HomeCalendarGalleryGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 Könyvajánló topik

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next
SzerzőÜzenet
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3419
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTéma: Re: Könyvajánló topik   Szomb. Ápr. 13, 2013 6:13 pm

Ferrari-Fan írta:
Sziasztok!

Körülbelül egy hete került hozzám az A Birodalom örökösei című könyv. Előtte sohasem olvastam SW regényt, leszámítva a klasszikus trilógiát.
Úgy gondoltam írok ebbe a fórumba, talán valamelyikőtök tud segíteni. Erre tessék, kinyitom ezt a topikot és a Thrawn-trilógia jön velem szemben.
Három napja kezdtem neki a könyvnek, még eléggé az elején tartok. Ha sikerül beszereznem a trilógia másik két kötetét, és végigolvasom őket, utána történetileg melyik könyvek következnek? Miket érdemes még elolvasni?

Emellett hozzájutottam a Jedi Növendék sorozat első kötetéhez. Olvasta e valaki azt a sorozatot? Érdemes e beszerezni a további nyolc részt?

Smile :study:

Szia Ferraris!



ITT megtalálhatod a magyarul megjelent SW könyvek időrendi sorrendjét.

Ahogy olvashatod írásaimból, változó színvonalúak az Endor utáni EU művek, a Jedi-Akadémiás könyveket talán mégiscsak ajánlhatom, vélhetően alapul fognak szolgálni az EP VII-hez is. Azonban ha igazán nagy élményeket akarsz, akkor a The Old Republic könyveit próbáld meg, a Bane-trilógiát mindenképp, valamint a Halálcsillagot.

Az ifjúsági sorozatot, amit kérdeztél, még nem olvastam,bár megvan mind. Állítólag nem rossz, igaz, az ötödik rész gyakorlatilag beszerezhetetlen.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
Ferrari-Fan

avatar

Hozzászólások száma : 8
Join date : 2012. Oct. 07.
Age : 29
Tartózkodási hely : Pécs

TémanyitásTéma: RE: Star Wars könyvek   Szomb. Ápr. 13, 2013 10:15 pm

Szia!

Köszönöm. Smile
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3419
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTéma: James Luceno: Darth Plagueis   Szer. Máj. 08, 2013 6:32 pm




James Luceno: Darth Plagueis


Aki nem tudná, Darth Plagueis volt a Császár mestere. A muun Sith, akiről az EP III-ban, az Operában mesél Anakinnak… a Sith, aki legyőzte a halált, aki manipulálni tudta a midikloriánokat, hogy újraélesszék a testet. Róla szól ez a könyv, a muunról, aki az egyik leghatalmasabb sith volt a Galaxisban – legalábbis a tudomány és kísérletezések terén. Nem volt harcos típus, nem volt járatos a sith mágiában sem, s reflektorfényre sem vágyott. Semmi más célja nem volt, mint uralni az életet, s megállítani a halált… Tök jó kis felvezetés, nem?

A valóság kiábrándítóbb. A nagy többséggel ellentétben nekem pont azért nem tetszett a könyv maradéktalanul, mert annyi mindent akar markolni: az író, James Lucerno óriásit merített a SW Univerzumból, s gyakorlatilag mindenkit beleszőtt ebbe a történetbe, aki valaha is lényegesebb volt az EU-ban. Az egész mű egy hatalmas SW olvasztótégely, gyakorlatilag egy enciklopédia, ami Naga Shadow-tól Bane-en át Darth Sidiousig átfogja a Sithek gondolkodását, név szerint pedig majdnem az összes EU-s és filmes karaktert megemlíti… Így a könyv – címével ellentétben - sem Darth Plagueis-ról szól. Pontosabban nem csak róla. Legalább akkora súlya van benne Palpatine-nak, mint a muunnak, olyannyira, hogy a sztori végére pedig sikerült a „leghatalmasabb” sith, Plagueis nimbuszát alaposan degradálni. Azon is meglepődtem, hogy Lucerno ilyen merészen belement az EP I történéseibe, s kételkedve is fogadtam, hogy Sidious mestere a Naboo blokádja idején még életben volt. Valahogy az egész EP I-be ez nekem nem illik bele - ugyanakkor az is tény, hogy semmi olyat nem tudnék mondani, miszerint ne lehetne akár így is.

Az is érdekes, hogy ami nem tetszett, az egyben a könyv legnagyobb erénye is. Nevezetesen ez a sok háttér sztori, olyan az egész, mintha egy werkfilmet néznék, az „Így készült a Köztársaság bukása” címmel. Néhol kimondottan ötletes és csavaros háttér, jól kibontva pl. Palpatine figuráját, jól felépítve a Sithek hatalomra kerülésének történetét. Érdekes és tanulságos elméleteket olvashatunk az Erőről, a Kettő Szabályáról, sok-sok cselszövéssel és gyakorlatilag nulla akcióval. EU rajongónak, aki tisztában van pl. Exar Kunnal, Bane-nel meg a ysalamirokkal, annak kiváló olvasmány lehet, jól megírt és érdekes mű. Laikusnak ugyanakkor nagyon nem ajánlom, mert egy kukkot sem fog belől érteni, nem tudja kötni az eseményeket a múlthoz.

Nekem Lucerno eddig sem volt kedvenc íróm, ez után sem lesz, pedig nagyon jól és olvasmányosan alkot. Csak szerintem ez esetben is elveszett a részletekben.. Talán ha egy kicsit kevesebb lett volna belőlük, talán akkor jobban élveztem volna, így nem tűnt másnak, min egy görcsös igyekezetnek, hogy az író bebizonyítsa: én aztán ismerem ezt a világot, vazze!


.


A hozzászólást R2-D2 összesen 4 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Dec. 27, 2015 6:57 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3419
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTéma: Timothy Zahn: Hűség   Hétf. Jún. 03, 2013 12:23 pm




Timothy Zahn: Hűség


Zahn bácsi talán a legősibb SW író, a híres Thrawn-trilógia megalkotója, így joggal várhatja el tőle az ember, hogy minőségi szórakoztatást nyújtson egy újabb nagy kalandban. Pontosabban egy újabb nagy kaland első felvonásában, mert ennek a történetnek még lesz folytatása, ha jól tudom, Válaszutak címmel…

Nos, ez az új történet egy viszonylag „szűz” időszakba kalauzol minket, alig néhány hónappal járunk az első Halálcsillag felrobbanása után. Érdekes és izgalmas a háttér, egy törékeny Szövetséggel, egy még nagyon gyenge Jedivel, no meg a még bimbódzó kapcsolatnak sem nevezhető Han-Leia viszonnyal. Ennyire közeli időpontban és a Galaxis számára ennyire ismeretlenül még nem találkozhattunk velük az EP IV után, úgyhogy maga ez az időpont eléggé érdekes ahhoz, hogy még egy EU-t csak érintőlegesen kedvelő ember is belevágjon. Ugyanakkor az is tény, hogy a húzónevek (Han, Leia, Luke, Chewie, no meg Vader) főleg csaléteknek számítanak a könyv szempontjából, utóbbi totál kihagyható lenne, de előbbiek is inkább csak színesítik a sztorit. Egyébként meg hol van a két droid????

Ugyanis ez elsősorban az 5 dezertőr rohamosztagos és Mara Jade regénye. Az ő külön útjuk összetalálkozása, a különféle kalandok és események egy pontba sűrűsödése a könyv lényege, az egész kicsit nyakon öntve a Solo illetve a Leia szállal. Zahn nagyon távolról indítja a történetet, tőle jól megszokott módon kiváló karakterleírásokkal, jól követhető és izgalmas cselekménnyel. Az „Igazság Keze” nevű csapat, valamint a „Császár Keze” találkozásáig eltelt időszak jól felépített, vérbeli SW feelinget hordozó csatákkal és eseményekkel van kirakva, a kalózok, a lázadók, a csillagromboló Ozzellel, mind-mind nagyon jól árnyalják, egészítik ki a történetet, ami túlmutatva önnön kalandjellegén végig magában hordozza a könyv címét, a hűséget is. Ezt igazából csak a legvégén érdemes végiggondolni, ki kihez, milyen kompromisszumok árán volt hűséges, ki kit is választott. A rohamosztagosok szerethető figurák, Mara alakja (aki ugyebár Zahn gyermeke) pedig lubickol a Császár titkosügynökének szerepében. Jó volt a kis pengeváltásuk Vaderrel is, egy pici kis ízelítő Palpatine hatalmi játékaiból…

Nem azt mondom, hogy ez a legjobb SW regény, de nekem hangulata, karakterei miatt jobban tetszett, mint a nagyközönség által istenített Darth Plageuis. Ennek is vannak ugyan gyengébb, unalmasabb részei, a közepére egy picit talán tényleg leül az egész, de a végére nagyon jól felpörög. Azokat a „rajongói” kritikákat, amik tényszerűen cáfolják pl egy fénykardos behatolás fizikai megvalósulásának lehetőségét, csupán csak kinevetni tudom… Pláne úgy, hogy nem a fénykard léte önmagában a probléma alapja.

„ - Maguk az Igazság Keze?
- Igen, asszonyom!
- Azt gyorsan felejtsék el. Ebben a Galaxisban csak egy Kéz van, és az én vagyok”  Smile


.


A hozzászólást R2-D2 összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. Jan. 01, 2015 9:41 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
Ferrari-Fan

avatar

Hozzászólások száma : 8
Join date : 2012. Oct. 07.
Age : 29
Tartózkodási hely : Pécs

TémanyitásTéma: Általában a könyvekről   Szer. Jún. 05, 2013 11:13 am

Sziasztok!

Az lenne a kérdésem, hogy ti mit gondoltok, mitől számít egy könyv ritkának?
Hány darabos példányszám alatt mondható, hogy ritkaság?
Valaki pár éve kereste Upton Sinclair-től az Olaj című könyvet. Nekünk otthon megvan, kíváncsiságból belenéztem, és azt írták bele, hogy 56000 példányban jelent meg. Aki pár éve kereste arra hivatkozott, hogy szinte beszerezhetetlen.

ÜDv.: FF
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3419
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTéma: Timothy Zahn:Válaszutak   Csüt. Szept. 05, 2013 12:55 pm





Timothy Zahn:Válaszutak

Timothy Zahn lassan már külön Univerzumot érdemel a SW EU-n belül. Írásainak színvonaláról lehet vitázni ugyan – mondjuk nekem csont nélkül bejött eddig minden műve -, de az tény, hogy a saját világán belül, a saját maga által létrehozott karakterekkel rendkívül jól bánik.  És azt azért azt se felejtsük el, hogy az EU legikonikusabb karaktereit neki köszönhetjük: Mara Jade, Thrawn, Jacen és Jaina Solo, plusz ugyebár magát Coruscantot is.

És még ezek után is alaposan meglepődtem és megörültem a könyv indításán: a Chimaerán járunk, ahol Palleon még csak harmadtiszt, ráadásul hamarosan feltűnik Thrawn és Car’das is. Hatalmas fílingje volt, ahogy elképzeltem a Császár mellett álló Thrawnt, akik az épülő II. Halálcsillagot nézték… Zseniális flashback. A történet szerint pár hónappal vagyunk a Hűség eseményei után, Mara továbbra is a saját kis küldetéseit teljesíti az Uralkodó megbízásából, míg az 5 rohamosztagos önbíráskodó módon próbál igazságot tenni a Birodalomban. A közös feladat újból összehozza őket, mikor is egy peremvidéken lévő bolygó szakadár kormányzóját kell felelősségre vonni. A játékban ugyanakkor Zahn rengeteg szálat és karaktert is mozgat: a Lázadók Szövetsége, Thrawn és egy titokzatos hadúr, Nuso Esva is bekapcsolódik a cselekménybe. A szokásos összetett történet, Zahntól megszokott módon érthetően és olvasmányosan írva, remek starwarsos hangulattal.

Tetszett, ahogy egyre jobban bontja ki (és teszi szerethetővé) Mara karakterét, tetszett, ahogy majdnem találkoztak Luke-kal. Ügyesen el van varrva egyelőre azonban ez a szál, ami majd a trilógiában kerül elő: Luke még az Ügynök nevét sem tudta itt meg. Tetszett az, hogy Zahn meg mert olyan szitut is lépni, amiben Solo segít a Birodalomnak, egyáltalán tetszett – ismét – ez a „szűz” időszak az EP IV után. A Solo/Leia páros kapcsolata ezúttal jobban kibontásra került, Luke bizonytalansága is jól lett ábrázolva. Thrawn és Vader találkozása zseniális, talán az EU egyik legfontosabb momentuma. Az meg, hogy az író ezzel a könyvvel gyakorlatilag megágyazott a Hothnak, csak hab volt a tortán. De a legfontosabbak persze továbbra is a rohamosztagosok és Mara: nos, talán icipicit csökkent jelentőségük a Hűséghez képest, de továbbra is egy végtelenül szerethető társaság, ráadásul a Császár Keze már-már pozitív figurává vált.

Különösebb hibákat én nem keresek benne. Pontosan azt kaptam, mint az eddigi Zahn művektől: olvasmányos, izgalmas kalandregényt. Picit megint bővült az EU, s bár olvasása elsöprő katarzist nem okozott – ez mostanában csak a SWTOR könyveknek sikerült -, egyáltalán nem bántam meg, hogy belevágtam. S ezt még felül sem kell írni a Disneynek…




.


A hozzászólást R2-D2 összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. Jan. 01, 2015 9:41 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3419
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTéma: Re: Könyvajánló topik   Pént. Szept. 06, 2013 11:27 am

téglagyári megálló írta:

A Hűség és a Válaszutak offline kapható? Ez a kettő Zahn még nincs meg.
Egyébként a Válaszutak óta már írt egy újabbat, idén jelent meg "Scoundrels" (kb. gazemberek) címen.
Mindkettő csak a Szukitson kapható, megnéztem. Smile
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3419
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTéma: Karen Traviss: Tűzharc   Szer. Szept. 18, 2013 12:15 pm




Karen Traviss: Tűzharc



Nehezen vettem rá magam az olvasásra, egyszerűen nem tudtam elképzelni, milyen lehet egy könyv, ami klónokról szól, klón kommandósokról. Valahogy nem tudtam elképzelni, hogy érdekelni fog egy történet, amiben vélhetően SEMMI ismerős karakter nem szerepel majd, ráadásul valahogy úgy viszonyultam mindig is a klónokhoz, hogy a tömeggyártásuk miatt egyforma, unalmas figurák. A TCW mondjuk próbált más irányba terelni, de az igazi áttörést a Tűzharc hozta meg.

Nagyon jó volt. A történet dióhéjban annyi, hogy hónapokkal az első, jedimentő geonosisi csata után négy kommandós összekerül egy új csapatba, feladatuk pedig egy idegen bolygón megszerezni egy doktornőt, aki titkos kísérletekben klónpusztító vírust fejleszt ki. Az ismeretlen helyszínen társuk lesz egy padawan, aki leginkább magában kételkedik, valamint egy gurlanin nevű alakváltó faj egyede. A sztori tipikus katonás-kommandós történet - filmeken rengeteg ilyet láttunk már -, jó harcokkal, bajtársiassággal, izgalmas eseményekkel, mindez kegyetlen jól leírva: szinte látjuk magunk előtt a fehér páncélos katonákat, a robbanásokat, mindent. Megismerhetjük a négy fiú, Darman, Niner, Fi és Atin jellemét, a testvéri érzéseiket, képességeiket, s rá kell jönnünk, ők is csak emberek.

Mert számomra ez a lényeg: Etain Tu-Mukan (a padawan) szemszögéből nézve rájövünk, hogy a páncélok mögött valódi egyéniségek rejtőznek, hiába a közös genetika, az egyes egyedet ért eltérő külső események eltérő személyiségeket eredményeznek. A számok helyett nevük van, képesek szeretni, és meghalni egymásért. A legmegdöbbentőbb számomra az volt – amibe eddig bele sem gondoltam -, hogy a kész felnőtt testben a felgyorsított növekedés miatt egy 10 éves elme szorult… ez óriási húzás, totál máshogy lehet nézni rájuk e könyv után. Etain pedig, az ifjú padawan szerepén keresztül ismét kibővíti a jedi létről alkotott elképzeléseinket, képességeivel, hozzáállásával, dilemmáival, mindennel. Ráadásul – bár még csak ezt olvastam -, felvetődik majd a kérdés: ha ilyen kötelékek alakulhattak ki klón és jedi parancsnoka között, lehet-e, hogy a 66-os parancsot valaki nem hajtotta végre? Gondolkodhatott-e ezen később egy klón???

Talán Karen Traviss későbbi könyveiből erre is megkapjuk a választ. Mert, hogy a Tűzharc után rögtön nekiesek a következő kötetnek, az biztos.


.


A hozzászólást R2-D2 összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. Jan. 01, 2015 9:40 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3419
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTéma: Karen Traviss: Coruscant   Vas. Dec. 29, 2013 9:07 pm


 
 
Karen Traviss: Coruscant
 
 
A Republic Commando (RepCom) regények indításaként a múltkori Tűzharc kifejezetten kellemes élmény volt: beszívott egy olyan világ, amitől egyáltalán nem vártam volna el. A klón katonák – az Omega osztag – rengeteg kellemes meglepetéssel szolgált ősszel, ezek után nem is volt kérdés, hogy az idei ötödik hazai SW könyv rögtön olvasásra kerül.
 
Az már más kérdés, hogy az olvasás ez esetben nehezebben, lassabban ment. Az elején kissé furcsa volt, hogy nem az Omegásokkal indítunk, hanem vadidegen kisfiúkkal a Kaminon. Nem tudtam mire vélni a „selejtes” klónok szerepeltetését – aztán persze a végére Ordo és Meerel is fontos szerepet kap a sztoriban. Azt sem értettem, miért kellett behozni a Delta-osztagot, tök jól elvoltam én addig Ninerrel, Fivel, Atinnal meg Darmannal. No meg Etainnel… Nos, a történetünk szempontjából természetesen értelmet nyer majd minden és mindenki, de az új figurák a játszótéren először szokatlanok voltak…
 
S ha már játszótér: a Coruscant könyv számomra legnagyobb hibája – ha ezt lehet annak nevezni – maga Coruscant. Pontosabban ez az egész nyomozós, terrorelhárítós, ügynökös munka, amit a klónok végeztek Coruscanton. Jó pár hónappal járunk a legutóbbi bevetés után, az osztag és a Jedi (már lovag) külön utakat jár. Aztán a központi bolygón történő sorozatos szeparatista robbantások miatt közös akciócsoport alakul, hogy felderítse és likvidálja az elkövetőket, így jön össze a nagy csapat ismét. Ez a könyv ezzel azonban messze került a Tűzharctól, úgy önmagában a klónok harci akcióitól, amit pedig én első pillantásra elvártam tőle. Sokkal inkább lett egy 13-14 fős csapat pszichológiai tanulmánya, ahol majd minden egyes klón, minden egyes szereplő jellemére van idő. Ordo külön világ, egyik kedvencem lett, az Omegásokat pedig még jobban megismerjük. A két volt kaminoi kiképzőtiszt, Kal és Vau karakterei (és ellentéte) rendesen felturbózzák a könyvet, önmagában zseniális figura mindkettő. A legfontosabb és legérdekesebb számomra azonban Darman és Etain viszonya lett, annak minden következményeivel együtt.
 
A fináléban szereplő rövid ütközetet leszámítva a könyv inkább lett egy karakterdráma, ami ugyan még nem domborítja ki a Köztársaság minden negatívumát, de a Jedi rend dogmái, a sorsára hagyott guarlinok, vagy a rabszolgaként kezelt klónhadsereg problémái mindenestre elgondolkodtatóak. A SW Univerzumon belül súlyos gondolatokat vet fel - e témakörben zseniálisan is teljesít -, Karen Travis pedig nagyon jól ír. Sőt, egy komplett nyelvet, a mandalorit is adott ennek az univerzumnak, ami extra élményt nyújtott olvasás közben.
 
Az már legyen az én bajom, fierfek, hogy én egy RepCom könyvtől sokkal több akciót vártam volna el.
 
 
 
.


A hozzászólást R2-D2 összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. Jan. 01, 2015 9:40 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
Niwrok
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 2268
Join date : 2012. Oct. 06.

TémanyitásTéma: Egy maréknyi adat / A Fistful of Data   Hétf. Jan. 20, 2014 8:18 pm

.
Egy maréknyi adat / A Fistful of Data



Mivel nem egy olyan közismert világnak az egyik könyvéről szeretnék írni, mint a Star Wars, ezért bevezetőként tartanék egy kis gyorstalpalót a Shadowrunról, hátha valaki olvasná, amit írtam, csak nem tudja, mi ez.

A mágia -mely ciklikusan van jelen a "világunkban"- 2012-ben (ami a könyvsorozat indulásakor még jó 20 éves időtávnak számított) visszatért, és igencsak átalakította a Föld arculatát. Egyik napról a másikra a korábban csak fantasy-kból ismert lények árasztották el a bolygót, vagy eleve akként születve, levetve korábbi, mágia nélküli álcájukat, vagy fájdalmas átalakulás vette kezdetét, és úgy váltak orkká vagy trollá (ez volt a goblinizáció). Ismét megjelentek a varázshasználók, melynek egyik irányzata a mágikus erővonalak minél pontosabb megismerését tűzte ki célul, míg a sámánisták varázserejüket az őket választó totemtől kapják. A korábbi hatalmi viszonyok felborultak, országok tűntek el vagy szakadtak darabokra (mondjuk a tündék miatt, akik "jogos földjüket" (Írország) követelték vissza, az indiánok pedig sámánjaik segítségével tették meg ugyanezt az USA rovására), a kormányok gyengeségét pedig gigavállalatok használták ki, amik a saját céges csatározásaikat tették a (árny)háborúk színterévé. Ez persze a technológia fejlődését is magával rántotta, a korábbi internetből kifejlődött a Mátrix (nem "Az" Smile  , az ittenire az általam ismert legjobb példa a Johnny Mnemonicban volt), és persze új fegyverek jelentek meg, végtagerősítések, implantátumok. Mindezekkel együtt a Föld 2050-re egy mágiával átitatódott cyberpunk világ képét mutatja, örökölve a régi problémákat (pl.: rasszizmus, Japánban például az összes metahumán kitaszítottnak számít), teljesen újakkal súlyosbítva azokat, ahol az emberek többsége vagy céges rabszolga, vagy azonosító nélküliként a társasalom peremén él, esetleg árnyvadászként (ide tartoznak mondjuk a szabadúszó bérgyilkosok, tolvajok, varázshasználók, hackerek vagy robotszakértők), akiket zsoldért a cégek is előszeretettel használnak fel és ki. A világ folyamatos mozgásban és fejlődésben van a megjelent regényeken, szabálykönyveken és hivatalos kalandmodulokon keresztül, nagyjából úgy, hogy a Shadowrun időszámítása mindig 60 évvel a mienk előtt járjon.

Aktív szerepjátékos pályafutásom legmeghatározóbb élménye volt a Shadowrun felfedezése, aminek vagy háromtucatnyi könyv lett az eredménye a polcomon. Nagyon tetszett benne, hogy ebben az ismert, és mégis annyira más világban bolyonghatok, aminek ezernyi olyan lehetősége és aspektusa van, amit felsorolni is nehéz lenne, nemhogy átlátni, és amik számomra tökéletesen keverik a fantasyt és a sci-fit, de azért kikacsint a mai világra is rendesen. Örök kedvencem közülük Lofwyr, a nyugati sárkány, aki az évezredek alatt felhalmozott kincseivel egyszerűen bevásárolta magát egy megatársaságba, és onnan gyakorolja hatalmát; mintha Smaug lenne a modern Középfölde egyik cégének vezérigazgatója Smile  ... De van (azaz volt) sárkány, akit az USA egyik utódállamának (UCAS) elnökévé választottak, és a beiktatási ünnepségére tartva robbantásos merénylet(!) áldozata lett, van terrorista sárkány, meg még sokféle fajban százával... na jó, elég lesz már a sárkányokból Smile  . Persze voltak a regények között világmegváltó küldetések krónikái, a cégek közötti csaták leírásai, olykor egy-egy szereplő élettörténetét is végig lehetett kísérni (sokét nem, mert ahhoz túl sok író regénye alakította a világot), de olyan egyszerű dolgok is bemutatásra kerültek, mint hogy egy tinédzser fiú hogyan birkózik meg a trollá válás terhével. Voltak kifejezetten izgalmas regények (mondjuk a rovarszellemek Chicago-i inváziójának története), de emésztőgödörbe való vackok is. Volt egy írópáros, azoknak minden regényét baromságnak tartom, főleg azt, amiben Leonardo da Vinci tündeként tért vissza (pontosabban inkognitóban élte le az elmúlt 500 évet meg az azt megelőző évezredeket) egy olyan titokkal a kezében, ami a keresztény egyházat alapjaiban ásná alá, a Vatikán meg pápai címeres atomrakétákkal lőtte a bázisát, hogy ez ne tudódjon ki. Jajanyám Smile  ! Hogy a Shadowrun eseményei mennyire egymásból következnek, arra a kedvenc példám, hogy ezután a Leonardós ámokfutás után aki a következő regényt írta, az a könyve prológusát arra szánta, hogy egy sárkánnyal az emlékét is felégesse ennek az orbitális faszságnak (ezek szerint neki sem tetszhetett...), aztán mindenfajta átkötés nélkül szépen elkezdte a saját történetét mesélni Smile  .

Na, ennyit a "rövid" világbemutatásról Smile  .

Szóval szépen gyűltek nálam a könyvek meg a sztorik, aztán a külföldi -és ezzel a magyar- kiadások is akadozni kezdtek, többévnyi kihagyás után jött még egy hatos etap új designnal, új cégtől, aztán azóta nagyjából semmi. Jelen írás tárgya évekig várta, hogy a kezembe vegyem, mint az egyik utolsó magyarul is megjelent regényt, mert kicsit egy korszak lezárásának éreztem volna, ha már ez sem lesz ott újdonságnak. Mindenesetre most ez a könyv a legjobb hangulatban talált meg! Az Egy maréknyi adat kb. fél oldal után szippantott vissza a "Felébredt Világba", mint régi ismerőst, és azóta sem nagyon akar engedni.

Pedig a történet önmagában nem túl bonyolult, "csak" összetett. Az egyik megatársaság biztonsági főnöke (Hatter) az egyik tudósuk sikeres elrablása (mindennapos, hogy a cégek szakembereket "szöktetnek" egymástól...), vagyis a saját kudarca után valamit villantani szeretne a főnökei előtt, ezért egy régi legenda nyomába ered. Állítólag jó három évtizede egy kutatócsoport felfedezett egy szert, amivel gyógyítható a goblinizáció, de a Nagy Összeomlás (2029-ben a Mátrixra szabaduló vírus és az azt követő káosz) után nyoma veszett az anyagmintáknak és a dokumentációknak is. Rövid felderítés után Hatter úgy véli, hogy a mintáknak a régi kutatólabor pincéjében kell lennie... csakhogy 30 év alatt Seattle (is) jócskán megváltozott, az egykori ipartelep ma a bűnbandák által uralt, törvényen kívüli nyomortanya, a Kripta néven emlegetett, romos gyártelep pedig ennek közepén egy viszonylag békés sziget, amit néhány árnyvadász búvóhelynek, a hajléktalanok (akár családosan is) pedig menedéknek használnak. Békés sziget, mert senkinek nem ért annyit, hogy az ott lakókat háborgassa... legalábbis eddig. Hatter felbérel egy árnyvadász csapatot, hogy egy nap alatt füstöljék ki, bárki van a Kriptában, ha megy, akkor békésen, és ha nem... az is belefér. A Kripta azonban az évek alatt egész kis közösségi szállássá vált egy ork sámán vezetése alatt, ahol a földet alkalmassá tették az egyszerűbb konyhakerti növények megtermelésére, ahol a gyerekeknek iskolát működtetnek, így megtanulhatnak túlélni az árnyakban, ahol a lakók többé-kevésbé nyugodtan alhatnak, és ami sokak számára a legközelebb van ahhoz, amit "otthon"-nak neveznek.

Amikor a Kriptalakók megkapják a fegyverekkel nyomatékosabbá tett kilakoltatási "határozatot", nem értenek igazán semmit. Nem tudják, miért kéne költözniük, hogy kinek és miért lett hirtelenjében ennyire fontos ez a hely vagy a benne lakók, de mert nincs hova menniük, a távozás sem tűnik könnyebbnek, mint a maradás. Sokan amúgy sem akarják elhagyni a helyet, inkább harcolnának, de gondolniuk kell az oltalmuk alatt állókra is. Pár, korábban itt felnövő, a helyhez vagy a bentlakókhoz kötődő árnyvadász felajánlja segítségét, ha meg kell védeni a Kriptát, így legalább az erőviszonyok kiegyenlítődnek a zsoldosok és köztük, de ez csak tovább fokozza a patthelyzet feszültségét. A zsoldosok maguk sem tudják, miért kéne zargatniuk ezeket az embereket, így pedig nehéz rávenniük magukat, hogy akár gyerekek ellen használják a fegyvereiket, ráadásul a Kripta oldalán állók közül sokakkal közös akcióik voltak, a cégesek vezetőjének az egyik árnyvadász háborús bajtársa is volt, de hírből a többség ismeri a másikat... a munkát viszont nem mondhatják vissza. 12 órája van az egymással szemben álló csapatoknak, hogy dűlőre jussanak egymással... mielőtt mondjuk a megbízójuk elunja a várakozást, és küld egy másik csapatot, akiknek nem lesznek efféle aggályaik.

Mivel az időkeret és a mozgástér nagyon szűk, ezért a könyv az amúgy éppcsak érintett kapcsolati hálóból (köztük egy testvérpárral) és a hatás-ellenhatás egymást váltó ritmusából kovácsol tőkét. A két csapatban és a különböző helyszeneken zajló eseményeket a könyv párhuzamosan mutatja be, ami a gyakori "vágásokkal" még az átlagnál is pörgősebbé teszi a sztorit, és az is folyamatában látszik, hogy egyik oldal hogyan reagál a másiknak a tetteire. Nagyon tetszett például az a rész, hogy a Kriptalakók mennyire tartanak a zsoldosok mesterlövészétől, aki még egy fegyvertelen, tizenéves tünde srácnak sem kegyelmezett; azt persze nem tudhatják, hogy a mesterlövész hirtelen felindulásból, bosszúból ölt, mert azt hitte, a bentiek miatt meghalt a bátyja (pedig csak elkábították egy varázslattal, de ahogy összeesett, ez nem látszott), azóta pedig csak külön parancsra lőhetne. Az állóháborúban, amiben igazából senki sem akarna ártani a másiknak, ha nem muszáj (mert mind tudják, más helyzetben könnyen lehetne akár fordított is a felállás) fokozatosan emészti fel a csapatok erejét az időnkénti adok-kapok, és ha ez nem lenne elég, az író még bedobál olyan érdekességeket, mint egy tébolyult vízelementál (ami "kicsit" zabos lett attól, hogy éveket töltött egy hordóba zárva), amit egyik csapat sem szeretné, hogy szabadon császkáljon. De ez már tényleg csak hab a tortán...


9/10
.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3419
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTéma: Re: Könyvajánló topik   Hétf. Jan. 20, 2014 9:13 pm

Niwrok írta:
.
Egy maréknyi adat / A Fistful of Data

.


Juj. Ez kicsit tömény volt így, elsőre.. Smile

Nem mondom, hogy nem csináltál kedvet hozzá, de szinte biztos, hogy nem lesz időm elmerülni egy újabb világban. De ha írsz majd még róla, szívesen olvasom ezt a színes univerzumot. Kicsit egyébként a Csontváros - no meg megint mi más, mint az Odaát - jutott eszembe róla.

"... mint hogy egy tinédzser fiú hogyan birkózik meg a trollá válás terhével...."

No, ez viszont minden hétvégén látható a közeli diszkó vége után - ez már a jövő, vagy a Shadowrun kivetülése a világunkra? Smile
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
Niwrok
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 2268
Join date : 2012. Oct. 06.

TémanyitásTéma: Re: Könyvajánló topik   Hétf. Jan. 20, 2014 9:29 pm

R2-D2 írta:
Niwrok írta:
.
Egy maréknyi adat / A Fistful of Data

.

Juj. Ez kicsit tömény volt így, elsőre.. Smile

Nem mondom, hogy nem csináltál kedvet hozzá, de szinte biztos, hogy nem lesz időm elmerülni egy újabb világban. De ha írsz majd még róla, szívesen olvasom ezt a színes univerzumot. Kicsit egyébként a Csontváros - no meg megint mi más, mint az Odaát - jutott eszembe róla.

"... mint hogy egy tinédzser fiú hogyan birkózik meg a trollá válás terhével...."
No, ez viszont minden hétvégén látható a közeli diszkó vége után - ez már a jövő, vagy a Shadowrun kivetülése a világunkra? Smile


Igen, én is éreztem, hogy sok ez így, de olyan jól esett most írni róla Smile . Igyekszem azért még jelentkezni Shadow-val, ha már így bedobtam a köztudatba, de egyelőre csak pár angol nyelvű regényem maradt, illetve a jobbakat lehet, hogy újraolvasom majd.

Nem, ez a diszkós dolog legfeljebb a mágia része lehetne, ahogy a mindenféle varázsfőzetek meg rituális zenék hatására az emberekből eltűnik az a kevés civilizáció is, amit a mindennapok rájuk kényszerítenek Sad .

A könyvbeli srácnak meg "inkább" az okoz gondot, hogy a csontjai és a szövetei fájdalmasan eldeformálódnak, és amire mindennek vége, egy három méter magas, rücskös és keléses bőrű, agyaras pofa néz rá vissza a tükörből, és ha jól emlékszem, a családja azzal a lendülettel ki is tagadja.
.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3419
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTéma: Szilvási Lajos: Egymás szemében   Kedd. Jan. 21, 2014 8:03 pm





Szilvási Lajos: Egymás szemében



Nem tudom, hogy leszek képes visszaadni írásban mindazokat az érzelmeket, amiket e könyvvel kapcsolatban táplálok  - tápláltam mióta kezembe került -, s amik most az újraolvasás után felszínre törtek. De megpróbálom…

Ahhoz, hogy megértsétek, miért is olyan fontos nekem ez az egész, elég messziről kell indulnunk. Alaposan vissza kell utaznunk az időben, mikor is 16-17 évesen anyu szobájában a könyveket böngésztem. Bármennyire is töröm a fejemet, már nem tudom felidézni, hogy magamtól vágtam-e bele az olvasásba, vagy anyu javaslatára (akkoriban szinte az olvasás volt az egyetlen mód a képernyőm karbantartására – a hétfői adásszünet korában még videomagno sem volt elterjedt), de tulajdonképp tökmindegy. A lényeg az, hogy egy harmadikos gimnazista kezébe került egy könyv, ami egy harmadikos gimnazista fiú és egy harmadikos gimnazista lány szerelmét meséli el… Sors, vagy végzet??? Nem tudom… Azt tudom, hogy miután akkor elolvastam, valami csodás eufória kapott el (ahogy most is), pedig akkor még nem is tudtam, hogy a hamarosan az életembe berobogó lány kedvenc könyve az Egymás szemében lesz… és onnantól úgy éltünk és gondolkodtunk, mint Attila és Tamara. Úgy beszéltünk, azokat a kifejezéseket használtuk szóban és leveleinkben, mint ők… így lett a lány neve Sweetkisasszony…

A rövid prológus után, nézzük csak mi is ez az egész, ami varázsolni képes. Az Egymás szemében egy 1975-ben játszódó könyv, két kamasz, Attila és Tamara kapcsolatáról szól. Mindketten naplót írnak (látszólag különböző okokból, de a motiváció közös), s e napló kendőzetlenül mutatja be, mit gondolnak egymásról, az életről, a suliról, a világról. A könyv tartalma pedig nem más, mint május 30-tól július 2-ig ezen naplókban elhangzottak a fiú és a lány szavaival, szerkezetileg pedig napokra lebontva, először Attila majd Tamara gondolatai. Zseniális. Önmagában már maga ez a rendszer is, de a legzseniálisabb, hogy mindegy, milyen nemű vagy: Szilvási valami természetfeletti erővel érzett rá arra, hogy mindkét karakter bőrébe bele tudd élni magad. Ezen még a mai nap is el tudok csodálkozni – mint ahogy azon is, hogy ennyi idő után is képes voltam a két tizenhét éves gyerek szerepébe bújni. Míg a Házibuli 1-2-őt már tudom nézni Vic szüleinek szemszögéből, addig ezt a kapcsolatot nem… csak Attila vagyok. Vagy Tamara. Pontosabban mindkettő… két testben egy lélek…

„Volt egy fiú, és volt egy lány...” szól a Karthago dala.  Itt is. Volt egy fiú, aki egy iskolai rendezvény promóciója közben áttéved a szomszéd osztályba, ahol a lány felfigyel rá. A fiú, a zárkózott szeplős, Fábián Attila egy éve került a gimibe, s legnagyobb érdeklődést azzal váltotta ki maga körül, hogy nem barátkozik senkivel, totál remeteként éli életét. Egyedül Snuki az, akit viszonylag közelebb enged magához – de ez még messze van a barátságtól. Szóval Attila a másnapi bulin értetlenül nézi, hogy egy jótestű vékony szőke áll előtte és intenzíven érdeklődik, hol lehet kólát venni. /”Jaj szeplős, ha tudtad volna, hogy nem is voltam szomjas…”/ A lány, Ventus Tamara az iskola egyik legrosszhírűbb csaja, rengeteg múltbéli pasival, kívülálló számára igazi ribanc: valójában azonban csak egy ártatlan – árva - kislány, aki nem csinál mást, mint a szerelmet keresi… Mint annyian ebben a világban. Történetünk szerint a két fiatal egymásba szeret, az első kisebb bukkanó után cáfolhatatalanul és visszafordíthatatlanul, fejest ugorva a nyári szünetbe. Tök jó volt olvasni, hogy mit is gondolnak egymásról, tök jó volt olvasni az igaz szerelemről. Aztán Attila építőtáborba megy, vasútépítő táborba (ne felejtsük el, ’75-ben járunk), két hétre, a felfokozott vágyakozás szülte érzelmi túlfűtöttség szinte kicsordul  a lapokról. Különösen Tamara naplójából, hisz Attilának azért az izomzatának karbantartására kitalált munka rendesen kitölti idejét. Szóval a forró nyári napokat csak időnként töri meg egy-egy zápor – hogy aztán a könyv végére szinte jégviharként robogjanak keresztül rajtunk az események. Nem igazán akarok erről írni, mindenki fedezze fel magának, a lényeg annyi, hogy egy Prokátz nevű bibircsókos gyerek okozza azt az elementáris erejű katartikus és szomorú végkifejletet, ami vár ránk… Aminek végén a legfontosabb kérdés: „Most mi lesz velünk, szeplős?”

Szilvási elképesztően jól ír. Bár mást nem olvastam tőle, de ennek a könyvnek a stílusa, szövegezése talán a legjobb, leghatásosabb, ami valaha kezembe került. Soha, semmilyen könyvből nem idéztem ennyit, mint ebből életem során – ellentétben filmekkel -, s bár sok más könyvet is rongyosra olvastam, valahol az Egymás szemében mindig is a No1 maradt. Iszonyat betalált akkor ez a könyv, a szerelemre vágyó kamasz lelkét nagyon megérintette, ráadásként rengeteget foglalkozik magával a szexualitással, a szüzesség elvesztésével – pont, mint anno egy 17 éves tette azt. Az igazság az, hogy tőlem teljesen függetlenül több tekintetben Attila az én jellemrajzom lett, az a srác akkor, akár én is lehettem volna. a gyanakvásával, a dekadensen életunt viselkedésével, az italozó anyukájával, mindennel. Épp, hogy csak naplót nem írtam. Ellenben a lány, akit mellém sodort az élet még naplót is írt… a jó testű vékony barna…

A könyv rengeteget segített akkor elviselni az életet. Hitet és bizalmat adott gyerekfejemnek a nehezebb helyzetekben, mindig is úgy tekintettem rá, mint egyfajta bibliára. Mint hivatkozási alapra minden párkapcsolati problémában. Később már persze, ahogy az ember halad előre az élet sodrásában, egyre kevesebb szerepet kapott – no meg rendesen távolodunk is attól a kortól, amit megidézett – azonban a tudatomban mindig is jelen volt (ld. Szerelem első vérig fóruma). Amikor anyu meghalt, vélhetően az eredeti példányom is az antikváriumos bácsi martaléka lett, így most szereztem be újból . Mert olyan nincs, hogy ez ne legyen meg. Ennek otthon kell állnia, hogy akármikor elolvashassam. Szóval megvettem – s képtelen voltam megállni, hogy ne kezdjem újra. 15-20 év után…
Hogy újra átéljem a múltat (sikerült), hogy újra fiatal lehessek. S hogy ennyi idősen egy teljesen más síkját is felfedezzem magamnak: a kritikával átitatott zseniális korrajzot a korrupt szocializmusról. Szilvási – Attila naplóján keresztül – rávilágít a már akkor létező korrupcióra, a hiánygazdaság adószedőire, a pártállam kisvezetőire. A Fábián apukával történtek most, érett fejjel sokkal jobban lekötöttek, mint anno, viszont a kommunista forradalmak iránti elkötelezettség picit meglepett. A nemzetközi építőtábor a chilei, szovjet, lengyel pajtásokkal nagyon jó volt – magam is voltam hasonlóban Zánkán. A filmes vonatkozás pedig, amire gyerekként nem is figyeltem: a Francia kapcsolatot személyesen is kedvelem, azt nézték a moziban, a Monica Vitti film, a Lány pisztollyal pedig halványan dereng emlékeimben. Az meg csak hab volt a tortán, hogy Tamara állandóan Hairt hallgatott…

Nem tudom, aki most veszi kézbe először, annak milyen élményt fog nyújtani. A mai társadalomban vélhetően messze nem lesz olyan átütő erejű érzés olvasni, a hetvenes évek szocialista körülményeit nem lehet könyv alapján átélni. Mindazonáltal ez a könyv méltó lenne arra, hogy a sok agyament és fárasztó nyelvezetű irodalmi műalkotás helyett bekerüljön a NAT-ba, mert ezt minden középiskolásnak olvasnia kellene. Egyszerűen nekik szól, róluk szól – időtlen módon. S talán nagyobb kedvvel is olvasnák, mint mondjuk egy Kőszívű ember fiait. Szilvási könyve a hátoldal szerint több, mint 10 millió példányban kelt el – mégis a legfontosabb korosztály nem ismeri. Pedig tanulhatna belőle szeretet és barátságot. Kitartást és bizalmat. Életet.

Vegyétek, olvassátok! Megéri!!!


100%



Niwrok:

Spoiler:
 


A hozzászólást R2-D2 összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. Jan. 01, 2015 9:40 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
Niwrok
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 2268
Join date : 2012. Oct. 06.

TémanyitásTéma: Re: Könyvajánló topik   Kedd. Jan. 21, 2014 11:13 pm

R2-D2 írta:

Szilvási Lajos: Egymás szemében

Szilvási könyve a hátoldal szerint több, mint 10 millió példányban kelt el – mégis a legfontosabb korosztály nem ismeri. Pedig tanulhatna belőle szeretet és barátságot. Kitartást és bizalmat. Életet.

Vegyétek, olvassátok! Megéri!!!

100%

Niwrok:
Spoiler:
 


Nem sikerült Smile . Először is, mert előre szóltál, másodszor meg mert eleve nem lep meg, hogy egy könyv, egy film vagy bármilyen művészeti alkotás ilyen hatással lehet egy emberre. Főleg, hogy ha kapcsolni tudja azt egy korszakhoz, egy személyhez vagy egy érzéshez, ami fontossá vált számára. Te sem vagy kivétel, "kisrobot" Smile .

El fogom olvasni. Hátha engem is tudna tanítani...
.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3419
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTéma: Re: Könyvajánló topik   Szer. Jan. 22, 2014 1:10 am

Niwrok írta:
El fogom olvasni. Hátha engem is tudna tanítani...
.

Már megérte írni. Smile
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
Sponsored content




TémanyitásTéma: Re: Könyvajánló topik   

Vissza az elejére Go down
 
Könyvajánló topik
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 9 oldalUgrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Filmfórum :: A mozitermen kívül :: Könyv, játék, zene-
Ugrás: