Kritikák, gondolatok a filmek világából
 
HomeCalendarGalleryGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share
 

 R2-D2 írásai 1.0

Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 30 ... 57, 58, 59 ... 62 ... 67  Next
SzerzőÜzenet
R2-D2
Admin
R2-D2

Hozzászólások száma : 4166
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 1.0 - Page 58 Empty
TémanyitásTárgy: Csillagok között   R2-D2 írásai 1.0 - Page 58 EmptySzomb. Nov. 08, 2014 2:35 pm




Csillagok között



Ment volna el a faszom megmenteni az emberiséget…  tongue

Cooper (Matthew McConaughey) egyedülálló apaként, egy vidéki farmon neveli két gyermekét, társbérletben apósával. Soha nem akart ő gazdálkodó lenni, csupán az élet kényszerítette rá: egészen pontosan kényszerítette le a földre. Pilóta volt ő - mellékesen mérnök is -, nem is akármilyen, de a pusztuló bolygó szükségessé tette a váltást, nála is, meg mindenkinél. Maga a folyamat meglehetősen érdekes, hogy mi köze van a porviharoknak a penészekhez, hogy mindezen porviharok közben a kukorica miért tud termény maradni, rejtély. Az is rejtély, hogy egy éhező civilizációban miért is fontos a baseball, egyáltalán ha kajára nem jut, hogy juthat benzinre, stb… de igazából mindegy. Csupán picit elgondolkodtam az egész filmnek az alaphelyzetén, magam részéről nem egészen ilyen „békésnek” képzelem el az éhező emberiség végnapjait…

Szóval ezen körülmények között él Cooper, akinek fia, Tom méltó örököse lesz a családi kukoricatermesztésnek, ellenben lánya, Murphy inkább apja kalandvágyát, tudományos kíváncsiságát örökölte. Egy jelenetből megtudjuk – ami nekem kegyetlenül tetszett – hogy az emberiség ott tart, átírták a törikönyveket, az Apollo-programot színjátéknak állították be, amivel legyőzhetik a szovjeteket (ez az igazi disztópia, nem??). Murph persze a régi töriben hisz, imádja apját, s mikor mindenféle külső jelek együttes hatására egy földalatti bázishoz érnek – ez lenne a NASA -, majd onnan azzal a tudattal jön el, hogy apja a világűrbe indul, rendesen durcás lesz. Itt megint két apróság birizgálta a csőrömet:  az egyik, hogyan is tud egy underground NASA azokkal a technikai körülményekkel csillagjáró hajót az űrbe küldeni, a másik meg hogy jó nagy szarban lehet a haza, ha egy utcáról beesett pilóta lehet a küldetés vezetője. Nem teljesen lineáris minden, így a fizikai felkészítést nem kérdőjelezem meg – úgyis már túl sokat időztünk a földön…

Ugyanis az indulásig közel egy óra telik el. A mozi első 40%-a próbál valamiféle (megkérdőjelezhető) negatív jövőképet felépíteni a vásznon, hogy majd a későbbiekben legyen súlya az emberiség kontra család választásnak. Számomra ez nem sikerült, a civilizáció kihalásának veszélye nem igazán jött át – talán csak hiányoztak hozzá az igazán súlyos, ezt tudatosító képek -, sokkal inkább tűnődtem el azon, hogy hagyhatja el egy apa a gyermekeit egy űrutazás kedvéért. Apaként gondolkodva egyszerűen képtelen lennék rá - tudva, talán soha nem jövök vissza -, így Cooper tette számomra hiteltelen volt, otthagyni két anya nélküli gyereket az apósra (akikből a fiú később totál jelentéktelen lesz a kapcsolat szempontjából, de ez is mindegy). A véleményem az: igazi apa, aki szereti a gyerekét, az nem megy el így, ide, ahova Cooper indul. Igazi apában nincs magasabb cél, igazi apa, aki szereti gyerekét, mellettük akar maradni. Ha meg mérnök, pilóta, tudja, hogy az ő idejében nem mentheti meg a gyerekeit. Még ha sikeres is lesz a küldetés, annak kielemzése, a jövő megépítése még egy emberöltő. Sokkal inkább unokái számára csinálhatná – de igazi apa nem megy el. Elmenni ott vannak a családtalanok.  Ezeken tűnődtem, tűnődni márpedig bőven van idő, a film ezen része kimondottan lassú és ingerszegény… viszont kétségkívül felépít egy érzelmi alapot az egész sztorihoz, ami jól fog jönni a későbbiekben.

Mikor Cooper elindul, egy síró kislányt hagyva maga mögött – az ember szíve majd megszakad – egy új film kezdődik. Ha a film első fele inkább Kapcsolat hangulatú volt, akkor erre egyértelműen a Gravitációt tudom viszonyítási pontnak felhozni. Bár nem kellene nagy csodának lenni, de ismét csak nincs hang az űrben (rögtön elnémultak a popcornos zacskók is a teremben), ami az űrhajósokkal történik, az egy abszolút valósághű sci-fit alapoz meg. Mindezen érzést még a rengeteg tudományosnak beállított okfejtés hivatott megerősíteni – amivel azonban megint két bajom is van: aki totál laikus, egyszerű ember (a közönség nagy része) semmit nem ért belőle, aki viszont érthet hozzá, érdekli a téma, az esetleg fejét foghatja a ferdítésektől. Én csak a félbehajtott lap és a féreglyuk magyarázatánál húztam el a számat (ennél valami eredetibbet is kitalálhattak volna), a többi okfejtést bármennyire is figyeltem, nem nagyon értettem meg – pedig nem is tartom magam igazából annyira laikusnak. Az azonban tény, hogy az utazás, annak minden drámai eleme, a leszállások a bolygókon, a mozi egész váza, túlnyomó többsége kegyetlen jó lett. Hiteles, hihető, érzelmileg nagyon rendben van, az eseményeknek és döntéseknek van súlya. Lehet, hogy hülye vagyok egyébként, de nekem a Mézga Aladár kalandjai is beugrott ezzel a bolygótúrával, viszont fagyott felhős (fagyott felhő - WTF???) bolygón előkerült színészen sikerült totál meglepődnöm. A film ezen kb. 55% maga a kibaszott nagybetűs SCI-FI, néhány apróságot leszámítva teljesen hiteles történet. A video üzenetekkel és a földi képekkel az érzelmi faktor is nagyon rendben van, megmondom őszintén, nem egyszer a könnyem is kicsordult a nézés közben.

No, ezt a hosszan és nehezen felépített eredményt sikerült a finálé baromságaival teljesen hazavágni. Nem elég, hogy Cooper küldetése az egyik legnagyobb fizikai és csillagászati képtelenség, amit valaha hallottam, de a végjátékban megint ugyanazt éreztem, mint a TDKR esetében. Csak most már nem hiszem azt, hogy Nolan a stúdiók kérésére ír ilyen szentimentális befejezéseket, hanem sokkal inkább úgy látom, Spielbergesedik. Persze, a családi film miatt valahol várható volt a könnybe lábadó szem, de a mozi összes korábbi eredményét sutba vágta vele: picit gondolkodva talán ez máshogy is elérhető lett volna. Mint ahogy önmagában az egész magyarázat, aminek ugyebár a film elején (néhányak szerint kitalálható módon) megágyaztak. Ezt is lehetett volna sokkal kevésbé idióta helyszínről és módon megvalósítani. Nekem még az is jobb lett volna, ha Cooper az asztrálsíkon marad és úgy csinál mindent…. ehhhh…

Mindezektől függetlenül nem akarok elriasztani senkit a mozitól. Ezt látni KELL, ráadásul ezt moziban kell látni. Ahogy a Gravitációnál, az otthoni – bármekkora TV-n!!! – nézés szart sem fog érni, töredékét fogja csak visszaadni az űr szédítő mélységeinek. Mert ugyan a remek színészi játék otthon is átjön  - nekem a két Murphy, a kislány, Mackensie ”Renesmee” Foy és a felnőtt, Jessica Chastain tetszett még igazán Cooperen kívül -, a meglepően jól időzített és szellemes poénok a robotoktól otthon is nevetésre késztetnek, de a látvány és a hang miatt muszáj moziban látni. A Csillagok között erős érzelmi töltettel rendelkező, monumentális sci-fi, jellegében valóban az Űrodüsszeia áll hozzá legközelebb, viszont az dőreség azt állítani róla, hogy egy Star Wars szerű űreposz lenne. Arra ott volt valóban a Galaxis őrzői.


UI: Ahogy telnek a napok, ahogy egyre többet agyalok rajta, úgy jönnek elő a nagyobbnál-nagyobb hülyeségek. Úgyhogy módosítok az oddson - bocsánat az értékelésen:


80%

Többet nem is gondolkozok rajta, mert a végére elfogy a pontszám.  Wink



.


A hozzászólást R2-D2 összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Feb. 08, 2019 1:34 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
R2-D2
Admin
R2-D2

Hozzászólások száma : 4166
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 1.0 - Page 58 Empty
TémanyitásTárgy: A holnap határa   R2-D2 írásai 1.0 - Page 58 EmptySzomb. Nov. 08, 2014 9:58 pm




A holnap határa



Azt hiszem, azt nem nagyon kell bizonygatnom szűkes olvasótáboromnak, mennyire rajongok az időutazásos, időhurkos mozikért. Azzal is tisztában vagyok, hogy egy ehhez hasonló, akciófilmbe oltott – kimondottan szórakoztató, netán agyatlan –időutazásos történet nem érhet fel egy gyomorbarúgó, kőkemény drámához, de számomra majdnem olyan fontos, hogy egy film közben jól érezzem magam, felhőtlenül szórakozzam, mint az, hogy a döbbenettől ki se tudjam nyitni a számat… egyre biztosabb, hogy az A holnap határa dobogós lesz nálam idén. Most rövid idő alatt kétszer is láttam (egyszer egyedül, egyszer a gyerekkel) és azt kell mondanom, minél többször látom, annál jobban tetszik. A fináléban megbúvó idiótaságra azonban továbbra sem tudok magyarázatot találni, de most már nem is keresek.. Tudjátok, mint a viccben: "No, Pista bácsi, még mindig befosik? Be, de már nem érdekel"

Cage (Tom Cruise) haditudósító, épp a Föld ellen indított idegen invázió megállításának döntő csatája előtt érkezik Londonba. Németország elesett, Franciaország elesett – és itt már rögtön meg is állhatunk egy pillanatra. Már anno a moziban is feltűnt, de aztán az most extrákban egyértelművé is tették: az egész invázió, a partaraszállás szándékosan a II világháborúra emlékeztet. Ezért van az, hogy már a tábornok irodájában a térképen is olyan a mimicek hódítása, mint Hitler térnyerése, ezért van az egész patraszállásnak normandiás hangulata. Tulajdonképp az első hurokig egy II. világháború ramake-et látunk, egy jövőbe ültetett remake-t. Cage – vonakodása ellenére – a frontra kerül, ahol a harcra totál alkalmatlan katona megöl egy olyan lényt, egy úgynevezett Alfát, amit eddig keveseknek sikerült, s amitől minden egyes halála után újból és újból az előző nap ébred, ugyanabban a pozicíóban, a reptéren. Nagyon tetszett az az út, amit Cage bejár, nagyon jó volt az előszöri értelmetlenkedése, majd a felesleges meggyőzési kísérletei, majd a tudatos életmentések szakaszai. Egyszerűen zseniális a mozi minden perce, egy ideig számoltam a halálokat, aztán abbahagytam: iszonyat bejött, hogy minden ébredésben más esemény volt kiemelve, a harc más-más súlypontja. A végredmény azonban mindig ugyanaz: Cage meghal, a nap meg újraindul…

Aztán egyszer csak történik valami: az egyik halálnál, megmenteni kívánt Rita Vrataski (egy korábbi csata hőse, a Verduni Angyal) azt mondja Cage-nek, hogy keresse meg, ha felébred – a nő tud valamit, tudja, mi történik Cage-el, így a férfi reménysugarat lát idióta helyzetének feloldásában. Egyébként az is zseniális volt – néhány képben – ahogy eljut a nőhöz: a mozi nagyon okosan sosem ismétli önmagát, az újabb időhurkok külön pontjaiba becsatlakozva tök lineáris lesz az egész. Cage-re és Ritára aztán nem kisebb szerep vár, mint megfordítani a vesztes csatát, elintézni a háttérben húzódó Omegát, s megmenteni az emberiséget… no persze. Itt azonban mégsem fogom a fejemet tőle, Cage és Rita küldetése valahogy nem tűnik annyira pátoszosnak, ráadásul, ahogy a csatában napról napra (halálról halálra) haladnak előre, az tökéletes. Olyanok, mint a videojátékosok: gyakorlatilag betanulják a pályát, kiszámítják, mikor hova ell lőni és lépni - érdekes belegondolni, Cage-nek hány százszor kellett ezért meghalni, s hány százszor kellett előtte ugyanazt az unalmas beilleszkedést végigcsinálnia. Qrva jó az egész, amit még sikerült megfejelni jól elhelyezett humorral és poénforrásokkal: ezek nagy része ugyan halálhoz kapcsolódik – de miel tudjuk, hogy úgyis felkel az ipse másnap, ezért inkább érezzük egy szerencsétlen ballépésnek halálát.

Talán akkor ül le icipicit az egész, mikor a képesség elveszik, talán onnantól lehet minimális lendületvesztést érzni. Talán nem is lendületvesztés ez, csupán csak a zsenialitás kapcsolódik ki – a lineáris történések fele akkora izgalmat és változatosságot nem hordoznak. Innentől sima akció sci-fi lesz az egész, akinek ezzel a műfajjal baja van, az itt rengeteget veszíthet az értékelésben. Nekem nincs ilyen problémám, a végső csata – bár valóban meglehetősen klisés és szokás szerint hiteltelenen – pörgős képsorai alatt szinte még mindig azon járt az agyam, hogy hogyan is jutottunk el ez idáig. Vajon Cage minden egyes halála jelent-e alternatív jövőt a többiek számára? Vagy az időhurokkal minden újraindul? A többiek is újraindulnak, emlékek nélkül?  Már csak azért is, mert ugyebár a küldetés sikerével jön el a film alapján az egyetlen más jövőkép, ami meg is mutatnak, a végső csatának van először igazán súlya. Hogy aztán az egész egy óriási kérdőjellel végződjön.

Nem, nem hiszem, hogy ebben bármi szándékosság van. Egyre inkább nem hiszem, hogy ebben bármilyen megfejteni való rejtély van. Az egész egyszerűen trehányság, hiba, hatásvadász mellveregetés. Ne bazmeg, csináltunk egy überfasza filmet, teszünk hozzá egy meghökkentő befejezést – no de Hollywoodban nincs MEO? Nincs senki, aki szólt volna Doug Limannak, hogy "Te, öreg, ez időben nem stimmel?" Egészen az extrák megtekintésésig bosszankodással vegyes értetlenkedéssel néztem a film ezen szakaszára, de aztán a dokumentumfilm első percében megvilágosodtam. Liman azt mondta, koncept artokon kívül semmi nem volt a kezében, mikor elkezdte a filmet, nem volt forgatókönyve! Az egész film egyik napról másikra készült, rengeteg improvizáló színésszel, a végére 80!!! féle forgatókönyv-változattal… így már nem csodálkozok semmin. Sőt. Ehhez képest még inkább zseniális, amit Liman és Tom Cruise összehozott. Ehhez képest zseniálisan össze van rakva az egész, más időutazásos mozik kötelező időradoxonjai teljesen hiányoznak, a film minden egyes perce valódi moziélmény.

Persze, lehet hibákat is keresni. Tom megint a világmegváltó hős, az A holnap határa pedig sok-sok másik filmet megidéz. Az exosketelon vázat legutóbb az Elysiumban láttuk, de hasonlókkal (nagyobbakkal) harcoltak a Mátrix 3-ban is. A mimicek totál olyanok voltak, mint az őrszemek a Mátrixból, az időhurok meg… hát persze, hogy Idétlen időkig. Meg Forráskód. Meg Odaát S3E11. A csata  meg ugyebár Ryan közlegény gyerekváltozatban. Ha bárki ezek alapján azt mondja, hiszi, gondolja, hogy az A holnap határa egy ócska mix korábbi sikerekből, lelke rajta. Viszont szerintem nagyon téved: eszméletlenül szórakoztató, zseniális szerkezetű háborús sci-fi, amiben még a szerelmi szál sincs hollywoodi módon túllihegve, a mellékszereplők (J-raj, plusz a tábornokok) pedig vannak anynira érdekesek, hogy színt vigyenek Tom Cruise és Emily Bunt gigászi küzdelmébe.


Amíg viszont valaki a stábból ide nem jön, és el nem magyarázza, hogy lehet az, ami a végén a híradóban mondanak, addig csak



95%



.


A hozzászólást R2-D2 összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Feb. 08, 2019 1:34 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Niwrok
Admin
Niwrok

Hozzászólások száma : 3118
Join date : 2012. Oct. 06.

R2-D2 írásai 1.0 - Page 58 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 1.0   R2-D2 írásai 1.0 - Page 58 EmptyVas. Nov. 09, 2014 10:47 am

R2-D2 írta:


A holnap határa

Eszméletlenül szórakoztató, zseniális szerkezetű háborús sci-fi, amiben még a szerelmi szál sincs hollywoodi módon túllihegve, a mellékszereplők (J-raj, plusz a tábornokok) pedig vannak anynira érdekesek, hogy színt vigyenek Tom Cruise és Emily Bunt gigászi küzdelmébe. Amíg viszont valaki a stábból ide nem jön, és el nem magyarázza, hogy lehet az, ami a végén a híradóban mondanak, addig csak

95%


Tudod, hogy nálam csak annyival kevesebb, amennyivel nekem az elején levő fordulat is egy megmagyarázatlan baromság (egy sima "kopasszal" is meg lehetett volna ezt csinálni), a többivel meg tökre egyetértek. Hogy ez elég lesz-e a dobogómhoz, azt még nem tudom, de közel lesz hozzá, az biztos.
.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
R2-D2
Admin
R2-D2

Hozzászólások száma : 4166
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 1.0 - Page 58 Empty
TémanyitásTárgy: Adéle élete   R2-D2 írásai 1.0 - Page 58 EmptySzer. Nov. 12, 2014 12:54 am





Adéle élete



Tudom, tudom, minek néz egy homofób leszbi filmet… ami aztán nem is lett annyira leszbi film. Az igazsághoz azért az is hozzátartozik, hogy ha ez férfiakról szólt volna, messze kerülném, de a női melegség az más. Az olyan nyami…

Adéle (Adèle Exarchopoulos) egy harmadikos középiskolás, teljesen átlagos francia lány, átlagos barátokkal, átlagos problémákkal. Külvárosból jár iskolába, ha minden jól alakul, a pedagógia vonalon akar majd érvényesülni. Szereti a gyerekeket, az irodalmat, megvan a kis baráti köre – és ugyanúgy keresi a szerelmet, mint bármelyik kortársa. Szemezések, lányos dumák – hehe, érdekes is volt hallgatni őket -, a szokásos hétköznapok. Semmi sem utal arra, hogy Adéle más lenne, mint a többiek, legjobban talán ő van meglepődve azon, hogy az utcán egy kék hajú lány szinte villámcsapás-szerű hatást vált ki belőle. Márpedig a kék hajú lány épp egy másik lányt ölelgetve bandukol az úton, Adéle pedig saját zavarától is hajtva gyorsan bepasizik, próbálja elnyomni magában az ébredező identitást. Sokáig aztán ez persze nem működik, így új érzései után megy, először egy melegbárban (brrrr…) majd egy leszbi bárban kutatva megleli Emmát (Léa Seydoux), a kékhajú lányt, akivel egy kis ismerkedés után örök szerelembe esnek. A cím, nevezetesen Adéle élete 1-2 fejezet első része ez az időszak, az útkeresés, a boldogság időszaka, míg a második része ennek a kapcsolatnak egy későbbi szakasza. Kvázi az első felvonás egy házasság kialakulása, a második része pedig annak mindennapjai – annak minden problémájával együtt.

Az Adéle nem rossz film. Egyáltalán nem az. Természetesen lényeges értékelési szempont, hogy ki mennyire nyitott e témára – illetve ki mennyire prűd egy–egy keményebb jelenet kapcsán, illetve hogy kinek, mit képes előhozni érzelmileg - és nekem pont itt teljesített a leggyengébben. Sajnos az egész történet nem tartalmazott semmi olyan elemet, drámát, semmi olyan érzelmi pluszt, ami miatt megfoghatott volna, mellesleg pedig simán le is lehet róla hámozni a leszbi film jelzőt, simán végig lehet nézni egy szimpla hetero kapcsolat krónikájának is. Sőt. Nekem tulajdonképp egy idő után – hiába láttam a képernyőn -, teljesen mellékessé vált, hogy két lányt nézzük. Nem volt fontos (lehet, önvédelmi mechanizmus), csupán két ember kapcsolatát láttam, a közös életük egy-egy szakaszát: az egymásra találásukat, a féktelen és vad szerelemüket, a boldogságukat, majd a féltékenységüket és a „társas magány” intézményének bemutatását. Ugyanakkor meg kell mondjam, mindezen tartalom zseniális, egyszerű, életszagú, hiteles – bármelyikünkkel megesett már (vagy megeshet) az egész, ami az Adélében történik a két lánnyal. Igazi, húsba vágó és arcba mászó történet…

Az arcba mászó azért is érdekes, mert én ilyen filmet még nem láttam. Ilyen beállításokat, ahol a kamera végig a főhősnő arcától 10 cm-re helyezkedik el, ennyire a privát szférába tolakodó felvételeket – gyakorlatilag három órán keresztül - még tényleg nem láttam. Az egyik apró bajom pont ezzel volt: először ez még friss, üde, újszerű nézőpont, az ember érzi rajta a rendező művészi hajlamait – először még jól esett. Aztán ahogy haladtunk előre a történetben, úgy éreztem az egészet egyre kínosabbnak: az első spagetti evésnél még csak mozgott a léc, de a gyrososnál már nekem túl sok volt, ahogy a lány kajált. A csini pofijához társítva a frissen harapott gyros látványát nem tudtam hozzáilleszteni… de a kaput a mozi második felében több alkalommal előforduló sírós jelenetek tették be végleg. Szóval az a takony ott Adéle orra alatt illúzióromboló volt. Nekem legalábbis. A kevesebb több lett volna, mert maga a lány csodás kis teremtés (olyan nyami…  love ) – ellentétben Emmával, aki akármit csinált a hajával, meg sem tudta közelíteni a csaját (egyébként színészi játékban sem).

Szóval ez volt az egyik zavaró tényező (mindamellett, hogy filmkészítési szempontból max respect érte!!!), a másik meg - a már említett - film érzelemmentessége. Nem azt mondom, hogy soha, egy percre nem hatott meg, de összességében nagyon langyos lett. Egy igazán ütős finálé segíthetett volna rajta, de ez így nem volt más, mint pillanatképek a saját éltemből, esetleg a szomszéd család krónikája. Ez, így nagyon kevés – először kimondottan Házibulis hangulatom volt tőle, de aztán a megfoghatatlan idő, a háttér, a környezeti reakciók teljes elhagyása gyorsan unalomba fullasztotta a mozit. Túl nagy időugrások (változatlan kinézetű szereplőkkel), túlságosan légből kapott tettek, hiányzó motivációk jellemezték a második fejezetet. Az mondjuk külön jó pont, hogy nem vitték el egy melegek kontra társadalom összetűzéseit bemutató irányba (az egyetlen ilyen jelenet amúgy is ütős), de azért a sokévnyi együttlét alatt csak nem lehetett titkolni kapcsolatukat. A két kötelező ebéden kívül kíváncsi lettem volna a szülők bővebb reakcióira, a munkahelyi, iskolai kollektíva viszonyára. Mert az számomra egyáltalán nem volt kielégítő – sőt, a mozi legutálatosabb pillanatai voltak -, hogy Emma társasága, a sok homokos művész mit szól hozzájuk. Alapban nem szeretem őket, a való élet tapasztalatai alapján végtelenül beképzelt, nagyképű, ócska buzi nagy részük, az Adéle életében, mint társadalmi háttér nagyon nem jöttek be. Ahogy a buzibár sem.

S végül még egy apróság, ami számomra elvett a komplett élményből: nem egyszer éreztem azt, hogy egy jelenet, egy kép hosszabb, mint kellene, a kamera tovább időzik Adéle arcán, mint kellene. A három órából simán lehetne csinálni kettő és felet, vagy ha marad a három, jobban kellett volna árnyalni a hátteret. Mert ez így csak egy diákszerelem évtizede a semmiben, ami ha nem leszbikus csajokról szólna, semekkorát nem durrant volna. Egész picit olyan trieres beütését érzetem, bár annál azért jóval visszafogottabb módon. S ha már itt tartunk: oké, hogy van benne egy hét perces női szex jelenet, de számomra az sem tűnt annyira durvának, mint ahogy beharangozva vagyon. A pornótól qrva messze van, még a szofttól is, szimplán egy jó hosszú ölelkezés két csajjal. Szívmelengető látvány, de nem botránkoztató…

Lehet, hogy kicsit túlzásokba estem és az írás alapján egy bűn rossz mozi képe tárul elétek, de gyorsan leszögezem, nem az. Az Adéle élete egy aranyos, érdekes nézőpontból vázolt kis szerelmi történet, egy kapcsolat képernyőre vitele, ami kapcsolat bármelyikünkkel megeshetne. Icipicit talán nagyvonalú, de életszagú, hiteles: a főszereplő lány meg egyszerűen zabálnivaló. Ha ezt anno látom, a Sophie Marceau időszakomban, komoly gondban lettem volna kettejük közötti választásban. De azért azt hiszem, Sophie képei maradtak volna a falon…



75%




.


A hozzászólást R2-D2 összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Feb. 08, 2019 1:35 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Niwrok
Admin
Niwrok

Hozzászólások száma : 3118
Join date : 2012. Oct. 06.

R2-D2 írásai 1.0 - Page 58 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 1.0   R2-D2 írásai 1.0 - Page 58 EmptySzer. Nov. 12, 2014 8:11 pm

R2-D2 írta:

Adéle élete

Tudom, tudom, minek néz egy homofób leszbi filmet… ami aztán nem is lett annyira leszbi film. Az igazsághoz azért az is hozzátartozik, hogy ha ez férfiakról szólt volna, messze kerülném, de a női melegség az más. Az olyan nyami…

Lehet, hogy kicsit túlzásokba estem és az írás alapján egy bűn rossz mozi képe tárul elétek, de gyorsan leszögezem, nem az. Az Adéle élete egy aranyos, érdekes nézőpontból vázolt kis szerelmi történet, egy kapcsolat képernyőre vitele, ami kapcsolat bármelyikünkkel megeshetne. Icipicit talán nagyvonalú, de életszagú, hiteles: a főszereplő lány meg egyszerűen zabálnivaló. Ha ezt anno látom, a Sophie Marceau időszakomban, komoly gondban lettem volna kettejük közötti választásban. De azért azt hiszem, Sophie képei maradtak volna a falon…

75%



Én spec nem a "bűnrossz mozit" érzem az írásodból, hanem azt, hogy nem pusztán vártad, hogy ez a film megbotránkoztasson, hanem szeretted is volna... és csalódtál (hogy kicsit vagy nagyot, azt nem tippelgetem ), hogy nem teszi Smile . Hogy egy egyszerű, hétköznapi szerelem történetét mutatja be, amin csak máz a homoszexualitás, ahol csak a környezet játszik rá a sztereotípiákra, de maguk a szerelmesek nem, és ha nem pont együtt látja az ember őket, nekik sincs a homlokukra írva, hogy melegek... vagy hogy most éppen egy meleg kapcsolatban találtak rá az általuk vágyott érzésekre.

Pedig hát a film éppen ezt célozza bemutatni szerintem, így a leírás alapján: hogy a ripacs-tollboás-affektáló melegek az egy szubkultúra még a melegeken belül is, egy másik része viszont olyan, mint Emma és Adéle, akiknek nincsenek látványos külsőségek sem a személyiségükben (na jó, a kék haj), sem a kapcsolatukban. Csak ott vannak egymásnak. És hogy vannak, akiknél ez tényleg ennyi, és esetleg nem is "bűn", hanem "nyami"...
.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
R2-D2
Admin
R2-D2

Hozzászólások száma : 4166
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 1.0 - Page 58 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 1.0   R2-D2 írásai 1.0 - Page 58 EmptySzer. Nov. 12, 2014 8:20 pm

Niwrok írta:

Adéle élete

Én spec nem a "bűnrossz mozit" érzem az írásodból, hanem azt, hogy nem pusztán vártad, hogy ez a film megbotránkoztasson, hanem szeretted is volna... és csalódtál (hogy kicsit vagy nagyot, azt nem tippelgetem ), hogy nem teszi Smile . Hogy egy egyszerű, hétköznapi szerelem történetét mutatja be, amin csak máz a homoszexualitás, ahol csak a környezet játszik rá a sztereotípiákra, de maguk a szerelmesek nem, és ha nem pont együtt látja az ember őket, nekik sincs a homlokukra írva, hogy melegek... vagy hogy most éppen egy meleg kapcsolatban találtak rá az általuk vágyott érzésekre.

Pedig hát a film éppen ezt célozza bemutatni szerintem, így a leírás alapján: hogy a ripacs-tollboás-affektáló melegek az egy szubkultúra még a melegeken belül is, egy másik része viszont olyan, mint Emma és Adéle, akiknek nincsenek látványos külsőségek sem a személyiségükben (na jó, a kék haj), sem a kapcsolatukban. Csak ott vannak egymásnak. És hogy vannak, akiknél ez tényleg ennyi, és esetleg nem is "bűn", hanem "nyami"...
.

Sok igazság van abban, amit írtál, de nem is elsősorban maga a megbontránkoztatás hiányzott... ahogy arzonak is mondtam: előzetesen azt hittem, ez is egy meleg-propagandafilm lesz, a szokásos "másság" elfogadtatásának jegyében. Így meglepődve és örömmel figyeltem az eseményeket, hogy csupán csak egy szerelem lett belőle. Szóval valahol tényleg csalódtam, de mindenképp lehet úgy is értelmezni, ahogy Te látod.

No, ezt hogy illeszted a profilomba?? tongue

És? Neked nem csináltam kedvet hozzá?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Niwrok
Admin
Niwrok

Hozzászólások száma : 3118
Join date : 2012. Oct. 06.

R2-D2 írásai 1.0 - Page 58 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 1.0   R2-D2 írásai 1.0 - Page 58 EmptySzer. Nov. 12, 2014 8:42 pm

R2-D2 írta:

Niwrok írta:

Adéle élete

Én spec nem a "bűnrossz mozit" érzem az írásodból, hanem azt, hogy nem pusztán vártad, hogy ez a film megbotránkoztasson, hanem szeretted is volna... és csalódtál (hogy kicsit vagy nagyot, azt nem tippelgetem ), hogy nem teszi Smile . Hogy egy egyszerű, hétköznapi szerelem történetét mutatja be, amin csak máz a homoszexualitás, ahol csak a környezet játszik rá a sztereotípiákra, de maguk a szerelmesek nem, és ha nem pont együtt látja az ember őket, nekik sincs a homlokukra írva, hogy melegek... vagy hogy most éppen egy meleg kapcsolatban találtak rá az általuk vágyott érzésekre.

Pedig hát a film éppen ezt célozza bemutatni szerintem, így a leírás alapján: hogy a ripacs-tollboás-affektáló melegek az egy szubkultúra még a melegeken belül is, egy másik része viszont olyan, mint Emma és Adéle, akiknek nincsenek látványos külsőségek sem a személyiségükben (na jó, a kék haj), sem a kapcsolatukban. Csak ott vannak egymásnak. És hogy vannak, akiknél ez tényleg ennyi, és esetleg nem is "bűn", hanem "nyami"...
.

Sok igazság van abban, amit írtál, de nem is elsősorban maga a megbontránkoztatás hiányzott... ahogy arzonak is mondtam: előzetesen azt hittem, ez is egy meleg-propagandafilm lesz, a szokásos "másság" elfogadtatásának jegyében. Így meglepődve és örömmel figyeltem az eseményeket, hogy csupán csak egy szerelem lett belőle. Szóval valahol tényleg csalódtam, de mindenképp lehet úgy is értelmezni, ahogy Te látod.

No, ezt hogy illeszted a profilomba?? tongue

És? Neked nem csináltam kedvet hozzá?


Szerintem meg, ha úgy tetszik, éppen ezek az igazi meleg-"propagandafilmek", amik nem a sztereotíp buzulásra játszanak rá, a különbségekre (mondjuk humorforrásként próbálva elfogadtatni őket), hanem a hasonlóságokra, amikor tulajdonképpen a saját életedre, a saját problémáidra ismersz rá egy meleg pár életében és szerelmében, de legalábbis semmi különöset nem látsz benne, mert olyan "hétköznapi". Ez szerintem hatékonyabbá teszi az elfogadást, és pont a szokásos hollywoodi "másság-elfogadtató" filmeket látom kontraproduktívnak (ld.: Milk, A gyerekek jól vannak).

A profilodba? Sehogy Smile . Nem én tituláltam magam homofóbnak, hogy aztán leírjam, hogy "nyami" Razz .

Kedvet nem csináltál hozzá, mert nem szoktam célirányosan keresni a meleg-témájú filmeket, igaz, félreugrani sem szoktam előlük, ha szembe jön egy. Például pár hete láttam a Transamericát, ahol egy, az átoperálásáért küzdő férfi tudta meg, hogy van egy fia, aki melegprostiként dolgozik. Az egy pár hétre-hónapra kimaxolta nálam a témát Smile , így azt a "hétköznapi meleg" spanyol filmet is hanyagolom egyelőre, amit nemrég ajánlottak.

Az Adéle élete jó, hogy itt van a fórumban, talán valamelyik "visszaolvasásnál" éppen ehhez kapok kedvet...
.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
R2-D2
Admin
R2-D2

Hozzászólások száma : 4166
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 1.0 - Page 58 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 1.0   R2-D2 írásai 1.0 - Page 58 EmptySzer. Nov. 12, 2014 9:00 pm

Niwrok írta:


Ez szerintem hatékonyabbá teszi az elfogadást, és pont a szokásos hollywoodi "másság-elfogadtató" filmeket látom kontraproduktívnak (ld.: Milk, A gyerekek jól vannak).

A profilodba? Sehogy Smile . Nem én tituláltam magam homofóbnak, hogy aztán leírjam, hogy "nyami" Razz .


Az Adéle élete jó, hogy itt van a fórumban, talán valamelyik "visszaolvasásnál" éppen ehhez kapok kedvet...
.

Ja, azt én is úgy értettem: a "propagandafilmet" már eleve pejoratív töltettel gondoltam. Az ilyen Adéle féle film valóban sokkal többet jelent az általad is említett filmeknél. A nyaminál meg csak nem írhattam konkrétan az írás elejére, hogy két nő szeretkezése mégiscsak csábító lehet egy moziban. tongue

De mindegy is. Tágítom a határaimat... Smile
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
R2-D2
Admin
R2-D2

Hozzászólások száma : 4166
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 1.0 - Page 58 Empty
TémanyitásTárgy: A megtisztulás éjszakája – Anarchia   R2-D2 írásai 1.0 - Page 58 EmptyPént. Nov. 14, 2014 9:47 pm





A megtisztulás éjszakája – Anarchia




„Remélem, a második rész, amit terveznek, nem egy másik család másik házában fog játszódni, hanem kinn az utcán. Akkor akár az év mozija is lehet majd”

Ezzel a mondattal fejeztem be az első epizódról az írásomat , de most már utólag bevallhatom, hogy akkor bizony nem sok esélyt láttam rá, hogy mindez bekövetkezzen. Hogy minőségileg ekkora ugrást legyen képes véghezvinni egy történet, hogy Hollywoodban valaki ráébredjen, legyen annyira önkritikus, hogy belássa: az Irtás a fontos ebben az új világképben, nem pedig holmi családi drámák egy bezárt házban. Legnagyobb megdöbbenésemre – és örömömre – valaki észbe kaphatott ott kinn és egy olyan folytatást rittyentett a téma köré, hogy mind a tíz ujjamat megnyalhattam utána. Emberek!! Az utcán vagyunk!!! Az Irtás kellős közepében!!!

Zseniális. Eltelt egy év, Amerika az új megtisztulásra készül. Újból jön a nap, mikor ismét csak büntetlenül lehet bűnözni, büntetlenül lehet sérelmeket megtorolni és feszültséget levezetni. Hála az Alapító Atyáknak, eljött az új Irtás ünnepe: a felütés még úgy is működik, hogy az újdonság megdöbbentő ereje ezúttal már hiányzik. Az estéhez közeledve még mindig borzongatóan hatásos, ahogy a lakosság nagyobbik hányada bezárkózik, mint ahogy az is, ahogy a kisebbik része készülődik a gyilkolásra. A három szálon indított történet mindegyike életszerű és hiteles: Eva (Carmen Ejogo), a beteg apjához siető lány, Shane (Zach Gilford) és Liz (Kiele Sanchez) a válófélben lévő házaspár, valamint egy titokzatos Férfi (Frank Grillo) karaktere sima mezei átlagembernek tűnnek, akik mindegyike csak úgy belekeveredik az eseményekbe. Jó, a Férfi szerepe kicsit más, ő céllal rója az utakat éjszaka, de végül is az eseményekbe ő is csak belekeveredik: a két lány szempontjából épp jókor volt jó helyen. Ahogy azt várni lehetett, a három szál nagyon hamar összeért, némi csetepaté után a kis csapat célja pedig a Férfi vezetésével már nem lehet más, mint túlélni az éjszakát. Aztán ahogy ők, találkozásuk után mozognak a városban, amivel, és akikkel találkoznak, az idegtépően izgalmasra sikeredett. A gyalogos rohanás, bujkálás, menekülés egy percre nem enged, a film szinte szétrobban a feszültségtől. Még akkor sem, mikor is elvileg kissé nyugalomnak kellene lennie: rutinos néző ugyanis tisztában kell, hogy legyen azzal, hogy a lakás idillje csak álarc – tuti, történni fog valami. A háttérben felsejlő titokzatos események, azok fenyegetése pedig egész addig birizgálják az idegeinket, míg ki nem derül valódi mibenlétük.

Mert ebben van az Anarchia igazi ereje. Abban, hogy nem elég, hogy csak simán az utcán vagyunk, és nézzük a háztetőről lövöldöző elmebeteg nagymama, vagy a fegyvermániás pszichopata vadászatát – miközben karaktereink próbálnak kitérni golyóik elől -, hanem kezd kibontakozni a nagy globális összkép, az egész Irtás mögöttes értelme. A Cél, amiért ezt létrehozták (bár szerintem inkább csak amibe burkolták), a Cél – amely bármennyire is közhelyes -, ami ismét csak egy kőkemény társadalomkritika. Nyomokban ugyan erről volt szó az első részben is, de itt hatalmas minőségi és világképtágulás történt: az Irtás ezen értelmezése szinte az Ősrobbanás erejével csap az arcunkba. Mert persze, hogy a köznép számára csupán arról van szó, hogy mindenki élje ki alantas ösztöneit, a valóság ennél jóval kegyetlenebb és durvább. Emlékeim közt keresgélve picit az A bankár című rég látott film ugrott be, abban volt valami hasonlóan brutális világkép – azonban míg ott az események egy birtokra (szigetre??) korlátozódtak, addig itt egy országra…

Megmondom őszintén, elsősorban a motoros, maszkos/festett arcú banda csábított az Anarchiába. A trailerben betöltött szerepük simán felcsigázott, ami aztán maximálisan kiteljesedett a moziban: az egész megjelenésük szerintem parádésra sikeredett, viselkedésük, fellépésük pedig tán az Anarchia legfenyegetőbb, leghangulatosabb jelenetei. Még a titokzatos kamionos, katonás szcénákon is túltesznek, ha pedig belegondolok, milyen zseniális történetszövés láncszemei, mi is valódi szerepük az egészben, ismét csak elégedetten csettinthetek. De nemkülönben azon is, ami a színpadon, illetve a sötét csarnokban (no meg az üvegablak mögött) játszódik. Végre van értelme az egésznek, van – gusztustalan, de hiteles – Célja az Irtásnak. A karaktereknek vannak valós motivációi, van, aki csak túlélni akar, van, akit a valós, jól indokolható bosszú fűt. A titokzatos Férfi sem csak „lóg a levegőben”, hanem teljesen jogos érzelmi alapja van annak, hogy az utcán van – zseniális. Egyébként a film szempontjából még a finálé is lényegtelen – mármint ki marad életben és ki nem – ugyanis az esetleges harmadik részben úgyis egy év el fog telni: a következő Irtásban nincs értelme ezeket a figurákat még egyszer hasznosítani. Sokkal inkább látok potenciált abban a szálban, amit a mozi végén vettek fel, a kis fegyveres csapatnak akár fontos szerepe is lehet majd a későbbiekben. Mert milyen nonszensz is lenne, ha az Irtásban valaki az Irtókat irtaná???

A hangulatra, a képi világra egy rossz szavam nem lehet. Kvázi végig ökörségmentes akciók, remekül időzített, ütős csavarok, és egy meglepően jó háttér bontakozik ki a 103 perc alatt. Jó karakterekkel – akik ráadásul nem is feltétlenül az a tipikus eldobható, kinyírható szereplők -, jó színészekkel, feszes és okos forgatókönyvvel: amilyen szkeptikus voltam vele szemben, akkorát csalódtam benne pozitívan. Aztán magáról az Irtásról, annak mibenlétéről, szükségszerűségéről, napi életünkbe átültetéséről, emberi mivoltunk állatságáról már beszéltünk az előző epizód kapcsán. Ott is megállapítottuk, hogy az alapszitu zseniális, csak most itt már épkézláb és qrva jó történetet tettek bele.

Szóval, hol is lehet olyan virágot venni???



90%


.


A hozzászólást R2-D2 összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Feb. 08, 2019 1:35 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Remo

Remo

Hozzászólások száma : 347
Join date : 2012. Oct. 08.

R2-D2 írásai 1.0 - Page 58 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 1.0   R2-D2 írásai 1.0 - Page 58 EmptySzomb. Nov. 15, 2014 8:45 am

R2-D2 írta:

A megtisztulás éjszakája – Anarchia

90%

Azért én remélem, hogy Frank Grillot visszahozzák a folytatásban, sőt remélem, hogy minél több filmben láthatom a jövőben.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
R2-D2
Admin
R2-D2

Hozzászólások száma : 4166
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 1.0 - Page 58 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 1.0   R2-D2 írásai 1.0 - Page 58 EmptySzomb. Nov. 15, 2014 12:11 pm

Remo írta:


Azért én remélem, hogy Frank Grillot visszahozzák a folytatásban, sőt remélem, hogy minél több filmben láthatom a jövőben.

Frank Grillot jómagam is bírom, de szerintem itt az ő szerepe lezárult.
Spoiler:
 
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
R2-D2
Admin
R2-D2

Hozzászólások száma : 4166
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 1.0 - Page 58 Empty
TémanyitásTárgy: Automata   R2-D2 írásai 1.0 - Page 58 EmptySzomb. Nov. 15, 2014 3:24 pm




Automata




A napkitörések miatt a Föld lakosságának több, mint 99%-a elpusztult, a maradék 21 millió ember a technikai civilizáció hajnalára esett vissza. A bolygó gyakorlatilag egy hatalmas radioaktív sivatag, az élet néhány városra korlátozódik. Az emberi faj önerőből nem képes talpra állni, ezért kifejleszt egy Pilgrim 7000 típúsú robotot, amik először csak újraépítik a maradék világot, majd egyre több kényelmi szolgáltatást is elvégeznek. A korábban ismert Robotika Három Alaptörvénye helyett ezúttal két szabály szerint működnek a Pilgrimek:

A robot nem okozhat kárt semmi élőlényben vagy magában.
A robot nem javíthatja meg magát vagy más robotot.


Ez a kiindulópontunk – ez még érdekes is!!! -, ebben a világban dolgozik Jacq Vaucan (Antonio Banderas), a robotokat gyártó cég, a ROC ügynökeként. Munkája a meghibásodott robotok vizsgálata, a károk felmérése, s egyfajta biztosító ügynökként a cég kifizetéseinek minimalizálása. Ez egyébként nekem tök bejött, jól tükrözte a jelenlegi biztosítási gyakorlatot… Munkája kapcsán találkozik egy önfejű, agresszív bunkó rendőrrel, akinek áldásos tevékenysége folytán kiderül, hogy az egyik ROC-termék javítani kezdte önmagát - javítani pedig csak a ROC javíthat robotot. Természetesen ennek majd meg lesz az oka és magyarázata, Vaucan pedig egyre mélyebben merül az öntudatra ébredő robotok világában, olyannyira, hogy a végén döntenie kell, emberként melyik oldalra is áll...

Nem tudom. Lehet, a spanyoloknak meg kellene maradniuk a drámánál és a horrornál, mert ez a sci-fi valahogy nagyon hiányos lett. Nem elsősorban az a bajom vele, hogy jól érzékelhetően a Szárnyas fejvadász és az Én, a robot szolgáltak neki támpillérként – hisz ha képesek lettek volna mindehhez valami újat kitalálni, valami igazi ütőset hozzátenni, kiválóan működhetett volna a film. Sajnos azonban Gabe Ibanez rendező simán csak felmondja a leckét, simán elmondja ugyanazokat, amiket már sokszor hallottunk: a robotikáról, a mesterséges értelemről, a robotok érzéseiről és azok jövőjéről. Ha nem lenne Banderas, erről a filmről az égvilágon senki nem beszélne – és nem azért mert annyira rossz, csupán annyira szükségtelen volt elkészülte. Minden gondolatát, minden problémáját láttuk már, és a megoldásaiban sem tud újat nyújtani. Még a karakterek is totál beilleszthetőek más filmekbe, van egy sablonos családi vonal, van egy geci, robotellenes rendőr, van a gonosz cég gonosz, hatalomittas , paranoiás vezetője, meg a naiv barát (aki lelövése után egy éjszakát a sivatagban fekszik, csak azért, hogy másnap az egyik karakter kezei között halhasson meg). Az egész egy újrahasznosított, újra összerakott LEGO, amiben a más színű kockák más helyre kerültek, így próbál új lenni: a jövőkép például ez esetben korántsem hi-tech, sokkal inkább a District 9 világát idézi.

Másrészt – s talán ez a legnagyobb baj, ebben a történetben nincs közel két óra. Az indítás még érdekes: jó a savas esős város, jó a robotboncolás – önmagában a karakterek képbe hozása, azonban miután Vaucan kikerül a sivatagba, onnantól borzasztóan lassú és unalmas lesz az egész. Nem tehetek róla, de rögtön a The Clone Wars S5E11 egyik –általam legjobban utált – epizódja ugrott be, mikor is 4 robot egy részen keresztül bóklászott a sivatagban… nos, itt gyakorlatilag ugyanaz van, csak majdnem egy órán keresztül. Nagyon gáz az egész, mire elérünk a végjátékra, teljesen elfáradunk, ahogy Vaucan is tette. Amúgy a finálé még jó is, kicsit pörgősebb, akciódúsabb, talán még izgalmasabb is, mint az előtte látottak, ezekből csupán egy dolog hiányzik: a megoldás. Értem, mire megy ki az egész, értem, mi a mozi igazi célja és mondandója, csupán azt nem értem, miért is jó az, ami a legvégén történik. Két órán át ezért kínlódni, hogy ott, azok, oda eljussanak??? És aztán akkor ott mi lesz??? Az még csak érthető, hogy a ROC nem szívesen engedi, hogy termékei önálló életre keljenek, no de ha ez az ára a békének, hogy a semmibe el kell engedni néhányukat, miért is ne???

Ha valaki ezt látja először, s a hivatkozott műveket nem ismeri, talán még élvezheti is. Felvetései, témája a mesterséges intelligenciáról egyre aktuálisabbak, gondolatai igazán mélyre szántók. Mindösszesen a megvalósításba csúszott hiba, ez így olyan száraz lett, mint Banderas szája a sivatagban. A képi világ amúgy nem rossz, a városos és a sivatagos rész is hangulatos. A csökkentett büdzsé amúgy nem nagyon látszik: ehhez a történethez, ehhez a vizualitáshoz pont elég volt - okosan nem mentek bele olyan látványba, amit nem tudtak volna normálisan megcsinálni. A CGI jó, a hangulat jó, kíváncsi lennék ezt lemezről, normális felbontásban is látni, a sivatag perzselő forrósága, a vakító nap és a főhős cserepes szája mennyire tudná még autentikusabbá tenni az élményt. Egy picit ugyanis hiányos lett – egyedül a prosti robot (önmagában az ötlet) lubickolt az unalom tengerében nálam.



55%




.


A hozzászólást R2-D2 összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Feb. 08, 2019 1:36 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
R2-D2
Admin
R2-D2

Hozzászólások száma : 4166
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 1.0 - Page 58 Empty
TémanyitásTárgy: A vihar magja   R2-D2 írásai 1.0 - Page 58 EmptySzomb. Nov. 15, 2014 3:27 pm





A vihar magja



Úgy néz ki, ilyen napjaim vannak. Két nap alatt a második mozi, aminek teljesen felesleges volt elkészülnie – ugyanakkor, ha össze kellene hasonlítani a kettőt (de nem kell), az élvezeti faktor egyértelműen a tornádós film javára billentené a mérleget…

Kezdetben volt a Twister. Számomra minden idők legjobb és leglátványosabb tornádós filmje, vérbeli katasztrófafilm, Hollywood legjobb időszakából. Aztán később jött a Katrina, a vihar, ami a valóságban is letarolta USA délkeleti részét, több ezer áldozatot szedve: a valóság kegyetlenebb tud lenni a legdurvább filmeknél is. S végül jött a Youtube és a video feltöltés-mánia, a nézettség alapján számított gyors pénzkereseti lehetőség, ami meg aztán a 15 perc hírnév és a dollármilliók reményében a legidiótább cselekedetekre készteti az embereket. E három motiváció lehetett alapja az A vihar magjának, e három tényező állhatott össze kerek egésszé a forgatókönyvíró fejében, hogy megszülethessen ez az újabb orgia. Már amennyire ez összeállt… ugyanis a film nagy része, gyakorlatilag az összes olyan jelenet, amiben nem fúj a szél, borzasztó bárgyú lett.

Van egy csapat viharvadász, akik egy éve!!!! nem találkoztak már tornádóval,  pedig jönnek-mennek az Államokban, saját meteorológiai autójuk van, saját meteorológussal, no meg egy batmobil-szerű páncálozott jármű, aminek az a célja, hogy a tornádó magjába jusson be – anélkül, hogy felszívná azt. Ők filmeznek. Filmeznek mindig, akár van vihar, akár nincs. Az egész kompánia egy kibaszott hollywoodi filmes stáb, még a segglyukjukból is kamera kandikál ki: a tankot meg olyan szinten felszerelték, amivel egy F1 futamot le lehet közvetíteni. Aztán van két idióta hülyegyerek, akik Jackass-szerű módon a lehető legidiótább felvételekkel akarnak hírnévre (és pénzre szert) tenni a Youtube-on. Állandóan kameráznak, van rajtuk fejkamera, sima kamera, mobil, minden. Kamera kamera hátán itt is. Aztán van egy család - aminek alapfelállása az egyik legnagyobb filmes klisé – ahol a fiú időkapszulát készít, kamerával kérdezgeti a környezetét, mit is üzen magának 25 évvel későbbre. Ja, meg van egy bizonyítványosztó, ahol három kamerával kell majd rögzíteni az eseményeket, ahol is a kisebbik fiú fog kamerázni, de a kisebbik fiú kamerázza azt is, hogy a nagyobbik fiú hogy ajánlja fel plátói szerelmének, hogy újra lekamerázza az időközben megsérült anyagot.  faceplam

Bazzeg, ez csak az alap. Mindezt olyan szinten bárgyú, idegesítő és sablonos események és dialógusok fűszerezik, hogy szinte kínos nézni. „Élvezd minden nap az életed, mert egyszer majd az lesz az utolsó napod!” – és hasonlóak… Totál tudni lehet, hogy a három szál majd a film egy pontján találkozni fog, totál tudni lehet, ki kibe esik bele, kinek kivel milyen kapcsolata lesz. Pontosabban nem egészen, de erre még a pozitív dolgoknál visszatérek. A mellékszereplők annyira kínosak, hogy alig vártam már, mikor söpri el őket egy qrva nagy tornádó. S itt kell elgondolkodni azon is picit, mennyi értelme is van ennek a sok videózásnak, ugyanis a found-footage stílusból pontosan a found hiányzik. Vagyis: filmeznek, de nincs jelentősége. Hacsak nem a Youtube…

Akkor működik az egész – de akkor kegyetlenül – mikor nézőpontot váltunk, elhagyjuk az idióta privát felvételeket, mikor is jön a vihar. Aki továbbra is filmez, az vagy meghal, vagy kellően bolond, hogy túlélje, de a többiek nagyjából hanyatt-homlok menekülnek. Az egész tornádóvadászat valahogy hiteles és életszerű lett számomra, végre nem akartak olyat lenyomni a torkomon, amit esetleg máshol megtettek volna. Végre, mikor megjön az IGAZI pusztító tölcsér, senkinek nem jut eszébe abban vizsgálódni, még a legmániákusabb viharvadász is menekül. Végre egy olyan mozi, ahol a szereplők képesek felmérni a veszélyt és inkább elbújnak, s nem kimondottan vihar-téma, de végre egy olyan mozi, ahol a messziről jött nő és férfi kapcsolata nem nyáltengerben végződik. Ráadásul a két idióta gyerekkel sikerült a mozinak egy könnyed – de nem erőltetett vagy obszcén – humorforrást is generálni. Kicsit a Trancsírák ugrott be a két ökörről – de mindenképp működik, amit művelnek a képernyőn.

No, ás akkor el is érkeztünk az A vihar magja esszenciájához, a vihar(ok)hoz, azok látványához. Itt jut eszembe, hogy az első két percben!!!! már túl vagyunk egy eseményen, csak kapkodtam a fejem: az ember még el sem helyezkedik a filmnéző pózba, máris kiugorhat a helyéről a nyitányban. Ahogy jönnek a tornádók, majd ahogy jön végjáték 5-ös erősségű forgószele, amit ezek csinálnak, ahogy ez ábrázolva van, az zseniális. A Twister méltó örököse, azóta nem készült ennyire jó viharos film. A nagy pörgésben a CGI hibátlannak tűnik, a repülő tárgyak látványa, a vihar ereje szinte s székbe szegez. Vagy beszív – ízlés kérdése. Egyszerűen a mozi e részének majd minden perce élvezet, tök lehet érezni a természet és az ember ereje közti különbséget. Van néhány egészen új kép – nem csak a kamion és a tehén -, a kisváros pusztulása, annak látványa sokkal megdöbbentőbb, mint maga a vihar. Ezen egyébként még az Emmerich-módra feltűnő amerikai zászló sem tud változtatni. Jó lenne a filmből egy olyan változat, amiben csak a viharok jelenetei lennének, idióta körítés nélkül.

Ami még számomra pozitívum volt: a sok ismeretlen TV-s arc mellé a főszerepben itt van Sarah Wayne Callis, azaz Lori a TWD-ből (meg Sara a Szökésből), valamint Richard  Armitage, alias Tölgypajzsos Thorin (no meg John Porter a Válaszcsapásból). Nem tehetek róla, nekem egy-egy ismert, kedvelt karakter tök fel tud dobni egy mozit: miattuk is mondom azt, hogy bizony az A vihar magja egész kellemes szórakozás. Agyatlan katasztrófafilm ugyan – némi kötelező természetvédő fennhaggal -, de másfél órát megér az ember idejéből. Ráadásul valami eszméletlen jól szól, valahogy a hangstúdiókban a tornádó hangjait tök jól sikerül mindig kikeverni: nem volt ez máshogy a Twisternél sem és itt is brutálisan jó a hangkép.

Mindent összeadva és kivonva talán majd még meg is veszem. Egyszer.


65%



.


A hozzászólást R2-D2 összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Feb. 08, 2019 1:36 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Niwrok
Admin
Niwrok

Hozzászólások száma : 3118
Join date : 2012. Oct. 06.

R2-D2 írásai 1.0 - Page 58 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 1.0   R2-D2 írásai 1.0 - Page 58 EmptySzomb. Nov. 15, 2014 7:09 pm


Hű, ezeket aztán gyorsan lezavartad Smile !

R2-D2 írta:

A megtisztulás éjszakája – Anarchia

Kvázi végig ökörségmentes akciók, remekül időzített, ütős csavarok, és egy meglepően jó háttér bontakozik ki a 103 perc alatt. Jó karakterekkel – akik ráadásul nem is feltétlenül az a tipikus eldobható, kinyírható szereplők -, jó színészekkel, feszes és okos forgatókönyvvel: amilyen szkeptikus voltam vele szemben, akkorát csalódtam benne pozitívan. Aztán magáról az Irtásról, annak mibenlétéről, szükségszerűségéről, napi életünkbe átültetéséről, emberi mivoltunk állatságáról már beszéltünk az előző epizód kapcsán. Ott is megállapítottuk, hogy az alapszitu zseniális, csak most itt már épkézláb és qrva jó történetet tettek bele.

90%


A mozis véleményem ugye nemrég olvastad, úgyhogy pontosan tudod, hogy egyetért


R2-D2 írta:

Automata

Ha valaki ezt látja először, s a hivatkozott műveket nem ismeri, talán még élvezheti is. Felvetései, témája a mesterséges intelligenciáról egyre aktuálisabbak, gondolatai igazán mélyre szántók. Mindösszesen a megvalósításba csúszott hiba, ez így olyan száraz lett, mint Banderas szája a sivatagban – egyedül a prosti robot (önmagában az ötlet) lubickolt az unalom tengerében nálam.

55%


Én viszont ismerem a hivatkozottakat, "Én, a robot" Hasonmást meg már amúgy is láttam, úgyhogy "boltban marad" Smile .


R2-D2 írta:

A vihar magja

Mindent összeadva és kivonva talán majd még meg is veszem. Egyszer.

65%


A természeti katasztrófafilmek területe nekem majdnem teljes vakfolt, soha nem éreztem még, hogy nekem feltétlenül látnom kéne többet azokon kívül, mint amiket a tévében elkapok időnként.
.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
R2-D2
Admin
R2-D2

Hozzászólások száma : 4166
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 1.0 - Page 58 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 1.0   R2-D2 írásai 1.0 - Page 58 EmptySzomb. Nov. 15, 2014 7:40 pm

Niwrok írta:

Hű, ezeket aztán gyorsan lezavartad Smile !


Annyira azért nem gyorsan, csupán a vesekő miatt az írás maradt el. peace

Niwrok írta:

A természeti katasztrófafilmek területe nekem majdnem teljes vakfolt, soha nem éreztem még, hogy nekem feltétlenül látnom kéne többet azokon kívül, mint amiket a tévében elkapok időnként.
.

Vakfolt???? Neked??? tongue

Tényleg meglep, sokkal szélesebb látókörűnek tartalak magamnál. Azt hittem, azért figyeled ezt a témakört is.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom




R2-D2 írásai 1.0 - Page 58 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 1.0   R2-D2 írásai 1.0 - Page 58 Empty

Vissza az elejére Go down
 
R2-D2 írásai 1.0
Vissza az elejére 
58 / 67 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1 ... 30 ... 57, 58, 59 ... 62 ... 67  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Filmfórum :: Filmek, sorozatok világa :: Kritikák, filmes gondolatok-
Ugrás: