HomeCalendarGalleryGy.I.K.KeresésTaglistaCsoportokRegisztrációBelépés

Share | 
 

 R2-D2 írásai 1.0

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
Ugrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3 ... 34 ... 67  Next
SzerzőÜzenet
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3419
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTéma: Válaszcsapás S1   Szomb. Nov. 10, 2012 1:34 am





Válaszcsapás S1



Avagy Chris Ryan’s Strike Back… Az időközben nem hivatalossá vált, hatrészes első évad, amit az amerikai Cinemax csatorna kvázi rebootolt az új Válaszcsapás sorozatával. A kevésbé ismert évad, ami kiválóan megágyazott a későbbi populárisabb folytatásának… és ami természetesen hazánkban megint csak nem jelenet meg lemezen – folytatásával ellentétben.

No. Amit illik tudni róla. Ez a Strike Back az angol Sky csatorna sorozata, az ismert író, szaktanácsadó és tévés-személyiség Chris Ryan azonos című regénye alapján, aki saját katonai tapasztalatairól írt abban. Szolgált a SAS-ban, járt Irakban – nemhiába érezni hát úgy, hogy a TV-ben a valóságot látjuk. A hat részes évad valójában háromszor két részből, három dupla epizódból áll, amik három különböző helyszínen három jól elkülöníthető történetet mesélnek el. Az egészet sokan hasonlítják a 24-hez, de szerintem nem jó az összevetés: már csak azért sem, mert Jack a Redemption leszámítva nem hagyta el az USA területét, meghatározva és korlátozva ezzel az egész sorozat mondanivalóját – itt viszont a külsős helyszíneknek fontos hangulati és tartalmi jelentősége van. Ha mindenképp viszonyítani akarnánk, akkor leginkább a Homelandhoz, illetve a 24:Redemptionhoz lehet viszonyítani. Hangulatilag és helyszínileg egyaránt.

Az első szín Irak. Öböl-háború, balul sikerült túszejtő akció, amiért John Portert, a SAS tisztjét tartja mindenki (még talán maga is) felelősnek. A pszichés szenvedés megváltása egy retúrjegy Irakba, ahol már az MI6 (ld. még James Bond) újdonsült tagjaként próbál kiszabadítani egy túszt. A dupla epizód hamar elröpül, izgalmas, de ami a legfontosabb: HITELES, ami a képernyőn történik. A helyszín meg az arabok miatt erősen Homelandes a hangulat, de ez nem baj. Az aktuális akció mellett pedig a háttérben feltűnik egy másik történeti szál, a kétség és rejtély magját ültetve el agyunkban. A felütés tehát kiváló.

Második szín Zimbabwe. John Porter – igazán lehetne Borter, hogy a JB monogram meglegyen - ezúttal Zimbabwébe kirándul, természetesen ismét egyedül. Küldetését teljesíti, de szokás szerint saját szabályrendszere szerint jár el – ezzel viszont felesleges tűzharcokba és kalandokba bocsátkozik. Az akciósorozatot megspékelték egy ügynökszállal és néhány kimenteni való afrikaival is, ami kimondottan jót tett az epizódnak. Nézése közben totál Redemption érzésem volt, szinte vártam, mikor fut össze Porter Bauerrel. Az erős kezdés után kiváló folytatás, ráadásul s hitelesség is megmaradt.

Harmadik szín: Afganisztán. Csupa jó hely, mi? Porter ezúttal is küldetésben van, most egy olyan fasziért megy, aki képes a vadászgépből kilőtt rakéta röppályáját módosítani egy laptopról. Közben nemcsak a helyi hadúrral, hanem az amerikai katonákkal, illetve közvetve a CIA-val is meggyűlik a baja. Az epizód világa jócskán kinyílik, konspiráció, titkosszolgálati hatalmi harc is szerepet kap benn-, no meg a végén az első epizódban felvetett rejtély megoldása is. Egészen kiváló finálé, egy ígéretes záróképsorral – amiből, mint most már tudjuk, semmi sem lett. Az angolok akciósorozatának 6 rész után vége lett, az amerikaiak pedig rebootolák az egészet. Portren kívül senkit nem vittek tovább, neki is eléggé nyúlfarknyi szerep jutott. Épphogy csak az átkötés erejéig…

Tetszett az egész. Mondjuk már mikor megpillantottam Ricket a Walking Deadből már tudtam, tetszeni fog. Portrer karaktre is egészen kiváló, lehet hasonlítani Bauerhez, de én inkább talán az Elarbolva-féle Liam Neesonhoz közelítem. A háttér, az iroda figurái is nagyon jók, egyszerre katonák és ügynökök. Az egész évad képi világa, hangulata, háttere baromira életszerű és magával ragadó, szerkezete pedig kifejezetten előnyös. Jók a duplarészek, ezáltal nincsenek annyira cliffhangereke kihegyezve a befejezések. Mintha egy másfél órás akciófilmet néznénk, amin ráadásul nem látszik meg a szűkösebb költségvetési keret sem. Remek rendezői és színészi, operatőri munka – meglepő módion egy angol sorozatban. Egyaránt ajánlom az akció és a háborús filmek kedvelőinek.

Az M1-en nemrég ment, asszem a Moképnél vannak a jogok. Kíváncsi vagyok, valaha megjelenik-e lemezen…


.


A hozzászólást R2-D2 összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Jan. 26, 2014 6:38 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3419
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTéma: Prometheus   Hétf. Nov. 12, 2012 12:52 am






Prometheus




Közel fél évvel a mozibemutató után még mindig érdeklődéssel figyelem a Prometheus kapcsán fellángoló vitákat némely fórumon. Talán a túl nagy várakozás, talán a sok feldobott labda, nyitva hagyott kérdés az oka a rengeteg vitának – mindazonáltal ezek jottányit sem változtattak az én hozzáállásomon és értékítéletemen: már júniusban is elvarázsolt a film, meg most is, mikor újranéztem. Pedig elsőre még sok mindennek a jelentőségét fel sem fogtam igazán – pl. rögtön a kezdő képsorokét sem…

A Prometheus zseniális mozi. Többrétű, izgalmas dolgokkal foglalkozó - mély gondolatiságú -, jó karakterekkel és háttérrel operáló kiváló látványvilágú sci-fi. Én minimum három réteget hámoztam le róla, amik mint egy Matrjoska –baba, egymásra épülnek, egymást takarják be. Aztán biztosan van még több is, de nekem ez a három – mivel külön-külön is mindhármat imádom – elég volt az üdvösséghez..

Az első, a külső héj, a felszín, maga a sci-fi. Egy űrhajó legénysége a hiperálomból felébredve leszáll egy bolygón, idegen élet után kutatva. Ahogy lenni szokott, nem azt találják, amire számítottak, s a dolognak csúnya vége lesz. Az egész, ami ezt a történetet körbeöleli, megjeleníti, kiváló. Az elején, ahogy David egyedül van ébren a hajón, az nekem a Holdat idézte, a technika, amit használ, amit később a hajón használnak, hitelesen elképesztő. Minden apró kütyünek örültem, mint a kisgyerekek, a szkennelőgolyók által kivetített 3D-s térkép zseniális volt. De ide tartozik az összes jármű, maga a barlang (piramis), a hajó minden egyes zuga, a túlélőkabinnal az élen. Az idegenek története, a maguk humanoid voltával, a „nem vagyunk egyedül” tézis bizonyításával, a pusztító szerves fertőzés megjelenítése és annak veszélyessége már önmagában, minden további kapcsolódási pont nélkül simán nézhetővé tenné a mozit. Én már csak ezek miatt is szeretném…

„Ha sem Isten, sem Darwin, akkor mi??”

-tették fel néhány hónapja ezt a kérdést nekem… Nos, a választ az én nézőpontomra a Prometheus „második héja” hozza el. Nem új keletű dolog ez, mert már gyerekkoromban Erich von  Däniken „csöcsén csüngtem”, Isten és Darwin helyett mindig is a külső beavatkozásban hittem, ezért aztán ez a mozi igazi kánaán nekem. Azt is bevallom, hogy a nyitó képsorok jelentését és jelentőségét csak később, jócskán a film után értettem meg, de a Tervezők/Teremtők szerepe a film későbbi szakaszában úgyis nyilvánvalóvá vált. Nagyon jó volt az egész, ahogy összekapcsolták a barlangrajzokat, ahogy elmentek hozzájuk, ahogy rájöttek az igazságra, minden.  Megspékelve az egész finoman a szokásos morális kérdésekkel: az öreg istent játszott David megalkotásával – jogos-e a felsőbbrendűsége? Aztán megérdemli-e egyáltalán az emberiség az életet, aki életet ad, elveheti-e? A hit és a tudomány között a különbség a bizonyíték, elfogyhat-e a hit, ha megvan a bizonyíték? Ennek az egész második héjnak a kicsengése melegséggel öntött el, a távoli bolygón felfedezett, földi életet teremtő intelligencia felfedezése zseniális. Bárcsak tényleg megtörténne. Mondjuk, ha meg nem csak magunkra hagytak, hanem figyelnek is minket, szörnyülködhetnek, micsoda selejt élőlényeket alkottak…

Sokan mondják a bemutató óta, hogy ez nem Alien-film… Hát akkor mi a lópikula??? Milyen nyilvánvaló kapocs kell még, ha a Space Jockey űrhajó, maszk meg a többi finomság nem elég??? Való igaz, ez a legbelső Matrjoska baba, kicsit el van rejtve, nincsenek benne a megszokott kinézetű Alienek, meg mellkasrobbantók, meg arctámadók, meg savas vér, meg satöbbi. De ez a mozi a TÖKÉLETES előzménytörténet kezdete ahhoz az úthoz, ami elvezet majd az LV-426-on lezuhant hajó felfedezéséhez. Az alieneknek még van idejük és lehetőségük fejlődni, az meg, hogy eredetüket tekintve nem önálló lények, hanem kvázi termesztett biológiai fegyverek, az meg egyszerűen zseniális. Valahogy úgy vagyok ezzel az univerzummal is, hogy simán befogadok némi változtatást, ha kell – ha meg ráadásul az eredeti alkotóktól érkezik, akkor meg pláne. Nagyon jó volt minden apró kis részlet, kikacsintás a korábbi filmekre. A robot neve David. Ash, Bishop, Call, David... ABCD… Aztán az elején a hajó, az alvó legénységgel, tisztára, mint a Nostromo. A tervezők hajója részleteiben meg zseniális. Az, hogy az a fej az csak maszk, nagyon tetszett, mint ahogy a kezdetleges arctámadók is. Millió nagyon jó kis kapocs – és millió megválaszolatlan kérdés. Fölösleges is annyit agyalni rajta, bízom benne, hogy lesz folytatása, ott majd megválaszolnak majdnem mindent. Aztán az őskövület fanok hogy vélekednek róla, hidegen hagy: nem ez lesz az első prequel trilógia, amit a nagy többség utál majd, de én szeretni fogok…

Nem lett volna ilyen tökéletes élmény – bármennyire is összetett a film – ha nincs ilyen kiváló casting. Noomi Rapace, az igazi tetovált lány ezúttal jóval komolyabb szerepben tűnik fel, és remekül megállja a helyét. Charlize Theron hideg gyönyörűségében borzongató, mint ahogy Michael Fassbender robotjátéka is élményszámba megy. A kiegészítő karakterek nagyon jól színesítik a sztorit, kedvenceim Janek (Idris Elba), a kapitány és Fiefield (Sean Harris), a geológus – igazi egyéniségek, akik jót tettek a filmek. Guy Pearce bámulatos átalakításon ment át az öreg Weylandhoz, az extrák közt viszont 50 évvel fiatalabb állapotában is megnézhetjük. De a két segédpilóta, az egész társaság fantasztikus… A díszlet, hangulat, háttér egyszerűen tökéletes, a legnagyobb baj csupán annyi, hogy évekkel később majd lényegesen gyengébb technikával repül a Nostromo, a Sulaco és a Betty… De hát a prequelek már csak ilyenek…

Ennyi áradozás után próbálok néhány hibát találni, de nem megy. Elvakult lettem, átsiklok fölöttük: másodjára Shaw műtét utáni futkosása sem zavart, hisz folyamatosan nyomta magába a fájdalomcsillapítókat, s a két eltévedt tudós dilemmája sem: mert hiába az övé a szkennergolyó, ő nem láthatta a térképet… Áh, a fenéket is keresek hibákat. Ez így perfekt, ahogy van.


.


A hozzászólást R2-D2 összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Dec. 26, 2014 11:23 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3419
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTéma: Mindörökké rock   Szer. Nov. 14, 2012 10:27 pm



Mindörökké rock


„ A rock örök és elpusztíthatatlan…”

Bezony… a Rock of Ages című filmhez pedig nem árt egy jó adag ilyesfajta életérzéssel rendelkezni, különben az égvilágon semmit nem fog nyújtani. Pontosabban két dolog ajánlott hozzá: a rock/metál zene ismerete és szeretete, illetve vonzódás a 80-as évek világához. Ez utóbbi lényegesen sikeresebb, ha valaki tinédzser volt azidőtájt….

Annyit elöljáróban megjegyeznék, hogy a 90-es évek közepén Arizona Rock Club néven volt nekem egy kis rockkocsmám, ami tőlünk független események miatt meglehetősen tiszavirág életű lett. Mégis, a közel egy év alatt iszonyat népszerűséget ért el a városban, s azóta is találkozok olyan – immár felnőtt – törzsvendégekkel, akik szívesen vennének egy újranyitást... Nos, ezek után egy cseppet sem kell csodálkozni, hogy a Mindörökké rock hatalmas élmény volt számomra, egy kib**szott időutazás, kedvenc évtizedembe, kedvenc zenéimmel. Valami eufórikus hangulat kerített hatalmába, a nosztalgia mindent legyűrt, átszellemülten hallgattam a zenét, mosolyogtam a poénokon és az évtizeden…

Pedig ha igazán őszinte akarnék lenni, sok okom nincs mosolyra. A film sztorija egy cigisdobozon elfér, a sok idióta zenés-táncos ugrabugrálást – önmagában a musical műfajt – pedig sosem szerettem. Aztán a kezdő dallam, a Paradise City szinte mindent felülírt, még a buszos közös nótázást is. Vitt magával a ZENE, és vitt magával a HANGULAT. Egyre jobban és egyre mélyebben, mígnem a végén szinte ott éreztem magam a Broadway-ben, a csápoló, headbengelő közönség soraiban. Ennyi kellett: míg a Hairben a történet drámaisága szerves része a musicalnek, a Rocky Horrort szinte csak a zene teszi fogyaszthatóvá, addig a RoA (Rock of Ages) bugyuta szerelmi történetét és az ironikus rocksztár önállósodását olyan szinten feltupírozzák az elhangzó dalok, hogy a néző hajlandó szemet hunyni a nagyvonalúan kezelt történet felett is…

A RoA egy azonos című, 2006-os Broadway musical feldolgozása. Gondolom, ez azért meghatározta a történet ívét, valamint a film helyszíneit is: szinte végig egy LA-beli szórakozóhelyen, illetve annak környezetében játszódik. A való életben a korai Sunset Strip volt az a hely, ami anno a klubkoncertek központja volt, a film kedvéért ezért sikeresen rekonstruálták a komplett 80-as évekbeli LA-t, épületekkel, emberekkel, öltözködéssel, hajviselettel, életvitellel együtt. Imádnivaló feeling, az biztos. A karakterek a maguk skatulyáikban valószerűek – jó adag iróniával –, hisz a vidékről a nagyvárosba érkező kislány, a tehetséges, de nem énekelhető pultos srác, a folyton részeg, szexszimbólum rocksztár, valamint a nyájas menedzser is tipikus figura egy átlag (rock) filmben. Az azonban külön öröm, hogy ezeket a figurákat baromi jól megformázták, Stacee Jaxx-et meg egyenesen vagy Axl Roseról, vagy Vince Neilről, vagy Bret Michaelsről mintázták. Vagy mindhármukról…

A gyengécske és giccses love story a film kétharmadánál szinte drámába vált, mikor is főszereplőink életmódot és stílust váltanak. A New Kids On The Block szerű fiúbanda beemelése a sztoriba egyszerre fricska a zeneipar számára és az egyik legnagyobb poén a moziban. Sherrie munkája pedig szintén görbe tükör a nagyvárosba került vidéki lányok érvényesülési lehetőségeiről… Amúgy ebbe az időszakba tehető az egyetlen dolog, ami nem tetszett a filmben, a bárfőnök Dennis és segítője, Lonny kapcsolatának alakulása. Tudom, hogy ennek is volt célja, de nekem sok volt… Azt is itt kell megjegyezzem, hogy egy-két egészen kiváló poén, beszólás is színesíti a filmet, mindenekelőtt a Michael Jacksonos és a Rolling Stone-os, de Stacee majma sem piskóta…  Smile  

Amit a színészek nyújtanak, az szenzációs. Mindenek előtt azért, mert minden filmben elhangzó dalt maguk énekelnek.. Tom Cruise olyan zseniálisan hozza a rocksztárt, olyan jól énekel, hogy az ember simán el tudná képzelni valahol frontembernek, Catherine Zeta-Jones gyönyörű ebben dekorban, remekül táncol és énekel, Alec Baldwinra meg szinte ráöntötték a bártulaj szerepét. Ugyanilyen zseniális Paul Giamatti a menedzser szerepében, de ne feledkezzünk meg – elvégre ők a főszereplők – a lányról, Julianne Houghról, és a fiúról (egy mexikói popénekes) Diego Bonetáról sem. Külön ínyencség, hogy az utcai tüntetésnél valódi rockegyüttesek valódi szereplői is feltűnnek a statiszták közt, itt van Sebastian Bach a Skid Row-ból, Nuno Bettencourt az Extreme-ből, Kevin Cronin a REO Speedwagonból, stb… Kicsit olyan volt, mint a The Big Four koncertje, csak mások a szereplők…

S hogy ez a sok nagyszerű ember mit is énekelt? Nos, sokmindent abból a korból. Valós a kritika, hogy néhány dal még nem is jelent meg, mikor játszódik filmünk (’87) - én ötöt számoltam össze a 25-ből -, de véleményem szerint itt a megjelenés dátuma nem fontos. A fontos az volt, hogy illeszkedjen a film szövegvilágába, hangulatába és kész. Utóbbi szempontból meg tökmindegy, hogy a Just Like Paradise című David Lee Roth dal csak 88-as… A HANGULATA a lényeg, az meg azon az egy éven nem múlik, pont odaillik. Óriási kedvenceim csendülnek fel a filmben, mindenek előtt a Guns N Roses és a Twisted Sister, a Scorpions és a Def Leppard. A Dee Snider féle Twisted Sister konkrétan egészen  GNR megjelenéséig a világ legjobb zenekara volt nálam, s nem csak a We’re not gonna take it miatt…   Az I love rock’n roll-t az Arrowstól illetve a We built this city-t a Starshiptől meg asszem senkinek nem kell bemutatnom... Mindegyik színészek által énekelve!!!

Még ha érzem is, hogy filmileg kissé gyenge lábakon áll a RoA, egyszerűen nem tudok rá haragudni. Ilyen volt az az évtized, amit legjobban szeretek, s mikor felcsendülnek a dallamok, átengedem magam a nosztalgiának. Az meg külön öröm számomra, hogy sikerült az egész „sex, drugs, rock’n’rollt” családi köntösbe öltöztetni, simán megmutathatom a gyerekeinek is: minden tekintetben visszafogott lett a film. Pozitív.


"Elhagynak százak, jönnek ezrek
A Rock Katonái egyre többen lesznek
Állj közénk Te is, harcolj velünk
Bárki jön ellenünk.."


A hozzászólást R2-D2 összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Jan. 26, 2014 6:39 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
Remo

avatar

Hozzászólások száma : 345
Join date : 2012. Oct. 08.

TémanyitásTéma: Re: R2-D2 írásai 1.0   Csüt. Nov. 15, 2012 1:48 pm

R2-D2 írta:


Mindörökké rock





Ez a film még mindig fáj, ha eszembe jut. A zenék jók, minden más iszonyat rossz, főleg a humora visszataszítóan primitív.
Más korszak, de százszor inkább a Grease.
Amúgy a kiegészítő feliratozás nálad rendben volt? Amibe én néztem, ott a dalokat nem fordította, csak a teljes felirat.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3419
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTéma: Re: R2-D2 írásai 1.0   Csüt. Nov. 15, 2012 2:22 pm

Remo írta:
[Ez a film még mindig fáj, ha eszembe jut. A zenék jók, minden más iszonyat rossz, főleg a humora visszataszítóan primitív.
Más korszak, de százszor inkább a Grease.
Amúgy a kiegészítő feliratozás nálad rendben volt? Amibe én néztem, ott a dalokat nem fordította, csak a teljes felirat.

Tudom, Neked nem tetszett... Smile

Én BD-n eredetiben néztem, így fel sem tűnt az általad említett hiba.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3419
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTéma: Re: R2-D2 írásai 1.0   Csüt. Nov. 15, 2012 2:44 pm

Én is beszerzem ezt hamarosan, az eredeti verziók nagy része úgyis megvan... Smile


A WIKIPÉDIÁN egyébként egész jó összefoglaló van a filmről és a zenéiről, linkekkel az eredeti előadókhoz..
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3419
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTéma: A Cég   Vas. Nov. 18, 2012 9:49 pm




A Cég


Sokszor emlegetem a dicső ’90-es évek elejének filmtermését, valahogy akkor sokkal több maradandó alkotás készült. A túlzott látvány, akció és CGI helyett izgalmas forgatókönyveket, remek karakterekkel és történetekkel megtámogatott drámákat és thrillereket kaptunk. Valahogy ezekből mostanság mintha kicsit kevesebb lenne…

A Cég az erős mezőnyben is egy kiváló thriller lett - önmagában már ez a műfaj is kissé kihalóban van manapság -, ami elsősorban talán a kiváló irodalmi alapanyagból született forgatókönyvnek köszönhető. A film John Grisham azonos című írásából készült, s bár a művet nem olvastam, a képanyag magáért beszél. Lassú folyású, de az első perctől érdekes és izgalmas történet, gyakorlatilag minimális akcióval: kissé talán az Ördög ügyvédére illetve az Egy becsületbeli ügyre hasonlít. Nyilvánvaló, hogy a kapocs mindkét esetben az ügyvéd karaktere: itt a sikeres végzős ügyvédjelöltet elcsábítja a „cég”, ami azonban a csillogó felszín alatt a maffia pénzmosodája. Mitch (Cruise) FBI-s nyomásra magánakcióba kezd, egyensúlyozva a becsület, a szakmai tisztesség és a siker határán. Nagyon jól felépített és csavaros kis sztori, amit érzelmileg rendesen megcsavartak a feleség, Abby karakterével - különösen a kajmán-szigeteki eseményekkel. Bizonyos szemszögből, a film egyik rétegeként az egész nem más, mint egy fiatal házaspár kapcsolatának kemény próbatétele. Másik oldalról pedig egy zseniálisan megtervezett és végrehajtott „szöktetés” színesíti a történetet, így hát szinte minden pillanatban van miért izgulni. A legérdekesebb mindazonáltal az, hogy az egész akár a valóságban is megtörténhetne…

Mitch karakterével az első pillanattól tudunk azonosulni, s a végére szinte bőrünkön érezzük mind az üldöztetése hatását, mind a szakmai döntés nehézségét. Cruise tulajdonképp csak átmentette szerepét az Egy becsületbeli ügyből, s bár itt ugyan nincsenek olyan zseniális verbális pengeváltások, mint abban, de a fiatal jogász figurája határozottan jól áll neki. Az egész környezete, a film háttere, gyakorlatilag minden egyes jelenete valósághű, talán épp ezért lehet annyira elmerülni benne. Ráadásul Mitch figuráját körbeölelő alakok, az ún. mellékszereplők is alaposan kidolgozott és remekül eljátszott karakterek.

Tom Cruise, Gene Hackman, Ed Harris, Tobin Bell!!, Gary Busey, Paul Sorvino, Joe Viterelli … egyszerűen annyira impozáns lista, hogy már csak miattuk megéri megnézni a mozit. Parádés szereposztás, akkoriban ez szerencsére nem is volt ritka. Mindenki tökéletes – de hát mi más is lehetne egy tökéletes filmben? Ami azonban a legizgalmasabb az egészben: az NBC tévésorozat formájában folytatta a történetet, 10 évvel ezen események után. Idei sorozat, lehet, meg kellene néznem azt is…

Da talán majd a nagy darab barátom intézkedik ez ügyben... Smile


.


A hozzászólást R2-D2 összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Jan. 26, 2014 6:39 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3419
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTéma: Miami Vice S3   Szer. Nov. 28, 2012 1:21 am




Miami Vice S3

Liam Neeson, Laurence Fishbourne, Ron Perlman, Steve Buscemi, Bill Paxton, Wesley Snipes, Helena Bohnam Carter, Viggo Mortensen, Melanie Griffith, Benicio del Toro – nem, nem, ez nem a legújabb hollywoodi szuperprodukció stáblistája, csupán a Miami Vice  S3 vendégszínészeinek felsorolása. Impozáns lista, nemde?

John Lennon, Peter Gabriel, The Who, Iggy Pop, INXS, The Pretenders, Simply Red, Bon Jovi, Depeche Mode, Steppenwolf, Don Johnson, Mike and the Mechanics, Ratt, Meat Loaf, Billy Idol, Jimmy Hendrix, Dire Straits, Bryan Adams, The Damned… - nem, nem, ez nem a ’80-as évekbeli válogatás CD tracklistje, hanem szemezgetés a MV S3-ban elhangzó előadók közül. Impozáns lista, nemde??

Érzelmi kötődésemről már írtam az első évadnál, úgyhogy azt hiszem, nem újdonság, ha ezek után a MV harmadik évadja ugyanúgy elvarázsolt, mint az első, és ugyanúgy, mint 25 éve. Sőt. A fehér Ferrari feltűnése miatt mindig is ez volt a kedvenc évadom – ámbár akkoriban szimplán csak érzelmi szempontból közelítve a dolgokat. Ma egy kicsit azért már minden más…

Manapság, a mai modern sorozatok tömkelegében, amik jó része egy hatalmas filmként is felfogható, a MV első pillantásra borzasztó ódivatúnak tűnik. Már önmagában a 45 perces epizódjai sem illenek bele a mai trendbe, de egyébként is: ez az egy részben felmerült problémára a 45-ik perc végére megvan a megoldás, a kaland lezárul, hogy egy új részben újból kezdődjön, ez abszolút nem illeszkedik napjaink sorozataival szemben támasztott elvárásokhoz.  Ugyanakkor a sorozat legnagyobb „rosszérzése” is egyben: ha az ember darálva nézi - mint a mai sorozatokat általában -, feltűnhet, hogy egy-egy epizód drámai zárása után a következőben hőseinken semmi nyoma nem látszik az érzelmi leterheltségnek. Túlságosan különálló történetek, amik nem állnak össze egésszé – mert nem is úgy tervezték őket. Heti bontásban ez biztos klappolt, de napi négy résznél picit zavaró. Ebből kifolyólag a MV-ot leginkább egy márkás italhoz tudom hasonlítani: lassan, kortyolva kell élvezni, akkor adja át igazi zamatát, hangulatát…

A harmadik évad egyébként maga a csúcs. Már rögtön az első részben a fekete Ferrari felrobban, hogy hamarosan átadja helyét a fehér Testarossának… anyám… mennyire szerettük mi ezt az autót ’87-ben…. És ez még csak a kezdet, mert innentől a S1 és S2 évadok szórakoztatása átmegy kőkemény drámába. Majdnem minden epizód szívszorítóan izgalmas, a laza miami feelinget sötétség járja át. Soha nem tudhatjuk, ki éli túl a részt (Crockettet és Tubbs-ot leszámítva), a könnyed bohóckodás, laza macho érzés háttérbe szorul. Ha nagyon távoli párhuzamot akarok vonni, akkor a 24 S3 ugrik be, abban volt Bauernek pszichésen ennyi baja. No persze ez azért nem 24, itt mindig, minden elrendeződik a végére, viszont Sonnyéknak néha hasonló megrázkódtatásokon kell átesniük. Ebben a sorozatban ugyanakkor kevés rosszfiú éli meg a letartóztatást, úgy is mondhatnám: A rosszfiúkat lelövik, ugye?? Hát, bizony le… Nincs is személyes kedvencem, szinte kivétel nélkül minden epizód jó. A 12-13-as duplarész viszont kétségkívül a legmegrázóbb az összes közül.

A színészek összenőttek szerepükkel, Don Johnson (Crockett) lubickol a drogüzletbe beépülő nőcsábász rendőr szerepében, és ebben Philip Michael Thomas (Tubbs) is kiváló partner. Az élet úgy hozta, hogy mindkettejüknek ez volt karrierje csúcsa, előbbi ugyan feltűnt néhány filmben, de utóbbi maradt a TV-nél és a videojáték szinkronnál. Edward James Olmos (Castillo) másik nagy kalandja a Csillagközi Romboló volt az öreg Adamaként, mindkét karakter nagyszerűen kel életre általa. Mindkettőt imádom. De sorolhatnám az összes többi fő és mellékszereplőt is, mindenkin látszik, élvezték az egész showt…

Az egész egy óriási nosztalgiabomba, ifjaknak nem sokat fog jelenteni.


.


A hozzászólást R2-D2 összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Jan. 26, 2014 6:40 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3419
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTéma: A Gyűrű Szövetsége   Szer. Dec. 05, 2012 10:33 am





A Gyűrű Szövetsége


„Egy Gyűrű mind fölött, Egy Gyűrű kegyetlen, Egy a sötétbe zár, bilincs az Egyetlen”


Valahogy volt varázsa azoknak az időknek, mikor minden évben lehetett valamit várni a moziban: egy franchise, egy történet újabb epizódjait. 2001-ben Peter Jackson trilógiájának első részét vártuk, most pedig, tizenegy évvel később ismét - és ismét Tolkien írásából. Mindenesetre ennek apropójából ideje volt egy újranézés, a tizenkettedik (igen, számolom).

Tizenkettedszerre is egy csoda. Hiába ismeri az ember minden jelenetét, hiába fújja kívülről a szöveget, valahogy ez a mozi minden egyes alkalommal magába képes szívni. A kis hobbit útja, ez a gigantikus road movie az egyik legnagyobb kaland, amit vászonra álmodtak – hát nézzük egy kis rendhagyó írásban, merre is járt Frodo…

A Megye


A Megye Középfölde északnyugati részén terül el, az Eriadorban, az Arnori Birodalomban. 40 mérföldet tesz ki széltében a nyugati Messzi Dombságtól a keleti végéig, a Borbuggyan hídjáig, és 50 mérföldet a nyugati láptól a déli mocsarakig. Teljes területe körülbelül 1800 négyzetmérföld, közepét a Háromfityinges kő jelzi. A Megyét keleten a Borbuggyan (Baranduin) folyó határolja, északról és nyugatról a Megyének nincs topográfiai határa, csak az ősi déli és keleti utak és olyan határozatlan földrajzi elemek, mint például a Messzi Dombság.

Az a szép zöld gyep… egyszerűen csodás. A falusi környezet, a pillanatképek a hobbitok életéből mennyei békéről és vidámságról árulkodnak. Ha a kezdő képsorok nem lettek volna, a valaha látott egyik legideálisabb és legnyugisabb filmkezdetbe csöppennénk. Az Új-Zélandon felvett Hobbitfalava gyönyörű tájai, a színek, a kis híd, a kiskertekben dolgozó emberkék, házak kör alakú ajtajai egy szerethető, ártatlan világot tárnak elénk, amibe bombaként csapódik az Egy Gyűrű megjelenése, annak minden terhével együtt. Szürke Gandalf megjelenése utáni vidámság és móka szertefoszlik, mikor a tűzből kivett jéghideg Gyűrűn előtűnik a mordori felirat… Meghatározva Zsákos Frodo és még sok másik szereplő sorsát. Az út megkezdődik, a kis hobbit elindul az ismeretlenbe, ekkor még mit sem sejtve – ahogy a néző sem – küldetése nehézségéről…


Vasudvard


Vasudvard, más néven Angrenost egy hatalmas kőgyűrű, amiben felállították Orthanc tornyát. A Mágus Völgyében fekszik, a Rohani Kapu közelében, a kőgyűrű mellet folyik a Vasfolyó, amivel a területet bármikor el lehet árasztani, Szarumán székhelye, az egyik Torony a kettőből… Fantasyba illő középkori vár, egy őrült tekintetű varázslóval és borzalmas szolgálóival, az orkokkal. Gandalf első látogatásakor egy kimondottan szép, növényekkel borított takaros kis környezet – e tekintetben a legnagyobb változáson átmenő helyszín a történetben. A két mágus rövid ütközete első nézéskor megdöbbentően hatásos, mint ahogy Gandalf fogságának helyszíne és menekülése is. Ide kapcsolódik a film egyik legjobb kameramozgása: a torony tetejéről a mélybe alázuhanó kamera szinte megszédíti az embert – a legjobb hullámvasutakra emlékeztet. A sötétség és a gonoszság fészke az egész, ami az Uruk-Hai orkok születésésben csúcsosodik ki. A Fehér Kéz hadserege a sötétséget vetíti elő Középföldére…


Brí


Brí egy falu a Megyétől keletre, Fornosttól délre. A Brí-vidék fővárosa, amely egy kicsi erdős terület, az Eriadoron átvezető észak-déli és kelet-nyugati főutak metszéspontjához közel. Ez a vidék volt Középfölde egyetlen olyan része, ahol az emberek és a hobbitok egymás mellett éltek. A faluban körülbelül száz kőház volt, legtöbbjük a Keleti Úttól északra, a domb lejtőjének aljában. A hobbitok a falu keleti részén, illetve a házak fölötti domboldalban vájták ki üregeiket. A falu legnevesebb épülete a Pajkos Póni fogadó, mely híres volt vendégszeretetéről és jó söréről.

A kis csapat első pihenője. A Lidércek elől menekülve a kis hobbitok ide tévednek be, ebbe a kiváló hangulatú, mocskos, füstös kiskocsmába – ami két dolog miatt is fontos helyszín filmünkben: feltűnik ugyebár Aragorn, Arathor fia, és a Lidércek hobbitokat próbálnak ölni. Hatásos képsorok, már a belépőjük a városba is, de ahogy vonulnak végig az ivón, ahogy a kamera mutatja a rémült kocsmárost, az mind nagyon jó.

Széltető


Széltető az Öreg út mentén magasodik, Brítől keletre, hozzávetőleg félúton a Megye és Völgyzugoly között. A domb ezer láb magasra nyúlik a tengerszint fölé, s egykoron, Arnor idejében, őrtoronynak adott helyet. A tornyot és az erődítményt a Harmadkor 1409. évében lerombolták és felgyújtották, de legteteje, amin kör alakban kövek állnak, még most is egyenletes. A tetőről egy ösvény vezet észak felé, összekötve a Széltetőt a Szeles-dombok többi erődjével. A torony eredetileg őrzőhelye volt a hét palantír egyikének.

A történetünk szempontjából kiemelt fontosságú, hisz Frodo itt sebesül meg egy Morgul-tőr által, s itt ismerjük meg Arwen Undómielt, a gyönyörű féltünde lányt, Aragorn szerelmét. Akinek lovas menekülése a Lidércek elől a film egyik ikonikus jelenete – s bár valóban kissé talán elnyújtottra sikerült - a víz feletti hatalma a jelenet tökéletes lezárása.


Völgyzugoly


Völgyzugoly egy tünde erődítmény, a Bruinen keskeny völgyszorosának szélén található (Völgyzugoly egyik fő megközelítési lehetősége a Bruinen egy közeli gázlója felől van), de jól elrejtve a Hithaeglir, avagy a Ködhegység lábánál, és mocsaraiban. A klímája mérsékelten hűvös, közepesen meleg nyarakkal, és jobbára havas telekkel. A Másodkorban alapította Elrond, lakói részben lindoni nemestündék, akiket Gil-galad tünde-király Elrond élén az ostromlott és elpusztított Eregion felmentésére küldött, részben noldák és sindák, akik az országból menekültek.

Filmünk talán legfontosabb helyszíne, hisz itt alakul meg a Gyűrű Szövetsége, itt van az a Tanács, aminek ülésén Frodo önként Gyűrűhordozóvá válik. Maga a vár és környezete lélegzetelállítóan gyönyörű, sugárzik belőle a béke és a szeretet. Mikor először láttam moziban, tátott szájjal figyeltem a WETA digitális munkáját, a festő szépségű élethű tájat. Néhány nagyon fontos karakter kerül a képbe, hisz Frodo mellé itt csatlakozik Zöldlomb Legolas, a kitűnő íjász tünde fiú, Glóin fia Gimli, a morcos, félelmetes harcos, ámde jószívű törp, valamint Denethor fia Boromir, az ember Gondorból, aki magában hordozza mindazt a jóindulatú gyarlóságot, ami a fajt jellemzi. A döntés megszületik, a kis csapat elindul Mordor felé, hogy elpusztítsa a Gyűrűt – mielőtt az pusztítja el hordozóját…

Az út a Köd-hegységen vezet, annak is egyik legmagasabb csúcsainak egyikén a Caradhrason, más nevén Vörösfokon, aminek lejtői alatt fekszik a Vörösfoki Hágó - amelyen a Gyűrű Szövetsége megkísérelt átkelni a Végzet Hegyéhez vezető útján-, és amely összekötötte a nyugati oldalon található, magyalföldi nolda államot a keleti részen elterülő Nősziromföldével és az Anduin folyó völgyével. Az átkelés Szarumán varázslatai folytán ugyebár meghíusul, így hát az út lefelé vezet, a törpök birodalmába. Egyébként a Köd-Hegységbeni felvételek iszonyat jól sikerültek, egyáltalán nem látszik, hogy a hátsó hegyek nem valósak. A levegőben repülő kamera a hegygerincen mászó alakokkal azóta más filmekben is feltűnt, számomra innentől mindenhol csak olyan „gyűrűkurás”..

Mória


Mória az Eriadort és Rhovaniont elválasztó észak-déli irányú Ködhegység gyomrában elhelyezkedő, a törpök által épített földalatti barlang-városállam. A hegységet széltében, nyugat-keleti irányban szeli át. Mória sokszintű bányarendszerét megannyi alagút, tágas csarnok, mélyen a földbe nyúló tárna sokasága alkotja, a városnak két nagy kapuja van, az egyik nyugaton, a másik keleten. A várost  Durin, a Törpök Hét Atyjának egyike (a hét közül a Hosszúszakállúak nemzetségének őse) alapította, ő lett Mória első királya. A bánya kincse a mithril volt, melynek kibányászásához csak a törpök értettek. Az elérhető mithril telért hamar is kimerítették. Ekkor további lelőhelyek után kutatva túl mélyre merészkedtek a föld gyomrába, ahol felébredt egy, még az ősidőkben, Morgoth thangorodrimi legyőzése után ide menekült rettenetes erejű gonosz lény, egy balrog….aki bizony kulcsfontosságú szereplővé válik a sztoriban.

Nekem baromira bejött Mória. Már ahogy bejutnak, a Mellon jelszóval, az is király, de később az egész barlangrendszer lenyűgözött. Másképp, mint Völgyzugoly, ez sokkal sötétebb, komorabb, drámaibb helyszín, de a hatalmas csarnok, a végtelen mélység látványa borzongató. Balin sírjánál a csata eszméletlen jó, első nézéskor tán még levegőt sem mertem venni… Mória legjelentőseebb és egyben a film legdrámaibb jelenete persze a Szövetség egyik tagjának elvesztése – ráadásul anno egy évig el is hittük, hogy valóságot láttunk. Igazi dráma, nagyon jól filmezve: az utána következő képek szívszorítóak, aki élt át hasonlót, tudja mi az az üresség és belső csend egy hozzátartozó elvesztésekor. Nos, itt ez totál átjön….

Lothlórien


Lothlórien Ardáján (ős Földjén) található erdő, ami a Celebrant és az Anduin folyók között terül el. Nevezik még az Arany Erdőnek is, egy tünde varázslat miatt, ami Galadriel gyűrűjétől származott: megóvta az erdő növényeit a pusztulástól és a haláltól, így Lórienben sohasem hullatták a levelüket a fák. A gyűrű segítségével Galadriel erős védelmet épített ki a gonosz ellen. Lothlórienben voltak Középfölde legnagyobb fái, Númenor bukása után pedig az egyetlen hely volt Középföldén, ahol az Arany mallorn fa nőtt.

Nem tudom eldönteni, ez gyönyörűbb, vagy Völgyzugoly. A lelkileg megtépázott csapat mindenesetre kitűnő helyet talált a feltöltődésre, a mozi meg újabb ikonikus alakkal gazdagodott: Galadriellel, a gyönyörű tünde úrnővel. Személyes kedvencem azonban mégis az a Haldír, a ki majd bevonul a Helm szurdokba a tünde sereg élén. A csapat tagjai itt kapják meg azokat az ajándékokat, amiknek később oly nagy szerepük lesz a történetben. A kissé melankolikus pihenő után pedig a megsebzett Szövetség folytatja útját az Anduin folyón..

Amon Hen


Amon Hen, másnéven a Látás Dombja vagy Szem Dombja Gondor korai éveiben épült, a három őrhely közül ez volt az egyik az Anduin folyó partján.  Gondor északi határait vigyázták innen, a Rauros vízeséstől nem messze. De szabad szemmel láthatóak voltak az Argonath kapui is, a két hatalmas szobor, amik emléket állítanak Isildurnak és Anárionnak.
Történetünk itt ér véget, több szempontból is kulcsfontosságú eseményekkel. Egyrészt ugye kapunk egy baromi látványos ütközetet az Uruk-Hai orkokkal, ismét elveszítünk egy szövetségbeli tagot, no meg Frodo itt hozza meg döntését a külön útjáról. Pörgős, izgalmas képsorok, nagyon jó zenével, és egy könnyfakasztó drámával. Méltó lezárása az eltelt három és fél órának..


Jómagam már régóta csak a bővítettet nézem - lassan már homályba is vész a mozi változat –, számomra a film így teljes, így egész, ahogy van. A nemrég külföldön megjelent BD-re nem kerültünk fel, amit kimondottan sajnálhatunk. A lemez képe egyszerűen gyönyörű, nem véletlenül van kettészedve a film. Legnagyobb örömömre nem jött ki több látványos CGI hiba, mint amennyi már a DVD-n is észrevehető volt (pl. mikor Móriában a csarnokban futnak az orkok elől), a BD felbontása teljesen természetes, de tiszta és éles képet eredményezett. Az igazi kánaán számomra azonban ismét csak a hang. Nos, a DTS HD MA 6.1 brutális. Még nem is volt alkalmam ezt a filmet angolul nézni – hisz egészen kiváló a szinkronja – de itt most jobb híján kénytelen voltam, a német felirat nem is kellett volna hozzá, hisz majdnem kívülről tudom az egész filmet, mankónak jó volt. A hang… mennyország. Mikor Gandalf mordoriul beszél a Tanácsban, az pl. a valaha készült egyik legjobb effekt, amit hallottam. Már-már Mátrix III. szint. De a többi is gyönyörűen szól: a barlangi troll láncsuhintása körbemegy a szobán, ahogy a kútba esett halott törp csörgése is. A csodálatos zene gyönyörűen körbeölel, az már egy élmény. A kiadványhoz a 2 BD mellé 3 darab DVD is tartozik, de azt most kétlem, hogy neki fogok állni. Nagyjából fedi a magyar négylemezes tartalmát, azokat meg már láttam az utolsó percig.

Kiváló kiadás, örökérvényű mozi. Jöhet a Két Torony. Smile



.


A hozzászólást R2-D2 összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Jan. 26, 2014 6:40 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
Niwrok
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 2268
Join date : 2012. Oct. 06.

TémanyitásTéma: Re: R2-D2 írásai 1.0   Szer. Dec. 05, 2012 7:37 pm

R2-D2 írta:

A Gyűrű Szövetsége
„Egy Gyűrű mind fölött, Egy Gyűrű kegyetlen, Egy a sötétbe zár, bilincs az Egyetlen”

Egy ilyen íráson mit kell -vagy lehet- véleményezni, mit lehet még hozzátenni:)?! A gratuláción és az ováción kívül persze Very Happy.

Arra az írásodra emlékeztet, amikor a SW kapcsán végigvetted a bolygókat, és azokról adtál rövid leírást, mint egy idegenvezetőSmile. Így kell végigkísérni a látogatót Középföldén meg a film eseményein, felhívva a figyelmet pár apróságra, felkeltendő az érdeklődést.

Hogy téged idézzelek: "Egy ilyen után rohanna az ember moziba / DVD-t venni; az meg már az én bajom, hogy nálam nem így működött."
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3419
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTéma: Re: R2-D2 írásai 1.0   Szer. Dec. 05, 2012 7:45 pm

Niwrok írta:
R2-D2 írta:

A Gyűrű Szövetsége
„Egy Gyűrű mind fölött, Egy Gyűrű kegyetlen, Egy a sötétbe zár, bilincs az Egyetlen”

Egy ilyen íráson mit kell -vagy lehet- véleményezni, mit lehet még hozzátenni:)?! A gratuláción és az ováción kívül persze Very Happy.

Arra az írásodra emlékeztet, amikor a SW kapcsán végigvetted a bolygókat, és azokról adtál rövid leírást, mint egy idegenvezetőSmile. Így kell végigkísérni a látogatót Középföldén meg a film eseményein, felhívva a figyelmet pár apróságra, felkeltendő az érdeklődést.

Hogy téged idézzelek: "Egy ilyen után rohanna az ember moziba / DVD-t venni; az meg már az én bajom, hogy nálam nem így működött."

Köci.. Smile Smile

Monumentális filmhez monumentális írás. Egyébként ez már a második, van egy teljesen hagyományos írás is a gépemen erről a moziról, de az annyira snassz, annyira sblonos, hogy inkább újat írtam.

Az ennyire ismert mozikról mindig valami újat akarok kitalálni. A hasonlatod helytálló, valóban SW-os, de mivel találtam a neten LOTR Wiki-t is, így nem is volt kérdés. Ráadásul ez jó alap a Két Toronyra is.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3419
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTéma: A Két Torony   Pént. Dec. 07, 2012 10:01 pm




A Két Torony


Ha már a Gyűrű Szövetségében elindultunk, folytassuk utunkat Középföldén…


A különbség mindössze annyi, hogy most már nem csak a Gyűrű útját kell követnünk, hanem a felbomlott szövetség háromfelé szakadt tagjainak kalandjait. Ezáltal a helyszínek, amiket bejárunk, nem feltétlenül kötődnek magához az úthoz, amit a Gyűrű bejár… A Gyűrű főszerepét egyre inkább átvette a harc, ebben a részben harc Rohanért, később harc Középföldéért… Maga a cím, A két torony jelentése is megváltozott a könyvhöz képest. Tolkien számos felvetődő párosítás közül végül megalkotta a végső borítóillusztrációt, s hozzá írt egy jegyzetet, ami A Gyűrű Szövetsége végén található, s amiben Minas Morgullal és Orthanccal azonosítja őket. Jackson filmjében, akárcsak az előzetesekben és plakátokon, Orthanc mellett Barad-durt nevezi meg, ami a gonosz szövetségét szimbolizálja. E szövetség az ember elpusztítására irányul – ez alkotja a film cselekményének mozgatórugóját.

Ugyanakkor én úgy láttam, hogy a Két Toronyban kicsit kisebb jelentősége van a helyszíneknek – a helyszínekhez ezúttal nem is igazán események, hanem inkább karakterek kapcsolódnak. Karakterek, akik újként lépnek be a sztoriba és meghatározó szerepet töltenek be főhőseink mellett.

Emyn Muilon - Holtláp

Ott hagytuk abba, hogy Frodo és Samu átkelt az Anduinon, s elindult Mordor felé. Tették ezt az Emyn Muilon dombságon át, ami egy szinte áthatolhatatlan sziklahalmaz - mintegy körbeölelve a Nen Hiothel tavat - Rohan keleti részén. Hajdnan ez volt Gondor északi határa, mára már inkább a senki földje. Tőle délkeletre, Mordor irányában terül el a Holtláp: az Emberek és a Tündék Utolsó Szövetségének és Szauron seregeinek összecsapásának véres helyszíne. A csatát Dagorlad köves síkságán vívták meg. „Napokig és hónapokig” tartott, és a holttesteket azon a helyen temették el, ahol később a Holtláp alakult ki.

Gollam. Azt hiszem, nem kell különösebben bemutatnom: a trilógia egyik legfontosabb alakja. A skizofrén ex-hobbit, akit hajdanán Szméagolnak hívtak, a sztúrok (egy hobbit törzs) tagja volt, aki Nősziromföldén, az Anduin mentén élt rokonaival. Ő volt a Gyűrű tulajdonosa majd 500 évig, mígnem Bilbo megtalálta azt. Ő követte Mória óta Frodoékat – és itt, a sziklák közt kerül velük először és végleg közeli, fizikai kapcsolatba. A figura, elsősorban a CGI, másodsorban Andy Serkins miatt zseniális lett. Olyannyira, hogy Angliában tudósok vizsgálták személyiségét, s megállapították, hogy a 9 fő skizofrén tünetből Gollam hetet produkál. Beszéde, kiejtése mondatai szinte szállóigévé váltak – hisz ki ne hallotta volna a „Drágaszágomat” az elmúlt évtizedben baráti körben elhangozni? Zseniális karakter, simán elnyomja Frodót és Samut is: akiknél pedig egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a küldetés Samu nélkül nem teljesülhet. Frodo leépülése látványos, amire a sziklás, ködös helyszínek még rátesznek hangulatilag egy lapáttal.

Rohan – Edoras

Rohan, vagy Lovasvég  Középfölde második legnagyobb királysága Gondor után. Az Ered Nimraistól (Fehérhegység) északra, a Nan Curunírtól délre, az Anduintól nyugatra és a Vasfolyótól keletre helyezkedik el. Az itt élő emberek híresek lótenyésztésükről. Eredetileg Rohan területe Gondor birodalmához tartozott, Calenardhon néven. Ám Harmadkor 2501-ben az északkelet felől Gondorra támadó vademberek és a hegyekből lezúduló orkok betörtek a Barnaföldek és Calenardhon területére. Gondor segítséget kért, a kérés hatására pedig egy váratlan szövetséges jelent meg Celebrant mezején (a csata helyén): az ifjú Éorl, az éothéodi emberek ura. Seregével vállalta a hatalmas (800 mérföldes) utat Gondor megsegítésére. Cirion helytartó az örök barátság zálogaként Éorl és népe rendelkezésére bocsátotta ezt a földet, Éorl aztán délre hozatta asszonyait és megalapította Rohan királyságát. Székhelyét egy zöld domb tetején építtette fel az Ered Nimrais lábánál, ez lett Edoras. A rohírok ettől fogva hű szövetségesei lettek a Gondoriaknak.

Aragorn, Legolas és Gimli szála a rohani nép földjére vezeti a történetet, ám előtte még egy régi ismerőst szednek össze az úton. Hogy ez jó, vagy nem jó, mindenki döntse el, nekem kicsit furcsa volt – de hát elvégre egy fantasyban vagyunk, így talán belefér. Azonban még előtte belefutnak Eomer lovasaiba, ami az egyik kedvenc jelenetem a filmből. „ Reményt ne tápláljatok. Az rég elhagyta e földet” mondat is többször előkerült mostanában, ugyanakkor a Karl Urban által megformált Eomer e szál legkedvesebb figurája lett számomra. Edoras, a főváros hangulata borzasztó szomorú, amire a zene egy lapáttal még rá is tesz – és ez akkor sem változik, mikor a király felszabadul. Egyébként totál olyan, mint egy középkori város – a fantasy alaposan meg van támogatva a valóságszerűséggel. Theoden és Eowyn személyében meg két fontos szereplő lép be a képbe: egyik ugyebár királyként dönt majd Gondor megsegítéséről, míg másik plátói szerelmet táplál Aragorn iránt. S lassan el is érkeztünk az első fontos csatához: a wargok támadásához. Zseniális: WETA, 2002 - de ez a kis csetepaté még csak kedvcsináló lesz a végső ütközethez…

Fangorn-erdő


Fangorn erdő az Entek birodalma. A legidősebb entről, Fangornról (Szilszakáll) kapta a nevét (bár az is lehet, hogy épp fordítva). A fangorn sinda szó jelentése: (szil)fának szakálla. A Fangorn erdő valójában annak a hatalmas erdőségnek a legkeletibb maradványa, amely teljes Eriadoron és Calenardhonon húzódott végig az Első korban és a Másodkor kezdetén. Az erdő maradékát elpusztították az emberek és Szauron.  Ez volt Szilszakáll birodalmának legősibb része, és az entek utolsó menedéke.

Beszélő fák, élő erdő – mi kellene más egy fantasyba? Filmünk szempontjából két dolog miatt is fontos az erdő: egyrészt mert ugye az „Entek háborúba mennek”, Vasudvard ellen, másrészt meg önmagában Szilszakáll miatt. Pippin és Trufa éleszti fel a legősibb fát, mindannyiunk legnagyobb örömére. Ez a karakter – Gollamhoz hasonlóan – él a vásznon, egy szerethető, CGI lény létére jobb, mint a két kis hobbit. S bár a történetben a Fangorn-erdőbeni események a legnyugisabbak, leglassabbak, mégis minden egyes alkalommal alig várja az ember, hogy beléphessen. Sok remek poén, a végén egy nagyszerű csata – ami talán kicsit lehetne kidolgozottabb is. Bár, ismerve az animációra fordítandó időt, az is kész csoda, hogy ilyen is lett.

Fekete Kapu


A Harmadkor kezdetén, miután az Utolsó Szövetség legyőzte Szauront, Gondor erődöket épített Mordor határain, hogy szemmel tarthassa az ott élő gonosz teremtményeket. A legnagyobb erődök Cirith Gorgornál, a Kísértethágónál álltak, mert itt volt a legkönnyebb átjárni a hegyek között. A mély hegyszorost egy köves lejtő zárta le, amibe egyetlen vaskaput vágtak, három boltozatos kapunyílással. Ez volt a Morannon, a Fekete Kapu. A sziklák mindkét oldalán barlangokat, járatokat vájtak a kőbe. A hágó nyílásából, talapzatukkal egy árokforma völgybe állva, két kopár, fekete csúcs nyúlt ki, rajtuk az Agyartornyokkal: a Narchosttal (tűz-fog) és a Carchosttal (fogerőddel). A tornyok ablakai északra, keletre és nyugatra néztek, a Morannonhoz vezető utakra: északon Dagorladra, keleten Rhûnra, nyugaton Minas Morgul felé és onnan a Haradba vezető utakra.

Mordor kapuja – ezt is mennyiszer emlegettem az elmúlt évtizedben egy-egy hatalmas kaput meglátva…Itt elsősorban a látvány fogott meg. A gigantikus építmény, tetején a trollokkal, akik nyitják a kaput, az orkokkal, a bevonuló sereggel, ami keresztülhúzta a hobbitok tervét. No meg a kétségbeesett Gollam, aki semmi mást nem félt, mint a Gyűrűt… A két hobbit pedig már eddig is kényszerpályán volt, hisz az utat Mordorba csak Gollam ismeri, de innentől totál kiszolgáltatottak voltak vele szemben. Ha rajta múlott volna, akkor is bajba kerülnek, de Ithilien zöld tájain mégis egy váratlan veszély leselkedik rájuk: Faramir

Az a Faramir, aki ebben a szálban a kedvencem lett. Tuti, hogy a színész miatt is, de a karakter sugárzó jósága, talpraesettsége, bátorsága meggyőzött. A Henneth Annun vízesés mögé hurcolt hobbitok titkának megfejtése illetve az arra adott reakció egy picit megingatott a karakterben, de aztán bebizonyosodott, milyen ember is Faramir. A történet ezen pontján még ez fontos esemény is történik: Frodo színt vall Gollammal szemben, mikor is „megmenti” – ami a másik szemszögéből a „gazda árulászának” tűnik. Érdekes elgondolkodni, hogy ez mennyire Frodo jelleme és mennyire a Gyűrű hatalma – tekintve, hogy Móriában még meg akarta ölni a korcsot.

Helm-szurdok


A Helm-szurdok, más néven Deeping Coomb egy hatalmas völgy az észak-nyugati Fehér Hegyekben. A völgy bejárata a Helm’s Dike nevű ősi árok és sánc természetes szikláival van lezárva, mögöttük épült fel Aglarond erődítménye. Egy hosszú töltés húzódott az erőd nagy kapujához, aminek biztonsága mögött istállók, fegyverraktárak találhatóak, valamint egy hatalmas csarnok a hegy oldalának védelmében. Az óriási torony, amibe a Helm Kürtje volt beépítve, szintén itt épült. Az erőd kívülről egy várfallal volt elzárva a völgytől, ami súlyos kövekből lett építve, leszámítva azt a kis nyílást, amin a Deeping Stream
nevű kis patakocska biztosította a friss vízellátást hosszú ostrom idején. Ez a kis nyílás volt a fal leggyengébb láncszeme is egyben…

A Helm szurdokbeli csata. Tulajdonképp a film csúcspontja, a 2002-es mozisév talán legnagyobb látványossága. Ámulatba ejtő képsorok, izgalmas, véres, humoros és drámai események keveredése. Vastagon átitatva érzelemmel, hol a szomorúság, hol az öröm könnyeinek kicsordulásával. A „Remek kard ez, Háma fia Hálesz, és mindig mindig van remény!” Aragorn szájából már elve megadja a hangulatot a kilátástalan csatához, aztán a tündék bevonulása rendesen megbirizgálta a szívemet, az egyik kedvencem eleste csak fokozta az érzést. A csata rosszra fordulása után Helm kürtje, majd a fehér varázsló feltűnése pedig igazi katarzis hoz el. Peter Jackson kiváló érzékkel tolta a film végére a feszültséget, s az ezt feloldozó megoldást is: a csata legerősebb erénye számomra mégis azok az érzelmi kitörések, amik akár egy-egy poénos Legolas/Gimli beszólásából előjönnek. A vágás is első osztályú, nincs túl tömény vagdalkozás, jó ütemben váltunk a másik két helyszínre. A Gyűrű útja eltörpül a Helm-szurdok mellett – mint ahogy fog majd a Pelenor mezei csata mellett is.

Osgiliath


Az ősi gondori királyság hajdani fővárosa, a másodkorban alapította Isildur és Anarion. Két kisebb város jött létre, Minas Ithil, ahol Isildur élt, illetve Minas Anor, ahol Anarion. Osgiliath szívében hatalmas kőhíd állt a folyó felett, amin volt egy torony, a hét plantír egyikével. Évezredeken át Osgiliath volt Gondor legjelentősebb városa, fontos stratégia helyzete, az Anduinon való átkelés helyszíne miatt állandó támadásoknak volt kitéve. A sok harc megtette a hatását: a város pusztulásnak indult, a végső döfést Uruk Hai orkok támadása adta meg, a bár Boromir király sikerrel verte vissza őket, Osgiliath hídja leomlott, a palantír eltűnt, az épületek elnéptelenedtek…

Erről a szcénáról mindenekelőtt Frodo és a Nazgul maradt meg bennem, no meg Samu szónoklata a végén a kis álnok Gollammal. A város látképe, hangulata ugyanakkor zseniális, az egész szürkés képi világ a zuhanó kövekkel remekül adja át a háború kilátástalan érzését. Frodo őrülete egyre terebélyesedik, a Gyűrű és Szaruron hatalma egyre nő – ámde a film szempontjából a fontos és jelentőségteljesebb dolgok a Helm-szurdokban történtek. Sorry, Frodo…

A BD kiadás ismét lenyűgözött. Ugyanaz az öt lemez, mint az első résznél, a film két BD-n, az extrák három DVD-n. A képről csak áradozni tudok, mint ahogy a hangról is csak ismét: s nem is csak a csatáról magáról, az nem lepett meg, inkább a Fangor erdő mélységétől. Az a fanyikorgás körbe-körbe, sokkal finomabban szól, mint anno a DVD-n. Mint ahogy Aragorn benyitása is a terembe…

Egy évvel a Gyűrű Szövetsége után, a megérdemelt siker fényében, elég magas elvárásaim voltak a Két Toronnyal szemben. És nem csalódtam…


.


A hozzászólást R2-D2 összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Jan. 26, 2014 6:40 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3419
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTéma: A király visszatér    Kedd. Dec. 11, 2012 1:40 am




A király visszatér


Ahogy fogy a Gyűrűhordozó útja, úgy fogynak a helyszínek is… Továbbá folytatódik a két Toronyban megkezdett tendencia, miszerint a Gyűrű sorsa egy nagyobb esemény, a harc Középföldéért része: amennyiben Frodo sikerrel jár, a háborút megnyerhetik, amennyiben nem, mindenki elpusztul.

Anduin


Az Anduin Középfölde leghosszabb folyója, Rhovanionban, majd Gondorban teszi meg 2235 km-es útját. Északon, a Szürkehegységben ered (az Árnyas és a Langykút révén), majd dél felé halad a Ködhegység és a Bakacsinerdő között. A Nőszirom-folyó és a lórieni patakok vizének felvétele után folyása lelassul, az Emyn Muilhoz érve pedig medre leszűkül, majd Nen Hithoel taván át a Raurosi vízesésben zúdul alá. Alsó szakasza elején veszi fel legnagyobb mellékfolyójának, az Entsédnek a vizét majd kettéosztja Osgiliath városát. Végül medre további folyók betorkolását követően szélesedik, deltatorkolatánál adja át vizét a Belfalasi-öbölnek.

Már eddig is fontos szerepe volt az Anduinnak a történetben, hisz a Szövetség ezen hajózott le a vízesésig, de itt több újabb esemény helyszíne is. Egy újabb flashbackkel kezdünk, amiben Deagol megtalálja a Gyűrűt, Szmeagol pedig elveszi tőle. Mindez az Anduin folyó partján történt: a Gyűrű évezredek óta az Anduinban pihent. Jó kis összeállítás jön Gollam elmúlt 500 évéről, a nyitókép a kukaccal üt rendesen. Ugyanakkor a két hobbitra való visszaváltással Mordor hegyei között kissé leül a mozi, túl sok duma és kevés esemény történik.

A másik szál nemkülönben eseménytelen: a legjobb talán Vasudvard történése: Grima és Szarumán végjátéka jól lezárja történetüket. Akkor is, hogy ha ez eredetileg Tolkien szerint a történet végén, a megyében történne – Jackson jó érzékkel hozta előre Vasudvardba. Nem hiányzik a humor sem, ugyanakkor a palantir kissé sejtelmessé, baljóslatúvá teszi a hangulatot.

Palantír


A palantírok Eldaföldről kerültek Númenorba, a tündék ajándékaként. Középföldére Elendil és fiai (Isildur, Anárion) menekítettek át hetet hajóikon, még Númenor bukása előtt. Mindegyik palantírban közös volt az, hogy tökéletes gömb alakúak voltak. A kövek kristályszerű (egyébként megsemmisíthetetlen) anyagból készültek, és használaton kívül mindegyik mélyfekete volt. Méretükben azonban már különböztek: volt, amelyik egy láb átmérőjű volt, de a hatalmasabb, nagyobb kövek (mint például az osgiliath-i és az Amon Sûl-i) akár teremnyi méretűek is lehettek. Miután Elendil és fiai létrehozták Gondor és Arnor királyságait, a köveket szétosztották a birodalomban a kormányzás (és az egymás közti kommunikáció) megkönnyítése érdekében. A hétből három került Északra, Arnorba (Elendilhez), és négy Délre, Gondorba (Anárionnak és Isildurnak fejenként kettő). Így Amun Súl, Annúminas, Elostirion, Osgiliath (ez volt a legnagyobb), Minas Ithil (ez került Szauronhoz), Orthanc (ez volt Szarumáné és ezt vitték el Gandalfék), valamint Minas Anor (ez került Minas Tirithbe, Denethorhoz) lettek a palantírok őrhelyei – az idők folyamán azonban sok elveszett közülük…

Pippin kíváncsisága legalább egy kis izgalmat csempész a kissé leülő történeti szálba, a palantíros rész Edorasban kiváló. Mindaz a feszültség, izgalom, veszély benn van, ami hiányzik a filmnek e szakaszából. A látógömb másik fontos jelenete majd később jön, mikor is Aragorn üzen benne Szauronnak, középső ujja helyett kardját mutatva be neki. A gömbök a Középfölde történelmének fontos tárgyai – talán megérte ezt a kis kitérőt velük kapcsolatban. Már csak azért is, mert nincs miről beszélni. Frodoék mennek tovább, a kis csapat meg újra kettéválik: Gandalf Pipinnel Minas Tirithbe lovagol Keselyüstök hátán, míg a triumvirátus Edorasban marad.

Minas Tirith


A Gondor megalapítását követően épült első városok egyike. Eredeti neve Minas Anor, azaz a Felkelő nap tornya. A város a Fehér-hegység legkeletibb tagjának, a Mindolluin hegyének lábánál épült fel. Miután Osgiliath elesett, ide költözött át a királyi udvar, ez lett Gondor fővárosa. A Harmadkor 2002. évében, Minas Ithil elestével új nevet kapott, így lett Minas Tirith, az Őrtorony. A város az Őrhegyen épült, amely egy kisebb, csaknem kör alakú hegy volt, jellegzetessége a hatalmas kőbástya, sziklakiszökellés, amely a hét szintű város legalsó szintjétől a fellegvárig magasodott, és "éle mint a hajóorr nézett keletre". A város hét szinten épült, mindegyik szintjét egy fal védte. Mindegyik falnak külön kapuja volt. Az első szinten a Nagykapuval szemben húzódott a sziklakiszögellés lába. A hatodik szint déli oldalán egy alagút vájta át a sziklakiszögellést, ezt az utat követve egy lépcsős feljárón lehetett feljutni a Fellegvárba. A Fellegvárban állt a királyok Fehér Fája és itt magasodott Ecthelion Fehér Tornya, valamint a Királyi Palota. Az Őrhegyet egy lapos hegyhát kötötte össze Mindolluin hegyével, ezen a hegyháton álltak a hajdani királyok és helytartók sírjai.

Egyszerűen gyönyörű. Talán az egész trilógia legszebb helyszíne Völgyzugoly után. A fehér építmény lenyűgöző látványa életet hoz a történetbe, mintha varázsszóra fordulna egyet a világ. Az egész Osgiliath elestével kezdődik, Faramirék bukása, az orkok felvonulásával nagyon jó. Rövid, véres ütközet, kiváló kedvcsináló a későbbiekhez. Aztán feltűnik Denethor (aki már a második részben kivívta unszimpátiámat), aki egy zseniális színészi alakítás által a film legmocskosabb szereplője lesz. Jobban utáltam, mint az orkokat, vagy Szauront magát, a általa generált  Faramir kilovaglása pedig az egész trilógia leghatásosabb, legérzelmesebb jelenete. Az a dal, a The edge of night szívbemarkolóan gyönyörű, s bár tény, hogy hollywoodiasan hatásvadász módon van összerakva a jelenet – de működik. Mint ahogy a jelzőtüzek kigyúlása is a hatalmas hegyeken: ahogy mutatja a kamera, hogyan ég a tűz az Amon-Dínen, lángol Eilenachon; és rohanvást fut nyugat felé; az ott Nardol, Erelas, Min-Rimmon, Calenhad és a Halifirien Rohan határán az nagyon jó.. Hatásos és szívszorító képek – s egyben remek látvány is.



Harrowdale, Holtak Ösvénye


Harrowdale egy mély, észak-dél irányú völgy az Ered Nimrais hegység lábainál. Északi végén, ahol a Snowbourn hegy beleolvad Rohan mezőibe, állt Edoras, míg déli végét a Starkhorn hegy zárta, ahonnan a hírhedt Holtak ösvénye is indult. A Holtak ösvénye, amit ”A holtak vájtak a sziklába és a Holtak őrzik”, a titokzatos és halálos ösvény, ami átvezet az Ered Nimrais alatt, hogy a túloldalon az Anduin partjára érjen ki. Lakóinak történetét minden filmnéző ismeri, mint ahogy szerepüket is a történetben….

Nekem ez a fejezet nagyon tetszett. A lovassereg gyülekezése, a harcra készülődés megfelelő érzelmi töltettel bír, amit Elrond látogatása, és az Andúril (korábban Narsil) megjelenése, Aragorn szerepvállalása csak fokoz. “Tedd félre a kószát, légy az, akinek születtél!” – mondja Elrond, ami ugyebár beteljesedik: Aragorn elfogadja a Gondor kitrálya tisztséget – hisz csak így lehet esélye túlélni a következő utat. Ott, a sátorban, bármennyire színpadias is az egész, rajongóként hatalmas érzelmi löketet kaptam a hátralévő időre…

A triumvirátus pedig elindul a Holtak Ösvényén, ami nekem első nézésre anno túlságosan illúzióromboló volt. No nem maga az út, mert az sejtelmes és izgalmas, hanem maga a holtak serege. Fantasy ide vagy oda, egy szellemhadsereg nevetségessé teszi az egészet – gondoltam. Aztán lószart: paradox módon épp ez a zöld figurákból álló sereg az, ami a vesztes csatát megfordítja, egy rakás ronda halott szelleme fog örömkönnycseppeket varázsolni a szemünkbe.. Hát nem nonszensz??


Minas Morgul, Cirith Ungol


Minas Ithilt Elendil és fiai építtették, de főleg Isildur erődvárosa volt, amely az Ephel Dúath nyugati részén, a Morgulduin folyó mentén, a Keresztutaktól keletre található. Stratégiai szerepe ellenére sosem lett akkora, mint Minas Anor, mert Isildur örökösei nem itt éltek. Másodkor 2000-ben a nazgûlok megostromolták, két év küzdelem után elesett. Ezt követően Gondorban Minas Morgulnak nevezték. A nazgulok innen irányították a Gondor elleni támadásokat. Minas Morgul látszólag sokban hasonlított elődjére,  Minas Ithilre, de a szépséget felváltotta benne az iszony. A torony legfelső része lassan forgott, falai sápadt, félelmetes fénnyel világítottak.

Az erőd hídjának bejárata mellől indult Cirith Ungol lépcsője, ami nem más, mint egy hágó az Ephel Dúath fölött, Minas Morgultól északra. A nazgûlok anno ezen keresztül nyomultak előre, hogy megostromolják Minas Ithilt. A hágó északi végét Cirith Ungol Tornya őrzi, amit eredetileg Gondor építettet a Harmadkorban, hogy megakadályozza a Mordorból való átjutást, később azonban elfoglalták az orkok. A hágó jól őrzött hely volt, de Frodoék számára még így is sokkal könnyebb útvonal, mint a Minas Ithil mögötti hágó. Cirith Ungol hivatalosan az út és a Banyapók lakhelyétől keletre lévő hasadék volt, de ezen a néven emlegették az Imlad Morgulból a Morgaihoz vezető ösvény egészét is.

Frodo, Samu és Gollam. A Gyűrű szempontjából végre fontos események történnek, hisz Gollam ármánykodása eredményt hoz: Samu kikerül a csapatból. Az már más kérdés, hogy Frodo viselkedése jócskán természetellenes és hiteltelen – mármint egy korcsnak hinni a barát helyett -, de ezt tudjuk be a Gyűrű hatásának. Mindenesetre a Minas Morgulból kivonuló ork sereg borzongatóan hatásos, a nazgul a torony tetején nemkülönben. Az egész erdődnek, azzal a zöldes fénnyel iszonyat baljóslatú hatása van, ami valahogy átragad a lépcsőkre is. Szinte a lábam alatt éreztem azt a hideg, nyirkos, csúszós, qrva meredek lépcsőt, a kis alvóteraszról meg ne is beszéljünk. Mászott volna a tököm föl rá…

A Banyapókos rész így utólag kissé  Harry Potteres lett, viszont itt gazdagodtunk ismét egy örökérvényű idézettel Galadrieltől, amit azóta is használok mindennapjaimban:. „Ezzel a feladattal téged bíztak meg, … Ha te nem tudod hogyan teljesítsd, nem tudja senki sem”
Maga a pókmama vs Frodo és Samu látványilag rendben is van, hitelesség szempontjából már kevésbé. Mármint hogy van esélyük ellene. Fantasyben elmegy, azonban az orktorony kiürülése még abban is komikus, akkor is, ha Tolkien írta így. Frodo egyre inkább szenved, már nézni is fájdalmas, ez a szál egyre nyomasztóbb és sötétebb. Közel a vég.



Pelennor, Fekete Kapu


Pelennor mezeje hatalmas terület Minas Tirith körül, az Anduin nyugati partján A föld lejtőkben és teraszokban csökkent a folyó irányába, Minas Tirith városa a mező délnyugati sarkán helyezkedett el Mount Mindolluin lábánál. Miután Minas Ithil elesett és átkeresztelték Minas Morgullá, a Pelennor mezőt  körülvették Rammas Echor nagy falával, egy esetleges mordori invázió megakadályozásásra. A mező lankás vidékein, még a sötét idők előtt, az Anduin mentén farmerek éltek, akik haszonállatokat tartottak,  gabonát termeltek, biztosíva a főváros ellátását.

A csata. Az egész film, a trilógia csúcspontja. Egyszerűen zseniális, 2003 óta kevés film múlta ezt felül látványvilágban. P.J. WETA műhelye csúcsra járatta a digitális technikát, lenyűgöző képek, valami eszméletlen látványvilág. Minas Tirith ostroma, a nazgulok szemszögéből közelítő kamera, a kapu betörése, az ostromtornyok – mind mind feledhetetlen képek. P.J. többször is eljátszik a vesztett csatából való felállás képsorozatával, külön a szereplők szintjén is (Gandalf vs Boszorkányúr) illetve csata szinten is: a rohani lovasság megérkezése után az olifántokon belovagló haradiak, no meg a végén a Zöld Sereg. Hullámzik, lüktet az egész csata, mint egy jó kis birkózómeccs, egyszer egyik van fölül, egyszer a másik. Nem nélkülözi a drámát, de a humort sem – Legolas olifántölő mutatványa kifejezetten mulatságos – de a csata hevében eszembe sem jut nevetni rajt. Zseniális, filmtörténeti képsorok, a valaha vásznon látott legtöbb orkkal.
Ehhez képest a kis ütközet a mordori kapunál már csak levezetés, ott inkább az érzelmi oldal erős. A „Frodóért” jelszó alatt eszetlen rohamra induló csapat látványa megindító, a sasok feltűnése szintén. Apropó, sasok.. Nem lehetett volna őket bevetni Minas Tirith védelménél? Meg apropó Holtak Serege: Gimlinek igaza volt, ezt az egy melót még megcsinálhatták volna - a kinyíló kapun át letarolhatták volna Mordort, és vége a mozinak. S akkor talán Frodonak sem kellett volna elveszítnie az ujját…


A Végzet Hegye


Aktív vulkán Mordor északnyugati részén, Gorgoroth fennsíkjából magányosan emelkedik ki, magassága kb. 1400 méter. Szauron ennek tüzénél alkotta meg az Egy Gyűrűt Másodkor 1600-ban. Teremtője színre lépéseikor tört ki, ezt tette Másodkor 3429-ben és Harmadkor 2954-től 3021-ig, örténetünk végéig. A központi kúp a teljes magasság mintegy harmadát tehette ki, ennek oldalán három nyíláson szellőzött. A legnagyobb Sammath Naur néven volt ismeretes.
Itt lépett be a három félszerzet a Végzet-katlanhoz vezető sziklapárkányra…

A Gorgoroth mezején eltöltött idő Frodo és Samu részéről újabb kínszenvedés. A Gyűrű hatalma Frodo felett – meg a néző felett – már oly erős, hogy szinte én is rosszul vagyok vele együt. Ha nincs Samu, Frodo biza simán feladja a küzdelmet valamelyik vulkanikus szikla tövében – hogy aztán a gyűrű Gollamhoz kerüljön. Tulajdonképp a Gyűrű pusztulása nagyobbrészt Samu érdeme, nem is Frodoé… Ehhez képes viszont egyszer csak elkezd futni, valami hirtelen adrenalinbombával el is jut a célig – a többit meg ismeritek. A végjáték viszont tetszett. Már az is, hogy akárcsak Isildur, ő is elbukott, tetszett Gollam este – tisztára Ripley az Alien 3-ból -, de legmegindítóbb a sasok voltak: azt a jelenetet minden alkalommal képes vagyok megkönnyezni….

És én itt be is fejeztem volna a filmet,. Ami utána jön, számomra tök felesleges érzelgősség, folyik a nyál a képernyőről, kezdve Frodo felébredésével Völgyzugolyban, aztán Aragorn koronázásával, aztán a Megyével, meg a kihajózással. Szépek, hangulatosak ezek a képek, azzal nincs is gond, de túlságosan rétestészta jellegűek, mintha P.J. nem akarta volna elengedni hosszú éveken át készült gyermekét… Ráadásul nem tudom, ezeket a jeleneteket mikor vették fel, de Frodo is és Aragorn is olyan rajt, mint egy jóllakott napközis: kis pufók pofija lett mindkettőnek…

A BD viszont semmi hiányérztetet nem okozott. Egyszerűen gyönyörű kép, s még gyönyörűbb a HD 6.1  hang. Ismét nem csak a csatajelenetekre gondolok, hanem pl Gollam hangjára a Banyapóknál, vagy Szauron szavaira.. Mindez már a DVD-n is megvolt, csak itt sokkal tisztábban, jobban, erőteljesebben szól – és így mintha több is lenne. A 3 bónusz DVD ezúttal is kimarad, a filmek meg ez a sok írás így is elvett egy hetet az életemből. S még valamit: van egy Cross Borns nevű tatabányai rockegyüttes, aki csinált egy duplacédés rockoperát a Gyűrűk urából, ugyanezen címmel.  Érdemes meghallgatni, kib*szott feelingje van!!!

A történet végeként is, de önmagában is a Király visszatér egy nagyszerű film- minden hibája ellenére. Mert azokon Középfölde varázsa átsegít.


„Más lett a világ. Érzem a vízben, érzem a földben, érzem a levegőben. Sok minden, mi valaha létezett, eltűnt. Mert mostmár senki nem él, aki emlékezhetne rá…”


A hozzászólást R2-D2 összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Jan. 26, 2014 6:41 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
R2-D2
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 3419
Join date : 2012. Oct. 03.
Tartózkodási hely : Szombathely

TémanyitásTéma: A sötét lovag - Felemelkedés   Csüt. Dec. 13, 2012 9:46 pm




The Dark Knight Rises



Ahogy néztem a mozit, néha elgondolkodtam: Nolan álmának hányadik szintjén is vagyunk??? Az Eredet majdnem komplett csapata feltűnik ugyanis Gotham Manhattan Cityben – épp csak Cobb hiányzik, de ő meg ugye otthon van valahol a két gyerekével…

Ahogy a TDK, úgy a TDKR sem nyűgözött le elsőre. Sőt igazából másodikra sem. Talán kissé szkeptikus is vagyok az egész bőregér-franchise-zal, azonban a Begins iszonyat erős indítása megérintett, utána a Joker film egy picit visszalépés volt, ahhoz képest ez meg újfent egy kicsit az. No persze ez messze nem jelenti azt, hogy a TDKR rossz, vagy élvezhetetlen film lenne, de egyszerűen képtelen vagyok átlépni azokat a logikai, hangulati baklövéseket, amit a közel három órás játékidőben elkövettek ellenem. A látvány, az akció, a karakterek és a zene ugyanakkor sok mindenen átsegített, sőt, minél többször nézem a filmet majd, annál engedékenyebb leszek vele..

Kezdjük a pozitívumokkal. A legfontosabb, legjobb, legmaradandóbb ismét csak nem Batman maga, hanem ellenfele, Bane. Nos, a Tom Hardy által megformált karakter egyszerűen zseniális. Az a brutalitás, megjelenés, erő, gonoszság, ami abból a figurából sugárzik, az lenyűgöző. A maszk, a sejtelmesség által is felépített személyiség egyszerűen tökéletes. Nem igazán szerencsés Jokerhez viszonyítani, mert totál más a két alak, de nekem Bane jobban tetszett a nyersségével. Ugyanakkor az is szomorú tény, hogy Batmant ebben a filmben is elnyomja egy mellékszereplő, itt ráadásul első ízben fizikailag is, a Batman film tulajdonképp Bane filmje lett. Ráadásul Bane témája pedig az utóbbi idők legjobb filmzene témája, nekem iszonyat bejött.
A bathangulat azért átjön, a látvány rendben van. Jók az üldözések, az akciójelenetek, jó Blake, Selina karaktere is. Gordon, úgy is, hogy kissé kevesebb szerephez jut, még mindig kiváló, mint ahogy Fox is. Semmi baj nincs sem a látvánnyal, sem a karakterekkel, sem a színészekkel, sőt, magával a rendezéssel sem. Egy picit talán a tempón lehetett volna fokozni, de az az 5-10 perc, amivel több, mint kellene, még elmegy…

A legnagyobb bajom a forgatókönyvvel és a koncepcióval van, az azokból helyenként eredő ötlettelenséggel, illetve logikai és történeti bukfencekkel. Nekem már az elején nehezen fogadta be a gyomrom a félig kripli batmant, akit egy kirúgott mankóval padlóra lehet küldeni. A fizikai és lelki sérülés túljátszatott, túl erőltetett volt – hogy aztán egy lábprotézissal a probléma megoldódjon, olyannyira, hogy a fal is összetörik… áááá… Amúgy is túl lassan indult az egész, a repülőgépes indítás meg bármennyire is kiváló, nagyban meghatározza a befogadhatóságát, hogy nem tudjuk, ki kicsoda benne.
Mikor a mozi beindul, sok okunk panaszra nem lehetne – a tőzsdei rész nagyon rendben van – mígnem elérkezünk Bane vs Batman vol. I. bunyóhoz. Nos, a lábprotézis fabatkát sem ér, s szegény bőregerünk nagyon ráfázik – itt kezdődik a film igaz kálváriája számomra. Egyrészt ott, akkor az a harc és sérülés nem hiteles, utána az öt hónap felépülés az isten háta mögött nem hiteles, a mászás a kútból meg egyszerűen a legundorítóbb hollywoodi giccs: csontig hatolt a fájdalom, mikor a klisémegoldást vették elő a kijutásra.
Közben a másik oldalon öt hónapig utaztatnak valamit autóban, ahelyett, hogy egy jól őrzött helyen tárolnák. Bacaság. Azzal én itt most nem is foglakozom, miért is pont öt hónapig, viszont az utolsó nap visszatérő főhős ismét hiteltelen és giccses. Egy lyukas garas nélkül a világ másik feléről, észrevétlenül átkelve az ellenőrzött folyón/vízen… Ja, és ebben az öt hónapban senki nem vette a fáradtságot, hogy megkeresse járművét, ami érintetlenül parkol ott, ahol hagyta… A fegyvertelen rendőrroham a felfegyverzett bűnözőkkel szemben baromi hatásvadász és hiteltelen, mint ahogy a Bane vs. Batman vol. II is. A következő bevillanó fájdalom a második hollywoodi klisés megoldással itt jött: a Macskanő berobbanása a képbe, ahogy egy lövéssel pontot tesz az ügy végére. Ez a megoldás simán B kategóriás esemény, s ráadásul a filmben aprólékosan felépített és kegyetlen jól megcsinált legjobb karaktert egy vágással kiírják. Bosszantó…
A záró képsorról meg ne is beszéljünk. Bruce 10 másodperccel a robbanás előtt még benn volt a kabinban, normális körülmények közt nem élhette volna túl. Osztom azok véleményét, miszerint Nolan le is zárta volna a trilógiát ily sötét módon, ámde a stúdió mást akart: így lett egy sejtelmes keserédes finálé. Ami egy percig nem kérdéses, hogy valós, kár mindenféle magyarázatokat kreálni köré.

Most biztosan sokan csóválják a fejüket, hogy mit akar ez a hülye egy képregényfilmben a hitelességgel. Nos, kérem, ez a legnagyobb baj. Míg a Begins full fikciónak volt felfogható egy meghatározatlan helyű, kitalált Gotham Cityvel, a TDK-ban csupán csak a hong kongi kitérő volt furcsa, itt ez a mozi valamiért kilépett a képregények világából és a történéseket valós közegbe helyezte. USA himnusz, amerikai elnök, Nemzeti Gárda, manhattani látkép… Miért kellett? Egy fantasy/képregényfilmet hiba nevesíteni, mert akkor sokminden visszájára fordulhat – mint ahogy itt is történt. A valós környezetbe helyezés ugyanis feltételez némi hitelességet is, feltételezi, hogy komolyan kellene venni a mozit. A Batman világának pedig eddig pont az volt az egyik erőssége, hogy kitalált világ volt, amin csak szórakozni kellett… Ez változott – hátrányára.

Nos, bármenyire is nem úgy tűnik, a film azért tetszett. Összességében szórakoztató, csak egyáltalán nem szabad komolyan venni. Még ha ő maga azt akarja, akkor sem.


.


A hozzászólást R2-D2 összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Jan. 26, 2014 6:41 pm-kor.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése http://www.artudetu.gportal.hu/
Niwrok
Admin
avatar

Hozzászólások száma : 2268
Join date : 2012. Oct. 06.

TémanyitásTéma: Re: R2-D2 írásai 1.0   Csüt. Dec. 13, 2012 10:27 pm

R2-D2 írta:

The Dark Knight Rises
.

Ehhez sem tudok túl sok mindent hozzátenni, hiszen vagy hússzor átbeszéltük:).

Nolan legfeljebb tudatmódosítók, esetleg egy vaskos csekk hatására írhatta meg és forgathatta le az utolsó egy órát úgy, ahogy.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Sponsored content




TémanyitásTéma: Re: R2-D2 írásai 1.0   

Vissza az elejére Go down
 
R2-D2 írásai 1.0
Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
2 / 67 oldalUgrás a köv. oldalra: : Previous  1, 2, 3 ... 34 ... 67  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Filmfórum :: Filmek, sorozatok világa :: Kritikák, filmes gondolatok-
Ugrás: