a gyász és az az ismeretlenség és káosz, ami az új helyen körbeveszi. Csütörtökön Edit jön, aki abban vár támaszt, hogy a halálosan beteg, de tőle szinte mindenben különböző húga számára ő maga is támasz tudjon lenni.

Ahogy pedig eddig is volt, a legérdekesebb maga András, és az, ahogy az ő problémái visszatükröződnek a páciensek eseteiben; mert ahogy az első évadban központi téma volt a házasság(törés) vagy a másodikban a szülők és gyerekeik viszonya, úgy hoz a harmadik olyan témákat, mint a magány, a betegség, az öregedés és végül a halál. És bizony a suszternek a leginkább lyukas a cipője... A Judittal való válása, a gyerekeitől eltávolodása és Ágnes elköltözése után túlságosan egyedül maradt még az alakulófélben levő párkapcsolatával együtt is, mindehhez pedig szakmai válság, egy lehetséges betegség árnyéka és a már fent is említett álmatlanság társul. És hogy milyen zseniálisan épülnek egymásra az évadok, a múltból időnként felbukkanó arcoknál is sokkal érdekesebb, ahogy mindaz, amit András a terápia és egy gyermekkori ismerőse segítségével feltárt a szüleiről legutóbb, még mindig micsoda ellenállást és tagadást váltanak ki belőle, aminek most Ágnes frissen megjelent könyve a mementója, aminek egyik tanulmányában András felháborodva ismer magára, még ha a nevek mások is lettek. Eddig is tudható volt, hogy András -szakmai önérzetétől fűtve- sokkal nehezebb páciens, mint bárki, aki nála megfordul, nála még élesebbek azok a reakciók, amiket az ügyfelei egy-egy kényesebb vagy fájdalmasabb kérdés miatt nem akarnak piszkálni... de gyorsan egyértelművé válik, hogy Adél nem az, akit ezzel meg lehetne ijeszteni vagy hatni.

Látszik, ezek nem földtől elrugaszkodott, hagymázas témák, hanem a többsége nagyon is ott lehet bárki életében. Olyan tabutémák jelennek meg a négy páciensben, mint a betegség, a halál feldolgozása, a tradicionális nemi szerepek eltolódása egy családon belül, a lila foltokkal nem járó bántalmazások, egészen az olyan személyesekig, hogy mennyire működhet az a házasság, ahol a felek szexuális igényei gyökeresen eltérnek, vagy hogy az emberi kapcsolatainkban milyen szerepeket veszünk fel és miért. A tisztán őszinte emberi kapcsolat ugyanis ritka, mint a fehér holló, nem csak azért, mert "mindenki rejteget valamit", hanem mert mondjuk nem akarjuk terhelni a másikat a saját gondjainkkal, másrészt sok embernek szüksége van arra a kis illúzióra, hogy körülötte rendben mennek a dolgok... nem is mindenki akar tudni mindent. Indulásakor a Terápia ki nem mondott célja lehetett, hogy magát a terápiát ezekért elfogadottabbá tegye, lehámozva róla pár előítéletet, hogy például nem lesz attól valaki rögtön "dilinyós", hogy "dilidokihoz" jár, és hogy nem automatikusan "nyafogás", "panaszkodás" vagy "árulkodás" beszélni arról, mit gondolunk a másikról vagy mit érzünk iránta... ami talán nem is olyan nehéz, ha szem előtt tartjuk, hogy egy kölcsönösen őszinte baráti beszélgetés is képes lehet elérni, amit a terápia, mindössze a szakmai elmélet és tapasztalat nagyobb mögötte a kirakósok megtalálására és összeillesztésére.

Lehet, hogy sokkal inkább beszéltem a Terápia pszichológiai hátteréről, mint magáról a Terápiáról, de azt hiszem, ezzel talán nagyobb kedvet tudok csinálni hozzá, mint ha szétspoilereztem volna, hogy kivel mi történik ebben a kb. 15 órában, amiknek a felfedezése éppen az egyik legfontosabb élményét adja ennek a sorozatnak. Így a végére inkább annyit, hogy ennél közvetlenebb, ennél hétköznapibb drámasorozat kevés akad, ami csak néha enged a krimi vagy a thriller-vonások csábításának... de éppen ezzel éri el, hogy a néző magára vagy a környezetére ismer benne. Keresve a lehetőséget, az ötleteket, hogy ő mit mondana egy-egy kérdésre vagy reakcióra pedig észrevétlenül is részesévé válik annak, ahogy egy dramaturg két ember beszélgetését megírta. Ez pedig egyedi élmény, de kétségtelenül nyitottság és türelem kell hozzá.


8/10
.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 2.0   

Vissza az elejére Go down
 
Niwrok írásai 2.0
Vissza az elejére 
38 / 38 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1 ... 20 ... 36, 37, 38

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Filmfórum :: Filmek, sorozatok világa :: Kritikák, filmes gondolatok-
Ugrás: