Filmfórum
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.


Kritikák, gondolatok a filmek világából
 
KezdőlapGalleryLegutóbbi képekKeresésRegisztrációBelépés

 

 R2-D2 írásai 3.0

Go down 
+7
Gyulus
Dylan83
andrew1975
téglagyári megálló
mesterjani
Mr. White
Weide
11 posters
Ugrás a következő oldalra : 1, 2, 3 ... 33 ... 66  Next
SzerzőÜzenet
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 3.0 Empty
TémanyitásTárgy: R2-D2 írásai 3.0   R2-D2 írásai 3.0 EmptySzer. Dec. 28, 2016 2:08 am

Előzmény itt: R2-D2 írásai 2.0
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 3.0 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 3.0   R2-D2 írásai 3.0 EmptyCsüt. Dec. 29, 2016 7:59 pm

R2-D2 írta:

Krampusz


Hát nem bazzeg, EZ a Krampusz bizony nem szelídült meg… ebben a 2015 év végi filmben (amit így utólag sajnálok, hogy kihagytam a moziban) mindent lehet mondani a Krampuszra, csak azt nem, hogy megszelídült. Felejtsétek el a bájos meséket, ahol idióta fekete ruhás pantominosok ijesztgetik a rossz gyerekeket, amiknek általában az a vége, hogy a nagy és igazságos Mikulás a végén csak rendreutasítja a segítőit. Nem, itt az „ördög formájú, patás, szőrös, szarvakkal ellátott” figura bizony nem függ senkitől és semmitől – és bizony, ha ő eljön valakiért valahova, akkor nem csak elviszi büntiből a rossz gyerekeket, hanem ki is irt mindenkit, aki útjába kerül.

Így, felnőtt fejjel inkább aranyos ez a Chucky vonal, de gyerekfejjel (amit azért hamarosan letesztelek) akár még rémisztő is lehet:

… ha jól belegondolok, 30 évvel ezelőtt a Rémecskék tölthetett be talán hasonló szerepet. Vér ebben sincs, csupán néhány ötletes és vicces kombinációja a Gonosz karácsonyi tombolásának. Magam részéről majd próbálom beilleszteni az A karácsonyi ének, az A reszkessetek betörők, a Hull a pelyhes, az A Polar Express mellé év végén – a hangulatában mindenképp méltó párja a felsoroltaknak.

80%


No. A háromnapi Reszkessetek betörők után rávettem a gyereket, hogy nézzen egy kis karácsonyi horrort - és az a helyzet, hogy 13 évesen baromira bejött neki. Jól gondoltam(éreztem), nem volt neki annyira félelmetes - vagy csak a vér kötelez -, úgyhogy úgy néz ki, fix helye lesz ennek a filmnek (is) az ünnepi műsorban. Nagyszerű... Laughing

Magam részéről ismét remekül szórakoztam rajta, sokkal inkább működött ebben az időpontban, mint áprilisban. Külön kiemelném a zenét, különösen a Carol of the Bells című dalt, ami ugyan volt már máshol is, de ezentúl ez lesz a Krampusz dal számomra. Egész nap ezt dúdolom...

S még valami: megnéztem a BD extráit (ami BD-ről csak szuperlatívuszokban tudok nyilatkozni kép és hang terén), a werkfilm a WETA munkájáról qrva jó... nemhiába WETA. Hogy ezek a felnőttek hogy élvezték a megvadult játékok készítését, mozgatását... Laughing Laughing

Jó volt, na. Kiváló karácsonyi mozi: vicces és rémisztő egyben. Mint anno a Szörnyecskék. Tényleg, Niwrok: te megnézted végül is? (ha igen, és mondtad, akkor bocsi...  peace )


.


A hozzászólást R2-D2 összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Jún. 18, 2019 3:15 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 3.0 Empty
TémanyitásTárgy: Assassin’s Creed   R2-D2 írásai 3.0 EmptyVas. Jan. 01, 2017 6:13 pm

.
R2-D2 írásai 3.0 RO0OS49



Assassin’s Creed




Kezdésnek csupán a szokásos körmondatokat tudnám „papírra” vetni, miszerint a játékokból készült filmadaptációkhoz teljesen szűzként tudok nekiülni (mínusz Angry Birds, ugye), egyúttal a közvéleménnyel ellentétben több feldolgozás is kifejezetten tetszett. Az Assassin’s  Creed világáról ugyanakkor pedig kicsit többet is tudtam Niwrok hathatós közreműködése miatt, a 4 éve (!!!) írt első játékajánlója óta valahogy érdekelt ez az egész világ. Nem tudom, hogy csupán a kapucnis főhős(ök), vagy egyszerűen maga a hangulat fogott meg az egészben – de a tavalyi első előzetes óta, az inkvizíciós képek láttán fokozott érdeklődéssel vártam ezt a mozit. Fassbender és Cotillard nevei elég jó ajánlók voltak – s miután nem foglalkoztam sem a film készültének… khmmm… minimum lassú és körülményes mivoltával, sem a rendező zöldfülűségével, optimizmusom töretlen volt.

Nos, azt kell mondjam, én kifejezetten élveztem az egészet. Miután nem tudom, mi is kellett volna, hogy történjen a játékok alapján, az egész sztori dramaturgiája nekem megfelelően összerakott volt. A múltbéli és jelenbéli események számomra megfelelő arányban szerepelnek a filmben, s bár magam is valóban szívesebben bóklásztam volna 1491-ben Madridban, néhány aktuálpolitikai kiszólás és összeesküvés-elmélet miatt a 2016-os történés épp úgy tetszett: nem egyszer gondoltam arra s, hogy bárcsak az Inferno lett volna ilyen jó… és ha már 1491.  Amikor kezdődött az egész, akkor még totál mindegy volt, milyen évszámot írnak ki, az átlagember nem is nagyon figyel az ilyenekre, próbálja inkább a szereplőket, eseményeket követni – pedig aztán a végére még ez is rohadt jó szerepet kap. A felütés varázslatos hangulata mindent visz, az Assassinok esküje, az egész spanyol inkvizíció hangulata kb. egy perc alatt magába szívott. Aquilar beavatása, az egész közeg tök megfogott: már az első percekben nyilvánvaló volt, hogy én is közéjük tartozom/tartoznék/akarok tartozni. Aztán szerintem kellett 1986 is, hogy az ifjú Calról, és az ő legnagyobb traumájáról is képet kapjunk – csupán csak azon mosolyodtam el közben, hogy ez a nyolcvanas évek-kempingbicikli sztereotípia úgy néz ki, eluralja Hollywoodot… de ez nem baj. Aranyos, de ártatlan imázsépítés egy általam kedvelt korról…

Maga a mozi története valójában 2016-ban kezdődik, mikor is az immár felnőtt Cal Lynchet (Michael Fassbender) épp kivégzik egy börtönben – hogy aztán meglepődve ébredjen egy ismeretlen alapítvány ismeretlen kórházi bázisán, Spanyolországban. Icipicit itt zökkent meg nekem az egész, vágytam volna valami épkézláb magyarázatra arról, hogy sikerült a méreginjekció és halottá nyilvánítás után életre kelteni a főhősünket – az sajna nem kielégítő számomra, hogy akik ezt megtették, azok a nagyhatalmú és titokzatos Templomosok: ha nem volt mindenki beépítve, és tényleg kivégezték Calt, akkor mégis hogyan hozták vissza, ha meg mindenki része volt a játéknak, akkor meg minek kellett maga a ceremónia…  A másik, ami túl sokáig okozott fejtörést és szemöldök ráncolást, az meg az volt, hogy a fiatalkori Cal miért és hogyan is került a kivégzőasztalra, mikor és hogyan sikerült egy gyilkosságért halálbüntetést kapni, s hogy akkor most mennyi ideig is volt a halálsoron… az, hogy egy stricit ölt meg (később ez hangzik el), édeskevés. Itt megint az lehet, hogy az alkotók megint odaszartak egy alaphelyzetet, de aztán ne gondolkodjon senki az egészen…

Na jó, hamarosan aztán gondolkodni tényleg nincs sok idő. Ahogy Cal felébred, majd beteszik abba a fura robotkarba, szintet lép a film, pörgésben és látványban mindenképp. Mégis, nekem egy igazán fontos dolog még ez előtt történt: Rikkin (Jeremy Irons) és lánya, Sofia (Marion Cotillard) közti beszélgetés… szóval, milyen zseniális már maga az az az alapgondolat, hogy a Templomosok irányítják, manipulálják az emberiséget évszázadok óta: háborúval, vallással, fogyasztással. Tuti, ez nem volt ennyire szándékos, de nekem rögtön megütötte a fülemet, a civilizáció jelen állapotát a Templomosokra (akik kvázi az egyházat reprezentálják) fogni… felemelő gondolat volt. A korábbi oldal mellett tett állásfoglalásomat meg csak megerősítette ez az egész közjáték, s hiába gyilkosok és erőszakosak az Assassinok, még inkább Cal bőrébe bújtam… de ha nő lettem volna, tuti a tetovált középkori csaj, Maria (Ariane Labed) lett volna a kedvencem. Ő volt a kis titkos kincs nekem a filmben, valahogy a legelső perctől kedve a képernyőre tapadtak a szemeim – még csak nem is önmagában a kinézete miatt, hanem sokkal inkább a karaktere fogott meg… bírom, nagyon bírom az ilyen tökös csajokat. Ahogy Cal „beszáll” a Celebroba… bocsánat Animusba és visszaröppenünk 1491-be, elsöprő lendületű akció veszi kezdetét. Iszonyat pörgős, hangulatos és látványos az egész, s menet közben azon sem igazán volt időm és kedvem agyalni, mennyire is képtelen fizikai mutatványokat hajtottak végre hőseink. Az már csak utána, a visszapörgetéskor futott át processzoraimon, hogy bár „emlék” az egész akció, azért ha emlék is, akkor is ezt anno valahol, valaki megcsinálta, ugyebár. Na jó, fogjuk rá, hogy 500 évnyi DNS örökölődés megszépítheti és felnagyíthatja az emlékeket…

Ahogy Niwrok is írta remek ajánlójában, a történet egy alma körül bonyolódik – ehhez kapcsolódik a film egyetlen igazi és hatásos poénja is!! -, ami alma igazából egy szimbólum, egy varázsgömb, ennek birtoklásával pedig a Templomosok korlátlan hatalmat szerezhetnek az emberiség felett (mert még mindig vannak olyanok, akik nem hajlandóak ugye a fő sodort követni). Az Assassinok és a Templomosok pedig évszázadok óta ölik egymást, előbbiek próbálják megakadályozni utóbbiakat gonosz és fondorlatos tervük megvalósításában. Nekem mindkét idővonalon zajló események tök bejöttek: a középkorban az akciók, azok lendülete, hihetetlen intenzitása nyűgözött le, a való világban pedig a már említett összeesküvés elmélet, DaVinci kódos vonal tetszett nagyon. Ahogy meg aztán a végén a bizonyos dátumhoz kapcsolódóan behoztak egy bizonyos szereplőt, és szerepét az egészben, az meg végképp elégedett csettintést váltott ki belőlem – de nem kevésbé volt hatásos a Cal utolsó emléke utáni eseményláncolat a tudományos központban. Ha nem is okozott óriási katarzist, de jól esett nézni az egészet – e szempontból a film igazi fináléja már inkább csak levezetés… vagy felvezetés lehetne a második epizódhoz.

Valahol nem is értem, a világ, a filmnézők, a „kritikusok”, fikázók mi a szart is vártak ettől az egésztől. Az oké, hogy a rajongók, a játék szerelmesei találnak benne hiányosságot – eleve, minden kedvenc univerzum általunk elképzelttől való megformálása önkéntelen rosszallást vált ki -, de ezeken kívül fogalmam sincs, mi a baja a világnak ezzel a mozival. Jól felépített (értsd: nem hülyén tapogatózol a mozi felében) dramaturgia, eszméletlen látvány, pörgős, jól megkoreografált akciók. Minderre egy kis misztikum a jelenben, némi jellemfejlődés és árulás itt és ott – a fentebb említett néhány apróságot leszámítva nekem semmi bajom nem volt vele. A színészei – különösen Fassbender – tök jól átlényegültek szerepükbe, én nagyon szívesen néznék ebből több részt is… kár, hogy ahogy olvasgatom, hatalmas bukta az egész. A fene se érti egyébként ezt a világot: a botrányosan fos Westworld sorozat pl. 9.1-en áll az imdb-n, míg ez 6.6-on… ez sokkal inkább érdemelne folytatást, mint amaz. Ráadásul, még csak Aquila karaktere sem lenne létkérdés, más Assassin más korban ugyanilyen remek intenzitású filmet eredményezhetne… innentől pedig az ötletek és a megjeleníthető időszakok listája végtelen. Meg ha ugye egy Resident Evil vagy Underworld megérhet 5-6 részt, ez simán jobb bármelyiknél…

Totál laikusként átélve ezt a két órát, én maradéktalanul elégedett voltam vele – de én már a Warcrafttal is az voltam. Ennél sokkal-sokkal rosszabb mozikat emelnek pénzügyi és kritikai piedesztálra, ennél sokkal agyamentebb, hiteltelenebb akciójelenetekért és figurákért rajonganak milliók szerte a világban. Az Assassin’s Creed ezzel a feldolgozással, megvalósítással egy új rajongót mindenképp szerzett magának, játszani ugyan nem kezdek el, de fokozott figyelmet fogok fordítani az esetleges folytatás híreinek  no meg Niwrok majdani játékajánlóinak.  Wink




80%



.


A hozzászólást R2-D2 összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Jún. 18, 2019 3:25 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

R2-D2 írásai 3.0 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 3.0   R2-D2 írásai 3.0 EmptyVas. Jan. 01, 2017 11:17 pm

R2-D2 írta:

Assassin’s Creed

Nos, azt kell mondjam, én kifejezetten élveztem az egészet. Miután nem tudom, mi is kellett volna, hogy történjen a játékok alapján, az egész sztori dramaturgiája nekem megfelelően összerakott volt. A múltbéli és jelenbéli események számomra megfelelő arányban szerepelnek a filmben, s bár magam is valóban szívesebben bóklásztam volna 1491-ben Madridban, néhány aktuálpolitikai kiszólás és összeesküvés-elmélet miatt a 2016-os történés épp úgy tetszett. A felütés varázslatos hangulata mindent visz, az Assassinok esküje, az egész spanyol inkvizíció hangulata kb. egy perc alatt magába szívott.

Iszonyat pörgős, hangulatos és látványos az egész, s menet közben azon sem igazán volt időm és kedvem agyalni, mennyire is képtelen fizikai mutatványokat hajtottak végre hőseink. Az már csak utána, a visszapörgetéskor futott át processzoraimon, hogy bár „emlék” az egész akció, azért ha emlék is, akkor is ezt anno valahol, valaki megcsinálta, ugyebár. Na jó, fogjuk rá, hogy 500 évnyi DNS örökölődés megszépítheti és felnagyíthatja az emlékeket…

Kár, hogy ahogy olvasgatom, hatalmas bukta az egész. A fene se érti egyébként ezt a világot: a botrányosan fos Westworld sorozat pl. 9.1-en áll az imdb-n, míg ez 6.6-on… ez sokkal inkább érdemelne folytatást, mint amaz. Ráadásul, még csak Aquila karaktere sem lenne létkérdés, más Assassin más korban ugyanilyen remek intenzitású filmet eredményezhetne… innentől pedig az ötletek és a megjeleníthető időszakok listája végtelen.

Totál laikusként átélve ezt a két órát, én maradéktalanul elégedett voltam vele – de én már a Warcrafttal is az voltam. Ennél sokkal-sokkal rosszabb mozikat emelnek pénzügyi és kritikai piedesztálra, ennél sokkal agyamentebb, hiteltelenebb akciójelenetekért és figurákért rajonganak milliók szerte a világban. Az Assassin’s Creed ezzel a feldolgozással, megvalósítással egy új rajongót mindenképp szerzett magának, játszani ugyan nem kezdek el, de fokozott figyelmet fogok fordítani az esetleges folytatás híreinek  no meg Niwrok majdani játékajánlóinak.  Wink


80%


Bravo

...és persze az a legjobb benne, hogy meg tudott fogni ez a világ téged is  Smile .

Nagyjából én is azt gondolom, hogy egy film korlátaihoz képest jól összefogták azt, aminek mára könyvtárnyi irodalma van. A lehetőség pedig tényleg adott, hogy ott és akkor "folytassák", ahogy akarják, hiszen a játékok is játszódtak már Itáliában, Párizsban, Londonban, Kínában, Indiában, Oroszországban, a karibi térségben, és nagyjából ennyi főszereplő is volt. Sokan egyébként egy Japánban játszódó részt várnak, hiszen ott a nindzsák már eleve kész assassinok. Ritka, hogy egyiküket több részen keresztül is lehessen irányítani, talán csak Ezio volt az, akinek gyakorlatilag a teljes élettörténetét végigkövethette a játékos... és nem is véletlen, hogy a többség őt tekinti a széria csúcsának.

Én egyébként arra voltam kíváncsi, hogy az Elsőket, akiké "eredetileg" az Alma volt, mennyire hozzák be a történetbe... és meglepett, hogy azért egy mondat erejéig még belefértek.

Azt nem ígérem, hogy lesznek "majdani játékajánlók", mert azoknak tényleg nincs itt piaca, AC-ből pedig azóta csak eggyel, a londonival játszottam, de annak meg egy bandaháborún kívül közel sem volt olyan érdekes sztorija, amiről írni tudtam volna. Pedig a világ ott is jó, az ipari forradalom környéke, tele gyárépületekkel és vonatokkal.

De úgy csak mondom, hogy nem csak játékok vannak egyébként belőle, hanem könyvek is  Razz ...

U.i: nem annyira képtelenek azok a trükkök, egy tehetségesebb parkouros simán megcsinálja ezeket a számunkra lehetetlen mozdulatokat. Talán csak a "leap of faith", a toronyugrások voltak tényleg extrémek, de azok meg hozzátartoznak a játékhoz.

.


A hozzászólást Niwrok összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Jan. 01, 2017 11:21 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

R2-D2 írásai 3.0 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 3.0   R2-D2 írásai 3.0 EmptyVas. Jan. 01, 2017 11:19 pm

R2-D2 írta:

Krampusz

Tényleg, Niwrok: te megnézted végül is? (ha igen, és mondtad, akkor bocsi...  peace )


Még nem, de ha ennyire mondod, lehet, hogy listára veszem. A 80-as évek retrojából mondjuk a Stranger Things jobban érdekel, előbb azért az kerül majd sorra.
.
Vissza az elejére Go down
Weide

Weide


Hozzászólások száma : 747
Join date : 2013. Aug. 15.
Age : 33
Tartózkodási hely : Budapest

R2-D2 írásai 3.0 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 3.0   R2-D2 írásai 3.0 EmptyKedd Jan. 03, 2017 11:23 pm

R2-D2 írta:
és ha már 1491.  Amikor kezdődött az egész, akkor még totál mindegy volt, milyen évszámot írnak ki, az átlagember nem is nagyon figyel az ilyenekre, próbálja inkább a szereplőket, eseményeket követni – pedig aztán a végére még ez is rohadt jó szerepet kap.

Haverom, amint kiírták az évszámot, rögtön a fülebe súgta, hogy Kolumbusz, úgyhogy én valahol sejtettem, hogy a sztori egy bizonyos pontján be fogják hozni a karaktert, vagy legalábbis valami utalás lesz még rá a későbbiekben. Számomra nem volt ez akkora fordulat, de igazából erőltetettnek sem hatott legalább. Smile
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 3.0 Empty
TémanyitásTárgy: Spectral   R2-D2 írásai 3.0 EmptyPént. Jan. 06, 2017 12:11 am

.
R2-D2 írásai 3.0 Dr4ZZkT




Spectral




Már megint abba a lehetetlen és kínos helyzetbe kerültem, hogy láttam egy filmet, amit szerte a neten a sárba tipornak mindenféle kritikusok – s ami mozi a hibáival együtt nekem egész fura módon bejött. Sőt. Sokkal jobban tetszett, mint némely, mások év végi listáin feltűnő mindenféle szarság: még azt sem írom alá, hogy a Spectral annyira B kategóriás lenne. De ha meg az, akkor is büszkén vállalom, hogy a Lockout-A titkok nyitja, vagy a Skyline, esetleg az A kolónia után újabb másodosztályúnak kikiáltott film került személyes kedvenceim közé.

Egyébként már a felütés sokkal jobb lett, mint mondjuk anno, Guy Pierce filmjében, itt a kommandós sisakkameráján át látott képek, azok fenyegető mivolta tök jó alapot az adnak egész filmnek. Elvileg ugye Moldovában vagyunk, egy polgárháború közepén/végén – amolyan szíriai légkör – a háttér viszont Budapest: e szempontból simán be lehetett volna vállalni a készítőknek egy magyar történetet is (már csak Paks miatt is). A felkelők/lázadók kereszttüzében az épp beavatkozó amerikai csapatoknak azonban egy fura, új, láthatatlan, és legyőzhetetlen ellenséggel is számolniuk kell, valami különleges energialény személyében, amit szabad szemmel nem, csupán a hadiipari cég által fejlesztett speciális sisakkamerán keresztül lehet látni. Az, hogy az amerikai hadsereg akciózik egy idegen országban, az nekem a világ legtermészetesebb dolga volt (talán épp ezért lett egyébként Moldova a fikció Magyarország helyett, ezt könnyebb eladni a nagyvilágnak), ha nagyon akarom, tekinthetem ezt görbe tükörnek, de akár világpolitikai alapigazságnak, korrajznak is. Mindegy, egy kommandós szembe kerül egy ilyen lénnyel, a kamera által rögzített képpel viszont nem nagyon tud mit kezdeni a parancsnokság – így megkeresik azt a mérnököt, aki eleve tervezte a műszert. A srác, Clyne (James Badge Dale – ez úton üzenem a sok okosnak, akik arról írtak, milyen névtelen senkik játszanak a filmben, hogy tessék közben böngészni az imdb-t, is, ugyanis ez a faszi nem csak a 24 Chase-e volt) aztán a helyszínre utazik – egy jó kis bemutatót követően, ami jelenet és annak utóhatása megint csak hordoz magában némi élt –, hogy maga derítse ki, mit is vett fel a szerkezet. Hadiipari mérnökként nehezen tudja elképzelni, hogy valaki eddig ismeretlen álcázó technológiát fejlesztett ki – tudósként meg értetlenül áll a fura, ember alakú „szellem” előtt.

A mozinak egyébként itt van némi spirituális beütése is, a helyi lakosság ősi történetekre hivatkozva simán két világ közt rekedt lelkeknek gondolja a lényeket, no de ugye egy modern, világi gondolkodású hadsereg nem hihet ilyenben. Mindenesetre akár ilyen irányban is elindulhat a néző gondolkodása, már ha van ideje ilyenen törni az agyát: a Spectral legfontosabb tulajdonsága és erénye ekkor ugyanis az, hogy Clyne kommandósokhoz csapódását követően egy másodpercnyi levegőt nem enged venni a becses publikum számára. Az van, hogy a srác egy saját gyártmányú TV kamerával felszerelt katonai járművel egy kis mentőakció tagja lesz – innentől aztán elszabadul a pokol. Egy, az A sólyom végveszélyben nyomán haladó, hihetetlenül pörgős, izgalmas és feszült egy órás etapot kapunk, amiben nyilvánvalóvá válik, hogy az embereknek (katonáknak) hangyafasznyi esélyük sincs az idegen lényekkel szemben. Mindez pedig valami egészen bámulatosan megcsinált romba döntött Budapest háttér előtt – a WETA (bárki, bármit mond) ismét csak kitett magáért. Rohadt jó, hangulatos az egész, szinte érezni a kétségbeesés eluralkodását, a túlélés reményének elvesztését… és igen, van egy jelenet, amiben megint csak meglépnek olyat, amit nem nagyon szoktak vásznon megtenni. Meg is lepődtem rajt rendesen…

Qrva jó ez a szakasz, az ember a katonákkal együtt nem tudja, mi is támadja meg őket. Nagyon tetszettek az apró sikerek, felfedezések, amiket a lények ellen sikerült fordítani – pl. vas –, de tulajdonképp végig a sötétben tapogatózhatunk, mit is látunk… illetve mit látnak ők. Leginkább a nézőben idegen civilizáció lényei, esetleg azok technikája sejtődhet föl, nekem pl. simán beugrott a szintén B kategóriás, de szintén tetsző az A legsötétebb óra is, annak fura áramlénye miatt. Azonban a dolog – és a forgatókönyv – szerencsére nem ilyen egyszerű: nem, nem, kedves olvasó, nem egy újabb inváziós sc-fit kapunk. Azt természetesen nem árulhatom el, mik is ezek a szerzetek, legyen elég annyi, hogy Clyne lesz az, aki rájön a titokra és összerakja a mozaik kockáit… és ez önmagában nagyon jó. Oké, ha most fizikus vagy fizikatanár lennék, nyilván fognám a fejemet az egésztől – de így, laikusként kifejezetten örültem a helyzet ilyesfajta feloldásának: volt benne valami tucatfilmektől eltérő gondolat, volt az egésznek valami eredeti íze. Akkor is, ha a valósághoz való viszonya… khmmm… erőltetett. S ha már itt tartunk, a korrektség kedvéért említsük meg, hogy azon az ominózus filmbeli éjszakán, amikor Clyne rájön arra, amire rájön, a film pillanatok alatt óriásit volt képes zuhanni a szememben: nem azt állítom, hogy hirtelen minden hitelességét elvesztette, de a bunker eseményei, a MacGyver attitűd, a szinte semmiből előállított fegyverarzenál, ennek az egésznek az egy éjszaka alatt lezajló mivolta totál agyrém volt számomra. Itt rettentően szétesik az egész, minden csak hirtelen van, semmi nincs igazából átgondolva – látszik, az a cél, hogy a kommandós csapat mielőbb szétrúghassa a lények seggét.

Ebből kifolyólag – sem túl meglepő, sem túl eredeti módon – a finálé egy hatalmas zúzda, amiben egy maroknyi amerikai Delta Force (?) osztag eszetlenül lövi az ellenséget, Clyne pedig a forgatókönyv által mellé sodort női karakterrel, Frannel (Emily Mortimer, akit szintúgy rengetegszer láttam már máshol) igyekszik a végére járni a rejtélynek. Lehet azt mondani, hogy az égvilágon semmi újat nem hoz a film, hogy egy másodosztályú akcióorgia az egész – no de kérem, ez a mozi nem a blockbusterek ligájában hivatott indulni. Nem is oly rég, pont az ARQ-nál került szóba a viszonyítási pont kritikussága, nos, a Spectralra kb pont az a gondolatmenet vonatkozik. Ha helyén kezeljük az egészet, egy teljesen korrekt próbálkozás az akcióscifi keretein belül, s ha nem is lesz egy nagy durranás Nic Matthieu elsőfilmes rendező életpályáján, ennél sokkal, de sokkal rosszabb debütálásokat is láttunk már. Nekem sem a karakterek egysíkúsága nem tűnt annyira fel (mégis, egy kommandós osztag szokásosan egyforma kopasz és koszos tagjai minek különbözzenek egymástól, milyen háttértörténetet kapjanak egyenként, ha már nem is ők a főszereplők??), sem az állítólag béna dialógusok nem zavartak. Sőt, inkább azt vettem észre, hogy néha vissza kellett pörgetnem, hogy újból elolvassam Clyne magyarázatait a helyzetről – a felirat is túl rövid ideig volt kinn, de emellett néha bizony komoly fizikai okfejtéseket hallottunk (hogy halandzsa, vagy sem, az most mellékes).

Nekünk, magyaroknak meg hadd legyen egy kicsit több is ez a mozi, mint ami esetleg valójában: szinte végig ámultam, bámultam a háttérképeken, keresve, kutatva az ismerős helyszíneket… pedig nem is vagyok pesti. Nagyobb költségvetésből biztos lehetett volna még tökéletesebb digitális varázslatot csinálni – de ez sem biztos, lásd Assassin’s Creed – ugyanakkor, amit a képernyőn látunk, egy kvázi posztapokaliptikus Moldovát (bocsánat, Budapestet), az még így is nagyon jó. S ahogy egyébként a múltkor az A játszmánál, itt is tök bejött a kamera/szabad szem nézőpontjai közti váltás, plusz ugye megfejelve a lámpák által mutatott képpel. De nem is kell tovább ragoznom: ne higgyetek a sok köpködésnek, a Spectral egy kifejezetten izgalmas, hangulatos mozi. Nagy stúdiófilmként, komoly háttérrel biztos lehetett volna még jobb, de a Netflix neve így is nyújt némi garanciát a minőségre. Én remekül éreztem magam rajta – sokszor az ilyen lesajnált filmek lényegesen kisebb mértékben okoznak csalódást, mint nagy franchise-ok nagy dérrel-dúrral és promóval beharangozott folytatásai. Mondjuk, a Spectral esetében egész pontosan ezzel a jellegtelen és tényleg B kategóriába taszító poszterrel tényleg kezdhettek volna valamit…

Mindegy: szégyen, nem szégyen, nekem



80%




.


A hozzászólást R2-D2 összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Jún. 18, 2019 3:26 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

R2-D2 írásai 3.0 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 3.0   R2-D2 írásai 3.0 EmptyPént. Jan. 06, 2017 7:15 am

R2-D2 írta:

Spectral

Már megint abba a lehetetlen és kínos helyzetbe kerültem, hogy láttam egy filmet, amit szerte a neten a sárba tipornak mindenféle kritikusok – s ami mozi a hibáival együtt nekem egész fura módon bejött. Sőt. Sokkal jobban tetszett, mint némely, mások év végi listáin feltűnő mindenféle szarság: még azt sem írom alá, hogy a Spectral annyira B kategóriás lenne. De ha meg az, akkor is büszkén vállalom, hogy a Lockout-A titkok nyitja, vagy a Skyline, esetleg az A kolónia után újabb másodosztályúnak kikiáltott film került személyes kedvenceim közé.

Ha helyén kezeljük az egészet, egy teljesen korrekt próbálkozás az akcióscifi keretein belül, s ha nem is lesz egy nagy durranás Nic Matthieu elsőfilmes rendező életpályáján, ennél sokkal, de sokkal rosszabb debütálásokat is láttunk már. Nekem sem a karakterek egysíkúsága nem tűnt annyira fel (mégis, egy kommandós osztag szokásosan egyforma kopasz és koszos tagjai minek különbözzenek egymástól, milyen háttértörténetet kapjanak egyenként, ha már nem is ők a főszereplők??), sem az állítólag béna dialógusok nem zavartak. Sőt, inkább azt vettem észre, hogy néha vissza kellett pörgetnem, hogy újból elolvassam Clyne magyarázatait a helyzetről – a felirat is túl rövid ideig volt kinn, de emellett néha bizony komoly fizikai okfejtéseket hallottunk (hogy halandzsa, vagy sem, az most mellékes).

Nekünk, magyaroknak meg hadd legyen egy kicsit több is ez a mozi, mint ami esetleg valójában: szinte végig ámultam, bámultam a háttérképeken, keresve, kutatva az ismerős helyszíneket… pedig nem is vagyok pesti.

Mindegy: szégyen, nem szégyen, nekem

80%


Akkor ezek szerint nekem is szégyenkezni kéne, hogy csak a szokásos "nem is számít" fél ponttal adtam rá kevesebbet  Wink ?

Ki taposta földbe ennyire ezt a filmet, hogy így kiakadtál rajta  Smile ? Egy-két szempontban egyet tudok érteni, pedig én sem vagyok fizikus, de azt például sosem értettem, miért baj, ha egy filmben "névtelenek" játszanak, ha egyszer a szerepüket jól eljátsszák. Mondjuk az engem is meglepett, hogy a főszereplő fickót hány filmben láttam már, és még az arca sem volt ismerős... Egyébként meg amire kellett, a sztori elég volt, a látvánnyal meg tényleg csak a legkekecebbeknek lehet baja... az AC-vel nem is tudnám párhuzamban emlegetni, mert ebben láttam mindent  Smile .
.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 3.0 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 3.0   R2-D2 írásai 3.0 EmptyPént. Jan. 06, 2017 12:24 pm

Niwrok írta:


Spectral

Ki taposta földbe ennyire ezt a filmet, hogy így kiakadtál rajta  Smile ?


Többen... egyébként pont ezért is írtam róla. Hogy legyen a serpenyő másik oldalán is valaki/valami...



Unalmas videojáték Budapest utcáin

A Bose-Einstein marhaság

sznobizmust árasztó kritikai közhelyek, papírvékony karakterek, klisék és áltudományos maszlagok




Egyébként ezt az Unalmas videojáték... című indexes szarságot boldog-boldogtalan átvette...  :fuck2: sok idióta kritikus, kellő olvasottsággal meg tud vezetni egy csomó embert.... Mad Mad Mad Mad



.


A hozzászólást R2-D2 összesen 3 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Jún. 18, 2019 3:29 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

R2-D2 írásai 3.0 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 3.0   R2-D2 írásai 3.0 EmptyPént. Jan. 06, 2017 5:54 pm

R2-D2 írta:

Niwrok írta:

Spectral

Ki taposta földbe ennyire ezt a filmet, hogy így kiakadtál rajta  Smile ?


Többen... egyébként pont ezért is írtam róla. Hogy legyen a serpenyő másik oldalán is valaki/valami...
Sok idióta kritikus, kellő olvasottsággal meg tud vezetni egy csomó embert.... Mad Mad Mad Mad


Jó, de ezek némelyike 7 körüli értékelés, az meg azért nem a "pöcegödörben pácolt hányás"-kategória  peace .

Adtak egy korrekt "B" kategóriás filmnek járó kritikát, amiből kiemeltek egy-egy számukra fájdalmas elemet... legfeljebb nem mindenki vette figyelembe, hogy ez egy "B"-film, és nekiállt a hiányérzeteiről lamentálni. Ami "B" még csak nem is azt jelenti, hogy nem tetszhet annyira a nézőknek... Vannak nekem Dzs-ligás kedvenceim is  Smile .

.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 3.0 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 3.0   R2-D2 írásai 3.0 EmptyPént. Jan. 06, 2017 6:35 pm

Niwrok írta:

Spectral

Jó, de ezek némelyike 7 körüli értékelés, az meg azért nem a "pöcegödörben pácolt hányás"-kategória  peace .

Adtak egy korrekt "B" kategóriás filmnek járó kritikát, amiből kiemeltek egy-egy számukra fájdalmas elemet... legfeljebb nem mindenki vette figyelembe, hogy ez egy "B"-film, és nekiállt a hiányérzeteiről lamentálni. Ami "B" még csak nem is azt jelenti, hogy nem tetszhet annyira a nézőknek... Vannak nekem Dzs-ligás kedvenceim is  Smile .

.

Index 5. Ign 5. És ezeket olvassák talán a legtöbben... scratch ... meg nézd csak meg a gugliban, mennyi egyéb "média" vette át az index szalagcímét...

Mindegy, nem számít. Csak sokadszorra érzem azt, hogy követni kellene fikázásban és dícséretben is a mainstream megmondóoldalak megmondómbereit... vagy paranoiás vagyok??

Nem lehet, hogy az AC írás is azért volt olyan sikeres, mert nem a többihez igazodó köpködés volt??? Hogy most már ott tatunk, hogy sokan nem is merik vállalni, hangoztatni a véleményüket, mert az eltér a befolyásos kritikuséktól és hülyének tartják őket? Hogy a Westworldöt nem csak én nem értettem, hanem rajtam kívül még a fél világ, csak én vállalom is??? Rolling Eyes


.


A hozzászólást R2-D2 összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Jún. 18, 2019 3:30 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

R2-D2 írásai 3.0 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 3.0   R2-D2 írásai 3.0 EmptyPént. Jan. 06, 2017 7:46 pm

R2-D2 írta:

Mindegy, nem számít. Csak sokadszorra érzem azt, hogy követni kellene fikázásban és dícséretben is a mainstream megmondóoldalak megmondómbereit... vagy paranoiás vagyok??

Nem lehet, hogy az AC írás is azért volt olyan sikeres, mert nem a többihez igazodó köpködés volt??? Hogy most már ott tatunk, hogy sokan nem is merik vállalni, hangoztatni a véleményüket, mert az eltér a befolyásos kritikuséktól és hülyének tartják őket? Hogy a Westworldöt nem csak én nem értettem, hanem rajtam kívül még a fél világ, csak én vállalom is??? Rolling Eyes


Van erre egy jó mondásom, amit egyszer olvastam: "Ha két ember mindig mindenről ugyanazt gondolja, akkor az egyik felesleges" Smile .

Westworld-ügyben pedig majd akkor nyilatkozom, ha már láttam. Még az is lehet, hogy nekem összeáll a sztori, tetszeni fog... és majd azon fogom rágni magam, hogy lehet csak azért mondom ezt, mert becsicskultam a mainstreamnek peace .

.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 3.0 Empty
TémanyitásTárgy: Harley és a Davidson fiúk   R2-D2 írásai 3.0 EmptyVas. Jan. 08, 2017 11:42 pm

.
R2-D2 írásai 3.0 JdduGYI




Harley és a Davidson fiúk




Harley-Davidson Motor Company egy amerikai motorkerékpár-gyártó cég, amelyet William S. Harley és a Davidson fivérek alapítottak 1903-ban. A legendás márka egyedien átalakított limitált modelljeiről és nagy teljesítményű, szériagyártású motorjairól lett híres, a cég megalakulásáról, egészen pontosan a három férfiról (a harmadik Davidson fiú csak epizódszereplő) és a motorokról pedig a Discovery csatorna készített háromrészes minisorozatot. Mikor először hallottam róla, azt gondoltam, egy sima, háromestés dokumentumfilmet kapok, esetleg korabeli fotókkal, felvételekkel megtámogatva, de nem. A Discovery a többi nagy társasághoz hasonlóan saját gyártásban, egy gigászi, négy és fél órás mozifilmben dolgozta fel a cég és a fiúk első 30-40 évét, amit gyakorlatilag a könnyebb befogadhatóság és a TV struktúrája miatt három részre vágtak – de egyébként végig lehet ülni egy seggel az egészet.

Maga a motorkerékpárok története ugyebár 1885-ben kezdődött, de ha az első megvásárolható gépet nézzük, az is jó tíz évvel történetünk kezdete előtt került piacra. Így tulajdonképp semmi extra nem is volt abban, mikor is két fiatal srác, bizonyos William S. Harley (Robert Aramayo) és Arthur Davidson (Bug Hall) kitalálta, hogy ők maguk is építsenek egyet – tekintve pedig, hogy Harley egészen zseniális mérnök volt már gyerekkorában, nem is volt ez olyan lehetetlen vállalkozás. A cél a jobb, erősebb, strapabíróbb, keményebb volt – az első gyártmányok működőképessége és sikere azonban tőkét igényelt: így került képbe a sorozat legjobb figurája, Arthur testvére, Walter Davidson (Michiel Huisman), akinek vidéki birtokát épp kisajátította az akkor terjeszkedő amerikai vasút. Nem a sorozat témája, de érdemes egy pillanatra elgondolkodni azon a sok szerencsétlenen, akiket a dicső vasúttársaságok a magasabb cél érdekében gyakorlatilag bagóért elkergettek a birtokukról – a HD szempontjából viszont pont kapóra jött Walter zsebpénze. A film szerint ő finanszírozta a fejlesztést és a „tömeggyártás” elindulását – egyben ő volt a család és a cég fekete báránya, az erő, a lendület, a vagányság, a felelőtlenség, ami sokszor kell egy cég talpon maradásához. Számomra egyértelműen Walter volt a sorozat kulcsa, remek karakter, egy remek színész megformálásában – és adott esetben totál leszarom, valójában ilyen volt-e… valójában volt-e ilyen.

Az index – kivételesen remek – riportjában elég nyilvánvaló az alkotók álláspontja a sorozathoz, s bár csak utólag olvastam, a sorozat nézése közben teljesen hitelesnek és autentikusnak tűnt minden: maga a sztori ugye nagyjából adott volt, de az esetlegesen megmásított karakterek fiktív motivációi teljesen beleillettek ebbe a koncepcióba. Olvasom, hogy a HD jelenlegi vezetése ugyan nem támogatta a projektet, de nem is igazán emelt ellene kifogást – ha valaki emelhetne, az az évtizedeken át vetélytársnak számító, megszűnt, majd hamvaiból újjászületett Indian márka vezérkara lehetne… de tudtommal ők sem dörömböltek az ajtón. Szerintem úgy vannak vele, hogy inkább élvezték az egészet, a nézők többségével együtt visszaröpültek a múlt század elejére és csodálták mindazt a bámulatos korrajzot, amit a Discovery képernyőre álmodott. Mert bizony kérem szépen: a Harley és a Davidson fiúk a történeti hűség mellett egy dologban áll-leejtő szinten képes teljesíteni: ez pedig a korhűség, a száz évvel ezelőtti amerikai táj (Románia), a korabeli motorok (legyártották őket!!) és a versenyek (kaszkadőrök) megidézésével. De még egy picit vissza az Indianhoz: azt eddig is tudtam, hogy a két márka ősi riválisai egymásnak, és hiába is bizonytalan minden, esetlegesen kitalált esemény, az egész szál tök hihető és remekül szervezett. Ebben persze nagy szerepe van a George Hendee-t (az Indian alapítója és tulajdonosa) játszó Phillip Brodienak is, de ahogy az egész vetélkedést kidolgozták, először a versenyeken, majd az üzleti életben, később ezzel a szabadalmi dologgal… hát, nem szívesen vennék Indiant. Oké, Harleyt sem, de az már az én bajom.

Ahogy írtam, a teljes sztori nagyjából 40 évet ölel fel, ami magában hordoz egy csomó fontos világpolitikai eseményt is – amikre pedig a film, a szereplők és a Cég reagál (ni kénytelen). Így természetesen szerepet kap az első világháború, ami után a HD piacvezető lett, majd a gazdasági világválság is, ami után gyakorlatilag a semmiből kellett újjáépülnie. Az első prototípus elkészültétől hármójuk utolsó közös fejlesztésű Harley-ig nyomon követhetjük az eseményeket – viszont ez egyidejűleg persze azzal is jár némileg, hogy a sorozat a manapság divatos és elvárt drámai jelleget némileg kénytelen hanyagolni. Jó, icipici még így is jut belőle, de önmagában ez természetesen nem egy TWD – viszont messze több mint egy doku sorozat. Aki motoros, netán Harley-s, azt úgyis alapból beszívja az egész, aki meg kívülállóként nézi a cég történetét, az meg egy jó kis dramaturgiával készített, valóságtól nem túlságosan elrugaszkodó, érdekes sorozatot kap. A remek karakterek és a remek színészek ehhez a csodálatos utazáshoz kvázi bónuszként járnak, azt hiszem, senkinek egy rossz szava nem lehet az egészre – hacsak az nem, hogy még ebbe a játékidőbe sem fért bele minden. Van ugyanis néhány fura időugrás, néhány szál nagyvonalú elhagyása – többek között az Indian is csak úgy kiszáll hőseink és motorunk életéből. De nem különben volt fura a második és harmadik epizód közötti tizenvalahány év mellőzése, a nullából azért megnéztem volna, hogy áll talpra a csapat. Az mondjuk logikus, hogy az alkotóknak muszáj volt némi kompromisszumokat kötni, nem lehetett minden útba eső bójánál lehorgonyozni – mégis, nekem icipicit hiányérzetem maradt…

Ellenben volt több olyan dolog is, ami nekem rohadtul tetszett, ami ugyan nem tartozik szigorúan véve a HD Company történetéhez – jó, áttételesen, a versenyzésen keresztül talán mégis – viszont belecsempésztek a filmbe. Az egyik ilyen a motorversenyzés elindulása, a körpályás versenyek térhódítása, a nagy, ovális versenypályák építésének hajnala… érdekes belegondolni, mennyire is meghatározó lett ez az amerikai motorsport szempontjából. Ehhez kapcsolódik, hogy talán még sosem volt ennyire kézzel fogható, átélhető az az életveszély, amit a korabeli versenyzők azokon a gépeken átéltek – komolyan mondom, a hideg rázott az amúgy zseniálisan fényképezett versenyek látványától. Ma, mikor biztonságosnak hitt MotoGP is képes áldozatokat szedni, félelmetes belegondolni, ezek a srácok miken és milyen védőfelszerelésekben száguldoztak száz éve – az autentikusság jegyében az alkotók nem is egy korabeli versenyzőt is megidéztek. A másik, a Harley történetében nem kevésbé domináns összetevő a motorépítés beemelése a sorozatba: a laikusok kedvéért említem meg, hogy maga a Harley, mint motor, az egyik legjobb, legközkedveltebb alap a privát átalakításhoz – egy valamirevaló Harley tulajdonos nem birtokol gyári állapotú Harleyt, és fordítva: nem nagyon van gyári állapotú gép a tulajoknál. Mindezt pedig a pajtában versenyző suhancokon keresztül elhinteni zseniális húzás volt.  S ha már suhancok és pajta: a Harley és a Davidson fiúknak még arra is volt ideje, energiája és lehetősége, hogy ismét rávilágítson a négerek hátrányos megkülönböztetésre – kb. egyébként pont abban a korban, amiben legutóbb a Race nyomán jártam.

Ha valakinek ennyiből nem jött volna le, a Harley és a Davidson fiúk sokkal több, mint egy tárgyilagos tanulmány egy cég történetéről - számomra pedig sokkal több és jobb volt, mint amit a Discoverytől a témában elvártam volna. Ez egy komoly, sok egyébbel is foglakozó játékfilm, aminek vannak gyengeségei, ami talán nem is használ ki minden lehetőségét, s aminek a figuráiról is lehetett volna kétségkívül többet megtudni – no de amit kapunk, az még így is toronymagasan ver sok egyéb, nagysikerűnek kikiáltott alkotást. Stílusa, szerkezete a felületes érdektelenség alatt (ez szól mindenkinek, akit nem érdekel a Harley-Davidson és a motorozás) egy remek hangulatú, érdekes sztori lakozik, amit meleg szívvel ajánlok… hisz csak 3x85 perc.




85%




.


A hozzászólást R2-D2 összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Jún. 18, 2019 3:33 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

R2-D2 írásai 3.0 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 3.0   R2-D2 írásai 3.0 EmptyHétf. Jan. 09, 2017 8:43 pm

R2-D2 írta:

Harley és a Davidson fiúk

Harley-Davidson Motor Company egy amerikai motorkerékpár-gyártó cég, amelyet William S. Harley és a Davidson fivérek alapítottak 1903-ban. A legendás márka egyedien átalakított limitált modelljeiről és nagy teljesítményű, szériagyártású motorjairól lett híres, a cég megalakulásáról, egészen pontosan a három férfiról (a harmadik Davidson fiú csak epizódszereplő) és a motorokról pedig a Discovery csatorna készített háromrészes minisorozatot. Mikor először hallottam róla, azt gondoltam, egy sima, háromestés dokumentumfilmet kapok, esetleg korabeli fotókkal, felvételekkel megtámogatva, de nem. A Discovery a többi nagy társasághoz hasonlóan saját gyártásban, egy gigászi, négy és fél órás mozifilmben dolgozta fel a cég és a fiúk első 30-40 évét, amit gyakorlatilag a könnyebb befogadhatóság és a TV struktúrája miatt három részre vágtak – de egyébként végig lehet ülni egy seggel az egészet.

Ha valakinek ennyiből nem jött volna le, a Harley és a Davidson fiúk sokkal több, mint egy tárgyilagos tanulmány egy cég történetéről - számomra pedig sokkal több és jobb volt, mint amit a Discoverytől a témában elvártam volna. Ez egy komoly, sok egyébbel is foglakozó játékfilm, aminek vannak gyengeségei, ami talán nem is használ ki minden lehetőségét, s aminek a figuráiról is lehetett volna kétségkívül többet megtudni – no de amit kapunk, az még így is toronymagasan ver sok egyéb, nagysikerűnek kikiáltott alkotást. Stílusa, szerkezete a felületes érdektelenség alatt (ez szól mindenkinek, akit nem érdekel a Harley-Davidson és a motorozás) egy remek hangulatú, érdekes sztori lakozik, amit meleg szívvel ajánlok… hisz csak 3x85 perc.

85%


Ha már a SoÁ-ról "lemaradtam" Wink , motoros témában ezt már csak megnézem Smile . De komolyan, tényleg jól hangzik.

Érdekes egyébként, ahogy az ilyen tematikus, ismeretterjesztő csatornák is beleállnak a sorozatgyártásba. Hogy ha már egyszer úgyis forgatnának egy "illusztrációt", akkor úgy vannak vele, akár rendesen is megcsinálhatják. Mert például a Vikingset a History Channel gyártja.

.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 3.0 Empty
TémanyitásTárgy: A Nagy Fal   R2-D2 írásai 3.0 EmptyHétf. Jan. 09, 2017 9:45 pm

.
R2-D2 írásai 3.0 ObOuaSN




A Nagy Fal




„A kínai nagy fal (hagyományos írásjegyekkel: 長城; egyszerűsített írásjegyekkel: 长城   Laughing  Laughing ) az i. e. 3. század és i. sz. 17. század eleje között Kína északi határán épített erődítményrendszerek összessége, amelynek célja az volt, hogy a földművelő Kínát megvédje az északi nomád törzsek (részben a hunok) támadásaitól.”  (Wiki)

Na ja. Nagyjából ilyesmit írnak a film elején is. No de mi van, ha nem csak őseinktől kellett védeni Kínát, hanem valami nagy és félelmetes seregtől is?? Mondjuk egy nagy hangyseregtől a Végjátékból(egy olyan korban, mikor még nem volt Ender Wiggin), akik picit úgy néznek ki, mint az Alienek, úgy szerveződnek, mozognak, mint a zombik a Z világháborúban és valami fura rendszer szerint nem 22 évente, sötétségben támadnak, hanem mondjuk 60 évente, nappal??? Akkor van az, hogy a kínai nagy falon lévő bámulatos számú őrség halált megvető bátorsággal száll szembe ezen lények irtózatos seregével – legalábbis  ebben a kifejezetten rövid (másfél óra!!!) kínai moziban, Yimou Zhiang rendező legújabb víziójában.

És akkor rögtön az elején meg is állhatunk egy pillanatra. Ha kutakodtok a neten, elég sok írást találtok erről a filmről – a zöme még csak nem is annyira negatív – amik majd szépen mind kiemelik a jelen kor filmiparában Kínának betöltött szerepét. Hogy ez az A Nagy Fal mennyire is amerikai mozi kínai dizájnnal, hogy mennyire is kellett ebbe az a néhány amerikai húzónév, hogy el lehessen adni,  hogy ez a kínai öregedő  (ember, hol van ez a fickó Clint Eastwoodtól ???) rendező munkája mennyire magában hordozza a A hős és a A repülő törők klánja genetikáját. Nincs ezzel semmi gond, csak az szúrt szemet, hogy mindezt mennyire is újnak állítják be a nálamnál felkészültebb tudósok: nos, csak halkan jegyzem meg, hogy pont ez a jóember egyszer már csinált egy tök ugyanilyen koncepciójú filmet, akkor Christian Bale főszereplésével… a film címe pedig Jin ling shi san chai, azaz The Flowers of War, amiről pár éve már írtam itt, A háború világai címmel. Úgyhogy, kedveskéim, csak jelzem, hogy az A Nagy Falnak nem feltétlenül kell egy ócska hollywoodi koppintásnak lennie, hanem lehet egy tudatosan felépített életmű része is. Egy rendezőé, aki a múltkor egy fontos történelmi eseményt mesélt el sajátosan hibrid formában – most pedig a saját népének legfontosabb épülete köré szőtt mondát/regét/mesét álmodott vászonra. Nem is akárhogy!!!

Ez nekem rohadtul bejött. A néhány történeti kohéziót, annak hiányát leszámító negatívum ellenére (erről kicsit később) egy qrva jó látványvilágú, kifejezetten hangulatos és nemzetközi mércével is nagyszabású fantasyfilmet láttam a moziban, ami szerencsére nélkülözi (elhagyta) mindazon ökörségeket, amik miatt sokáig fenntartásokkal néztem a kínai filmeket. Itt nincsenek levegőben röpködő, kardéleken megálló főhősök, csak egy jól szervezett és baszott látványos ostromállapot van – amolyan az A két torony módon –, a mozi maga pedig semmivel nem nagyobb bacaság, mint mondjuk pár éve a 47 Ronin volt… és nekem a maga módján másodjára már az is tetszett. Az A Nagy Fal viszont egy sokkal jobb, kevesebb moralizálás mellett sokkal akciódúsabb és látványosabb keleti kaland: már az elején egy jó kis lovas üldözéssel indítunk, valahol a hajdani Kína északi részén. Egy nomád csapat üldöz pár fehér embert, köztük a film két főhősét, Williamet (Matt Damon) és társát, Perot (Pedro Pascal). Egyébként, ha csak ketten lettek volna az első perctől, simán lehetne némi Don Quijote párhuzamot felvázolni, a film ezen szakaszában feltétlenül úgy tűnik, hogy Pero csupán William fegyverhordozója. Rövid üldözés és egy fura támadás után aztán a két nyugati utazó egy hatalmas fallal találja magát szemben, a falon pedig jól felszerelt hadsereg fogadja őket. Tekintve pedig, hogy a nomádok felé nem fordulhatnak vissza, hát inkább bekérezkednek az építménybe – mindössze arra kell vigyázniuk, nehogy kitudódjon utazásuk valódi célja… hogy a titokzatos fekete port keresik. Mármint a puskaport, ami köztudomásúan Kínában találtak fel, valamikor az V. század után… és ez már milyen kis zseniális kapocs a valósághoz, nem?

A film rövidségére való tekintettel a rendező nem sokat szórakozik a körülmények és a figurák bemutatásával, kb. húsz perc után (nem néztem az órám, nem kellett) egy olyan ostromot tol az arcunkba, hogy eszem-faszom megállt. A Holnapolisznál írtam egy eddig nem látott intenzív és innovatív jövőképről, ezeket a gondolatokat simán átültethetem ide: kérem szépen, én még nem láttam ennyire innovatív várostromot, ennyire precízen megkoreografált, színes, de nem csicsás, ötletes és nagyjából hiteles csatajelenetet. Persze, lehet azon morfondírozni, hogy a várfalról bungee-jumpingot ugró kék ruhás csajok teljesítménye mennyire hiteles, vagy sem, de maga az ötlet és annak megvalósítása mindent visz (sok mással egyetemben). A fegyverek, a védekezési technológiák széles tárháza, a színekkel megkülönbözetett hadosztályok, a csata intenzitása, a kamera beállítások mind-mind azt eredményezték, hogy ezt a mozit ezek miatt a képek miatt soha nem fogom feledni. Ahogy a Helm-szurdokbeli csata, vagy az Északi őrség falvédő ostroma, ez a támadás is örökre bevésődött a memóriámba – azt hittem, a Falon végigzúgó sarlót nem lehet überelni, de amit itt kitaláltak… nos, az beszarás…

Szerencsére nem csak a csata az, ami felszínen tartja az A Nagy Falat. Egyrészt ott van ugye William „jellemfejlődése”, kissé ugyan nagyvonalú és patetikus módon, de egész hatásos, ahogy a szenvtelen zsoldosból egy idegen ügy mellett kiállni tudó katona lesz. Kicsit egyébként tartottam a szerelmi szál túltolásától, de szerencsére egész okosan tudták kezelni ezt az alkotók. Ide tartozik, hogy a Lin parancsnokot játszó csaj, bizonyos Tian Jing végtelenül szimpatikus és dekoratív csaj, ráadásul van egy kifejezetten pozitív kisugárzása. Akármennyire idióta cirkuszmutatványokat kellett csinálnia, egy percre nem tudtam rá haragudni… a másik színész, aki miatt icipici pozitív hendikeppet kapott tőlem a mozi pedig nem más, mint az az Andy Lau (Wang tábornok szerepében), akit a Szigorúan piszkos ügyek című zseniális műből ismerhetünk. Aztán a csata mellett ott van ugye a CGI és a díszletek miatt a már-már kötelező korrajz, az a csodálatos hangulat, amit a szakavatott (értsd kínai) alkotók megjelenítettek: igen, ott voltam a Falon, ott voltam abban a korban, Kínában. S ha már CGI: qrva jók lettek a lények, ezek a tao-tie szörnyek, nem igaz, hogy csupán olcsó CGI-lények… nem. A közelieken kiválóan megelevenített állatok, a nagytotálokon pedig a mozgásuk semmivel nem gagyibb, mint mondjuk a pelenori csata orkjainak mozgása – az meg ugye nem gagyi, azt szeretjük. És nem számít, hogy 10 év van a két film között, csak a végeredmény számít.


És akkor, ha már megígértem, néhány szóban hadd ejtsek szót azokról a bizonyos forgatókönyvi lyukakról… nos. Maga a tao-tie, mint kínai szörnymotívum, tudvalevőleg létezik, az írók csupán továbbgondolták az egészet és kreáltak hozzájuk egy … khmmm… nagyvonalú eredettörténetet. Először én is csóváltam a fejem, de aztán úgy gondoltam, egy fantasyba simán belefér, pláne úgy, hogy a való életben, komoly emberek a szcientológiai egyházban ennél nagyobb baromságban képesek hinni. Szóval az, hogy ezek egy zöld meteorittal az égből jöttek, majd 60 évente esznek azzal a film keretein belül semmi baj nincs. A fizikai marhaságok sem tűnnek annyira marhaságnak, pláne úgy, hogy a film előtt lement az XXX 3 előzetese… nekem egyébként egy sokkal földhöz ragadottabb eset szúrt szemet: a film elején az egyik menekülőt a mögöttük lovagló nomádok lábon lőnek, de a nyíl oldalról fúródik a lábába. Basszus, a Wanted kanyargolyója után már van kanyarnyíl is…  Rolling Eyes  Az tény, hogy a tao-tie eredettörténete némileg kidolgozatlan, a sakktábla szereplői picit valóban lógnak a levegőben – ennek ellenére a végén mégis képesek megérinteni döntéseikkel – viszont úgy tekintem az egészet, hogy ebben a filmben nem az számít, ki mit tett eddig, hanem ki mit tesz most. A „jelenről” szól az egész, amikor a távoli nyugati utazó(k) saját önnön érdekeiket képesek háttérbe szorítani egy közös, zsold nélküli célért. Persze, ilyet már láttunk, erre tényleg lehet mondani, hogy klisé – no de még soha nem történt ez a kínai nagy fal alatt, annak védelmében.

Szóval annak ellenére, hogy valóban lehet ekézni Az A Nagy Falat némi plágium miatt, hogy valóban (sok) minden elemében tisztára Hollywood, én kifejezetten élvezem ezt az utazást a puskapor után. Bárcsak az Álomgyár szórna magából ilyen minőségű filmeket…





80%




.


A hozzászólást R2-D2 összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Jún. 18, 2019 3:34 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom





R2-D2 írásai 3.0 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 3.0   R2-D2 írásai 3.0 Empty

Vissza az elejére Go down
 
R2-D2 írásai 3.0
Vissza az elejére 
1 / 66 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2, 3 ... 33 ... 66  Next
 Similar topics
-
» R2-D2 írásai 1.0
» R2-D2 írásai 4.0
» R2-D2 írásai 2.0
» Remo írásai
» Niwrok írásai 3.0

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Filmfórum :: Filmek, sorozatok világa :: Kritikák, filmes gondolatok-
Ugrás: