HomeCalendarGalleryGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 Niwrok írásai 2.0

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 13 ... 23, 24, 25 ... 28 ... 32  Next
SzerzőÜzenet
Niwrok
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 2457
Join date : 2012. Oct. 06.

TémanyitásTárgy: Kártyavár / House of Cards S5   Kedd Jún. 06, 2017 7:56 pm

.
Kártyavár / House of Cards S5



"The American people don't know what's best for them!"

Frank Underwood, miután négy évadon keresztül végigtaposta magát minden akadályon, a politikain túl az emberáldozattól sem visszariadva, célegyenesbe ért, hogy végre saját jogon, választás útján elnök lehessen. A "hordalék" azonban utolérte egy tényfeltáró újságcikk formájában, aminek az információit sokan szívesen felhasználnák, akár egy vizsgálóbizottság keretei között, de éppúgy problémát jelent a több területen is nyilvánvaló fölénnyel rendelkező republikánus ellenfele, Conway is. Pár héttel a választás előtt aztán egy terrortámadás olyan lehetőséget adott Franknek, amiből szándékában áll az utolsó csepp vért is kifacsarni, hogy ezzel bebiztosítsa a győzelmét.

Az előző évad végével biztos volt, és az előzetesek is ezt erősítették, hogy a kampány és a folytatás fő témája a terrorizmus elleni harc lesz. Frank minden botrány és kétség ellenére ezzel tudja leginkább bebiztosítani, hogy a Maslow-piramis alját, a biztonságot érezzék az emberek veszélyben, és a maga felkorbácsolta pánikban tudjon erőt mutatni. Az egy dolog, hogy ebben még az általánosságban militánsabb beállítottságú republikánusok sem értenek vele egyet teljesen, vagy hogy az ingatagabb körzetek remek alkalmat látnak arra a hajrában, hogy megpumpolják a felsővezetést pár százmillióra, de Frank közvetlen munkatársai, például a függöny mögé leginkább belátó Cathy Durant (aki előtt Frank igazából leleplezte magát, még ha félre is ütötte a halálos fenyegetését egy tréfával...) is egyre kevésbé biztos benne, hogy Frank első teljes elnöki ciklusához akar asszisztálni, aminek a szennyes levéből ő is könnyen kaphat. Mert ahhoz, hogy a szavazásig hátralevő két hét alatt kellően felfusson a téma, látványos "eredményeket" kell produkálni: tévés nyilatkozatokkal, plakátokkal kell bombázni az embereket, és gondosan megválogatni azokat a bűncselekményeket, robbanásokat, gyújtogatásokat, amik esetében "nem zárható ki a kapcsolat az ICO sejtjeivel". Sőt, vakmerőségében Frank az NSA-s kapcsolata segítségével egy olyan esetet is képes kiberterrornak eladni, ami amúgy éppen arra szolgál, hogy eltüntessék a korábbi manipulációik nyomait. Eközben Conway tetszeleghet az energikus háborús hős szerepében, de az idegeskedés mindkét oldalon óvatlanságot szül, olyan elszólásokat, amik éppen azt a hajszálat jelenthetik, amin az egész elnökválasztás múlik.

Csakhogy ahelyett, hogy az írók egy igazán feszült két hetet sűrítettek volna bele 12 órába, rengeteg ügyeskedéssel, inkább szétkenték az egészet, bőven túlnyúlva egy elnökválasztás keretein. Frank terve túl nagyot robbant, a félelem pedig olyan patthelyzetet eredményezett, amiben csak a Függetlenségi Nyilatkozat kétszáz éve porosodó módosításának apró betűs szövege lehet Frank esélye... a sorozat szempontjából viszont aligha volt ennél nagyobb baklövés eddig. Hiába sikerült egy elég kifacsart helyzetet kihozni belőle, meglepőnek is mondható csavarokkal, ha onnantól a fél évadon át előkészített, puhított Conway szinte teljesen kikerül a képből, mert csak a haját tépkedi szálanként, egyre jobban felhergelve magát a tényen, azt mantrázva, hogy már rég neki kellene az elnöknek lenni (ami miatt a háborús traumái is felfokozva hatnak a viselkedésére), Frank és Claire pedig a Szenátus és a Kongresszus tagjainak körbenyalásával ugyanarra a kulimunkára kárhoztattak, amit mondjuk az első évadban csináltak... Így az évad jelentős része nem lett más, mint a politikusok győzködésének elég dokumentarista feldolgozása, amik mellé az évad második felében kezdenek felzárkózni az ilyen helyzetben nem jól felépített stratégiának, hanem csak parasztvakításnak tűnő, szalmaláng-cselekményszálak. Olyanok, mint az oroszok és Petrov visszarángatása a történetbe, vagy aktuálpolitikai kikacsintásként a szíriai konfliktus, amik közül a legjobban talán az a gyorsan összecsapott, de legalább elfogadható puccskísérlet tetszett... A két igazán értékelhető, több részen átívelő dolog az volt, ahogy az új helyzetben Frank és Claire között egyre fokozódik a hatáskör-túllépésekből eredő feszültség, amit sem ők, sem a környezetük nem tud minden esetben jól kezelni, később pedig az, ahogy Jane-en és Markon keresztül megtapasztalják, hogy milyen is a valódi, mindenkin átnyúló hatalom, és annak a közelébe kerülni milyen áldozatokkal és következményekkel jár.

A politikai csatározások közepette azonban a sorozat visszatért a Fehér Házi Barátok közthöz, aminek sosem voltam akkora kedvelője, de volt már olyan, amikor ennek az arányai még a 10/10-es értékelést is lehetővé tették (ld. negyedik évad). Az, hogy Seth még mindig Doug helyére pályázik, ellenségeskedés szintjén bele is fért, ahogy Frank is egyértelművé tette, ha Claire-nek az elnöki hálószoba rejtekében szüksége van a Tom nevű toyboy-ra, ő nem fogja ezt szóvá tenni... nekem nagyjából ennyi magánélet fért volna bele, de ez is csak a háttérben, mintegy tudomásul véve, hogy ilyen is van. De egy pörgős, akár szó szerint öldöklő elnökválasztási versenyben aligha voltam felkészülve arra, hogy Doug hancúrjait kelljen néznem, vagy hogy Tom hogyan fekteti minden második részben kétvállra Claire-t, vagy enyeleg vele (az a szánalmas dugás a sajtóteremben meg mindennek az alja, a következményeivel együtt!), vagy éppen Conway-éket a dicsőség mámorában egymásnak esni. Közben, hogy feltöltsék az igencsak megritkult stáblistát, a két új, egyébként az eseményeken sokat dobó tanácsadó mellett az írók előtúrtak két rég elfeledett szálat is, mindkettőt nagy bánatomra. Ha van szó, amit nem akartam ebben a sorozatban még egyszer hallani, az a "Rachel", de persze, hogy elő kellett ásni a kis leszbi barátnőjét a második évadból. És ha már homoszexualitás... eddig mindössze egy-két jelenet utalt Frank efféle hajlamaira (pl.: az a bizonyos alkoholmámoros hármasszex), de most külön történetszálakat szánnak ennek, Frank régi és új szeretőinek, ami ismét csak hatalmas "facepalm"...

A korábban is tapasztalt, elfogadott negatívumokhoz képest azonban (amik talán kizökkentettek a hangulatból, de alapvetően nem befolyásolták azt) rákos daganatként zabálta fel ezt az évadot a tény, hogy ritka szarul van megírva. A House of Cardsot is elérte a rétestésztaként húzott sorozatok sorsa, amikor az ötlethiányban, vagy éppen a bizonyítási kényszerben már az írók nem érnek rá jó fordulatokat, erős párbeszédeket írni, amiknek a hiányáról hülyeségekkel és "tűzijátékokkal" próbálják elterelni a figyelmet, miközben a színészek beleunnak a rutinba, és már közel sem olyan erőteljes és hiteles a játékuk, mint volt, hanem vagy lustulnak vagy ripacskodnak (Frank kommentárjaiból, kiszólásaiból is sokszor csak unott "bitch please" fejek lettek), a megmaradt másodvonalbeli rendezők meg nem merik megmondani egyiküknek sem, hogy ezt nem kéne... Eddig mindig tucatjával voltak azok a jelenetek, amiket többször is visszanéztem, mert annyira hatásosak voltak, most meg nem hogy nem volt ilyen, csak talán egy, helyette azt, hogy az évad során hányszor idegesítettem fel magam az ív nélküli, egymásra hányt elemekből álló, a feszültségépítést hírből sem ismerő katyvasztól, a végére meguntam számolni. A csapongást a cselekményben, az ötletszerűen előrángatott majd hirtelen a kukába dobott, elfelejtett, esetleg pár másodperc alatt elvarrni gondolt szálakat pedig még tovább tudták rontani a hűha-élménynek szánt, belőlem csak unalmat vagy hitetlenkedést kiváltó ökörségek. Ezek közül csak azért nem az Elízium-mező a mélypont (az egész köpenyes rituáléval meg a Tusk-féle sci-fivel), mert a stáb célul tűzte ki, hogy ezt a remek politikai drámát az évad végére átműtik a Borgiák, esetleg a Macbeth modern kori megfelelőjévé, ami egy olyan Frankenstein-szerű szörnyet eredményezett, amit néha csak undorral, köpettel a számban tudtam végignézni.

Underwoodék csúcsokat ostromló, de ingatag alapokon álló karrierje helyett a sorozat volt az a "kártyavár", ami most összedőlt, de legalábbis bedőlni látszik. Szeretném azt hinni, hogy csak a "Watch out for each other, and yes, watch each other." mondatból sugárzó borzongás és felfokozott várakozás miatt mondom, de ez nem csak az eddigi legrosszabb évad a sorozatban, hanem egyszerűen rossz. Nagyon remélem, hogy a gárda összekapja magát, mert hiába az "It's my turn!" izgalma, legközelebb nem leszek ilyen elnéző, még ha nézőnek egyelőre meg is maradok.


6/10
.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3573
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 2.0   Kedd Jún. 06, 2017 9:11 pm

Niwrok írta:


És sajnos jelenleg, a mostani projekttel még ebben sem találhatok kapaszkodót...
.


Niwrok írta:
.
Kártyavár / House of Cards S5


Underwoodék csúcsokat ostromló, de ingatag alapokon álló karrierje helyett a sorozat volt az a "kártyavár", ami most összedőlt, de legalábbis bedőlni látszik. Szeretném azt hinni, hogy csak a "Watch out for each other, and yes, watch each other." mondatból sugárzó borzongás és felfokozott várakozás miatt mondom, de ez nem csak az eddigi legrosszabb évad a sorozatban, hanem egyszerűen rossz. Nagyon remélem, hogy a gárda összekapja magát, mert hiába az "It's my turn!" izgalma, legközelebb nem leszek ilyen elnéző, még ha nézőnek egyelőre meg is maradok.


6/10
.

Ááá, gondoltam, hogy ez lesz... nem túl sok jót olvastam róla...

De én a Te írásod alapján nem tudom kötni Tumphoz, van akinek sikerült...  faceplam

Mindegy, természetesen megnézem, de ha figyelembe veszem, hogy mindig is "alád" értékeltem a korábbi évadokat is, nem sok jóra számítok...  scratch


.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
Niwrok
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 2457
Join date : 2012. Oct. 06.

TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 2.0   Kedd Jún. 06, 2017 9:32 pm

R2-D2 írta:

Niwrok írta:

Kártyavár / House of Cards S5

Underwoodék csúcsokat ostromló, de ingatag alapokon álló karrierje helyett a sorozat volt az a "kártyavár", ami most összedőlt, de legalábbis bedőlni látszik. Ez nem csak az eddigi legrosszabb évad a sorozatban, hanem egyszerűen rossz. Nagyon remélem, hogy a gárda összekapja magát, mert hiába az "It's my turn!" izgalma, legközelebb nem leszek ilyen elnéző, még ha nézőnek egyelőre meg is maradok.

6/10


Ááá, gondoltam, hogy ez lesz... nem túl sok jót olvastam róla...
De én a Te írásod alapján nem tudom kötni Trumphoz, van akinek sikerült...  faceplam
Mindegy, természetesen megnézem, de ha figyelembe veszem, hogy mindig is "alád" értékeltem a korábbi évadokat is, nem sok jóra számítok...  scratch


Azt az írást én is olvastam -persze csak utólag-, de az a legkisebb gond ezzel az évaddal, hogy Trump idejében már egyszerűen nem működik a politikai szatíra. Nem tudom, te mennyire merültél bele, de remélem nem nagyon, már csak azért sem, mert ott csak álmosítóan közhelyesnek írták le azokat, amiken én felbasztam magam... nem is feltétlenül azon, ami történik, hanem azon, ahogy.

Spoiler:
 

Szeretném is, hogy megnézd, hátha te máshogy látod majd...
.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Niwrok
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 2457
Join date : 2012. Oct. 06.

TémanyitásTárgy: Wonder Woman   Csüt. Jún. 08, 2017 7:29 pm

.
Wonder Woman




Amikor tavaly az Igazság Ligáját felvezető Dawn of Justice egy pontján, a "titkos tabló" nézegetése közben előkerült egy régi fénykép Wonder Womanről és pár katonáról, akik láthatóan még a XIX. század környékékez voltak öltözve, sejthető volt, hogy annak a képnek megvan a maga története. Diana első önálló filmje így nem meglepő módon abból a képből kiindulva magyarázza meg, hogyan is született meg Wonder Woman.

Diana amazon hercegnőként, Temiszkirán nőtt fel, amely szigetet és az egész harcos női osztagot egy meglehetősen furcsa, alternatív görög mitológia szerint Zeusz teremtette, erődként, elrejtve a világ elől, azután hogy halálos sebet ejtett az isteni panteon többi tagját legyilkoló Árészon. Az amazonoknak mindössze egy feladata van, a felkészülés Árész visszatérésére, aki az emberek közötti háborúk, a pusztítás fő okozója, Hippolita királynő viszont védeni próbálta Dianát azzal, hogy nem engedte a harcosok közé állni, így a nagynénje, Antiopé edzette titokban. Diana felnőtt korára így a legerősebb amazonná vált, amiben része volt különleges képességeinek is, és aminek nagy szükségét is látja, amikor az első szigetre érkező idegen nyomában ott jár a halál. Steve Trevor, akit Diana a tengerből ment ki, a brit kormánynak dolgozik kémként a Nagy Háborúban, egy német vegyész titkos naplójával igyekszik hazajutni, hogy megakadályozza egy minden korábbinál veszélyesebb harci gáz előállítását, bevetését. Amikor Diana tudomást szerez erről az Igazság Ostorának segítségével, úgy dönt, kardjával és pajzsával felfegyverkezve, minden veszély és az anyja tiltása ellenére csatlakozik a férfihoz, mert úgy érzi, mindarra, amit Trevortól megtudott, az egyetlen magyarázat, hogy Árész ismét az emberek közé férkőzte magát, és végre beteljesítheti az amazonok küldetését.

Mivel ez volt az első tartalmasabb találkozásom Wonder Womannel, leszámítva a pár alkalmas, meglehetősen cinikus megjelenését az Igazság Ligája rajzfilmben jó pár éve, valahol azzal is kell kezdeni, hogy a karakter helyét megkeresem Batman, Superman és a többiek mellett, leginkább ami a személyiségét illeti. Olvastam olyan véleményt is, ami szerint mennyire pozitív egy olyan hőst látni, akit nem a lelki defektusai, a bosszú vagy a magány ösztönöznek az igazság utáni harcra, hanem a jósága és a szeretete, de azért óvatosan bánnék az ilyen kijelentésekkel, már csak azért is, mert a film is ezt teszi egy kettős értelmezéssel. Az egyik fő konfliktus éppen abból adódik, hogy Diana nem alapvetően jó, "csak" ártatlan a világ és az emberi gonoszságot illetően, mert szó szerint burokban nőtt fel, és pár elméleti kódexen kívül elképzelése sincs arról, hogy a szigetén kívül mi van. Ő tulajdonképpen a legendáik képzeletbeli világában él, és azt próbálja leképezni arra, amit Londonban, majd később a lövészárkokban lát... de éppen ez az, amit a bolondok meg a vallási fanatikusok is csinálnak. Ezzel meg az a gond, hogy a film szinte egyetlen humorforrása, hogy ezen a felnőtt testbe zárt kislányon gúnyolódik, akár a hajós részre gondolok, akár a ruhapróbás jelenetre, az ügyetlenkedésre a karddal, vagy ahogy először látja meg egy férfi... khmm, "karóráját". És ez Dianat valahogy szimpatikussá tette, ez a felnövéstörténet, a filmet viszont egy kicsit kevésbé az, ahogy ezt kezelte.

Pedig szüksége lett volna erre a Wonder Womannek, mert önmagában azért elég keveset nyújt. Van némi áthallás az első Amerika kapitány filmmel, miután Diana és Steve feladata az lesz, hogy a háború poklában kutassanak az őrült tudós és a még őrültebb német tábornok után, akik éppen úgy kicsit karikatúrába hajlóak, mint ott volt a Vörös Koponya. Ludendorff tábornok és Dr. Marut mintha valami szatírikus propagandafüzetből szalajtották volna, mert kínosabbak annál, hogy igazán félelmetesek legyenek, de arra éppen jók, hogy az amazon és a kém egyéb furcsa figurákból álló Lúzer Osztagot maguk mellé gyűjtve (például a Trainspottingos Spud ükapját, egy indián csempészt meg egy török színészt) végrehajtsák a Mission Impossible-t a Maginot-vonal mögött, aminek a végállomása mi más is lehetne, mint egy titkos ná... azaz német kastély, fenn a hegyekben. Ez talán az a rész amúgy, a korszak, ami egy kicsit dob az elég unalmas alapsztorin, az első világháború végnapjairól beszélünk ugyanis, amikorra már minden katonát felőröltek az árkokban töltött hónapok vagy a társaikkal történtek, amikorral minden civil az utolsó tartalékait éli fel (ehhez képest furcsa egyébként a nagy felszabadítást követő buli), és már a vezetők is leginkább hagynák a fenébe az egész eredménytelen öldöklést... Ezek közül megmaradt például az a jelenet az amazonok és a német katonák összecsapásáról, és volt valami szimbolikusan szívszorító az egyenlőtlen harc kilátástalánságában, ahogy az évtizedek óta nyilakkal és lándzsákkal gyakorlatozó harcosok szembetalálták magukat a puskákkal.

Ami a megvalósítást illeti, a film nagyobbik része rendben van, vagyis ami a sziget meg London, amit a későbbiekben, ahogy egyre többször kerülnek elő a koromsötétben játszódó meg az akciójelenetek, egyre gyengébbnek láttam. Értem én, hogy DC=depi, meg ettől lesz a producerek szerint valami lélektanilag mély, hogy a vászon néha olyan fekete, mint a vakond belső zsebe, ahogy az is tudható, hogy London igenis fuldoklott a koromban, és a front sem pompázott szivárványszínekben, de nekem a végső leszámolás a töksötét éjszakában bizony más túl sok volt. Volt azért kellemes meglepetés, mint a törmelékekből és roncsokból épített páncél és fegyverek, de éppúgy elég gáz jelenetek is, mint például ahogy a hadihajó csak úgy eltűnik a csónakok mögött az elején, vagy ahogy Diana akkora villámcsapással sújt le, hogy rögtön reggel lesz tőle Smile . Az akciójelenetek esetében viszont túl közel engedték a rendezői székhez Zack Snydert, aki a felesleges és otromba lassításaival szétcseszte a verekedések dinamikáját, meg fogadni mernék rá, hogy ő volt az is, aki Diana nagy antréját a géppuskafészek elleni rohamnál megkoreografálta. Egy nő (a rendező Patty Jenkins) ugyanis nyilván tudta volna, hogy Diana a tényleg hangulatos kimászás után nem úgy vonulna végig a lövedékek között, mintha divatbemutatón lenne, ami eleve nevetséges egy olyan karaktertől, akinek nincs fogalma arról -mert egy szigeten nőtt fel nők között, csezmeg!-, hogy mi az a "szexi" (és tudtommal Temiszkira nem Leszbosz...). Ez volt egyébként Gal Gadot játékában is a legkirívóbb, hogy túljátszotta a karaktert, ami azzal együtt, hogy a nőnek szinte nincs arcjátéka, csak erőltetett manírjai és állandóan résnyire nyitott ajkai, még mindig nem volt olyan rossz alakítás, mint a Batman vs Superman szoftpornó-kasztingja (az akciókat például ügyesen tolta el)... de azért látszott Chris Pine meg Robin Wright mellett, hogy nem a tehetsége miatt kapta meg ezt a szerepet. David "Lupin professzor" Thewlist sajnos nem mondhatom, ugyanis ő legalább akkora ripacs most, mint Ralph Fiennes volt pár éve hasonló szerepben.

Netszerte meg a tomboló rajongás, hogy lám, éppen egy női szuperhősről, egy nő által rendezett film köszörüli ki azt a csorbát a DC hírnevén, amit a korábbi filmek ejtettek. Én ugyan ebbe az üdvrivalgásba nem tudok becsatlakozni, mert éppen elég hibája van ennek a filmnek is, és szomorú lenne az a világ, ahol már attól jó egy film, hogy nem ótvar... de az biztos, hogy elindulva az előzetesek és a körítés során érzett undortól, legalább kellemesen csalódtam.


6,5/10
.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3573
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 2.0   Csüt. Jún. 08, 2017 8:03 pm

Niwrok írta:
.
Wonder Woman

6,5/10
.

yeah yeah yeah yeah yeah yeah yeah

Köszi!


Ehez én nem fogok tudni hozzászólni, de figyeld a facebookot, ott talán lesz reagálás rá... vagy... esetleg néhány olvasónk talán itt igazad ad - vagy nem ad. peace


Niwrok írta:
...Diana akkora villámcsapással sújt le, hogy rögtön reggel lesz tőle Smile

Na hallod, van olyan film/sorozat, amiben még csak villámcsapás sem kell hozzá. Elég egy kameraváltás... hmmm



.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
Niwrok
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 2457
Join date : 2012. Oct. 06.

TémanyitásTárgy: MEMO   Hétf. Jún. 12, 2017 8:04 pm

.
MEMO




Amikor az utóbbi idők magyar filmjeiről írtam, már említettem, hogy néha csalok egy kicsit annyiból, hogy nem mindegyik mozifilm. Ezek eredetileg tévéfilmnek készültek, és csak utólag -vagy a népszerűség okán (Félvilág, Szürke senkik) vagy az olyan kiemelt alkalmakon, mint mondjuk a Magyar Filmnapok- kerültek vetítőterembe. Ez azért gond, mert a moziműsort még csak-csak követem, de a "tévéjátékokba" tényleg csak belebotlani tudok, mondjuk ha valahol cikkeznek róluk. Pedig ezek sem rosszabbak, mint ami moziba kerül, sőt.

A 80-as évek elején Budapesten elmeorvosi kutatóként és egyetemi tanárként dolgozó Lónyai Péter a doktori disszertációjára készül, melynek témája az emlékezet működése. A szakmai érdeklődésen túl Pétert személyesen is érinti a kérdés, az apja ugyanis olyan súlyos memóriazavarban szenved már évtizedek óra, ami a testi épségét veszélyezteti, és képtelenné teszi az önellátásra. Péter kutatása leginkább a különleges emlékezőtehetséggel megáldott, ún. hipermnéziás emberekre terjed ki (illetve arra az egy japán férfira, akinek az esete kellően jól dokumentált), hátha ezzel segíthet megtalálni az emlékezet fejlesztésének új módszerét, kezelve az apja állapotát, hiszen ő is pontosan tudja, egy pszichiátrián vagy egy szanatóriumban aligha számíthatna másra, mint gyógyszerekre és szedálásra. Az egyetem vezetősége azonban egyre kevésbé tolerálja a szerintük felesleges, a szocializmust semmilyen formában nem építő, csekély hasznot hozó áltudományt, az ösztöndíj megvonásával fenyegetve Pétert. Ezért is tűnik hihetetlen szerencsének, amikor az egyik kollégája azzal hívja fel a férfit, hogy az ő osztályán van egy huszonéves, ön- és közveszélyes ápolt, aki talán beleillik Péter kutatásába. Ervin esete azonban gyorsan meggyőzi Pétert, hogy a különleges emlékezőtehetség a legkevésbé sem áldás, így már két, ellentétes állapot kezelésére kell módszert kidolgoznia, ha bármit is el akar még érni a doktorijával.

Nekem a film eleje nem igazán nem jött be, nem is a témája miatt (hiszen az épphogy érdekes volt, azért kezdtem el nézni), hanem a technikai megvalósítást illetően. Még laikusként is zavaróan félamatőrök voltak a beállítások, például a statikusan mutatott "beszélő fejek". Ezen kívül lábon kihordtam egy kisebb epilepsziás rohamot a talán retrónak szánt, de inkább csak baromi ronda főcímtől, és a film közben is agyamra mentek az Ervin fejében levő káoszt érzékeltetni próbáló, de bődületesen primitív animáció-montázsok. Szerencsére fokozatosan mind az író/rendező Tasnádi István, mind az operatőr Csukás Sándor egy számomra sokkal fogyaszthatóbb stílusra állt át, néhány erőltetettnek ható jelenettel, de általában véve kellemesebb képi megoldásokkal. Ehhez az is kellett, hogy a díszletekkel és a kellékekkel jó, bár kicsit ellentmondásos munkát végzett a stáb. A külső felvételek természetesek, hiszen ahogy nemrég olvastam, Budapest abban a szerencsés helyzetben van, hogy 100-150 évet felölelően is vannak hitelesen bemutatható épületei, és ezek között kifejezetten jól mutatnak a szocreál autók... de itt is látszik, hogy ezek gondosan karbantartott veteránok, úgy kipolírozva, amilyenek a Merkúrból kigördülésük idején sem voltak... és bár lehettek ilyenek is, de biztosan nem az összes. Ugyanígy anakronisztikusak kicsit a belső terek, amik túl újszerűnek hatnak, amitől furán mutatnak bennük a megsárgult címerek, de leginkább a megsárgult napilapra kaptam fel a fejem, ami "akkori" állapotában aligha nézett így ki.

Az emberi oldala jobban bejött a filmnek, akár a sztorira, akár az alakításokra gondolok. Az mondjuk elsőre túl hihetetlen véletlen volt, hogy Péter pont a környéken talál egy olyan embert, akiből előtte úgy tudta, csak egy van a világon... de utólag már el tudtam képzelni, hogy talán mindenhol van egy ilyen ember, mint Ervin, csak a kísérő tünetek miatt félrekezelik őket, és elintézik annyival, hogy "bolondokat a bolondokházába" Razz . Az egészséges gondolkodás kulcsa ugyanis az emlékezés és a felejtés egyensúlya, nem az, ha az ember az életének minden pillanatára, azok minden körülményére, szó szerint minden kis szarra emlékszik, és ennek kínjai látszanak is a srácon, el is mondja nem egyszer, és ki is kéri magának, hogy Péter a tesztjeivel, próbálkozásaival csak "teleszemeteli" a fejét. Molnár Áron -a szerepében levő kihívással együtt is- remekül hozza azt a figurát is, aki próbálja minél kevesebb ingerrel terhelni magát, és azt is, aki a túlterhelés kétségbeesésétől dührohamokat kap. Ervin helyzetéhez, különleges állapotához képest Péter és az apja kapcsolatának bemutatása, az apa viselkedése már "csak" hétköznapian drámai, hiszen feledékeny, szenilis rokonai többeknek vannak, ismertebbek a tünetei, és a nézőkben is jobban megragad, hogy ki hogy viszonyul egy ilyen esethez. Lengyel Tamás és Haumann Péter gyakorlottan mozognak kamera előtt, az ő minőségi alakításuk annyira nem lepett meg, és ugyanígy voltam Csákányi Eszterrel és a többi színésszel is.

A drámán túl aztán van még egy kis thrilleres beütése a MEMO-nak, főleg ami a pszichiátrián látottakat illeti, ami lassan krimibe megy át, ahogy Péter keresi a kezelési módokat (ahogy pedig egy véletlen elszólás vezeti rá erre, az tisztára Gyilkos sorok meg Columbo), azt meg már jogosan nevezik többen varietének, ahogy azok hatékonyságát próbálja bizonyítani. Én mondjuk egy kicsivel több társadalomrajzot, politikai hátteret is el tudtam volna képzelni, ha már az egyetem vezetősége ilyen meghatározó tényező a motivációkban, és a szovjeteket is behozták a képbe, de nem vagyok telhetetlen... De azért annyi eszembe jutott ezt a szálat illetően, hogy biztosan van szakmai megalapozottsága a látottaknak, nem hiába szerepel a stáblistán pszichológus tanácsadó és sok idegen szó a szövegkönyvben, de a megoldást túl leegyszerűsítőnek találtam mindkét esetben. Ez az érzés csak még inkább felerősödött az epilógusban, ahol mindkét főbb szereplő olyan külső változásokon megy át, amit nemhogy nem indokol, de egyenesen ellentmond a korábban látottaknak, és az idő múlása meg a hepiend iránti vágy aligha válasz arra, hogy az a jelenet olyan, mintha a színészek csak beugrottak volna civilben, egy másik forgatás vagy színházi próba ebédszünetében egy pótjelenet leforgatására.

Az elején levő botlásokat és apró negatívumokat így én is el tudtam felejteni a későbbiek fényében, de azt hiszem, így is többet ki lehetett volna hozni a témából, ha már a kornak ekkora jelentőséget szánnak, és ha már a témában ennyi drámaiság rejlik. Ezzel együtt is a MEMO-ra egy jó magyar filmként fogok emlékezni.


7,5/10

U.i.: "trigger warning" azoknak, akikben az ilyenek kellemetlen emlékképeket idéznek fel: van a filmben pár öklendezés, és egy kb. két másodpercig látható hányás Smile . Ne ez legyen az akadály, hogy nem szóltam előre Smile ...

.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3573
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 2.0   Hétf. Jún. 12, 2017 9:22 pm

Niwrok írta:
.
MEMO



7,5/10

U.i.: "trigger warning" azoknak, akikben az ilyenek kellemetlen emlékképeket idéznek fel: van a filmben pár öklendezés, és egy kb. két másodpercig látható hányás  Smile . Ne ez legyen az akadály, hogy nem szóltam előre  Smile ...

.

Vettem, vettem! Wink

Gondolom, nem hosszú, valamikor beillesztem a sűrű programba.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
Niwrok
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 2457
Join date : 2012. Oct. 06.

TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 2.0   Kedd Jún. 13, 2017 6:55 am

R2-D2 írta:

Niwrok írta:

MEMO

7,5/10


Vettem, vettem! Wink Gondolom, nem hosszú, valamikor beillesztem a sűrű programba.


88 perc Smile ... Itt egy kis "kedvcsináló" hozzá.

Nem egy Veszettek, és főleg nem egy Kojot, de úgy tűnik, az a két film már tényleg legfeljebb csak a tévében fog felbukkanni. Előbbinél még megvan az a "kifogás", hogy "fesztiváloztatják"... másfél éve Rolling Eyes ..., de utóbbit -egy-egy alkalmon kívül- csak valami istenhátamögötti kis mozi tartotta/tartja műsoron, meg egyébként is kijelentették a film facebook oldalán, hogy DVD-re ne nagyon számítsunk belőle.
.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Niwrok
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 2457
Join date : 2012. Oct. 06.

TémanyitásTárgy: Drága Elza!   Pént. Jún. 16, 2017 7:19 am

.
Drága Elza!




A Szürke senkik kapcsán emlegettem, hogy van egy magyar háborús film, amit két éve szeretnék látni, de mint ha a föld nyelte volna el, én sehol nem bírtam a nyomára akadni. Kezdetben a Drága Elza előzetesét még a helyi mozi is vetítette, onnan tudtam egyáltalán róla, de a filmnek magának már nem sikerült oda eljutnia, aztán jöttek az időnkénti rákeresések, hogy merre jár, de semmi. Az ok, amiért most mégis megnézhettem, a magyar filmgyártás állatorvosi lova is lehetne: olyan sokáig húzták a kiadását DVD-n, hogy kikerült a "tékába", amire válaszul a készítők úgy látták, akkor legalább olyan minőségben legyen kint, ahogy ők szeretnék, és lett ebből az ennél jobb sorsot érdemlő moziból (is) hivatalosan(!) a youtube-on nézhető film.

A film története annyiban különleges (amellett, hogy általában hazai háborús filmekkel sem voltunk elkényeztetve az utóbbi pár évtizedben, tehát eleve a műfajában ritkaság), hogy a II. világháború keleti frontján játszódik, de jó okkal nem a nagy csapatmozgásokat követi, hanem mindössze egyetlen katonára koncentrál. Lombos Mihály honvéd semmi mást nem szeretne már az egy éve tartó pokoltól, csak hogy hazatérhessen Budapestre, hogy újra láthassa a feleségét... régóta esedékes eltávja azonban meghiúsul pár elkevert papír miatt. Még alig csillapodott az elkeseredett dühe, amikor másnap egy szovjet támadás következtében hadifogságba esik. Lombosnak innentől minden képességére és trükkjére szüksége lesz ahhoz, hogy ne csak a Gulág rémétől szabaduljon, de a vörös hadsereggel együtt haladva, aknamezőkön, géppuskafészkeken és folyókon át egyre közelebb kerüljön a kezdetben még abszolút elérhetetlennek tűnő otthonához.

A jobb háborús filmek amúgy is sokat foglalkoznak a katonák, a harcok által megkínzott emberek lelkivilágával, de a Drága Elzában ez már szinte egy háborús díszletek előtt zajló dráma, egy road-movie. Engem éppen ezért nemhogy a már fent is hivatkozási alapnak vett Szürke senkikre emlékeztetett, hanem az Út a szabadságba (The Way Back) című filmre. Vannak jelenetek a csatákról is (erre majd visszatérek), de elsődlegesen azokon az embereken van a hangsúly, akik Lombossal egy osztagban vannak, eleve hogy milyen figurákat milyen háttérrel tud összeterelni egy ilyen helyzet. Ebben az az érdekes, hogy nem csak a hadifoglyokat illetően teszi ezt a film, hanem kitérve az oroszokra is, mert például jelentős szerep jut az elvtársak közti romantikának és rokoni kapcsolatoknak. Ehhez megvannak az ilyen esetekben alkalmazott tábortűz mellett ülések is, ahol a vodka könnyen oldja a nyelvet, de Lombos nem egyszer narrátorként ad profilt a sorstársairól, ami azért lényegesen dinamikusabb, mint mély, vagy éppen kedélyes, de elég monoton beszélgetések. Ezek leginkább Lombos (Makray Gábor) személyes drámájánál játszanak szerepet, ahogy a feleségének naplót író honvéd egy másik magyar fogollyal, egy munkaszolgálatos szökevénnyel, Lajossal (Varga Tamás) osztja meg bánatát, terveit. Mintha utóbbi lenne mindaz, ami rosszat csak a háború előhozhat az emberből, úgy próbál vele szemben állóként Mihály erőt meríteni a saját elszántságából, becsületéből és hazaszeretetéből, hiába próbál amaz kétséget ébreszteni mondjuk azzal, hogy ennyi idő után az asszony aligha várja már otthon türelemmel és hűséggel. Fura egy jellem egyébként ez a Lombos honvéd, elég nagyszájú, provokáló és önfejű ahhoz képest, hogy fogoly, és volt egy pár jelenet, ahol meglepődtem, hogy miért vesződnek vele tovább, miért nem kap egyszerűen egy golyót... de aztán erre is akadt válasz.

És akkor a látványvilág... Szintén a Szürke senkik esetében hoztam fel, hogy a magyar háborús filmek további gyarapodásának az lehet a kulcsa, hogy a stábok megtalálják azokat az eseményeket egy háborúból, amiket gigaköltségvetés nélkül is hitelesen lehet bemutatni. Hogy lehet, hogy csak egy madárszaros lovaskocsira futja a kasszából, de akkor olyan történetet kell mögétenni, ahova ez is elég. A Drága Elza a még ehhez képest is alacsony költségvetése mellé egy kompromisszumos megoldást választott, ami ugyan a téma szakértőiből kiválthat megütközést (hogy a felszerelések, a járművek vagy a környezet nem 100%-ban autentikusak, ahogy egyébként állítólag magát a történetet is nehéz elhelyezni a valós események közé), de a hozzám hasonló kocahadászoknak csak tágra nyílt szem marad, hogy hogyan fért bele ez ennyi pénzbe. Nem találtam pontos összeget, de talán ha tízmilliókról beszélhetünk, ami kicsivel kevesebb lehetett, ha a hagyományőrző társaságok önkénteskedtek. Így a rendező (Füle Zoltán) és a társai megoldották, hogy ne kelljen többezres seregeket mutatni azzal, hogy egy aknamentesítő osztagot tettek meg a sztori középpontjának, de azért legyen vagy féltucatnyi, változatos csatajelenet is, tankokkal, lövegekkel, és azért pártucatnyi színész és statiszta csak megforduljon a látótérben. Nem mondom, hogy néhány látványelem nem lóg le egy kicsit a képről (leginkább talán a torkolattüzek és a robbanások), vagy hogy a CGI néha nem elnagyolt-e (mert én azért úgy láttam, akad az is), de semmi olyan, ami szúrta volna a szemem... Akkor már inkább zavart az utószinkron, mert a kis színházak színészei mellett van bőven amatőr beugrós is, a hangjaik viszont sokszor elütnek a látottaktól, nem mindig van igazán összhangban mondjuk az arc és a szöveg. Szintén belefér a kompromisszumok közé viszont az, hogy a nyelvi sokszínűség miatt az akcentusos oroszok egy kicsit furcsán hatottak.

Nagy kár ezért... mármint azért, hogy ez lett a Drága Elza sorsa. Megvalósításában bőven afelett van, amit ilyen helyzetben a néző elvárhat, az apróbb hibák ellenére is; van benne elég lendület és feszültség, ami azért a magyar filmeknek nem mindig megy, remek háborús anekdoták színesítik, és még némi morbid humort is csempésztek bele. Talán csak a sztorinak magának kellett volna kicsit letisztultabbnak lennie, hogy egységesebb legyen az összhatás (mert azért az utolsó öt perc elég szürreálisra sikeredett, sok kérdőjellel arról, hogy mit is akar jelenteni a befejezés)... és akkor lehetett volna nagyobb élmény, magával ragadóbb a hangulat. De tényleg csak ennyi kellett volna hozzá. Nézzétek, osszátok!

8/10
.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3573
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 2.0   Pént. Jún. 16, 2017 8:00 pm

Niwrok írta:
.
Drága Elza!

Megvalósításában bőven afelett van, amit ilyen helyzetben a néző elvárhat, az apróbb hibák ellenére is; van benne elég lendület és feszültség, ami azért a magyar filmeknek nem mindig megy, remek háborús anekdoták színesítik, és még némi morbid humort is csempésztek bele. Talán csak a sztorinak magának kellett volna kicsit letisztultabbnak lennie, hogy egységesebb legyen az összhatás (mert azért az utolsó öt perc elég szürreálisra sikeredett, sok kérdőjellel arról, hogy mit is akar jelenteni a befejezés)... és akkor lehetett volna nagyobb élmény, magával ragadóbb a hangulat. De tényleg csak ennyi kellett volna hozzá. Nézzétek, osszátok!

8/10
.

Köszi!

A Szürke senkiket is megnéztem, ezt is meg fogom... még ha alaposan túl is lépem vele az idei magyarfilm-keretemet. Smile
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3573
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 2.0   Vas. Jún. 18, 2017 2:46 pm

Niwrok írta:
.
MEMO


Nekem a film eleje nem igazán nem jött be, nem is a témája miatt (hiszen az épphogy érdekes volt, azért kezdtem el nézni), hanem a technikai megvalósítást illetően. Még laikusként is zavaróan félamatőrök voltak a beállítások, például a statikusan mutatott "beszélő fejek". Ezen kívül lábon kihordtam egy kisebb epilepsziás rohamot a talán retrónak szánt, de inkább csak baromi ronda főcímtől, és a film közben is agyamra mentek az Ervin fejében levő káoszt érzékeltetni próbáló, de bődületesen primitív animáció-montázsok.

A drámán túl aztán van még egy kis thrilleres beütése a MEMO-nak, főleg ami a pszichiátrián látottakat illeti, ami lassan krimibe megy át, ahogy Péter keresi a kezelési módokat (ahogy pedig egy véletlen elszólás vezeti rá erre, az tisztára Gyilkos sorok meg Columbo), azt meg már jogosan nevezik többen varietének, ahogy azok hatékonyságát próbálja bizonyítani. Én mondjuk egy kicsivel több társadalomrajzot, politikai hátteret is el tudtam volna képzelni, ha már az egyetem vezetősége ilyen meghatározó tényező a motivációkban, és a szovjeteket is behozták a képbe, de nem vagyok telhetetlen...

Az elején levő botlásokat és apró negatívumokat így én is el tudtam felejteni a későbbiek fényében, de azt hiszem, így is többet ki lehetett volna hozni a témából, ha már a kornak ekkora jelentőséget szánnak, és ha már a témában ennyi drámaiság rejlik. Ezzel együtt is a MEMO-ra egy jó magyar filmként fogok emlékezni.


7,5/10


.

Hát, köszi, Niwrok, ez qrva jó volt!! yeah

Magam is meglepődtem, mennyire élveztem az egészet, nekem az elején a főcím kifejezetten bejött. De igazából a témája az, ami rohadtul bejött - így, ennyi idősen egyre inkább vágyom a régi emlékeim előbányászására... szóval a srác képessége nekem lenyűgöző vágyálom volt. Néha... igen, mert nem is gondoltam bele, hogy ez nem csak áldás, hanem átok is lehet.

A korrajz kiváló, a hurkás reklám zseniális (még emlékszem rá), a szovjet szál is jó volt, a labirintuson jót nevettem, bár kitaláltam, hogy ez lesz. Abban viszont igazad van, hogy a heppi end iránti vágy meglehetősen fura megoldásokat hozott, de ettől ez még egy remek magyar film.

Azzal együtt is, hogy végletegig magyar - a 80-as évek dizájna roppant mód azzá teszi.


Simán 80%


.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
Niwrok
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 2457
Join date : 2012. Oct. 06.

TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 2.0   Vas. Jún. 18, 2017 7:15 pm

R2-D2 írta:

Niwrok írta:
.
MEMO

Az elején levő botlásokat és apró negatívumokat így én is el tudtam felejteni a későbbiek fényében, de azt hiszem, így is többet ki lehetett volna hozni a témából, ha már a kornak ekkora jelentőséget szánnak, és ha már a témában ennyi drámaiság rejlik. Ezzel együtt is a MEMO-ra egy jó magyar filmként fogok emlékezni.

7,5/10


Hát, köszi, Niwrok, ez qrva jó volt!! yeah

Magam is meglepődtem, mennyire élveztem az egészet, nekem az elején a főcím kifejezetten bejött. De igazából a témája az, ami rohadtul bejött - így, ennyi idősen egyre inkább vágyom a régi emlékeim előbányászására... szóval a srác képessége nekem lenyűgöző vágyálom volt. Néha... igen, mert nem is gondoltam bele, hogy ez nem csak áldás, hanem átok is lehet.
A korrajz kiváló, a hurkás reklám zseniális (még emlékszem rá), a szovjet szál is jó volt, a labirintuson jót nevettem, bár kitaláltam, hogy ez lesz. Abban viszont igazad van, hogy a heppi end iránti vágy meglehetősen fura megoldásokat hozott, de ettől ez még egy remek magyar film.
Azzal együtt is, hogy végletegig magyar - a 80-as évek dizájna roppant mód azzá teszi.

Simán 80%


És a magyarfilm-hetek tovább folytatódik Very Happy .

Örülök, hogy tetszett, és örülök, hogy jobban tetszett. Lassan át kéne venned a stafétát Laughing , mert én a kezdeti "magyarfilm-eurforia" után már egy kritikusabb szemléletbe csúsztam bele (most már nem elég, ha egy film magyar)... te meg tök jó, ahogy ráérzel, hogy a magyar filmek ilyenek is lehetnek, ilyenek is tudnak lenni, mert mondjuk jó keretet adnak egy kis nosztalgiára. Itt a 0,5 pont meg amúgy is semmi, talán csak kerekítési hiba Smile .

És éppen ezért bánt egyre jobban, hogy százmilliók elköltése után ezek a filmek elvesznek a semmiben, késő esti köztévés műsorsávokba száműzve...

A "hepiendről" meg egy pár mondat, csak hogy ugyanarra gondolunk-e...

Spoiler:
 
.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Niwrok
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 2457
Join date : 2012. Oct. 06.

TémanyitásTárgy: Fekete vitorlák / Black Sails S4   Csüt. Jún. 22, 2017 6:06 pm

.
Fekete vitorlák / Black Sails S4




A kalózkodás aranykorában játszódó Black Sails harmadik évadának végén nagyon úgy nézett ki, hogy a kalózokból és rabszolgákból verbuvált, a törékeny szövetségek ellenére is elszánt sereg megállíthatatlan lesz. Hogy a még a székét megmelegíteni sem tudó új angol kormányzó képtelen lesz megakadályozni Nassau visszafoglalását (vagyis hogy azzá a köztársasággá váljon, amivé a kalózokat vezető Flint kapitány jó évtizede szeretné, mint a birodalomtól való függetlenség "zászlóshajója"), még úgy is, hogy a helyi ellenállás vezéralakját, Charles Vane-t sikerült bitóra juttatnia.

Ennyi idő után már nem meglepő, hogy az írók azért megtalálták a módját egy ügyes kis csapdával annak, hogy a vége ne legyen egyértelmű és lapos, de azért a résztvevők se széledjenek szét annyira, sőt, bővíteni lehessen a számukat. Első körben a szigeten levő rabszolgákban látják meg többen is a lehetőséget, és már attól vigyorra húzódott a szám, hogy ebben a történetben az ültetvényesek sem csak ölbe tett kézzel várják, hogy a kalózok eljöjjenek az embereikért, sőt, olyan dilemma elé állítják őket, ami mentén fel is feslik a varrás (leginkább Billy mentén), ami a szövetséget összetartja. Azt azonban Rogers is sejti, hogy ezzel csak szusszanásnyi előnyhöz jutott, az évadok között feleségül vett Eleanorral lenne is egy tervük, bevonva a nő még meglevő, de elég ellenséges rokonságát a játszmába, amit viszont képtelenség megvalósítani addig, amíg Feketeszakáll felügyeli a kikötőt, csak az esélyt várva, hogy lecsaphasson azokra, akik szerepet játszottak Vane halálában. Az egyéb szálakat figyelembe véve úgy a harmadik rész környékén jutott egyébként eszembe, hogy ilyen gyorsan változó, összetett helyzetben nincs is időm arra, hogy Vane hiányozzon, másrészt halálában talán jobban is befolyásolja a történetet, mint élve... és egyébként nem is csak ő... Aztán még van egy angol főtisztünk, akinek minden vágya, hogy kötélen himbálózó kalózokat láthasson Nassau főterén, meg persze Max, aki tudja, hogy az csak olaj lenne a tűzre. Az évad első fele ezektől a szálaktól leginkább olyan, mint az a régi vicc a partizánokkal meg a fasisztákkal, akik oda-vissza foglalgatják az erdőt napokig, aztán jön a csősz, és mindenkit kizavar az erdőből... jelenleg éppen a történetbe visszatérő spanyolok képében. Az ő elég furcsa távozásuk után pedig a hatalmi frakciók helyett a személyekre, a katarzishoz vezető elvi ellentétekre helyeződik a hangsúly, amit ügyesen sikerült összefonni azzal a végkimenetellel, ami a történet elejétől kezdve ott volt, vagyis hogy egy kincsekkel, drágakövekkel teli ládát, ami annyi küzdelem okozója, annyi terv záloga volt eddig is, majd el kell ássanak a Csontváz-szigeten... és annak -bármilyen valószínűtlennek is tűnik ez akár csak fél órával a vége előtt-, ott is kell maradnia évekig.

Azzal, hogy Rogers meg tudta akasztani a támadás lendületét, és a tengeri ütközet helyett szárazföldre kényszerítette Silverék csapatát, ahol viszont emberhiányba kerültek, beindult az a hatalmi játszma, ami eddig mindig annyira jól sikerült ebben a sorozatban, és amiért talán jobban is szerettem, mint csak a külsőségekre helyezték volna a hangsúlyt egy lapos sztorival. Nem mondom, hogy nincsenek furcsa fordulatok, vagy khmm... "érdekes" megmenekülések, de a motivációkat és az időzítést kevés sorozat tudja ilyen jól kezelni, egyensúlyban tartani. Ahol tényleg van súlya annak, amikor valaki feladja az eddigi szövetségeseit (aztán annak is, amikor visszakerül közéjük), ahogy az érdekek ütközése annak ellenére idéz elő konfliktust, hogy a feleknek alapból nem is egymással lenne bajuk, vagy ahogy a szervezkedések egymásra is hatással vannak... és mindezt a már korábban emlegetett szűk időkereten belül (ismét van olyan szakasz, ami két-három részen keresztül is csak egyetlen napnak az eseményeivel foglalkozik). Megint csak azt tudom mondani, hogy a Trónok harca politikai játszmáinak népszerűségében és dicsőítésében szerepet játszhat az ottani tét nagysága, a méretek, a kellékek és a mellékszálak sokasága is... na meg hát sárkányok meg fagyzombik vannak benne. Pusztán emberekkel előadni mindezt, nem felszámolva a köztük levő konfliktusokat, egységbe és egyszerűségbe tömörítve a résztvevőket, hanem mindig újabb és újabb rétegeket rápakolva a körülményekre adott reakciókkal... ahogy a TURN-nél is mondtam, az szerintem nagyobb bravúr.

Amikor először írtam a Black Sailsről, még elég lesajnáló dolgokat mondtam arról, hogy a szűk kassza miatt hogyan próbált a stáb spórolni, például a hajózós jeleneteken és a tengeri felvételeken, míg a díszletesek munkáját már akkor is dicsértem. Az évadok során fokozatosan fejlődött a látványvilág, ami most már eljutott oda, hogy fogást sem nagyon tudok találni rajta. A belső jelenetekből sokkal kevesebb lett, ahogy szétszóródott a csapat, és még azok is sokkal változatosabbak, a Nassaun kívüli részek meg annyira profik lettek, hogy már inkább a pozitív meglepetésekre kaptam fel a fejem, mint hogy a hibák lennének szembeötlőek (mondjuk hogy a világon sehol nem süt vízszintesen a Nap...). Még ha csak pár másodpercre is látható, de úgy is lenyűgöző Havanna látképe, Philadelphiáról nem is beszélve, végre vannak "rendes" dzsungeles felvételek, mozifilmbe illőek lettek a hajós csaták, Nassau ágyúzása meg az egyik legszebb jelenet, amit tévésorozatokon belül láttam, és ahogy végig mutatják a kalózok egyik kedvelt kivégzési módszerét, a hajó alatt áthúzást, az igazi bravúr. A színészekre meg ugyan az elején sem lehetett sok panasz, de mostanra mindannyian (kevés mellékszereplőtől eltekintve) megtanultak annyira együtt élni a szereppel, hogy tökéletes az illúzió... csak pár pillanatra éreztem, hogy egy rettentő tömény kalózos szappanoperát nézek, a többiben teljesen beszippantott a hangulat. Ha a sok közül mégis egyet kéne kiemelni, az talán Jessica Parker Kennedy lenne Maxként, mert nagyon bírtam az akcentusát... pedig a végére Luke Arnoldot (Silver) és Toby Schmitzet (Rackham) is megkedveltem.

Ennyi után nem is lehet kérdéses, hogy az egyik kedvenc sorozatomtól veszek így kelletlen, de mégiscsak örömteli búcsút. Lehet, hogy el bírtam volna viselni több tengeri csatát, vagy idillibb pálmafás tengerpartokat a szutykos kalózkocsmák helyett, de azon kívül mindent megkaptam erről a korszakról és társaságtól, amit például magamban elképzeltem évtizedekkel ezelőtt, ahogy a hajó formájú pixelekkel kergetőztem a Pirates!-ben. Pár helyen olvastam, hogy nincs igazából lezárva a történet, de szerintem ez így volt a legkerekebb, egy kicsit talán idealizált befejezéssel, amit akár hepiendnek is mondhatnánk... akiket meg érdekel a "folytatás", vegyék a kezükbe a Kincses szigetet, ha már úgyis az volt a "térkép", ami ezt a "kincset" egy "X"-szel megjelölte.


9,5/10
.


A hozzászólást Niwrok összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. Jún. 22, 2017 8:14 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3573
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 2.0   Csüt. Jún. 22, 2017 8:00 pm

Niwrok írta:


Fekete vitorlák / Black Sails S4

... és ahogy végig mutatják a kalózok egyik kedvelt kivégzési módszerét, a hajó alatt áthúzást, az igazi bravúr.



Ugye? És nem jutott eszedbe a Karib 5 vonatkozó jelenete?? Nekem fordítva volt meg és rögtön tudtam, mit tervez Jack Sparrow...  Laughing


Niwrok írta:
... egy kincsekkel, drágakövekkel teli ládát, ami annyi küzdelem okozója, annyi terv záloga volt eddig is, majd el kell ássanak a Koponya-szigeten...


Laughing Az a Kongban van. Itt Csontváz-sziget... legalábbis Stevensonnál úgy szerepel, ha jól emlékszem. tongue  peace


Niwrok írta:
Pár helyen olvastam, hogy nincs igazából lezárva a történet, de szerintem ez így volt a legkerekebb, egy kicsit talán idealizált befejezéssel, amit akár hepiendnek is mondhatnánk...


Ez butaság, ez pontosan így a jó, valahogy el kellett jutni a könyv kiindulópontjához. Jó, pár év még hiányzik, de motiváció terén mindenki helyén van.  egyetért


Niwrok írta:


egyetért   taps


.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
Niwrok
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 2457
Join date : 2012. Oct. 06.

TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 2.0   Csüt. Jún. 22, 2017 8:13 pm

R2-D2 írta:

Niwrok írta:


Fekete vitorlák / Black Sails S4

... és ahogy végig mutatják a kalózok egyik kedvelt kivégzési módszerét, a hajó alatt áthúzást, az igazi bravúr.


Ugye? És nem jutott eszedbe a Karib 5 vonatkozó jelenete?? Nekem fordítva volt meg és rögtön tudtam, mit tervez Jack Sparrow...  Laughing


Én is fordítva láttam, csak eddig kotlottam az írás felett... és persze, hogy eszembe jutott Smile .

R2-D2 írta:

Niwrok írta:
... egy kincsekkel, drágakövekkel teli ládát, ami annyi küzdelem okozója, annyi terv záloga volt eddig is, majd el kell ássanak a Koponya-szigeten...


Laughing Az a Kongban van. Itt Csontváz-sziget... legalábbis Stevensonnál úgy szerepel, ha jól emlékszem.  tongue   peace


Ja, akkor itt is Smile . Javítom...
.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 2.0   

Vissza az elejére Go down
 
Niwrok írásai 2.0
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
24 / 32 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1 ... 13 ... 23, 24, 25 ... 28 ... 32  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Filmfórum :: Filmek, sorozatok világa :: Kritikák, filmes gondolatok-
Ugrás: