R2-D2 írásai 1.0

tchabee írta:

A nagy füzetet én a hibái ellenére, az azért bőven van neki,  azért pontoztam fel mert végre egy olyan film a II. világháborúról amiben nem csak a holokauszt a szörnyűség.

Igen, ezt írtam én is. Nekem is nagyon tetszett ez, meg hogy még a német tiszt sem volt sztereotípia ...

tchabee írta:

Írod a szokásos magyaros kamera kezelést, pedig néha voltak számomra meghökkentően szokatlanul jó beállítások, szép igaz képek, de néhol botrányosan sötét képek.
Igazából a helyszín nem köthető sehova, de ez is inkábbaz írói kencepció része, hisz ez nem megtörtént esemény.

Nem is zavart volna, de egy Kőszeg fényképet tettek be az albumba - ez által, no meg a határ közelsége miatt ahhoz kötöttem.

tchabee írta:

Az Isteni műszakot azért nagyon ajánlom, az utóbbi évek legjobb magyar filmje nálam.

Na, az nehéz döntés lesz. Mármint rávenni magam. Láttam előzetesét, az alapján nem az én világom.

.




Bikanyak



Tudom, hogy állandóan hivatkozok valamire, de ezúttal sem kerülhetem el: a mozi megtekintésében kétségkívül inspiráló hatással volt rám Niwrok írása – más baráti ajánlással egyetemben. Ráadásul, amit a linkelt írásban olvashattok, abba bele sem tudok kötni, minden pont úgy van, ahogy írva vagyon – csupán az a hatalmas bibi, hogy engem ez, ezúttal, így totál nem érintett meg. Ezáltal a Bikanyak összességében nem lett ugyan kellemetlen élmény, de maradandó sem…

Az egész kulcsa egyébként valahol már önmagában a belga filmben is rejlik. Nem tudom jobban elmagyarázni, de ugyanazt az ürességet és nihillt éreztem közben, mint egy magyar film megnézésekor. Hogy ez technikailag miből következik, fogalmam sincs, de hangulatilag rám hasonló hatással volt, mint mondjuk a legutóbb nézett Nagy füzet. Persze, az egész totál más, igazándiból összehasonlíthatatlan a kettő – de valahogy mégis ugyanúgy működött.

Indításként egy Jacky nevű izomkolosszus néhány enyhe pofonnal meglegyint egy renitens gazdát, aki nem tőlük – mármint Jacky által képviselt maffiától – akar hormonkészítményeket vásárolni felcseperedő jószágai számára. A mozi ezek után szépen követi Jacky útját, néhány teljesen értelmezhetetlen eseménnyel tarkítva, mígnem jött egy flashback, ami helyére tett mindent. No, kérem: azoknál a képsoroknál keményebbet mostanában nem láttam, ezáltal legyen a Bikanyak összességében bármilyen felejthető mozi, arra a jelenetre egész életemben emlékezni fogok. A múltban történtek rögtön helyére teszik az egész kompánia motivációit – rögtön értelmet nyer Jacky minden tette és érzelme. Az egész film tulajdonképp az ő drámája (kellene, hogy legyen), egy ilyen esemény után a néző túlcsorduló érzelemmel várja a bosszút. Várja a katarzist, hogy a szegény kisfiú felnőttként elégtételt vesz…

Várhatja… ugyanis ez nem bosszúfilm. Bármilyen alapot is ad neki az a jelenet, az alkotók totál beteljesületlenül hagyták az egészet - pont, mint egy félbehagyott petting: álló dákóval kell Dosztojevszkit olvasnod. Egyszerűen ezek után nekem totál nem jött be ez a nyomozós-beépülős krimi, a gyilkossággal, a kerékcserélt BMW-vel, a rendőrnővel, mindennel. A jogos felháborodást ki nem használva teljesen másfelé vitték el a történetét, Jacky karakterét meg … hmmm… hogy is mondjam… tényleg egy szegény ökörré silányították. A film ebből a szempontból ugyanakkor kiváló karakterdráma, hogy lesz egy ártatlan kisfiúból egy hormonkezelt fogyatékos marha, a film végére még valami szimpátia is kialakult vele kapcsolatban – azonban az egész lénye, gondolkodása, sutasága nem az én világom. Pedig aztán hozzá kellene kötődni elsősorban, őt kellene szeretni elsősorban – én mégis megmaradtam a kis Jackynél. Így a liftes finálé teljesen törvényszerű eseményei sem voltak rám az égvilágon semmi hatással – mert végig, egész mozi alatt azon járt az agyam, Bruno miért és hogyan került oda, ahova, s hogy abban Jackynek volt-e szerepe…

A mozi másik mondanivalója - amit Niwrok kolléga kiemelt -, sajnos egyáltalán nem érintett meg. Egyrészt bármennyire is aktuális és elgondolkodtató a témája, nem foglakozom vele, mert szélmalomharcnak és picit túllihegettnek tartom. Úgysem tudunk egészségesen étkezni, úgyis becsapnak bennünket – legalább legyen finom, amit eszünk (ld. Mátrix). Másrészt meg az erre épülő maffia, azok emberei, karakterei koránt sem voltak úgy kidolgozva a sztoriban, hogy tevékenységük valódi feszültséget és gondolatokat generáljon. Az egészet inkább egy elhomályosodó tablónak látom, egy elbagatellizált gazdasági/egészségügyi – ámde átütő erő nélküli –háttérnek látom, ami előtt Jacky története a fontos. A hormonkezelt óriásé, aki viszont nem hozza a figurájába kódolt szánalmat és szerethetőséget, mert egy buta, agresszív állatot csináltak belőle. Ahelyett, hogy jól p*csán rúgatták volna vele Brunot és az egész akkori bandát…

A lényeg az, hogy azt az érzelmi töltetet, amit az a bizonyos flashback nyújtott, egyáltalán nem lovagolták meg nálam. Emellett pedig sem a film képi világa, lassúsága, dialógusai, sem karakterei és eseményei nem fogtak meg. Néha unatkoztam, egyszer kiakadtam, de többnyire belefásultam a kétnyelvű Belgium (ez még egyébként jó kis adalék lehetett volna, de ez is felszínes maradt számomra) szürkeségébe. Mégis, azt kell mondjam, aki icipicit tovább akarja és tudja kombinálni a húsipar, vagy a belga politikai ellentét témáját nézze meg. Mert férfiként bónusznak kap egy nagyon kemény jelenetet is.



60%




.

R2-D2 írta:

Bikanyak

A hormonkezelt óriásé, aki viszont nem hozza a figurájába kódolt szánalmat és szerethetőséget, mert egy buta, agresszív állatot csináltak belőle. Ahelyett, hogy jól p*csán rúgatták volna vele Brunot és az egész akkori bandát…

60%

Kár. Azt hittem, reméltem, ha Jacky hidegen is hagy, legalább a szakmabeli téma megfog, még ha sok újdonságot nem is fog hozni.
Az "állat" "buta" részét nem értem, és nem hiszem, hogy a bosszú lett volna az egyetlen "helyes" lezárása a történteknek. De hát ez van... még egy strigula   .
.

Niwrok írta:

Kár. Azt hittem, reméltem, ha Jacky hidegen is hagy, legalább a szakmabeli téma megfog, még ha sok újdonságot nem is fog hozni.
Az "állat" "buta" részét nem értem, és nem hiszem, hogy a bosszú lett volna az egyetlen "helyes" lezárása a történteknek. De hát ez van... még egy strigula   .
.

Háát... a butaságot azt csak úgy éreztem. Minden mozdulatában, gondolatában, ahogy az egész szerelméhez viszonyult, ahogy a társadalomra reagált. Mintha egy gyerek maradt volna abban a nagy testben.

A téma meg érdekel ugyan, de tényleg semmi újdonságot nem hozott, plusz picit felületesnek is éreztem. Pontosabban egyáltalán nem éreztem dominánsnak a hormonkezelt állatok jelentőségét Jacky történetében.

R2-D2 írta:

Háát... a butaságot azt csak úgy éreztem. Minden mozdulatában, gondolatában, ahogy az egész szerelméhez viszonyult, ahogy a társadalomra reagált. Mintha egy gyerek maradt volna abban a nagy testben.

A téma meg érdekel ugyan, de tényleg semmi újdonságot nem hozott, plusz picit felületesnek is éreztem. Pontosabban egyáltalán nem éreztem dominánsnak a hormonkezelt állatok jelentőségét Jacky történetében.

Az állatok jelentősége a párhuzamban áll, hogy Jacky is egy közülük.

Az "ahogy a szerelemhez viszonyult", meg "ahogy a társadalomra reagált" dologhoz még nem mondtuk el elégszer, hogy majdnem mindenre válasz az, hogy Jacky egy állat... pontosabban, hogy egy ökör   ?!

Spoiler:

Niwrok írta:

Az állatok jelentősége a párhuzamban áll, hogy Jacky is egy közülük.

Az "ahogy a szerelemhez viszonyult", meg "ahogy a társadalomra reagált" dologhoz még nem mondtuk el elégszer, hogy majdnem mindenre válasz az, hogy Jacky egy állat... pontosabban, hogy egy ökör   ?!

Spoiler:

Erre megint nem tudok mit mondani... nagyon szépen levezettted, igazad is van, mégsem jött meg a kedvem Jackyt és a filmet megszeretni. Ezeket egyébként én is éreztem, de valahogy idegen tőlen egy marhaként felnőtt férfihez való kötődés.

R2-D2 írta:

Gyilkos hajsza/The Following

Elkezdtem a második évadot. Hát persze, hogy úgy folytatódik, ahogy nem kellene...   

Viszont van egy pszichopata ikerpár. Az zseniális.

R2-D2 írta:

Mocsok

Az.
No, megint egy film, amiről egyformán vélekedünk.
Megint csak a cím motoszkált bennem és mikor rögzül addig nem hagy nyugodni míg meg nem nézem. Sajnos rossz helyre rögzült, a kitörölni való címek közé kellet volna.

Lehet az a gond, hogy még csak egyszer sem próbáltam a drogot, még füves cigi slukkot sem, így kiesnek nekem ezek a drogos tépős "cult" filmek. Kivéve a Trainspottingot, az valamiért maradandó jó élményként rögzült. Így nincs meg nekem az összekacsintós csordaszellem ami értévő tehetne az ilyen jellegű filmekkel.

Szerintem a csávó ugye alapból hülye volt, - testvér gyilkosság- és erre jött, hogy az asszony egy négerrel ment el, ahol az alkotók már megint egy sztereotípiára építenek, hogy azoknak a farka nagy és ez kell a nőknek a jó szexhez. Ebből jön a faszi összes szexuális frusztráltsága és rasszista homofóbia egyeseknek vicces, hű de merész megnyilvánulása.

Én  nem leszek nagylelkű és nem pontozom fel, nálam 30%


.

tchabee írta:

Mocsok

No, megint egy film, amiről egyformán vélekedünk.

Lehet az a gond, hogy még csak egyszer sem próbáltam a drogot, még füves cigi slukkot sem, így kiesnek nekem ezek a drogos tépős "cult" filmek.

  

Nem hiszem, hogy csak az lenne az ok, de én sem próbáltam és nekem se jönnek be. Bár szerintem itt annál több kellett az utálathoz.

tchabee írta:

Lehet az a gond, hogy még csak egyszer sem próbáltam a drogot, még füves cigi slukkot sem, így kiesnek nekem ezek a drogos tépős "cult" filmek.

Lehet, nálad ez így van, de számomra ez semmit sem nyom a film megítélésén. Én is távol tartom magam a drogoktól, a használójukat a legtöbb esetben el is ítélem, vagy minimum értetlenséggel tekintek rájuk, de, ahogy R2-D2-nak is mondtam párszor -legutóbb a True Detective kapcsán-, ezeknél a filmeknél sosem az a cél, hogy azonosulj, vagy akár csak megértsd a főszereplőt. Persze, lehet sajnálni, lehet nyomorultnak érezni, akár még szimpátiát is táplálni iránta, de részemről sosem az az elsődleges cél egy film kapcsán, hogy bármilyen érzelmeket elkezdjek táplálni egy szereplő iránt, vagy bármilyen "közvetett kapcsolatot" elkezdjek kialakítani vele és a személyiségével. Én az ilyen filmeket egy amolyan "slice of life"-nak fogom fel, ami itt nem a legjobb hasonlat, de nem tudom másképp leírni. Lehet rá tekinteni ellenpéldaként, egy elfuserált életként, nyújthat tanácsokat a film, hogy lásd, bármennyire is elbaszottnak tűnik egy helyzet, mindig vannak világos pontok az életben, amibe lehetne kapaszkodni. Ebben a filmben pl. a friss özvegy karaktere nyújtotta ezt, de ugye nem élt ezzel a lehetőséggel főszereplőnk. Lényeg, hogy némely aspektusból még élvezni is lehet a filmet, egy rossz szatíraként felfogni. Én a moziban pl. többször hangosan felnevettem, és nem a trágár meg alsórendű poénokon, hanem a teljesen kifacsart, bizarr élethelyzeteken, amiket a főszereplő generált magának.

Weide írta:

... ezeknél a filmeknél sosem az a cél, hogy azonosulj, vagy akár csak megértsd a főszereplőt.

Érdekes, nekem anélkül sosem működik a filmÉLMÉNY. Valamiért nekem mindig is kell, hogy egy filmben, könyvben legyen egy karakter,a kivel azonosulni tudok.

Érdekes azonban, hogy ez nem feltétlenül jelenti a jó oldalt. Mondjuk egy pap vs. motoros banadavezér között inkább utóbbit választanám. No de hogy a példánál maradjak, Robertson olyan mértékben volt skrizo, hogy elképzelhetetlen volt, hogy egy percre is megsajnáljam. innentől halott ügy volt az egész.

R2-D2 írta:

Érdekes azonban, hogy ez nem feltétlenül jelenti a jó oldalt. Mondjuk egy pap vs. motoros banadavezér között inkább utóbbit választanám.

Vannak jó fej, rendes és megértő papok, ahogy vannak pedofil nemnormálisok is, ahogy vannak vannak higgadt, jó fej motorosok, akiknek ez egy hobbi és életvitel, és vannak agresszív, kegyetlen önpusztító barmok is. Amúgy ez az elfogult egyházellenességed is megérne egy misét, höhö, bár nem tudom, erre melyik topik lenne alkalmas, vagy akarunk-e egyáltalán erről beszélgetni.

Weide írta:

... vagy akarunk-e egyáltalán erről beszélgetni.

Nem akarunk. Majd személyesen.

R2-D2 írta:

Weide írta:

... vagy akarunk-e egyáltalán erről beszélgetni.

Nem akarunk. Majd személyesen.

Deal.   

R2-D2 írta:

Weide írta:

... ezeknél a filmeknél sosem az a cél, hogy azonosulj, vagy akár csak megértsd a főszereplőt. Én az ilyen filmeket egy amolyan "slice of life"-nak fogom fel, ami itt nem a legjobb hasonlat, de nem tudom másképp leírni. Lehet rá tekinteni ellenpéldaként, egy elfuserált életként, nyújthat tanácsokat a film, hogy lásd, bármennyire is elbaszottnak tűnik egy helyzet, mindig vannak világos pontok az életben, amibe lehetne kapaszkodni.

Érdekes, nekem anélkül sosem működik a filmÉLMÉNY. Valamiért nekem mindig is kell, hogy egy filmben, könyvben legyen egy karakter,a kivel azonosulni tudok.

Érdekes azonban, hogy ez nem feltétlenül jelenti a jó oldalt. Mondjuk egy pap vs. motoros banadavezér között inkább utóbbit választanám. No de hogy a példánál maradjak, Robertson olyan mértékben volt skizo, hogy elképzelhetetlen volt, hogy egy percre is megsajnáljam. innentől halott ügy volt az egész.

Na, én meg vagyok a harmadik, akinek az azonosulás nem annyira fontos (bár nyilván nagyobb érzelmi kötődés képes kialakulni a filmmel és a figurával, ha van érzelem, "kedvelés" is), legfeljebb annyiban, ha az ő problémáiban azokra ismerek rá, amivel én is szembesülök vagy a környezetemben találkozom vele (akár általános értelemben, közvetetten is).

Az "értést", a "megértést" és ezek nyomán valamilyen ok-okozati összefüggést viszont szükségesnek tartok. Lehet, hogy "szakmai ártalom", de én még a drámákat is afféle "logikai feladványnak" tekintem, akként csapódik le. Ha a nincs megérthető motiváció, akkor tényleg csak balfaszokat, dilinyósokat és drogosokat látnék, amikre meg így önmagukban nem vagyok kíváncsi.

A "megértés" viszont nem jelent "egyetértést", "tetszést", de még elfogadást sem feltétlenül; gondolom, ez tiszta. Az meg a legkevésbé érdekel, hogy mi a drogos "kult" film, így az összekacsintós csordaszellemből is kimaradok.

A Mocskot ezeknek megfelelően egy jó drámának tartom, és nem azért, akit bemutat, hanem ahogyan azt teszi, amivel a film, ahogy fent már írtam, el tudta érni, hogy megsajnáljak, elvesztegetett lehetőségnek tekintsek egy alapjaiban jó embert, akivel a veszteségek felvetették az "aljas geci"-álarcot, és azt is megtudhattam a filmből, hogy miért.
.