Mielőtt részleteiben belemennénk a filmbe, el kell árulnom, hogy igen mély kapcsolat fűz eme alkotáshoz. Körülbelül 7-8 éves lehettem, mikor egyik este anyummal hédereltünk a nappaliban, és hirtelen elkezdődött ez a film a TV-ben. Kb. az első képsorok után anyum elküldött aludni, mert hogy késő is van, meg amúgy sem nekem való ez a film. Viszont az első 1-2 perc alapján én nem számítottam semmi vészesre, volt benne pár fura szörnyalak, akik rohannak egy mezőn, azt ennyi. Annyi idősen amúgy is oda voltam a különféle gusztustalan rémekért, úgyhogy nem hagytam annyiban a dolgot. Megnéztem a tévéújságban, és láttam, hogy másnap hajnalban is fogják ismételni. Hát eltökélt kis pöcsös módjára szépen kivártam másnap este, míg az ősök lefeküdtek aludni, én meg kisomfordáltam a nappaliba, bekapcsoltam a TV-t, amennyire csak tudtam levettem a hangját, és elkezdtem megnézni Az éjszaka szülötteit.
Hát kurvára nem kellett volna. Nem véletlenül hagyott bennem ez a film ilyen mély nyomot. Mert ez tényleg nem nekem való volt. Persze végignéztem az egészet becsülettel, hiába tartott sokáig, na meg tudtam is, hogy aznap már úgysem fogok tudni aludni. Aztán eltelt sok-sok év, és szépen elfeledtem ezt a filmet. Na de, belefutottam egy hírbe, hogy még idén kijön BD-n, ráadásul a bővített, rendezői változat, úgyhogy azt gondoltam, itt az ideje újranézni.
A történet szerint Boonet (akiről valamiért mindig is azt hittem, hogy David Boreanaz, de amúgy nem, mert Craig Sheffer) különös álmok gyötrik. Félelmetes kreatúrák hívogatják álmában egy Midian nevű helyre, amely gondolatától nem tud szabadulni. Pszichiátere (David Cronenberg) pedig fura mód mintha ellene játszana, és nem a betege javát nézné. Ugyanis időközben egy maszkos sorozatgyilkos szedi áldozatait, és Dr. Philip K. Decker ( ) szerint Boone követte el, elborult pillanataiban, a gyilkosságokat. Boone végül a rejtélyek nyomába ered, hogy aztán fény derülhessen Midian titkaira, és a sorozatgyilkos kilétére is.
Na, nem tűnik ez olyan rossznak, nem? Hát, pedig sajnos az idő nem szépített a dolgokon. Egyrészt a szinkron valami borzalmas. Én nem tudom, néha direkt affektálják-e túl a szöveget, néha pedig direktbe vannak viccesre, macsóra véve az egysoros beszólások, de nagyon fura módon veszik ki magukat. Amúgy maga a történet és annak hangulata szerintem kifejezetten remek és egyedi, a díszletekbe rengeteg munkát feccöltek, a zene maradandó és remekül illeszkedik a filmhez (thanks to Danny Elfman), a horror faktor pedig kifejezetten brutális. Jó, persze, az egész filmre jellemző a késő 80-as, korai 90-es évek stílusa, de pl. a film eleji házban gyilkolós jelenet nem véletlenül maradt meg olyan sokáig az emlékezetemben.
Aztán, ha a para-faktor ma már nem is, de az elborult, groteszk stílus, ami olyannyira jellemző Barkerre, nagyon erőteljesen képviselteti magát. Midian lakosai egytől egyig egyediek, torzak, félelmetesek, morbidak... érezzük, hogy csakis egy olyan beteg elméből pattanhattak ki, mint amilyennel a direktor-író rendelkezik.
Ami még hatalmas plusz pont, hogy tele van a film baráti utalásokkal és kikacsintásokkal. A kórházas jelenetben pl. "Dr. Stephen King-et kérik a sötétkamrába!" , aztán Cronenberg karakterének halála is utal a rendező egy korábbi klasszikusára. Vendégszerepekben pedig feltűnik Doug "Pinhead" Bradley, akit amúgy újraszinkronizáltak, ami miatt felbaszta magát, sőt, a Nightbreed képregény egyik alkotója is tiszteletét teszi egy rövidebb szerepben, mint Midian lakója.
Sajnos Barker regényét nem olvastam, ami a film alapját képezi, és ezen ismertek hiánya, illetve ki-nem-fejtése adja azt a keserű mellékízt, amit az újranézéskor tapasztaltam. Az egész sztori hemzseg a bibliai és egyéb vallási utalásoktól, kezdve Midian nevétől, Boone messiás-szerepén át egészen a Baphomet istenség-figuráig, viszont a bő másfél óra játékidő ellenére ezek semennyire sincsenek kifejtve. A legtöbb cél, indok, okozat ismeretlen marad, az egész film kapkodós, szereplőket söpör félre, néha még önellentmondásba is keveredik. Érződik persze mögötte Baker tudása és eszméletlen kreativitása, illetve írói képességei (A Kárhozatot illetve a Korbácsot tudom ajánlani a fantasy/horror irodalom kedvelőinek), mert hatalmasakat tud alkotni ez az egyéni figura, ha akar. Én abszolút úgy érzem, igenis szükség lenne arra a majdnem egy órával hosszabb rendezői változatra, mert úgy sokkal kerekebb egészet tudna alkotni ez a film, nem csak a szereplőket, de a történetet, csavarokat, lezárást illetően is. Így viszont rengeteg lehetőséget elpazarol, a gyilkos kiléte kb. az első perctől fogva egyértelmű, holott ennek rejtve kéne maradnia (hisz Boone kételkedik magában), Midian eredete, törvényei, sajátos világa csak elejtett félmondatokból (se) ismerhetők meg, pedig érezni, hogy egy kiterjedt és átgondolt rendszer feszül ott mögötte, amely Barker szinte minden írásában megjelenik (ld. Éjféli etetés, ahol szintén egy elmúlt világ isteneit tartották életben a föld gyomrában)... szóval most is valami ilyesmi lenne a cél, de míg ott ez adja magát a csattanót, itt kimunkáltabb, részletesebb magyarázatra lenne szükségünk és ingerünk. Maga a film filozófiája szintén csapongó, hiába próbál állást foglalni, minket, nézőket nem sikerült meggyőznie erről, Barker vallásos fricskái is csak lógnak a levegőben, a groteszk, húsból és fájdalomból, sötétségből álló lények hatalma és misztikuma helyett (ld. Hellraiser) csupán kibaszott ijesztő (gyermekfejjel) / WTF (mostani fejjel) lényeket kapunk.
Végezetül pedig hemzseg a film a bakiktól, rossz vágásoktól. Tárgyak, emberek tűnnek el, majd manifesztálódnak újra egy snittel később és ehhez hasonlók.
De bármennyire is gyenge ez a film ilyen téren, két dologban igenis erős. Hangulatában és abban a nosztalgiafaktorban, amit számomra jelent. Mert lehet, most már meglátom hiányosságait, és túl tudok tekinteni a beteg jeleneteken, és ijesztő szörnyeken, de az élményt ez a film adta, és adja most is. Horrornak jó, egyedi, de közel sem annyira erőteljes és intelligens, mint ami Barkertől elvárható lenne. Ugyanakkor nem véletlenül emelkedett kvázi kult-státuszba, hiszen még egy rövid életű képregény, sőt, számítógépes játék is készült belőle, Midian egyedi teremtményeiről pedig a mai napig lehet találni a neten különböző artokat, rajzokat.
8/10, de elfogult vagyok!
Ui.: R2-D2-nak plusz pontot érhet, hogy felfedezheti a filmben Panaka kapitányt.
R2-D2 Admin
Hozzászólások száma : 4535 Join date : 2012. Oct. 03. Tartózkodási hely : Szombathely
Ui.: R2-D2-nak plusz pontot érhet, hogy felfedezheti a filmben Panaka kapitányt.
Először is fasza írás!!!!
Ugyanakkor nem csináltál hozzá kedvet, valahogy nem vágyom most az ilyesmi stílusú mozikra.
Weide
Hozzászólások száma : 747 Join date : 2013. Aug. 15. Age : 33 Tartózkodási hely : Budapest
Tárgy: Re: Horror topic Pént. Aug. 01, 2014 12:30 am
R2-D2 írta:
Weide írta:
Az éjszaka szülöttei /Nightbreed/ (1990)
Ui.: R2-D2-nak plusz pontot érhet, hogy felfedezheti a filmben Panaka kapitányt.
Először is fasza írás!!!!
Ugyanakkor nem csináltál hozzá kedvet, valahogy nem vágyom most az ilyesmi stílusú mozikra.
Köszönöm!
Igazából meglep, hogy nem ismered ezt a filmet, azt hittem a te generációdnál ez amolyan alapműnek számít. Mindenesetre azért Clive Barker neve mond valamit, gondolom.
Remo
Hozzászólások száma : 351 Join date : 2012. Oct. 08.
Tárgy: Re: Horror topic Pént. Aug. 01, 2014 8:17 am
Én még tékából vettem ki, de bennem nem hagyott mély nyomot a film. Azért újranézném, főleg az említett rendezői változatot.
Mr. White
Hozzászólások száma : 255 Join date : 2014. Jan. 25. Age : 33 Tartózkodási hely : Budapest
Tárgy: Re: Horror topic Vas. Aug. 03, 2014 9:40 pm
Weide írta:
Az éjszaka szülöttei /Nightbreed/ (1990)
8/10, de elfogult vagyok!
Én ezt a filmet elkezdtem egy párszor nézni, de sosem tudtam végig nézni ugyanis amikor az első 5 percben mindig újra indult a gép és ezt legalább 2-3 alkalommal mindig amikor elkezdtem ezért szépen le is töröltem nehogy kárt tegyek a gépemben.
Az tudom, hogy az író személye miatt elfogult vagy. Én pont a Hellraiser utáni nézéskor kezdtem keresni Clive filmeket a Candyman-t tudtam megnézni az nem volt rossz, de ezt a gépemnek köszönhetően örökre elvette a kedvemet a nézéstől arról nem is bszélve, hogy már az első pár másodpercben megjelenik a "kedvenc" állatom. De a lényeg, hogy a Hellraiser 1 még akkor is ha az egyik lényt nem tudtuk hova tenni élvezetes volt.