Filmfórum
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.


Kritikák, gondolatok a filmek világából
 
KezdőlapGalleryLegutóbbi képekKeresésRegisztrációBelépés

 

 R2-D2 írásai 2.0

Go down 
+7
Niwrok
cs-robert
Remo
arzo
Mr. White
tchabee
Weide
11 posters
Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 22 ... 40, 41, 42 ... 54 ... 67  Next
SzerzőÜzenet
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 2.0 - Page 41 Empty
TémanyitásTárgy: Legenda   R2-D2 írásai 2.0 - Page 41 EmptyCsüt. Jan. 28, 2016 4:06 pm

.
R2-D2 írásai 2.0 - Page 41 UMzziGT




Legenda





Ti tudtatok róla, hogy a 60-as, 70-es évek londoni alvilágát egy ikerpár irányította? Nevezetesen Ronnie (Ron) és Reggie (Reg) Kray? Igen? Akkor okosabbak és informáltabbak vagytok nálam, ugyanis egészen a Legenda őszi mozipremierjéig nekem halványlila fingom nem volt erről a két jóemberről… akik minden bizonnyal Anglia bűnügyi történelmében kiemelkedő helyet foglalnak el, de a csatornán innen már a kutya sem ismeri őket. No de ugye minden országnak megvan a maga legendája, a maga kultstátuszba emelkedett bűnözője, akiről az adott ország filmipara kényszeredetten próbál filmet csinálni: a franciáknak pl. ilyen lehetett Jacques Mesrine, nekünk meg mondjuk a Viszkis… Amerikáról meg Olaszországról ne is beszéljünk, ugyebár… (érdekes dolog egyébként ez a bűnözőfetisizmus, ez is megérne egy külön cikket valahol…)

Innentől kezdve már csak az a kérdés, hogy a film mennyire képes túlnőni az adott ország patriotizmusán, az adott bűnöző életútját mennyire sikerül szerte a világon érdekesen előadni és befogadhatóvá tenni. A francia Halálos közellenségben ez egészen kiválóan sikerült, az amerikai gengszterfilmek nagy részében is – ám sajnos azt kell mondjam, a Legenda nem vitte át a lécet. Ezúttal sajnos minden kritika igaz a neten, a két órás játékidő döntő része dögunalom, az egész mozit csak és kizárólag két dolog miatt érdemes megnézni: Tom Hardy és Tom Hardy miatt. Mármint a Kray ikrek miatt, az őket megformáló és zseniálisat alakító színész miatt (és még csak nem is jelölték érte  Rolling Eyes ) – mert vannak filmek, amik önmagukban egy kalap szart se érnek, de egy-egy aspektusuk miatt filmtörténelemkönyvbe valók. Ahogy a Legenda is. Amit itt Hardy művel a két homlokegyenest ellentétes jellemű főhősök szerepében, ahogy mindez technikailag meg van oldva, ahogy az egész londoni környezetben, akcentusban a színész lubickol, az lenyűgöző. Ha kell, elmebeteg, ha kell, brutális, ha kell autista, ha kell ripacs, ha kell úriember: a két figurában személyiségek sorozatát mutatja be nekünk. Bármilyen altató volt maga a történet, mindig élmény volt nézni – különösen Ron szerepében – Hardy játékát. Rá és csak rá fogok emlékezni a filmből.

Történetünk elején – kissé talán színpadias beállítással – a két testvér egy autó hátsó ülésén utazik. Egy ismeretlen nő narrációjában repülünk kicsit vissza az időbe, amiből megtudjuk, hogy Reg, a sármos, remek üzleti érzékkel megáldott feltörekvő gengszter hogyan szabadította ki öccsét, Ront az elmegyógyintézetből. Nem kellett hozzá más, mint némi pénz és erőszakos fellépés és a pszichiáter rögtön gyógyultnak nyilvánította az idővel egyértelműen bolondságát bizonyító Kray fivért. Már ekkor is az volt az érzésem, mintha egy kifordított Rain Man hardcore-t néznék, ami a mozi alatt végig kísértett: képzeljetek el egy totál pszichopata Raymond Babittet, aki gengszter akar lenni, s hozzá egy zseniális üzleti érzékkel megáldott Charlie Babittet, aki a homokba dugja a fejét, hogy ne kelljen gengszternek látszania, viszont akinek erkölcsi kötelessége vigyázni öccsére.  Az, hogy jól felfogott anyagi érdeke lenne, azt kétlem, ugyanis Ron kb. 50%-os tudatállapotában gyakorlatilag mindent képes tönkretenni, amit Reg felépített, de az alaphelyzet nagyjából ugyanaz. A Legenda a két fivér egy évtizedes történte, kvázi felemelkedése és bukása, amolyan ígéretes vérbeli gengszter sztori – amit valami hihetetlen unalmas és ostoba módon tálalnak elénk.

Egy ilyen típusú zsánerfilmtől azért az ember elvár valamit… pláne, miután látott már hasonló alkotást. Ennek – néhány jelenetét leszámítva – gyakorlatilag köze nincs a klasszikus értelemben vett gengszterfilmekhez, szimplán inkább egy testvérpár átlagos életrajzi filmje, akik gengszternek hitték magukat. Lehet, nem véletlenül nem hallottam róluk – e film alapján nem is csodálom: vagy az életük volt tényleg ennyire semmitmondó és unalmas, vagy a filmet súlyozták rettentően szerencsétlenül. A közel két órás játékidőben gyakorlatilag semmi nem történik, illetve ami történik, annak nincs meg az a jelentősége, aminek szerintem kellene. Olvasom, hogy pénzbehajtás, zsarolás, erőszak, gyilkosság, stb. terhelte a fivérek útját… nos, ezekből alig mutatnak valamit. Még a nagy bandaháborús rivalizálás is el van intézve egy oldboyos bunyóval egy kocsmában. Valahogy nem éreztem azt, hogy én most gengszterfilmet nézek, valahogy rettentően semmitmondó és ingerszegény volt az egész. Csillogás, korrajz rendben van, a figurák is jók a sakktáblán, de összességében rettentő unalmas az egész. Csak jönnek-mennek, börtönbe be, gyogyóból ki, kaszinót vesznek, hamis kötvényt adnak el, leszámolnak az ellenfelekkel… de az egész egyszerűen tét nélküli.

Sokat gondolkodtam, mi lehet ennek a közönynek az oka, míg talán rájöttem két dologra. Az egyik az, hogy Brian Helgeland rendező – miután ezt a témát már jó párszor megfilmesítették  - kerülendő a koppintás, reboot vádját, egy új nézőpontból meséli el a történetet, mégpedig Reg csaja/felesége nézőpontjából. Frances (Emily Browning), aki a körülményekhez képest meglepően sokáig volt Reg mellett a narrátora az eseményeknek (ez amúgy külön bekezdést érdemelne, miszerint mennyire buta/naiv az összes ilyen feleség), így mindent szinte másodkézből hallunk. Ez a koncepció óhatatlanul magában hordozza a kívülállóság érzését, s miután a nő természetesen nem volt ott az események zöménél, így az egész történetnek van egy olyan íze, hogy csak hallomásból ismered az eseményeket. Számomra ez olyan volt, mint a valóságot valami ködös felhőn át nézni, mikor az események hitelessége csupán a mesélő szavahihetőségén múlik. Vélhetően ez nem teljesen szándékosan volt így – csupán az írói alkotói szerencsétlenkedés egyfajta magyarázata – de még mindig jobban hangzik, mint az a vélhető igazság, hogy az alkotóknak fogalmuk sem volt róla, hogy meséljenek el egy történetet, ami igazából rajtuk kívül talán senkinek nem fontos.  Mert itt megint ugyanazt éreztem, mint oly sokszor az elmúlt években az egyes nemzetek egyes hőseit/hírességeit feldolgozó filmek esetében: nekem ez így, ilyen formában érdektelen. Lehet, ha most angol lennék, mondjuk egy 65 éves kelet-londoni, akkor lenyűgözne és sokkolna a millió apró kötődés, de így, távolról szemlélve megint csak megrántom a vállam.

A másik, ami nekem szintén a megvalósítás hibája és kicsit érdektelenné és jobbára unalmassá teszi a filmet, az az, hogy a Kray fivérek közül nekem Ron volt az érdekesebb, izgalmasabb, betegesebb, ellenben a mozi egyértelműen Regre fókuszál. Nekem Ron jelentette volna az igazi őrült gengsztert (ld. még Al Capone a Gengszterkorzóból), aki hirtelen felindulásból széles vigyorral veri szét valakinek a képét. A Legenda viszont a felvett szerelmi szállal jelentősen eltolja az arányokat a sokkal normálisabb, konszolidáltabb, normálisnak lenni akaró Regre – no meg feleségére, Francesra.  Amennyivel csökkentették Ron szerepét a sztoriban, úgy csökkent számomra a film élvezeti értéke is… egészen pontosan, úgy csökkent maga a gengszterzsáner. Mert jó Reg is, sőt tán még valahol kötődni is lehet hozzá – a késelés ellenére is – de ő az én szememben, azok alapján, amit és ahogy megmutattak róla, csak egy határozott, némileg korrupt üzletember. Kb., mint a politikusaink. S ha már Reg, a mozi egyik legfontosabb mondata az ő szájából hangzik el, mikor a végén testvére megkérdezi, ezt most miért tette… a válaszban minden benn van. Az egész kibaszott nyakatekert szituáció, amibe az évek során kormányozták magukat.

A korrajzot már külön nem is érdemes dicsérni, szerencsére már tart ott a trükk technika és a filmipar, hogy bármilyen kort autentikussá tudnak tenni – itt sincs ez másképp. David Thewlisnek örültem, bírom a fejét Remus Lupinsága óta, de igazándiból egyik színésszel sincs bajom. Sokkal inkább az álmosító és tanácstalan forgatókönyvvel meg a kötődés hiányával van. Ja! Van két dolog, ami viszont kifejezetten bejött: egyik az az, hogy ha jól értettem a helyzetet, behozták egy villanásra az időskori Mayer Lenskyt, akinek hatalomra jutását 5 évadon keresztül néztem a Gengszterkorzóban. A másik meg, önmagában  Frances narrációja, illetve az abban beállt változás… az végre egy eredeti és ötletes húzás volt. Kár, hogy nem jutott hasonló mondjuk minden negyedórára…





60%



.


A hozzászólást R2-D2 összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Márc. 15, 2019 4:45 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

R2-D2 írásai 2.0 - Page 41 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 2.0   R2-D2 írásai 2.0 - Page 41 EmptyCsüt. Jan. 28, 2016 6:36 pm

R2-D2 írta:

Legenda

A korrajzot már külön nem is érdemes dicsérni, szerencsére már tart ott a trükk technika és a filmipar, hogy bármilyen kort autentikussá tudnak tenni – itt sincs ez másképp. David Thewlisnek örültem, bírom a fejét Remus Lupinsága óta, de igazándiból egyik színésszel sincs bajom. Sokkal inkább az álmosító és tanácstalan forgatókönyvvel meg a kötődés hiányával van. Ja! Van két dolog, ami viszont kifejezetten bejött: egyik az az, hogy ha jól értettem a helyzetet, behozták egy villanásra az időskori Mayer Lenskyt, akinek hatalomra jutását 5 évadon keresztül néztem a Gengszterkorzóban. A másik meg, önmagában  Frances narrációja, illetve az abban beállt változás… az végre egy eredeti és ötletes húzás volt. Kár, hogy nem jutott hasonló mondjuk minden negyedórára…

60%


Talán ez az egy film maradt ki a pótlási rohamból, mert egyszerűen nem találtam belőle hozzáférhető -és normális méretű  Wink - kópiát. Akkor legalább nem is kell sietnem vele, jön DVD-n, aztán majd az első-második akciónál eldöntöm, hogy Hardy miatt érdekel-e még akkor is.
.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 2.0 - Page 41 Empty
TémanyitásTárgy: A szüfrazsett   R2-D2 írásai 2.0 - Page 41 EmptySzomb. Jan. 30, 2016 2:20 pm

.
R2-D2 írásai 2.0 - Page 41 3dJfJlc




A szüfrazsett




„Az első szervezett feminista hullám a 20. század elején indult Angliában, majd az Egyesült Államokban és a világ több pontján. Elsődleges célkitűzésnek a nők szavazati jogának kivívását tekintették. Innen ered a "szüfrazsett" (francia: suffrage, eredetileg latin suffragium) elnevezés, ami az első hullám gyakran használt jelzőjévé vált. Sok helyen csak részlegesen értek el sikert vagy évtizedekbe telt a törekvéseik megvalósítása. A mozgalom idővel egyre inkább radikalizálódott, így a Nők Társadalmi és Politikai Szövetsége (WSPU) 1912 és 1914 között 300 erőszakos akciót – gyújtogatás, merénylet, kirakatok bezúzása, művészeti alkotások elpusztítása – hajtott végre, sőt a merényletekért felelős WSPU sok esetben fizetett aktivistákat alkalmazott” /Wiki/

Néha már kimondottan kényelmetlenül és hülyének érzem magam, mikor találkozom egy-egy történelmi alapokkal rendelkező filmmel és bizony tátott szájjal bámulok az eseményekre: megmondom őszintén, fogalmam sem volt róla, hogy a nők szavazati jogáért világszerte ilyen ádáz küzdelem dúlt. Valahogy a mai korban a világ legtermészetesebb dolga, hogy a nők velünk együtt élve ugyanazokkal az alapjogokkal rendelkeznek – legalábbis a világ normális részén – mint férfitársaik, és eleddig bele sem gondoltam, hogy ez nem volt magától értetődő. Ha valaki megkérdezte volna, szerintem mikor zajlottak le ezen küzdelmek, tuti, hogy 100-200 évvel korábbra tettem volna őket… arra álmomban sem gondoltam, hogy az egész mozgalom csak kb. 100 éves és az hogy európai(!!!) országok nagy részében csak a múlt század derekán valósultak meg a szüfrazsettek követelései. Szóval… megint tanultam valamit. Megint egy film által merültem el a történelem egy általam kevésbé ismert szegmesébe, s megint egy film adott ösztönzést ahhoz, hogy utánajárjak néhány dolognak. Természetesen a valós események és a fantázia keveredését tudni kell nézőként kontroll alatt tartani, de Sarah Gavron második(!!!) nagyjátékfilmje nem is igazán ad okot a ferdítések kiemelésre. Hiteles, megindító, megdöbbentő és hatásos: sosem gondoltam volna, hogy ennyire együttérzően tudok nézni egy feminista filmet…

1912-ben járunk, Angliában. Ha ezt az évszámot meghallja az ember, első körben a közelgő világháború jut az ember eszébe róla, pedig aztán a száz évvel ezelőtti Londonban teljesen más foglalkoztatta az embereket: egy bizonyos Emmeline Pankhurst (Meryl Streep) nevű nő által vezetett mozgalom tettei és céljai. Mozgalom a nők szavazati jogáért, ami felvonulásokban, tüntetésekben nyilvánult meg eddig – azonban az ígérgetések korának vége, az új harc pedig egyre inkább erőszakkal jár: bedobott kirakatok és feloszlatott tüntetések formájában. Nos, ebbe csöppen bele egy bizonyos Maud Watts (Carey Mulligan) nevű – amúgy fiktív személy – mosónő, aki kénytelen beugrani egy vizsgálóbizottság elé a megvert kolleganő helyett. Sorsa valahol itt pecsételődik meg, valahol itt dőlt el, hogy minden kezdeti ártatlansága és naivsága ellenére belőle is ablakbetörő és robbantó aktivista lesz, hisz nem csak arról van szó, hogy önmagában a dolgok kimondásával felszakadnak benne is bizonyos gátak, hanem hogy már ekkor felkelti az angol titkosszolgálat – terrorelhárítás (??) – figyelmét. Seed nyomozó (Brendan Gleeson) árgus szemekkel figyeli a rendszer ellenségit, s úgy tűnik, kizárólag szakmai alapon, a jog és a törvény maximális betartásával igyekszik likvidálni a mocorgó ellenzéket.

Amellett, hogy már eddig a pontig is lenyűgözött az a korrajz, amibe a film elvitt, hogy már eddig is éreztem a gombócot a torkomban, látva a mosodai viszonyokat, Maud vallomása bennem is elindított valamit. Egyrészt ugye megint csak azon járt az agyam, hogy a megalázó mosodai munkakörülmények mennyire is jellemzőek lehettek az iparosodás korában, és hogy a világ hátrányosabb országaiban még most is mennyire valósak lehetnek. Férfi létemre teljesen átéreztem Maud és társai helyzetét, a kezem nekem is egyre jobban ökölbe szorult, legszívesebben én is jól pofán basztam volna a mosodás főnököt. Aztán, elnézve a nyomozót, azon gondolkodtam, mennyire is egyformán működik a világ összes országában, bármelyik évben a hatalom gyakorlása, az általa irányított szervezeteken keresztül. Milyen fura, hogy tucatszám tudnék példákat hozni akár a jelen korból is a kormány által irányított média manipulált/elhallgatott híreire, a megfigyelésekre, a látszólag ok nélküli bebörtönzésekre…hogy megint, mennyire nem változik ez a qrva világ.

Az ominózus parlamenti meghallgatás pedig még csak a kezdet: a felvetés elutasítása hozza el az igazi drámát és mélységet a filmbe. Egy szétvert, véres tüntetés képei mindig sokkolóak, no de hogy ezt egy csapat nőn hajtják végre – nos, valahogyan ez még hatásosabb. Aztán jönnek a bebörtönzés képei, a különféle egyéb megaláztatások, majd Maud családi drámája: az én gyomromban pedig csak egyre nőtt a harag és a feszültség. Megdöbbenve néztem, ahogy abban a korban így el lehetett venni az anyától a gyermekét, ahogy a nagy többség érthetetlen módon képes elutasítani ezt a mozgalmat, ahogy a kormány és annak bizonyos emberei mit képesek megtenni az ügy ellenében. Pedig aztán… nem is igazán értem (legalábbis mai fejjek, mai korban) mi is volt abban az ördögtől való, hogy a nők szavazhassanak. A korombeli brit rendezőnő a kiváló színészein keresztül képes volt azt elérni, hogy férfi létemre egyre erőseben szorítsam ökölbe a kezem, egyre inkább lángra kapjon bennem is a düh… düh egy korszak, egy rendszer, egy nézőpont, egy törvény ellen. Maximálisan át tudtam élni Maud és társai minden kínját és gondolatát, legyen az akár a börtönben eltöltött idő, akár a családi változások – a nevelőszülős résznél simán be tudtam volna verni valakinek a képét. Simán át tudtam élni Maud radikalizálódását – nem tudom, nem-e ez az egyik kimondatlan hátsó gondolata a mozinak – simán tovább tudtam gondolni a történteket és ráhúzni a mai világra. Ilyen körülmények között érthető és logikus maga a radikalizálódás folymata, ami mint olyan, mindig is egyéni nézőpont kérdése. Ezzel most nem akarom felmenteni azt a sok idióta muszlim terroristát, de talán, egy icipicit át tudom érezni, ha van egy célod, hited valamiben, amiért egyre több dolgot képes vagy megtenni. Jó, a vallás és holmi istenekbe meg prófétákba vetett hit nálam totál irracionális, de ahogy a filmben a női szavazati jogért egyre durvább eszközökkel küzdöttek, az nekem teljesen átélhető, és magával ragadó volt.

Az A szüfrazsett kétségkívül manipulatív és felvállaltan bizonyos eszme, cél érdekében készült, nem is meglepő hát, hogy tulajdonképp meglehetősen egyoldalú a látásmódja. Ha ez pártatlan mozi lenne, akkor kitérhetett volna arra, hogy mi a jó büdös francért volt akkora ellenérzés a mindenkori kormányokban, hogy a nők is szavazhassanak… különösen úgy, hogy ugyebár alap igazság, hogy a férfiakat valahol a nők irányítják. Szóval fura, hogy a döntéseket meghozó politikusok, rendőrök otthon nem szembesülnek ellenvéleménnyel, nekem kicsit hiányos volt a másik oldal motivációja. Különösen egy apró gondolat miatt, ami az egyik aktivista szájából hangzott el, „Miszerint ott vagyunk minden lakásban…” Ennek ellenére – vagy tán pont ezért – a film egyre inkább beszívott magába, egyre jobban támogattam Maudék ügyét, egyre jobban tudtam kötődni a nőkhöz, a mozgalom szereplőihez. Így, ilyen lelkiállapotban érkeztem el a fináléhoz… ami aztán tényleg mellbevágott. Ugye, erről megint csak lófaszt se tudtam, így minden pillanata feszült izgalom és élmény volt. Az tény, hogy menet közben – szó szerint!! – megfordult a fejemben valami hasonló, de én más szereposztásban gondoltam a dolgokat. Épp ezért lepett meg a tett, egy végig háttérbe szoruló, direkt félhomályban hagyott mellékszereplő tette – sok helyen ezt írják a mozi legnagyobb hibájának, miszerint egy ilyen fontos mozgalmi figura fontos tette nagyobb súlyt érdemelt volna… Én viszont azt mondom, hogy Maud szemén keresztül nézve a világot, az ő radikalizálódását átélve volt ez így igazán megdöbbentő és hatásos esemény.

Az A szüfrazsett, ami egy nyíltan feminista mozi, minden férfiember számára egy óriási élmény lehet, ha egyrészt tényleg kicsivel több empátia szorul bele a női nem iránt (értsd: a napi vicceken túl TÉNYLEG képes elfogadni őket), illetve ha egy kicsit képes a film cselekményét kivetíteni a világra. Akár a napi világra is. Maga a mozi a rettentő jó korrajzával, érdekes figuráival (Helena Bohnam Carter!!), jó ütemű lendületével, érzelmes és megdöbbentő pillanataival minden segítséget megad ehhez. A legutolsó képkockák az archív felvételekkel már felteszik az i-re a pontot – hisz ez, így megtörtént – de nekem az egész koronája az a felsorolás volt, amiben néhány országok említenek, hol, mikor kaptak szavazati jogot a nők. Amiben igazán nem az a legmegdöbbentőbb, hogy a demokrácia kéretlen nagykövetének, az USA-nak a puszipajtásában, Szaud-Arábiában még 2015-ben sem (nesze neked arab világ meg muszlimok), hanem hogy Oroszországban előbb, mint Angliában…

Mert Angliában csak 1928-ban. Emmeline Pankhurst halálával…




80%



.


A hozzászólást R2-D2 összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Márc. 15, 2019 4:49 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

R2-D2 írásai 2.0 - Page 41 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 2.0   R2-D2 írásai 2.0 - Page 41 EmptySzomb. Jan. 30, 2016 10:45 pm

R2-D2 írta:

A szüfrazsett

...fogalmam sem volt róla, hogy a nők szavazati jogáért világszerte ilyen ádáz küzdelem dúlt. Valahogy a mai korban a világ legtermészetesebb dolga, hogy a nők velünk együtt élve ugyanazokkal az alapjogokkal rendelkeznek – legalábbis a világ normális részén – mint férfitársaik, és eleddig bele sem gondoltam, hogy ez nem volt magától értetődő. Ha valaki megkérdezte volna, szerintem mikor zajlottak le ezen küzdelmek, tuti, hogy 100-200 évvel korábbra tettem volna őket… arra álmomban sem gondoltam, hogy az egész mozgalom csak kb. 100 éves és az hogy európai(!!!) országok nagy részében csak a múlt század derekán valósultak meg a szüfrazsettek követelései. Szóval… megint tanultam valamit.

Amiben igazán nem az a legmegdöbbentőbb, hogy a demokrácia kéretlen nagykövetének, az USA-nak a puszipajtásában, Szaud-Arábiában még 2015-ben sem (nesze neked arab világ meg muszlimok), hanem hogy Oroszországban előbb, mint Angliában…

Megdöbbenve néztem, ahogy abban a korban így el lehetett venni az anyától a gyermekét, ahogy a nagy többség érthetetlen módon képes elutasítani ezt a mozgalmat, ahogy a kormány és annak bizonyos emberei mit képesek megtenni az ügy ellenében. Pedig aztán… nem is igazán értem (legalábbis mai fejjek, mai korban) mi is volt abban az ördögtől való, hogy a nők szavazhassanak.

80%


Jó volt olvasni, hogy mennyire magával ragadott a film, ehhez képest meg kicsit furcsa volt, hogy "csak" 8 pont, de úgyis megtudom majd, miért. Kösz, hogy szóltál, mert annak idején még érdekelt a film, a téma mellett főleg Meryl Streep miatt (bár ha jól tudom, kb. csak cameozik), de aztán elfelejtődött a dömpingben. Ezt biztosan nézem majd, de a téma egyébként nekem annyira nem új, részben előtte is hallottam róla, részben meg a nézett sorozatok között is akadnak korabeliek, a The Knick és a Mr. Selfridge. Utóbbiban rá is szántak egy egész epizódot, de persze sokkal lájtosabban, mint amilyen itt lehet az elmondásod alapján. És ha jól emlékszem, a Váratlan utazásban is volt egy szüfrazsettes rész  Smile .

De hogy miért volt ennek elutasítottsága, az nem csak a nőkre vonatkozóan, hanem általánosságban sem lehet nagy meglepetés: Amíg egy jog csak egy meghatározottan szűk körnek jár, addig az a jog kiváltság, ami hatalmat jelent, és minél több embert vonnak be ebbe, a kiváltsággal járó egyéni hatalom arányosan elértéktelenedik, alapvetően alakítva át akár a hatalmi viszonyokat is. Ugyanez volt Lincolnnal és a rabszolgákkal, és nem is véletlenül ragaszkodott ő a felszabadítással egybekötött szavazati joghoz, hiszen akiknek te adsz jogot, hogy szavazhat, annak a szavazatát már gyakorlatilag be is zsebelted.

Ráadásul az általános közélet a nőket annyira eredendően másodrendű állampolgárokként kezelte (nem tagadható mértékben több évszázadnyi vallásos sulykolás eredményeképpen), hogy akár maguk a nők is nevetséges hóbortnak és képtelenségnek tartották, hogy ők a férfiakkal egy szinten legyenek, ami a szavazati jogot illeti. A férfiak meg egyenesen a hatalmuk, tekintélyük csorbításaként élték meg, hogy a nők csak úgy "beleugathatnak" bármibe, és majd telhetetlenségükben egyre több mindenbe: ma még a szavazati jog, holnap már esetleg nem tűri szó nélkül a "haszonállat/fehércseléd", hogy hozzávágják a levesestálat, ha nem ízlett a ház urának az étel, aztán majd perlekedni kezd, ha a férje kocsmázni meg kurvázni jár, idővel meg elveszi a férfiak munkahelyét, és akár talán még elnökök is akarnak lenni!

Úgyhogy döngetheti itt nekem a mellét a sok ember a keresztény Európa vívmányairól meg annak haladó szellemiségéről, mint az emberi felvilágosultság egy magasabb szintjéről, de nagyon úgy látszik, hogy a kereszténység a maga középkori valóságához képest -mit ad Isten!-, éppen azokban a dolgokban tudja markánsan megkülönböztetni magát a "barbároktól", amiket a reformáció, a humanista mozgalmak, a tudományos ismeretek térnyerése, a demokratikus politikai irányzatok és akár maguk a szüfrazsettek kényszerítettek ki, csorbítva az egyház és az általa közvetített szemlélet hatalmát "szelídítve" meg azt, miközben az előtte magától értetődő és megkérdőjelezhetetlen volt. Azt meg már le sem írom, hogy mindezek milyen alapelvben gyökereznek, hiszen azt ugye mindenki "tudja", hogy az maga a megtestesült Sátán, minden bajunk forrása  Wink .

Régen írtam már róla, így elsikkadt, de ehhez a témához külön tudom ajánlani az Asszonyok kútja c. filmet, ami egy kis humorral, kis romantikával, de mégiscsak a nők elnyomását hagyománynak tekintő csoportok, népek, vallások nagyon is komoly témájáról szól. Ott például az a fő érv a vízvezeték kiépítése ellen (ami mentesítené a nőket az alól, hogy a veszélyes, sziklás hegyi utakon hordják a vizet a faluba), hogy már van villany, a vezetékes vízzel az akár a mosógép megjelenésével is együtt járna, ami dologtalanná, restté tenné a nőket, az meg ugye máris a tisztátalan gondolatok és az ördögi befolyás előszobája.

Ahhoz meg, amit a végén írtál, azért gyorsan tegyük hozzá, hogy Oroszország nem azért előzte meg Angliát, mert annyira demokratikus vagy felvilágosult volt, hanem azért, mert a proletárdiktatúra nagy "egyenlőségében" aligha nézett volna ki jól, hogy "minden ember egyenlő, kivéve az elvtársnők".

.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 2.0 - Page 41 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 2.0   R2-D2 írásai 2.0 - Page 41 EmptyVas. Jan. 31, 2016 12:00 pm

Niwrok írta:

A szüfrazsett
Jó volt olvasni, hogy mennyire magával ragadott a film, ehhez képest meg kicsit furcsa volt, hogy "csak" 8 pont, de úgyis megtudom majd, miért.

Egyszerűb, mint gondolod... egyrészt - ahogy írtam -, kicsit egyoldaló beállítottságú a film, nekem hiányzott a kormány, a férfiak nézőpontja, másrészt meg... így nem kell az év végi listát módosítani. Wink


Niwrok írta:


De hogy miért volt ennek elutasítottsága, az nem csak a nőkre vonatkozóan, hanem általánosságban sem lehet nagy meglepetés: Amíg egy jog csak egy meghatározottan szűk körnek jár, addig az a jog kiváltság, ami hatalmat jelent, és minél több embert vonnak be ebbe, a kiváltsággal járó egyéni hatalom arányosan elértéktelenedik, alapvetően alakítva át akár a hatalmi viszonyokat is. Ugyanez volt Lincolnnal és a rabszolgákkal, és nem is véletlenül ragaszkodott ő a felszabadítással egybekötött szavazati joghoz, hiszen akiknek te adsz jogot, hogy szavazhat, annak a szavazatát már gyakorlatilag be is zsebelted.

Ráadásul az általános közélet a nőket annyira eredendően másodrendű állampolgárokként kezelte (nem tagadható mértékben több évszázadnyi vallásos sulykolás eredményeképpen), hogy akár maguk a nők is nevetséges hóbortnak és képtelenségnek tartották, hogy ők a férfiakkal egy szinten legyenek, ami a szavazati jogot illeti. A férfiak meg egyenesen a hatalmuk, tekintélyük csorbításaként élték meg, hogy a nők csak úgy "beleugathatnak" bármibe, és majd telhetetlenségükben egyre több mindenbe: ma még a szavazati jog, holnap már esetleg nem tűri szó nélkül a "haszonállat/fehércseléd", hogy hozzávágják a levesestálat, ha nem ízlett a ház urának az étel, aztán majd perlekedni kezd, ha a férje kocsmázni meg kurvázni jár, idővel meg elveszi a férfiak munkahelyét, és akár talán még elnökök is akarnak lenni!

Úgyhogy döngetheti itt nekem a mellét a sok ember a keresztény Európa vívmányairól meg annak haladó szellemiségéről, mint az emberi felvilágosultság egy magasabb szintjéről, de nagyon úgy látszik, hogy a kereszténység a maga középkori valóságához képest -mit ad Isten!-, éppen azokban a dolgokban tudja markánsan megkülönböztetni magát a "barbároktól", amiket a reformáció, a humanista mozgalmak, a tudományos ismeretek térnyerése, a demokratikus politikai irányzatok és akár maguk a szüfrazsettek kényszerítettek ki, csorbítva az egyház és az általa közvetített szemlélet hatalmát "szelídítve" meg azt, miközben az előtte magától értetődő és megkérdőjelezhetetlen volt. Azt meg már le sem írom, hogy mindezek milyen alapelvben gyökereznek, hiszen azt ugye mindenki "tudja", hogy az maga a megtestesült Sátán, minden bajunk forrása  Wink .


Ezt értem és egyet is értek vele, csupán nekem az volt a fura, hogy mindaz, amiben ma élünk, csupán csak egy évszázados vívmány. Másrészt meg, láttunk már elég filmet ahhoz, hogy tudjuk, a háttérben mindig (fontosabb eseményeknél) a nő irányít. Ennek fényében fura nekem az egész: mondjuk hazamegy a politkus és ott anyuka nem akar válsztójogot?? Senkinél???


Niwrok írta:

Régen írtam már róla, így elsikkadt, de ehhez a témához külön tudom ajánlani az Asszonyok kútja c. filmet, ami egy kis humorral, kis romantikával, de mégiscsak a nők elnyomását hagyománynak tekintő csoportok, népek, vallások nagyon is komoly témájáról szól. Ott például az a fő érv a vízvezeték kiépítése ellen (ami mentesítené a nőket az alól, hogy a veszélyes, sziklás hegyi utakon hordják a vizet a faluba), hogy már van villany, a vezetékes vízzel az akár a mosógép megjelenésével is együtt járna, ami dologtalanná, restté tenné a nőket, az meg ugye máris a tisztátalan gondolatok és az ördögi befolyás előszobája.

Ahhoz meg, amit a végén írtál, azért gyorsan tegyük hozzá, hogy Oroszország nem azért előzte meg Angliát, mert annyira demokratikus vagy felvilágosult volt, hanem azért, mert a proletárdiktatúra nagy "egyenlőségében" aligha nézett volna ki jól, hogy "minden ember egyenlő, kivéve az elvtársnők".

Emlékszem erre az írásra, most, hogy megemlítetted, lehet, valamikor elő is veszem. Mármint a filmet a netről. Wink

Ja, és igen, magam is úgy gondolom, hogy Lenin álma miatt volt korábban az egész - de akkor is... egy csmó helyen csak a háború után, Svájcban meg csak 1971-ben (!!!) Shocked


.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 2.0 - Page 41 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 2.0   R2-D2 írásai 2.0 - Page 41 EmptyVas. Jan. 31, 2016 12:17 pm

R2-D2 írta:


Az U.N.C.L.E. embere


Engem a film itt vett meg kilóra: a széles vigyor, ami itt az arcomra került, innentől végig ott is maradt – egyszerűen felhőtlenül élveztem mindazt a sok finom, apró poént, amit Richie a korszak és a kémvilág paródiájaként használt.

Hibát nagyítóval keresve vélhetően bőven találnék benne. Most, így első gondolatra talán a valóban nem túl acélos forgatókönyvet emelném ki, meg esetleg az elején a kissé felületes CGI-t. Viszont a hangulata, élcelődése mindenen átsegít, s az ember nem akar nagyítóval keresgélni: így kell útjára indítani egy új brandet, így kell egy rendezőnek önmagát megőrizve újat nyújtani. Bravó, Guy Richie!


Másodjára pontosan ugyanígy éreztem. Egészen kiváló szórakozás az ismétlés, ráadásul az élményfaktort két nagyon fontos dolog emelte ezúttal. Az egyik, hogy basszus, ez négynyelvű film!!! A magyar szinkronnal (amivel a moziban láttam) nagyon sok élményt képesek voltak elvenni belőle, ez így, eredeti nyelven, angol, német, orosz és olasz szöveggel volt a tökéletes.

A másik az a hang. A Dolby Atmost az erősítő ugyan lekeverte DD TrueHD 7.1-re, de beszarás, ahogy az akciójeleneteknél és a zenénél szól az egész. Természetesen megnéztem az extrákat is, olyan nagyon sok mindent nem tudtam meg belőlük - kicsit PR anyagnak tűnik -, de tetszett az az elhivatottság és az a lelkesedés, amit Richiék belepakoltak a moziba. Meglátszik rajta.

Jól döntöttem, ennek a filmnek helye van a TOP 10-ben.



.
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

R2-D2 írásai 2.0 - Page 41 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 2.0   R2-D2 írásai 2.0 - Page 41 EmptyVas. Jan. 31, 2016 1:01 pm

R2-D2 írta:

Másodjára pontosan ugyanígy éreztem. Egészen kiváló szórakozás az ismétlés, ráadásul az élményfaktort két nagyon fontos dolog emelte ezúttal. Az egyik, hogy basszus, ez négynyelvű film!!! A magyar szinkronnal (amivel a moziban láttam) nagyon sok élményt képesek voltak elvenni belőle, ez így, eredeti nyelven, angol, német, orosz és olasz szöveggel volt a tökéletes.

A másik az a hang. A Dolby Atmost az erősítő ugyan lekeverte DD TrueHD 7.1-re, de beszarás, ahogy az akciójeleneteknél és a zenénél szól az egész. Természetesen megnéztem az extrákat is, olyan nagyon sok mindent nem tudtam meg belőlük - kicsit PR anyagnak tűnik -, de tetszett az az elhivatottság és az a lelkesedés, amit Richiék belepakoltak a moziba. Meglátszik rajta.

Jól döntöttem, ennek a  filmnek helye van a TOP 10-ben.



Nálam sem volt kérdés, hogy újranézem, sőt, a kevés lemez egyike volt mostanában, amit teljes áron vettem.

Amúgy is eredeti nyelven néztem volna, de kösz a tippet... a hanghoz meg úgysem én fogok hozzászólni Smile .

.
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

R2-D2 írásai 2.0 - Page 41 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 2.0   R2-D2 írásai 2.0 - Page 41 EmptyVas. Jan. 31, 2016 1:32 pm

R2-D2 írta:

A szüfrazsett

Ezt értem és egyet is értek vele, csupán nekem az volt a fura, hogy mindaz, amiben ma élünk, csupán csak egy évszázados vívmány. Másrészt meg, láttunk már elég filmet ahhoz, hogy tudjuk, a háttérben mindig (fontosabb eseményeknél) a nő irányít. Ennek fényében fura nekem az egész: mondjuk hazamegy a politikus és ott anyuka nem akar választójogot?? Senkinél???


De, biztos voltak nők, akik ez ellen ágáltak, de azokat simán elnyomta a többség. A többi nő, akik féltek a férjük haragjától, a férfiak, akik ugye dühösek lettek a hatalmuk csorbításának lehetőségétől, és azok a férjek is, akik attól féltek, hogy mindenki más megszólja őket, mert nem bírnak szájkosarat rakni az asszonyra. Az efféle viselkedés amúgy is csak rombolta a társadalmi rendet, szembefordult a hagyományokkal. Tényleg nem egy nagy valami, lehet, hogy csak egy lányregény szintjén, de a Janet néni lázadása szerintem egész jól körüljárja a dolgot.

Viszont éppen a politikusfeleségek voltak ebben a helyzetben reménytelenek, akiket ugyanúgy, ahogy a többség ma is, kb. úgy használtak, mint a mandzsettagombot. Az előkelő lányneveldékben az volt a cél, hogy egy nő szépen tudjon hímezni, zongorázni, beszéljen nyelveket, és legyen dekoratív kiegészítője a férjének társadalmi eseményeken. Hogy legyen művelt, de okos csak annyira, hogy mondjuk elboldoguljon a személyzettel (erről meg a Mona Lisa mosolyában van egy zseniális monológ). Az akaratos nők, ha a családjuk nem tudta őket időben megtörni, van egy tippem, hogy vénkisasszonyként végezték, hiszen a férfiak sem kockáztattak velük, esetleg a diliházban kötöttek ki, mint menthetetlen hisztériások.

Azt is meg lehet nézni, hogy a "vívmány" mennyire érett be, hogy a közoktatás és az eltelt évszázad ellenére a nőket mennyi helyen éri automatikus hátrányos megkülönböztetés, vagy hogy egyáltalán hány nő tartja ezt fontosnak, hány nő él vele. Ráadásul mára teljesen elborult az egész, amikor az a téma, hogy a nők teljesen egyenlőek a férfiakkal, hogy legyen a nőknek mindig mindenben egyenlő képviseletük, de Jennifer Lawrence-nek még mindig lobbiznia kell, hogy nőkét ne ajánljanak már neki kapásból 20%-ot, mint a hasonló kategóriában levő férfitársainak, mert egy nő Hollywoodban ennyivel kevesebbet "ér".

.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 2.0 - Page 41 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 2.0   R2-D2 írásai 2.0 - Page 41 EmptyVas. Jan. 31, 2016 1:49 pm

Niwrok írta:


De, biztos voltak nők, akik ez ellen ágáltak, de azokat simán elnyomta a többség. A többi nő, akik féltek a férjük haragjától, a férfiak, akik ugye dühösek lettek a hatalmuk csorbításának lehetőségétől, és azok a férjek is, akik attól féltek, hogy mindenki más megszólja őket, mert nem bírnak szájkosarat rakni az asszonyra.

Jó, ez mondjuk benn volt a filmben... fel is háborodtam rajt rendesen...


Niwrok írta:

Viszont éppen a politikusfeleségek voltak ebben a helyzetben reménytelenek, akiket ugyanúgy, ahogy a többség ma is, kb. úgy használtak, mint a mandzsettagombot. Az előkelő lányneveldékben az volt a cél, hogy egy nő szépen tudjon hímezni, zongorázni, beszéljen nyelveket, és legyen dekoratív kiegészítője a férjének társadalmi eseményeken. Hogy legyen művelt, de okos csak annyira, hogy mondjuk elboldoguljon a személyzettel (erről meg a Mona Lisa mosolyában van egy zseniális monológ). Az akaratos nők, ha a családjuk nem tudta őket időben megtörni, van egy tippem, hogy vénkisasszonyként végezték, hiszen a férfiak sem kockáztattak velük, esetleg a diliházban kötöttek ki, mint menthetetlen hisztériások.

Igen, ez is így lehet, de nekem túlságosan is a Róma, a Trónok harca, a Kártyavár jár a fejemben... ahol a háttérből mindig a nő irányít. De ha csak körülnézek a hétköznapi környezetemben, ott is... e tekintetben furcsa, hogy még az ágyban sem tudták elérni a változást.

Vagy nem is érdekelte őket. De akkor meg az a fura.

Niwrok írta:

Azt is meg lehet nézni, hogy a "vívmány" mennyire érett be, hogy a közoktatás és az eltelt évszázad ellenére a nőket mennyi helyen éri automatikus hátrányos megkülönböztetés, vagy hogy egyáltalán hány nő tartja ezt fontosnak, hány nő él vele. Ráadásul mára teljesen elborult az egész, amikor az a téma, hogy a nők teljesen egyenlőek a férfiakkal, hogy legyen a nőknek mindig mindenben egyenlő képviseletük, de Jennifer Lawrence-nek még mindig lobbiznia kell, hogy nőkét ne ajánljanak már neki kapásból 20%-ot, mint a hasonló kategóriában levő férfitársainak, mert egy nő Hollywoodban ennyivel kevesebbet "ér".


Ez is így van, ez is évtizedes probléma, s ez jó ideig nem is fog változni. A választójog nekem kicsit más: az önmagában az emberszámba vevésről szól, ez meg "csak" a megkülönböztetésről. Hülyén hangzik, remélem érted, mire gondolok. A választójognak számomra annyira triviálisnak kellene lennie, hogy megütközök rajta, hogy egyáltalán harcolni kellett érte... Shocked


.
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

R2-D2 írásai 2.0 - Page 41 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 2.0   R2-D2 írásai 2.0 - Page 41 EmptyVas. Jan. 31, 2016 3:22 pm

R2-D2 írta:

...nekem túlságosan is a Róma, a Trónok harca, a Kártyavár jár a fejemben... ahol a háttérből mindig a nő irányít. De ha csak körülnézek a hétköznapi környezetemben, ott is... e tekintetben furcsa, hogy még az ágyban sem tudták elérni a változást.

Vagy nem is érdekelte őket. De akkor meg az a fura.

A választójognak számomra annyira triviálisnak kellene lennie, hogy megütközök rajta, hogy egyáltalán harcolni kellett érte... Shocked


Claire Underwood már ennek a kornak egy domináns asszonya, így ő kicsit kilóg a sorból, de a többiekre is azt tudom mondani, hogy pár királynő is akadt a történelemben, aztán ők sem tartották fontosnak ezt. Feudális/diktatórikus viszonyok között a választójog sem létezik, nemhogy a nőké.

Hogy egy nő bábként irányítja a körülötte levő "pipogya" férfiakat, az megint csak nem a választójog kérdése.

Mondom, itt azért erősen figyelembe kell venni, hogy évszázadokig ment annak a mantrázása, hogy a nő arra való, hogy a férfit kiszolgálja, ilyen körülmények között meg azért nem érdekelte őket a szavazójog, mert fel sem merült, hogy érdekelhetné őket. A lányneveldéken, apácazárdákon kívül meg oktatásuk sem volt, többségük írni sem tud. Ráadásul áttörhetetlenül zártak is voltak ezek a körök, ahogy klubokban meg tárgyalásokon dőltek el a fontosabb kérdések, nő oda legfeljebb dísznek mehetett, meg felszolgálni a kávét. Amikor a nők is bekerültek a munkaerőpiacra, amikor kenyérkeresővé váltak, akkor lett egyáltalán hangjuk, amit hallatni akartak, és összefogásuk, amiben az erejük volt. De mert ez a film így látatlanban is nagyjából erről szól, majd ha láttam, és még maradt észrevételem, visszatérünk rá  Smile .
.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 2.0 - Page 41 Empty
TémanyitásTárgy: Victoria   R2-D2 írásai 2.0 - Page 41 EmptyKedd Feb. 02, 2016 3:47 pm

.
R2-D2 írásai 2.0 - Page 41 CKVypSy




Victoria





Személyes benyomásaim helyett ezúttal engedjétek meg, hogy először néhány közérdekű információt osszak meg veletek (hátha nem mindenki a netet és a filmes újságokat túrja) a mozi kapcsán. A Victoria egy német film, aminek az a különlegessége, hogy TÉNYLEGESEN vágás nélkül készült, az egész, 140 perces alkotás egy snitt. Ezt úgy kell elképzelni, mintha nézőként végig a címszereplő lány mellett lennénk, gyakorlatilag minden tette, cselekedete a szemünk előtt történik: a kézikamerával az operatőr, bizonyos Sturla Brandth Grøvlen végigkíséri a lányt a berlini hajnalban. Ez kétségkívül óriási fényképezési bravúr, messze felülmúlja a feleslegesen piedesztálra emelt Birdman fényképezését is – ugyanakkor alapjaiban meghatározza magát a filmet, annak történetmesélési lehetőségeit és befogadhatóságát is. Ez a mozi teljesen valós időben játszódik, itt most nincs csalás, itt Jack Bauer jogosan mondhatná: „The following takes place between 5:42 am and 7:56 am”.  S még valami, a készítése miatt túl sok lehetőség nem is volt az újraforgatásra, állítólag a harmadik változat került a moziba: a filmben pedig a folyamatosság megőrzése érdekében rengeteg improvizáció található.

Aztán az semmiképp sem véletlen, hogy az embernek az A lé meg a Lola című ugyancsak német remekmű ugrik be a Victoria kapcsán. A rendező, bizonyos Sebastian Schipper ugyanis játszott abban a filmben, részt vett abban a stábban, így minden bizonnyal volt hova nyúlnia hangulat terén – másrészt meg… azért igazándiból ez is nagyon hasonló téma körül bonyolódik. Legalábbis a film második felében. Mégis, azt kell mondjam, a Victoria számomra minden összevetésben alulmaradt Tom Tykwer ’98-as  klasszikusával szemben: mindamellett, hogy maximális csodálattal adózom a mű elkészítésnek, a technikai megvalósításának, szomorúan konstatáltam, hogy nem véletlen az, hogy egy-egy filmben vannak vágások, időugrások, jellemrajzok. Nem véletlen, hogy egy átlagember (esetünkben kis csapat) két óráját nagyon nehéz izgalmasan vászonra vinni, hisz a világon valós időben csak nagyon keveseknek van olyan élete, amiből akár két órát kiragadva is, annak minden perce kellően érdekfeszítő. De ha van is ilyen, még az a történet sem áll meg feltétlenül önmagában a lábán, ha nem ismerjük a hátterét, ha nincs meg az érzelmi kapocs a szereplőhöz magához.

Nos, a Victoria meg sem próbálkozik ezzel. Nem is teheti: a nyitó jelenetben egy német szórakozóhelyen egy lány egymagában táncol, majd egy vodkát lehajtva épp hazafelé indul. A lány egy spanyol vendégmunkás, a huszonéves Victoria (Laia Costa), aki a bárból kijövet belebotlik egy csapat félrészeg, hőzöngő, láthatóan balhés bulizó német srácba. Ez kb. a tizedik perc és nálam itt rögtön meg is bicsaklott az egész film… mert az még csak hagyján, hogy én jómagam (aki egyedül jár moziba, meg koncertre) nem asszociáltam Victoria mérhetetlen magányára, amire az egyedüli diszkózás, majd a béna ismerkedési kísérletből következtetnem kellett volna, de a négy sráchoz csapódás teljesen irracionális és végtelenül buta dolog. Lehet, hogy picikémnek már rendesen viszketett a micsodája, meg hogy annyira vágyott barátra – no de egy olyan társasággal lógni, akik épp egy autót akarnak feltörni, és akinek egyik tagja annyira idegesítően rámenős, az számomra egyszerűen elfogadhatatlan. A filmet ismerve, a lány már három hónapja van Berlinben, s egy kávézóban dolgozik… nos, három hónap alatt nem volt képes értelmes emberi kapcsolatot kialakítani?? Pont egy tróger (részeg!! – ez fontos, mert egy óra múlva ennek már nem nagyon van nyoma) banda karjaiba futni?? Rögtön arra gondoltam, hogy ez a csaj szimplán hülye – vagy végtelenül naiv. Már fel voltam rá készülve (miután SEMMIT nem tudtam a sztoriról), hogy hamarosan nézhetem, hogy erőszakolják meg és hagyják magára a csajt: megmondom őszintén, akkor lehet végig sem néztem volna.  nono

Így is komoly próbatétel volt az első óra. Victoria biciklijével elfogadja a fiúk hajnali városnézésre invitálását, együtt iszik velük az utcán, sőt valami egészen elképesztő módon, vonzalmat kezd érezni a hangadó Sonne – mint a nap – (Frederick Lau) iránt. Fogtam a fejemet, egy nő hogy lehet ennyire hülye, hogy egy többszörösen hazugságon kapott fickóba – aki nyilvánvalóan egy jó kettyintésért löki a szöveget – beleessen, de hát pont az ilyenek kerülnek másnap bele a hírekbe a való világban is. Valahol roppantul idegesített ez a naivitás és butaság, amit a lány produkált, teljesen logikátlan és életszerűtlen volt sok lépése. S még hol voltunk a váltástól, a fordulattól, a mozi második felétől! A lány tehát – az operatőrrel a nyomában – egy órán keresztül lófrál velük, még egy tetőre is felmennek inni, hogy aztán kb. fél 7 körül búcsút intsen nekik, s a kis kávézóba, ahol dolgozik, s amihez kulcsa van (három hónap után?) bekuckózzon aludni. Sonne, a hazug hősszerelmes persze nem hagyja ezt annyiban ( „Érzem a pinád szagát!” – copyright by A bárányok hallgatnak), s nem tágít Victoria mellől. Egy apró zongoralecke mellett próbál a rendező valami mélységet adni a karaktereknek, de ez is inkább komikusra sikeredett, mint valós kötődésre – aztán történik valami, amiről igazából én egy szót sem mondok. Aki megnézi, egyszerűen tudatlanul kell, hogy átélje a második szakasz minden izgalmát és feszültségét, felkészülés nélkül kell, hogy belevágjon mindabba, ami történik… csupán annyit árulhatok el, hogy Victoria megint csak teljesen irracionálisan úgy dönt, hogy a hajnal további másfél óráját a fiúkkal tölti.   faceplam

S ha már fiúk: miután a mozi kvázi egy ötszereplős kamaradarab (a környezet, a mellékszereplők csupán indikátorok) érdemes pár szót ejteni a csodacsapat tagjairól. Itt van mindjárt a skinheadnak kinéző – de aztán két skinheaddal mégiscsak összevesző – totál balhésnak tűnő Boxer (Franz Rogowski), aztán a talán multikulti, meglehetősen gyenge idegrendszerű Blinker (Burak Yigit) … török és skinhead egy galeriben…  Rolling Eyes  no meg a születésnapos, seggrészeg Fuß (Max Mauff). Ahogy mondtam, a részegségnek külön szerepe van, mert a mozi második felében történteket szerintem nem kis mértékben hitelteleníti el a korábban elfogyasztott alkohol és drog mennyisége – és itt jön képbe vissza a valós idejűség minden hátulütője. Ami belefér egy feszesebb tempójú moziba, ahol az ember nem is igazán foglakozik azzal, hogy az események sorozata hogy jön egymás után, az egy ilyen stílusú filmben bizony szembeötlő. Szembetűnő és logikátlan: mert azt se magyarázza meg nekem senki, hogy egy társaság, akik mondjuk 7-kor készülnek valahova – ami azért sanszos, hogy cikis lesz – 6 óra 20-kor még egy háztetőn békésen vedelik a sört, majd utána állnak neki autót lopni, majd 7 előtt 10 és 5 perccel pánikba esve készülnek az indulásra. Nem, nekem ez így nem áll össze… és különösen nem egy valós idejű moziban.  Evil or Very Mad

És még így is, a film második fele közel zseniális. Amit csinálnak, ahogy csinálják, ahogy ez vászonra van álmodva, az egy bizonyos pontig nagyon jó: kérem, totál ilyen lehet, mikor csinálsz valami hülyeséget és utána pánikba esel saját tetteid következményei miatt, teljesen átélhető az a rémület és az izgalom, amit látunk. Sőt, megkockáztatom, az autós jelenet az utóbbi idők egyik legjobban fényképezett, legmagávalragadóbb, legfeszesebb szcénája, amit filmben láttam. Kár, hogy utána a csapat megint totál idiótán kezd viselkedni, mint ahogy az is kár, hogy a nagy finálé is annyira szirupos és hiteltelen lett, amilyen. Megint csak arra tudom visszavezetni ellenérzéseimet, hogy ennyi idő alatt kialakuló ilyen szintű vonzalom, a karakterek megismerése nélkül nekem teljesen légből kapott – ami megint csak elmenne egy hagyományos filmben, de nem itt. Itt a szándékosan választott formai keretek miatt kénytelenek voltak összehúzni a dolgokat, mintha az egész eseményláncot, a kapcsolatok, viszonyok hálóját MP3-ba tömörítették volna. A két és fél óra végére sem tudunk senkiről semmit (ez legalább hiteles), viszont az egész második óra ettől totál darabjaira hullik. És akkor még nem nagyon mentem bele mondjuk a legeslegvége idiótaságaiba, a totál kihalt (7:50!!!) berlini utcaképbe, a csak megérkezni nem akaró mentőre (legalább 5-10 perc!!), no meg a „Mesélek egy történetet és szerzek egy szobát” mondat óriási alibi voltára. Na persze, ez csak úgy megy…  faceplam  … az meg csak hab a tortán, hogy a három hónapja Németországban dolgozó spanyol lány még vészhelyzetben, egyedül is angolul beszél/káromkodik.  Rolling Eyes

Technikailag maximálisan elismerem a filmet, van néhány elképesztően kiváló húzása, de a stílusa által felállított korlátok miatt sorban dobja ki a törvényszerű idiótaságokat.




75%



.


A hozzászólást R2-D2 összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Márc. 15, 2019 4:48 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

R2-D2 írásai 2.0 - Page 41 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 2.0   R2-D2 írásai 2.0 - Page 41 EmptyKedd Feb. 02, 2016 6:33 pm

R2-D2 írta:

Victoria

Technikailag maximálisan elismerem a filmet, van néhány elképesztően kiváló húzása, de a stílusa által felállított korlátok miatt sorban dobja ki a törvényszerű idiótaságokat.

75%


Előbb-utóbb csak megnézem, már vagy egy hónapja ott van a pendrive-omon  Smile .
Talán inkább "előbb"  Smile .
.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 2.0 - Page 41 Empty
TémanyitásTárgy: Csillagainkban a hiba   R2-D2 írásai 2.0 - Page 41 EmptyCsüt. Feb. 04, 2016 3:13 pm

.
R2-D2 írásai 2.0 - Page 41 KgSenie




Csillagainkban a hiba





Minden kétséget kizárólag ez lesz az egyik legnehezebb(en megírt) kritikám…  scratch  vannak filmek, amik ha nem jöttek be, szívbaj nélkül szétszedi őket az ember, rávilágítva, kicikizve az összes baromságot és hiteltelenséget, amit adott mozi tartalmaz, itt viszont gondban vagyok. A Csillagainkban a hiba bár qrvára nem az én filmem, folyamatosan unatkoztam és/vagy szenvedtem rajta – mégis belül valahogy úgy érzem, talán nem illő kicikizni és megköpködni egy rákos lányról és fiúról szóló történetet, nem illő lehúzni egy, könnyekre és meghatódásra építő, részben az elmúlásról szóló alkotást. Az ember valahogy kényszeredetten úgy érzi, hogy ez egy komoly, hatásos és erős dráma… vagy legalábbis annak készült… pedig nem. Ez egy szirupos, számomra nagyrészt életszerűtlen love story, egy átlagos tinifilm, amiben a két főszereplő első összefutásra egymásba szeret, s ami történet drámaiságát a Damoklész kardjaként belebegtetett fránya rák okozza.

Persze, jöhet a kérdés – jogosan – akkor miért néztem meg…  Question  nem tudom. Az ember, ahogy jár mindenféle fórumokra, gyűjti az ötleteket a mozizásaihoz, beszélget emberekkel, odafigyel a baráti ajánlásokra: a Csillagainkban a hiba még így is 9 hónapja a gépemen volt anélkül, hogy rávettem volna magam a megnézésre. Éreztem, hogy nem az én mozim lesz, de sokkal inkább tartottam a halál közelében lévő fiatalok szenvedésének látványától, mintsem attól, hogy egy romantikus maszlagot fogok látni. Aztán pont fordítva lett: a film végére pont azt a kőkemény szenvedést hiányoltam a filmből, amitől tartottam – ez, így egy lebutított, talán kiszínezett mesefilm, ami még nem okoz maradandó sérülést a mai tinédzserek érzékeny és törékeny lelkivilágának. Totál abszurd egyébként, hogy azokra kell vigyázni, akik közben kőkemény horrorokon, erőszakos játékokon meg pornón nőnek föl… na mindegy. A lényeg az, hogy ez az egész keverék nekem inkább romantikus és kevésbé drámai lett, ráadásul sikerült elérniük, hogy gyakorlatilag egyetlen szereplőhöz sem tudtam egyetlen percig sem kötődni – ahogy átérezni sem tudtam betegségüket.

Hazel Grace Lancester (Shailene "Tris" Woodley) egy 15 vagy 16 éves amerikai lány, akinél pár éve diagnosztizálták a rákot: egy kísérleti gyógyszerkezelés miatt van még életben, aminek az az ára, hogy utazótáskában cipelnie kel magával az oxigénpalackját. Igen, a lány ugyanis úgy tud lélegezni, ha az orrába folyamatosan érkezik egy csövön keresztül a friss oxigén, de néha még így is teljesen váratlanul feltelik a tüdeje vízzel, ami végzetes lehet számára. Tegnap óta azon gondolkodtam, miért volt már az elején ez az érdektelenség részemről a film és szereplői iránt… nos, az alábbiakra jöttem rá. Először is, nekem ez a Hazel nem 15 éves. A 25 éves Woodley kétségkívül jó választás volt színészként a szerepre, de nekem a karaktere egyetlen pillanatra sem tűnt gyereknek… pláne nem 15 éves lánynak. Ugyanez vonatkozik a később képbe kerülő fiúra, Augustus Watersre (Ansel "Caleb" Elgort), aki talán kicsit közelebb jár kinézetben a 18 éves fiúhoz, de nekem összességében még ő is kilóg a kinézetével a felvázolt alapszituból. Aztán itt van rögtön a betegség és Hazel. Mindamellett, hogy erősen hatásvadásznak érzem a kanült az orrban (egyértelműen azt a célt szolgálja, hogy a néző egy percre se felejtse el, mekkora is a baj), egyidejűleg el is távolít Hazeltől. Biztos én vagyok furán összerakva, meg biztos undorító is, amit most leírok (meg az empátia teljes hiányát feltételezi), de idegenkedtem tőle, az egész lényétől, betegségétől, a csőtől az orrában… amire aztán ő meg alaposan rásegített a folyamatos halálra készülődésével, azzal, hogy mindenkit távol akar magától tartani. Nos, sikerült, már elve abból indultam ki – abból indul ki a néző – minek kedveljen meg valakit, aki jó eséllyel a történet végén úgyis meghal?

Maga az egész sztori tulajdonképp arra épül, hogy Hazel az általam kifejezetten rühellt segítőcsoportban megismerkedik Augustussal, a teljesen egészségesnek kinéző, ámde műlábas sráccal. Ő is rákos – legalábbis az volt – a gyógyulásának ára pedig lábának elvesztése… viszont valami eszméletlenül életigenlő, vidám srác, aki pillanatok alatt beleszeret Hazelbe. Nincs is ezzel semmi baj, mert ugyan miért is ne lehetne két beteg fiatal között szerelmi kapcsolat – csupán önmagában a beteg fiatalokkal van baj: egyikük sem tűnik halálos betegnek.  Ahogy írtam, a kanül csupán azért kell, hogy erre folyamatosan emlékezzünk, mint ahogy Gusnak is rendszeresen emlegetnie kell műlábát – mert bizony a fiatal, kisportolt teste alapján, az állandó vigyora alapján eszünkbe sem jut, hogy ő halálos beteg. Én legalábbis máshogy képzelek egy halálra készülő páros mindennapjait, illetve nem is elsősorban a mindennapjaikat – mert, ahogy írtam, a szerelem mindenkinek jár – hanem inkább megjelenésüket. Különösen aktuális lesz majd ez a film egy pontján az egyik szereplőnél…

A két fiatal Hazel távolságtartása ellenére azért csak összejön, hogy elő lehessen venni a zsepiket, ha ESETLEG valamelyikük meghal. Nem tudom, mekkora szerepe van az írásban ennek az esetlegnek, hisz azért azt nagyjából lehetett tudni, hogy mire megy ki a film, nagyjából lehet tudni, hogy a végkifejlet meglehetősen keserédes lesz… ezzel sincs azonban semmi gond, már elindítva a filmet számítani lehet rá. Az összejövés viszont meglehetősen nehezen megy, azért az a fránya betegség csak bekavar – no meg Hazel sem nagyon akar kötődni senkihez – mindenképp kell hozzá a történetnek azon szála, amiben a fiatal pár egy rajongott íróhoz szeretne eljutni Amszterdamba. Egy íróhoz (William Defoe), akinek könyve óriási hatással van mindkét fiatalra, viszont az olvasottak nem elégítik ki az ifjúságot, így kvázi utolsó kívánságukként szeretnék tudni, mi történik a szereplőkkel a könyv után – feltett szándékuk hát, hogy elutaznak a faszihoz és válaszokat kérjenek tőle. Nos, azt nem árulom el, hogy ez sikerül-e, hisz elvileg Hazelnek nem ajánlott elhagynia az orvosi felügyeletet, legyen elég annyi, hogy ezen szál vezetése és lezárása kimondottan tetszett. Végre történt valami a filmben, nem pedig egy bizonytalan szerelmespár SMS-eit kellett olvasnom… (oké, oké, oké  faceplam  ) azt viszont még ma sem értem, mit is akartak kihozni ezzel a Dzsinnes dologgal, nevezetesen mindenkinek van EGY kívánsága, amit életében a Dzsinn teljesít.  Rolling Eyes  Ez nekem totál idegen és hülyeség volt…

A finálé viszont okozott némi meglepetést. Kellemesen csavartak egyet a felálláson, így mégsem teljesen az történt, amit vártam tőle: ez mindenképp pozitívum. Az már más kérdés, hogy az általam gonosz módon csak „kripliszexnek” elnevezett esemény után eléggé hiteltelen a váltás, amiből majd a végjáték ered, meg hogy a korábban felemlegetett kinézetben is találok kivetnivalót (legalábbis az én elképzeléseim szerint), viszont önmagába a kapcsolatba nem tudok belekötni. Hazel halálvárásának és Gus életigenlésének szép íve van a sztoriban, néha egész elmés és magvas gondolatokkal fűszerezve bontakozik ki a két beteg egymáshoz és a világhoz való viszonya. A baj csak az, hogy én sem Hazel pesszimizmusában, sem Gus optimizmusában nem tudtam maradéktalanul osztozni, mint ahogy a karakterekbe sem tudtam beleképzelni magamat. Sőt, ahogy teltek a percek, egyre inkább kényelmetlenül éreztem magam, egyre inkább azon gondolkodtam közben, hogy nehogy én is így járjak – az együttérzés, ami mindenképpen kellett volna a zsebkendőhöz a végén, teljesen eltűnt belőlem. Helyét átvette valami paranoiás félelem a látottak valósággá válásától… s hiába nem vagyok már tini, azért még én is szeretnék ide írogatni jó pár évig.  ima  

Nem állítom, hogy a Csillgainkban a hiba egy rossz film, mert nem az. Nekem csupán túl romantikus, érzelgős, szirupos volt, az amszterdami szálat leszámítva kifejezetten unalmas, viszont pontosan ezekért most meglehetősen kényelmetlenül érzem magam miatta. Mintha egy érzéketlen robot lennék – pedig az Egymás szemében tükrében nem vagyok az – akit totál nem hatott meg két haldokló/életerős fiatal szerelme… talán ha a hangsúlyok mások lettek volna, talán ha TÉNYLEG át tudtam volna élni mindazt, amit ők, máshogy állnék hozzá. A helyenként elsütött – kiváló!! – szarkasztikus poénok, Gus állandó mosolya, meg Hazel hisztis picsa viselkedése viszont megakadályozott ebben. Nem véletlen, hogy nehezen vettem rá magam, tekintve, hogy alapban nem érzem jól magam a romantikus mozikon, a korábbiaktól eltekintve (amikben vagy a sci-fi, vagy a horror stílus segített fogódzkodót találni) itt nem leltem örömet a betegségben, mint körítésben. Féltem… féltem, nehogy én is így járjak.




70%



.


A hozzászólást R2-D2 összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Márc. 15, 2019 5:45 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

R2-D2 írásai 2.0 - Page 41 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 2.0   R2-D2 írásai 2.0 - Page 41 EmptyCsüt. Feb. 04, 2016 7:22 pm

R2-D2 írta:

Csillagainkban a hiba

A Csillagainkban a hiba bár qrvára nem az én filmem, folyamatosan unatkoztam és/vagy szenvedtem rajta – mégis belül valahogy úgy érzem, talán nem illő kicikizni és megköpködni egy rákos lányról és fiúról szóló történetet, nem illő lehúzni egy, könnyekre és meghatódásra építő, részben az elmúlásról szóló alkotást.

Persze, jöhet a kérdés – jogosan – akkor miért néztem meg…  Question  nem tudom. Az ember, ahogy jár mindenféle fórumokra, gyűjti az ötleteket a mozizásaihoz, beszélget emberekkel, odafigyel a baráti ajánlásokra: a Csillagainkban a hiba még így is 9 hónapja a gépemen volt anélkül, hogy rávettem volna magam a megnézésre.

Mindamellett, hogy erősen hatásvadásznak érzem a kanült az orrban (egyértelműen azt a célt szolgálja, hogy a néző egy percre se felejtse el, mekkora is a baj), egyidejűleg el is távolít Hazeltől. Biztos én vagyok furán összerakva, meg biztos undorító is, amit most leírok (meg az empátia teljes hiányát feltételezi), de idegenkedtem tőle, az egész lényétől, betegségétől, a csőtől az orrában… amire aztán ő meg alaposan rásegített a folyamatos halálra készülődésével, azzal, hogy mindenkit távol akar magától tartani. Nos, sikerült, már elve abból indultam ki – abból indul ki a néző – minek kedveljen meg valakit, aki jó eséllyel a történet végén úgyis meghal?

Ez, így egy lebutított, talán kiszínezett mesefilm, ami még nem okoz maradandó sérülést a mai tinédzserek érzékeny és törékeny lelkivilágának. Totál abszurd egyébként, hogy azokra kell vigyázni, akik közben kőkemény horrorokon, erőszakos játékokon meg pornón nőnek föl… na mindegy.

A lényeg az, hogy ez az egész keverék nekem inkább romantikus és kevésbé drámai lett, ráadásul sikerült elérniük, hogy gyakorlatilag egyetlen szereplőhöz sem tudtam egyetlen percig sem kötődni – ahogy átérezni sem tudtam betegségüket.

70%


Azért nézted meg, mert az ember/ a droid megnézi azt, ami érdekli... néha meg "szélesíti a látókörét" Smile .

Én a helyedben nem magyarázkodnék ennyit azon, hogy túlnéztél a felszíni maszlagon, és a lényegét láttad meg a filmnek: azt, hogy kurva jó dolog szerelmesnek lenni, és kurva szar dolog megélni, hogy az a szerelem, vagy akár az élet ilyen korán ilyen véget érhet hmmm . Ez is empátia, nem csak az, hogy minden szereplőnek egyesével beleerőszakolod magad az életébe, aztán "körülnézel", hogy milyen. Ha már velük tudtál félni, az majdnem olyan, mintha értük féltél volna, legfeljebb kevésbé tudtál elvonatkoztatni a stúdió által elvárt külsőségektől.

Hollywood jelentős része ebből él, hogy sziruppal nyakon önt mindent, átalakítva olyanná, amit az emberek szívesen néznek meg ami a bejáratott receptjeiknek megfelel. Abba szép fiatalok kellene, akik eljátsszák a betegséget, mert a külső jel nyomasztó lenne, és az máris eltántorítja a nézőket. Mondjuk ettől még az sem mindegy, hogy milyen rák; egy agydaganatnak tudtommal nincs külső jele, ellentétben a kezelésre használt kemoval és sugárral. Ez van, az emberek jó része kikapcsolódni jár a moziba, és nem azért, hogy pattanásos, haldokló tinédzsereket nézzen. Elvileg a kőkemény horrortól, az erőszakos játékoktól és a pornótól is védeni kéne a tiniket, de mert ezek jól kimunkált fantáziavilágok, így a szülőket kevésbé feszélyezi (amíg nem látják, mert akkor hú!), a tiniket meg kevésbé érdekli, mint akár szóról szóra ugyanez a történet, ha valós körülmények között játszódna.

Ha végre leírom a Hajnali lázról, amit gondolok, elolvashatod, hogy egy alapjaiban hasonló történetet mennyire máshogy is meg lehet csinálni. Az is ki van egy kicsit színezve, de nagyon nem is lehet, mert valós eseményeken alapul... nem is akármennyire Smile .

U.i: Ha jól emlékszem, azt mondtad, hogy a Bates Motel is majd egyszer sorra kerül... Most szólok, abban Emmának ugyanilyen kanülje van Wink ...
.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 2.0 - Page 41 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 2.0   R2-D2 írásai 2.0 - Page 41 EmptyCsüt. Feb. 04, 2016 7:45 pm

Niwrok írta:

Csillagainkban a hiba


Azért nézted meg, mert az ember/ a droid megnézi azt, ami érdekli... néha meg "szélesíti a látókörét"  Smile .


U.i: Ha jól emlékszem, azt mondtad, hogy a Bates Motel is majd egyszer sorra kerül... Most szólok, abban Emmának ugyanilyen kanülje van  Wink ...

Igen, próbálkozik az ember, próbálkozik, de valahol nem mindig tud álépni saját korlátain. Ennél a filmnél a végére már egyszerűen zavart, hogy a szereplők nekem tök közömbösen gabalyodtak egymásba a rák árnyékában: ha pl. az Alabama és Monroe kislányára gondolok, ott a szívem majd megszakadt, itt meg csak totál érzéketlenül néztem őket. scratch Na mind1, egy fájllal kevesebb a pendriveon. peace

Bates Motel? Igen, valóban, a cetlin rajt van, ígérem, az idén meglesz. Sok más ajánlásoddal egyetemben. Wink
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom





R2-D2 írásai 2.0 - Page 41 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 2.0   R2-D2 írásai 2.0 - Page 41 Empty

Vissza az elejére Go down
 
R2-D2 írásai 2.0
Vissza az elejére 
41 / 67 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1 ... 22 ... 40, 41, 42 ... 54 ... 67  Next
 Similar topics
-
» R2-D2 írásai 1.0
» R2-D2 írásai 3.0
» R2-D2 írásai 4.0
» Niwrok írásai 2.0
» Niwrok írásai 1.0

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Filmfórum :: Filmek, sorozatok világa :: Kritikák, filmes gondolatok-
Ugrás: