Filmfórum
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.


Kritikák, gondolatok a filmek világából
 
KezdőlapGalleryLegutóbbi képekKeresésRegisztrációBelépés

 

 Remo írásai

Go down 
+4
butch
Niwrok
R2-D2
Remo
8 posters
Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 6, 7, 8 ... 13 ... 20  Next
SzerzőÜzenet
Remo

Remo


Hozzászólások száma : 351
Join date : 2012. Oct. 08.

Remo írásai - Page 8 Empty
TémanyitásTárgy: Gyula vitéz télen-nyáron   Remo írásai - Page 8 EmptyCsüt. Okt. 03, 2013 11:23 am

Gyula vitéz télen-nyáron

Ha két magyar filmet kellene egy lakatlan szigetre magammal vinnem, akkor A tanú mellett az Bácskai Lauró István médiaszatírája lenne. Koncz Gábor tökéletes a sörgyári munkásból tévésztárrá váló Prohászka Feri és a filmhez kitalált sorozat kalandhőseként egyaránt. Polgár András forgatókönyvét nem tudom eleget dicsérni. Amellett, hogy hibátlanul volt képes megragadni a kort, több ezen túlmutató réteget volt képes ráhúzni a történetre. Megvan benne, hogyan képes lázba hozni egy szimpla tévésorozat egy egész országot és az is miképp szól bele a politika azon nyomban a készítők munkájába mielőtt egy kockát is leforgattak volna belőle. Ezen felül ott van még az örök celebkultusz és az az őrületes hajlam miképp képes egy réteg egy fiktív történetet valóságként kezelni. Prohászka Feritől barátai számon kérik, amit a sorozatban tesz, sőt, amikor szerepe szerint elárulja a királyt, utóbb a közönség rehabilitációt követel.

Újra és újra rá tudok csodálkozni, mennyi fantasztikus színészünk volt, akik ebben a filmben is alig férnek el egymás mellett. Őze Lajost és Kállai Ferencet A tanú után újra együtt látni önmagában szívdobogtató élmény, de rajtuk kívül a korszak valós tévés személyiségei is megjelennek önmagukat alakítva. Többek közt Vitray Tamás mutatja meg egy fergeteges részben, hogyan lehet egy kis szinkronnal és vágással manipulálni a valóságot. Bár a film komoly témákat is érint, mint a cenzúra, de annyira könnyedén és szellemesen kezeli, hogy valószínűleg ennek is köszönheti, hogy átment annak idején a rostán. Egyebek mellett a hungarizmus, vagy, ha úgy tetszik magyarkodás is kap egy ironikus sallert, de a legjobban talán az tetszett, amilyen jellemzően a főnökség először az erotikát veszi ki a sorozatból, csak utána az erőszakot. Bár szívem szerint külön is elnézegetném Gyula vitéz kalandjait, de néha már kissé sok a bejátszás. A vége felé Bácskai Lauró alkotása túlzottan riportfilmbe megy át, azonban a befejezés zseniális. Szegény Prohászka Feri a saját bőrén tapasztalja meg, hogy, ha egyszer utolért a hírnév és a közönség szeretete, az elől még a kórházi ágyon sincs menekvés.

90%
Vissza az elejére Go down
Remo

Remo


Hozzászólások száma : 351
Join date : 2012. Oct. 08.

Remo írásai - Page 8 Empty
TémanyitásTárgy: Frankenweenie   Remo írásai - Page 8 EmptyCsüt. Okt. 24, 2013 12:31 pm

Frankenweenie

Már kezdtem lemondani Tim Burtonről, ezért késve, és most is csak a véletlennek köszönhetően pótoltam az utolsó filmjét. A Frankenweenie saját korábbi rövidfilmjének animációs újrafeldolgozása - amolyan kölyök Frankenstein-sztori. Örömmel jelentem, hogy a rendezőnél ezúttal nyoma sincs az unott rutinnak, hanem akárcsak főszereplője, szeretettel alkot. A történetnek megvan az a rétegezettsége, hogy kicsik és nagyok is mást lássanak benne: lehet nézni Disney-meseként vagy akár retró stílusú szörnyes horrorként is, de megtalálható benne a kisvárosi szatíra és Burton nyílt vallomása az alkotómunkáról. A tematikai zsúfoltságból adódóan néha olyan érzésem volt, mintha több filmet néznék egyszerre, a narratív és műfaji kanyarok főképp az utolsó harmadában elég élesek. Amikor elszabadulnak a Godzillát és a Szörnyecskéket egyaránt megidéző lények a városban, a feltámasztott kiskutya időlegesen háttérbe szorul. Akárhová is kalandozik viszont Burton fantáziája, mely Danny Elfman csodás zenéjével együtt szárnyal, a film és furcsa szereplői sose szűnnek meg szerethetőek maradni. Mindenkinek tehát, aki érzi magában még a gyermeki ént, a filmrajongót, vagy csak volt valaha kutyája, annak a Frankenweenie-t szívből ajánlom!

80%
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

Remo írásai - Page 8 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Remo írásai   Remo írásai - Page 8 EmptyCsüt. Okt. 24, 2013 1:07 pm

Remo írta:
Frankenweenie

80%
Hogy ez hányszor a kezemben meg a kosárban volt már... Aztán valahogy mindig kimaradt.
Most egy kis lökést adtál hozzá, hogy megvegyem/nézzem. Köszi!
Vissza az elejére Go down
Remo

Remo


Hozzászólások száma : 351
Join date : 2012. Oct. 08.

Remo írásai - Page 8 Empty
TémanyitásTárgy: Véres hétvége (2008)   Remo írásai - Page 8 EmptyHétf. Okt. 28, 2013 4:18 pm

Véres hétvége (2008)

Az anyatermészet visszavág, szól a film premisszája, ám Jamie Blanks rendezése inkább egy végsőket rúgó házasság utolsó napjairól szól. Férj és feleség elmennek egy csodálatos, de elhagyatott tengerpartra pihenni, hogy aztán ottlétüket rövid úton földi pokollá változtassák. A filmben a természet lappangó, arctalan erőként van jelen, mely figyeli minden megmozdulásukat. Egy állat elgázolása, egy eldobott csikk - csupa hétköznapi vétség, amik viszont ugyanazzal a súllyal jelennek meg, mint a házastársak egymás idegeit cincáló megjegyzései. Konkrét fenyegetéssé ritkán válik a festői képekkel megelevenített környezet, de azt folyamatosan érezni, hogy mindegyik félnél kezd betelni a pohár. A Rémségek könyvével berobbant, majd a Véres Valentinnel süllyesztőbe került rendező ért hozzá, hogy nyugtalanító atmoszférát teremtsen, ám rá nem jellemző módon ezúttal a vérmennyiséget minimálisra szorította.  

A film elsősorban a két főszereplő, Jim Caviezel és Claudia Karvan jutalomjátéka. Túlzottan szimpatikussá egyikük se válik, de olyan jól játszák el a házasságukat helyrehozni próbáló, hullámzó kedélyű párt, hogy átélhetővé válik elmérgesedő kapcsolatuk. A Véres hétvége lényegében a két színész kamaradrámája, így az átlagnéző számára nem is nevezhető igazi horrornak. Ahhoz egyébként is túl eseményszegény. A közjátékok (pl. a Hitchcock Madarakja előtti főhajtásnak is tekinthető sastámadás), melyek rendre megzavarják a házaspárt, leginkább arra jók, hogy felszínre hozzák azokat a problémákat, amiken éppen ezzel a kiruccanással akarták túllépni. Ahogy a Véres hétvége az utolsó húsz percében egyre inkább kezd hasonlítani egy hagyományos horrorra, úgy jönnek elő a műfaji hibák. A szereplők olyan ostobán viselkednek, hogy az anyatermészetnek nem is kell megerőltetnie magát, hogy kikészítse őket. A befejezés aztán a szokásos fejetlen rohangálásba torkollik, mely még csak nem is rémisztő, inkább nevetséges. A film alapgondolata jó volt, de a kivitelezés tökéletlenségei folytán szűk lesz az a réteg, amely ezt értékelni tudja.    

60%
Vissza az elejére Go down
Remo

Remo


Hozzászólások száma : 351
Join date : 2012. Oct. 08.

Remo írásai - Page 8 Empty
TémanyitásTárgy: A millió dolláros hotel   Remo írásai - Page 8 EmptyHétf. Nov. 04, 2013 12:03 pm

A millió dolláros hotel

Wim Wenders műve a normálistól annyira távol áll, mint szereplői, a címbéli hotel lakói, akik bohém közösséget alkotva tengetik mindennapjaikat. A film egyikük, a csórók komornyikjaként aposztrofált Tom Tom (Jeremy Davies) öngyilkosságával nyit. Ő meséli el a történetet, melynek kiindulópontja szintén egy haláleset. Tom Tom legjobb barátja, Izzy ugrott le ugyanarról a tetőről, ahonnan narrátorunk, vagy inkább lökték, mint azt a helyszínre érkező különleges ügynök (Mel Gibson) gyanítja. A film erről a rejtélyről is szólhatna, de ez inkább csak ürügyül szolgál az alkotóknak, hogy elmerüljenek a bolondos lakók világában. Ami megfogott a filmben, az az atmoszférája. Wenders gyönyörű, költői hangulatképekkel mesél. Az operatőri munka rendkívüli. Ahogy a kezdésben lassítva végigköveti a kamera a főszereplő zuhanását az feledhetetlen. A színészek is beleadják szívüket-lelküket a szerepbe, ami a zárójelesen említett Jeremy Davisen túl nagyon igaz Milla Jovovichra is, aki hasonlóan zavart szerelmét játssza.

A gondok akkor kezdődnek, amikor a szereplők megszólalnak. A mélynek szánt, zagyva párbeszédek és egyéb megnyilvánulások, melyek kitöltik a jeleneteket, képesek hazavágni az összhatást. A kis dózisban érdekes, jópofán zizi karakterek így válnak hosszú távon irritálóvá. A szinte végig nyakmerevítőt viselő Mel Gibson sajátos színfoltja a társaságnak. Néha úgy tűnik, maga se érti, hogy keveredett a filmbe, pedig a megvalósulásához produkciós cégén keresztül is hozzájárult. A millió dolláros hotelnek vannak csodás pillanatai, de ezektől fokozatosan elidegenítenek a művészkedve rádobott rétegek. A benne rejlő szépség, tragédia és gondolatok emiatt végül már szinte egyáltalán nem tudtak megérinteni.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

Remo írásai - Page 8 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Remo írásai   Remo írásai - Page 8 EmptyHétf. Nov. 04, 2013 12:56 pm

Olvaslak ám, csak nem tudok mit hozzászólni, mert mindig olyan filmeket nézel, amiket még nem láttam... Smile
Vissza az elejére Go down
Remo

Remo


Hozzászólások száma : 351
Join date : 2012. Oct. 08.

Remo írásai - Page 8 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Remo írásai   Remo írásai - Page 8 EmptyHétf. Nov. 04, 2013 1:29 pm

R2-D2 írta:
Olvaslak ám, csak nem tudok mit hozzászólni, mert mindig olyan filmeket nézel, amiket még nem láttam... Smile
Talán majd legközelebb. :bom: 
Vissza az elejére Go down
Remo

Remo


Hozzászólások száma : 351
Join date : 2012. Oct. 08.

Remo írásai - Page 8 Empty
TémanyitásTárgy: eXistenZ   Remo írásai - Page 8 EmptyHétf. Nov. 04, 2013 3:07 pm

eXistenZ

A virtuális valóság több filmest is megihletett a '90-es években, de talán egyikük se nyúlt hozzá olyan figyelemreméltóan, mint David Cronenberg. Míg a legtöbben a megszokott zsánerek modern keretét látták meg benne, addig ő a veszélyekre figyelmeztetett hozzácsapva kedvenc témáit, mint például a megszállottságot. A film esszenciálisan magában hordozza a rendező látásmódját, világnézetét, habár valamelyest önmagát ismétli, korábbi alkotásainak elemei köszönnek vissza benne. Első látásra még az a vád is érheti az eXistenZ-t, hogy egy kidolgozatlan, feltűnően low budget sci-fi pedig a hamis és sivár környezet valamint az erőltetett fordulatok mind a koncepció részei. Cronenberg úgy tekint a virtuális valóságra, mint a való világ olcsó utánzatára, amelyben a résztvevők identitásukat vesztve téblábolnak, hogy elmeneküljenek hétköznapi életük fogságából. Meglehet a rendező sarkít és helyenként szájbarág, ám nem mond hülyeségeket. A valóság határainak elmosódását, az alkotó és a felhasználó morális felelősségét taglalja. Hibáival együtt így lesz az eXistenZ a leginkább gondolatébresztő film, melyet a témában készítettek.

80%
Vissza az elejére Go down
Remo

Remo


Hozzászólások száma : 351
Join date : 2012. Oct. 08.

Remo írásai - Page 8 Empty
TémanyitásTárgy: A nyomozó   Remo írásai - Page 8 EmptyHétf. Nov. 04, 2013 3:25 pm

A nyomozó

Megígértem magamnak, hogy, ha bemutatnak a mozikban egy jónak ígérkező magyar krimit azt megnézem. Gigor Attila alkotásával nem is ért csalódás, és az élmény az újranézésekkel se kopott meg. A nyomozó egy klasszikusokat idéző film noir, mely sajátos humorával és bizarr főhősével tágítja ki a maga szerény módján a műfaj kereteit. A tálalás kissé szegényes, ám a fantáziajeleneteknél megnyilvánuló kreativitás ellensúlyozza a helyenként túlzottan is puritán megvalósítást. Szerencsésen hiányzik belőle a magyar közönségfilmek görcsössége, A nyomozó aprólékosan felépített és szép fokozatosan kibontakozó története határozott és értő kezek munkáját viseli magán. A komikusan sztoikus Malkáv Tibor a legszimpatikusabb szociopata Dexter Morgan után. Az őt alakító Anger Zsolt ugyan a hangjával lényegesen jobban játszik, mint az arcával, ám ennél a mimikailag nem túl nagy kihívást jelentő szerepnél ez elnézhető. A nyomozó végülis nem váltja meg a világot, de kellemes szórakozást nyújt. Vicces, fordulatos és a drámai pillanataiban is hiteles. Az, hogy hazai viszonylatban mindez rendkívülinek számit inkább a konkurenciát jellemzi.

80%
Vissza az elejére Go down
Remo

Remo


Hozzászólások száma : 351
Join date : 2012. Oct. 08.

Remo írásai - Page 8 Empty
TémanyitásTárgy: Indiana Jones és az elveszett frigyláda fosztogatói   Remo írásai - Page 8 EmptySzomb. Nov. 09, 2013 12:28 pm

Az elveszett frigyláda fosztogatói

Steven Spielberg meghatározó, velem egyidős kalandfilmjéről nehéz elragadtatás nélkül írnom. Maga a film is rajongásból született: Indiana Jones az alkotók kedvenc fiktív hőseiből állt össze, így egyszerre lett kincsvadász, cowboy és a ’30-as évek James Bondja, aki minden részben más nőt hódit meg és közben megmenti a világot. Akár egy kettős életet élő szuperhős, a civil napjaiban csak egy átlagember, azonban amikor felveszi a hozzánőtt kalapot és gyűrött bőrdzsekit belőle lesz a földkerekség legnagyobb kalandora. Bár Tom Selleck is felmerült az eljátszására, a készítők szerencsére Harrison Ford mellett döntöttek. A már Han Soloként is minden korombéli örök kedvencévé váló színész, ha kell keményen, máskor esetlen humorral, de legfőképpen nagy adag csibészes sármmal játssza el a tőle immáron elválaszthatatlan szerepet. A film másik szupersztárja John Williams zenéje, amely a Spielberg által megteremtett ezerszer idézett ikonikus pillanatokat azonnali klasszikussá varázsolja. A főtéma hallatán ember nincs, akiben ne támadna fel azon nyomban a gyerkőc.

Az elveszett frigyláda fosztogatói a fantasztikus nyitánnyal magába ránt és el se enged a vége-főcím legördüléséig, amely a filmtörténet egyik legemlékezetesebb záróképével szolgál. A nagystílű akciójelenetek közé olyan zseniális poénok lettek beszúrva, mint mikor a náci üdvözlésbe beszáll a majom is, vagy, amikor a kínzóeszközről kiderül, hogy közönséges vállfa. Na és persze ott van a rengetegszer emlegetett kardpárbaj a piacon, amit Ford egy pisztolylövéssel zár rövidre. Spielberg műve annyira egyben van, hogy még a hangeffektek is feledhetetlenek benne, sőt még az is, ha egy térképen annyit mutatnak, ahogy a szereplők egyik pontból a másikba utaznak. Egyedül a Ford ellenlábasát alakító Paul Freemant éreztem mindig is kissé haloványnak, pedig a történet során kap lehetőséget a kibontakozásra. Karen Allen pimasz Marionja méltó párja a főszereplőnek, de akármilyen bájos és humoros a kettősük, nem a szerelmi szál miatt emlékszünk a filmre.

A szereposztás összességében az erősségek közé sorolható. Denholm Elliott és John Rhys-Davies kevés jelenetükkel is hozzátesznek a filmhez, de a szöveg nélküli szerepekre is igazán beszédes arcokat találtak, akikre elég ránézni, hogy tudjuk, melyik oldalon állnak. Bár az alapokat nem kisebb nevek ötlötték ki, mint George Lucas és Philip Kaufman, a forgatókönyvet végül A birodalom visszavágon edződött Lawrence Kasdan írta meg, akinek a frigyládát sikerült olyan izgalmas kincsé alakítania, melyet egy folytatásnak se sikerült elérnie. Érezzük a fenyegető misztikumot, amely körbeöleli, még mielőtt megtalálnák. Amikor aztán kinyitják, úgy szabadul el a horror, hogy tartósan az eszünkbe véssük, mi jár annak, aki önhitten a szövetség ládáját háborgatja. A szokatlan végkifejletből Indiana Jones később is megőrzött szokásához híven egyszerre jön ki kicsit nyertesen és kicsit vesztesen, de mindig hősként. Az szinte mellékes, hogy övé lesz-e végül a kincs. A kaland, amit átéltünk vele nagyobb annál, hogy ez számítson.  

100%
Vissza az elejére Go down
Remo

Remo


Hozzászólások száma : 351
Join date : 2012. Oct. 08.

Remo írásai - Page 8 Empty
TémanyitásTárgy: Indiana Jones és a végzet temploma   Remo írásai - Page 8 EmptySzomb. Nov. 09, 2013 5:31 pm

Indiana Jones és a végzet temploma


A Steven Spielberg, George Lucas és Harrison Ford alkotta trió a Frigyláda után három évvel szállította le a második kalandot, melyből sajnálatosan kimaradt az első részt író Lawrence Kasdan, mivel épp saját rendezésével volt elfoglalva. A helyét William Huyck és Gloria Katz vették át, akiknek a legismertebb munkája a Lucas rendezte nagysikerű American Graffiti. A Frigyláda folytatása – mely valójában prequel – eszement túlzásaival sokáig a filmsorozat fekete bárányának számított. Bevallom, nekem gyerekkoromban ez volt a kedvenc epizódom. Az alapsztorit jegyző Lucas szeme előtt egy sötét és durva folytatás lebegett, amit a rendező Spielberg harsányabban jelenlévő humorral kompenzált. Ennek az lett az eredménye, hogy a film a felnőtteknek gyerekes, a fiataloknak meg ijesztő lett. A résznek szerkezetileg is megvannak a hullámvölgyei: előbb őrült módon felpörög, majd szunnyad egy sort, hogy aztán megint a kalandok közepébe rántson. A fele játékidő eltelik mire a címben jelzett templomig eljutunk, a történet pedig végre sínre kerül.

A Végzet temploma, sőt az egész széria legidegesítőbb szereplőjének a hisztérikus énekesnőt, Willie Scottot tartják, aki nagyrészt tényleg nem csinál mást, mint nyavalyog, de speciel én sose utáltam. Itt ki kell térnem a magyar szinkronra, ugyanis az eredeti változatában ezt a buta libát Eszenyi Enikő nem csupán kedvelhetővé, de viccessé varázsolta. Az énekesnőt játszó Kate Capshaw (a rendező későbbi felesége) amúgy egyáltalán nem rossz. Az évődésének Harrison Forddal megvannak a maga pillanatai, amikor pedig bajba jutott szépség lesz, már kifejezetten vonzó jelenség. A számomra legkedvesebb szereplő – természetesen régészprofesszorunk után – Picur (Ke Huy Quan - Kincsvadászok), aki korára fittyet hányva majdhogynem egyenrangú társává válik Indiana Jonesnak, így még az is működik, amikor rövid időre átveszi a hős szerepét. A köztük lévő egyszerre atyai és haveri kapocs a film igazi érzelmi hajtóereje. Amikor a sötét álmából visszatérő Indiana rákacsint, az a folytatás legszerethetőbb perce, amire, ha a filmet családi körben nézem DVD-ről, valaki mindig megkér, hogy tekerjek vissza.

A nyitányra a Bond-filmekből átvett hagyomány jegyében ismételten nagy gondot fektettek és ennek meglett az eredménye: az összes marhaságával együtt is magával ragadó. A Spielbergre jellemző játékosság az egész filmen tetten érhető. A Frigyláda kígyói és pókjai után ezúttal bogarak teszik próbára az ingerküszöbünket, valamint egy groteszk indiai díszvacsora az elképzelhető leggyomorforgatóbb fogásokkal. Amikor megint beindul az akció, Spielberg szárnyal. Innentől tételesen felsorolhatnám az összes mozgalmasabb jelenetet, mert mind említést érdemelne, de maradjunk annyiban, hogy egyik jobb, mint a másik. A Shankara kövek legendája inkább a mese, mint a misztikusság irányába viszi a történetet, amit gyerekként jobban értékeltem, a gyilkos szekta vezére, Mola Ram (Amrish Puri) viszont felnőtt szemmel is félelmetes. A film véleményem szerint egyáltalán nem hozza szégyenbe a szériát, mint azt egyesek állítják róla. Vannak hibái, kevéssé sikerült, mint az előző rész, de Spielberg és Ford túl jó formában voltak ahhoz, hogy elszúrják.

80%
Vissza az elejére Go down
Remo

Remo


Hozzászólások száma : 351
Join date : 2012. Oct. 08.

Remo írásai - Page 8 Empty
TémanyitásTárgy: Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag   Remo írásai - Page 8 EmptyVas. Nov. 10, 2013 3:12 pm

Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag


Miután Steven Spielberg se volt teljesen elégedett azzal, ahogy a Végzet Temploma végül elsült, úgy határozott, hogy a harmadik részben, melyet az utolsónak szánt, visszatér arra az útra, amin a Frigyládával elindult. Indiana Jones ismét a nácik elől próbál megszerezni egy ereklyét, ezúttal a Szent Grált, amely örök életet ad annak, aki iszik belőle. A harcban segíti őt az első részben megismert Sallah (John Rhys-Davies) és a küldetéseit eddig múzeuma kényelméből pénzelő Marcus Brody (Denholm Elliott), valamint az apja, akit maga az ős Bond, vagyis Sean Connery játszik! Az már önmagában hatalmas, hogy Indiana Jones szülője ténylegesen James Bond, amit azonban együtt művelnek az egészen frenetikus. A szórakozott, katedrához szokott öreg döbbenten nézi végig, ahogy fia halomra öli a rosszfiúkat, egyfolytában fiatalúrnak szólítja, és, ha úgy érzi, hát rendesen kiosztja. Sean Connery és Harrison Ford lubickolnak a rengeteg poént kínáló helyzetben. Annyira jó köztük az összhang, hogy a végén már sajnáltam, hogy Connery csak ebben az egy részben szerepel.

Bár Indy az apja oldalán lélekben többször is átmegy gyerekbe, ám a nem várt nyitányban a fiatalon elhunyt River Phoenix hibátlan alakításában konkrétan is. A sztori kiötlésében ezúttal is résztvevő George Lucas gondolatban már itt az Ifjú Indiana Jones című TV-sorozatát készíthette elő, azonban Spielberg és forgatókönyvírója, a néhai Jeffrey Boam annyi mindent kihoz ebből a rövid szegmensből, ami egyszerűen lenyűgöző. Megint kapunk egy látványos és humoros üldözést, ám, ami a lényeg, hogy kisebb-nagyobb utalásokon keresztül a szemünk előtt alakul ki Indiana Jones egyénisége, na és persze undora a kígyóktól. A szegmens csúcspontjában ellenfele, a megjelenésében is mintául szolgáló kincsvadász tisztelete jeléül átadja a merész kölyöknek kalapját, mely mögül a következő pillanatban már a felnőtt férfi mosolyog vissza. Telitalálat. Jeffrey Boam, aki a matinéfilmekhez való vonzódását, könnyed humorát karrierje során többször is bizonyította, úgy ráérzett Indiana Jones világára, mintha ő találta volna ki. Forgatókönyve anélkül válik a széria legfeszesebb darabjává, hogy a film egymásba folyó akciójelenetek sorává silányulna. Emlékezetes pillanatokból jópár akad, melyek közül külön kiemelném a náci fanatizmust félelmetes erővel bemutató berlini kitérőt.

A színészekről szót ejtve meg kell említenem, hogy Az utolsó kereszteslovagnak a legjobb a szereposztása az összes rész közül. Már Connery-vel öles előnyre tesz szert, mely előny alapjait a korábbról visszahozott és ezúttal nagyobb, komikus teret kapó Denholm Elliott és John Rhys-Davies teremtik meg. A rosszak oldalán is erős a gárda. Michael Bryne igazán visszataszító náci tisztként, Julian Glover vele szemben (nem véletlenül) egy Bond-gonosz eleganciáját kölcsönzi a kizárólag a személyes céljait szem előtt tartó, elvtelen Donovannak. Legvégül ott van Alison Doody, aki magasan a legvonzóbb nő az Indiana Jones-filmek történetében, és persze egyúttal a legkevésbé megbízható is. A régi idők sztárjainak kisugárzásával rendelkező Alison Doody nagyon jól játssza el a kettős jellemű szereplőt, csodálkozom, hogy nem futott be nagyobb karriert. Az első rész óta nagyjából változatlan stáb tagjai most is elsőrangú munkát végeztek. Az 1989-ben bemutatott film szerencsésen elkerülte a számítógépes technika berobbanását, így megőrizte régimódi arculatát. Az utolsó kereszteslovag nemcsak egy klasszikus trilógia, de egy korszak méltó lezárása. Attól az Indiana Jonestól, akit megszerettünk, itt el is búcsúzunk. Társaival ellovagolt a naplementébe, bele a halhatatlanságba.      

100%
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

Remo írásai - Page 8 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Remo írásai   Remo írásai - Page 8 EmptyVas. Nov. 10, 2013 6:38 pm

Gondoltam megvárom, míg mindháromról írsz...

Ha lenne taps-ikon, egy egész sort érdemelnél. Én is imádom mindhárom filmet, hasolókat mondanék róla. Nincs kedved bemásolni xpressre? Vagy végképp letettél erről?
Vissza az elejére Go down
Remo

Remo


Hozzászólások száma : 351
Join date : 2012. Oct. 08.

Remo írásai - Page 8 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Remo írásai   Remo írásai - Page 8 EmptyVas. Nov. 10, 2013 7:03 pm

R2-D2 írta:
Gondoltam megvárom, míg mindháromról írsz...

Ha lenne taps-ikon, egy egész sort érdemelnél. Én is imádom mindhárom filmet, hasolókat mondanék róla. Nincs kedved bemásolni xpressre? Vagy végképp letettél erről?
Kösz az elismerést, jól esett.
Az Xpressre csak akkor írok, ha a kiadványról is van mondanivalóm.
Vissza az elejére Go down
Remo

Remo


Hozzászólások száma : 351
Join date : 2012. Oct. 08.

Remo írásai - Page 8 Empty
TémanyitásTárgy: Indiana Jones és a kristálykoponya királysága   Remo írásai - Page 8 EmptyHétf. Nov. 11, 2013 5:16 pm

Indiana Jones és a kristálykoponya királysága


Csak nem bírták ki. Spielberg, Lucas és Ford végül engedtek a nyomásnak és egy újabb kaland kedvéért ismét életre hívták Indiana Jonest. Közben eltelt majdnem húsz év. A forgatókönyvbe belerokkant több író és a filmvilág is nagyot fordult. A CGI, akár az élet, utat tört magának. Már a testében-lelkében a múltban gyökeredző Indiana Jones negyedik része se készülhetett el modern számítógépes effektek nélkül, különösen George Lucasszal a produceri székben. A film ennek jegyében egy CGI-rágcsálóval nyit, majd fiatalok húznak el egy felspécizett járgánnyal miközben szól a rock 'n' roll. Ez mi ez? – kérdeztem magamtól annak idején a moziban. Később megtudtam, hogy Spielberg így tisztelgett Lucas első sikere, az American Graffiti előtt, ennek viszont úgy sikerült lecsapódnia, mintha nem az a film kezdődne el, mint, amire beültem. A folytatás már több bizakodásra ad okot. A továbbiakban egy amerikai katonai konvojt követünk, amelyről hamar kiderül, hogy valójában orosz egy kémakció kellős közepén. Egy 51-es jelzésű titkos létesítményen megszabadulva az őrségtől előhúznak a csomagtartóból két férfit. Az egyik felveszi a kalapját, felcsendül a jól ismert induló, majd Harrison Ford a kamera felé fordul, hogy lezserül annyit köpjön maga elé: „Ruszkik!”. Kész – a mennyben vagyok.

A kissé hosszúra sikerült bevezetőből gondolom kiderült, hogy meglehetősen vegyesek az érzéseim Indiana Jones megkésett visszatérésével szemben. A készítők tehetségén koptatott a közben eltelt idő, még Steven Spielbergén is, aki már nem az a biztos kezű rendező, aki régen. A filmben így vannak kínosan elbaltázott, erőltetetté váló pillanatok; sehova se tartó, unalmas karakterek és nagyrészt hiányzik a kaland varázsa is. Amit még mindig ural a rendező, az a technikai oldal. A kameramunka bravúros, a látvány a rajzfilmszerű effektekkel együtt is fantasztikus, az akciójeleneteket majd szétveti az energia. Nagy kár, hogy amint beszélgetésre kerül a sor, Spielberg elalszik. A szereplők közt alig van kölcsönhatás, mintha vákuum lenne közöttük. A legendás aranyváros és a kristálykoponya körüli misztikum megteremtése teljes kudarcba fullad. A papírízű dialógusok, állandó jelleggel előforduló száraz információközlések alkalmatlanok rá, hogy kötődjünk a szereplőkhöz és érezzük a tétet, amit a szánkba próbálnak rágni. Az író David Koepp-ot annyira lekötötte, hogy a forgatókönyv különböző változataiból egy olyan történetet csiholjon, ami mindenkinek megfelel, hogy a munkájából teljesen kiveszett a lélek és az ihletettség. Akárcsak John Williams zenéje, szimpla iparosmunka.

A látható hibák ellenére a film első felét minden megnézéssel jobban élvezem. Már a hírhedt „nuke the fridge-jelenet” se tud zavarni. Harrison Fordot néha fáj ennyire megöregedve látni, hisz a szerep egyet jelent a fiatalságával, de amíg van mivel dolgoznia, addig viszi a filmet. A kort tükröző, Indy-t is utolérő kommunista paranoia, valamint a szereplő magánya egyaránt remek elgondolás, amiket akár jobban is kifejthettek volna. Shia LaBeouf, mint a frizurájára érzékeny bőrkabátos lázadó meglepően jó. Ő próbál leginkább érzelmeket belevinni a szerepébe. Érdemes elidőzni az arcán, amikor megtudja, hogy Indy az apja, vagy, amikor látja, hogy az őt felnevelő Oz milyen állapotban van. A többiek sajnos a nyomában sincsenek. A John Hurt alakításában megjelenő megkergült tudós, Oz a fárasztó és a szánalmas között ingadozik, hasonlóképp Ray Winstone (a kétkulacsos Mac) szerepét is elfelejtették rendesen megírni. Indy első szerelmét visszahozni érdekes ötlet volt. Karen Allennek se tettek túl jót az eltelt évek, de a közte és a Ford közötti kémiából legalább még maradt valami. A főgonosz ezúttal nő, más érdekes nincs benne. Cate Blanchett néha ijesztően néz, és nagyjából ennyi.

A film legvitatottabb része, hogy földönkívülieket emelt be a sorozatba, ám ebben önmagában nem látok szentségtörést. A gond azzal van, hogy olyan bénán és következetlenül játsszák ki, hogy az a történet széthullásához vezet. Nem tudjuk meg kik ezek a lények, miért segítettek az emberiségnek, sőt valódi kontaktus se teremtődik. Magukhoz térve egyszerűen lelépnek és az egyedüli tanulság, amit hátrahagynak, hogy a tudás arany, de, ha sokat kérsz belőle, szétrobbantjuk az agyad. Ha nem lenne az a bizonyos utolsó jelenet, akkor azt mondanám, hogy semmi értelme nem volt megcsinálni a filmet, de így legalább egy fikarcnyi volt. A kristálykoponya királysága Indiana Jones újralátásának örömén kívül tehát nem kínál sokat. Egy üres látványfilm, melyet klasszikus hőse ment meg a feledhetőségtől. Ha akarná se tudná lerombolni a régi részek nimbuszát, már csak azért se, mert nem annyira folytatása, mint inkább epilógusa Indiana Jones kalandjainak, amit csak a teljesség kedvéért tartok érdemesnek megtekinteni.

60%


A hozzászólást Remo összesen 5 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Nov. 12, 2013 8:59 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom





Remo írásai - Page 8 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Remo írásai   Remo írásai - Page 8 Empty

Vissza az elejére Go down
 
Remo írásai
Vissza az elejére 
7 / 20 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1 ... 6, 7, 8 ... 13 ... 20  Next
 Similar topics
-
» Niwrok írásai 2.0
» R2-D2 írásai 1.0
» R2-D2 írásai 3.0
» R2-D2 írásai 4.0
» R2-D2 írásai 2.0

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Filmfórum :: Filmek, sorozatok világa :: Kritikák, filmes gondolatok-
Ugrás: