HomeCalendarGalleryGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 R2-D2 írásai 1.0

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 31 ... 58, 59, 60 ... 63 ... 67  Next
SzerzőÜzenet
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3603
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTárgy: A háború virágai   Hétf. Nov. 17, 2014 7:00 pm





A háború virágai



A film, aminek még port.hu-s adatlapja sincs…

A film, amiben Christian Bale visszatér gyerekkori filmjének helyszínére, hogy újra a kínai-japán II. világháborús konfliktus közepében találja magát. A film, ami a 3 évvel ezelőtti trailerjével ugyan teljesen felcsigázott, de aztán ami az akkori bemutató elmaradásával, az amúgy is hatalmas túlkínálatban el is felejtődött, mígnem Niwrok kolléga nemrég emlékeztetett rá. Innentől pedig nem is volt kérdés a megtekintése, s valahol az sem, hogy ilyen hatása lesz rám… már csak azért sem, mert köztudomású, hogy Christian Bale-t bírom, úgyhogy összes mozija pozitív hendikeppel indul nálam. Már az A nap birodalma óta bírom, amiben még egészen kis kölökként, Spielberg mester keze alatt kezdte bontogatni szárnyait, azóta meg kikerülhetetlen tényezője a jelenkor filmgyártásának.

Direkt nem Hollywoodot írtam, mert az A háború virágai kínai mozi, viszont egy olyan kínai mozi, ami simán készülhetett volna az Álomgyárban is. A kínai filmipar egyik legnagyobb vállalkozása, egy monumentális történelmi/háborús dráma, ami egy nagyon súlyos megtörtént eseményt, a nankingi mészárlást dolgozza föl, Geling Yan:Nanjing 13 virága című novellája alapján, amit pedig egy nankingi túlélő, Minnie Vautrin naplója inspirált. Így viszont teljesen más megvilágításba helyeződik az egész történet, mindig hordoz valami plusz töltetet az egy moziban, hogy ha tudjuk, hogy a vásznon látott borzalmak valósak is lehettek.. Érdekes egyébként – ahogy már a The Pacific sorozatnál is írtam -, hogy nekünk, európaiaknak mennyire is vakfolt a távol-keleti világháborús hadszíntér, pedig aztán nem tartom magam hülyének töriből, de magam részéről erről az eseményről (sem) tudtam semmit.

A film Nanking (akkori főváros) elestének napjával, 1937. december 13-ával kezdődik, az utcán. Harccal. Utcai harccal.  Épp a japán sereg vonul be, egyértelmű technikai fölényben a maroknyi kínai katonával szemben. Tankok gyalogosok ellen, szuronyos katonák fegyvertelen civilek ellen - állatok emberek ellen. Nos kérem: a mozi első 20 perce úgy zseniális, ahogy van. Simán felveszi a versenyt BÁRMELYIK amerikai háborús filmmel – igen, még a Ryannel is -, az öngyilkos küldetések pedig egy egészen más szintre emelik a filmet. Ekkor a mozi minden perce élmény, eszméletlen jó és jól megcsinált képsorok, csak itt  - ahogy mondani szokás - nem minden dollár, hanem minden jüan meglátszik rajta. Az utcai harcok őrületében menekül a japánok fegyverei elől egy amerikai faszi is: ő John Miller (Christain Bale), temetkezési vállalkozó, aki egy katolikus pap temetésére igyekszik a helyi templomba. Ironikus lesz majd egyébként a pap sírgödre, de ez most másodlagos. Szóval John a rohanása közben találkozik két rémült kínai kislánnyal, akik épp abba a zárdába valók, ahova ő igyekszik – így kerül kapcsolatba egy halom kislánnyal, és egy rájuk vigyázó kisfiúval a templom zárt falain belül. A történethez hozzátartozik, hogy egy kínai katona hathatós segítsége kell életben maradásukhoz, no meg az is, hogy hamarosan egy csapatnyi prosti kopogtat az ajtón, menedéket keresve. Kb. fél óra után aztán kialakul az alapfelállás: a temetkezési vállalkozó összezárva egy kupac kurvával egy kupac zárdanövendékkel meg egy ártatlan kisfiúval.

És ekkor el is érkezünk a mélyponthoz. Igazából örülhetünk neki, hogy ilyen gyorsan túl vagyunk rajta, de a látottak annál megdöbbentőbbek: ilyen felütés után szinte sokkolóan idióta jelenetek tömkelege következik, egy alkoholmámorban dugni akaró Johnnal, két totál más értékrendet képviselő női csoporttal, ezek konfliktusaival. Jó, a finálé szempontjából talán érthető és szükségszerű volt ily mértékű szembeállításuk, de nézés közben a fejemet fogtam néha… ez a 20 perc kimondottan kínos és unalmas. Szerencsére varázsütésre minden megváltozik, mikor is japán katonák törnek be az épületbe – Johnnak pedig színt kel vallania, milyen ember is ő. Milyen pap is lesz ő… Aztán itt nagyjából meg is állhatunk az események felmondásával.  Igazi, valós dráma bontakozik ki, igazi, valós áldozatvállalásokkal, érzelmi csúcspontokkal, döbbenettel és katarzissal. Pont, mintha egy amerikai filmet néznénk…

Mert ugyebár – s talán még Niwrok is így gondolta anno – a mozi legnagyobb hibájának pont azt róják föl, hogy túlságosan amerikai. Hogy ugyanúgy csöpög a nemzeti pátosztól, mint amerikai zsánertársai, hogy az érzelmi hatásvadászata olyan, mintha csak Spielberg rendezte volna. Nos, én azt mondom, pont ettől lett igazán remekmű. Pont ezektől a máshol már remekül működő elemektől tudott kiemelkedi a kínai tucatfilmek sokaságából, átlépni a kardokon táncoló, függönylobogtató, húsz métereket idióta pózban röpködő nagyszabású korábbi mozik közül. Amikor egyébként tekerik be magukat lepedővel, abban benne van ez is, de szerencsére ez csak két perc. Szerintem igenis kellett egy ekkora volumenű eseményhez ez az érzelmi hatásvadászat, az meg, hogy egy nép saját tragédiáját saját filmiparában egyoldalúan állítja be, nos, az szerintem egyáltalán nem megvetendő. Mindig, mindenki így tesz – egyszerűen így logikus. A The Flowers ot War monumentalitásában, látványában simán felnő nyugati társai mellé, azonban az egész filmnek maga a kínai közeg és háttér kétségkívül pikáns ízt ad. Mert szerencsére meghagyták a több nyelvet (azt mondjuk, nem tudom, a kínai és a japán is külön meg volt-e): ezáltal lényegesen autentikusabb lett az egész.

Az egész háttér, díszlet, a komplett történelmi tabló hibátlan. Ott voltam a II-ik kínai-japán háborúban (érdekes új történelmi ismeret, hogy ez kvázi már a II. VH része volt, de korábban kezdődött) az utcákon, ott voltam a templomban a és a bordélyban a brutális eseményekkor s ott voltam, ahogy John atya próbálta menteni a menthetőt. Hangulatilag, beleélésileg totál képes beszippantani az egész, s ugyan rutinos mozizóként teljesen nyilvánvaló volt, mi is fog történni a szíves meghívás után, mégis képes voltam végigizgulni az egészet. Nem utolsósorban pedig mosolyogva nézni, hogy minden elejtett apróság értelmet nyer a végére: az egy emberre szóló engedély, no meg a temetkezési vállalkozó fő profilja is. Túl sok döccenő a mozi második felében nincs, Bale , ahogy átvált szimpatikusba, rögtön feldobja a mozit, de ki kell emelnem a kínai lányok játékát: a tanulók (de a kurvák is) nagyon szimpatikusan és ügyesen hozták szerepüket. Élmény volt nézni. Úgy önmagában az egészet, a két és fél óra végére szerencsére a mélypont már messzire került

Az megint más kérdés, ezen ajánló után, ki hogyan tudja megnézni – hivatalos bemutató és forgalmazás híján nem egyszerű a helyzet (annyira azért nem is bonyolult) Márpedig mindeképp érdemes megnézni, mert bár valóban patriotista és egyoldalú mozi, de most nem amerikai zászló lobog a szélben. Hanem kínai…



80%



.


A hozzászólást R2-D2 összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Nov. 18, 2014 1:58 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
Niwrok
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 2488
Join date : 2012. Oct. 06.

TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 1.0   Hétf. Nov. 17, 2014 9:32 pm

R2-D2 írta:

A háború virágai

Mert ugyebár – s talán még Niwrok is így gondolta anno – a mozi legnagyobb hibájának pont azt róják föl, hogy túlságosan amerikai. Hogy ugyanúgy csöpög a nemzeti pátosztól, mint amerikai zsánertársai, hogy az érzelmi hatásvadászata olyan, mintha csak Spielberg rendezte volna.

80%


Amennyire emlékszem, nem negatívumként róttam fel -akkor ugyanis nem nagyon kapott volna tőlem 80% körül-, csak tényként megemlítettem. A negatívum az általad is említett 20 perc volt, és már szerencsére arra sem emlékszem, hogy mi volt az Wink.
.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3603
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTárgy: A háború sámánja   Kedd Nov. 18, 2014 1:29 pm





A háború sámánja




Afrika, napjainkban. A forgatási helyszín szerint Kongó, de igazából nincs nevesítve, hol járunk. Kis folyóparti település, a legmélyebb szegénység képei. Egyszer csak AK-47-tel felszerelt banda érkezik motoros csónakokon, kíméletlenül lemészárolják a falu nagy részét, a gyerekeket pedig elhurcolják. Elhurcolják harcosnak a Lázadásba, a kormányellenes fegyveres felkelésbe – mint kiderül, főleg feláldozható felderítőnek. Komona (Rachel Mwanza), a 12 éves kislány is itt él, mikor is a Nagy Tigris csapata őt is magával viszi, a kislány azonban nehezen viseli az erőszakot, a világot, amibe belerángatták. A valamilyen fából nyert kábító hatású tej és a saját félelmei keverékeként pedig szellemeket (halottakat) kezd látni, rajtuk keresztül pedig észreveszi a kormány katonáit a közelben. Ez által aztán hamar kiemelkedik az átlag katonák közül, a parancsnok kedvence lesz – egészen addig, míg egy adandó alkalommal meg nem szökik.

Bármilyen zseniális ez így leírva, bármennyire is egy ütős kezdet, bármennyire is egy kőkemény afrikai háborús drámát vár az ember, a War Witch nem az. A kezdő képsorok sokkoló ereje nagyjából fél óra után eltűnik, s átadja helyét egy NGC speciális afrikai kiadásában játszódó keserédes romantikus történetnek. Egy naiv szerelemnek és házasságnak két 14! éves gyerek között, egy kislány terhességének, no meg a szellemvilág megbékítésének. Fura egy mix, érdekes kombináció – az biztos, ilyet még nem láttunk. Viszont sajnos azt kell mondjam, ez így, ilyen arányban nem működik, legalábbis nem működik maradéktalanul. Nem tudom jobban megfogalmazni az érzéseimet, mint hogy nincs súlya a filmnek: ami igazán kemény és ütős lett volna, abba nem mentek mélyen bele, amibe meg belementek, abból valahogy hiányzott az érzelmi töltet, az az elementáris erő, az a döbbenetet kiváltó, sajnálattal kombinált jeges érzés, hogy mi is történik napjainkban, Afrikában. Mintha az egész film kicsit próbálná elbagatellizálni az egészet, mintha szándékosan kerülné azt az érzelmi befolyásolást, ami számomra a csúcs közelébe emelhetné: nem tudok jobb példát mondani, de a Hotel Ruanda ugyan sokkal populárisabb, de egyben sokkal hatásosabb is ennél.

Mert mit is látunk? Komonát elhurcolják – azonban ahogy ezt teszik, amit megcsináltatnak vele az elején, az elvárásokat is támaszt. A film végig az ő narrációjával van kísérve, úgyhogy ha nagy becsapás nincs, nagyjából biztosak lehetünk sorsában (legalábbis egy ideig, mert a gyerek születése, a narráció vége korábban van, mint a finálé). Ettől függetlenül fura volt, hogy Komona szerintem túlságosan könnyen sodródik az eseményekkel, hiába a drog és a pszichés összeomlás, nekem nem jött át az, hogy egy 12-13 éves gyerek ennyire simán és problémamentesen kaszabol AK-47-tel. Tudom, hogy ez más világ, tudom, hogy ez igaz LEHET, de Komona jellemében én ezt nem éreztem megalapozottnak.  Belegondolok, ha most a fiam kezébe adnának gépfegyvert, mit csinálna… az is igaz, ez Európa. Az meg Afrika. Aztán mikor a lány lelép a barátjával… annyira idilli és mesterkélt minden. Az is az, hogy hónapokig nem jutnak, nyomukra, az is, ahogy elképzelték, hogy egy ismerősnél biztonságban lesznek, az egész szerelmük egy lufi, s az is, ahogy megtalálják őket – megint csak azt mondom, itthonról, a fotelből nekem teljesen más ötleteim lettek volna az elrejtőzésre és az újrakezdésre. Már amúgy a legelején is, mikor a kezébe adták az AK-47-et, simán fordíthatta volna a hasonló korú lázadógyerekek, és azok parancsnoka ellen is. Szóval úgy voltam vele, hogy néztem a filmet Afrikában Afrikáról Afrikaiakkal, de nem tudtam átérezni az egész történetüket, mert a film sótlan hozzá. A dráma kiszámítható, a cselekedetek pedig kicsit nevetségesek és hiteltelenek - ehhez jön a fehér kakas szerepeltetése is, ami szerintem ebben a környezetben, témában felesleges poén.

Két-három dolog viszont igazán bejött. Az egyik, amikor a buszon a Tökéletes katonával tüzelik fel a gyerekeket a harcra és a gyilkolásra, a másik pedig, mikor a srác nekifut az autónak. Tiszta Olaszliszka… a kanadai rendező ötletet lopott rejtett erőforrásainktól.  Laughing  De legfőképp az, ahogy Komona „mérgezett tüskévé” válik… brrr… A képek, a környezet, ahol járunk az egyébként qrva jó, Afrika minden szegénysége és forrósága remekül átjön. Néhány kép, beállítás akár Jancsótól is lehetne, csak itt nem a Hortobágy hozzá a háttér, hanem a szavannák.  A színészeket viszont túlságosan nem tudom dicsérni, tevékenységük nagyjából kimerül az üvöltözésben és a gépfegyverek lóbálásában, egyedül Komona az, aki valóban játszik is – bár nagyrészt ő is inkább csak néz ki a fejéből.

Legnagyobb megdöbbenésemre ebből DVD is van itthon, úgyhogy aki kedvet kapott hozzá, akár be is zsákolhatja. Én nem teszem, viszont a tervemből, hogy az idegen nyelvű Oscar jelöltek nagy részét megnézem, ismét valóra váltottam valamit (a War Witch 2012-ben volt jelölt) – ami ha kicsit bátrabb és drámaibb lett volna, egészen borzongató élményt nyújthatott volna.

Csak azt tudnám, miért olvasom mindig War Bitch-nek... Rolling Eyes


70%




.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
Niwrok
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 2488
Join date : 2012. Oct. 06.

TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 1.0   Kedd Nov. 18, 2014 10:57 pm

R2-D2 írta:

A háború sámánja

Legnagyobb megdöbbenésemre ebből DVD is van itthon, úgyhogy aki kedvet kapott hozzá, akár be is zsákolhatja. Én nem teszem, viszont a tervemből, hogy az idegen nyelvű Oscar jelöltek nagy részét megnézem, ismét valóra váltottam valamit (a War Witch 2012-ben volt jelölt) – ami ha kicsit bátrabb és drámaibb lett volna, egészen borzongató élményt nyújthatott volna.

70%


A helyi mozi annak idején vetítette, láttam is, de most külön gondolkodnom kellett rajta, mire utalsz az AK-s dologgal, annyira nem maradt meg róla semmi. Így utólag visszajött pár tragikus jelenet, de semmi olyan, amit vissza akarnék nézni.
.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3603
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 1.0   Kedd Nov. 18, 2014 11:00 pm

Niwrok írta:

A háború sámánja
A helyi mozi annak idején vetítette, láttam is, de most külön gondolkodnom kellett rajta, mire utalsz az AK-s dologgal, annyira nem maradt meg róla semmi. Így utólag visszajött pár tragikus jelenet, de semmi olyan, amit vissza akarnék nézni.
.

Pont ez a lényeg: semmi olyan, amit vissza akarnék nézni. Ismét egyetérünk. egyetért
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3603
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTárgy: A cinkos   Szer. Nov. 19, 2014 9:55 pm





A cinkos



Újabb ékes példája annak, hogy baromira nem mindegy, egy hasonló téma köré csoportosuló filmek közül melyiket látja az ember először. A Niwrok által is említett, The American Film Company eddigi két terméke közül jómagam a Félelmetes napot láttam először, és valahogy jobban is bejött, mint a tegnap nézett A cinkos. Amellett, hogy a Kennedy-gyilkosság valahogy mindig is jobban érdekelt, mint a Lincoln-merénylet, valahogy úgy érzem, a Parkland feszesebb, izgalmasabb, élvezhetőbb volt.

Ha a múltkori mozihoz a JFK-t hoztam szimbiózisnak párba, itt természetesen elkerülhetetlen a Spielberg által rendezett Lincoln film megemlítése: az A cinkos ott kezdődik, ahol az abbamaradt. A gyilkossággal, amit  J.W. Booth követett el az elnök ellen, ám ami mégsem a központi témája a filmnek. Ez a film is sokkal inkább néz az események mögé, kutatja az okokat és a reakciókat, mintsem hogy magával a merénylővel és a tettel foglakozzon. Az A cinkos így– legnagyobb meglepetésemre – egy tárgyalótermi dráma lett, egy kezdő, lelkes kétségek közt gyötrődő ügyvéd kontra az Egyesült Államok bosszúszomjas kormánya között: egyúttal egy nő sorsa, akit a kétséges bizonyítékok ellenére próbálnak halálra ítélni. Fura egyébként, hogy a Kennedy filmpárosban az „előzmény film” játszódik a bíróságon, míg itt a „folytatás” – ha tudatos a koncepció, jó ötlet. Az első meggyilkolt amerikai elnök tetteseinek büntetőpere pedig egészen különleges élmény: totál autentikusan elvisz egy olyan korba, egy olyan bíróságra, amiben mindig szívesen merülök el.

Bár már a múltkor szóba került - mint pótolandó hiteles történelmi darab -, semmit nem tudtam a filmről, és magáról a történetről sem, így kikerekedett szemmel bámultam már a szereposztást is: az ügyvédet, Frederik Akient James McAvoy (alias Robertson őrmester a Mocsokból) játssza. Ő az, aki kezdetben vonakodva, majd egyre nagyobb meggyőződéssel áll ki védence, Mary Suratt (Robin Wright – igen, a Futurológiai Robin Wright) mellett. Az alapból negatív hozzáállás, a merénylőkkel szembeni ellenérzés szép fokozatosan vált át nála az igazság iránti mániákus vágyba, olyan áron is, hogy a megbélyegzett áldozatot védve ő is a társadalom peremére szorul. Nekem nagyon tetszett az a fejlődés, amit Akien a film alatt produkált, teljesen életszerű és hiteles volt, hogy az északiak dicső katonájából ügyvéddé avanzsált fiú először minimum szkeptikus az üggyel – a végére pedig szintje az anyjának tekinti a nőt. Eszembe jutott egyébként egy beszélgetés korábban az ügyvédemmel, mikor is kérdeztem tőle, van-e olyan ügy, amit nem vállal. Konkrétan: mi motiválja az ügyvédet egy gyilkos vagy egy pedofil védésekor… a válasz pedig a szakmai kihívás volt, nevezetesen az, hogy az adott szituból a lehető legkedvezőbb eredményt kihozni. S nem számít, hogy tudja, hogy védence gyilkos. Itt kicsit más a szitu, mert egyre nyilvánvalóbb, hogy a per csak kirakat, az ítélet pedig már a tárgyalás előtt/alatt megszületett, Aikan pedig kénytelen széllel szemben harcolni az Alkotmányért, az igazságért..

Számomra egyébként nem is azért volt fontos ez a film, amit feldolgozott. Jó, érdekel a téma – naná! -, de sokkal inkább jött át ennek napjainkra vetített üzenete. Egészen pontosan két dolog: az egész per egy sima koncepciós eljárás, és mint ilyen, eddig én ezt csak a kommunizmushoz tudtam kötni. Nem a demokrácia (névleges) bölcsőjéhez. Bár az is igaz, hogy már az előző film, a Lincoln sem volt ettől mentes, a rabszolgatörvény súlyos korrupció árán született, az USA egyik nemzeti hőse pedig a maga nemében egy kibaszott diktátor volt – mégis, meglepett mindaz, amit most láttam a képernyőn. A legsötétebb Rákosi-korszakot idézte meg az egész, mikor is majdnem a bitófára kerül az is, aki védi a vádlottat… takarózva a nemzet érdekeivel. Most akkor hogy is van ez? A másik – ehhez szorosan kapcsolódó – dolog: Komolyan??? Ezek után EZ az USA tilt ki idegeneket országából, korrupcióra hivatkozva? Ez, ilyen múlttal (és jelennel) a demokrácia élharcosa???  Amikor a bírói tanács ítéletét megváltoztatja a hadügyminiszter? Amikor az elnök simán felülírhat egy jogerős határozatot?? A legszomorúbb, hogy SIMÁN EL TUDOM KÉPZELNI, ez most, 2014-ben is ugyanígy működik kint. Csak a pofázás megy emberi jogokról, meg mindenről. Guantánamo árnyékában… Ehhhh…

Vissza a filmhez: az összkép kicsit felemás. Zseniális korrajz, ahogy megidézték 1865-öt, az kiváló. A film második fele tele van meglepetéssel és bicskanyitogató fordulattal, a színészgárda pedig parádés: nem tudtam például arról sem, hogy a The Walking Dead egyik legcoolabb figurája, Daryl (Norman Reedus) is szerepel a moziban. Ahol, ahogy játszódik, az nagyon tetszett, viszont a dramaturgiával nem vagyok egészen kibékülve. Vélhetően nem csak a rendező Robert Redford hibája, de gyakran éreztem picit unalmasnak, laposnak a cselekményt. A tárgyalótermi krimik dinamikája, és izgalma néha elveszik, eleve már Aikan maga is ludas ebben: valahogy az ember megszokta a hasonló stílusú filmekben, hogy az ügyvéd/ügyész (a főhős) mindig mindenre tud váratlanul húzni valamit, amivel fordulhat a kocka. Persze, az is simán benne van a pakliban, hogy a valóság felülírta az elvárásokat, és az események alakulása okozta csalódás beszél belőlem, de szükségem lett volna valamiféle katarzisra. Már a tárgyaláson is, de különösen a fináléban, az udvaron…

Aki ismeri magát a történelmet, annak nem lesz meglepetés a végjáték, de gondolom, sokan vannak hozzám hasonlóan azok, akik nem tudják, kit akasztottak fel a Lincoln perben. Nos, a mozi előtt senki ne kutakodjon. Úgy az igazi.



80%



.


A hozzászólást R2-D2 összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. Nov. 19, 2014 11:32 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
Niwrok
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 2488
Join date : 2012. Oct. 06.

TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 1.0   Szer. Nov. 19, 2014 11:09 pm

R2-D2 írta:

A cinkos

Számomra egyébként nem is azért volt fontos ez a film, amit feldolgozott. Jó, érdekel a téma – naná! -, de sokkal inkább jött át ennek napjainkra vetített üzenete. Egészen pontosan két dolog: az egész per egy sima koncepciós eljárás, és mint ilyen, eddig én ezt csak a kommunizmushoz tudtam kötni. Nem a demokrácia (névleges) bölcsőjéhez. Bár az is igaz, hogy már az előző film, a Lincoln sem volt ettől mentes, a rabszolgatörvény súlyos korrupció árán született, az USA egyik nemzeti hőse pedig a maga nemében egy kibaszott diktátor volt – mégis, meglepett mindaz, amit most láttam a képernyőn. A legsötétebb Rákosi-korszakot idézte meg az egész, mikor is majdnem a bitófára kerül az is, aki védi a vádlottat… takarózva a nemzet érdekeivel. Most akkor hogy is van ez? A másik – ehhez szorosan kapcsolódó – dolog: Komolyan??? Ezek után EZ az USA tilt ki idegeneket országából, korrupcióra hivatkozva? Ez, ilyen múlttal (és jelennel) a demokrácia élharcosa???  Amikor a bírói tanács ítéletét megváltoztatja a hadügyminiszter? Amikor az elnök simán felülírhat egy jogerős határozatot?? A legszomorúbb, hogy SIMÁN EL TUDOM KÉPZELNI, ez most, 2014-ben is ugyanígy működik kint. Csak a pofázás megy emberi jogokról, meg mindenről. Guantánamo árnyékában… Ehhhh…

80%


Te is aztán tudod, mikor kell ilyeneket posztolni Razz !

A kiváló írás mellett a legérdekesebb az volt, ahogy átjön belőle a rácsodálkozásod Smile, pedig :

- Azért itt nem a klasszikus érdelemben vett koncepciós perekről beszélünk szerintem, amikor mondjuk a politikai ellenlábasokat teszik el az útból tömegével, hanem egy kiemelt státuszú ember ellen elkövetett gyilkosságról, amit persze jó vastagon bekennek politikával, hogy a közvélemény jobban elfogadja a példa statuálását komolyabb bizonyítás nélkül is. Egyszerűen gyorsan rács mögé kellett valakit dugni, aztán bitófára juttatni, amivel a rendfenntartó szervek bizonyíthatják saját eredményességüket, a bíróságok meg esetenként nem szívesen engedik ki a kezükből a madárkát, ha már egyszer tálcán kínálják nekik, és csak macera lenne mindenféle "igazsággal"... Ott van párhuzamnak a JFK: gondolod, hogy ha Oswald bíróság elé kerül, akkor nem ugyanígy járt volna, majdnem 100 évvel később? Vagy bárki elnökgyilkos, akire akár csak a gyanú árnyéka rávetül?

- Talán még nem hallottad elégszer: "Korrupció az, amiből téged kihagynak", de ettől függetlenül is úgy gondolom, hogy ez az egész ügy nem ok nélkül indult el, hogy nem véletlenül lett a kirakatba tolva, és hogy nem beengedni valakit valahova azért nem ugyanaz, mint nem kiengedni valahonnan, plusz én sem szívesen engedek be akárkit a lakásomba, főleg, akiről úgy gondolom, hogy érdekellentét áll fent köztünk, és bármennyire is képmutatónak is gondolom az USA prominenseit, ezt a jogot még tőlük sem vitatom el... Messze vezetne ez a beszélgetés, és nem is a fórum tárgya... Én mondjuk szívesen, de nem itt...

- Már nem azért, de melyik demokrácia volt "demokrácia" valaha is? Azaz melyik az, amelyiket nem manipulálták a hatalomban levők a "saját" érdekeiknek megfelelően, mindenki képességei és érdekei szerint? Ahol mondjuk a "nemzeti érdekkel" nem pragmatikusok, karrieristák és opportunisták takargatták az aktuális szívük vágyát, gazdasági és személyes ambícióikat, a kevés, elismerésre méltó kivételtől eltekintve? Akkor már inkább csodálkoztál volna rá erre a Lincolnnál, ahol a rabszolga-felszabadításnál is azért csak ott volt a célok között, hogy a szavazásra jogosultak bővítésével stabilizálják és kiterjesszék a republikánusok a hatalmukat, plusz a rabszolgaság eltörlésével szüntessék meg a "déli" államok versenyelőnyét az "északi" vállalatokkal szemben, aztán a papír kiadása után le se szarták, hogy egyébként mi van a négerekkel, és még a 100 évvel későbbi eseményekről is simán le lehet forgatni egy A segítséget, amikor ugyan a rabszolga már nem volt rabszolga, csak úgy bántak velük, mínusz korbácsolás.Egyébként igen, ez most, 2014-ben is így működik, ahogy elvben nagyon ritkán nem így működött mindig mindenhol, de majd úgyis meglátod a Kártyavárban...
.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3603
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 1.0   Szer. Nov. 19, 2014 11:31 pm

Niwrok írta:

A cinkos
Te is aztán tudod, mikor kell ilyeneket posztolni Razz !

Most aktuális. Egy hónapja nem tudtam volna. Wink

Idézet :
- Azért itt nem a klasszikus érdelemben vett koncepciós perekről beszélünk szerintem, amikor mondjuk a politikai ellenlábasokat teszik el az útból tömegével, hanem egy kiemelt státuszú ember ellen elkövetett gyilkosságról,

Jogos, de mi klasszikusként csak azt ismerjük. peace Attól ez még ugyanaz: előre eltervezett, manipulált, felülről irányított, igazságtalan és törvénytelen tárgyalás és ítélet. Nekem ez esetben mindegy, hogy politikai ellenfél, vagy elnökgyilkos bűnbak az áldozat - a móri gyilkosság és Kaiser Ede is eszembe jutott, de ott kétlem, hogy ennyire manipulált lett volna az egész, ott szimplán hülyék voltak. Amellett persze, hogy ott is volt egy madárka, akit pont kapóra jött elítélni.

Itt viszont valóban megdöbbentett a hatalom belenyúlása - a nemzet érdekében... , ráadásul

Spoiler:
 

Idézet :
- Talán még nem hallottad elégszer: "Korrupció az, amiből téged kihagynak",

Hogyne hallottam volna, mérges is vagyok, mikor kihagynak... Smile Mégis: az egész nagy idilli szabadságkép árnyékában fel tud háborítani ez az álszentség, amit mutat magáról kifelé USA. Ilyenkor meg, mikor egy-egy ilyen filmet nézek, ez még jobban előtérbe kerül.

Persze, joga megvan hozzá, csak megint két oldala van az érmének. S nem mindenki látja mindkettőt.

Idézet :
Messze vezetne ez a beszélgetés, és nem is a fórum tárgya... Én mondjuk szívesen, de nem itt...

Ez látod jó lenne. Legközelebb mindenképp. Úgyis felvetődött már korábban más téma is, még ha nem is konkrétan Veled Wink

-
Idézet :
Akkor már inkább csodálkoztál volna rá erre a Lincolnnál...

Ha jól emlékszem, rá is csodálkoztam, pont azért tetszett ennyire. Lehet, nem (csak és elsősorban) pont erre, de tudom, hogy megfogott...

Idézet :
Egyébként igen, ez most, 2014-ben is így működik, ahogy elvben nagyon ritkán nem így működött mindig mindenhol, de majd úgyis meglátod a Kártyavárban...

Miért is érzem úgy, hogy a Kártyavár az én sorozatom lesz??? tongue



.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
Niwrok
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 2488
Join date : 2012. Oct. 06.

TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 1.0   Csüt. Nov. 20, 2014 7:18 am

R2-D2 írta:

Mégis: az egész nagy idilli szabadságkép árnyékában fel tud háborítani ez az álszentség, amit mutat magáról kifelé USA. Ilyenkor meg, mikor egy-egy ilyen filmet nézek, ez még jobban előtérbe kerül.
...megint két oldala van az érmének. S nem mindenki látja mindkettőt.

Spoiler:
 


Megint ezek a sejtelmes kifejezések Wink ...

Látod, ebben például idealista vagy Wink : engem az hosszú ideje érlelt, klasszikus értelemben vett cinizmussal, amikor legnemesebbnek látszó tett mögött is felsejlik az önérdek, a nem annyira nemesekről nem is beszélve, már nem igazán tudnak meglepni olyan dolgok, mint a képmutatás, és így sajnos már az érzelmi reakciók is elmaradnak...

Legfeljebb az olyan, mesteri precizitással megalkotott szemétkedésekre kapom fel a fejem, mint a már korábban idézett mondat: "Igen, eskü alatt beismerem, hogy a tegnapi beszélgetésünk során hazudtam az ügyvéd úrnak."

Spoiler:
 

Azt hiszem, nekem azért tetszett jobban a Cinkos, mint a Parkland, amiket leírtál: valahogy jobban megfognak azok a drámák, filmek, amiknek vannak távolra ható gondolataik, mint amik csak mondjuk egy történelmi esemény hátterét mutatják be, bármilyen kiválóan is teszik azt.
.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3603
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 1.0   Csüt. Nov. 20, 2014 12:02 pm

Niwrok írta:


Látod, ebben például idealista vagy Wink : engem az hosszú ideje érlelt, klasszikus értelemben vett cinizmussal, amikor legnemesebbnek látszó tett mögött is felsejlik az önérdek, a nem annyira nemesekről nem is beszélve, már nem igazán tudnak meglepni olyan dolgok, mint a képmutatás, és így sajnos már az érzelmi reakciók is elmaradnak...

Hát, ha ez idealizmus, akkor legyen. peace

Nem vagyok róla meggyőződve, hogy a cinizmus különböző fokai fordítottan arányosak az idealizmussal - bár az tény, hogy komolyabb érzelmi reakciót tud kiváltani belőlem egy ilyen csomagolásba rakott "önérdek". Tudom, hogy az állam, hatalom működésében ez mindennapos, de talán mivel ritkábban szembesítenek vele ily módon, nagyobb hatása van rám.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3603
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTárgy: Non-stop   Csüt. Nov. 20, 2014 11:17 pm





Non-stop


Kifejezetten kíváncsi voltam, hogy háromnegyed év távlatából, ismerve a film csavarját, mennyire fog működni otthoni újranézéskor a Non-stop. Mozis emlékeimről kifejezetten pozitív kép maradt meg bennem, ráadásul Neeson papa második idei filmje tükrében a repülős kaland talán még jobban fel is értékelődött. Szóval úgy voltam vele, mint egy krimivel, aminek ismered a gyilkosát, tud-e újat mondani, van-e benn valami rejtett érték, ami anno a moziban esetleg elkerülte a figyelmet. Nos, értéket nem nagyon találtam, hülyeséget viszont annál többet...

Bill Marks (Liam Neeson) a 9.11 után megerősített/életre hívott repülőgép marshallok egyike. Az a dolga, hogy ne ismétlődhessen meg még egyszer az a szörnyűség, ami több ezer ember halálát okozta 2001-ben: fedett utasként röpköd a világban, a gépeken a biztonságot szavatolva. Hogy ehhez miért kellet ismét alkoholista főhőst keresni, nem tudom – manapság basszus Hollywood nem is tud elképzelni olyan főszereplőt, aki nem iszik. Pláne repülőn… szóval Marks egy érdekesen szűrőzött, lassított, de nem különösebben izgalmas repülőtéri nyitány után felszáll a londoni járatra, ahol nem sokkal indulás után kiderül, hogy valaki a zárt biztonsági telefonhálózaton feladat elé állítja: szerezzen 150 millió dollárt, vagy valaki meghal 20 perc múlva a gépen. Azon gyorsan lépjünk át, hogy miért lesz repülő marshall az, aki pánikszerűen fél a felszálláskor, valamint azon is, hogy a repülőgép WC-ben történő dohányzás hogy maradhat észrevétlen – ugyanis maga az alapötlet zseniális.

Az, hogy a mozi cselekményét egy teljesen elszigetelt, zárt térbe helyezték, maga repülőgép, mint a krimi helyszíne ezúttal is hibátlanul működik. Ahogy anno Remo is írta, mindig van varázsa az ilyen filmeknek, több ezer méter magasan, a korlátozott lehetőségek árnyékában önmaga a helyszín is képes feszültséget generálni. Klausztrofóbia szempontjából ennél jobb már egy tengeralattjáró lehetne – de ott meg a „földet érés” elérhetősége biztos rontana az összképen. Szóval qrva jó az egész, remek az alapsztori, Bill pedig kénytelen belemenni a játékba, mert nem tudhatja, mi igaz a fenyegetésből. A film ezen szakasza egyszerűen kiváló, a nézőnek magának sincs fogalma a veszély valódiságáról: épp ezért az első haláleset igazán ütős és meglepő. Az események rejtelmessége, a ki a gyilkos játék teljesen magával ragadó, Agatha Christie után szabadon: a 150 kicsi néger felállás remek. Ekkor még nagyjából az egész rendben is van, működik a macska-egér játék, kimondottan feszes és izgalmas az egész. Valahogy Neesonnak jól is áll ez a szerep, a tapasztalt, kemény ex-zsaru, aki az egyre szűkösebb lehetőségekből a maximumot próbálja kihozni.

Szóval minden klappolna, de gonosz kis fejembe már ekkor több kérdés befészkelte magát. Először is az, hogy képtelenség így kiszámítani a halálokat, hogy mindig mindegyik pontosan a huszadik percben történjen (a harmadiknál már erősen zavaró), kb. azt éreztem, mint a The Following sorozatnál, ott is fura volt a napra/percre pontosan megtervezett és be is következő ördögi terv. Másrészt, az egész földi kontakt, a földi események – így másodszorra nézve, hallgatva – hajmeresztően idiótának tűntek. Totál életszerűtlen az, ahogy Bill főnökei az egész szitut kezelik, arra meg, hogy miért olyan megdöbbentő egy parkoló autó és ennek mi szerepe van az egészben, nem jöttem rá. Ha egyébként ilyen könnyen be lehet sározni valakit egy cégen belül, akkor eléggé balfasz egy szervezet – amit az utolsó, pénzes dialógus csak megerősít. No de mit is vár valaki egy olyan intézménytől, ami egy köztudomásúan alkoholista, repülőfóbiás fegyveres ügynököt küld a repülőre??? Itt amúgy felvetődhet egy jó nagy görbe tükör tartásának szándéka is az újonnan bevezetett biztonsági intézkedések felé, de nem vagyok meggyőződve róla, hogy ez szándékos ferdítés volt. Inkább csak írói nagyvonalúság…

A felsoroltak ellenére – bármennyire is úgy tűnik – ekkor még nincs nagy gond a filmmel. Izgalmas, fordulatos, feszes … egészen addig, míg Bill az utasok elé önti lelkét. Az a jelenet számomra nagyon kínos volt. Bassza meg, ha nem tudnak egy moziba belepasszírozni egy kibeszélő csoportot, akkor a főhős öni ki lelkét a repülőn. Fasza. És totál életszerű… innentől fordul egyet az egész. A film vége teljesen átmegy akcióba, hogy a vénségére akciósztárrá vált Liam Neeson lövöldözhessen és verekedhessen. A valódi tettesek közül az egyik totál nyúl a kalapból szindróma: az égvilágon semmi logikus alapja, oka nem volt, hogy ő legyen, ráadásul a korábbi tettei is érdekessé válnak a finálé tükrében. A másik – talán főnök – gonosz még csak hagyján, ő nagyjából jogos választás, nála végig benn volt a pakliban a lehetőség. A korrektség kedvéért hozzáteszem, hogy a mozi kimondottan okosan manipulál, rengeteg joggal gyanúsítható szereplőt felvonultat, így egészen a végkifejletig izgalomban tartja a nézőt.

A végkifejletről aztán megint el lehet vitatkozni: csak sikerült az agyalós, izgalmas „találd ki ki a gyilkos” jellegű thrillert egy lövöldözős-verekedős akciófilmmé degradálni - különösebben nem baj, de sokkal több volt a történetben. Kár érte. Jó volt a sztori, jó voltak a színészek, a karakterek, jó a helyszín, tulajdonképp a film is jó. Csak lehetett volna jobb is. Azért meg különösen mérges vagyok, hogy a moziban még magyarul megjelenő SMS-szövegek a lemezen már nem köszöntek vissza, pedig az rendesen hozzátett az élményhez.



75%



.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
Niwrok
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 2488
Join date : 2012. Oct. 06.

TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 1.0   Csüt. Nov. 20, 2014 11:32 pm

R2-D2 írta:

Non-stop

Kifejezetten kíváncsi voltam, hogy háromnegyed év távlatából, ismerve a film csavarját, mennyire fog működni otthoni újranézéskor a Non-stop. Mozis emlékeimről kifejezetten pozitív kép maradt meg bennem, ráadásul Neeson papa második idei filmje tükrében a repülős kaland talán még jobban fel is értékelődött. Szóval úgy voltam vele, mint egy krimivel, aminek ismered a gyilkosát, tud-e újat mondani, van-e benn valami rejtett érték, ami anno a moziban esetleg elkerülte a figyelmet. Nos, értéket nem nagyon találtam, hülyeséget viszont annál többet...


Továbbra is csak úgy jut eszembe ez a film, mint "Airport 2014" Smile ...
.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3603
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 1.0   Csüt. Nov. 20, 2014 11:34 pm

Niwrok írta:


Továbbra is csak úgy jut eszembe ez a film, mint "Airport 2014" Smile ...
.

Még mindig jobb, mintha az Airplane 2014 jutna eszedbe... Wink

Egyébként az Airportokat ne bántsd, pár hónapja néztem újra az összeset és még 30 év távlatából is a végsőkig izgalmasak.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
Niwrok
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 2488
Join date : 2012. Oct. 06.

TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 1.0   Csüt. Nov. 20, 2014 11:43 pm

R2-D2 írta:

Niwrok írta:

Továbbra is csak úgy jut eszembe ez a film, mint "Airport 2014" Smile ...


Még mindig jobb, mintha az Airplane 2014 jutna eszedbe... Wink
Egyébként az Airportokat ne bántsd, pár hónapja néztem újra az összeset és még 30 év távlatából is a végsőkig izgalmasak.


Nem bántás, csak kategória Smile . Kb. ugyanazt az élményt kaptam a Non-Stoptól is, mint azoktól, csak persze a kor követelményei szerint felpörgetve.
Ha nem is keresem az Airportokat, ha elkapok egyet-egyet a tévében, nem szoktam elkapcsolni róluk.
.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3603
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTárgy: Kék acél   Szomb. Nov. 22, 2014 1:57 pm





Kék acél



Talán kevesebben tudják, de Katheryn Bigelow már az igazi ismertséget és szakmai sikert hozó Zero Dark Thirty és az A bombák földjén előtt is dolgozott,  mégpedig olyan mozikat adott a világnak, mint az egyik személyes kedvencem a Holtpont, vagy a Harrison Ford féle tengeralattjárós film, az Atomcsapda. Még régebbre visszautazva az időben pedig elérkezünk ahhoz a Kék acélhoz, amit emlékeimben ismét csak misztikus köd övezett: egy végletekig izgalmas és feszült thriller képében, egy soha nem feledhető gonosszal, akit Ron Silver személyesített meg. Az újranézés tehát újfent csak magában hordozta azt a kérdést, vajon a Kék acél kiállta-e az idők próbáját, vagy a 25 év alatt veszített valamit fényéből, s csupán a nosztalgia az-e, ami életben tarja a szép emlékeket…

Megan Turner (Jamie Lee Curtis) fiatal zsaru. Olyan fiatal, hogy most végzett az akadémián, egyedülálló, ambiciózus – és szemrevaló. Gyakorlatilag első éles bevetésén viszont szívbaj nélkül lelő egy bolti rablót, az egész tárat beleereszti szegény fasziba. A bűnöző kezéből kieső pisztoly viszont az épp boltban tartózkodó, földön hasaló bróker, Eugene Hunt (Ron Silver) elé esik, aki szépen csendben zsebre vágja azt. Megmondom őszintén, az egész szitu annyira valószerűtlen és nevetséges, hogy nem is értem, anno ezen hogy tudtam átsiklani… persze, rá lehet fogni, hogy a kezdő, tapasztalatlan rendőrnő nem veszi észre, hogy kiesik a pisztoly a rabló kezéből, de ha jól láttam, át is lépi azt! No meg az is fura, hogy egy ilyen esetben a szemtanú csak úgy simán elsétálhat a helyszínről, zsebében a lopott pisztollyal… oké, hogy kellett egy mód, hogy Hunt fegyverhez jusson, de ennél azért okosabb forgatókönyvet is el tudnék képzelni. Ráadásul ez a Hunt nevű faszi, aki egy jómódú, jól szituált pénzember, éveken át rejtegette magában az állatot, s pont egy ilyen stresszes szituban, szitu miatt váratlanul fölébred benne a vadság – ugyanis a megszerzett pisztollyal aztán majd vérengzésbe kezd a városban. Egyébként nem csak ő, hanem gyakorlatilag minden egyes figura lóg a levegőben, motivációjuk, jellemük, egy söralátéten elfér. Maga a történet senkivel nem foglalkozik mélyrehatóan, érezhetően nem is számít az, ki honnan és hogyan jött, gyakorlatilag minden a végjátéknak van alárendelve…

Addig közben Megan vonalán a legklisésebb események történnek: természetesen nem hisz neki senki, hogy a rablónál fegyver volt, természetesen felfüggesztik, stb. Még ide tartozik – amitől fogtam a fejemet -, hogy önmagában a rendőri munkája miatt, már közvetlen a vizsgája után milyen elutasítást szenved el a környezetétől, apjától, mindenkitől. Az apjával való viszonya, önmagában az egész családi szál is borzasztóan izzadtságszagú, különösen feloldása. Nincs ezekkel amúgy baj, ha megfelelő környezetbe van ültetve, ha mindezen mellékszálak előreviszik a cselekményt, de itt, ilyen sztoriban csak az időt húzták vele, itt ezek a jelenetek, élethelyzetek ismét csak fejezetek voltak a nagy amerikai klisékönyvből. Ja! Szokás szerint megint egy ember van, aki hisz neki, akivel majd végigviszik az ügyet, a Hegylakó varrott nyakú Viktor Kruegerje, Clancy Brown, Mann nyomozó szerepében. Hogy kettejük között lesz-e valami, azt nem árulhatom el…

Mindezen unalmas, kissé hiteltelen és erőltetett felvezetés után aztán hatalmasat fordul a kocka. Egyrészt azzal, hogy Hunt a megölt emberekbe beleeresztett golyókba belevési Megan nevét, szinte imádattal tekint a nőre, így rendesen belekeveri a gyilkosságba, másrészt viszont – ami az egész mozi sava-borsa – azzal, hogy a történet szerint a nő és a férfi intim viszonyba kerül. Hunt teljesen Megan közelébe férkőzik, egy olyan játék kezdődik, amikor a néző tudja, hogy a rabló és a pandúr egy fedél alatt lakik, csupán az a kérdés, ez mikor és hogyan derül ki. Na, ez a rész, innen van az, hogy zseniális a film. Legnagyobb meglepetésre az írók tettek bele egy fordulatot, ahonnan az örök mosolygó Hunt ördögi lényének minden perce borzongással tölti el a nézőt. A film második fele szinte hibátlan: izgalmas, feszült, minden igényt kielégít. Alapból bírom az ilyen filmeket, mikor is a rossz fiú terve annyira ördögi és pimaszul idegesítő, hogy a néző szinte bemászna a TV-be elmondani a balfasz rendőrségnek az igazat - vagy csak simán szájon vágni az ügyvédet..

Ennek az utolsó egy órának (no meg Ron Silvernek) köszönhetően a Blue steel maradandó élmény. Akinek nincs prekoncepciója vele szemben, akinek emlékeiben nem úgy él, mint ahogy nekem élt, az kiválóan szórakozhat rajta. Különösen második felén - ugyan a mozi összképéről süt az antik jelleg, mosolyogtató például, ahogy a meglőtt emberek teátrális mozdulatokkal képesek összeesni, az egész film összességében egy kiváló szórakozás. S hiába foszlik szerte a zseniális thriller emléke nagyjából az első fél órában, az okosan megírt második felvonás rengeteget dob az értékelésen, a Kék acél pedig egyértelműen kiemelkedik az akkori tucat-akciófilmek közül. Elsősorban Bigelow és Ron Silver miatt.



75%


.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
Sponsored content




TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 1.0   

Vissza az elejére Go down
 
R2-D2 írásai 1.0
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
59 / 67 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1 ... 31 ... 58, 59, 60 ... 63 ... 67  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Filmfórum :: Filmek, sorozatok világa :: Kritikák, filmes gondolatok-
Ugrás: