R2-D2 írásai 1.0

.






A hobbit - Az öt sereg csatája





Tekintve, hogy a második Hobbit mozinak meglehetősen felemás (mozis) sikere volt nálam, talán még a szokásosnál is nagyobb elvárással ültem be az Az öt sereg csatájára. Az az eufória azonban, ami még az Egy váratlan utazásnál is megvolt, az viszont már teljesen hiányzott ezúttal, úgy néz ki, az egy évvel ezelőtti ecebóca sárkány teljesen kiölte belőlem. No, nem egészen Középfölde szeretetét, csupán az elvakultságot PJ művével kapcsolatban.

Arra talán mindenki emlékszik, hogy egy éve hogyan is hagytuk abba a második részt… nos, percről pontosan onnan folytatjuk. Smaug, az idióta beszélgető sárkány – aki még csak véletlenül sem használta ki eddig fölényét a törpökkel szemben, áááá – Tóváros felé repül, hogy lángba borítsa azt. Aki látta a trailereket, annak nem újdonság, hogy ez maximálisan sikerül is neki, a mozi első negyed órája gyakorlatilag erről szól. S a mozi első negyed órájával számomra le is tudtuk a mozi mélypontját. Valahogy egyáltalán nem sikerült ezzel a lénnyel, meg a hozzá kapcsolódó történésekkel megbarátkozni, itt pedig újabb bősz fejcsóválásra kényszerültem. Nem elég, hogy a nagy tűzokádás előtt kering a levegőben, mint egy leszálláshoz készülődő Boeing – biztosan lassan fűtött föl a tűzköpő kazánja – de amit majd Barddal művel, az megint különdíjat ér. Amúgy is: annyira kiszámítható, sablonos, idegesítően elcsépelt az egész nyílvesszős jelenet, hogy szinte fájt… no persze egy ilyen böszme óriás ellen, aki tálcán kínálja a hevenyészett nyílpuskának a tízforintos nagyságú sérülését a négyzetkilométeres testén, s közben megint beszélget az áldozatával… mi mást lehet várni.

Számomra a mozi érdemi része csak ez után indul. Ami Ereborban történik, Thorin őrülete, a készülődés a csatára, az egész konfliktus eszkalálódása – még maga a Pelenor II. előtt – nagyon tetszett. Most már, miután megbékéltem Thorin új jellemével, egész jól elfogadtam őt, most már simán le tudtam választani Aragornról. Sőt, innentől a történetben végig benn volt a kérdés, marad-e ilyen sárkánykóros, vagy a végére visszatalál-e a helyes útra? Lesz-e valaki, aki vissza tudja téríteni? A csata előtti időszak (ami olyan volt, mint egy hidegháborús válság) azonban mégsem elsősorban a törpök miatt lett feledhetetlen élmény. Hanem azért, ami Dol Guldurban történik. Az a rövid kis ütközet ott, azokkal a karakterekkel maga a Gyűrűk Ura esszencia, abban szinte minden(ki) benne van, amiért én egy évtizede rajongok. Borzasztóan tetszett a három nagyhatalmú és a Kilenc párbaja, Szauron megjelenése, majd Keletre űzése. A két kis kapcsolódási pont meg igazi ínyencég, legyen az az öreg mágus trailerben is elhangzó mondata, vagy a szépségből előtörő sötétség ereje. No meg az, hogy akkor most ki hova is került…

Zseniális, ezt a szakaszt már fenntartások nélkül élveztem. Aztán a lényeg még csak most jött: a hét sereg csatája. Jó, tudom, hogy elvileg csak öt, PJ valószínűleg az embereket és a koboldokat nem vette emberszámba, de a filmen hét különböző faj gigászi ütközete zajlott. Még mindig dolgozom fel a kapott információkat, még mindig a csata képei kavarognak a fejemben. PJ monumentalitása ezúttal is mindent vitt - s bár nagyon sokszor bosszantó másolatszagot éreztem -, még így is képes volt lenyűgözni. Azon azért mosolyogtam, hogy ezek a szerencsétlen sasok mindig minden csata végére érnek oda, mint ahogy azon is, hogy ezek az orkok/trollok mekkora balfékek, hogy egy ekkora túlerőnek nem tudnak érvényt szerezni, de mindegy is. A könyvet nem olvasva a film minden kockája újdonság volt, legnagyobb örömömre a főhős ismét magára talált, legnagyobb megdöbbenésemre pedig a finálé nem kevés drámát képes tartogatni. Ezen pedig bizony képesek voltak érzelmileg megérinteni, még könnyet is csaltak szemembe – mégis, a legérzelmesebb jelenet számomra jóval korábban megvolt már. Mikor a tündék bevonulnak Suhatagba és ételt hoztak a nincstelen Tóvárosiaknak – az a jelenet nekem nagyon szívhez szóló volt…

A csata méltán lehet Pelenor párja, mint ahogy Zöldlomb Legolas is méltán pályázhat újra a legidiótább és leghiteltelenebb harci koreográfia díjára. Az A király visszatérben ez még csak jó poén volt, talán a Smaugban is, de itt már kínosan nevetséges… de hát ők tudják. Nekem nem jött be a zuhanó sziklákon felfelé futó pihekönnyű hős. Viszont: a csodategez itt még nincs meg, mert itt képes elfogyni az íj… a másik kisebb negatívum, ami szemet szúrt, az a törp faltörő koson való feljutás a sziklacsúcsra. Ahogy eddig minden Hobbit filmben, itt is van olyan jelenetsor, aminek nevetségesen gagyi lett a CGI-je, itt ez lett az. Az egész ütközet ugyanakkor jó ritmusú, feszes és izgalmas, a kötelező kliséket ugyan nem nélkülözi, de legalább nem töri meg a két hobbit útjáról tudósítás valahol a távoli Mordor felé. Annyira elmerültem benne, hogy fel sem fogtam igazán, PJ mennyire is ismétli önmagát, néhány kép, bevágás akár az A király visszatérből is származhatna.

Az Az öt sereg csatája elsőre is jobban tetszett, mint anno a Smaug pusztasága. Ez tény, ugyanakkor valahol úgy érzem, a bővített változat lesz majd az, mit igazán kedvelni fogok. Már a trailer néhány jelenete sincs benn a filmben, de kicsit kutakodva a neten elég érdekes majdani bővítésekről olvastam. Amit most kaptam, az azért egy újabb kiváló utazás lett Középföldére, az új kitalált karakterek és azok kapcsolati hálója nekem kivétel nélkül bejött, a régiek feltűnésének meg ismét csak kimondottan örültem. Gollamot leszámítva kvázi mindenki itt van, s ez jó. Az egész látványvilág, a mozi minden egyes pillanata megadja azt az érzést, amit annyira szeretek a GYU filmekben, ugyanakkor az elvakultságot elhagyva jómagam is kénytelen vagyok megállapítani, ez így jóval hígabb, mint az Original Trilogy. A Prequel Trilogy egy szép kerek egész történet, csodás lezárása a nagy mesének, a kapcsolódási pontok szépen ki vannak építve – mégis, az a varázslat, ami az OT minden egyes képkockájánál (leszámítva az A király visszatér utolsó fél óráját) az itt már nincs meg. PJ megtette, amit lehet, de ez most csak egy négy-ötödre volt elég. Elsőre:



85%


(ami majd az újranézésnél minden bizonnyal feljebb kúszik)


.

R2-D2 írta:

A hobbit - Az öt sereg csatája

Smaug, az idióta beszélgető sárkány – aki még csak véletlenül sem használta ki eddig fölényét a törpökkel szemben, áááá – Tóváros felé repül, hogy lángba borítsa azt. Itt pedig újabb bősz fejcsóválásra kényszerültem. Nem elég, hogy a nagy tűzokádás előtt kering a levegőben, mint egy leszálláshoz készülődő Boeing – biztosan lassan fűtött föl a tűzköpő kazánja – de amit majd Barddal művel, az megint különdíjat ér. Amúgy is: annyira kiszámítható, sablonos, idegesítően elcsépelt az egész nyílvesszős jelenet, hogy szinte fájt… no persze egy ilyen böszme óriás ellen, aki tálcán kínálja a hevenyészett nyílpuskának a tízforintos nagyságú sérülését a négyzetkilométeres testén, s közben megint beszélget az áldozatával… mi mást lehet várni.

85%

(ami majd az újranézésnél minden bizonnyal feljebb kúszik)

Úgy látom, már menet közben is . Elsőre mintha 80%-ot olvastam volna .

Szerintem nem a sárkány hibája, hogy ilyen butácskára írták, sokkal inkább a forgatókönyvíróké . A sárkányok, amikről általában én olvastam, amúgy is ilyen önhitt népség, akik szívesen beszélgetnek az áldozatukkal, mielőtt megsütnék, és mert Smaug nem gondolta, hogy bármi emberi ártani tud neki, a sérült pikkelyről meg nem tudott, éppen elő is fordulhat, ami történt. Persze a logikus és valószerű az lett volna, ha elhamvasztja a törpöket és Bilbót még a kényszerű ébresztő után, legkésőbb a konyhában, aztán visszafekszik szunyálni, de lehet, hogy az még kevésbé tetszett volna a hozzád hasonló Középfölde-rajongóknak, nem ?
.

Niwrok írta:

A hobbit - Az öt sereg csatája
Úgy látom, már menet közben is . Elsőre mintha 80%-ot olvastam volna .

Pszt!!!  

Idézet :

Szerintem nem a sárkány hibája, hogy ilyen butácskára írták, sokkal inkább a forgatókönyvíróké . A sárkányok, amikről általában én olvastam, amúgy is ilyen önhitt népség, akik szívesen beszélgetnek az áldozatukkal, mielőtt megsütnék, és mert Smaug nem gondolta, hogy bármi emberi ártani tud neki, a sérült pikkelyről meg nem tudott, éppen elő is fordulhat, ami történt. Persze a logikus és valószerű az lett volna, ha elhamvasztja a törpöket és Bilbót még a kényszerű ébresztő után, legkésőbb a konyhában, aztán visszafekszik szunyálni, de lehet, hogy az még kevésbé tetszett volna a hozzád hasonló Középfölde-rajongóknak, nem ?

De, minden bizonnyal. Ettől függetlenül az érzéseim nem változnak a tűzköpő főhős iránt...  

Más:

Spoiler:

Egyébként itt vannak a bővített anyag lehetséges(????) kiegészítései:

"Amiket kivágtak a filmből, de a trailerben vagy egyéb képeken szerepel - (swsaga - Zééé)"

Spoiler:

.

Nagyjából egyetértek az itt leírtakkal, nekem is hasonló érzéseim voltak az utolsó fejezettel kapcsolatban.

SPOILERES iromány, csak a film megtekintése után ajánlatos elolvasni:


Alfrid fájdalmasan sok játékidőt kapott, most először reménykedek, hogy a bővített változatban kivesznek tőle jeleneteket, össze sem hasonlítható Grimával, feleslegesen sokat szerepelt, mennyi minden más kaphatott volna több percet...

Balin figurája egyébként az egész trilógiát összegezve nagyon jól eltalált, tényleg olyanra sikerült, hogy ezek után A Gyűrű Szövetségében még szomorúbb lesz szembesülni a halálával. Az is külön tetszett, hogy Glóin-on, miután felfegyverkeztek a törpök, ugyanaz a sisak volt felfedezhető, mint később majd Gimli-n (plusz érdekesség, de ezt biztos ti is tudjátok, a Szövetségben Glóin is ott van a tanács ülésén, mikor megalakul a Szövetség). Azt mondjuk kissé erőltetettnek hatott, hogy Legolas már most elment megkeresni Aragornt, hatvan évvel a Szent Trilógia előtt. De Bilbó és Gandalf összes jelenete külön öröm, az összeköttetés is jól sikerült, még ha sajnos a szinkronban nem is figyeltek oda, hogy ugyanazt halljuk mint a Szövetségben Bízok benne, hogy a bővített változatra korrigálható a hiba. A dol gulduri csata megint csak nagyon jól sikerült, és ahogy Bard elintézte Smaug-ot, az nagyon menő volt! A csata nem volt fárasztó, bár akadtak olyan hibák benne, amiket PJ nem követett el a Gyűrű-trilógia kapcsán (gondolok itt arra, hogy mitől dőltek ki a trollok mikor Thorin-ék kirohannak és az egyik pillanatban még gyalogosak, utána meg már kosok hátán kaptatnak fel a hegyre, nyilván a bővített magyarázatot ad, de ez régebben nem volt jellemző PJ-re hogy ilyen folytonossági hibákat vétsen). Nagyon izgultam, hogy vajon a mithrill inget megkapja-e Bilbó, és szerencsére ebben nem is kellett csalódnom, szépre sikerült a jelenet.

Örülök, hogy elkészült a trilógia, még ha nem is minden döntéssel, eseménnyel értek egyet, a CGI ezúttal érzésem szerint nem elősegítette a történtet, de ez igaz az egész trilógiára, a hordós jelenet olyan, mintha egy játék intróját látnám. Sajnos összességében a CGI túlzottan előtérbe került és ordított is, hogy ez CGI. Legolas bohóckodása pedig külön megérne egy misét...

A lehetséges bővítések kapcsán egyébként egy nagyobb Spoiler:

Spoiler:

LordPicard írta:

Azt mondjuk kissé erőltetettnek hatott, hogy Legolas már most elment megkeresni Aragornt, hatvan évvel a Szent Trilógia előtt.

Ez a Star Warsnál is így volt, bár ott durvábban. Az előzménytrilógia végén mindenkit odavittek, ahol 20 évvel később lenniük kellett, aztán kb. letámasztották őket meg letakarták őket egy ponyvával.

Persze az is lehet, hogy Jackson akar egy Legolas spin-offot, amiben kiderül, hogy az út miért tartott hatvan évig .
.

Niwrok írta:

LordPicard írta:

Azt mondjuk kissé erőltetettnek hatott, hogy Legolas már most elment megkeresni Aragornt, hatvan évvel a Szent Trilógia előtt.

Ez a Star Warsnál is így volt, bár ott durvábban. Az előzménytrilógia végén mindenkit odavittek, ahol 20 évvel később lenniük kellett, aztán kb. letámasztották őket meg letakarták őket egy ponyvával.

Persze az is lehet, hogy Jackson akar egy Legolas spin-offot, amiben kiderül, hogy az út miért tartott hatvan évig .
.

Arra már nem biztos, hogy vevő lennék, de azért is említettem a mithrill inget, ne hogy elfelejtsék, mert lám, Lucas bátya pont, hogy elfelejtette, hogy Kenobi még az Új reményben azt állította, az Obi Wan nevet már a klónháború idején se használta, erre tessék, mikor a klónháborút filmesíti meg, erről teljesen elfelejtkezett.

Amúgy arra kíváncsi lennék, mik voltak azokban a jegyzetekben, melyet PJ-ék állítólag megszereztek, és melyek alapján még átírta volna Tolkien A hobbit-ot, hogy jobban passzoljon A Gyűrűk Ura eseményeihez, de végül ebből nem lett semmi.

Niwrok írta:

Ez a Star Warsnál is így volt, bár ott durvábban. Az előzménytrilógia végén mindenkit odavittek, ahol 20 évvel később lenniük kellett, aztán kb. letámasztották őket meg letakarták őket egy ponyvával.

Ez kicsit csúsztatás, de kétségkívül van benne valami. Különben is, a Császár nem volt Vaderrel a rombolón, mint az EP III végén.   Sőt Leia sem az Alderanon kezdi az EP IV-et.

LordPicard írta:

... de azért is említettem a mithrill inget, ne hogy elfelejtsék...

Számomra a világ legtermészetesebb dolga volt pont a mithrill ing, az lett volan fura, ha kihagyják. Én legjobban a spoilerben már leírt magyarázatnak örültem, de jó volt, ahogy Galadriel is a helyére kerül, s mélyebb értelme van a későbbi tükörbe nézésének.

A Hobbit sokkal jobban össze van fűzve a GYU-val, mint a SW. Ez tény. Mégis, utóbbi hibái fölött simábban átsiklok...

Nem olvastam ugyan A hobbit-ot Tolkientől (direkt, mikor először láttam a Szövetséget, rögtön elolvastam a trilógiát még A két torony előtt és jó sok spoilert lelőttem magamnak, mondjuk a Hobbit-ból is jó előre, mikor még nem volt tervbe sem a forgatás), ezért direkt nem is olvastam el a könyvet, majd most kíváncsi leszek, mennyi mindenben tértek el Jackson-ék. Az, hogy Gandalf rájött a gyűrűre, valóban okos jelenet volt. Amúgy, akár csak a Gyűrű-trilógia idején, itt sem sikerült az idő érzékeltetése túlságosan, de ez nem a filmek hibája. A Gyűrű-trilógiában is vagy 17-18 év eltelik Bilbó búcsúja és Frodó útnak indulása között, és az, hogy sok év telik el a Mória előtti csata és a jelen között is inkább csak Balin-on látszik. Gandalf is évtizedekkel a törpkaland előtt megy el Dol Guldur-ba és talál rá Thráinra. Alig várom már, hogy a hat filmet egymásután nézzem meg, sok kis apróság fog még klappolni és egy egésszé rajzolódni, és csak remélni tudom, hogy sikerül újraszinkronizálni (vagy a Szövetség hangsávjából kivágni) a film végi Bilbó-Gandalf párbeszédet. De úgy olvastam, hogy az angol hangsávban is módosítottak rajta, ott meg kihagyták a "egy percet sem öregedtél" részt, ami logikus is, hiszen Gandalf utoljára(?) Freeman-ként látta Bilbót.

.






[REC] 4




A [REC] qrva jó volt. 2007-ben az egyik legjobb – ha nem a legjobb – horror, ami készült, a kamera által közvetített borzalom kiszámíthatatlansága, a felvételek ésszerűsége, maga a tudatlanság félelmetessé és kiszámíthatatlanná tette a mozit. A [REC] 2 még nagyjából rendben volt, de ott már húztam a számat a félig vallási, démonos ökörségektől – no meg attól, hogy az ismeretlentől való félelem átváltott az ismert megtapasztalásába (picit talán kevésbé félelmetesen). Mindazonáltal az első kettő REC film vérbeli kézi kamerás horror, kiváló alap egy hosszú távú építkezésre. Aztán jött az idióta [REC] 3, ami teljesen degradálta az egész franchise-t. Az addig oké, hogy az esküvővel próbálták a járvány terjedését kibővíteni, de inkább lett paródia, mint komolyan vehető mozi. Viszont kb. a film huszadik percében letették a kamerát – ezzel kivégezték magát a REC franchise-t is.

No, és erre jött a negyedik rész, Apokalipszis címmel. Azon most nem is akarok mérgelődni, milyen apokalipszis az, ami egy hajón tud játszódni, a tenger közepén, mert tulajdonképp nem fontos… pontosabban nem ez a legnagyobb baj. A baj az, hogy ez éppannyira nem REC film, mint ahogy nem horror. Hiába hozták vissza ugyanis az első rész rendezőjét, sőt a főszereplő csajt is, az egész nem működik: nincs benn kamerás felvétel!!! A kamerás felvétel, amit én ugyan alapban nem kedvelek, de a REC sava borsát adta eddig. Miután a harmadik epizódban letették a konyhában, azóta nem főszereplője a filmnek… S hogy nem horror… oké, a gore jelenetek miatt természetesen bekategorizálható ide is, de félelemfaktor nulla, ijesztgetés nulla, az egész egy izgalmas, véres akciófilm lett, ami egy hajón játszódik. Atyaég, hajó. Mennyi kiváló lehetőség lett volna már önmagában a helyszínválasztásban is!

A barcelonai házban kezdünk – ez egyébként tök jó, szerintem az egész mozi legjobb jelenete -, ahol egy kis kommandós csapat épp a ház felrobbantásán fáradozik. Itt egy kis dicséret kijárna az íróknak, mert valóban jó és hiteles ötlet megsemmisíteni a vírusfészket – ha nem lenne mondjuk a harmadik rész, amiben már rég elszabadult a démonzombi-vírus. Szóval a kis csapat megy a lépcsőházban, tölteteket helyeznek el a szinteken, pusztulásra ítélve a házat és a kórt, de természetesen nem jutnak ki mind élve. Egyikük viszont megmenti azt az Angélét, akibe épp pár perce költözött egy parazita a padlástérben (REC2 finálé). E szempontból tök jó a kapcsolódás a korábbi eseményekhez – mindaz a hangulat megvan, ami a sorozat sajátja volt eddig. Egyébként is: nem először érzem úgy egy ilyen franchise-nál, hogy az egész olyan, mint egy TV sorozat, csak pl. a TWD leggyengébb része is jobb szórakozás, mint egy ilyen epizód.

Angelával aztán egy szobában ébredünk, lekötözve, érezhetően egy orvosi vizsgálat közben. A lány pánikba esik, szökni próbál – de a helyszín rendesen bekorlátozza lehetőségeit. Viszonylag gyorsan kiderül, mi is a szitu, maga a hajó, mint egy úszó (és végső esetben elpusztítható) labor, ismét csak dicséretet érdemel. Azon a hatalmas klisén nem kell fennakadni, hogy természetesen ismét elszabadul a kór, s a hajó legénysége előbb utóbb dühöngő zombi lesz – hisz ez a lényeg, e nélkül nem lenne maga a film sem. Sokkal fontosabb, ezt hogy csinálják meg. Nos, izgalmasan, véresen, pörgősen – de egyben egyáltalán nem félelmetesen, s ráadásul olyan vágástechnikával, olyan kamerakezeléssel, amik következtében lófaszt sem látni. Ez mind kiváló lenne, ha a néző nem REC filmre számít, hanem egy zombis akciófilmre – bizonyos szempontból az egész simán lehetne egy Resident Evil epizód. Azzal a különbséggel, hogy itt a tudósok talán ésszerűen próbálnak cselekedni, s az egész lényegesen jobban a földön jár. Legalábbis egy ideig.

A kötődések a korábbi epizódokhoz kimondottan jók. A megtalált kamera, azoknak a felvételeknek a használata kiváló, sőt, még az esküvős harmadik epizód is be van építve a történetbe. Az mindenképp a REC4 erénye, hogy egész jól összefésülte a korábban történteket, a démoni szál elhagyása számomra kifejezetten üdítő volt – no meg a hajón lévő orvosok szempontjából sokkal életszerűbb volt önmagában a parazitával foglalkozni. A sejtelmesség Angela karakterével működik, a pici kis csavar szintúgy, a brutalitás is megvan. Csak kár, hogy ez már nem az a horror, amit megszerettünk és amit elvártunk. Ja, meg a finálé… hát az tiszta Hollywood. Ha nem spanyolul beszéltek volna benne, simán azt hinném, amerikai a film.

Az tény, hogy a paródiába hajló REC3 után egy sokkal élvezetesebb mozit kaptunk, csak kár, hogy már önmagához nem hű az egész. Akciófilmnek egyszer elmegy (sőt, talán többször is), de első benyomásra olyan volt, mintha egy Phillips Kapitányban játszódó Resident Evil epizódot láttam volna.

Alice nélkül, Angelával.





70%



.

.





Találmány




Mondtam, hogy lesz rá 72 percem rá (inkább 77 az a 72) … arra viszont nem számítottam, hogy ehhez a filmhez nem 72, hanem minimum 2x72 vagy több kell. Mármint ahhoz, hogy egyszer megértsem. Igazából Niwrok figyelmeztetett rá, ami után azért nagyjából talán még fel is voltam készülve arra, hogy valami nem egyszerű mozit fogok látni, no de ez azért rendesen kiverte a biztosítékot. Alapban egyik időutazásos film sem egyszerű – pláne, ha belemegyünk a részletekbe – azonban a Primer minimalitása rendesen kihat az érthetőségre is.

A történetről túl sokat nem akarok írni, az benn van a másik ajánlóban. A négy srác kísérletével – amiből igazából nem sokat tudtam kihámozni – eltöltött első húsz perc minden, csak nem érdekfeszítő: egy konyhai beszélgetés, egy kisebb vita, néhány sejtelmes, illetve tudományosan érthetetlen okfejtés után maximum annyit haladtunk előre, hogy tudjuk, ki kicsoda. Magam részéről egyébként még ez is nehéz volt, ugyanis a szinkron, amivel láttam a filmet, annyira borzasztó, annyira jellegtelen, sivár és egyforma, hogy néha azzal is gondban voltam, épp ki beszél. Szóval az épp hogy csak picivel több, mint egy órás mozi első harmada eltelik a SEMMIre… az első igazán figyelemfelkeltő esemény számomra az volt, mikor Abe megmutatta Aaronnak saját magát, ahogy megy be az épületbe. Onanntól egyre nagyobb kíváncsisággal figyeltem az eseményeket, egyre nagyobb érdeklődéssel merültem el Aaron és Abe időhurkában…

Az érdeklődés azonban nagyon hamar értetlenkedésbe váltott át. Bármennyire is igyekeztem, képtelen voltam követni az eseményeket: a Niwrok által belinkelt folyamatábrán visszanézve kb. a negyedik síkig tudtam követni a dolgokat, pedig azon az ábrán kilenc!! idősík, van. S a hiba nem elsősorban bennem van (már csak azért sem, mert nem vagyok ez ügyben egyedül). Az egész filmet úgy éltem meg, hogy folyamatosan ki kellett hámozni a dialógusokból, a látott képekből, mi is történik, történt, s az milyen viszonyban van a valósággal. Mintha egy párbeszédben csak az egyik fél mondataiból ki kellene hámoznunk a teljes értelmes szöveget. Mintha egy leírt szövegben minden második szót tudnánk csak olvasni – s abból összerakni a teljes történetet. Ilyen volt számomra a Találmány: hiányos, mesterségesen sötétbe taszító, kidolgozatlannak tűnő sci-fi. Időhurkos sci-fi… apropó időhurok. Az utóbbi időben nem kevés hasonló témájú mozit láttam, de ennél mindegyik érthetőbb volt: mert megmutatták, ami alapján meg lehetne érteni a sztorit. Nos, itt ezt is ki kell találni.

S ha már időhurok, illetve időutazás. Ezt az egészet, ami ebben a moziban van, leginkább az A tökéletes trükk teleportáló gépéhez tudom hasonlítani, azzal a különbséggel hogy itt az újonnan létrejött egyedeknek minden alkalommal plusz 6 órájuk van. Kísérteties a hasonlóság abban is, ahogy a felesleges egyedeket félreállítják – bár az A tökéletes trükkben lényegesen hatékonyabban történik. Ez mondjuk rengeteg egyéb kérdést is felvet, mármint hogy a sok Aaron és Abe mit kezd az életével, hisz a környezetükből csak egy van – ezért is volt sokkal jobban megoldva a kérdés pl. az Időbűnökben. Ez a sokszorosítós dolog önmagában akkora paradoxon, amin órákig lehet gondolkodni – még akkor is, ha a kedves alkotók hajlandóak lennének ebben némi útmutatást adni a nézőknek. De itt semmi ilyesmi nincs, még csak halvány kísérlet sincs rá: istenigazából én azt is kétlem, hogy a rendező-író-vágó-producer-zeneszerző-fő szereplő Shane Carruth fejében létezett volna bármi konkrét fix elképzelés arról, hogy hova is tart története. Szerintem csak halványan kitalált valamit, ami egy jó ötletnek tűnt, de maga sem gondolt bele abba, mivé is fajulhat az egész. Vagy csak szimplán azt gondolta: lófasz a valagatokba, gondolkodjatok, találjátok ki a filmet ti!

Mindegy, bárhogy is van, ennyi pénzből ezt így összehozni dicséretes. Egy picit azért érezni, hogy próbálták a tereket, a felhasznált díszleteket kisebbre venni, de a színészeken, az egész mozi hangulatán nem látszik a low-budget. Legalábbis az ennyire low nem látszik. Hatékony pénzfelhasználás, az tuti. Az meg megint csak bejött neki, ami már másoknak is oly sokszor: Amit nem értek, kultstátuszba helyezem – de ettől még nem lesz semmi sem jobb.

Én qrvára nem értem az egészet, épp ezért elsőre





50%





.

R2-D2 írta:

Találmány

Ezt az egészet, ami ebben a moziban van, leginkább az A tökéletes trükk teleportáló gépéhez tudom hasonlítani, azzal a különbséggel hogy itt az újonnan létrejött egyedeknek minden alkalommal plusz 6 órájuk van. Kísérteties a hasonlóság abban is, ahogy a felesleges egyedeket félreállítják – bár az A tökéletes trükkben lényegesen hatékonyabban történik. Ez mondjuk rengeteg egyéb kérdést is felvet, mármint hogy a sok Aaron és Abe mit kezd az életével, hisz a környezetükből csak egy van – ezért is volt sokkal jobban megoldva a kérdés pl. az Időbűnökben. Ez a sokszorosítós dolog önmagában akkora paradoxon, amin órákig lehet gondolkodni – még akkor is, ha a kedves alkotók hajlandóak lennének ebben némi útmutatást adni a nézőknek. De itt semmi ilyesmi nincs, még csak halvány kísérlet sincs rá: istenigazából én azt is kétlem, hogy a rendező-író-vágó-producer-zeneszerző-fő szereplő Shane Carruth fejében létezett volna bármi konkrét fix elképzelés arról, hogy hova is tart története.

Én qrvára nem értem az egészet, épp ezért elsőre

50%

Ez az 50% olyan "vagy jó, vagy nem; még nem döntöttem el" .

Kár, reméltem, hogy találsz benne annyi fogódzót, hogy segítesz megvilágítani a sötét foltokat, de akkor innentől legfeljebb ketten várunk Godotra ...

Viszont szerintem azért közelebb áll az Időbűnökhöz, mint a Trükkhöz:

Spoiler:

Az első harmad tényleg olyan, mint valami unalmas tudósos reality, a harmadikban meg tényleg nincs kitalálva sok minden, de a második szerintem megérte. A nemértem=kult dologban is igazat adok, mert elsőre engem baromira szórakoztatott, hogy egy film három "hűtőládával" így meg tudott kavarni, de másodikra már nekem is sokszor csak az maradt, mint neked, azaz hogy Carruth hiányosan hagyta a filmet, mert neki sem volt ötlete, és gondolta, majd a nézők megoldják.
.

Niwrok írta:

Találmány


Kár, reméltem, hogy találsz benne annyi fogódzót, hogy segítesz megvilágítani a sötét foltokat, de akkor innentől legfeljebb ketten várunk Godotra ...

   

Niwrok írta:

Viszont szerintem azért közelebb áll az Időbűnökhöz, mint a Trükkhöz:

Spoiler:

Spoiler:

No, velük mi lesz?

.
Találmány - másodszor

Kétségkívül jobb volt, mint elsőre. Annyiban mindenképp, hogy nagyjából most már átlátom az egészet...  

Jobban értékelem a 7000 dollárt és annak eredményét, s miután a mai nap egész sokat foglalkoztam vele, kicsit meg is világosodtam vele kapcsolatban. Ugyanakkor továbra is úgy gondolom, totál csapongó az egész: az első húsz perc maga a SEMMI (még az sem derül ki, a négy srác mit is csinál), a közepe nagyon jó, a vége meg végre értemet nyert. Értelmet, de ezáltal millió kérdést felvet és még jobban kijön az egész történet elvarratlansága és kidolgozatlansága...

Sem a dinamika, sem a dialógusok nem jók. Most is úgy éreztem, mintha lyukak lennének a szövegben és a sztoriban. Egyszerűen képek, események vannak egymás után, a köztük lévő tér meg üres - mintha lényegi információk hiányoznának. A rendező pedig nem egyszer elsötétülő képernyővel oldja meg a válasz hiányát - olyan nesze semmi, fogd meg jól alapon. Ez egy zseniális film lehetett volan, ha profik készítik profi körülmények között. Értékelve az amatőrizmust, de bosszankodva a kidolgozatlanságon és a kapkodáson, némileg változott az értékelésem - de kétlem, hogy e fölé tud menni:

Másodjára 70%

És Niwrok:

Spoiler:

Szóval számomra egyre inkább Tökéletes trükk. Itt önmagának az időutazásnak oly nagy szerepe nincs - vagy bizonyára lenne, hisz a fiúk tőzsdéznek, illetve megmentik a csajt a puskás faszitól, de ez sincs kidolgozva a filmben.

R2-D2 írta:

Találmány - másodszor

Másodjára 70%

Egy nap kétszer ugyanaz a film ?! Nem semmi!
Ezek szerint még annyit sem értettem meg a filmből, mint gondoltam   ...



.

Niwrok írta:

Találmány - másodszor
Egy nap kétszer ugyanaz a film ?! Nem semmi!
Ezek szerint még annyit sem értettem meg a filmből, mint gondoltam   ...

Csezdmeg, miután értetlenül néztem ki a fejemből utána, muszáj volt újranéznem. Még melegében. Amúgy anno a Tökéletes trükköt is kétszer néztem meg egymás után.

Jó, csaltam kicsit, az első harmadát felirattal átpörgettem, de a lényegtől néztem végig. Minél többet gondolkodok rajta, annál jobban zavar a kihasználatlanság. Meg a felületes megvalósítás.