HomeCalendarGalleryGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 Niwrok írásai 2.0

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 8 ... 13, 14, 15 ... 24 ... 34  Next
SzerzőÜzenet
Niwrok
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 2493
Join date : 2012. Oct. 06.

TémanyitásTárgy: Mr. Selfridge S4   Szomb. Jan. 21, 2017 12:23 am

.
Mr. Selfridge S4



Gondolom, már mindenki tűkön ülve várta, hogy hogyan alakul a századfordulós "Nők a pult mögött", hiszen csaknem másfél évvel ezelőtt írtam róla utoljára. De most már ki lehet ereszteni a felgyűlt gőzt, végre ennek a folytatása is sorra került.

Ezúttal a szokásosnál egy kicsit nagyobbat ugrott előre ez az évad, majdnem 10 évet, a Selfridge's áruház megnyitásának húszadik évfordulója környékére. Ennyi idő alatt természetesen sokaknak gyökerestől fordult fel az élete, így megint csak egy teljesen új felállást kell megszoknia a nézőnek. Ebben Harry már alig látszik foglalkozni a céggel, legalábbis sokkal többet mutatnak a vad éjszakai tivornyáiról és kártyapartijairól, amik csak még inkább felpörögnek, amikor belibben a képbe a két múltkor is emlegetett Dolly-lány, akik a celebek korabeli megfelelői, a szó "parishiltoni" értelmében. Pedig az évek Harry felett sem múltak el nyomtalanul, aminek hol egy balesetben látja bizonyítékát, hol egy halálesetben, amire csak még több munka, még több parti és még nagyobb kockázat a válasz, amit egyre kevesebben néznek jó szemmel, leginkább persze a családján belül. A dolog néha odáig fajul, hogy olyan embereket haragít magára a pénzszórással és a türelmetlenséggel, akiket nagyon nem kéne, vagy éppen a fiára lesz féltékeny, mintha az a babérjaira törne, és ki akarná túrni az üzletből, miközben a komoly, családos Gordon még mindig csak az apját akarja büszkévé tenni a gondjaira bízott üzletágak sikerre vitelével. Közben mintha csak az áruház sikerének a kisugárzása tenné, aki onnan indult, mostanra mind fényes karriert tudhat magáénak, legyen az a pincérként induló Victor, aki most a város legnépszerűbb klubját vezeti, vagy Kitty, az egykori bolti eladó, akire talán újabb lehetőségek várnak a tengerentúlon. Aztán van, akinek a fárasztó, de szeretetteljes feladata, hogy négy tinédzser gyereket neveljen egyedül, miután mindhárom nőt elvesztette, akik fontosak voltak neki, de talán még visszatérhet a szerelem az életébe (azaz Mr. Groove), és még a legutóbb a kilátástalanság miatt oly kétségbeesett ex-Lady Loxley is egy neves párizsi divatház tulajdonosaként tér vissza Londonba, pedig a válás szinte pénztelenül hagyta. Vagyis igazából szinte mindenkinek a sorsa jobbra fordult, kicsit megízlelve a sikert, a gazdagságot vagy a boldogságot, aminek szilárd alapja az áruház... csak hát mindjárt beszédesebb lesz az elején említett évforduló, ha leírom, hogy ez 1929-et jelenti, és vele a bukást...

Talán túl könnyű rásütni az efféle sorozatokra, hogy sekélyesek, ahogy prémgalléros hölgyek szemlézik a parfümöket a csillogó vitrinek tükrében, vagy ahogy gazdag úrifiúk kérnek randevút a megilletődött kisasszonytól a kendős részlegről. A Mr. Selfridge azonban (és talán ez mindegyiknek vonása, csak nem nézek eleget ahhoz, hogy tudjam) mindig megtalálta azt a kort, amikor annak nehézségeit is be tudta mutatni, és teszi ezt most is, talán sokkal nyíltabban is, mint eddig. Nem csak arról van szó, hogy az ízlés vagy a technológia változása milyen kihívások és kockázatok elé állítja az üzletet (pedig már lehet porszívót meg mosógépet kapni, és a tévé is megrendelhető, előbb-utóbb úgyis feltalálják...), Harry tőzsdei hazardírozásával együtt, hanem ettől kicsit függetlenül az életkorból eredő dilemmák, amik az eltelt évtizedekben sem nagyon változtak, legfeljebb csak a társadalmi környezetük. Eddig a konfliktusok legtöbbször a szereplők között zajlottak, üzleti rivalizálás, szerelmi féltékenység vagy bosszú formájában, amiből most is akad bőven, vagy olyan társadalmi problémákat képeztek le, mint a világháború, de most valamivel több a személyes probléma, ami önmagában is megáll. Egy szeretett rokon elvesztésének fájdalma. Szembesülés egy halálos betegséggel, és abból következően az élet végességével, őrlődve a kétségben, hogy vajon minden át lett-e adva az utódoknak, amit átadható volt a boldog, eredményes életük érdekében. Vagy éppen fordítva, karrier és gyermekvállalás között dilemmázva, látva azt is, hogy egyik sem vezet eredendően a jobb élethez, főleg nem az akkori nőideál és a "női princípium" elvárásainak fényében, miközben arra is érdemes gondolni, ki hol akar tartani tíz év múlva, vagy hogy mit is súgnak az ösztönei. De van olyan szál is, ami a nők hátrányos megkülönböztetését még kiegészíti a feketék, a "gyarmatiak" társadalmi kiközösítésével, háttérbe szorításával is, ami nem kicsit groteszk abban a sorozatban, ahol ebben az évadban van talán az első két színesbőrű szereplő... de itt legalább akad. Mindennek meg remek ellenpontjai a Dolly-nővérek, akik játsszák a botrányhősnőt mindenki megrökönyödésére mínusz Harry, és talán nem soviniszta erkölcscsőszködés azt mondani, hogy rég láttam két ilyen pezsgőmeghajtású "sötétszőke" picsát.

Nekem ez így még mindig érdekes volt, szívesen néztem a szereplők életének alakulását, vele az olyan kis megszokott epizódokat, mint a Micimackó könyvbemutatója az áruházban. Örülhettem például Katherine Kelly visszatérésének Mae-ként, még ha nem is az a rideg, manipulatív arisztokrata, aki valaha volt, hanem egyszerűen egy sikeres üzletasszony, elismert ruhatervező, aki a régi idők emlékére és a barátságra tekintettel dolgozni kezd Harrynek, mint a divatrészleg vezetője, és aki még mindig ellenállhatatlanul vonzó a férfiak számára. Sok jó színész akad, akár a könnyedség, akár a dráma kifejezéséről van szó, és az időtáv miatt teljes stílusváltáson is átesett a Mr. Selfridge, teljesen lecserélődött a ruhatár a 20-as évek végéhez illően, de még a frizurák sokféleségével is próbáltak korhűen lenni, így dicséret jár a jelmezeseknek és a sminkeseknek... de azért így sem voltam még annyira elégedett sem a külsőségekkel, és aki ennek keretében megint csak leginkább kilógott a környezetből, az Harry Selfridge. Mindenkit próbáltak például egy kicsit öregíteni, de Jeremy Pivennel nekem túlzásba estek; megtört, ráncos embert csináltak belőle, pedig azért ötven körül még nem kéne annak lennie, olyan Derrick-táskákkal, hogy nem menne át velük a reptéri ellenőrzésen. Pivenről ráadásul múltkor még csak azt mondtam, hogy kicsit beleunni látszik a szerepbe, most viszont már olyan, mintha ott sem lenne; sokszor ugyanaz az atyáskodó, ernyedt játék, néha megszakítva egy-egy műsírással. Hol van itt az embereiért tűzbe menő vezető, vagy a hibái ellen küzdő férfi, és hol van az a Piven, aki sokak kedvence lett Ari Goldként, vagy aki ezt a jelenetet úgy elnyomta, olyan átéléssel, hogy még mindig beleborsódzik a hátam?! És ugyanez igaz a díszletekre is, ami mindig is maximálisan aprólékos és életteli volt, sok fejlődéssel évadról évadra, mostanra például sok külső helyszínnel, akár külföldiekkel is megspékelve, ezúttal viszont sokszor volt olyan érzésem, hogy csak színpadi díszletet látok, amiben nem igazán találják a helyüket a karakterek, és csak kóvályognak, keresve a szavakat... olyannyira, hogy egy idő után zavaró lett a rendszeres bevágás az éppen nem beszélő szereplőkre, vagy feltűntek az "elharapott" mondatok, "elcsúszó" szájak.

A Selfridge's áruház hosszú utat járt be onnantól, amikor a londoni hölgyek még illetlenségnek gondolták a közszemlére kitett, szabadon megfogdosható portékát, ahogy a Mr. Selfridge sorozat is, amíg a romantikus légyottok, a titkolt viszonyok és a bálok fiatalos ragyogásától eljutott addig a kicsit megfáradt, de patinájában még mindig gazdag drámasorozatig, ami erre az évadra lett. Tudomásom szerint nem terveznek belőle folytatást (nem is nagyon lenne kivel, amilyen sebességgel kiírták az alap karaktereket, így vagy úgy), úgyhogy részemről ezt a boltot becsukom, térjen be hozzánk máskor is.

7,5/10
.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3612
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 2.0   Szomb. Jan. 21, 2017 12:35 am

Niwrok írta:

Mr. Selfridge S4

Mindenkit próbáltak például egy kicsit öregíteni, de Jeremy Pivennel nekem túlzásba estek; megtört, ráncos embert csináltak belőle, pedig azért ötven körül még nem kéne annak lennie, olyan Derrick-táskákkal, hogy nem menne át velük a reptéri ellenőrzésen.

7,5/10

lol2

Ez jó. Köszi az idegenvezetést a boltban, jó volt olvasni, mindazonáltal azt hiszem, ez azért nem az én sorozatom, de ki tudja. egyetért


.

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
Niwrok
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 2493
Join date : 2012. Oct. 06.

TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 2.0   Szomb. Jan. 21, 2017 7:43 am

R2-D2 írta:

Niwrok írta:

Mr. Selfridge S4

Mindenkit próbáltak például egy kicsit öregíteni, de Jeremy Pivennel nekem túlzásba estek; megtört, ráncos embert csináltak belőle, pedig azért ötven körül még nem kéne annak lennie, olyan Derrick-táskákkal, hogy nem menne át velük a reptéri ellenőrzésen.

7,5/10

lol2

Ez jó. Köszi az idegenvezetést a boltban, jó volt olvasni, mindazonáltal azt hiszem, ez azért nem az én sorozatom, de ki tudja.  egyetért


Ha segít eldönteni, szerintem ez nem a te sorozatod Smile . De a változatosság miatt jó volt ilyet is nézni, és olyan kis nosztalgia volt írni róla, mert ez volt az egyik első sorozat, amivel bejelentkeztem itt... noha már akkor sem voltak illúzióim, hogy tömegeket fogok vonzani rá.

.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Niwrok
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 2493
Join date : 2012. Oct. 06.

TémanyitásTárgy: Sötét helyek / Dark Places   Szer. Jan. 25, 2017 5:20 pm

.
Sötét helyek / Dark Places



A harmincas évei végén járó Libby Day anyagi problémákkal küzd, ami nem is csoda, ha figyelembe vesszük, hogy gyakorlatilag egész életében nem dolgozott. Az egyetlen bevételi forrása az volt, hogy ennyi idő után is megpróbálta életben tartani az emberek sajnálatát a tragédiája iránt; ő volt ugyanis az egyetlen túlélője a családja, az anyja és a két nővére lemészárlásának, amikért végül Bent, Libby bátyját ítélték el, nem csekély részben Libby vallomása alapján. A pénz azonban elapadni látszik, már a lakbérre sem futja, ezért is jön jól, hogy egy önjelölt hobbinyomozókból álló egyesület keresi meg Libby-t azzal, hogy egyfelől párszáz dollárért nekik is mesélje el annak az éjszakának a történetét, és a körülményeket, ahogy éltek, másrészt mivel nekik meggyőződésük, hogy Ben ártatlan, csak a tinédzser fiú "sátánista" jellegű szokásai miatt szálltak rá, azt szeretnék, ha az ügy elévülése és végleges lezárása előtt Libby per-újrafelvételt kérne, és immár felnőttként győződne meg arról, hogy valóban Ben gyilkolta-e le a családját. Libby kizárólag a pénzért, kelletlenül rááll a dologra, viszont ahogy meglátogatja Bent a börtönben (akivel rég megszakított minden kapcsolatot, és akit emiatt egyáltalán nem ismer), egyre inkább foglalkoztatni kezdi, mi is történt valójában harminc éve.

A felütése nagyon erős volt a sztorinak, messze az jött be a filmből a legjobban. Nem véletlenül hirdeti már a borító is, hogy "A Holtodiglan szerzőjétől", az író (Gillian Flynn) azzal a történettel, főleg a Csodálatos Amy szállal bőven bizonyította, hogy az érdekes alaphelyzetek, az összetett női karakterek nagyon fekszenek neki, és ez Libby esetében is így volt. Hiába él még az emberek emlékezetében ijedt szemű, rettegő árva kislányként, Libby már közel sem az, amiről mi is beszélhetne jobban, mint a tény, hogy legalább húsz éve csak jószándékú emberek kihasználásából él, turnézva a saját nyomorpornójával, hátha leesik érte egy kis apró. A gyilkosságok felidézése is unott rutinná lett, hiába kísértik éjszakánként rémálmok, és mivel eddig megélt belőle, teljesen betokosodott ebbe a szerepbe, így a nyomozás egybeesik az élete új irányával, amiben (bármilyen furán is hangzik közel a negyvenhez), meg kell tanulnia célokat kitűzni, és eldönteni, mihez is akar kezdeni az élete másik felével. Hasonlóan érdekes egyébként az egyesület, azon belül is a vezetőjük (Nicholas Hoult, azaz "R" alakításában) bemutatkozása, amilyen csodabogárnak állítják be őket (sokat nem kell erőlködni, hiszen mégiscsak mészárlások, családirtások túlélőivel beszélgetve, az esetek részleteit kitárgyalva töltik a szabadidejüket), ezért sajnáltam is, hogy Lyle egy idő után egyszerű taxissá vedlik át, akinek egyetlen funkciója, hogy Libby-t fuvarozza.

A film gerincét ehhez illeszkedve Ben kiszabadítására tett erőfeszítések, a régi rokonok, barátok megkeresése, illetve az akkori események illusztrációszerű bemutatása adja, amivel nem csak az a gond, hogy elég csapongó, hanem az is, hogy meg sem próbál szimpatikus figurákat felvonultatni. Ben sem az, mert az egykori minden ellen lázadó, "sátánista" tini megtért Jézus karjaiba, és nem tűnik többnek, mint egy ájtatos manó, plusz Corey Stoll játssza, és hát nekem róla még nagyon sokáig a CDC és a vámpírangolnák fognak eszembe jutni. De szinte minden karakter, akit Libby felkutat, lecsúszott a harminc év alatt, ami Libby alkoholista apjának eleve nem volt nehéz, de a középiskola kis szöszkéje is addig jut el, hogy most már két vodkáért meg egy cigiért kínálja a gyönyört egy útszéli kamionparkoló lepukkant csöcsöldéjében. A karakterrajzok viszont ennek ellenére nagyon részletgazdagok, jól megírtak, bármennyire, vagy éppen mert ennyire körbelengi őket a rothadás, aminek az igazi tragédiája Libby anyjának a hiánya, aki hiába tett meg és áldozott fel mindent életében, nélküle a gyerekeinek csak ilyen élet jutott. Bármennyire is nem volt szimpatikus Ben, azzal, hogy a visszaemlékezésekben egy jólelkű fiúnak mutatják, aki rossz társaságban keresett magának barátokat, és azzal, hogy a beilleszkedés szélsőséges formáját választotta, meg is bélyegezte magát egy életre, és ahogy Libby is ettől remél valamiféle megnyugvást, valamennyire mégis lehet izgulni azért, hogy kiderüljön az igazság.

A nyomozás részletei, ahogy Libby egyre mélyebben gázol a nyomorban és a "white trash"-ben, ahogy például részletek kerülnek elő az unatkozó tinikről, akik teheneket  szurkáltak meg késsel éjszakánként, hogy ezzel is "kifejezzék", ők milyen nonkonformista-anarchisták, meg ahogy egy ilyen közösségben persze már arra is rásütötték, hogy "sátánimádó", aki rockzenét hallgatott... szóval engem ez az Elah völgyébenre emlékeztetett (szintén Charlize Theron filmje, talán azért is). Az viszont kár, hogy a sok részlet között elveszik a "gyerek", a párbeszédek drámaisága mellett a bűnügyi rész másodlagos, így az egyre abszurdabb nyomok időszakos előásása mellett inkább csak arra szolgál, hogy éppen ezt a drámaiságot lehetővé tegye.

Vannak tehát nagyon jól megírt drámák a filmben, csak mert ezeknek a pontjait egy hol kusza, hol unalmas, a végére meg a puszta meghökkentésre játszó krimiszál köti össze, az összbenyomás mégsem volt túl pozitív. Ahogy egyébként kb. a Holtodiglannal is volt.

6,5/10
.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3612
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 2.0   Szer. Jan. 25, 2017 6:25 pm

Niwrok írta:
.
Sötét helyek / Dark Places

Vannak tehát nagyon jól megírt drámák a filmben, csak mert ezeknek a pontjait egy hol kusza, hol unalmas, a végére meg a puszta meghökkentésre játszó krimiszál köti össze, az összbenyomás mégsem volt túl pozitív. Ahogy egyébként kb. a Holtodiglannal is volt.

6,5/10

hmmm hmmm hmmm hmmm

Azért ezt felírtam. Köszi!
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
Niwrok
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 2493
Join date : 2012. Oct. 06.

TémanyitásTárgy: TOP 10 2016   Pént. Jan. 27, 2017 6:30 pm

.
* * *   Évértékelő (2016)   * * *


**************************************************

TOP 10

1. Spotlight - Egy nyomozás részletei - /Spotlight/ (2015)
Noha a témájával, vagyis a katolikus egyház védelmében ténykedő bostoni pedofilok utáni nyomozással, és annak teljesen hiteles bemutatásával is sikerült volna kivívni az elismerésemet, a konkrét eset kapcsán viszont a film olyan általános vonásokra világított rá, ami még jobban kiemelte ezt a mozit a mezőnyből. Nem egyszerűen gyerekmolesztáló papok állnak itt szemben az ő évtizedes, évszázados szennyesükben kotorászó újságírókkal, hanem az ember igazságérzete és a vallomások kapcsán egyre fokozódó düh néz farkasszemet egy tömegmanipulációból, az emberek elszigeteltségéből és tájékozatlanságából, az abban megtestesülő hatalomból, az ebből eredő képmutatásból, valamint a botrányok, a "kényelmetlenségek" elkerülésére rutinszerűen használt technikákból gyúrt, megkövesedett gólemmel, amely küzdelemhez képest Dávid csak piknikezett egyet Góliáttal. Valami ilyesmit tudok én igazán elképzelni oknyomozó újságírás, meg egyébként filmgyártás címszó alatt is, és ilyenből van sajnos túl kevés.

2. Deadpool - /Deadpool/ (2016)
Ha csak simán a sztoriját kéne véleményeznem, akkor az egyik leggyengébb lenne a Marvel filmjei között, hiszen az egész nem más, mint egy visszaemlékezéses eredettörténet, egy őrült, dilis szerelem romantikájával és titkos emberkísérletekkel körítve, ami hirtelen egy lányszöktetésbe torkollik, és vége. Amilyen kitartással és szívvel viszont Ryan Reynolds megidézte a Marvel-világ legordenárébb szuperhősét, főleg úgy, hogy még az alapanyagot sem ismertem, az minden hangulati elemében teljesen elsodort. Kefélő avokádók, T-Rexes pantomim, kedélyes beszélgetések a terroristákkal, rengeteg kiszólás és önégetés, literszámra fröcskölő vér, obszcén poénok tucatjai, meg seggezés és f*szozás minden mennyiségben, megkoronázva egy kokain és IKEA-függő vak vénasszonnyal, azaz Deadpool lakótársával... Na, ez még lehetett volna nagyon elcseszett, de a stáb érezhető lelkesedése és a borotvaélen táncoló ízléstelenség kiba* szórakoztatóvá tették a Deadpoolt.

3. Démonok között 2. - /The Conjuring 2/ (2016)
Az első részről akkoriban azt mondtam, hogy egy gyengébb évben akár simán dobogós is lehetne, mert nagyon bejött, amilyen feszültséggel, izgalommal, kreativitással és játékossággal James Wan bemutatta a paranormális jelenségek terén jól dokumentáltnak számító Warren-aktákat. Ez a "jóslat" a második résszel be is teljesült, pedig annyira nem is tetszett, mint az első. Kicsit olyan volt, mintha Wan ezt szánná horrorfilmes hattyúdalának, így minden ötletet szeretett volna még belepasszírozni, ami a korábbi filmjeiből kimaradt, ezzel viszont túlságosan szétdarabolta az újabb szellemjárás történetét, és még el is nyújtotta, bőven túl a két órán, ami egy horrornak még szerintem is sok. A kellékei, a karakterei és az ötletei a riogatásra ezzel együtt is még mindig remekül működtek, ráadásul a 70-es évek megidézésével, és hogy a média szerepével is foglalkozik egy szkeptikus TV-show nyomozásán keresztül, egészen kellemes szálakat is beleszőtt még a klasszikus démonos-megszállós sztoriba.

4. Sully - Csoda a Hudson folyón - /Sully/ (2016)
Könnyen vezethetett volna katasztrófához, amikor Sully kapitány 2009-ben egy váratlan manőverrel a Hudson-folyón hajtott végre kényszerleszállást az alig pár perce levegőben levő Airbusszal, mert ezt találta a legjobb megoldásnak. Legalább ilyen könnyen lehetett volna bukta, amikor Clint Eastwood ennek a kényszerleszállásnak a 208 másodpercéről csinált bő másfél órás filmet, de ahogy Sullynak, úgy neki is megvolt a rutinja és az éleslátása hozzá. Azzal, hogy vagy öt nézőpontból is bemutatja a film a leszállást (az utasok, a pilóták, a mentésben résztvevők, az irányítótoronyban levők, stb.), más-más oldalról is átélve a drámát, és ahogy mindehhez hozzáadták a leszállást követő per tárgyalótermi krimijét, amivel Sully-n akarták elverni a tönkrement repülő értékét, valamint a hirtelen reflektorfénybe került hős pilóta zavarát, azzal mindent kihoztak ebből a történetből, amit csak lehetett.

5. A szoba - /Room/ (2015)
Amikor az ember elrabolt, fogságban tartott gyerekekről hall történeteket, sokszor összeszorul a szíve, ez a film pedig azzal, hogy egy olyan gyerek szemén, gondolatain és világképén keresztül mutatja be a fogságot, akinek ez a "természetes" környezete, mert egy ilyen emberrablás miatt nem is ismeri a falakon kívüli világot, hatványozta ezt az érzést. Ahol a világ nagy, mert elér akár a falig is, ahol az ég kékje csak egy tetőablakon át látszik, és a másik ablakot a tévé képernyője jelenti, de az abban látottak nem is léteznek, ott hihetetlen nézni, ahogy ez a kis ember, Jack megtölti élettel, történetekkel, emlékekkel ezt az alig pár négyzetméteres odút. A film második fele inkább Jack anyjára koncentrál, arra, aki bő egy évtizede az elrablás elszenvedője volt, és jobban nyit a külvilág felé is, például a média és a rendőrség bevonásával, az már annyira nem erős, de még így is egy különleges történet a Szoba.

6. A fegyvertelen katona - /Hacksaw Ridge/ (2016)
"A hőst és a tömeggyilkost csak a nézőpont választja el", szoktam mondani, és Desmond Doss személyében érdekes volt egy olyan embert látni, aki úgy tudott hős lenni, hogy ehhez nem kellett tömeggyilkossá válnia, úgy szolgálva a II. világháborúban felcserként, hogy megtagadta a fegyveres szolgálatot. A film első fele a Doss jellemét alakító eseményekről is jó, még ha a romantikus szál és a kényszeres-klisés kiképzőtáboros kalamajka langyosra is sikeredett, hogy aztán a csendes-óceáni hadszíntérre érkezve Mel Gibson gyakorlatilag belerobbantsa a néző arcába egy háború minden sebét, halálát és kínlódását a ritka tömény háborús képekkel, és ami után, bárhogy is ítélte meg előtte az ember Doss összetett személyiségét, csak a bátorság és a kitartás megsüvegelése maradt.

7. Amerika kapitány - Polgárháború - /Captain America: Civil War/ (2016)
Az aktuális Amerika kapitány mindig a listámon volt, nem is csak mert a négy fő Marvel-karakterből ő lett a kedvencem, hanem mert ezeknél a történeteknél próbáltak leginkább elrugaszkodni a szupergonoszos/mutánsos/űrlényes kliséktől. Ezúttal nem is külső tényezők, hanem a Bosszúállók eddigi tetteinek következményi okozzák a konfliktust; az eddig névtelen áldozatok, akik a még több áldozat elkerülése és a küzdelmek során haltak meg. Így kerül szembe egymással az egykor önimádó, de egyre inkább lelki roncs Stark, aki egy ENSZ-bizottságban látná a felelősségük megosztásának zálogát, és Rogers, aki nem tűrné, hogy akár egy ENSZ-bizottság is jogi pórázt dobjon a nyakukba, még ha az önállóságukkal a hibákért is egymaguk kénytelenek elszámolni... és akad olyan, aki szélesíteni próbálja ezt az ellentétet, a Tél Katonáját használva ékként. Külön kiemelném, hogy a Russo testvérek nálam megint leiskolázták a többieket, ami az akciók komplexitását és dinamikáját illeti, amivel elérték, hogy még az a tök felesleges fél órás hirig sem fulladt teljes unalomba, aminek semmi más célja nem volt, mint az új Pókember bemutatkozása az MCU-ban, és hogy az összes eddig filmben látott Bosszúállók-karakter gyepálja egymást egy kihalt reptéren.

8. Kubo és a varázshúrok - /Kubo and the Two Strings/ (2016)
Hasonlóan bérelt helye volt az eddigiek alapján a Kung Fu Panda 3.-nak, csak hát Kubo a húrjaival engem is elvarázsolt. Nem is a történet felszíne miatt, ami egy egyszerűbb népmesét idéz az útra kelő szegény kis árváról, akinek három varázstárgyat kell megtalálnia, hogy legyőzze a gonosz királyt, hanem mert emögött annyiféle érzelem és gondolat van. Csak szemelvényszerűen tudom mondani az idős rokonok ápolásának felelősségét, a gyász feldolgozását, a szülői intelmek betartásának fontosságát, de éppúgy a szülő szeretet sokféle, olykor tehernek, túlzott korlátnak érzett megnyilvánulását, általánosságban pedig azt, hogy még egy minden ellen lázadó tinédzser is hogyan találja meg a hagyományok, a tanítások, az emlékek, a kötelékek helyét a saját világában, miközben felnőtté válik. Ezen már csak hab volt az animáció kiváló, CGI-vel és bábokkal kevert technikája, amiben olyan csúcspontok voltak, mint a falusiaknak előadott történet a papírfigurákkal.

9. Egy tökéletes nap - /A Perfect Day/ (2015)
Ahhoz képest, hogy a boszniai háború itt volt a szomszédban, úgy csodálkozunk rá, hogy arról is csinálnak filmet (ezúttal éppen egy road-movie-t), mintha valami afrikai zsákfaluról lenne szó. Más, ilyen jellegű filmekkel ellentétben viszont, a körülményekből adódóan nem is igazán a karakterek jellemváltozásáról szól, hanem általánosságban egy kis áttekintést kíván adni mindazon szereplőkről, akik egy ilyen véressé váló etnikai konfliktusban részt vesznek. A konkrét történet szerint egy kis csapatnyi segélyszervezeti munkás próbál meg az elszakadt kötelük helyett egy újat szerezni, hogy az egyetlen hozzáférhető (értsd: nem körbeaknázott) hegyi kútba dobott hullát kiemeljék, mielőtt az -oszlásnak indulva- ihatatlanná tenné a vizet... de az a 10m kötél lehetne akár a Szent Grál is, ahogy mindenki más hozzááll a dologhoz.

10. Pénzes cápa - /Money Monster/ (2016)
Ha az Eye in the Sky nem ment volna át fizetett és fizetős hirdetésbe arról, hogy micsoda lelkifurkát és dilemmázást okoznak a döntéshozókban a járulékos civil áldozatok egy terrorista agyonrakétázásakor (hogynepersze!), akkor az lenne itt, mert kamara-thrillerként és drámaként az összetettebb, feszültebb volt, mint ez a film. A tőzsdei buktából élő adásos túszdrámát és krimit varázsoló Money Monster viszont még úgy is szórakoztató, izgalmas és tanulságos volt, hogy George Clooney reppelni próbál benne, pedig nem tud. Ebben legalább nem várták el, hogy az emberek a saját hülyeségükön nevessenek (ld. A Wall Street farkasa), vagy nézték teljesen debilnek őket (ld. A nagy dobás, bár az ötlakásos rúdtáncos és társai tényleg azok), amikor a gazdasági válság és a befektetési csalás szóba kerül, csak egy feszült, fordulatos történetbe ágyazták a tőzsde alapvetését, és hogy miben különbözik a szerencsejátéktól.


Maga a lista így (ahol van, ott hivatkozással):
1. Spotlight - Egy nyomozás részletei - /Spotlight/ (2015)
2. Deadpool - /Deadpool/ (2016)
3. Démonok között 2. - /The Conjuring 2/ (2016)
4. Sully - Csoda a Hudson folyón - /Sully/ (2016)
5. A szoba - /Room/ (2015)
6. A fegyvertelen katona - /Hacksaw Ridge/ (2016)
7. Amerika kapitány - Polgárháború - /Captain America: Civil War/ (2016)
8. Kubo és a varázshúrok - /Kubo and the Two Strings/ (2016)
9. Egy tökéletes nap - /A Perfect Day/ (2015)
10. Pénzes cápa - /Money Monster/ (2016)


************************************************************************************************

OTHER TOP 5

1. Black Mirror S3 (azon belül is a "Shut up and Dance") (2016)
Bár jó pár sorozatot nézek, de ezen a listán nem nagyon szoktam szerepeltetni őket, hiszen egy-egy évadról nincs nagyon értelme filmként írni, kiragadva az egész sorozat menetéből. A Charlie Brooker nevével fémjelzett Black Mirror viszont van annyira zseniális, hogy ajánlani akarjam, és az epizódjai önálló filmként is megállják a helyüket, lévén egy novelláskötet-szerű sorozatról van szó, amiben csak a téma a közös, mégpedig a technológiai fejlődés, és annak veszélyei, lehetőségei, vadhajtásai, és egyáltalán a kábítószerként használt informatika mellékhatásai. Ebbe pedig sok minden belefér, a "digitális" kóma és fájdalomcsillapítás, egy tini kiszolgáltatottsága a zsarolóvírusoknak, vagy a méheket helyettesítő drónok térnyerése; mind érdekes és elgondolkodtató téma, így csak ajánlani tudom.

2. '71 (2014)
Hosszú halogatás után, a sokadik ajánlásra néztem csak meg ezt a filmet, mert a témája -Észak-Írország politikai helyzete a hetvenes évek elején- annyira nem fogott meg. Mekkora baklövés is volt ez, hiszen a Belfastban egymásnak feszülő négy frakció ("fiatal" IRA, "öreg" IRA, protestáns írek, brit katonaság) egy ritka összetett politikai és polgárháborús játszmát eredményezett, a véres ellenségeskedésnek pedig pont a gócpontjába keveredik egy, a helyi viszonyokról vajmi keveset tudó, az első nagyobb bevetésén a szakaszától a káoszban elszakadt brit katona. Az ő bujkálásának, menekülésének egy éjszakáját követi a film ebben a városi és hatalmi dzsungelben, remek fordulatokkal, kiváló színészekkel és korrajzzal... még ha ezt néha csak egy-egy lángoló autóroncs világítja meg, így alig látni valamit.

3. El Desconocido (2015)
Úgy két éve nagyon bejött a Locke c. film, ami ugyan végig egy autóban játszódott, a telefonhívásokon keresztül viszont egy összetett dráma bontakozott ki egy döntésről és annak következményeiről. Ez a film annak egyfajta gazdasági válságra hangolt változata, amiben egy munkába igyekvő bankárt kezd fenyegetni azzal egy csődbe jutott ügyfele, hogy bombát szerelt az autójába, és felrobbantja, ha nem kapja vissza órákon belül a pénzt, amit a tanácsok hatására elvesztett a tőzsdén. A szűk térbe zárt drámák amúgy is a gyengéim, ezt meg a halálos fenyegetés, a tehetetlenség és a türelmetlenség hatására növekvő feszültség egy kiváló thrillerré is tették, ahol a főszereplő szintén a mobiltelefonjára van utalva, és amiben a rendőrség is külön tényező, hiszen egyáltalán nem nyugtatja meg őket, hogy valaki egy bombával száguldozik a városban.

4. A kezelés - De Behandeling (2014)
Miközben a fél világ csápolt a True Detective-nek, én igazából McConaughey remek alakításán és a történetvezetés bizonyos elemein kívül olyan nagyon lenyűgöző dolgot nem láttam benne. Jobban tetszettek inkább a TD nemzetközi testvérfilmjei, a sorozatgyilkos utáni nyomozást a spanyol politikai viszonyokkal kiegészítő La Isla Minima, és a jelen belga thriller. Ebben egy magányos nyomozó ébred rá arra, hogy egy kéjgyilkos éveken és áldozatokon át húzódó ügye, amin dolgozik, összefüggésben áll azzal a pedofil hálózattal, aminek az egyik tagja még gyerekkorában elrabolta az öccsét. Így a film egy jó krimi, amit drámai szálak sokasága hurkol körbe, és vezet egy olyan döntéshez, ami az egyik legtragikusabb volt az évben.

5. Szürke senkik (2016)
Ahogy tavaly a Félvilágról írtam ezen a helyen, úgy került most ide a Szürke senkik, és jó esetben ugyanazt a pályát is fogja bejárni, tévéfilmként is ismertséget szerezve magának. Az I. világháborúban egy olaszországi felderítésre kijelölt pár fős magyar osztag története ugyan jelentős részben tartalmazza a katonák tábortűz melletti beszélgetését a pár akciódúsabb jelenet mellett, de amilyen költségvetéssel és kellékekkel (például egy madárszaros lovaskocsival) amilyen drámai hatást és hangulatot sikerült elérni, az mindenképpen dicséretet érdemel.

Akit érdekel, amikről írtam, azokról itt olvashat:
- Black Mirror S3
- A kezelés / De Behandeling
- Szürke senkik


**************************************************************************************

BOTTOM 5

-5. Inferno - /Inferno/ (2016)
Vannak olyan filmek, amik nem általánosságban rosszak, csak éppen van egy-két szempontjuk, elemük, amitől az emberben előjön a hányinger, vagy tikkelni kezd, ha csak rá gondol, és ez az egész filmélményt szétcseszi. Több ilyen is akadt idén, de egyik sem szállt alá olyan mélyen a felháborító ostobaság pokoli mélységébe, mint stílszerűen az Inferno, pedig már az abszurd alaphelyzettel, az unalmas nyomozással és a céltalan utazgatással is elég mélyre ásta magát. A füleinél elkötött, önlebomló nejlonszatyorba "rejtett" halálos vírus, és az, hogy a film Langdon professzor által megfejtendő nyomai csak azért léteznek, hogy a terroristák meg tudják védeni A szatyrot, miközben a nyomok nélkül esélye sem lenne senkinek megtalálni A szatyrot... ez alatt nekem 2016-ban egyszerűen nem volt semmi.

-4. A játszma - /The Call Up/ (2016)
Olyan minimál-költségvetésű filmekbe beletörölni a fikát, amik ha nem jönnek ki DVD-n, akkor legfeljebb valamelyik "C" kategóriás kábeladó töltelék műsorsávjában futhattam volna bele, nem nagy kihívás. Általában békén is szoktam ezeket hagyni, de ezt a videojáték-fetisiszta bénaságot a teljesen idióta módon összetrombitált, übersablonos szereplőivel, meg a sztorinak nehezen nevezhető kreténséggel, hogy az életképtelenül naív hülyéknek valami virtuális fegyvert használva kell keresztüllőniük magukat a nem-is-olyan virtuális ellenfeleken egy toronyházban, ahol minden emelet egy szintnek számít... hát ezt nem tudom említés nélkül hagyni.

-3. Szemfényvesztők 2. - /Now You See Me 2/ (2016)
Az Infernoval egy kategória léket kapott film volt az utóbbi évek legjobb bűvésztrükkjének folytatása, ami annak ellenére is lehetett volna középszerűen semleges, hogy állandóan előzetesen szájbarágott mutatványokkal akart lenyűgözni, miközben inkább volt Mission Impossible jellegű kémfilm, mint színpadi előadás, és így nyomába sem érhetett volna az előzménynek. Viszont a "véletlenül" pont kártyalap méretű és mintázatú szupertitkos chippel, és azzal, hogy ezt a lapot utána halál unalmasan dobálják vagy öt percig a szereplők, továbbá az egyéb irritáló kellékekkel és szereplőkkel együtt sikerült a filmet tökéletesen eltüntetni az érdeklődési körömből.

-2. Kút (2016)
Az elmúlt években nagy örömmel fogadtam a magyar filmipar magára találását, igazán remek darabok is felbukkantak köztük (ld. fent), de sorsszerű volt, hogy előbb-utóbb jönnie kell annak, ami minden ígérete ellenére is csalódás lesz. Végül a Nyomozóval elismertséget szerzett Gigor Attila filmjével "estem kútba", mert az előzetes híresztelések és a szereplőgárda ugyan sok jóval kecsegtetett, de az erőltetett, ugyanakkor inkább kínos poénkodás, az egyre képtelenebb helyzetekből csak nevetséges módon kiutat találó forgatókönyv, a túlságosan tarantinósra vett hangulat, a töltelékként használt hármasszex-light, és a minden karizmát nélkülöző főszereplő olyan mély gödröt ásott, amiből Udvaros Dorottya meg pár tényleg jó karakter és látványelem segítségével sem tudott a film kimászni nálam.

-1. Suicide Squad - Öngyilkos osztag - /Suicide Squad/ (2016)
Sokáig gondolkodtam, hogy az év két legszutykabb képregényfilmje közül melyiket állítsam a szőnyeg szélére, merthogy erre a helyre "pályázott" a "Batman Superman ellen - Az igazság hajnala" is. De azt legalább közepesre mentette Ben Affleck bűntől megkeseredett Batmanje (pedig ott volt ám a pincebogárrá torzított komornyik, és a Vigyorexet túladagoló Lex Luthor is), míg a világmentésre kijelölt pszichopata bűnözőknél ilyen mentő körülmény nem akadt, még Harley Quinn segge sem nagyon. Ahogy ezek az állítólagos őrültek gyilkolás helyett lelkiznek és romantikáznak, miközben az antiszuperhős-titkosszolgálat megidézte voodoo-szellemcsajt akarják visszatuszkolni az urnájába, olyan nevetségesen hülye dolgok kíséretében, mint az anorexiás Killer Croc vagy az az esztergaforgács múmia, úgy éreztem, itt csak a DC stúdió követ el szakmai öngyilkosságot.

Ezek némelyikéről is írtam, de ezekről inkább ne olvassatok...

Továbbá osztanék egy "Annyit sem ér, hogy lehúzzam!"-különdíjat, ugyanis az Egyiptom istenei annyira undorítóan és riasztóan szar volt minden képkockán és hangfoszlányon, amit szerencsétlenségemre elém sodort a sors, hogy arra sem tudtam rávenni magam -már a gondolatra is átérezve a legelcseszettebb időpocsékolás fájdalmát-, hogy úgy küldjem el az aranyozott robotszörny-förmedvényeket az óegyiptomi picsába, hogy előtte legalább megnézem.


A hozzászólást Niwrok összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Ápr. 14, 2017 6:16 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3612
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 2.0   Szomb. Jan. 28, 2017 12:20 am

Hoppá!

Az Egy tökéletes napról nem is tudtam, hogy pótoltad!! Örülök, hogy tetszett... yeah

Bővebben hétvégén, most ennyi időm volt (most lett vége a szalagavatónak)...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3612
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 2.0   Szomb. Jan. 28, 2017 2:14 pm

Niwrok írta:

* * *   Évértékelő (2016)   * * *


Maga a lista így (ahol van, ott hivatkozással):
1. Spotlight - Egy nyomozás részletei - /Spotlight/ (2015)
2. Deadpool - /Deadpool/ (2016)
3. Démonok között 2. - /The Conjuring 2/ (2016)
4. Sully - Csoda a Hudson folyón - /Sully/ (2016)
5. A szoba - /Room/ (2015)
6. A fegyvertelen katona - /Hacksaw Ridge/ (2016)
7. Amerika kapitány - Polgárháború - /Captain America: Civil War/ (2016)
8. Kubo és a varázshúrok - /Kubo and the Two Strings/ (2016)
9. Egy tökéletes nap - /A Perfect Day/ (2015)
10. Pénzes cápa - /Money Monster/ (2016)


************************************************************************************************

OTHER TOP 5

1. Black Mirror S3 (azon belül is a "Shut up and Dance") (2016)
2. '71 (2014)
3. El Desconocido (2015)
4. A kezelés - De Behandeling (2014)
5. Szürke senkik (2016)

**************************************************************************************

BOTTOM 5

-5. Inferno - /Inferno/ (2016)
-4. A játszma - /The Call Up/ (2016)
-3. Szemfényvesztők 2. - /Now You See Me 2/ (2016)
-2. Kút (2016)
-1. Suicide Squad - Öngyilkos osztag - /Suicide Squad/ (2016)

Ezek némelyikéről is írtam, de ezekről inkább ne olvassatok...

Továbbá osztanék egy "Annyit sem ér, hogy lehúzzam!"-különdíjat, ugyanis az Egyiptom istenei annyira undorítóan és riasztóan szar volt minden képkockán és hangfoszlányon, amit szerencsétlenségemre elém sodort a sors, hogy arra sem tudtam rávenni magam -már a gondolatra is átérezve a legelcseszettebb időpocsékolás fájdalmát-, hogy úgy küldjem el az aranyozott robotszörny-förmedvényeket az óegyiptomi picsába, hogy előtte legalább megnézem.

.


No. Olyan nagyon sok meglepetést nem rejtettél el benne, ahogy viszaemlékszem, ezek a filmek kb mind hasonló százalékos értékeléseket kaptak nálad - innentől pedig a sorrend tulajdonképp lényegtelen. A listán az első 7-ről már beszéltünk, így arra nem térek ki külön, a Kubot valamikor majd talán megnézem (miután a gyerekeket már nem érdeklik a mesék, lényegesen kevesebb anaimációt látok), meg ezek után a Pénzes cápát is (bár azt nem igazán terveztem). És hogy a Perfect day ily magasra került nálad, az külön jó hír. egyetért

Ha nem is szignifikánsan, de az én TOP10-em (jövő 7 végén, kb.) azért természetesen más lesz. peace

Az egyéb TOP 5 már kicsit érdekesebb. A Kezelésről tudod, hogy nincs jó véleményem (ami nem baj), viszont a 13 órát és az Under Sandetet kicsit hiányolom innen - nekem mindkettő listás lesz. És talán a Szürke senkik lóg még ki innen, de nem vagyunk egyformák... jó az is, csak... olyan kicsit szürke... Laughing

A BOTTOM meg még érdekesebb, én az Öngyilkos osztaggal meg a Játszmával is elvoltam, a többi rendben van. Egyébként... tök jó, hogy igazából itt jönnek ki a különbségek köztünk: van, amit nagyon tudunk utálni úgy, hogy a másikunk nem. Laughing

Mindegy, jó kis összeállítás, megy a facebookra! cheers


.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
Niwrok
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 2493
Join date : 2012. Oct. 06.

TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 2.0   Szomb. Jan. 28, 2017 4:09 pm

R2-D2 írta:

Niwrok írta:

* * *   Évértékelő (2016)   * * *


No. Olyan nagyon sok meglepetést nem rejtettél el benne, ahogy visszaemlékszem, ezek a filmek kb mind hasonló százalékos értékeléseket kaptak nálad - innentől pedig a sorrend tulajdonképp lényegtelen. A listán az első 7-ről már beszéltünk, így arra nem térek ki külön, a Kubot valamikor majd talán megnézem (miután a gyerekeket már nem érdeklik a mesék, lényegesen kevesebb animációt látok), meg ezek után a Pénzes cápát is (bár azt nem igazán terveztem). És hogy a Perfect day ily magasra került nálad, az külön jó hír. egyetért

Az egyéb TOP 5 már kicsit érdekesebb. A Kezelésről tudod, hogy nincs jó véleményem (ami nem baj), viszont a 13 órát és az Under Sandetet kicsit hiányolom innen - nekem mindkettő listás lesz. És talán a Szürke senkik lóg még ki innen, de nem vagyunk egyformák... jó az is, csak... olyan kicsit szürke... Laughing

Mindegy, jó kis összeállítás, megy a facebookra! cheers


Miután egymás között itt kiteregetjük a "szennyest" év közben, mit tudnánk még összefoglalásképpen meglepetést okozni  Wink ? Hirtelen megnézünk még tíz másik filmet, és gyorsan azokról írunk Smile ?

Ja, az első hétről beszéltünk, a TOP 10 vége meg a pótlási időszakban jött össze. Majd azokról is megemlékezek, de vagy tíz filmet daráltam le, és még így sem volt meg mindegyik (valamiért kettő még becsípődött, hogy listaesélyesek, az Éjszakai ragadozók meg a Kiéhezettek, de egyik sem volt a "tékában"... utóbbit egyébként tegnap este éppen megtaláltam...), szóval úgy három-négy hétre lenne írnivalóm, ha nem néznék semmit, akkor is (de!).

A Szürke senkiket igazából azért tettem a listára, mert olyan magyar film volt, amiről érdemesnek gondoltam még egyszer megemlékezni, és más jelöltem nem volt a "magyarfilm"-helyre. De ha nem került volna fel, akkor sem az Under Sandetet raktam volna oda, hiába hogy most már Oscar-jelölt is, mert a baromi kemény első fele után egy olyan szétfolyós-maszatolós második szakasz jött nekem, amivel nem nagyon tudtam megbékélni.
.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Niwrok
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 2493
Join date : 2012. Oct. 06.

TémanyitásTárgy: Ördögi kör   Szer. Feb. 01, 2017 8:59 pm

.
Ördögi kör



Akik esetleg régebb óta olvasnak minket, tudhatják, hogy időnként olyan filmekkel is foglalkozunk, amiket lelkes filmszeretők készítenek önszorgalomból, kíváncsiságból, kalandként, hogy milyen a kamera, az írógép másik oldalán lenni, a rendezői székben ülni. Nekem személyes kötődésem is volt az egyik ilyenhez, de van egy csapat, akiknek a fejlődése is végigkövethető kis fórumunkon, hiszen az előző két filmjükről is megemlékeztünk (Tükörkép, Zártosztály), nemrég pedig elkészült a harmadik alkotásuk.

A helyszín ismét Magyarország saját kis "homályzónája", Lenti, azon belül is a középiskola, ahol reggel a diákok gyülekeznek, várva a becsengetést. A többség a saját kis dolgaival van elfoglalva, ahogy tinédzsereknél szokás: ki kivel kavar vagy kavarna, mi lesz a hétvégi buli, hülye tanárok, stb.. Az egyetlen, aki kilóg a sorból, az a csak pár napja ide járó Hanna, még épp csak ismerkedik a helyi viszonyokkal, hamarosan azonban alkalma lesz szorosabb ismertségeket is kötni. Egy verekedéssé fajuló kakaskodás jó pár embernek biztosítja a délutáni elfoglaltságot az iskola falai között, aminek végén Hanna felajánlja a sorstársainak (az egy párt alkotó Lucának és Alexnek, Zoénak (ő Luca barátnője), a Zoéért epekedő, geek Botondnak és a nagyszájú Robikának), hogy ha van kedvük, utazzanak le vele a szülei hétvégi házába, egy erdei vadászházba, hogy ott töltsék a hétvégét. Majdnem mind jó ötletnek tartják a dolgot, hiszen egy egész este, távol a szülőktől, távol mindentől csak jó lehet... kivéve az utólag csatlakozó Emmát, Luca testvérét. A lánynak gyakran vannak megérzései, és most azt súgják az ösztönei, hogy jó lesz vigyázni Hannával, hiszen túl bizalmaskodó ahhoz képest, hogy alig két napja ismeri őket, gyakorlatilag látásból.

Lehet, kicsit tisztességtelen egy filmet nem önmagában bemutatni, hanem egy másikkal összevetésben, de a legmeghatározóbb érzésem az Ördögi körrel kapcsolatban, az a Zártosztály után tapasztalt fejlődés volt. Elég csak a sztorit végiggondolni, hiszen amíg annak egy meglehetősen egyszerű iskolai kísértetjárás volt a története, itt a "ház az erdő mélyén" jellegű trancsírhorror-jellegű cselekmény gyorsan átvált valami egészen másba. Hiába épülnek ugyanarra a vázra, iskolai bevezetővel meg elzárt diákcsoporttal, és a szinte már menetrend szerint érkező Komikus karakter 1.-gyel, látszik, hogy a cél egy sokkal összetettebb, csavarosabb, jó pár meglepetésre épülő film volt, amiben az idő is fontos tényező. A váz pedig érthető, hiszen az írók közel állnak ehhez a világhoz, látszik, hogy sokat foglalkoznak középiskolai diákokkal, akikből a színészi gárda jelentős része is áll. Sokat tudnak a problémáikról, a jellegzetes figurákról, és ezt felhasználva a bevezető most is sok olyan dolgot lefektet, sok olyan kapcsolatot bemutat, aminek később szerepe lesz, mindezt hangulatában hitelesen. Általánosságban a történetben ok-okozattal sincs baj, a motivációk jól követhetőek, némi titokzatossággal, köszönhetően annak, hogy sok olyan előreutalás, előkészítés van, aminek csak később lesz jelentősége, de jól működnek a visszautalások is, szinte kényszerítve a nézőt, hogy lázasan próbáljon visszaemlékezni, mi hogyan is volt. Ráadásul az nagyon tetszett, hogy ezek a felszínesnek tűnő kis viszonyok, csábítások, féltékenykedések nem csak színesítik a történetet, hanem alapvetően és több rétegben egymásra épülve határozzák meg a cselekményt, ami így végig megmarad ebben a körben, és ami, akárhogy is nézem, csaknem egyedülálló! Bőven kárpótolt ez azért, hogy ezt megtámogatandó, néhány dolog cserébe el van intézve annyival, hogy "van, és kész".

Technikailag ugrott talán legnagyobbat a film, különösen ami a hangot illeti. Itt-ott visszhangzik kicsit, de zárt helyeken teljesen elnézhető, a külső felvételek viszont sokkal tisztábbak. Semmi a szövegre rátelepülő zaj, madárcsicsergés meg kavicscsikorgás, amitől alig érteni, ki mit mond. A zene is jó, a KoCsMaZaJ zenekar dalai nekem bejöttek, sokat hozzátettek a hangulathoz. A kép is rendben volt, legfeljebb az árnyékos-napos részek kontrasztjából adódott néha probléma a fényekből, ahogy a vágásban is csak néha szisszentem fel, mert "ugrott egyet" az egyébként folyamatos jelenet (pl.: az iskolában, Gebra megindulásánál). Jók voltak a vizuális eszközök, a bemutatkozásként kiemelt, rajzos átmenet vicces ötlet. A díszletként használt vadászház tetszett, és jó, hogy annak is van magyarázata, hogy kicsit kopár, de még jobban tetszett a játék egyik-másik kellékkel, amik elsőre talán fel sem tűnnek. Jót nevettem például azon, ahogy Robika bánik a faragott nyárssal, miután kiderült, hogy van rendes is, a másik meg, amit nagyon megjegyeztem, az Botond pólója, amiből én egy külön kis utalást, egy csavaros mellékszálat is el tudtam volna képzelni... bár végülis lehet, hogy az is volt, és majdnem be is jött. De remek kellék volt a napló, a Stephen King könyv, ismerősek és kellemesek a filmes kiszólogatások, utalások, ami ekkora filmrajongóknál a minimum; és egy kis szolgálati közlemény ehhez kapcsolódóan: igen, "tényleg" a Tökéletes trükk a legjobb, és nem, a Csillagok között sem szar Smile .

A Zártosztályos írásban sokat elidőztem a színészeknél illetve a szövegkönyvnél, hogy a szavak mennyire hangzanak természetesnek a szereplők szájából, és hogy a viselkedésük, a megjelenített reakciók mennyire vannak összhangban az eseményekkel. Amatőr színészekről lévén szó persze nem is lehet cél, hogy mindent mindig teljesen hitelesen adjanak elő; érthető, ha kicsit merevebben mozognak, beszélnek. De akkor sokszor akadoztak a beszélgetések, és a tiniken nagyon látszott, hogy a betanult szövegre koncentrálnak. Itt ez sokkal gördülékenyebb volt, eleve mert nincsenek a hosszú szünetek egy-egy mondat, válasz között, sokkal-sokkal feszesebb a vágás, másrészt meg úgy tűnt, a mostani szövegkönyv jobban a diákok szájára, nyelvezetére áll, a beszólásokkal, a poénokkal és az érzelmekkel együtt. Azért egy kicsit megint megkönnyeztem befelé, hogy micsoda remek mondatok lettek a bakiparádéba száműzve". Feszültségből is akad jófajta, több akciójelenetre is futja (a nyaknak szegezett nyárson kicsit meg is rezzentem), de a tényleges reakciókkal már mondjuk akadtak gondjaim. Néhány helyen a meglepődés elég visszafogottra sikerült (pl. a fedél ellökése, és utána a táska megtalálása közti érzelmi különbség), ahogy az is furcsa, ha az egyik szereplő menekülni próbál, és csak egy ember ugrik utána, a többiek egy helyben ülve várnak a csapóra. Így is látszik, milyen sok munka volt összerakni egy-egy jelenetet, hogy sok apróságra figyeltek oda, például a jelenetek közti átkötésekre, ami mindenkitől nagyobb koncentrációt kívánt. Mindenesetre a színészek közül -akik mind jól játszanak- név szerint is szeretnék megemlékezni Burinda Borbáláról, akiben már azért jócskán munkál a rutin is, így ügyesebb, és Kunos Mátét, aki ugyan Robikaként csak humoros mellékszereplő volt, de jól hozta a bulikirályt a netről gyűjtött csajozós szövegeivel és a tapadósságával, és kedvelhetővé tette még ezt a lökött pojácát is.

A másik vesszőparipámat viszont megint elő kell egy kicsit vennem, mert most, ahogy a többi szempontban nekem előrelépés volt, ami "lemaradt", az jobban kilógott... és ez a mozgalmasság. Az erdőbe érkezés után jó párszor van az, hogy a szereplők csak félrenézve, némán ülnek, várva, hogy történjen valami, hogy mondaniuk kelljen valamit, amíg megérkezik melléjük valaki, pedig hogy ne fecsegjenek, a suliról, a szülőkről, stb., ha már többen rég ismerik egymást, aligha valószínű... akkor is, amikor ennek nincs olyan dramaturgiai jelentősége, mint a "spontán" filmes csevegésnek. Nagyon fontos részemről, hogy egy filmben helye legyen a keretben akkor is a szereplőknek, amikor nem közvetlenül velük foglalkozik a forgatókönyv, hogy ne csak "letámasztva", kellékként használják őket, főleg ha egy helyen vannak mind, és ez itt nem mindig volt meg. Ahogy a Zártosztályban vártam volna némi okkultista hátteret, beszélgetéseket, valami "szeánszosat", ha már "szellemet idéznek" a diákok, itt nagyon hiányoltam a bulihangulatot, ha már direkt ezért jöttek a vadászházba. Mondjuk valami zenét egy hangfalból, hogy hoznak tollast, labdát, és azzal játszanak, és nehezen hittem el, hogy csak Robika sörözik, a többiek teljesen absztinensek (komolyan, bármit előbb bevettem a sztoriból, mint ezt Smile ). Lehet, hogy ez csak "vatta", de az szűk térbe zárt filmekben elengedhetetlen, különben a film "lötyög", azt eredményezve, hogy talán a felelés előtti vészterhes pillanatokban is beszédesebbek, vidámabbak a diákok, mint időnként ennél a szalonnasütésnél Wink .

Szóval nekem az irány és az állomások is tetszenek, olyan film meg úgy sincs, amin nem lehetne egy-két foltocskát találni, amiket aztán újra és újra meg lehet próbálni átalakítani, ha arra tényleges igény van... vagy lehet stílusjeggyé tenni, ha ez volt a szándék mögötte. Az Ördögi kör megérdemli a gratulációt, az egész filmkészítés meg, az állandó jobbítási kényszer miatt, úgyis egy ördögi kör Smile ...

7/10
.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
andrew1975



Hozzászólások száma : 6
Join date : 2012. Oct. 24.

TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 2.0   Szer. Feb. 01, 2017 9:36 pm

Nagyon köszi ezt a kimerítő kritikát! Ugyanaz a helyzet, mint R2 eseében, átrágom magam rajta, aztán remélem, kikerekedik majd valami jóféle beszélgetés a filmről! Smile
Csak annyit még, hogy természetesen nem gondoljuk az Interstellar-ról, hogy szar, sőt (különben nem lenne fémdobozban meg a BD), csak hát kellett oda valami, amiben egyetértenek, Emma pedig nem, hiszen forgatja is a szemeit a válasz hallatán! Smile Szóval, ha Emmával szimpatizálunk, akkor az Interstellar jó film! Smile
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Niwrok
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 2493
Join date : 2012. Oct. 06.

TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 2.0   Szer. Feb. 01, 2017 9:46 pm

andrew1975 írta:

Nagyon köszi ezt a kimerítő kritikát! Ugyanaz a helyzet, mint R2 eseében, átrágom magam rajta, aztán remélem, kikerekedik majd valami jóféle beszélgetés a filmről! Smile
Csak annyit még, hogy természetesen nem gondoljuk az Interstellar-ról, hogy szar, sőt (különben nem lenne fémdobozban meg a BD), csak hát kellett oda valami, amiben egyetértenek, Emma pedig nem, hiszen forgatja is a szemeit a válasz hallatán! Smile Szóval, ha Emmával szimpatizálunk, akkor az Interstellar jó film! Smile


Hát az teljesen egyértelmű, hogy Emmával szimpatizálunk Laughing !
.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Gyulus
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 4
Join date : 2012. Oct. 07.
Age : 41

TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 2.0   Szer. Feb. 01, 2017 10:16 pm

Niwrok írta:
A kép is rendben volt, legfeljebb az árnyékos-napos részek kontrasztjából adódott néha probléma a fényekből, ahogy a vágásban is csak néha szisszentem fel, mert "ugrott egyet" az egyébként folyamatos jelenet (pl.: az iskolában, Gebra megindulásánál).

Neked is köszönöm ezt a kimerítő kritikát. Emlékszem, a forgatás egy pontján azt mondtam Andrásnak, az lesz a film legnagyobb hibája, hogy mindig csak azok a szereplők láthatók, akiknek szerepük van a jelenetben. Te nem pont ezt tetted szóvá, de lényeg, hogy természetesen mi magunk is látjuk a hibákat. De az alkotó munka már csak ilyen: aki nem próbálta, talán el se tudja képzelni, mi mindenre kell gondolni akkor, amikor még nem látni egyben a kész produktumot, és azt a semmiből kell létrehozni.

Ha te sem bánod, R2-D2 írása mellett a tiédet is örömmel kitenném a film honlapjára.

Ezt a beidézett vágásra vonatkozó részt viszont nem értem, mire is vonatkozik pontosan. Most visszanéztem párszor, hátha megértem, mire gondolsz, de azon kívül, hogy a háttérben álló lány nem egyformán állt, más hibát - legfőképpen vágási hibát - nem látok benne. Azért izgat a kérdés, mert az utómunkáknál időt és energiát nem kímélve csiszolom addig a filmet, amíg az én kényes ízlésemnek is meg nem felel.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Niwrok
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 2493
Join date : 2012. Oct. 06.

TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 2.0   Szer. Feb. 01, 2017 10:38 pm

Gyulus írta:

Niwrok írta:

A kép is rendben volt, legfeljebb az árnyékos-napos részek kontrasztjából adódott néha probléma a fényekből, ahogy a vágásban is csak néha szisszentem fel, mert "ugrott egyet" az egyébként folyamatos jelenet (pl.: az iskolában, Gebra megindulásánál).

Neked is köszönöm ezt a kimerítő kritikát. Emlékszem, a forgatás egy pontján azt mondtam Andrásnak, az lesz a film legnagyobb hibája, hogy mindig csak azok a szereplők láthatók, akiknek szerepük van a jelenetben. Te nem pont ezt tetted szóvá, de lényeg, hogy természetesen mi magunk is látjuk a hibákat. De az alkotó munka már csak ilyen: aki nem próbálta, talán el se tudja képzelni, mi mindenre kell gondolni akkor, amikor még nem látni egyben a kész produktumot, és azt a semmiből kell létrehozni.

Ha te sem bánod, R2-D2 írása mellett a tiédet is örömmel kitenném a film honlapjára.

Ezt a beidézett vágásra vonatkozó részt viszont nem értem, mire is vonatkozik pontosan. Most visszanéztem párszor, hátha megértem, mire gondolsz, de azon kívül, hogy a háttérben álló lány nem egyformán állt, más hibát - legfőképpen vágási hibát - nem látok benne. Azért izgat a kérdés, mert az utómunkáknál időt és energiát nem kímélve csiszolom addig a filmet, amíg az én kényes ízlésemnek is meg nem felel.


Én köszönöm a megtisztelő figyelmet az oldalatokon Smile .

Igazából ez is benne van abban, amit leírtam. De azt is tudom, hogy így is milyen nehéz lehetett összeszervezni a dolgokat, és tényleg minden körülményre figyelni.

Film közben is visszanéztem ezt a vágási dolgot, most már ki is kockáztam, hogy mi is ragadta meg a figyelmem, de így utólag nem tűnik akkora hibának, amennyire kikerekítettem erre Wink . Csak annyi tűnt fel, hogy Gebra egy kicsit máshogy áll, máshogy tartja a karját, ennyi.
.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3612
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 2.0   Csüt. Feb. 02, 2017 2:01 am

Niwrok írta:


Hát az teljesen egyértelmű, hogy Emmával szimpatizálunk  Laughing !
.

Bizony! Twisted Evil
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: Niwrok írásai 2.0   

Vissza az elejére Go down
 
Niwrok írásai 2.0
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
14 / 34 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1 ... 8 ... 13, 14, 15 ... 24 ... 34  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Filmfórum :: Filmek, sorozatok világa :: Kritikák, filmes gondolatok-
Ugrás: