Filmfórum
Would you like to react to this message? Create an account in a few clicks or log in to continue.


Kritikák, gondolatok a filmek világából
 
KezdőlapGalleryLegutóbbi képekKeresésRegisztrációBelépés

 

 R2-D2 írásai 1.0

Go down 
+7
tchabee
Joe Cornelius Hallenbeck
Mr. White
Weide
Niwrok
Remo
R2-D2
11 posters
Ugrás a következő oldalra : Previous  1 ... 25 ... 46, 47, 48 ... 57 ... 67  Next
SzerzőÜzenet
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 1.0 - Page 47 Empty
TémanyitásTárgy: Need for Speed   R2-D2 írásai 1.0 - Page 47 EmptySzer. Aug. 20, 2014 8:23 pm

.
R2-D2 írásai 1.0 - Page 47 RtSsow8




Need for Speed




De Leon. Illegális autóverseny valahol Kaliforniában. Ez nem egy olyan verseny, ahova akárki benevezhet… nem, ez nem olyan. Erre meghívót kell kapni, annak szervezőjétől, a titokzatos Monarchtól. Erre a versenyre nem elég, ha szimplán csak gyors vagy, erre a versenyre autó is kell. Nem is akármilyen. A győztes pedig mindent visz – a győztesé ugyanis az összes, versenyen induló autó. Jó esetben semmi nem törik össze, úgyhogy a győztes több millió dollárt kaszálhat. A rajtrács pedig idén sem piskóta: ott áll rajta az első sorban egy Lamborghini Sasto Elemento és egy Bugatti Veyron, a másodikban egy Saleen S7 és egy McLaren P1, míg a harmadikban egy GTA Spano no meg  A Koenigsegg Agera R …kell-e ennél jobb ajánló a Need for Speedre?

Nekem ez már anno a mozibemutató idején nagyon bejött, kimondottan élveztem, hogy nem egy gépfegyverropogástól és teljesen idióta autós üldözésektől terhes autós mozit láttam, hanem egy jól megkomponált, road moziba oltott bosszúfilmet – ahol az autók fontos kellékei Tobey Marshall (élet)útjának. Végre nem húztak páncélszekrényt az úton, végre nem kergetett senkit tank – egyetlen jelenetet leszámítva az egész mozi nálam a hiteles tartományban maradt. Az itthoni újrázás aztán csak megerősített abbéli hitemben, hogy az év egyik legjobb filmjével van dolgom: ha lehet, még jobban élveztem, mint pár hónapja.

A dologhoz az is kétségkívül hozzátartozik, hogy óriási örömömre ez egy családi film lett. Maximális köszönet az alkotóknak, hogy mindkét kölök meg tudta nézni velem (azért a családi mozizásnak teljesen más hangulata van ám!), a filmben szerencsére nincs felesleges káromkodás meg meztelenkedés: kiváló egyveleg lett ez így, mert mostanában mindent próbálnak kicsit felnőttesebbé tenni. Ezt nem: Tobey motivációi az első perctől kezdve kristálytiszták, amit egy gyerek is simán megért, az autós üldözések látványosak – ugyanakkor jól követhetőek -, a poénok pedig végig ülnek és érthetőek az ifjabb korosztály számára is. Sokak szemében talán pont attól lett ócska film, amiket leírtam, de egy másfajta nézőpontból az én érveim is megállják a helyüket – családi autós filmnek kimondottan ideális. Mint anno a Herbie volt… Ráadásul a fiamnak pár éve volt egy mániája, mikor is a boltban kapható autós kártyák nyomán otthon saját kártyakészletet gyártottunk: ugyanabban a méretben és dizájnnal, kemény fényes papírra nyomtatva összeszedtük a netről a leggyorsabb és legerősebb autókat a kártya számára – épp ezért kisebb magömléssel ért fel pl. a finálé hatosának látványa…

Ráadásul, ahogy korábban is írtam, minden mindennel összefügg… ha nem néztem volna meg nemrég a Breaking Bad-et, akkor nem tudom, ki az a Jesse és ki is az az Aaron Paul. Óriási motiváció volt számomra, hogy egy korábbi sorozat kedvencem tűnt fel újra a nagyvásznon, ez már önmagában a moziba volt képes húzni – ráadásul hallottam már kósza híreket holmi autós NFS játékokról is. Utóbbi azonban semmi szerepet nem játszott a motivációmban, szerencsére teljesen NFS szűzként vetettem bele a kalandba.

Tobey Marshall (Aaron Paul) egy Mount Cisco-i  autótuning műhely tulajdonosa, mellékesen pedig zseniális versenyző. Nem túl eredeti módon anyagilag épp szarban van apja halála után, így kapóra jön neki az épp aktuális verseny, aminek 5000 dolláros fődíjával néhány lukat be tud tömni. Az igazi megoldást azonban egy ősi ellenfele, Dino Brewster (Dominic Cooper) ajánlata jelenti számára: egy meglehetősen lepukkant állapotú Ford Mustangot kell helyrepofozni, aminek várt 2 millás eladási árából részesedést kapva teljesen egyenesbe jöhet. A kis csapata kezdeti tiltakozása ellenére a munkát elvégzik, a Mustáng csillog-villog, majd egy férfias kakaskodás után már egy három Koenigsegg által bemutatott őrült verseny közepén találjuk magunkat. Ennek aztán súlyos következményei lesznek, ebből építkezik majd az egész mozi érzelmileg, s ebből indul majd az a road mozi, ami jellemzi az egész filmet. Tobey újta a szerelőműhelytől a világítótoronyig.

Iszonyat tetszett: gyakorlatilag az egész film egy nagy autóverseny. Az első, városi bohóckodás után, ahogy nő a tét, úgy lesznek az autók is egyre jobbak és gyorsabbak. Üresjárat gyakorlatilag nulla, a folyamatos adrenalin löketet a folyamatos vezetés és versenyzés adja. Mert mindegy, hogy egy sebesség bemutató, egy tragikus hármas verseny, egy rendőri üldözés, egy vérdíjas üldözés vagy maga a nagy De Leon száguldását látjuk, a lényeg a benzingőz és az adrenalin. Itt nincs semmi mellékszál, itt a versenyszellem keveredik a bosszúvággyal. Amit itt látunk, az majdnem minden hihető (leszámítva a már említett sáv-átugrós jelenetet), az autók valósak és tényleg tudják azt, amit mondanak róluk, a filmbe ágyazott humor pedig kiválóan működik. Finn kilépésén a cégtől pl. szakadtam a röhögéstől, de a lánc és a kutya jelenete sem volt piskóta.  A máshol sokszor túlzásba vitt kötelező szerelmi vonal sincs túllihegve, nagyon tetszett, hogy a mozi nem csöpögött a nyáltól, nem kellett béna love szcénákat lesnem – helyette csupán egy néha vicces kapcsolat kialakulását követhettük figyelemmel a több ezer kilométeres út kiegészítéseként…

Ami még nekem nagyon bejött (s nem csak e filmben, máshol is): a Tobey mellett, körül lévő csapat összetétele. Minden srác egy igazi, vicces egyéniség, akik pontosan érzik a helyüket a filmben, egyáltalán nem játszanak rá arra – de nélkülük itt is kevesebb lenne a film. Ismét csak kiemelem azt a Rami Maleket, aki először a The Pacificben hívta fel magára a figyelmemet Gázos karakterében, hogy aztán utána rögtön a 24 S8-ban is feltűnjön Marcos Al-Zacarként. Utóbbi időben már más mozifilmekben is szerepet kapott, én nagyon bírom a búráját. Nem szorosan Tobey csapatához tartozik, de qrva jó volt Monarch (Michael Kaeton), az illegális autóverseny szervezője is. Volt valami a figurában, ami egyszerre tette végtelen hatalmúvá és kegyetlenné, ugyanakkor nem volt más, mint egy nagy gyerek, aki félve őrzött játékéra ügyelt. A De Leonra, az illegális autóversenyzés csúcsára, a fináléra…

No, kérem, autómániásoknak, a sebesség imádóinak (mint én) már csak ezért érdemes megnézni a filmet. Ami ott, a végén a rajtrácson felvonul, az maga kánaán:  valami sejktől biztos kölcsönkérték a garázsból őket, de a finálé hatosa közel 2 milliárd forintot ér… Ahogy a bevetőben is írtam, van ott ugyebár a már látott Koenigsegg Agera R, aztán egy  GTA Spano, egy Bugatti Veyron, egy McLaren P1, egy Lamborghini Sasto Elemento no meg egy Saleen S7. Zseniális, ahogy ezeket kitalálták, ahogy a rajtrácsra állították őket. Persze, vitatkozni lehet, épp ezek-e a megfelelő autók, simán össze lehetett volna válogatni ötöt a Bugatti mellé – hogy csak két személyes kedvencemet, a  Henessy Venom GT-t vagy az SSC Ultimate Aero-t említsem - de én már ezek látványától is majdnem mennybe mentem. S nem érdekel, hogy maga a verseny mennyire idióta (az), mennyire CGI, maga a feeling, ezeknek a csúcsragadozóknak a látványa minden pénzt megér.

S ha már látvány: kimondottan jók lettek a versenyjelenetek, a kamera beállítások, minden. A vágás jó ütemben mutat és takar is el bizonyos dolgokat, a trükkök pedig úgy elképesztők, hogy nekem egy pillanatig nem fordult meg a fejemben, hogy amit látok, az nem lehetséges. Itt nem gyorsabb az autó tolatva, itt csak padlógáz van, az adrenalin meg az egekben: igazi tesztoszteronmozi, hogy egy baráti műfajbesorolást említsek. Az meg, hogy Aaron Paul színészi képességei nem épp e filmben törnek az egekben, számomra egyáltalán nem volt zavaró: ez a mozi sokkal inkább szól az autókról, mint a színészekről. Számomra legalábbis.

Mondom ezt úgy, hogy közöm sincs a közismert játékhoz és nem is tervezek közelebbi kapcsolatba kerülni vele. Hátha még lerontaná ezt a csodás filmélményt .


„A versenyző vezessen, a rendőr meg egyen fánkot!”  lol2 


90%


.


A hozzászólást R2-D2 összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Dec. 01, 2018 1:45 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Remo

Remo


Hozzászólások száma : 351
Join date : 2012. Oct. 08.

R2-D2 írásai 1.0 - Page 47 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 1.0   R2-D2 írásai 1.0 - Page 47 EmptyPént. Aug. 22, 2014 12:05 pm

R2-D2 írta:

Need for Speed

90%

 faceplam
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 1.0 - Page 47 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 1.0   R2-D2 írásai 1.0 - Page 47 EmptyPént. Aug. 22, 2014 1:10 pm

Remo írta:
R2-D2 írta:

Need for Speed

90%

 faceplam 

 tongue 

Mondtam, hogy lesz kontra.


A hozzászólást R2-D2 összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Dec. 01, 2018 2:21 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Remo

Remo


Hozzászólások száma : 351
Join date : 2012. Oct. 08.

R2-D2 írásai 1.0 - Page 47 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 1.0   R2-D2 írásai 1.0 - Page 47 EmptyPént. Aug. 22, 2014 1:32 pm

R2-D2 írta:
Remo írta:
R2-D2 írta:

Need for Speed

90%

 faceplam 

 tongue 

Mondtam, hogy lesz kontra.

Oké, csak tudod, a sokk.  peace
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 1.0 - Page 47 Empty
TémanyitásTárgy: Taken S1 (Harmadik típusú emberrablások)   R2-D2 írásai 1.0 - Page 47 EmptySzer. Aug. 27, 2014 2:54 pm

.
R2-D2 írásai 1.0 - Page 47 Dkan0Of




Taken S1




Avagy ahogy itthon ismerik, Harmadik típusú emberrablások  faceplam … Persze, értem, hogy a producer Spielberghez kötötték a sorozat magyar címét, hátha azzal magasabb nézettséget érnek el – így viszont egy újabb meglehetősen idióta magyar címet lehet feljegyezni az archívumba…ráadásul, ami a sorozatban van, az már minimum negyedik típusú találkozás, de mindegy is. Az eredeti cím, a Taken sokkal jobban fejezi ki a sorozat lényegét: idegenek által elrabolt emberekről, azok családjáról szól, Liam Neeson nélkül, aki ez esetben nem indul bosszú-hadjáratra az alienek ellen, hogy visszakapja a lányát.

Nem egyszerű írnom erről az egész egy hetes kalandról. Az a minimum, hogy kettős érzéseim vannak vele kapcsolatban: miközben maga a téma, az események, azok valósággal való kapcsolta végtelenül izgalmas, sejtelmes és érdekfeszítő volt, az egész sorozat megvalósítása, megjelenítése, szerkezete gyakran okozott inkább zavart a fejemben, mint felhőtlen szórakozást. Én ilyet még eddig nem is láttam – e tekintetben forradalmian új (volt) az egész -, hogy egy évad 58 év történéseit ölelje fel, epizódonként pedig néha 10 éves időugrással. Így a Taken egy óriási vállalkozás lett, amit az részenkénti 85!! perces játékidő csak tovább terebélyesít – de hiába a bő lére eresztett játékidő, még így is kevésnek bizonyult a 6 évtized alatt játszódó eseményláncok dinamikájának fenntartásához. Ezzel egyúttal megfogalmaztam legnagyobb kritikámat is a sorozattal kapcsolatban, hiába zseniális az egész alaptörténet, kiválóak a színészek, izgalmas, komoly és kivételesen okos az egész sztori – a meglehetősen nagy időugrások jelentősen rontják a folyamatosság élményét. Különösen így, egyben nézve érhető ez tetten …

A Taken három amerikai család három generációjának történetét meséli el, a meglehetősen vitatott UFO észlelések tükrében (amit jómagam egy percig nem vonok és soha nem is vontam kétségbe). Mindhárom család valami módon kapcsolatba kerül az idegenekkel: a Keys család tagjait rendszeresen elrabolják, apáról fiúra szálló hagyomány alapján, a Clarke család aktív részese lesz egy földönkívüli genetikai kísérletnek, míg a Crawford család tagjai betegesen ennek feltárásán ügyködnek. A történet 1944-ben kezdődik, mikor is Russel Keys repülőgép pilóta, egy bevetés közben súlyosan megsérül - gyakorlatilag halálra van ítélve -, de valami furcsa fényesség megmenti a pusztulástól: idegenek rabolják el őt és az egész osztagát. Hazatérve aztán meglehetősen nehezen dolgozza föl az eseményeket. Pláne, miután rájön, hogy a fia éppúgy érdekli a kis szürke embereket, mint ő maga (persze az egész logikus is lesz a genetika miatt), így társadalmon kívül kerülve próbálja óvni a családot az idegenektől – no persze nem sok sikerrel.

Sally Clarke viszont egy egyszerű kis pincérnő egy texasi kisvárosban, akinek épp romokban hever a házassága. Két kisgyerekkel épp egyedül marad, miután apuka több hetes kiküldetésre megy (olyannyira, hogy soha többet nem látjuk a képernyőn  Very Happy ), mikor is egy rejtélyes idegen, John toppan be Sally életébe. Johnnak viszont köze lehet ahhoz a balesethez, ami 1947 július 8-án az új-mexikói Roswell külterületén történt: egy azonosítatlan repülő tárgy zuhant le, a benne lévő öt utasból azonban csak négynek a holttestét találták meg – egy kis szürke lénynek nyoma veszett.

Owen Crawford az amerikai légierő századosa törtető, mániákus és kegyetlen ember: ő az, aki a hatóság részéről megtalálja a tárgyat, ő az, aki először a fedélzetére lép – így meglehetősen agresszívan reagálja le, hogy el akarják venni tőle az ügyet. Nem is hagyja magát, az elkövetkezendő évtizedekben betegesen hajtja az idegen lényeket, a kutatás teljesen felemészti őt és kapcsolatát is: hogy aztán egy idővel fia és unokája vegye át a stafétát tőle. Fura, hogy pont őket, akik legjobban akarják a titkot, akik legjobban akarják a kapcsolatfelvételt – nos fura, hogy pont őket nem rabolják el soha, de ez egyfajta igazságszolgáltatás is  az idegenek részéről…

No. Ez az alaphelyzet, amivel a Taken indít. Bámulatos korhűség, zseniális történelmi beágyazódások, korabeli archív felvételek becsempészése a sztoriba, egészen parádés karakterek és színészek. A történek kimondottan feszült és izgalmas az adott epizódokban, egy fejezet minimális időintervallumán belül mozifilmeket megszégyenítő forgatókönyvekkel találkozunk. Aztán a következő részek már 6-8-10 évvel később játszódnak, amik új karaktereket, új színészeket hoznak be a képbe. Zseniális, ámde hatalmas és kusza háló az egész, az első részben gyerek Jesse Keys utána több epizódban fiatal felnőtt, Owen Crawford öregítése mellett az első epizód két fia később fontos szerepet kap kamaszként, majd felnőttként – de a Clarke gyerekek is szinte végigkísérik az egész évadot. Sőt, egy bizonyos Allie nevű kislány (aki az egész sorozat kulcsa) narrációja szerepel minden epizódban – pedig fizikailag csak a hatodik epizódtól élvezhetjük a részvételét. A színészek öregítése remekül sikerült, magáról a castingról pedig csak szuperlatívuszokban tudok beszélni: bárkit, bármilyen szerepben és bármilyen életkorban néztem, parádés alakítással hozta a karaktert. Általuk is lett az egész Taken az, ami: egy zseniális családok közti dráma, egyfajta UFO-kal nyakon öntött Dallas, egy hatalmas ívű többgenerációs történet. Igazi életmű, amiből szinte lehetetlen kiemelni bárkit is, minden egyes karakter valami miatt emlékezetes lesz: ha a jó oldalon áll azért, ha geci, akkor azért. Egy valaki felett azonban még sem tudok szó nélkül elmenni (valószínűleg azért sem, mert az utolsó etap szereplője volt és még élénkebben él az emlékemben): nevezetesen a felnőtt Mary Crawfordot alakító Heather Donahue mellett. Bámulatos, ahogy ez a nő hozta a betegesen mániákus, jéghideg ribanc karakterét, néha csak fel tudtam volna pofozni, annyira negatív karakter lett. Messze túlszárnyalja apját és nagyapját is… Természetesen a többi színészt sem érheti kritika, viszont annyian vannak, hogy itt egyenként dicsérni őket nem is lehet – akit érdekel, imdb-n utánanézhet. Mindenesetre egy nagy kollektív buksi simogatás jár nekik.  taps

Tekintve, hogy sci-fi sorozat, néhány gondolatot kell foglakozni a látvánnyal is. Nos, a történet nagy része földi helyszíneken, földi emberekkel játszódik, ami effekt pedig található benne, az teljesen korrekt: korrekt mind a lények, mind az űrhajó megjelenítésében. Hiper-szuper CGI trükköket nem kell várni, ennek a sorozatnak egyáltalán nem az a lényege: ez elsősorban a ’47 óta a közvéleményt élénken foglalkoztató UFO-jelenségekkel kapcsolatban állít fel víziókat. Borzasztó komoly és nehéz sorozat, témája és szerkezete miatt mindenképp – meglehetősen földhözragadt (szó szerint) ugyanakkor állítom, hogy akit kicsit is érdekel az egész, annak szinte kötelező megnéznie. Csak hagyni kell időt, hogy le is ülepedjen, no meg nem árt megbarátkozni az időbeli ugrásokkal.

Ehhez (is) kapcsolódik két dolog, ami így a végére eszembe jutott. Annyira összetett az egész, akkora anyag, hogy nehéz legkedvesebb és legjobb részt találni, de ha belegondolok két epizód kétségkívül megmaradt bennem.  Az egyik, hogy az évad mélypontja számomra nagyon sokáig a nyolcadik epizód volt: egyszerűen nem értettem, hogy az addig okos, jól felépített történet hogy lehet ennyire banálisan buta és idegesítő, hogy tudnak a karakterek ennyi hülyeséget csinálni… aztán a végére meg ez lett a kedvencem, olyan zseniális megoldással vágtak át minden gordiuszi ellenérzés-csomót, hogy csak lestem. A hetedikkel azonban továbbra sem vagyok kibékülve, herótom van ezektől a kibeszélő csoportoktól Amerikában, így ez lett a negatív rész. S még a főcím, ami iszonyat tetszett: az első részekben csak értetlenkedve néztem, ki kicsoda, de aztán a sorozat végén tök jó volt látni, hogy mindhárom család mindhárom főszereplője kapott egy felvételt kimondottan hangulatos jelenetsorban. zseniális, hogy a végére állt össze ez is, hogy a 60 éves utazás végén minden képkocka értelmet nyer.

Bámulatos egy hét volt, feledhetetlen élmény – egy igazán komoly és maradandó sci-fi kaland. Sajnálom, hogy nem lett második évad, ámde meg kell jegyezzem, teljesen korrektül le van zárva az egész. Ez nem egy félbehagyott sorozat, csupán egy sorozat, amit izzadtságszag nélkül lehetne folytatni – ha az átlagnéző értékelte volna lassúságát és komolyságát. De nem tette…

El kéne raboltatnom magam.  scratch



85%


.


A hozzászólást R2-D2 összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Dec. 01, 2018 1:51 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

R2-D2 írásai 1.0 - Page 47 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 1.0   R2-D2 írásai 1.0 - Page 47 EmptySzer. Aug. 27, 2014 3:04 pm

R2-D2 írta:

Taken S1

Bámulatos egy hét volt, feledhetetlen élmény – egy igazán komoly és maradandó sci-fi kaland. Sajnálom, hogy nem lett második évad, ámde meg kell jegyezzem, teljesen korrektül le van zárva az egész. Ez nem egy félbehagyott sorozat, csupán egy sorozat, amit izzadtságszag nélkül lehetne folytatni – ha az átlagnéző értékelte volna lassúságát és komolyságát. De nem tette…

85%


Jól hangzik, felírtam Smile . Még úgy is, hogy tíz film hosszát teszi ki.
Hogy találtál rá így 12 év után?
.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 1.0 - Page 47 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 1.0   R2-D2 írásai 1.0 - Page 47 EmptySzer. Aug. 27, 2014 3:20 pm

Niwrok írta:


Jól hangzik, felírtam Smile . Még úgy is, hogy tíz film hosszát teszi ki.
Hogy találtál rá így 12 év után?
.

Nagyon régóta látókörömben volt - főleg Spielberg miatt - egy ideig vártam is, hátha kiadják, aztán a nettékával megoldódott a probléma. De nem kis kaland, tényleg 10 film. Minisorozat... Smile
Vissza az elejére Go down
téglagyári megálló

téglagyári megálló


Hozzászólások száma : 116
Join date : 2012. Oct. 04.

R2-D2 írásai 1.0 - Page 47 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 1.0   R2-D2 írásai 1.0 - Page 47 EmptyVas. Aug. 31, 2014 3:12 am

R2-D2 írta:
Niwrok írta:


Jól hangzik, felírtam Smile . Még úgy is, hogy tíz film hosszát teszi ki.
Hogy találtál rá így 12 év után?
.

Nagyon régóta látókörömben volt - főleg Spielberg miatt - egy ideig vártam is, hátha kiadják, aztán a nettékával megoldódott a probléma. De nem kis kaland, tényleg 10 film. Minisorozat... Smile

Szívesen.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 1.0 - Page 47 Empty
TémanyitásTárgy: Csúnya, gonosz bácsik   R2-D2 írásai 1.0 - Page 47 EmptyKedd Szept. 02, 2014 4:12 pm

.
R2-D2 írásai 1.0 - Page 47 CBp6117



Csúnya, gonosz bácsik




Csúnya, gonosz Tarantino… el akarta hitetni velem, hogy ez a tavalyi év legjobb filmje… pedig nem az. Weide ajánlója e tekintetben legalább teljesen korrekt: az értékelése alapján ő sem igazán tudott mit kezdeni ezzel a filmmel - ahogy én sem. Ebben a moziban a stíluskeverés ugyanis számomra nem fűszerezést jelentette, sokkal inkább idióta megszakításokat hozott az amúgy sem mindig feszült történetbe.

A felütés, a kezdő képsorok még zseniálisak: két lány és egy fiú bújócskázik valahol Izraelben. A játék végén azonban az egyik lánynak csak a piros cipőjét találják meg – az csak később derül ki, hogy egy pedofil sorozatgyilkos áldozata lett. Ez a pár perc engem kegyetlenül berántott a moziba: ahogyan ez fényképezve van, amilyen zene van alatta, ezáltal amilyen feelinget képes generálni, az egyszerűen zseniális. Nagyon kevés ennyire hangulatos és sejtelmes indítást láttam eddig – ha csak a megjelenítési technikát nézzük, kétségkívül van valami Tarantino értékítéletében. A kezdeti lendület aztán egy ideig tovább is tart, meglehetősen bizarr képsorok egy rendőrségi privát kihallgatásról – ám itt már egészen picit fejbe kólinthat minket a logika hiánya. Egyrészt egész film alatt nem derül ki, hogy mi alapján gondolták szegény Dror-ról, az ártatlan képű tanárról (Rotem Keinan), hogy ő lenne a pedofil gyilkos (csak folyamatosan ütik, mint szódás a lovát), másrészt meg a titkos videó készítője is mi úton-módon került pont úgy, pont abba a csarnokba. Oké, ez még kidumálható: no de a félholtra vert faszi vélt bűnössége meglehetősen légből kapott. S ezt később sem oldja fel a film, szerencsétlent végig nyüstölik anélkül, hogy bármit is meg tudnánk arról, miért is ő a kiválasztott.

Mert a mozi nagyrészt arról szól, hogy Drorból egy erdei faház alagsorában különféle kínzásokkal próbálják kiszedni, hova is tette a legutóbb megölt levágott kislány fejét (ami egyébként nyilvánvaló, egy jelenetben leviszi a szemetet - oda). Ez azért fontos információ az áldozat apja számára, mert állítólag a fej nélkül eltemetett test nem igazán jó ómen az olajfák árnyékában – így a feldühödött apuka motivációja tiszta lesz és világos: csupán itt is az a baj, hogy ő aztán végképp mi alapján választotta azt a szerencsétlent kínzása tárgyául... Gidi, a bosszúszomjas apa (Tzahi Grad), és Micki, a felfüggesztett rendőr (Lior Ashkenazi) közös akciója több váratlan fordulaton keresztül egy véres végkifejletbe eszkalálódik – hogy utána fej vakargatva nézzünk a képernyőre: ez most mi is akar lenni? A kínzás (körömleszedés, ujjtörés, miegymás) ugyanis teljesen ad-hoc módon néha meg van szakítva telefonálással, családi perpatvarral, tortasütéssel. Lehet, hogy mindez másnak humorként, fekete humorként jött le, de nálam egyáltalán nem működött: mielőtt a szunyókálós érdektelen párbeszédekből egész jó kis feszültség alakulhatna ki, mindig elbasszák a hangulatot valami idiótasággal. Számomra ebben a moziban az égvilágon semmi vicces nem volt, a komor hangulatot, ami ehhez a komor, pedofil témához kiválóan passzolt totál hazavágta az idiotizmus. Gyakorlatilag ugyanaz a bajom ezzel is, mint annyi más sorstársával:  a többfajta stílus keveredésének elegye nem sikerült hatásosra, sokkal jobb lett volna, ha az egészet meghagyják egy pedofil bosszúfilmnek…

Mert azért csak ahhoz áll legközelebb. Ha a sok felesleges „fekete humor”nak szánt baromságot lehámozom róla, egy jó kis thrillert találok, ahol is az utolsó utáni percekig nem tudni, hogy az a szerencsétlen most tényleg sorozatgyilkos, vagy nem (e tekintetben a legutolsó kameramozgást teljesen feleslegesnek éreztem, jobb lett volna a nézőt úgy hagyni, a hogy végig érezte magát). A történet ugyan meglehetően egyszerű, sőt néha méretes ökörségek tarkítják (gondolok itt az arab lovasra meg a balettes csavarra), de mégis van egy megfelelő érzelmi töltete és íve. A kétség ráadásul simán eredményezheti azt, hogy inkább a megkínzott vélt pedofillal ülünk egy székben, mint a bolondokházába való apával és/vagy rendőrrel. E tekintetben kimondottan okosan játszik a nézőjével a mozi, a héber nyelv, a színészek karakterisztikája meg tényleg különlegesen autentikussá teszi a filmet. Ráadásul a nyitójelenet nem egyszeri alkalom: a film végig izgalmasan és gyönyörűen van fényképezve, a lassítások, a zene egészen szenzációsan támogatja meg a bosszútörténetet.

Kár, hogy ez a bosszú nem igazán van megalapozva érzelmileg, kár, hogy a bosszúhoz, az igazi kéjes gyönyörhöz kétségek között vergődünk. A bosszú szempontjából kár, hogy a megkínzott áldozattal érzünk egyet és a pokolba kívánjuk az apát. Thrillerként ez ugyanakkor mind előny lenne, viszont az érzelmi kötődés szálának elszakítása után csak jönnek szembe a klisé- és idiotizmus hegyek. Itt már megint mindenki elvált, mindenki a feleségével vitázik telefonon, a fináléban a zsaru meg nem hogy hívná az erősítést… áááá… De a legrosszabb és legértékelhetetlenebb az egészben azok a kizökkentő, cseppet sem humoros események, amik a kínzást színesítik, illetve megelőzik. A rendőrgyerek az asztalon számomra inkább irritáló volt, mint vicces… Tarantino – bármennyire is dicsérte e filmet – az ilyeneket sokkal jobban megoldja filmjeiben. Ami meg aztán legkevésbé jött át (pedig ez az egyetlen és logikus magyarázat a lovas arab szereplésére): az izraeli állam- és társadalomkritika. Ha nem olvasok utána, nekem eszembe sem jutott volna Micki szavait a saját rendszerének fricskájának értelmezni, csupán egy ecebóca komikumnak értékeltem. Így, belegondolva (különösen az utóbbi hónapok tükrében) valóban jó kis odamondogatás – de semmi több.

Végül is nem volt rossz. Izraeli mozit szerintem még úgysem láttam, a közepén található hullámvölgy ellenére bőven végig lehet nézni. Megfelelő arányú keverékben egészen kiváló szórakozás lett volna, így viszont még a Vadászat szintjét sem éri fel. Azt legalább nem próbálták elbohóckodni. A Pokoli leckét meg ne is említsük…



70%


.


A hozzászólást R2-D2 összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Dec. 18, 2018 12:46 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Weide

Weide


Hozzászólások száma : 747
Join date : 2013. Aug. 15.
Age : 33
Tartózkodási hely : Budapest

R2-D2 írásai 1.0 - Page 47 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 1.0   R2-D2 írásai 1.0 - Page 47 EmptyCsüt. Szept. 04, 2014 1:34 pm

R2-D2 írta:

Csúnya, gonosz bácsik

Örülök, hogy végül is sort kerítettél rá. Smile

R2-D2 írta:
A kínzás (körömleszedés, ujjtörés, miegymás) ugyanis teljesen ad-hoc módon néha meg van szakítva telefonálással, családi perpatvarral, tortasütéssel. Lehet, hogy mindez másnak humorként, fekete humorként jött le, de nálam egyáltalán nem működött

Én nem feltétlen erre gondoltam fekete humor gyanánt, hanem mikor megjelenik az apa és ugye megtudja, mi is folyik a pincében. Ilyenkor minden normális filmben adná magát a dolog, hogy megpróbálná lebeszélni a fiát, jó útra téríteni, stb. Itt meg, egy meglepő fordulatként simán beszáll a buliba. Ezek az apró, váratlan - és valljuk be, némileg vicces - húzások adták számomra a fűszerezését az amúgy korrekt sztorinak.

Amúgy egyetértek, egy viszonylag friss, újszerű, üdítő film volt ez a témáját és a műfaji mixelését illetően, de annál nem több, és bár grátiszként ott vannak a nagyon kifinomult operatőri megoldások, nem éreztem azóta se vágyat, hogy újranézzem. És ez valszeg így is fog maradni. A 7/10 azért még áll, egyszer érdemes leülni elé.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 1.0 - Page 47 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 1.0   R2-D2 írásai 1.0 - Page 47 EmptyCsüt. Szept. 04, 2014 1:45 pm

Weide írta:

Csúnya, gonosz bácsik

Itt meg, egy meglepő fordulatként simán beszáll a buliba. Ezek az apró, váratlan - és valljuk be, némileg vicces - húzások adták számomra a fűszerezését az amúgy korrekt sztorinak.


Nem tudom. Ha a fiam azt állítaná, hogy az unokámat ez a pedofil barom ölte meg, én is beszállnék a buliba. Szóval számomra ez nem volt annyira váratlan és vicces. A pénzfeldobás talán. Smile


A hozzászólást R2-D2 összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Dec. 18, 2018 12:47 am-kor.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 1.0 - Page 47 Empty
TémanyitásTárgy: A fülke   R2-D2 írásai 1.0 - Page 47 EmptyCsüt. Szept. 04, 2014 4:59 pm

.
R2-D2 írásai 1.0 - Page 47 55qniOm




A fülke




Arra már nem emlékszem pontosan, hogy ezzel a filmmel, vagy a Tigrisek földjén-nel lett egyik kedvenc színészem Colin Farell (vélhetően az előbb készült utóbbival), de az tény, hogy az A fülke óta rendszeresen figyelemmel követem szerepeit, s filmjei nagy részét láttam is. Nem minden szerepe és mozija volt ugyan jó, de azt hiszem, abban megegyezhetünk, hogy az A fülkében nyújtott alakításával méltán vívott ki elismerést, tiszteletet és hírnevet magának. Nem tudom, 12 évvel később érdemes-e ajánlani ezt a mozit, egyáltalán van-e olyan, aki még nem látta: a múlt évtized elejének egyik legmeghatározóbb filmélménye a maga 78 percével minden filmértő és filmszerető emberek számára ismert kellene, hogy legyen. No persze újra és újra vannak ifjak, akik számára a kincseket elő kell néha venni, lefújni róluk a port – úgyhogy eme rövidke írás inkább azoknak szól, akik most hallanak a korszak egyik telefonos filmjéről először (a másik a Mobil, amit hamarosan szintén előveszek).

A kétezres évek elején járunk. A fiatalok kedvéért ez az a korszak, amikor még nem mindenkinek volt mobilja, a mobilokból kis antennák lógtak ki, s nem akkorák voltak, mint manapság - sőt, okosak sem voltak. A városokban még álltak az úgynevezett telefonfülkék, amikből némi aprópénz bedobása mellett lehetett hívni a kívánt számot. Külön misét megér a film indítása, a digitalizált new yorki utca megjelenítése, a kameramozgások, az egész hangulat zseniális: az meg 14 év múlva megdöbbentő, hogy ma már antik és nosztalgikus. Ennyi idősen ennyi idővel utána érdemes elgondolkodni rajta, hogy jó lett-e, ami történt: a Fülke azonban egyáltalán nem azt a célt szolgálja, hogy ezen rágódjunk. Sőt: a maga idejében a Fülke egy üdítően friss társadalom és világképet varázsolt a vászonra, aminek létezése akkor még tele volt jóindulattal és reménnyel. Az emberi kapcsolatok megmaradásának reményével… No, ebben a világban sétál (rohan) az utcán egy  Stu Shepard (Colin Farell) nevű, jóképű, menedzsernek tűnő fazon. A folyamatos mobilozása, a lehetetlen helyzetek telefonon való megoldása rögtön szimpatikussá teszi, még akkor is, hogy ha az ember érzi, hogy az egész figura egy hatalmas kamugép, minden szava csak egy célt szolgál, önnön anyagi és szakmai előmenetelét.

Ez azért fontos, mert miután megcsörren egy utcai fülke, s ő felveszi a kagylót, már érzünk irányában valamit szimpátiát, így a következő hatvan perc lelki terrorját saját bőrünkön érzékelhetjük. Végig szenvedjük a titokzatos telefonáló összes fenyegetőzését, annak következményeit, szinte fogcsikorgatva ismerjük be azokat a dolgokat, amiket Stu beismer. Szinte belegondolunk, hogy mi lenne, ha mi kerülnék hasonló helyzetbe: ha felvennénk egy telefont, de letenni már nem tudjuk, mert egy őrült céloz ránk vagy valamely szerettünkre egy távcsöves puskából valamelyik közeli ablakból. Egy őrült, aki valami megmagyarázhatatlan okból minket választott ki, hogy a hiéna módjára feltűnő média előtt ismerjük be minden hibánkat. Egy őrült, aki zseniálisan manipulálva a szálakat és a környezetet szinte kikényszeríti, hogy lelövessük saját magunkat…

Zseniális. Az egész, úgy, ahogy van: a film valós időben játszódik (ld. még 24), tehát az események körülbelül ugyanannyi idő alatt történnek meg mint amennyi a film valós vetítési ideje is. A minimális játékidő (azért ennél rövidebb nagyjátékfilm kevés van) így majd minden perce feszült, először nézve a végkimenetel egyáltalán nem biztos, az utcarészlet a fülkével pedig valahol megidézi a szűk teres thrillerek legjobb pillanatait. A színészek parádéznak, mindenekelőtt természetesen Farell, de a zsarut játszó Forest Withaker a maga egyediségével is kiváló. Számomra a csúcs azonban egyértelműen a Hívó, Kiefer Sutherland. Most, 9 évadnyi 24 után egyszerűen megborzongtam, mikor meghallottam a hangját a telefonban – emlékszem, akkor ez annyira fel sem tűnt. Teljesen más élményt nyújtott az egész, így, hogy másik kedvencem volt a második számú (láthatatlan) főszereplő. A forgatókönyv hibátlan és hiteles, a dialógusok és azok indulati, érzelmi tartalmai nagyon jók: ahogyan pedig ezt Colin Farell eljátssza, az szenzációs. A rendező, Joel Schumacher ezzel akkor számomra maximálisan kiköszörülte a tekintélyén esett, Batman filmekáltal okozott csorbát, a mozi minden perce a legjobb Scumacher hagyományokat (Egyenesen át, Összeomlás) idézi.

Nem tudom, itthon mennyire venném komolyan a helyzetet (ha még lenne fülkés telefon). Vélhetően elküldeném a hívót az anyjába, aztán mennék utamra. Viszont kint, ahol minden bolond fegyvert tarthat, kinn más. Ezért is megdöbbentően jó film a Fülke: mindamellett, hogy egy ifjú színész zseniális összeomlását látjuk, mindamellett kórképet kapunk az akkori amerikai viszonyokról is (a film bemutatóját eredetileg 2002 őszére tervezték, ám a Beltway-orvlövésztámadások miatt 2003 áprilisára halasztották). Nagyszerű élmény volt 10 év után elővenni.




95%


.


A hozzászólást R2-D2 összesen 5 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Dec. 18, 2018 12:47 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

R2-D2 írásai 1.0 - Page 47 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 1.0   R2-D2 írásai 1.0 - Page 47 EmptyCsüt. Szept. 04, 2014 8:02 pm

R2-D2 írta:

A fülke

No persze újra és újra vannak ifjak, akik számára a kincseket elő kell néha venni, lefújni róluk a port – úgyhogy eme rövidke írás inkább azoknak szól, akik most hallanak a korszak egyik telefonos filmjéről először (a másik a Mobil, amit hamarosan szintén előveszek).

A minimális játékidő (azért ennél rövidebb nagyjátékfilm kevés van) így majd minden perce feszült, először nézve a végkimenetel egyáltalán nem biztos, az utcarészlet a fülkével pedig valahol megidézi a szűk teres thrillerek legjobb pillanatait.

...mindamellett kórképet kapunk az akkori amerikai viszonyokról is (a film bemutatóját eredetileg 2002 őszére tervezték, ám a Beltway-orvlövésztámadások miatt 2003 áprilisára halasztották). Nagyszerű élmény volt 10 év után elővenni.

95%


Meg persze vannak "öregek", akik az új filmek, új ingerek utáni hajszában sokszor elfelejtik, micsoda kincsek is vannak a DVD-ik hátsó sorában Smile .

A maga idejében az egyik kedvencem volt a Fülke, pont azért, amit írtál, hiszen az egész egy szűk térben játszódó pszichológiai párviadal (a film nagy része alatt Stuval vagyunk a fülkében), miközben egy terápia is, hiszen a telefonáló "csak" annyit "követel", hogy Stu minden ösztöne és képessége ellenére egyszer mondjon igazat.

A Fülke igazi peches film volt. 2000 végén, 2001 elején forgatták, de 9/11 miatt dobozba tették, hogy aztán újra halasztani kelljen a már betervezett bemutatót az orvlövész miatt.  

Jó lesz újra elővenni Smile ...
.
Vissza az elejére Go down
R2-D2
Admin
R2-D2


Hozzászólások száma : 4535
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

R2-D2 írásai 1.0 - Page 47 Empty
TémanyitásTárgy: Demóna   R2-D2 írásai 1.0 - Page 47 EmptySzomb. Szept. 06, 2014 11:50 pm

.
R2-D2 írásai 1.0 - Page 47 MxPAbpl




Demóna




Bazzeg, vettél volna föl egy gyűszűt… vagy egy lánckesztyűt…  R2-D2 írásai 1.0 - Page 47 3603792908

 
Egyszer volt, hol nem volt, volt egy kislány, akinek Hellboy szarvai nőttek, tünde fülei, meg angyal szárnyai. Ez a kislány volt a mesebeli Mória őre, ahol ezúttal nem Balin és törpjei ástak túl mélyre, hanem mindenféle szerzetek dobálták sárdarabokkal egymást. Nagyhatalmú, ifjú tündér volt ő, úgy hívták, Maleficent – magyarul miért éppen Demóna, fogalmam sincs –, hatalmas szárnyaival sebesen szelte Mória egét, úgy, hogy még Jake Sulley sem követhette volna ikranján. Csodaországában aztán a kalapos helyett egy ember ember fiúval találkozik, akit akkor még egyáltalán nem zavar a lány meglehetősen fura kinézete, s rögtön egymásba is esnek. De a mesében sem mesés minden: mint minden tinit, őt is csalódás éri, a fiatal fiú egyszer csak öntudatra ébred és eltűnik – gondolom, kissé hagyományosabb formájú menyasszonyt szeretne magának…  Mikor aztán már a kislány felnőtt tündér lett, egyik nap országát megtámadja a gonosz emberkirály, de ő balrogarcú entekkel és mindenféle pandorai állatokkal Caspian hercegéhez hasonló módon, föld alól is támadva megvédi országát a betolakodóktól. Igen ám, de az a csalfa korábbi pasi a semmiből visszatérve, másodszor is elcsábítja a szarvakkal díszített tündér fejét, valódi szándéka azonban nem más, mint hogy álnok módon megölje Demónát a királyi trónért. A korábbi érzelmek és emlékek rátörő tengerében az ifjú ágytálcserélő csupán csak a szárnyait képes elvenni korábbi szerelmének - persze a tündér simán átalussza a szárnymetszést, hogy aztán mikor felébred, dühében sithté váljon. A Sötét Oldal eluralkodik rajta, bosszúból aztán jól meg is átkozza majd az expasi kislányát…

Mindezt azért írtam le, hogy érzékeltessem a klasszikus Disney mese és a nyakatekert feldolgozás közti különbséget, mindazt a rengeteg áthallást, koppintást, helyenként idiotizmust, ami a film első harmadának nézésekor felsejlik a nézőben. Azonban mivel már a Grimm mese sem az eredeti, a Disney feldolgozás (ha jól tudom, e film alapja) pedig végképp nem az, így a Demóna a maga érdekes és egyedi látásmódjával egészen különleges élmény lehetett volna. Az egész történet ugyanis ezúttal nem az Aurórának nevezett Csipkerózsika szemszögéből van feldolgozva, hanem a boszi, Demóna szemszögéből. Fura módon így nem is igazán érzi az ember annyira kifordítottnak és nyakatekertnek az eredeti mese átiratát, ugyanis e mellékszereplő történetéről, motivációiról eddig vajmi keveset tudtunk. Nem tudtuk, hogy a gonosz hajdanán egy kedves kislány volt, hogy miért tért át a másik oldalra és hogy onnan hogyan lehet visszajönni. A Demóna egy lány/nő története, aki a saját átkának foglya lesz, aki betegesen vigyáz rá, hogy a korábban bestiának nevezett kislány megérje azt a kort, mikor is meg kell böknie magát az orsóval. Arra azonban nem számíthatott a boszi, hogy maradt benne jó, hogy a kislány természetes szépsége és kedvessége megváltoztatja, kvázi anyja helyett anyja lesz. E szempontból az egész film egy kiváló jellemfejlődés egy idióta fejdíszt viselő tündérboszorkányról: mindenképp újszerű, üde nézőpont, amiben az igaz szerelem tényleg nem létezik, helyét pedig átveszi a tiszta szívből jövő szeretet.

Ez egy kegyetlen jó fantasy lehetett volna. Minden adott volt hozzá: egy aranyos, tanulságos kis történet, megfelelő érzelmi töltet a karakterek részéről, jó színészek remek castingban. Korrektül megcsinált látvány (különösen tündérvilág),a mozi darkossága, néha sötét és nyomasztó hangulata pedig plusz jó pont. Azonban miután befejeztem, egy hatalmas ürességet éreztem magamban, a kihagyott lehetőség bosszantóan üres érzését. A mozi olyannyira biztosra megy, hogy nagy részében a már ezerszer látott elemeket pakolja egymásra, ráadásul végtelenül középszerű és „egyedietlen” módon, néha nem is tudhatjuk, milyen másik filmben vagyunk. Gyűrűk urából az Avatarba, onnan az Alice Csodaországban-ba majd a Hófehér és a Vadászba ugrálunk. A finálé gigászi csatajelenete a varjúból lett sárkánnyal kétségkívül látványos, de funkciótlan, ráadásul közben el is mosolyodtam, miért is nem lehetett a láncok közül varjúként kiszabadulni… Mert manapság nem létezhet mozi végső leszámolás nélkül, így a Demona sem: az eredeti történet dupla gellert kapva a totál sablonos végkifejletbe torkollik. A 100 év álomból pedig egy fél nap lesz, a királyfire semmi szükség (nem is értem, miért passzírozták bele), a békés boldog szerelem helyett pedig egy szárnyas anyatigris uralja a vásznat…

Apropó: kétségtelenül telitalálat volt Angelina Jolie erre a szerepre, de ezzel az idióta fejdísszel teljesen életszerűtlen, hiteltelen és nevetséges lett. Önmagában már a szárny is kérdéses, de az csak még hagyján… A mozi többek által dícsért humorából pedig én nem sokat éltem át: a fő poénforrásnak szánt három tündér inkább tűnt három idegesítő buta szőke picsának, szerencsétlenkedéseik sem pici, sem nagy üzemmódban nem csaltak mosolyt az arcomra. Na, jó, néha talán egy picit. Hollywood újabb akciófantasyje a túlzott akciójával, sárkánnyal, ecebóca tündéreivel és szarvas címszereplőjével így számomra csak bizonyos mértékig lett szórakoztató.

Annak ellenére, hogy néha már értetlenkedve nézem Hollywood kissé beteges próbálkozásait a klasszikus mesék kiherélésére, s hogy igazándiból eddig egyetlen hasonló próbálkozásuk sem nyerte el maradéktalanul tetszésemet – nos, mindezek ellenére nem bántam meg, hogy láthattam a legújabb Csipkerózsika-feldolgozást. Jó indulattal több, mint egy egyestés kaland, de a következő nézéskor megkérem Demonát, szivarral a szájában fűrészelje le flexxel szarvait.



70%



.


A hozzászólást R2-D2 összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Dec. 18, 2018 12:49 am-kor.
Vissza az elejére Go down
Niwrok
Admin
Niwrok


Hozzászólások száma : 3578
Join date : 2012. Oct. 06.

R2-D2 írásai 1.0 - Page 47 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 1.0   R2-D2 írásai 1.0 - Page 47 EmptyVas. Szept. 07, 2014 8:41 am

R2-D2 írta:

Demóna

Hollywood újabb akciófantasyje a túlzott akciójával, sárkánnyal, ecebóca tündéreivel és szarvas címszereplőjével így számomra csak bizonyos mértékig lett szórakoztató.

70%


Próbáltam volna kicsit a védelmembe venni a Demónát, mert bizonyos indulatokat túlzónak találtam (a szarvak... persze, idétlen egy szarvas tündér, de még mindig jobb, mintha gonoszságában nőttek volna ki a fejéből, mert az eredeti figurának részei, ott kellett lenniük)... de aztán visszaolvasva a korábban írtakat, rá kellett jönnöm, hogy a lopkodás engem is ennyire zavart (továbbra sem hiszem el, hogy Jackson nem akasztott egy pert a nyakukba a Balrog miatt), legfeljebb a tündérek és a szarvak helyett a CGI esetlensége és az időnként gyenge színészi játék került a negatívumok közé.
.
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom





R2-D2 írásai 1.0 - Page 47 Empty
TémanyitásTárgy: Re: R2-D2 írásai 1.0   R2-D2 írásai 1.0 - Page 47 Empty

Vissza az elejére Go down
 
R2-D2 írásai 1.0
Vissza az elejére 
47 / 67 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1 ... 25 ... 46, 47, 48 ... 57 ... 67  Next
 Similar topics
-
» R2-D2 írásai 3.0
» R2-D2 írásai 4.0
» R2-D2 írásai 2.0
» Niwrok írásai 2.0
» Niwrok írásai 1.0

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Filmfórum :: Filmek, sorozatok világa :: Kritikák, filmes gondolatok-
Ugrás: